Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

­-----■ ASSZONYOKNAK - L&áfiu,&kncu£ ............................................................................................................................111 ti I11111 ti III ■ III III 111 Ml IIII til III (III III tHdl III ti ■ 111111 lltl 11 lit III Ml 1111111III It I (11111 MA DÁCH :MRE Október 5-én volt a nagy magyar drámaíró halálának 00. évíordulój'. Megfejtendő: Vízszintes 1., 18., 52. Függőleges 10. és 20. A vesebetegek kímélő étrendjének konyhatechnikája Függőiéire­I a vese | egyjk legfontosabb salak­íiürítű szervünk. A szervezet szá­mára hasznavehetetlenné vált nyagokat üríti ki, vizet, sókat, a "eh érj ék anyagcseretermékeit, ame- yek a szervezetben maradva mér­gező hatásúak lehetnének. A vese által kiürített anyagok legnagyobb része a felvett táplálék útján jut a szervezetbe. Vannak olyan salakanyagok, ame­lyek kizárólag a vese útján kerül­hetnek ki a szervezetből. Ilyenek a fehérje végtermékek és a kony­hasó. A vese emellett a funkciója mellett arra hívatott, hogy Őrköd­jék a vér és a test szöveteinek nor­mális összetétele felett. Ezt a fel­adatát úgy hajtja végre, hogy al­kalmazkodik, kiegyenlíti a szerve­zet folyadéktartalmát. Bő folya- dékfogyasztás esetén a vese bő, híg vizeletet választ ki, kevés folyadék­fogyasztás esetén sűrűbb, kevesebb vizeletet Megbetegedése után a vese csak akkor képes nehéz munkáját elvé­gezni, ha szabályozzuk a táplálko­zást s nem terheljük meg olyan élelmiszerek gazdag juttatásával, amelyek salakanyagainak kiválasz­tása, kiürítése túlterheli munká­val. 1 EBBŐL következik 1 gj. az ét­rend! megszorítás, amikor vesebe­tegeknél sóban, folyadékban, fe­hérjében szegény étrendet szoktunk adni. A vesebetegek szigorú étrend­jeit gyógyintézetekben adják orvosi előírásra. A házi étkezés keretén belül vesékimélő étrendre szoruló dolgozóknak sóban, folyadékban, f íhérjében szegény étrend összeálí- ’ására kerülhet sor. A sóban szegény étrendet a kony­hasó kiválasztási nehézségei miatt rendelik. A sóban szegényen ké- : zülő ételeknél azokat az elkészíté­si módozatokat választjuk, ame­lyek magát az étel alapanyagát te­szik ízben gazdagabbá, s így a meg­szokott sóízt könnyebben tudja a beteg nélkülözni, Ä húsokat vagdaltnak készítjük el, mert ilyenkor mód nyílik ízle­tes segédanyagokkal való keverés­re. Fűszeres zöldségféléket, kevés petrezselyemzöldje, tárkonylevél, köménymag, keverünk a húshoz, s a vagdalékot főzelékfélék, vagy tészták töltésére használjuk fel, amelyek magukba fogadják a hús kellemes ízét s ezáltal sózás nélkül is könnyebben élvezhetők. | igen joI elkészítési módnak bizonyult a sótlanul, vagy minimá­lis sózással készített húsok kocso- nyázása. A jól bezöldségelt borjú­lábfőzet a zöldségfélék magas ásvá­nyi és ízanyagtartalma miatt ízle­tessé válik só nélkül is. Készíthe­tünk kocsonyázólevet erős zöldség- főzetből, melyet zselatinnal der- mesztünk. A húsok mellé ízletes mártáso­kat adunk, savanvkás. édeskés ízű­re készítve, amelyek bevonják a húsfalatot és elfeledtetik a só ízé­nek a hiányát. A főzelékféléket nem készítjük rántással, mert így jóvaj több só kell hozzájuk, mint a párolt, vagy gőzölt főzelékekhez. Ugyancsak ke­vesebb só kell a csőben sütött, vagy lerakott főzelékekhez. Jó szolgála­tot tesznek a sóban szegény étrend összeállításánál a cereália köretek, az édes tészták, a tejbekásák, ame­lyeket könnyen készíthetünk mi­nimális sómennyiséggel, vagy tel­jesen só nélkül. A gyümölcsök, gyü­mölcsbefőttek, lekvárok, gyümölcs­sajtok, gyümölcslevesek korlátozás •ri'ktfl adhatók Sótlan étrendben készíthető éte­lek: | LEVESEK11 Paradicsomleves (sű­rű paradicsomléből édesen). Vajle­ves (tört köménymaggal ízesítve). Zöldségleves (pirított zöldségből), vagy gyümölcsecettel, babérlevéllel, majoránnával ízesítve). Pirított da­raleves (tejfellel). Zöldborsóleves (édeskésen). Gyümölcslevesek. | HDSOK: | Kocsonyázott borjú­hér, 2 dkg. piros középvastagságú fonál, 2K-es tűvel kötjük. 56 szemre kezdjük 2 sima, 2 for­dított patemtkötéssel, s. kékből 5 cm-t köbünk. Folytatólagosan kö­tünk egy sort 1 szem fehér, 1 szem piros felváltva, egy sort csak piros­ból. Simán kötünk 2 sort fehér fo­nálból, a harmadik sorban kötünk 3 fehér szemet, 1 pirosat, amit a sor végéig megismételünk. 4—5. sort simán kötjük fehérből. 6. sor; 1 fehér, 1 piros, 3 fehér, 1 pi­ros szem, és ez ismétlődik az egész soron. 7—8 sor: sima fehér. 9. sor: 3 fehér, 1 piros szem ismétlődik az egész soron. 10—11. sor: sima fehér kötés. Ebből fehér alapon piros­pettyes csíkot kapunk. Kötünk egy sort 1 szem s. kék, 1 szem piros felváltva, 1 sort csak pirosból, a pettyes részeket olyképpen ismétel­vagdalt (a vízben vagy levesben ki­főzött sótlan borjúvagdaltat borjú­lábfőzettel kocsonyázzuk). Főtt hal, vagy hús mártással (citrom­mártás, paradicsommártás, egres­mártás, bechamelmártás, zöldség- mártás. zöldmártás). [ F0ZELEKEK: | Töltött főzelékek (paradicsom, burgonya, kelarábé), Csőben sült főzelékék (karfiol spárga, zöldbab, tök). Párolt, gőzölt főzelékek. Burgonyaételek (felfújt, püré, túrós, burgonya, burgonyasa- 1 áfrs, sültburgonya.) | MÁRTÁSOK: | Gitrommártáí (só nélkül). Paradicsommártás (só nél­kül). Hamis vadmártás (kevés só­val.) Hollandi mártás (só nélkül), Gyümölcsimártások (só nélkül.) | tészták: | Főtt tészták (édes­hintéssel, ízesítéssel). Omlós, gyü­mölcsös lepények. Leveles vajas tészták (lekvárral, túróval). Rétesek (édes töltelékkel). Grillage készít­mények. Felfújtak. Tejeskásák. petty fehér, majd újra fehér alapra piros petty. Ezt addig ismételjük, míg a megfelelő hosszúságot el nem érjük. Ha eljutunk a hüvelyk­ujjig, megfelelő számú szemet át­szedünk a pót-tűre, ugyanannyi szemet beleszaporftunk. Ezt kötjük addig, míg az ujjhegyét elérjük, 4 helyen 2—2 szemet lefogyasztunk. A hüvelykujj s. kék fonálból ké­szül. A KISEGÉR — Ssamuil Marsok verse — IIingatja az egérasszony a kis egérgyereket; — Hozok neked, ha elalszol, kalácsmorzsát, kenyeret. A kis egér cuppog, ásít, — Meguntam a cincogásod, cérna-hangod nagyon rossz, nekem inkább dadát hozz. Elszaladt az egérasszony, hogy fiának dadát hozzon: — Réce néne, jer velem, ringasd el a gyermekem. Réce néni náluk termett; Háp-háp, mondta, aludj gyermek. Ha az isten esőt ád. Hozok néked gilisztát. A buta kis egér nyomban így válaszolt félálomban: — Csúnya hangod van neked, nem tetszik az éneked. Elszaladt az egérasszony, hogy fiának dadát hozzon: — Béka néne, jer velem, altasd el a gyermekem. Odamegy a béka néni, Kvák-kvák-kvák-kvák, brekeg (néki, hogyha szemed behunyod, hozok neked szúnyogot. A buta kis egér nyomban így válaszolt félálomban: — Csúnya hangod van neked, unalmas az éneked. Elszaladt az egérasszony, hogy fiának dadát hozzon: — Táltos néne, jer velem, altasd el a gyermekem. Táltos néne náluk termett: Nyi-hó, mondta, aludj, gyermek, ha alszol egy jó araszt, két tarisznya zabot kapsz. Vízszintes: 1. Ax író három nevesebb drámája. 10. Virágtartó. 11. Szélhárfa (ék. fel.) 12. Szeretni — angolul. 13. Becézett szülő. 14. Elismervény. 16. Vízinövény. 17. Egyiptomi napisten. 18. Kossuth-díjas írónk, 21. R. F. 22. Személyesnévmás. 23. Vissza: diákfenyítés. 24. A „Bahcsiszeráji szökőkút” egyik női főszereplője. 26. Ügynök. 27. Azonos betűk. 28. Terméketlen talaj. 29. Északi férfinév. 31. Fellegi Tamás. 32. Herkules! Jelző. 35. Baráti viszonyban van vele. 36. Hibát vét a papírmunkában. 37. Fordított kettősbetíí. 38. Rokonfél e. 40. Kb. 1 éves lehet. 43. Erősítő szócska. 0 44. Részben kopasz! 46. N. V. O. 47. U. G. N. 48. Női név. 50. Bántalmazza. 51. Egymást kővető betűk. 52. Madách szatirikus vígjátéki. vetés: nagyobb termés, több kenyér. Helyesen fejtették meg: Kiss Elvira, Csü- dör Arpádné, Csőmöz Mihályné, Öllé Mar­git, Köszler Antalné, Kelemen Ildikó, Né­meth Mária, Csontos Béláné, Csendes Csaba, Kiss Andrásné, Papp Sándor Szol­nok; Bakondi Pál. Heffner Éva Törökszent­miklósi Nagy Ferencné Jászárokszállás; Zsoldos Lajos Mezőtúr; Hidvégl Ilona Kenderes; Adám Ferencné Jászjákóhalma; A buta kis egér nyomban így válaszolt félálomban; — Csúnya hangod van neked, ijesztő az éneked. Elszaladt az egérasszony, hogy fiának dadát hozzon: — Csuka néne, jer velem, altasd el a gyermekem. Csuka néne ölbe kapja, száját némán tátogatja s bár egész közel hajol: nem hallani, mit dalol. A buta kis egér nyomban így válaszolt félálomban: — Fura hangod van neked, nem hallom az éneked. 1. Tengeri ragadozó. 2. Farágó. 3. Azonos hangok. 4. Elmélet, elgondolás. 5. Alföldi síkság. 6. Laptalálkozás. 7. Fő, — ellentéte. 8. Ruhát tisztit. 9. Régi bástya. 10. Mozart-opera. 14. Egymást előző betűk. 15. Kellemes ital. 18. Beszorított, szétfeszftelt. 19. Széptevés. 20. Kossuth-díjas karnagyunk. 22. Szovjet három. 25. Mutatónévmás. . 27. Éktelenül ráz. 30. Ipari növény. 33. Balaton jege teszi. 34. Nyakszíj. 35. Egy edény folyadék. 39. Fordítva: ruházati cikk. 41. Becézett fiúnév. 42. Kettőzve: diabolószerfl Játék. 43. Ezt a herceget Borodin ömkilette meg. 45. Tőrök név. 47. Idegen egy. 49. Római négyes. 50. Helyet foglal. 51. Munkaerőtartalék. Kurilla Józsefné, Győző Imre Kunhegyes: Simái Erzsébet Kisújszállás; Sassváry Imre Öcsöd; Gyenge Lajos Tiszaszentimre; Báródy Mihály Cibakháza. Könyvjutalmat kaptak: Csőmőz Mihályné Szolnok; Bakondi Pált Törökszentmiklós: Győző Imre Kunhegyes; Gyenge Lajos Ti­szaszentimre. Beküldési határidő: minden péntek estig. Cfm: Szolnokmegyel Néplap szerkeszősége. Szolnok. Irodaház. Elszaladt az egérasszony, hogy fiának dadát hozzon: — Macska néne, jer velem, altasd el a gyermekem. Odamegy 3 macska néni, — Nyau-nyau — dalol néki — hunyd be szemed, csukd be szád. aludd át az éjszakát. A buta kis egér nyomban így válaszolt félálomban: — De szép hangod van neked, gyönyörű az éneked. A bölcsőhöz lábujjhegyen Egér mama odamegyen, szívéhez kap, lehajol; buta fia nincs sehol! Qé, ka tudja a kázianzonu.. , A tej forralása előtt az edényt öblítsük ki hideg vízzel, ezzel meg­akadályozzuk a le­égést. Ha a tisztára mosott lábosban több­ször egymásután mégis leég a tej, tanácsos az edényben egyszer hús­levest főzni, utána pe­dig alaposan kimosni. Eredménnyel jár és a tej forralás közben nem ég le. A tejes­edényt használat után azonnal mossuk el, vagy pedig áztassuk be. Különösen nyáron gvakran előfordul, hogy a tej forralás '•őzben összefut. Az összement tejet ne öntsük ki. Kalácsot, kelt tésztát készíthe­tünk belőle, vagy le­szűrve. a túrót tésztá­ra tehetjük, a vissza­maradt savóval pedig főzeléket engedhetünk fel. Tejet soha ne takar­junk le, mert szaga -°i'=metlen lesz. Ha pedig a tejet hosszabb ideig letakarva, ledu­gaszolva tartjuk, meg- snvanyodik. A szabadon hagyott zöldség, torma hamar megfonnyad. Ha azon­ban beáztatjuk, köny- nyebben tisztíthatjuk. Hasonlóképpen áztas­suk tisztítás előtt a fonnyadt burgonyát is. * Szép fényt kap a tü­kör, ha borecetbe már­tott szivaccsal lemos­suk, utána pedig kékí- tős ronggyal átdörzsöl­jük. * Ha azt akarjuk, hogy az étel ne fusson ki, fő­főzés közben, az edény peremet zsírozzuk meg. * A zavaros ecet ismét tiszta lesz, ha kevés te­jet öntünk hozzá. Egy liter ecethez két ká­véskanál tejet kell ön­teni. * Az elsózott ételt újra élvezhetővé tehetjük, ha nyers burgonyát te­szünk bele. * A zöld borsó, spenót seép zöld színét nem veszti el akkor, ha fő­zéskor azonnal sót te­szünk bele. A száraz hüvelyes — mint a hab és a borsó — pe­dig sokkal hamarabb puhul, ha a vízibe ke­vés szódabikarbónát teszünk. * Szobából a dohány­füst szagát eltávolíthat­juk, ha nedves sziva­csot akasztunk fel. Ugyanis a szivacs a füstszaget magába szív­ja. * A petróleum világo­sabban ég, ha egy kés­hegynyi konyhasót te­szünk bele. ' * A linóleumot előbb terpentinnel dörzsöljük le és csak azután mos­suk le szappanos víz­zel. A linóleumot soha­sem szabad forró vízzel mosni. '* Mogyoró, dió, man­dula héját könnyebben lehúzhatjuk, ha egy pillanatra forrásban lé­vő vízbe dobjuk. Hosz- szasan azonban nem szabad a vízben tarta­ni, mert ízét elveszti * Avas zsírunk elvesz­ti kellemetlen szagát, ha pirított kenyérhájá- va! átolvasztjuk a zsírt, ^fiAÁsá$ó.(ó <t t&unédíet Utágá&át HOGYAN KELETKEZETT AZ ELET A FÖLDÖN? — Sokmillió év telt el a Föld történetéből, amíg megjelent rajta az élet. A Föld akkor még melegebb volt, mint most. A levegő több vízpárát tar­talmazott. Ilyen körülmények között új anyag képződhetett, amilyen addig még nem volt a Földön. Ezt az anyagot fehérjének hívják és ma is ez az anyag minden élőlény: növényi, állati és emberi test alapanyaga. A fehérjéből nem lett mindjárt élőlény. Sokszor szétbom- lott és újra keletkezett, amíg az élőlények mai megnyilvánulásait magára öltötte: a növekedés, a mozgás, a szaporodás és az elhalás képességeit. MI OKOZZA A FÖLDRENGÉST? — A Föld rétegeinek elmozdu­lásait és zsugorodásait a Föld kérgének beszakadásait néha a víz te-, vékenysége is okozza. A Föld felszíne alatti üregekben folyó Víz fel­oldja a Föld egyes alkotórészeit, mint például a meszet és a gipszet, így képződnek barlangok a föld felszíne alatt. Ezeknek a barlan­goknak a mennyezete a fölöttük lévő rétegek súlya alatt beomolhat és megrázkódtathatja a szomszédos területeket Ezek a tektonikus földrengések. Ezenkívül vannak még vulkánikus eredetű földrengé­sek is. MILYEN NAGY A NAP? — Az egyetemes tömegvonzás törvé­nye alapján Newton, a nagy tudós kiszámította a Nap nagyságát. A szám óriásinak bizonyult. A számítás szerint a Nap több mint 330 ezerszer nagyobb, mint a Föld tömege. Ez megközelítőleg a százton­nás grönlandi bálna és a kicsiny hering arányának felel meg. AZ ÉGITESTEK-MOZGÁSA. — Az égitestek mozgásával a csil­lagászati tudomány legrégibb és legfejlettebb ága, az égi mechanika foglalkozik. Az égi mechanika törvényei alapján a csillagászok pon­tos számítások szerint következtetni tudnak az égitestek mozgására. Ilyen módon számítják ki például előre a nap- és holdfogyatkozá­sokat, vagy az üstökös csillagok visszatérésének időpontját, Hány kiló a baba ? A z egészséges cse- ben a hónapok számé- gyedik hónapban (3000 ** csemó hétről hét- mák 600-zal, második (+4X000) 5400 gramm re egyenletesen gya- félévben a hónapok ... . , ........ rapszik. Élete első ne- számának 500-zal való sU1Fumak, a hetedik hó- gyedévében naponta szorzatát. így egy 3000 naPban (3000 + 7 X 500) átlag 25—30, a máso- grammal született cse- 6500 gramm súlyúnak dik negyedévben 15-- csemőnek például a ne-kell lennie. gyedéibenegyedikene- Df} hasznéjhat4 ez a súlytáblázat 1#: gramm a normális súlygyarapodás. Mérni azonban lehetőleg csak hetenkint mérjük, mert közben kisebb súlyingadozás nem szá­mít. Hogy hány kilónak kell lennie a babának, azt megközelítőleg úgy is kiszámíthatjuk, ha vesszük a születési sú­lyát és ehhez hozzáad­juk élete első félévé­Kor: Fiú; Leány: Születéskor , . , 3200—3500 e 3000—3300 g 1 hónapos . . . 3750—4250 g 3500-4000 g 2 hónapos . . . 4500—5000 g 4250—4750 g 3 hónapos . . . 5250—5750 g 5000—5500 g 4 hónapos , . . 6000—6300 g 5750—6000 E 5 hónapos . . . 6600- 6900 g 6250—6500 g 6 hónapos . . , 7300—7600 g 6800—7100 g 7 hónapos . . . 7900—8200 g 7400—7700 g 8 hónapos , . . 8200—8500 g 7700—8000 g 9 hónapos . . . 8500—8800 g 8300—8600 g 10 hónapos . . . 8900—9200 g 8500—8800 B 11 hónapos . . . 9200—9500 g 8700—9000 A egyéves * . . . 9500— 9500 s 9000—9300 g Egyújjas kesztyű gyermekeknek Anyaga: 3 dkg. s. kék, 2 dkg. fe- jük, hogy az alap $■ kék lesz, Mnlthetl keresztrejtvényünk helyes megfejtése Mollére. Vaspata. Schopenhauer. Időben! k

Next

/
Thumbnails
Contents