Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-14 / 243. szám

2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 október 14. Az eredményes propagandista munka feltételei FAmondta Mucsányi Kálmán elvtárs, a Vegyiművek dolgozója Miinnich Ferenc a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átnyújtotta megbízólevelét K. I. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső tanácsa Elnöksége elnökének i. ÉVEK ÓTA vagyok propagan­dista. "Azt lehetne hinni: volt időm megszokni. De nem így van. Vala­hányszor megbízást kapok szeminá­rium vezetésére, újból és újból nagy örömet érzek. Az elmúlt ok­tatási évben a politikai iskola má­sodik évfolyamát vezettem. Az idén először bíztak ráír1 propagan­dista szemináriumot. Bár ez új, ne­hezebb feladat, meggyőződésem, hogy régebbi tapasztalataimat itt is értékesíteni tudom. Miben látom az eredményes pro­pagandista munka feltételeit? Mindenekelőtt a már igen sokat — de soha nem eleget — hangoz­tatott lelkiismeretes, jó felkészült­ségben. Az anyag alapos ismerete nem egyszerűen azt jelenti, hogy aki jobban tud, az jobban is tanít. Abból, hogy a vezető felületesen tanulmányozza az anyagot — ta­pasztalatom szerint a hallgatók többféle következtetést vonnak le. Mindenekelőtt a saját maguk és a tanulás lebecsülését látják benne, ennek következménye, hogy nem bíznak a propagandistában, s ők maguk sem tartják fontosnak a rendes tanulást. Ezenkívül: a ve­zető bizonytalansága átragad a hallgatókra, gyengül érdeklődésük, nem kérdeznek akkor sem, ha nem értenek valamit. Végül is az ilyen szeminárium nem töltheti be hiva­tását. Tehát f, propagandista felké­szültsége az egész szeminárium jó menetének alapvető feltétele. II. FZ MINDJÁRT felveti a java­solt irodalom problémáját is. Ha nem is készítünk róla jegyzetet, de legalább el kell olvasnunk. A klasz- szikusokból javasolt részek a ne­hezebb elvi kérdések megértését segítik, a szépirodalom pedig az előadás, a vita színesebbé tételé­hez járul hozzá. Ha a propagan­dista azt akarja, hogy érdeklődés­sel hallgassák előadásait, összefog­lalóit, feltétlenül törekednie kell, hogy színesen — szinte azt mon­danám — érdekfeszítően adjon elő. A különböző osztályok egymáshoz való viszonyának megtárgyalásánál javasolni fogom elolvasásra Ka­rinthy Ferenc „Budapesti Tavasz“ című könyvét. Nagyszerűen érzé­kelteti, hogy az ellenséges osztá­lyok err herei hogyan furakodnak be fontos, vagy szerintük fontos pozíciókba, hogy az ország építését akadályozzák. Ezen keresztül köny- nyebben nevelhetünk éberségre is. III. A MÁSIK igen fontos probléma, a hallgatók és a szemináriumvezető kapcsolata. A propagandista akkor tud eredményesen tanítani és ne­velni, ha szoros, közvetlen kapcso­latot alakít k* hallgatóival. Ha nemcsak eszüket, hanem szívüket is megnyeri. Ennek eléréséhez szemelőtt kell tartani többek kö­zött, hogy minden embernek más és más egyéni tulajdonságai van­nak, s csak ezek figyelembevételé­vel lehet közelebb jutni hozzájuk. Tavaly például Vastag Rozália elv­társnő eleinte rendesen tanult, az­tán egyszer csak se szó, se beszéd, nem jött el. Mikor felkerestem, el­mondta: megbírálta a művezetőjét, ezért kevesebb fizetéssel járó be­osztást kapott. — (Segédmunkás volt.) — Kérésemre a gyár vezető­sége megvizsgálta panaszát, s mi­vel jogosnak látták sérelmét, orvo­solták azt. Ezután az elvtárnő is­mét szorgalmas látogatója lett a szere ináriumnak. A tanulás nem öncélú dolog. — éredményességét elsősorban a hall­gatók javuló termelő munkáján mérhetjük le. Ha a 100 százalékon alul termelő munkás a Tanulás nyomán eléri a normát, ha a jól dolgozóból még jobb lesz, akkor lehet elégedett a propagandista. IV. SÍXKÓ RÓKUS elvtárs, műve­zető az elmúlt oktatási év kezde­tén alig-alig szólalt meg a szeni- náriumokon. Mikor megpróbáltam rájönni ennek okára, kiderült: jó jegyzetei vannak, érti is az anya­got, de nem beszél szívesen. A leg­közelebbi foglalkozáson példaképül állítottam a többiek elé, mint olyant, aki minden anyagból ren­desen készül, jegyzetel, s megkér­tem egy-egy nehezebb elvi rész­nél olvassa fel jegyzetéből az oda­vonatkozó részt. Mikor láttá — a többiek milyen szívesen hallgat­ják, tanulnak tőle, megjött a ked­ve. S hogy nem tanult hiába, bi­zonyítja az is, hogy ez alatt az idő alatt nyerte el a büszke sztahano­vista címet. így válik az elmélet a gyakorlati munka lendítőerejévé. A jelenlegi oktatási évben, min­dennapi életünk irányadóját, a kongresszusi anyagot tanulmányoz­zuk majd. Ez még fokozottabban megköveteli a lelkiismeretes mun­kát. Ezért is szükségesnek látom felvetni azt, hogy az oktatás zavar­talanságának vannak tárgyi felté­telei is. Ilyen például, hogy az üae- mek, vállalatok vezetői biztosítsák a hallgatók részére a szemináriu­mon való részvételt. Nálunk tavaly a legtöbb túlórázás éppen azon a napon volt, mikor a szeminárium'. Az a hallgató pedig, aki mondjuk kétszer-háromszor túlórázás miatt nem vett részt a foglalkozáson, negyedszer már ezt gondolja: mi­nek menjek el, úgy sem érem utói a többit. V. A RITKA ELLENŐRZÉS volt a másik hiányosság. A propagan­dista egymaga nem képes rregbí- rálni tanítási, nevelési módszerei­nek helyességét. S bár a hallgatók bírálatukkal segítik ennek kiala­kulását, ez nem pótolja az ellen­őrzést. Tavaly az én szemináriumo­mat mindössze egyszer ellenőriz­ték, s másodszor a vizsgán volt ott a városi pártbizottságtól Budai elv­társnő. Befejezésül: az anyag első részét már feldolgoztam. Minden igyeke­zetemmel azon leszek, hogy párt- megbízatásomat a lehető legjobban ellássam. Korszerű csirkekeltető A közeljövőben új, korszerű csir­kekeltető állomás építését kezdik meg Szolokon. A város belterületén épülő egy­emeletes üzemben húsz darab, — egyenként tízezer tojást befogadó keltetőgépet helyeznek el. Ezekben állomás épü! Szolnokon öt hónap alatt egymillió csirkét keltetnek majd ki. Az. egymillióhatszázezer forintos költséggel épülő új csirkekeltető állomás nagymértékben elősegíti majd azt, hogy megyénkben a ba­romfitenyésztés gyorsabb ütemben fejlődhessen. oi tündéit (hittebére leié Az utcákon még minden csendes, csak amikor az állomás felé közeledünk, akkor üti meg fülünket a boldog gyermekkacagás. • Az Árpád-úti iskola nö­vendékei búcsúznak Turkevétől. Három hétig a csillebérci út­törőtábor vidám lakói lesznek. Ott is tanulnak addig. Kijöttek búcsúztatá­sukra az iskola és a város vezetői, az úttö­rőcsapatok küldöttei. Itt vannak a mosolygó­szemű szülők: apák, anyák, nagymamák. Hirtelen olyan ün­nepség kerekedik a szűk kis váróteremben, hogy lelkes tapssal fe­lel rá az utazóközönség is. ' Először Végh Lajos, az iskola igazgatója beszél a pajtásokhoz, nevelőkhöz. Majd Ma­gyar Katalin csapatta­nácselnök búcsúzik az úttörők nevében. „Tud­juk, hogy boldog izga­lom tölti el szíveteket az indulás küszöbén. Valóban büszkék le­hettek, hegy az ország legszebb úttörőtáborá­ban, Csillebércein tölt­hettek három, élmé­nyekben teli hetet’-. — Amikor nevelőjüknek átadta Magyar pajtás az úttörők nagy gond­dal kötött rózsacsokrát, kicsordult a könny az édesanyák szeméből. Ki tudja, mire gon­doltak? Talán a múltra. Az ő gyermekkorukat idéz­ték, amikor nemhogy ingyenes üdülőbe, de még iskolába se járhat­tak. Vagy a gyermeké* rajongásig szerető szü­lők boldogságból faka­dó könnyei voltak ezek? Ki tudja? ... De nem is érünk rá erről gondolkozni, mert Seres Sándor, a városi tanács VB-elnökhelyet- tese szól a gyermekek­hez, szülőkhöz: — „Mi nemcsak a felnőttek jó munkáját becsüljük meg. hanem a kis ta­nulók, a vörösnyakken- dős úttörőkét is.‘‘ Alig hangzottak el ezek a szavak, beszál­lásra szólították a bol­dog gyenmeksereget, s elindult a vonat a szebbnél szebb, kelle­mesebbnél kellemesebb meglepetések felé, az úttörők álma, a tün­dén Csillebérc felé. SIMON SÁNDOR tanúim, felügyelő tTurkeve Moszkva (TASZSZ). Október 12- én a Kremlben K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke fogadta Mün- nich Ferencet, a Magyar Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki ez alkalommal nyújtotta át megbí­zólevelét. 'A megbízólevél átnyujtásánái je' len volt V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminisztsrhelyettese, M. V. Zimjanyin, a Szovjetunió külügy­minisztériuma negyedik európai osztályának vezetője, A. F. Gor­kin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkárhelyettese és A. N. Kapusztyin, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma protokoll osztá­lyának helyettes vezetője. K. J. Vorosilov és Münnich Fe­renc nagykövet beszédet mondott. A megbízólevél átnyujtása és \ beszédek elhangzása után K. J. Vo- rosilov beszélgetett Münnich Fe­renccel. A beszélgetésen V. A. Zo-> rin is résztvett. (MTI) A francia nemzetgyűlés a bizalom megadásával meg nem vállalt konkrét kötelezettségeket — állapítják meg a nyugati lapok (MTI). A nyugati sajtó szerdán reggel kommentálja a francia nem­zetgyűlés bizalmi szavazásának eredményét. Noha a lapok állás- foglalása az egyes országokban a politikai csoportoknak megfelelően különböző árnyalatú, abban csak­nem mind egyetértenek, hogy a Mendes-France-nak adott bizalmi szavazatok még korántsem jelentik a francia nemzetgyűlés végleges elkötelezettségét a londoni megál- lapodáscik mellett. Az amerikai lapok közül a szer­dai „Washington Post”’ „bátorító- nak“ tartja, hogy Mendes-France- nak sikerült többséget szereznie, de ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez 'a szavazás „a sok akadály közül még csak az első volt”. A „The Newyork Times“ „ra­gyogó győzelemről“ ír, de rögtön utána hozzáteszi, hogy >ra szava­zást csak a miniszterelnöknek adott megbízásként lehet értelmezni a tárgyalások folytatására”. A „New­york Herald Tribune” figyelmez­tető hangon azt írja, hogy ha nem viszik végig a londoni megállapo­dások valóra váltását, akkor az „az atlanti rendszer összeomlását és Franciaország elszigetelését jelen­tené“. Az angol sajtó hangja még az amerikainál is sóikkal óvatosabb és tartózkodóbb. A „The Times” írja: — „Igaz ugyan, hegy Mendes-France győ­zelmet aratott, a szavazás eredmé­nye azonban mégsem biztosítja, hogy ratifikálni is fogják a londoni egyezményt“. A „Scotsman" kiemeli, „hogy a bizalmi szavazással elfogadott ha­tározat szövege olyan, hogy a nem­zetgyűlést voltaképpen semmire sem kötelezi”. A „News Chronicle” szerint ..a bizalmi szavazás nagy lépés elől , azonban olyan lépés, hogy azt bál miikor vissza is lehet vonni“. (MTI), A szovjet kormány gépeket ajándékozott Kínának Peking (Uj Kína). A Kínában látogatóban levő szovjet kormány- küldöttség a szovjet kormány ne­vében a Kínai Népköztársaság kor­mányának ajándékozott 83 szer­számgépet és mezőgazdasági gé­pet, a Szovjetunió gazdasági és kulturális létesítményeit Pék ing­ben bemutató kiállítás anyagából. (MTI). í M O Z A Ijjtipusu esőztető gép Az öntözőcsatama mentén „Sz— 80“-as típusú traktor halad a szán­tóföldön. Oldalain, mint hatalmas szárnyak: két fémrács. A gép a rácsokból vizet permetez a földre. Ez az újtípusú esőztetőgép egy­szerre mintegy 2500 négyzetreéter területű foltban öntözi a földet. — Néhány percig tart egy helyen az öntözés, aztán tovább halad a traktor, hogy újabb területet lo­csoljon meg. Az új gép a rövidsugarú esőztető gépek közül való s az összszövet- ségi mezőgazdasági gépgyártási­kutatóintézet munkatársai tervez­ték. A gép egy óra alatt két hek­tár földet, tehát másfél-kétszer na­gyobb területet öntöz meg, mint a régebbi szerkezetű esőztetőgépek s az eddigieknél könnyebben kezel­hető és szállítható. Újfajta röntgenkészülék A -szovjet orvostudomány nem­csak a betegségek ellen harcol, hanem ezen túlmenően mindent I K O K elkövet, hogy megakadályozza a betegségek kifejlődésének lehetősé­gét. Nagy segítséget nyújtanak eh­hez a röntgenvizsgálatok s főként a fluorográfia. A szovjet tudósok különleges röntgenkészülékeket, úgynevezett kisfiln.es florográfot szerkesztettek, amellyel közönséges filmre is könnyen és gyorsan ké­szíthetnek röntgenfelvételeket. Az orvos a fluorográffal készített fel­vételekről azonnal megállapíthatja, hogy a megvizsgált egyénnél van­nak-e kóros elváltozások. A kisfil­mes fluorográf segítségével mini­mális idő alatt és kevés költséggel lehet tömeges vizsgálatokat vé­gezni, emellett a betegséget kez­deti, tünet nélküli fázisában is ki lehet mutatni. A fluorográfia a lég- zőfolyamatoknál, szív- és véredény- megbetegedéseknél, a csont- és izom- rendszer, valareint az emésztőcsa­torna vizsgálatánál egyaránt siker­rel alkalmazható. A szovjet ipar már megkezdte a kisfilmes fluorográfok tömeges gyártását. A bőr- és nemibeteg gondozó intézetek által végzett szűrővizsgálatokról TÁRSADALMI rendünkben leg­főbb érték az ember, ezért a Ma­gyar Népköztársaság állandó gon­dozással védi a dolgozók egészsé­gét és testi épségét. Ennek egyik megnyilvánulása azok a szűrővizs­gálatok, amelyekkel a dolgozók rej­tett, lappangó állapotban lévő, vagy fel nem ismert megbetegedéseit igyekszünk felderíteni. Tudott do­log, hogy míg a tőkés államok jó- részében a súlyosan beteg dolgo­zók gyógyításáról sem történik gon­doskodás, addig a ni államunk az egész lakosság átszúrésére törek­szik és igyekszik a látszólag egész­séges emberek közül is kiemelni azokat, akikben betegségek lappan- ganak és gyógyításra szorulnak. — Ezek a szűrővizsgálatok nemcsak a biztosító intézetek tagjaira, hanem az egész lakosságra kiterjednek. Milyen szűrővizsgálatokat végez­nek a bőr- és nemi beteggondozó intézetek? — A legjelentősebbek azok, amelyek a szifilisz felkutatá­sára irányulnak. A szifilisz súlyos fertőző megbetegedés, amely leg­többször nemi érintkezés útján ter­jed, de a fertőzést átveheti a csók, ivópohár, vagy a beteg bármelyik használati tárgya. A fertőzés veszélye minden em­bert egyformán fenyeget. Senki sem gondolhatja magáról azt, hogy ő a fertőzés veszélyének sohasem volt kitéve. A SZIFILISZ elsősorban a ne­miszerveken' okoz elváltozást, majd a bőrön idéz elő kiütéseket. Meg­támadhatja ezenkívül a belső szer­veket, szívet, májat, idegrendszert, néha elmebetegséget, vakságot is okozhat. Nőknél a terhesség meg­szakadását is előidézheti. A beteg anya, ha nem kezelik, beteg gyer­meket szül. Ha a beteg kezeléséről idejében gondoskodunk, úgy a be­tegséget tökéletesen meg tudjuk gyógyítani. A betegségnek sokszor egyáltalán nincsenek tünetei és csak vérvizsgálattal mutatható ki. Igen fontos tehát a vérvizsgálat el­végzése olyan egyénnél is, aki ma­gát teljesen egészségesnek érzi, re.'ert a szifilisz kórokozója alattomosan rombolja a szervezetet és fájdal­mat nem okoz. VÉRVIZSGÁLAT céljára gyű- szűnyi vért veszünk a könyökhaj- lati vénából. Ez a beavatkozás nem okoz fájdalmat és a levett vér- mennyiség jelentéktelen, ha arra gondolunk, hogy egy embernek kb. 4—5 liter vére van. — Akinél a vér-vizsgálat kóros elváltozást mu­tat, az értesítést kap a bőr- és ne- mibeteggondozó intézettől és ala­pos, mindenre kiterjedő gondos vizsgálatban részesül. Ezek a vizs­gálatok, melyek sokszor részletes belgyógyászati, ideggyógyászati, sze­mészeti stb. szakorvosi kivizsgá­lást is magukba foglalnak, ugyan­csak mindenki számára ingyene­sek. Csak az alapos, gondos kivizsgá­lás után kerül sor a beteg kezelé­sére. A kezelésbevétellel egyidejű­leg kivizsgálják a beteg családtag­jait is. Meg kell jegyeznünk, hogy a szűrővizsgálatnál alkalmazott Mandula-féle eljárás eredménye a betegség fennállását, vagy a beteg­ségtől való mentességet egymagá­ban nem bizonyítja, de óriási je­lentősége abban van, hogy egysze­rűsége révén hatalmas tömegek át- szűrését tette lehetővé és az esetek kivizsgálása során nagyszámú olyan beteg kezelés­bevételére kerül sor, aki meg­betegedéséről nem tudott. Ma már a bőr- és nen.ibeteggon- dozó intézetekben kezelt betegek túlnyomó része a szűrővizsgálatok eredményeképpen kerül gondo­zásba. Megyénkben tömeges vér­szűrővizsgálaton estek keresztül a nagyobb ipari üzemek dolgozói, a törökszentmiklósi és részben a jászberényi iárás lakossága. A KÖZELJÖVŐBEN Turkeve vá­ros lakosságának teljes átszűrésére kerül sor. Elsősorban a bőr- és ne- mibeteggondozó intézetek feladata, hogy a megye egész lakossága szű­rővizsgálatának munkáját megszer­vezze és elvégezzék. De gondozó- intézeteink személyzeti ellátottsága niégnem olyan, hogy erre a feladat­ra egymagába vállalkozhatnának. Ezért már a múlt évben az egész­ségügyi minisztérium valamennyi járás egész csoportját Mandula­féle szűrővizsgálati felszereléssel látta el, amely lehetővé teszi, hogy a járási tanács egészségügyi cso­portja a hozzátartozó községek la­kosságának szűrését megszervezze, elvégezze. Fpntos szerepe van a bőr- és ne- míbeteggondozó intézeteknek a dol­gozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatai lebonyolításában. .*— A munkaviszony megkezdését meg­előzően orvosi . alkalmassági vizs­gálatot kell végezni számos re.un- kakörben. Ezek az alkalmassági vizsgálatok már nemcsak a vérszű­rési vizsgálatok elvégzését teszik lehetővé, hanem alkalmat adnak arra is, hogy a bőrbeteg dolgozó munkábaállításánál tanácsokkal lás­sák el az üzemorvost; pl. a zsíros, pattanásos bőrű dolgozó állapota nagymértékben romolhat, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol gép­olajjal való szennyeződésnek van kitéve; ekzémás beteg nem való vegyipari üzerr ekbe stb. Nagyjelentőségű az élelmiszer- ellátás körében dolgozók kötelező orvosi vizsgálata. Nagyon fontos dolog, hogy ezek a rendszeresen ismétlődő vizsgálatok a vérszűrővizsgálaton kívül kiterjed­jenek a bőr fertőző gennyes meg­betegedéseire is, mert a fertőző gennyes bőrbetegségben szenvedő dolgozók, fertőzéses ételmérgezések forrásaivá válhatnak; lehetővé te­szik továbbá, hogy a bőr higiéné, a személyi tisztaság terén kitartó, nevelő munkát végezzünk, módot nyújtanak arra, hogy számos, gom­bás, vírusos, sőt daganatos beteg­séget felfedezzünk és ezek kezelés­bevételéről idejében gondoskod­junk. A MEGYÉNKBEN sűrűn előfor­duló állati eredetű gombás bőrmeg­betegedések felismerése érdekében szükséges a nagyobb állattartó gazdaságok állatokkal foglalkozó dolgozóinak időnkénti átszúrásé. A főleg gyem ekeknél előforduló gombás hajbetegségek ellen az is­kolák tanulóinak átszűrésével küzd­hetünk. Végezetül hangsúlyoznunk kell* hogy valamennyi szűrővizsgálatnak csakis egyetlen célja van és lehet: a dolgozó ember egészségének meg­védése, illetve betegségének korai felismerése és meggyógyítása. —* Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy ezt a célt sekan csak nehezen értik meg. Dr. Lengyel Bertalan.

Next

/
Thumbnails
Contents