Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-10 / 240. szám
Szoínok/mgyei PLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ' I. évrotyam. .40 >zam Ara Ot) illér október 10. vasárnap ■ HIZAFtIS NÉPFRONT SZ01N0MW0SI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA moghívja Szolnok város lakosságát 1954. ok tábor 10-én, vasárnap délolátt 10 árára A KOSSUTH-TÉREN TARTANDÓ NÉPGYÜLÉSÉRE. ÉDESAPÁK! ÉDESANYÁK! FIATALOK! Jöjjetek el mindnyájan a népgyűlésre! Hallgassátok meg a Hazafias Népfront városunk fejlesztésére vonatkozó terveit! — Vegyetek részt a Hazafias Népfront Városi Bizottságának megválasztásában I Mindenkit szeretettel hívunk és várunk. R Hazafias Népfront Szolnokvárosl Előkészítő Bizottsága a magyar egerősöfiz év augusztus 12-én, a magyar Parlament épületében értekezletre ültek össze a magyar politikai, társadalmi, kulturális, tudományos, egyházi élet legkimagaslóbb képviselői. Az értekezlet résztvevői egyhangúan megállapodtak abbán, hogy egy, az eddiginél szélesebb alapokra támaszkodó, demokratikusabb, új népfrontra van szükség. Megállapodott az értekezlet abban is, hogy az új Népfront „Hazafias Népfront” elnevezés alatt kezdje meg tevékenységét. Az augusztus 12-i értekezlet nagy visszhangra talált az egész magyar közvéleményben. Már az értekezlet résztvevőinek személyi összetétele is megvilágította népünk előtt, hogy minden eddiginél szélesebb, összefogóbb nemzeti egységfront megalakításáról van szó. Az új Népfrontnak a neve: „Hazafias Népfront’* is azt bizonyítja, hogy minden becsületes, hazafias magyarnak legszorosabb összefogását, a magyar történelemben még soha nem ismert nemzeti egységét valósítja meg az új Népfront. JJjabb nagy lépés e: népi demokrácia . dése útján. Azok, akik ellenséges , szemmel vagy kétkedéssel nézik a magyar népi demokrácia fejlődését, ezzei kapcsolatban felvethetik a kérdést: vájjon az eddigi népfrontok nem fejezték-e ki a dolgozó nép akaratát? Erre a kérdésre azáltal tudjuk megadni a nyilt és egyenes, meggyőző választ, ha kifejtjük, miért volt szükség az új Népfrontnak, a Haza'fias Népfrontnak megteremtésére, és hogy ha visszapillantást yetüpk az eddigi népfrontok történetére, fejlődésének sza- ■ kaszaira. Az első népfrontot Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak nevezték, a másikat Magyar Függetlenségi Népfrontnak. ^ Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 3-án alakult meg Szegeden. Tehát olyan időben, amikor Szeged váro- . sát, a délről érkező győzelmes szov- iet csapatok már felszabadították, az ország túlnyomó része azonban még a német fasizmus és a magyar nyilasok rémuralma alatt szenvedett. A Magyar Nemzeti Függet- . lenségi Front volt a megkínzott Magyarországon a reménységnek első messzire látható zászlója. , A letiport magyar állami függetlenség visszaszerzését, a fasiszta háború szétzüllesztett állami élet újjászervezését, az antifasiszta demokratikus erők összefogásának szükségességét hirdette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kibontott zászlója. Ennek'.jegyében jött létre a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Kormány, amelynek két nagy történelmi alkotása a földreform, a fegyverszünet létrehozása. Ez volt a történelmi feladata vagyis az új honfoglalás elindítása az első népfrontnak. 1 zt a feladatát elvégezte. Ezzel lehetővé vált, hogy az úi honfoglalásnak sokkal na | nemcsak | számos kísérlet, hanem a gyakorlat dolgozóinak tapasztalatai is igazolják, hogy az őszi búzából a legnagyobb terméseket az október első felében végzett vetések szokták adni. Lassan a végére járunk október első felének, ezzel szemben a búzavetés megyénkben még a felénél sem jár. Az idő halad és elmulasztjuk a legkedvezőbb vetési időt. — Nem lehet a talaj nehezen művel- hetőségére sem hivatkozni, hiszen a szeptember utolsó napjai óta lehullott csapadék igen megkönnyítette a talajelőkészítést. Igyekezzünk tehát a búza vetésével minden erő bevetésével. A napokban jelent meg a Minisztertanács 1081/1954. számú rendeleté a kenyérgabona vetésterületének fokozására való felhívással, a búzatermelőknek nyújtandó kedvezményekkel. Ez a rendelet 1955. jen. 1-től a kötelező beadásra átadott kenyérgabona minden mázsája után 10 kg korpát juttat, még hozzá ingyenesen a termelőknek, viszont már okt. 10-től a kötelezettségen felül állami szabad vásárlási áron átadott bűzért 20 kg korpát juttat állami áron a termelőknek. Ezeken túlmenően az 1955. évbén az árpa-, zab-, kukoficabe- adási kötelezettséget búzában is lehet teljesíteni. [ez a rendelet| js mutatja, hogy milyen fontos tényező a közellátás- ban a búza. Ott, ahol erre lehetőség van, emeljük a búza vetésterületét. Ilyen lehetőség kínálkozik a nyújtott kedvezmények révén is a háztáji területeken. Az ország legjelentősebb búzatermő területein, az Alföld középtáján, így megyénkben is az évtizedek óta nem tapasztalt hosszúságú őszi és téli aszály következtében csak tavasszal kelt ki az őszi búza. A tavaszi kikelés miatt kitolódott az őszi búza tenyészideje, amit a bőséges tavaszi csapadék is fokozott s emiatt a fellépett feketerozsda, majd a hirtelen érés következtében! megszoni- lás nagy terméskiesést okozott. A Duna melletti árvízkár is fokozta az ország elemi kár miatti búzatermés kiesését. — Ezek miatt nyilván a tartalékkészletek is felhasználásra kerülnek, amit viszont pótolnunk kell, hiszen egy ország közellátása nem lehet meg tartalék készletek nélkül. Nemcsak a vetőmag és kenyér- szükségletet kell az idén megtermelnünk. hanem a tartalék készletet is. Kettős okunk van tehát i búzatermelés fokozására. Nézzük meg, hogy a hátralékos búzavetéseinknél mivel fokozhatjuk . terméskilátásainkat. Elsősorban is idejében végezzük el a vetést, hiszen az október kö zepéig elvetett búzából várhatunk legtöbb termést. Minél később ve tünk, annál kisebb termésre lehe számítani. I SZOLNOK megye) talajai többsé gükben kötöttek, sőt jelentős a szí kesek területe. A kötött, sőt szike, talajon az időjárás erősen esősri válása esetén nem lehet jó talaj munkát végezni, sőt rá sem lehe menni gépi erővel, de fogatossa sem. Gondoljunk erre és igyekez zünk a vetéssel. E nagy IGYEKEZZÜNK A BÚZA VETÉSÉVEL Irta: VEZEKÉNYi ERNŐ, a karcagi kísérleti gazdaság vezető kutatója Október második felében már több vetőmagot is kell vetnünk, ami még fokozottabban áll a még későbbi vetésre. Október első felében folyóméterenként elég 50—55 szem, addig ezt később már 60—65 szemre kell fokozni. Igen gondosan végezzük a kőüszög elleni csávázási, mert a későbbi vetésekben a talajhőmérséklet alacsony volta miatt nagyobb a kőüszög fertőzési lehetőség. A terméshozam szempontjából lényeges körülmény, hogy az őszi búza még a tél beállta előtt megbokrosodjék, amit viszont csak az október első felében való vetéssel biztosíthatunk. Az idei esztendő sajnálatos tanulság volt arra, hogy mii jelent az őszi búzánál is a tenyészidő kitolódása. A későn vetett őszi búzánál mindig nagyobb a feketerozsda vagy az aszály kártétele. | az őszi BPZA | megérdemli, hogy a legjobb előveteményeket biztosítsuk neki. Ha még tudunk változtatni, adjuk meg a legelőnyösebb előveteményeket, mint a nit- rogéngyüjtő pillangós takarmány vagy abraknövényeket, amilyen a lucerna, a borsó, a lednek, a bükköny. A búza vetésterülete nagyobb, mint az ilyen előveteményt adó növények összes területe, így a búza nagyobb részben kevésbbé kedvező elővetemény után kerül elvetésre. Ilyen a kukorica is, mely után Szelnek megyében körülbelül 40 százalékban kerül búza elvetésre. Maga a kukorica nem volna kedvezőtlen elővetemény, de későn kerül le és így nincsen elég idő a természetes talajbcérlelö- désre. E hátrány kiegyensúlyozására úgy szervezzük meg a kukorica után vetendő búzák talajelőkészítését, hogy a vetőmag minél előbb és minél jobb vetömagágyba kerüljön. A talajmunkánál nagyon ügyeljünk, hogy ne legyen rögös a szántás, inkább engedjünk a mélységből. A szántást viszont azonnal, nyomban munkáljuk el boronával, hengerrel. Ezzel biztosítjuk azt a tömött vetőmagágyat, aminek természetes beérlelődésére a közvetlen vetés miatt nincsen lehetőség. Ha a kukorica őszi szántásba került, s a tarlója nem gyomos, a kukoricaszárat alacsony tarlóval vágtáik le, leghelyesebb legtöbb esetben nem szántani, hanem tárcsás boronával, kultivátorral előállítani a kellő mélységű vetőmagágyat. A tárcsás- borcna, kultivátor többízbeni és egvmást keresztirányban követő alkalmazása, kiegészítve boronával, hengerrel, jobb vetőmagágyat is ad, mint a szántás és a talajba is hamarabb lehet vetni. — Ha nem ilyen a kukoricatarló, akkor szántsunk, de a kellő mélység figyedem- be vételével rögmentes, vagy minél kevésbé rögös, elrr.unkáiható, tömöríthető veíőmagágy előállítására törekedjünk. A henger szerepe sokkal fontosabb a búza alá való talajelőkészítésnél, mint gondolnák feltéve, hogy nem csapadékos az időjárás. A búza természete a tömött talajt szereti, ebben fejlődik jobban. \ henger okszerű alkalmazása rendszerint venni. Ezzel az egyszerű hasonlattal lehetne leginkább szemléltetni, miért van szükség a harmadik népfrontnak, a Hazafias Népfrontnak megvalósítására. Az Országos Előkészítő Bizottság megalakulása óta hetek teltek el. Ez idő alatt egész hazánkban, városokban és a legkisebb falvakban is, mindenütt megalakultak a Népfront Előkészítő Bizottságok. Sokhelyen már a végleges helyi bizottságokat is megválasztották. Személyi összetételüket tekintve, a legszélesebb nemzeti összefogás létrejöttét bizonyítják. Általában mindenütt a Népfront Bizottságoknak hétven százaléka pártonkívüli. A falvakban a dolgozó parasztok, köztük az egyénileg gazdálkodó parasztok vannak többségben. A városokban az értelmiség arányszáma körülbelül egyenlő a munkásságéval. A legtöbb helyen beválasztották az el őkészítő bizottságokba a vallásfelekezetek papjait. tcrméstöbbletet jelent a kísérleti adatok szerint. Minél kö- töttebb a talaj, annál nehezebb hengert kíván a tömörítéshez. Legjobban a vasból készült símagyűrűg és a csipkés hengerek váltak be. üsős idő esetén a henger alkalma- ;ását a talaj nedvességi állapota zabja meg. Sáros, túlnedves talajt emmiképpen se járassunk meg íengerrel, mert a kötött talajokon :z káros. I a talajmunkaknal| __ ah0j erre nó d van, így a nagyüzemi terme- ésben, az egyes talaj műveleteket, ;őt még a vetést is, az előző mániákra keresztben végeztessük. A alaj így jobban keveredik, eltűnlek az esetleges művelési hibák, i tábla simább felületű lesz. A búza alá, amint általában az 5szi vetések alá, ne végezzünk közvetlen mélyítő szántást. A talaj 'ekezatos mélyítését mindig a tavasziak alá végezzük, mert csak ott van ideje a felhozott vad-nyers :alaj részeknek -megszelídülniök. A iúza nem szereti a nyers talajt. A nitrogénben gazdag, nemrég istállótrágyázott vagy előzőleg nitrogéngyüjtő növényt termett táblának legtöbb esetben kifizetődő a szuperfosz- fátíal való műtrágyázása, nemcsak a termésfokozás érdekében, hanem a gyorsabb beérés miatt is. A szuperfoszfát azonban csak a vetőmag mélysége alá bedolgozva hasznosul, tehát azt vagy szántsuk le, vagy tárcsázzuk bele a talajba. A soványabb talajokon, vagy a későbbi vetésű táblákon érdemes a pétisó alkalmazása. így a kukorica, utáni búzák alá n< sajnáljuk a pétisót, mert ezze meggyorsítjuk a fejlődést, s egyben a tarlómaradványok jobban i: hasznosulnak. A pétisó boronává is beledolgozható a talajba. | a vetesnekI nemcsak előtte adjuk meg a magáét hanem a vető gép után is. Száraz időben a vető- gép tatán is járassunk hengert s utána magtakaróboronát, hogy í talaj alul -tömött, felül lazított maradjon. Jó megoldás a vetésnél vasgyűrűshengerrel való tömörítése is. A teljesen sima hengerre való hengerezés után a talaj ősz szefolyása, megkérgesedése a szí ken nem előnyös, ezért sziken, di más talajokon se hagyjuk a vetés teljesen simára hengerezetten. kevés helyen látni, pedig ige] hasznos szokás az egyenetlen mé lyedéses felületű táblákon az ősz vetések vízvezető barázdákkal val ellátása kis egyes fogatos ekéikké' Csak ezek révén vezethetők el - búzára káros vízösszefolyások tábláról. Ezeket nem kell túlmély re készíteni, hanem inkább széles re, hogy a tavaszi boronáiás utá: azok a gépesített aratást ne akadá lyczzák. A búzatermő Nagyalföld egyik legjelentősebb búzatermelő megyéje vagyunk s ennek ellenére az idén adósak maradtunk az országnak jelentős búzamennyiséggel a feke terozsda, a megszorulás okozta elemi kár mia’t is. Igyekezzünk ezt az adósságunkat letörleszteni búzavetések minél előbbi, de egyben minél jobb minőségben való elvégzésével. M ár az eddigi megmozdulásokból is világosan látható, hogy Hazafias Népfront az a legátfogóbb tömegmozgalom, amelyet a magyar nép valaha is ismert. A nagy tömegszervezetek, így az Országos Béketanács, a szakszervezetek, a különböző mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek, a női- és ifjúsági szervezetek, az értelmiségiek szövetségei, a katolikus papok békemozgalma sorban jelentették be a Népfronthoz való csatlakozá- ukat. De megszámlálhatatlan azoknak az értelmiségieknek, középrétegekhez tartozóknak, önálló kisiparosoknak a száma, akik egyénileg jelentették be a Hazafias Népfronttal való együttérzésüket es azt, hogy cselekvőleg kívánnak résztvenmi annak munkájában. Jellemző például az a levél, amelyet Kovács Sándor a szombathelyi megyéspüspök intézett az egyik legrégibb magyar apátságnak, az európai hírű gótikus templomáról híres Ják, nyugatmagyarországi község Népfront Bizottságot választó népgyűléséhez. A püspök üdvözlő leveleit Farkas Dénes szombathelyi püspöki helynök, jákj apát olvasta fel. A levél többek között így hangzik: Kérem a jó Istent, hogy áldásával kísérje hazánk békéjéért és népünk jólétéért fáradozó nemesszándékú törekvésüket“’. ^ Hazafias Népfront helyi bizottsága beválasztotta Kovács Sándor megyés püspököt és Farkas Dénes jáki apátot a Hazafias Népfront megyei bizottságába. Ezek a választások népgyűlésen történnek, amely népgyűléseken bárki résztvehet, felszólalhat, javaslatot tehet. Ezért a Hazafiai Népfront nemcsak a legszélesebb tömegekre támaszkodik, de egyben a legdemokratikusabb tömegmozgalom Magyarországon, t t * Hazafias Népfront, a magyar népi demokrácia magasabb fejlődési fokát jelenti. fizzel új szakaszhoz ért el népi demokráciánk fejlődése. Ügy, ahogy a gyermek Ifjúvá ser dűl, erősödik, kénytelen újabb és újabb nagyobb méretű ruhát feldemokracia belső ellenségeivel a nép maga számolt le. A nép, a dolgozó nép hatalmát, a munkás-paraszt szövetséget kellett biztosítani . az új alkotmánynak. Ezért volt szükség 1949. tavaszán a Magyar Függetlenségi Népfront életrehívá- - sara. Ez éppúgy, mint a mostani gyobb feladatainoz, az ország újjáépítésének, a magyar nép soha nem látott felvirágzásának megvalósításához fogjon hozzá az ország. Ennek lényeges előfeltétele volt a magyar nép első igazi alkotmányának, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának megalkotása. A A.Hazafias Népfront minden becsületes magyart egyesítő mozgalom A Sxolnokmegyei Néplap sxámára írta: Parragi György országgyűlési képviselő
