Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
1954 október 12. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Télre készülnek a A gumikeverő műhely végében téglafalat építenek a kőművesek. Egy ideiglenes fal helyébe húzzák az újat, mert bizony az elmúlt té! hideg napjain sokat szenvedtek a munkások az öiszetákolt fal résein beáramló hidegtől. Jól halad a munka s a műhely állandó fala azóta már el Is készült. Ha a kőművesek végeztek, azonnal hozzákezdenek a fűtőtestek szereléséhez. — A keverőműhely dolgozói, az új fallal és fűtőtestekkel együtt új vízmelegítőkazánt, fürdőhelyiséget és öltözőt is kapnak. így nerr.' kell ezután az udvaron végigszaladgál- nlok a gyári fürdőig, ha tisztálkodni akarnak munka után. Télre készülnek, s mozgalmas az élet a kazánházban is. A két kazán nagyjavításával már végeztek, a harmadikon még javában dolgoznak. Ha kész lesz ez is, megfelelő meleget tudnak majd biztosítani a dolgozóknak, a formatalpgyártó gépeknek s a cipőgyártó körök alatt elhelyezett szárítóberendezéTisza Cipőgyárban sekinek. A kazánok fűtéséhez, ha nem is túlsók, de néhány napi tartalékszénről gondoskodtak, — úgy hogy a nyár folyamán nagymennyiségű tüzelőt takarítottak ir.eg. Amíg a kőművesek, sezrelők javában dolgoznak azért, hogy biztosítsák a téli munka zavartalan feltételeit, a műhelyekben sem tétlenkednek. A MÁVAG felhívása nyomán minden üzemrészben vállalták, hogy az éves tervet december 20-ra befejezik s az év végéig hátralévő időben még 130.000 pár cipőt, a többek között harmincötezer par gyermekcipőt gyártanak le íven felül. A Szabad . Nép figyelmeztetése nyomán előkészületeket fettek a téli melegcipők gyártására. A dolgozó nők valószínű, örömmel fogadják majd a jó meleg házi posztópapucsot, melynek mintapéldánya már el is készült a gyár tervezőműhelyében. Év végéig 15.000 pár kerül ebből az üzletekbe. Ipar} tanulóink a kabinetoktatás útján,.. f Tnnepélyesen feszült a hangu- lat csengetés után a szolnoki 605. sz. MTH intézet „lakatos kabinetének’4 tantermében. A II. E osztály szakmai ismeret óráján vagyunk, ahol Bozsó Lajos tanár a mozdonykazán biztonsági berendezéseit tanítja a fiatalokkal. Ezen a nem mindennapi „nyílt órán” hallgatóközönség is szerepel. Itt van a Közlekedési Minisztérium, a Módszertani Intézet, az MTH országos központ, a debreceni MTH intézet igazgatóságainak képviselője, a megyei tanács oktatási osztályának a vezetője, a Járműjavító és Fűtőház legjobb mesterei, a fiatalok gyakorlati oktatói. Nem meglepő —- természetes és magától értetődő az a figyelem, amellyel a 22 másodéves tanuló követi Bozsó tanár előadását. Igen talpraesett válaszokat adnak a feladott kérdésekre, s úgy érzi a hallgatóság, hogy az öntudatból egy kis büszkeség is kicsendül. Szeretik jövő hivatásukat — a mozdonylakatossá- got ezek a fiatalok...., A figyelem láthatóan felfokozódik, amint az új anyag tárgyalását kezdi az előadó tanár. Impozáns képre, azaz modellre irányul a teremben rrindenki tekintete. Egy gyönyörű 424-es mozdony teljes vezérműve és biztonsági berendezése áll előttünk. — Ez a terem a lakatos kabinet egy különös, érdekes birodalma a mozdcnylakatosságnak. — Valóságos méretű modellek —mozdony- alkatrészek vannak itt rendszerbe összegyűjtve. A legmagasabb színvonalú szemléltető oktatás minden feltétele segíti itt a fiatalokat, hogy a jövő legjobb minőségi szakemberei lehessenek. Mindezekhez tökéletesen kapcsolódik a tanár előadása, megnyerő hangja, pompás hasonlatai, amelynek nyomán szinte játszva adják vissza a fiatalok az új óra anyagát. Bozsó Lajos két éves tanár. A mozdonyt alaposan ismeri sőt rajongásig szereti. Az egykori főmozdonyvezető uj munkaterületén talán még lelkesebben éli át a mozdony ismeretének, teljes uralásának minden örömét. í ó volt az óra — hangzik az “ általános elismerés, a jelenlévő hivatalos szakemberek véleménye. Bizonyítja ez az óra, hogy a legmagasabb színvonalú és a legjobb eredményeket biztosító kabinetoktatás útján az országban, az elsők között folyik az oktatás a szolnoki 605-ös MTH intézetben. JVJ em volna teljes ez a beszámoló, ha nem jegyeznénk meg, hogy a szakoktatásnak ezt a rendszerét a Szovjetunióban járt szakembereink hozták magukkal. Sok segítséget jelent ez vasipari fiataljaink képzésénél. Örömmel és megnyugvással vettük tudomásul a szolnoki 605. sz. MTH intézetben folyó fejlődés újabb értékes eredményeit. B. A Szolnokra Zaqyvarékasról és Ujszászról vonattal járó dolgozók kérése A munkájukat Szolnokon végző, Zagy- varékason és Ujszászon lakó dolgozók kívánságát szeretném tolmácsolni. Ezeknek a dolgozóknak az új, téli vasúti menetrend szerint nincs olyan vonatjuk munkájuk befejezése után délután, amivel lakóhelyükre visszatérhetnének. Fél 4 és 4 órakor fejezik be munkájukat s így a 16 óra 07 perckor Hatvan felé induló vonatot nem tudják elérni, mivel a város különböző részein s elég távol dolgoznak az állomástól. Ha ezt a vonatot nem érik el, akkor csak 20 óra 57 perckor indulhatnak naza s addig kénytelenek az állomáson rostokolni. így éjszaka, 10—11 óra tájt tudnak csak nyugovóra térni, reggel pedig már 5 órakor indulniok kell Szolnokra, hogy munkahelyükre idejében beérkezzenek, természetes, hogy fáradtan és álmosan nem megy úgy a munka, mintha kipihenten kezdhetnek ahhoz. Különösen a zagyvarékasíak helyzete nehéz, mert nekik az állomástól a községig 4 km-t is kell gyalogolnak. A két községből Szolnokra bejáró dolgozók ezért arra kérik a MÁV illetékes igazgatóságát, tegye lehetővé, hogy a Hatvan felé közlekedő délutáni vonat ne 16 óra 07 perckor, hanem legalábbis 16 óra 30 perckor induljon. Ha ez nem lehetséges, akkor pedig állítsák vissza újra azt az ingajáratot, amely az elmúlt télen is lebonyolította az újszászi és zagyvarékasl lakos szolnoki dolgozók hazaszállítását. Legaza László Szolnok, Terményforgalmi V. Könyvkiállítás a Megyei Könyvtárban Az ünnepi könyvhét- ilkalmával könyvkiál- lítás nyilt meg a Megyei Könyvtár olvasó- rmében, mely bemu- atja, hogy a magyar önyvkiadók milyen íazai és külföldi, kia- :zikus és mai műveket adtak ki ebben az évsen. A kiállítás gazdag és változatos, arról tanúskodik, hogy a kor- mányprogramm megjelenése óta kiszélesült és gazdagodott a magyar könyvkiadás. Igen sok ember mondja mostanában, hogy mennyi szép és értékes könyv jelenik meg — mindet meg kellene venni. Ebben azonban rendszerint ,,beleszól'4 valaki, !A kiállítás rendezői helyesen csoportosították a különböző mondanivalóid könyveket. „Mai költők” cím alatt megtaláljuk Juhász, Simon, Erdélyi, Sipos, Hajnal stb. egy-egy kötetét. Következik a „Mai írók’4 táblája. Itt Déry Tibor. Kovái Lőrinc, Szabó Pál, Veres Péter, Illés Béla, Vidor Miklós stb. nevével találkozik a látogató. Továbblépve a „Haladó nyugati irodaiam” művei sorakoznak a barna tablón: Howard Fast, Lénau, Rabelais, Lope de Vega stb, A tablók között grafikonok mutatják, hogy hány könyvtára és hány olvasója van. a megyének. Nagyszerű fejlődést mutat a grafikon elején és végén szereplő két szám: 1950 júniusában 600 olvasója volt a megye könyvtárainak, 1954. augusztusában ez a szám 29.633 főre emelkedett, Ehhez nem kell kommentár. Egymás mellett állnak körbe a falak mentén a szovjet és orosz irodalom, a népi demokráciák irodalmának, a gyermekek és ifjúsági irodalomnak ebben az évben kiadott nagyszerű, ízlésesen kötött művei. A kiállításnak sok látogatója volt, bizonyságul arra, hogy ízléses, helyesen és áttekinthetően csoportosított kiállítást láthattak az érdeklődők. V. B, JÓ MÜHKflVfll KüSZÜHISÜK NOVEMBER 7. »«NÉPÉT ÉS II THHáCSVÁUSZláSOKAl Három nappal határidő előtt teljesíti negyedévi tervét az Apritógcpgyár Csütörtökön a jászberényi Aprítógépgyárban is tárgyaltak az új negyedév feladatairól s ennek során elhatározták, hogy a MÁVAG példáját követve csatlakoznak az Októberi Forradalom és a tanács- választások tiszteletére induló versenyhez. Gróf Károly elvtárs, az üzem igazgatója először a műszakiak előtt ismertette a feladatokat. Elmondotta, hogy különösen nagy munka elé állítja az üzemet az exportkötelezettségek teljesítése. — Ezenkívül új gyártmányok iS lesznek, melyek készítésénél figyelembe kell venni azt, hogy ezekkel a mezőgazdaságot kell segíteni az ipari munkásoknak. Az igazgató elvtárs megállapította, hegy az Aprítógépgyár azoknak az üzemeknek a sorába lépett, melyekre számíthat népgazdaságunk. Hosszú idő után először teljesítette tervét s a most induló versenynek az élüzem cím elnyeréséhez kell segítséget adni. A MÁVAG felhívásához csatlakozva, az Aprítógépgyár dolgozói elvállalták, hogy: rj-f negyedik negyedéves tervü- —■ két határidő előtt három nappal teljesítik; rr-j exportkötelezettségüknek 101 !—I százalékban tesznek eleget; nrr az úgynevezett „egyéb ikölt- ■—! ségeknél" a harmadik negyedévhez képest 5 százalékos rreg- takarítást érnek el; rjj a Nagy Októberi Szocialista '—! Forradalom emlékünnepéig, november 7-ig elvégzik a sajómenti népgazdasági beruházásokhoz szükséges megrendelt munkákat; rmj Pét összes Jászberényben ■— készítendő berendezéseit de- cembr 31-ig elvégzik; rmj a tanácsválasztasok tiszte- •—■ leiére jelentős segítséget a;i- nak a mezőgazdaságnak A választások napjáig sorozatgyártással 500 darab kéttagú boronát készítenek el. Az év végéig ezen felül még 1500 boronát gyártanak s így év végéig 1000 boronát készítenek el terven felül. Ugyancsak a mezőgazdaság megsegítésére ebben az évben még 100 darab szecskavágót gyártanak; ryj a forgóalap csökkentése ér- ■—‘ dekében. nov. 7-ig egymillió forint értékű elfekvő anyagot adnak át a Készletező Vállalatnak. A gépgyárban azóta már meg is indult a negyedik negyedévi verseny s az üzem dolgozói szilárdan elhatározták, Ígéretüket teljesítik. Tóth Béláné, A törökszentmiklósi exportbaromfi A vá ros iparában igen jelentős helyet foglal el a baromfifeldolgozás. Népgazdasági szempontból igen fontos iparág ez, merthiszen a tö- rökimiklósi hűtőház termékeinek 80—85 százaléka elhagyja az ország határait s jó áron vásárolják a nyugati országok a magyar exporthúst. A Baromfifeldolgozó Vállalat igyekszik is eleget tenni e feladatának. A kiszállításra kerülő termékei kifogástalanok, emellett terveit is túlteljesíti. A legutóbbi versenyértékelések alkalmával 175 százalékos eredményével a megye legjobb élelmiszeripari üzemei sorába került. Azóta is jól halad a munka. Az élő szárnyasakkal megrakott teherautók gyakran fordulnak be a kapun s azután gyorsan követik egymást a „termelés" folyamatai. Vágás előtt 5—6 napon át pihentetik, javítják még az állatokat, hogy minél nagyobb súlygyarapodással s minél jobb minőségben dolgozzák fel. H rabovszki Ilonával, a fiata1- telepvezetővel járjuk körbe az érdekes üzemet... Tévedés volna azt hinni, hogy ebben az iparban nem lehet alkalmazni a gépek erejét, a nagyüzemi termelés módszereit. A feldolgozás futószalagokon történik, itt is egy-egy műveletet pillanatok alatt végeznek el a jól begyakorlott munkáscsoportok. — A hosszú helyiségekben áthaladó végtelen szalagon vágják, forrázzák, koppasztják, bontják a soványbaromfit s mire a szalag a külső helyiségbe ér, befejeződött a feldolgozás egyik folyamata. A levágott hízott libát, kacsát 80—85 fokon gőzölik néhány percig egy kazánban s utána könnyedén vajsárgára tisztítják ‘— olyan ügyeskezű, szorgalmas lányok, mint Gáspár Ilona és Pet-rik Erzsi. Szerdán 158, illetve 141 százalékra teljesítették tervüket. A soványbaromfi körnél Pulya Rozália 128, Lóié Pálné 134 és Lóié Józsefné 150 százalékával tűnik ki. Azonban a minőségi munka is fontos itt. HosSó Erzsébet minőségi ellenőrrel beszélgetünk erről. — Van idő, mikor rosszul járnak a selejtet készítők — állapítja meg. A szeptember 12-i fizetésnél a ruf- folóktől kellett fejenként 40—45 forintot levonni a nem megfelelő munka miatt, — A selejtbérezést azonban szigorúan alkalmazzuk s ez használ is. — Tojáslámpázásnál és feldolgozásnál 0.2—0.3 százalék a selejt, baromfinál meg 10—15 pár naponta 6000—7000 darabból. Még ezzel sem elégszünk, meg. # A tágas telep közepén ablaktalan négyszögletes épülettömb téglafalai piroslanak. A bejáratnál nagy a forgalom. A ládákba csomagolt kész árut hordják ki jpl felöltözött, bundasapkás emberek. — A hűtőben vagyunk --mondja a telepvezető elvtársnő s ezt érezzük is nagyon, hideg van, pedig még csak a folyosón járunk. Jobb- ra-balra vastag hőszigetelésű ajtók nyílnak. Az egyik helyiségben vastag bőrbekecsben Sárándi Mihályt találjuk. Ö szortírozza a tisztított árut. Nála nem sokból áll ez a munka. Egy pillanat csak az egész. Kézbeveszi a tisztított csirkét, ránéz, s már dobja is a megfelelő rekeszbe: export, első-másed-harmadosztályú áru. Hajszálpontosan találja el mindig ... Néhány perc múlva már a lányok csomagolják szellősfalú faládákba, fehér papír közé. A jászszentandrási dolgozó parasztok a Hazafias Népfront helyi szervezetének megválasztása óta nagy lendülettel dolgoznak hogy idejében befejezzék a kenyérgabona vetését. Meggyorsult a betakarítási munka és , példamutatóan teljesítik kötelezettségeiket a község dolgozói a terménybeadás terén is. Az utóbbi napok gyorsabb ütemű munkája meghozta az eredményt; a község dolgozói elvetettek 344 kát. hold búzát és 520 kát. hold rozsot. A tanácstagok és termelési bizottsági, tagok élenjárnak a vetésben. A szomszédban Kovács Piroska kövérosztályozó dolgozik társaival. A hízottlibát, kacsát készítik szállításra, hasonló szakértelemmel. Az áru, ami innen kikerül, nem kész még. Egy vastag ajtón másik .helyiségbe lépünk, majd egy harmadikba s itt teljesen tél van már, méghozzá a javából. A falakon, a piaifon kerületén húzódó vezetékre telepedő vastag dér sziporkázva veri vissza a villanyfényt. A hőmérő mínusz 17 fokcA mutat. A falak mentén mennyezetig rakva állanak a ládáijt s itt csörgős keményre fagy néhány óra alatt az áru úgy, hogy megfelelő kocsiban tárolva, ki sem/ olvad, míg csak a felhasználás helyére nem kerül # Az üzem tervét túlszárnyalva 6000 darab baromfit dolgoz fel naponta és helyez szállításra kész fagyasztott állapotba most az őszi szezon napjain. Egyelőre nagy gond még, hogy a holtszezonban hogyan használják ki jobban az üzemet. Gulyás igazgatónak már erre is vannak tervei. A hűtőalagút már készen áll s ez alkalmas arra, hogy 10 óra alatt 100 mázsa mirelitté gyümölcsöt, zöldséget állítson elő. Az üzemnek ebben a részében mínusz 45 fok alá tudják leszállítani a hőmérsékletet, akár a legmelegebb .nyári napokon is. Á község dolgozó parasztjai is örömmel vették tudomásul a legutóbbi kormányintézkedést, mely a beadásra, valamint a szabad felvásárlási áron átadott minden mázsa gabona után 10, illetve 20 kg korpa juttatást ír elő. Ez a kedvezmény is hozzájárul ahhoz, hogy a vetésterv időbeni teljesítéséért most serényen dolgozik a község minden dolgozója. Segíti és támogatja ezt a munkát a most megalakult Hazafias Népfront helyi bizottsága. Czakő Sándor, a községi tanács VB elnöke. Meggyorsult a vetés Jászszentandráson „Tegyük széppé, otthon nossá gyermekvédelmi intézményeinket” cím alatt még július 1-én verseny indult az élelmiszeripari üzemek óvodái között. A verseny célja volt hogy az üzemi óvodák jól felszerelt barátságos, minden igényt kielégítők legyenek. Pénteken a cukorgyári óvodához vendégek érkeztek s elhozták az ÉDOSZ oklevelét, a he-“ rendi porcellán kakast és a 800 forint pénzjutalmat, mivel a cukorgyári óvoda második lett az országos verseny során. A parányi emberek tág- ranyílt szemekkel nézték a látogatókat. Szinte minden gyermekszemből, mosolygós pufók arcokról a megelégedés, kis otthonukhoz való ragaszkodás sugárzott. Szeretik kedves óvodájukat és féltve őriznek minden játékot, hisz az ő tulajdonúkat képezi. A jutalomért komolyan kellett dolgozni. Az eredcA étikor gyári mény meg is látszik. Rend és tisztaság mindenütt. Az előszobában külön fogasokon függenek a parányi kabátok, sapkák. A játékteremben temérdek apróság gyönyörködteti a látogatót. Hajasbabák, teher- és személyautók, különböző kocsik, színes kockák, kis és nagy mackók párjával. De ki tudná egy egész szoba berendezését felsorolni. A dolgozószoba is nagyon barátságos. Külön fiókokba vannak elhelyezve a gyerekek munkái? kicsiny kezük által készült gesztenyepipák, pirospecsétes borítékok és más holmik. Az óvoda vezetője Markó Júlia és Hangódi Já- nosné dajka nagy szeretettel tanfták, foglalkoztatják a csöppségeket. Markő elvtársnő a nap minden óráját beosztja s így tervszerűen és sok változatossággal telik az idő. „Amit csinálunk, az céllal törtéáaadában... nik4’ — mondja az ovó- néni, majd így folytatja: <— „Ma például megtanultuk játék közben, mi a kicsi és a nagy. A mackócsaládot hívtuk segítőtársnak. Délutáni sétánk közben a falevelek hullásáról meséltem a gyerekeknek.” Az óvoda legfőbb feladata az elmondottakon kívül az is, hogy a gyerekeket hazaszeretetre, munkára, önállóságra és nem utolsósorban a társadalmi tulajdon védelmére nevelje. Ha kicsikorában rendet, fegyelmet tanul a gyerek, felnőtt korában pedáns ember lesz. Minden csöppségnek külön székje van. A székek karján különböző jelek vannak* egyiken ház, másikon zászló, a harmadikon lombos fa és így tovább. Még az alig hároméves Péter Ilonka is megtudta mondani, hogy az 5 jele a kis-* ház. így minden gyerdÉ a saját székére ül, azt nem karcolja; nem tapos rá, mert az az övé. Az egymás iránti segítés sem marad el a heti foglalkozásból, Minden kisebb gyereknek van egy nagyobb párja. Ha a kicsi megérkezik, párja mindjárt elébe siet, kigombolja a kabátját, segít a cipőfűzésben és nem egy esetben felhívja a figyelmét arra is, hogy rendberakja a ruháját. Az ebéddel is meg vannak elégedve. Az üzem vezetősége mindent elkövet; hogy az óvoda kis csöppségei bőséges és ízletes falatokhoz jussanak. Szép kis otthon, ha őszinték akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy olyan, mint a mesebe, a sok színbe és pompába Öltöztetett vár. És ebben a kis birodalomban formálódik az újfajta ember és válik az évek során munkát és a hazát szerető becsületes felnőtté.
