Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-13 / 242. szám
2 SZOLNOKiMEG^El NÉPLAP 1954 október 13. NÉPGAZDASÁGUNK HELYZETE ÉS FELADATAI A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—3- án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. A Politikai Bizottság beszámolója, melyet Szaiai Béla elvtárs terjesztett b Központi Vezetőség elé; bevezető-' ben rámutatott azokra az eredményekre, amelyek meggyőzően bizonyítják az új szakasz politikájának helyességét. A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130 ezer tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán elismerésreméltó lépések történtek a föld termőerejének növelése érdekében. Az 1953—1954. gazdasági évben mintegy kétmillió kelasztrális holdnyi területet szervestrágyáztak, többet mint a fel- szabadulás óta bármelyik esztendőben. A parasztság termelési kedve növekedésének számos egyéb mutatója van: a tartalékterületek bérbevétele, évelő kultúrák iránti megnövekedett érdeklődés, növekvő gyümölcs- és szőlőtelepítés (70 százalékkal több szőlőt telepítettek, mint az elmúlt évben) stb, A növénytermesztés terén jelentős eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évben nagymértékben sikerült kiterjeszteni az öntözéses gazdálkodást. Az öntözött területeket 1953-ban 75.000 kát. holddal növeltük. Rizstermelő területünk elérte a 73.000 kát. holdat, hazánk Európa egyik legnagyobb rizstermelő országává vált. A kukorica vetésterülete jóval nagyobb a tervezettnél. Nőtt zöldségtermelésünk is. Különösen jelentős eredmények vannak a hagyma- és a paprikatermesztés fejlődésében. A megnövekedett termelés és felhozatal nyomán a zöldségárak az előzőávihez képest csökkentek. A szarvasmarhatenyésztés kivételével lényeges javulás van az állattenyésztés terén is. A sertésállomány március óta 1.100.000-rel növekedett. Ez év őszén sertésállományunk előreláthatóan eléri a 6.5—7 milliót, a felszabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-rel növekedett a juhállomány is. örvendetesen növekszik baromfiállományunk. Ennek következtében jelentősen megjavult a városok tojással való ellátása. Az 1953—54. gazdasági évben javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is, Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk mesz- szemenő támogatásával. Kalászosok közül a búza és a rozs terméseredményei az állami gazdaságokban valamelyest meghaladják az országos átlagot. Az elmúlt évihez képest a tavaszi növényápolási munkában is van javulás, ennek ellenére a kapások várható termése még mindig alacsony. A termelőszövetkezetek zöme megerősödött a múltévá kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munkaegységek száma, a kötelező számú munkaegységet nemteljesítő tagdk aránya alacsonyabb, mint a multiban bármikor. •Javult a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata nyomán a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években. 1954-ben 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel. mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicel- látás stb. Augusztus 31-ig a mező- gazdaság 1082 G—35-ös traktort. 1308 traktorekét, 943 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott. A parasztság által legjobban keresett termelőeszközök közül ez év első nyolc hónapjában több mint 14.000 fcgatos ekét állított elő az ipar — tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mint tizenegyszeramnyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában. Számos új mezőgazdasási gén gyártása indult meg. így a többi között fejőgépé, permetező- porozóé, rétgyalué stb. A felsorolt tények mutatják, hogy bár még csak az első lépéseket tettük meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, máris sok biztató ígéret, kedvező jelenség mutatkozik, és megvannak az első eredmények. A feladat abban áll. honv még határozottabban menjünk a megkezdett úton, ne sajnáljuk a fáradságot ás áldozatokat, egy-két éven belül azok bőven megtérülnek, A beszámoló ezután megállapította, hogy begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés erdményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. A közszükségleti cikkek gyártásának növekedése Az ipar elé a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és pártunk III. kongresszusa fő feladatként a mezőgazdaság korszerű gépekkel és egyéb termelőeszközökkel való jó ellátását, közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését állította. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt egy és negyed év alatt történt előrehaladás a fenti célkitűzések megvalósításában. Késéssel, huzavonával ugyan, de rregkezdődött és már hozott is kezdeti eredményeket az ipari termelés átcsoportosítása. A közszükségleti cikkek termelése 1954 első 8 hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek területén a legnagyobb mértékű átcsoportosításra volt és van szükség, 1954 első 8 hónapjában 27 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott, mint az elmúlt év azonos időszakában, és 22.2 százalékkal emelte a mező- gazdasági nagygépek, 32.4 százalékkal a mezőgazdasági kisgépek, alkatrészek és szeráruk termelését ugyanezen idő alatt. A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 32 százalékkal termeltek többet ezév első 8 hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban és ezen belül is lényegesen emelkedett a lakosság részére termelt áruk, végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. A magánkisipart is beleszámítva a helyi ipar 1954 második felében előreláthatólag 1.1 milliárd forinttal több iparcikket, javítást és szolgáltatást juttat a lakosságnak, mint 1953 második felében. Teljesen helyesnek bizonyult a párt és kormány gazdaságpolitikájának az a célkitűzése, mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésére irányult. A lakosság áruellátása, as életszínvonal emelkedése Az új kormányprogramm bejelentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások és alkalmazottak, rr.int a parasztság életszínvonala igen jelentős mértékben emelkedett, 1954 első félévében a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953 első félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. — Ennek megfelelően emelkedett a reálbér átlaga 1953 I. félévéhez képest. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az 1953 I. féléve, amihez képest a reálbérek emelkedtek, a legkedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem utolsósorban az 1952. évi rossz termés következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal magasabb volt az elmúlt év I. félévének áruforgalmánál. A földrr.űvesszö- vetkezetek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általában jó volt a kormányprogramm óta eltelt időben. Zavartalan volt a kenyér-, liszt-, cukor-ellátás. A fontosabb élelmiszerek közül a hús és húskészítmények kivételével általában kielégítette a kereskedelem a lakosság igényeit. Különösen nagy mértékben emelkedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, ír int egy évvel ezelőtt. A ruházati kiskereskedelem forgalma 64 száza- I lékfcal emelkedett egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett igényeket. Sok a panasz egyes közszükségleti cikkek gyenge minősége miatt, A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pedig az élet- színvonal gyors emelkedése 1953 második felében, megnövelte a dolgozókban a párt iránti bizalmat. Megszilárdult a párt és a munkás- osztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegekhez. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyítéka az új szakasz politikája helyességének. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását ? Az elért jelentős eredmények mellett súlyos hiányosságok tapasztalhatók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, seír.’ a káderekkel való ellátás terén nem kapta meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. A kohó- és gépipari minisztérium az előírt határidőre a G 35-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalékát, fogatos fűkaszálók 48 százalékát, kazalozók 62 százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a mezőgazdaságba való káderátcsoportosítás Is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a mezei lopás. A gazdaságokban nagyban gátolja a helyi lehetőségek kihasználását z túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus módszere. Az állarr.i gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosz- szul használja ki az állam által rendelkezésükre bocsátott gépeket és egyéb anyagi eszközöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság számára nagy késéssel szállítja a szükséges gépeket és felszereléseket, hanem többek között azért sem, mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Az év első 8 hónapjában kevesebb kerékpárt, motorkerékpárt, kályhát, húsdarálót, kartont, flanelt gyártottak a tervezettnél. Ipari kivitelünkben növelni kell a munkaigényes és ugyanakkor rragas devizahozamot biztosító, gazdaságosabb cikkek exportját, figyel om-bevé ve természetesen a baráti országok szükségleteit és a tőkés országokban való értékesítés lehetőségeit. Az ipari exportban a fentieknek megfelelő fordulat azonban egyelőre nem következett be. Az ipari vezetők munkájának egyik komoly hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem következett be lényeges javulás a termékek minőségében, A Politikai Bizottság beszámolója ezután rámutatott arra, hogy a termelés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradása fokozódott. A szénbányászat az^első nyolc hónapban tervét 98.4 százalékra teljesítette. A kohászat ugyanezen idő alatt sem a martinacél termelés tervét, sem a hengereltacélét nem teljesítette. Az építőanyag- ipar tervteljesítése ugyanezen időszakban 91.7 százalék. Szénből, hengereltacélból és építőanyagokból ezév első nyolc hónapjában kevesebbet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. E lemaradások közül egyelőre legsúlyosabb kihatása a szénbányászatnak van. A szénbányászat adóssága, mely szeptembere 1-ig közel 300.000 tonna volt, szeptember 20-ig több mint 350.000 tonnára emelkedett. Egész népgazdaságunk felemelkedésének alapvető előfeltétele az ipari átcsoportosítás- meggyorsítása és ezzel együtt az ipari termelés jelentős emelése, mindenekelőtt mezőgazdasági gépekben és szerszámokban, közszükségleti cikkekben, megfelelő exportcikkekben, valamint az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradásának felszámolása. 3. Tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa népgazdaságunk fejlesztésének, az élet- színvonal emelésének döntő előfeltételeként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kongresszus e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nem hajtották végre. Az iparban az év első felében egymilliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehasonlítható termelésének önköltsége 1954 első félévében ez 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0.2 százalékos csökkenés helyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűrhetetlen alakulásának? Mindenekelőtt az, hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. Az egy munkás égy napra eső termelése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva 3.3 százalékkal csökkent. A béralaptúllépésekhez és az önköltség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám a minisztériumi iparban 1954 augusztusában 7.8 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. Az önköltségcsökkentés terén tapasztalható lemaradás másik fő tényezője az anyagpazarlás. Nem sok történt a kongresszus óta annak érdekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. Gyökeres változásokra van szükség; helyenként az ár- és bérrendszer hibái következtében a munkások többet keresnek, ha az anyagot pazarolják, mintha azzal takarékoskodnak. A minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsökkentést figyelembe kell venni a műszaki és adminisztratív személyzet prémium- megállapításánál. Ennek érvényesítése azonban rendkívül vontatottan megy. i Az elmondottakból látható, hogy nálunk a termelés igen széles területein hosszú hónapok óta nem önfcöltségcsökkenés van, hanem önköltségemelkedés. A pártnak és a kormánynak kemény kézzel sürgősen változtatni kell a helyzeten. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl magasak. Lényegesen gyorsabb volt az elmúlt években a költségvetési ki- adásek emelkedése, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az áilarr'- igazgatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal növekedett. Államapparátusunk létszáma nagyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. | Az állami költségvetésből 1954- ben sporttámogatásra fordított kiadások több mint ötszörösét teszik ki az 1949. évinek. Az ösztöndíjakban részesülők száma az 1950—1951-es tanév óta az összes hallgatók 64 százalékáról az elmúlt tanévben 90 százalékéra emelkedett. A Politikai Bizottság beszámolója ezután — többek között — rámutatott egyes nagyberuházások leállításának okaira. A kormány elhatározta több nagyberuházás leállítását és a felszabaduló anyagot, valamint munkaerőt nagyrészt a mezőgazdaság beruházásaihoz csoportosítjuk át. Helytelen azonban azt gondolni, hogy a beruházások leállítása örök időkre szól, vagy hogy a nagyberuházások ideje lejárt Magyarországon, amint ezt az ellenség híreszteli. A leállított behány év múlva az eredeti célra felépítjük, másik részét ugyancsak felépítjük, de nem az eredeti célra, hanem az új szükségleteknek megfelelően, harmadik részét pedig a mai állapotában használjuk fel. A jövőben nem lehet a készből élni, az életszínvonal emelésének állandó forrásaiból lehet csak meríteni, ezért elengedhetetlen a termelés fokozott emelése és az önköltség csökkentése. Gazdasági nehézségeinknek nagyrészt 1953 június előtti időkből származó okai vannak. Nehézségeinket elsősorban a túlzott ütemű iparosítás politikájának káros következményei okozzák: a mezőgazdaság elhanyagolt állapota, gazdasági adottságainknak nem megfelelő ipari szerkezet, alacsony anyagkészletek és tartalékok, ter- melőbarendezésék rossz karbantartása és hiányos felújítása stb. Az elmondottakon túl mai nehézségeink oka abban keresendő, hogy mindezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz politikájának megvalósításáért. Az ipari átcsoportosítás 1953—- 1954. évi üteme a; *gyes elért eredmények ebenere egyáltalán nem tekinthető kielégítőnek. Az 1954.» évi népgazdasági terv a termelő- eszközök termelésének 2 százalékos csökkentése mellett a fogyasztási cikkek termelésének 16 százalékos növekedését irányozta elő. Már a tervnek ezek az előirányzatai sem tartalmaztak elég bátor célkitűzéseket az ipar struktúrájának megváltoztatására. Az ipar azonban ezt az elégtelen tervet sem teljesítette az átcsoportosítás terén. Az építésügyi minisztérium vontatottan végzi a beruházások csökkentése folytán felszabaduló építőanyagoknak a belkereskedelem, illetve a lakosság részére való átadását. A kohó- és gépipari minisztérium a mezőgazdaság számára nagy késéssel szállítja a szükséges mezőgazdasági gépeket. Az ipari minisztériumok számos új cikk gyártását egyáltalán nem vállalták, az új termékek gyártásának elosztását a vállalatok között végül is kapkodva és tervszerűtlenül végeztek, aminek következtében egyes cikkek önköltsége megengedhetetlenül magasra szökött. !-■ ..... "*n »•••*, Bá r az iparon belül a fogyasztási iparágak beruházásának kerete az összes beruházások 4.3 százalékáról 7.9 százalékára emelkedett, de az első félévi tervteljesítés elsősorban az építőipar átcsoportosításának hiányosságai miatt a nehéziparban jóval magasabb volt, mint a fogyasztási iparokban. A mező- gazdaság összes beruházásainak pedig csupán 50 százaléka valósult meg szeptember végéig. Az átcsoportosítás erélyes végrehajtására egyetlen területen sem folyik kemény munka. Az átcsoportosításnak ez az erélytelensége és vontatottsága gátolja a mező- gazdaság fejlesztésének és a fogyasztási cikkek termelésének, kibővítésének tervszerű, gyors megvalósítását. Mindenekelőtt az Országos Tervhivatal feladata lett volna ipari berendezéseink kapacitásának számbavétele alapján az átcsoportosításra vonatkozó irányelvek kidolgozása. A mulasztásokért elsősorban így a Tervhivatal felelős. Pártunk Központi Vezetősége már 1953 októberében rámutatott az átcsoportosítással szemben megnyilvánuló ellenállás veszélyes következményeire és erre a kongresz- szus is felhívta a figyelmet. Nem folytattunk azonban sem ideológiai téren elég erélyes harcot azok ellen a helytelen nézetek ellen, amelyek csak szűkén vett parasztpolitikát lábnak mezőgazda, ságunk erőteljes fejlesztésében, sem a gyakorlati munka terén nem foganatosítottunk erélyes intézkedéseket azok ellen, akik csak im- mel-ámmal, akadékoskodva, vontatottan hajtják végre az ipar átcsoportosítására és a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározatokat. Az utóbbi időben egyesek gazdasági nehézségeink alapvető okát abban látták, hogy az életszínvonal emelése terén túl nagy lépést tettünk előre. A nehézségek e „magyarázata“ teljesen helytelen, ellentétben áll pártunk politikájával, és pártunk ezért a leghatározottabban elutasítja azt. Az igaz* hogy pártunk és kormányunk új politikája szellemében komoly előrehaladást tettünk az életszínvonal emelése terén, de ez nem növelte, hanem ellenkezőleg, csökkentette a politikai és gazdasági nehézségeket. | Pártunknak határozottan tovább kell vinnie az új szakasz politikáját, amelynek sarkalatos követélménye népünk anyagi és kulturális életszínvonalának következetes emelése. (Folytatás a 3. oVMon.}
