Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-13 / 242. szám
1954 október 13. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP NÉPGAZDASÁGUNK HELYZETE ÉS FELADATAI (Folytatás a 2-ik oldalról.) A nehézségek leküzdésének útja Mindenekelőtt le kell szögezni, hegy népgazdaságunk alapjában és egészében egészséges, és olyan nagy erőforrásokkal rendelkezik, mint . még soha gazdasági fejlődésünk során. A nehézségele leküzdésére egyetlen helyes mód van: termelésünk emelése, a termelőerőknek a közszükségleti és exportcikkekre való határozott és gyors átállítása, az önköltség rendszeres leszorítása. Jelenlegi nehézségeinket végsőfo- ken az .a tény váltja ki, hogy az életszínvonal jelentős emelkedésével szemben az össztermelés stagnál, az átcsoportosítás vontatottan történik és az önköltség nem csökken, hanem növekszik. Nehézségeinket le tudjuk küzdeni, ha mindenekelőtt ezen a torz helyzeten gyorsan és erőteljesen változtatunk, ha a termelés emelése és átcsoportosítása, valamint az önköltség tényleges csökkentése útján helyreállítjuk a helyes arányokat és így lehetővé tesszük, hogy a megnövekedett vásárlóerőt saját erőnkből megfelelő árualappal fedezzük. További előrehaladásunknak nélkülözhetetlen feltétele a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó határozatok következetes végrehajtása mellett az ipari termelés egyhelybetopogásánaik megszüntetése, Egész népgazdaságunk felemelkedésének alapvelő előfeltétele az ipari átcsoportosítás meggyorsítása és ezzel együtt az ipari termelés jelentős emelése mindenekelőtt mezőgazdasági gépeikben és szerszámokban, közszükségleti cikkekben, megfelelő exportcikkeikben, valamint a szén- és energiatermelés viszonylagos elmaradásának felszámolása. Népgazdaságunk egészséges fejlődése ugyanakkor megköveteli az önköltség leszállítását, a munka termelékenységének emelését, amit azonban nem kizárólag a munka intenzitásának növelése útján kell és lehet elérni, hanem ehhez biztosítani kell a szükséges anyagi és műszaki előfeltételeket: a termelőberendezések kellő karbantartását és idejében való felújítását, takarékos, de folyamatos anyagellátást, a termelés szervezett, tényleg tervszerű menetét. . Ezeknek a követelményeknek kell mindenekelőtt érvényt szerezni gazdasági életünkben, ezekkel a követelményekkel- összhangban kell kidolgozni jövőévi, 1955-ös népgazdasági tervünket, amelynek irányelveit a Politikai Bizottság ez év júliusában ennek megfelelően állapította meg. Az ipari és mezőgazdasági termelésinek 1955-ben az ideinél jóval nagyobb mértékben kell növekednie. Az ipari termelést azonban csak abban az esetben tudjuk jelentősen emelni, ha az anyaggal való takarékosság terén gyors javulást tudunk elérni, és ugyanabból az anyagmennyiségből jóval több terméket állítunk elő. A Politikai Bizottság határozata legalább 2—3 százalékos amyagmeg- takarítás biztosítását írja elő 1955- re. Az iparon belül jelentős szerkezeti változásokat kell végrehajtani, fokozott ütemben kell folytatni az átcsoportosítást. Gyorsabban kell növelni a fogyasztási javak termelését, mint a termelőeszközök ét. Mintegy 30 százalékkal növelni fogjuk 1954-hez képest a felújításéit összegét, a termelőberendezések fokozott karban tartósának biztosítása céljából, és így megteremtjük az önköltség legalább 3 százalékos leszállításának egyik legfontosabb feltételét. A Politikai Bizottság által meghatározott célkitűzések igen nagyok, de teljesen reálisak. Ezeket a célkitűzéseket feltétlenül el kell érni, ezekből engedni nem lehet. Ha 1955-ben ezeket a feladatokat megoldjuk, szilárd alapot teremtünk a dolgozó nép életszínvonala további emelésére. Felszámoljuk a mezőgazdaság elmaradását Nehézségeink leküzdése, a szocializmus eredményes építésé szempontjából döntő jelentősége van a mezőgazdaság elmaradása következetes felszámolásának, a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének. Pártunk 1953 júniusi határozatában — amelyet a párt- kongresszus továbbfejlesztett — leszögezte, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása megköveteli a város és a falu közötti piaci kapcsolatok kiszélesítését, a parasztság anyagi érdekeltségének fokozásáé Ezeket a szempontokat kell figyelembe vennünk jelenleg, amikor az előtt a faladat előtt állunk, hogy megoldjuk a mezőgazdaság olyan súlyos problémáját, mint amilyen a kenyérgabona kérdése. Nem lőhet a rossz termést kizárólag a kedvezőtlen időjéirással magyarázni. A fő hiba abban van, hogy dolgozó parasztságunk, valamint a termelőszövetkezetek a kenyérgabonát nem szívesen termelik. Amikor a párt meg akarja oldani a kenyérgabona-kérdést, elsősorban a munkásosztály érdekét képviseli, mert a knyérgabona-kér- dés megoldásának célja a munkás- osztály és az egész dolgozó nép állandó és zavartalan kenyérellátásának biztosítása. Ezt a kérdést pedig máskép megoldani nem lehet, mint úgy, hogy fokozzuk a parasztság érdekeltségét a kenyérgabona termelésében. Ugyanilyen lehetőség éli fenn egyes ipari növényekkel és egyes más mezőgazdasági cikkekkel kapcsolatban, amelyek a múltban a világpiacon igen keresettek voltaik és az ország külkereskedelmében nagy helyet foglaltak el, amelyek termelése azonban az utolsó évek folyamán nagyon visszaesett (libamáj, pulyka, aprómagvak stb.). Nem kétséges, ennek egyik fő oka, hogy a mezőgazdasági termények és termékek árai között az arányok nem minden esetben megfelelőek. Túlságosan alacsonyan szabtuk meg éppen ezeknek a cikkeknek az árát és a termelők a jelenlegi magas kukorica- és hí- zottsertés-árak melleit szívesebben termelnek takarmányt. A régi ismert magyar mezőgazdasági exportcikkek termelésének gyors megnövelése érdekében e termények árát fel kell emeli. Mindezekben a kérdésekben érvényesítenünk kell a munkásosztály és az egész népgazdaság érdekében a pártnak a mezőgazda- daság fejlesztésére irányuló politikájának alaptételét: az egyéni érdekeltség fokozásét a termelésben. A mezőgazdasági termelés fejlesztése akkor lesz sikeres, ha az állam messzemenő anyagi, technikai, pénzügyi és szakmai segítségét egybekapcsoljuk a termelői érdekeltséggel. Vannak, akik ezt nem .ió szemmel nézik. De ha valaki a falusi lakosság életszínvonalának emelése ollen van. az lényegében a mezőgazdasági termelés fejlesztését is ellenzi, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. A paraszti életszínvonal csökkentése, vagy emelkedésének megaka- dátyezása nem a mezőgazdaság fejlesztési pregrammjának végrehajtásához vezet, hanem áruhiányt, drágaságot, reálbércsökkenést és életezínvonálhomlést vonna maga után. Aláásná a termelési kedvet, visszavetné a termelést, veszélybe sodorná a munkás-paraszt szövetséget, a proletárdiktatúra talpkövét. A termelési érdekeltség fokozása a falusi vásárlóerő növekedését is jelenti. Az anyagi érdekeltség biztosítása nyomán a falusi vásárlóerő elkerülhetetlenül növekedni fog. Ettől azonban nem kell félni. A növekvő vásárlóerő ösztönzi a parasztot a termelés további fokozására. Ha á falusi vásárlóerő növelését meggátolnánk, ennek következménye a termelőeszközök hiánya, a termelési kedv csökkenése, az árukészletek, az élelmiszerek kínálatának visszaesése, az életszínvonal hanyatlása lenne, elsősorban a városban, a munkásosztálynál. A paraszti vásárlóerő csökkentése a munkásság bőrén csattanna. A mezőgazdaság olyan termelési ág, ahol a termelés fejlesztése elkerülhetetlenül a termelők életszínvonalának emelkedésével jár együtt. De ez az egyetlen lehetséges módja a munkásosztály élet- színvonala emelkedésének Is. A kettő a legszorosabban összefügg. Ha a paraszt nem fokozza a termelést, nem emelkedhet a munkásosztály életszínvonala. Enélkül pedig nincs szocializmus. Ka helyesen folytatjuk a szabadpiaci kapcsolatok kiszélesítésének, az anyagi érdekeltség növelésének politikáját, úgy ez jelentős mezőgazdasági többtermelésre és ennek kihatásaiként — a parasztság vásárlóerejének csökkenése nélkül — a szabadpiaci áraik csökkenésére fog vezetni, ami az egész népgazdaság és különösen a munkásosztály javára szolgál. Ez a mezőgazdaság terén mutatkozó nehézségek kiküszöbölésének, a munkás- paraszt szövetség további megszilárdításának egyetlen járható útja. I anyagi érdekeltségének fokozása alapján. Ez egyszersmind módot nyújt a mezőgazdasági export lényeges növelésére. A kenyérgabona őszi vetéstervét feltétlenül teljesíteni kell, mint a következő évi kenyérellátás legfőbb biztosítékát. — Ugyanekkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a takarmányfélék gondos betakarítását, tárolását, a siló- zási tervek teljesítését, a?- állatok megfelelő téli ellátásának biztosítását. Meg kell követelni a mezőgazdasági termeléshez szükséges gének ás anyagok tervszerinti. határidőre V3ló szállítását, biztosítani _kell a gépek jobb felhasználását és karbantartását. Folytatni kell az erőfeszítéseket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megszilárdítása terméshozamuk és jövedelmezőségük fokozása érdekében Biztosítani kell, hegy a mezőgazdaság fejlesztésének kérdése ténylegesen a párt és az állami munka homlokterébe kerüljön. pr-i Iparunk számára az első ÜU követelmény —- az 1954. évi terv maradéktalan teljesítése. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében meg kell gyorsítani a műtrágyaipar beruházásait és maximálisan fokozni kell a nitrogénműtrágya termelését. Lényegesen meg kell javítani a mező- gazdasági nagygépek, kisgépek és szeráruk minőségét és a gépek alkatrészekkel való ellátását, A fogyasztási cikkek gyártásában, a választék meghatározásában fokozottabban kell érvényre juttatni az állami és szövetkezeti kereskedelem igényeit.-r a kongresszus határozatai ‘ - ■ alap:án széleskörű intézkedéseket kell hozni a termelékenység gvors emelésének és az önköltség jelentős csökkentésének 161 biztosítása érdekében, figyelembe- véve hogy a termelékenység emelése, ' az önköltség csökkentese csak tervszerű műszaki és szervezeti intézkedéseikkel valósítható meg. j-r-j Következetes harcot kell ÜL! folytatni minden téren ‘a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. A költségvetési kiadásokat összhangba kell hozni gazdasági lehetőségetekkel. Folytatni kell a racionalizálást; ugyanakkor szervezetten elő kell segíteni a racionalizálásból kifolyólag elbocsátották ter- melőmunikakörbe való elhelyezését. , Harcot kell folytatni a vezetés módszerének gyökeres megjavításáért, a bürokratizmus és a fegyelmezetlenség ellen. Következetesen fel kell számolni a gazdasági vezetők gyakran megmutatkozó felelőtlenségét és tehetetlenségét. Általános harcot kell indítani a rendeletik és utasítások tömkelegé, a bürokratikus intézkedések ellen. Kevés határozatra és utasításra van szükség, de ezek végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Helyre kell állítani a gazdasági élet minden területén az állami fegyelmet és a munkafegyelmet, és nem szabad elmulasztani a fegyelmet sértők példás megbüntetését. Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Véget kell vetni annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy a haja szála sem görbül meg annak, aki a tervet nem teljesíti. Bátran kell jutalmazni, kitüntetni, előléptetni azokat, akik kitűnnek az új szakasz politikájának megvalósításáért vívott harcban; ugyanakkor felelősségre kell venni azokat, akik nem hajtják végre a rájukvonatkozó feladatokat. Javítsuk meg a vártmunkát, fokozzuk a kommunisták aktivitását Ä pazarlás megszüntetése A nehézségek leküzdésében fontos szerepe van a gazdaság és állami élet minden területén mutatkozó pazarlás kiküszöbölésének, az állami és gazdasági apparátus bürokratikus kinövései megszüntetésének. Elég széles körben elterjedt az a helytelen felfogás, amely a pazarlás elleni intézkedéseket és a nempreduktív munkakört betöltők létszámának csökkentését szembeállítja a dolgozók életszínvonala emelésére irányuló politikánkkal. Akadtak olyanok is, akik ezekben az intézkedésekben az új szakasz politikájának csődjét vélték felfedezni. A valóságban a szocializmus alaptörvényének nem lehet tartósan érvényt szerezni, ha a szocializmus építését minden téren nem a legszigorúbb takarékosság alapján folytatjuk. Mindem pazarlás — akár anyaggal, akár munkaerővel történik — csökkenti a termelés fokozására vagy bővítésére fordítható eszközökét, csökkenti következésképpen a nemzeti jövedelmet és annak fogyasztásra szánt részét is. Ha a dolgozók feleslegesen nagy hányada tölt be nempreduktív munkakört, nyilván csökken a nemzeti jövedelmet közvetlenül létrehozó dolgozók száma; csekken az a lehetőség, hogy minden munkaerőt észszerűen felhasználjunk a termelés növelésére, a nemzeti jövedelem emelésére. A takarékosság, a pazarlás elleni hairc, a nempnoduktív munkakört betöltő dolgozóik felesleges részének átirányítása produktív munkára tehát egyáltalán nem áll ellentétben az új szakasz politikájával, A takarékossági intézkedések, a bürokratikus aoparátus leépítése nagyban hozzájárul a termelés emeléséhez, az önköltség leszorításához. az átcsoportosítás simább végrehajtáséhoz. Ugyanakkor, amikor kellően méltányoljuk a takarékosság, a pazarlás elleni harc, a racionalizálás fontosságát, helytelen volna, ha ezek áz intézkedések elvonnák figyelmünket az alapvető tényezőktől: a termelés kérdéseitől. Gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a takarékossági intézkedések mögött ne bújhassanak meg olyan rendelkezések, amelyek ténylegesen az életszínvonal csökkentését jelenthetnék. A létszámcsökkentéssel kapcsolatban is biztosítani kell, hegy a nempreduktív munkaköröket betöltő dolgozók leépítése átgondoltan, szervezetten folyjék és hogy produktív, hasznos munkakörökbe való áthelyezésükről, elhelyezésűikről emberségesen gondoskodás történjék. Legfontosabb feladataink (7] Sorrendben és jelentőségben — legelsőrendű feladat, amelynek betöltése alapja az összes többi feladatok megvalósításának, az egység további megszilárdűása pártun'c soraiban, az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósításában, és ami ettől elválaszthatatlan; gazdaságpolitikai célkitűzéseink egyöntetű értelmezése pártunk összes szerveiben, egész tagságában. Csak ez teszi lehetővé, hogy pártunk és kormányunk fokozott határozottsággal juttassa érvényre az új szakasz követelményeit, hogy fokozott erővel vegye fel az elvi harcot minden ingadozással és ellenállással szemben amely akadályozza az új szakasz politikájának végrehajtását. Következetesen harcolni kell a párt soraiban és a gazdasági vezetők között is a kétkedés szelleme, a bizonytalanság minden megnyilvánulása ellen. A Központi Vezetőség hatalmazza fel a Politikai Bizottságot, hajtsa végre az ebből a szempontból szükségéé káderátcsoportosítást a gazdasági szervekben, és foganatosítson szerel vezeti intézkedéseket azokkal özemben, akik képtelenek az új szakasz politikájának megvalósítására. Meg kell gyorsítani a termelés emelkedését mind az iparban mind a mezőgazdaságban. Maradéktalanul végre kell hajtani a mezőgazdaságfejlesztésére vonatkozó határozatokat, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági termelés gyors emeléséi. Különös gondot kell fordítani a kenyérga-bónatermelés, a mezőgazdasági exporttermékek termelésének növelésére, a parasztság A leghatározottabban le kell szögezni, hogy fontos politikai vagy gazdasági intézkedések végrehajtása előtt a pártot, a párt aktíváit nemcsak tájékoztam kell ez intézkedéseikről, de félreérthetetlenül meg kell magyarázni a pártnak, hagy miért szükségesek ezek az intézkedéseik, hogy a párt és kormány milyen célt követ ez intézkedések végrehajtásával. Személyre és pártban viselt funkciójára való tekintet nélkül bírálni kell azokat, akik helytelen irányba akarják vinni pártunk helyes politikáját. A párt politikája változatlanul az 1953. évi június 27— 28-i történelmi jelentőségű KV-ülés határozatain és a III. pártkongresszus fő irányvonalán alapszik. Az új szakasz politikájának alapján erősíteni és megíngathatatlan- ná kell tenni a párt elvi és akarat- egységét. A pártmunka döntő láncszemének a folyamatos, fáradhatatlan, mindennapi tömegmunkát, népünk 7"Vadatlrvn nevelését kell tekinteni. Sajnos, meg kell állapítani, hogy sekan vannak pártunkban olyanok, alkilk nem a politikai tömegmunkát tartják a pártmunka központi feladatának, hanem valami, az élettől elszakadt . r>ártépítést‘‘. Mit, ér az a „pártépítés’1, amely nem építi, nem mélyíti el a cárt és tömegek közötti kapcsolatokat — világos elvtársak, hogy nem sokat! A párt szervező- és nevelőmun- káia kell. hogy a párt és a kormány politikájának sikeres végrehajtását szolgálja. A párt és ennek megfelelően a kommunisták kell hogy irányítsák a népi milliók harcát a szocializmus építése minden területén. Ehhez azonban elengedihetet. lenül szükséges a kommunisták példamutatása, mert csak e példa- mutatás nyomén követik a kommunistáikat a pártonkívüli tömegek. A kommunistáknak kell élen- jérnick a termelés területén mutatkozó nehézségek leküzdésében. A kommunistát nem jellemezheti a nehézségekkel szembeni tehetetlenség, passzivitás vagy közöny. Ellenkezőleg! A kommunista lelkes, áldozatos munkájával, példás fegyelmével, optimizmusával kell hogy kitűnjön, mert csak így tudja magával ragadni a pártonkívüli dolgozókat. A kommunisták kell, hogy élenjárjanak a tervek túlteljesítésében, a minőség biztosításában. a.Z önköltség csökkentésében, a termelékenység emelésében, a pazarlás megszüntetésében, a fegyelem megszilárdításában. Több gondot kell fordítani pártunkban a kommunisták nevelésére. Sajnos, ézt az utóbbi időben szintén elhanyagoltuk. Arra kell nevelni a párttagokat, hogy minden téren élenjárjanak, hogy példát Kutassanak és különösen meg kell érttetnl a kommunistákkal, hegy feladatukat csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha szakadatlanul a tömegek, a nép kö- zött élnek, ha fáradhatatlanul nevelik és szervezik népünket a párt ás a kormány határozatainak végrehajtására. A kommunista párt- munka középpontjában az. emberekkel való foglalkozás kell, hogy álljon. A pártmunkában is küzdeni keB a bürokratizmussal szemben; az irodákból ki kell menni a nép közé! A tön.egmunka friss levegőjére van szükség pártunk minden szervezetében. Pártunk helyes politikáját gyűléseken, beszélgetéseken, s a tömegmunka minden más formáját igénybevéve kell népszerűsíteni. Mivel népgazdaságunk kulcskérdése a következő években a mezőgazdaság további fellendítése, küzdeni kell a falusi pártszervezetek munkájának erőteljesebb megjavításáért. A szétforgácsolt falusi pártszervezeteket az egységes falusi pártaktívákon keresztül minél hatékonyabb erővé kell tenni; ilymó- don el kell érni, hogy a falu politikai életének középpontjába kerüljön a falusi pártaktfva, hogy maga köré tömöríthesse a parasztságot, felvilágosító munkával fokozza a dolgozó parasztság termelési kedvét, politikai aktivitását. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy a falusi kommunisták valamennyien nagyobb hozzáértést és érdeklődést tanúsítsanak a mezőgazdaság termelési problémái iránt; ismerjék mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés fő kérdéseit, sőt fontos részkérdéseit is. Lehetetlen igazi hozzáértés nélkül a mezőgazdaság fellendítése érdekében a dolgozó parasztság tömegerejét megszervezni, a dolgozó parasztságot politikai tömegmunkáva] a mezőgazdaság fellendítésére mozgósítani. Figyelembe véve, hogy a falvakban, gépállomásokon, állami gazdaságokban gyakran nagyon is kevés a politikai tapasztalatokkal felvértezett, a tömegmunkához értő kommunista, szükséges a megyei és járási központokból a kommunistákat mind nagyobb számban 4 helyszínre küldeni - Helyes politikánk’ a legnagyobb vonzóerő a tömegek szemében; bátrán népszerűsítenünk kell, síkra kell szóllnunk e politikáért. E politika ingadozás nélküli végrehajtása nyomán még szorosabban zárkózik fel pártunk mögé az égési munkásosztály és még szilárdabbá kovácsolódik a munkás-paraszt szövetség, népi demokratikus államunk alapja. Egész népünk egységesen, határozottan, nagyobb lendülettel folytatja harcát az új szakasz politikájáért, a nép jólét pro* grammjáért > #
