Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-08 / 238. szám
Megkezdi évadját a szolnoki állandó színház GOZMÄNY GYÖRGY '3Cedv>e*i. UótóntUg | MESSZIRŐL j jöttünk, nagy az út mögöttünk, kocsmákban, városokban kezdtük régen, nagyon régen. Ügy adták tovább a jelszót mestereink, kevés szóval, sok tekintettel, hogy nem feledhetjük: népünkért élni igaz kötelesség, nagy-nagy komédiás szívvel. Ismét kapuit nyitja a színház, ki tudja, Szolnokon immár hányadszor? Ki tudja, hány ember könnyét, boldog mosolyát, szívből jövő kacaját, a játéktól indított nagy gondolatát szülte a színpad varázsa. Mielőtt elkezdenénk ezt az évet, egy pár pillanat birtokában hadd szóljunk így egypár írott szóval. Itt vagyunk ismét, de most- már, mint állandó színház, s azt a széttéphetetlen láncot, amely évszázadokon át a színészek legnagyobb örömét adta, — hogy közönségét szívére ölelve nevettesse, sirattassa, tanítsa, nevelje — tovább kovácsoljuk a még boldogabb éveknek, amelyek elé együtt megyünk, amelyekért együtt harcolunk, kedves közönség. Azért jöttünk ide, hogy nagy szerzők nyomán a legélőbb formában átadjuk a világról, az emberekről véleményeinket. Válogattunk sok-sok, a legváltozatosabb színművek között, miközben egy vezérelt bennünket: mit kérhetne, rr.it szeretne leginkább látni a város, a közönség. így aztán tarkaságban felsorakoztak, készen állnak, igaz, még papírformában a legszebb hősalakok. Rövidesen hangot kapnak érdekesnél-érdekesebb jellemek, föl- tárülnak izgalmas és romantikus helyzetek, fölragyog majd tisztán a szép, a jó, a szerelem, felharsan a dal, a nóta és mindezek árnyékában — mint az életben — m"'- mutatjuk mindazt, ami ellenük van. 1 BOLONDOS KEDV, | sok-sok szeretet hozott össze bennünket itt vagyunk és játszani fogunk, akiket már régebben ismernek: Farkas Anni, Győri Ilona, Kaszab Anna, Gábor Mara, Marczi Erzsi, Adóm Éva, Lukács Éva, Kom- póthy Gyula, Szép Zoltán, Fillár KERES EMIL igazgató István, Veszprémi László. És akiket valójában most Ismernek csak meg; Budapestről: Serfőző Ilona, Bed Teréz, Dukcny Margit, Újvári Viktória, Czigány Judit, Velenczey István, Somogy- vári Pál, Hídvégi Lajos, Varga D. József, Bánky Róbert, Király Zoltán, Kovács Dénes, Lendvai Gyula; Pécsről: Harsányi Margit, a ^Színművészeti Főiskoláról: Varga Gyula. Mindannyiónk legszebb és legizgalmasabb gondolata: minél jobban játszani. Szeresd a színházat, kedves közönség, mert az nemcsak erőt ád, hanem kötelez is bennünket. Aki a színházat szereti, az életet, az embereket szereti bolondságaival, szépségeivel, harcaival együtt. Aki nem szereti a színházat, az életet kerüli s megfosztja magát sok szépségtől, sok gazdag élménytől. __________ I ELSZALADTAK | a pillanatok, mindjárt felgördül a függöny, hogy előlépjen a Csárdáskirálynő. Érezzétek jól magatokat, sokat tapsoljatok, nagyon sokat, jöjjetek el ismét, vigyétek szerteszét színházunk hírét s ezt a köszöntőt ígéreteivel, amit szí- néí7&i.nk nevében elmondott az igazgató. CZIGÁNY JUDIT SERFÖZŐ ILONA DUKONY MARGIT VELENCZEI ISTVÁN KÉT SZERELEM C ikket kértek a „Csárdáskirálynőről.“ A cikk megírásához néhány utalást tettek: színes, tanulságos és rövid legyen. Az ilyenirányú gondolatok elindultak bennem.’, de megszakítja a színház lüktetése, mely a főpróba hetében ezirányúan hat a rendező felé. Kavarog az egész színház. Lázban ég az egész társulat, de ilyenkor talán még a tárgyak is beszélnek és cselekednek, a színház lázas, forró levegője újabb és újabb problémákat vet fel és ezek az új problémák elnyomják a cikkel kapcsolatos gondolatok megformálását, 1/ imegyek az utcára. Este van, szitál az eső, ősz van. A színház környéke csendes. A gondolatnak jó szülőanyja a csend. Egy fiatal lány és fiú jön egymás mellett. A próbateremből kiszűrődnek a „Csárdáskirálynő“ melódiái. A fiatalok megállnak az ablak alatt. A próbatérén:.’ ablakára felrajzolódik a primadonna árnyéka. „Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még.“ A próbateremben a primadonna énekel. Az utcán a fiú rámosolyog a lányra, a lány közelebb húzódik a fiúhoz. A próbateremben a hős megcsókolja a primadonnát, az utcán a fiú megcsókolja a lányt, hosszan és sokkal hosszantartóbban, mint odafent a próbateremben a hős a primadonnát, aztán egymásba karolva, elindulnak. Elindulnak a jövő felé, utánuk nézek és elgondolkodom, milyen boldogok: szerelmesek. Az ő szerelmüket nem fenyegeti a rangkülönbség, az érdekházasság, mely a múltban annyi tiszta szerelem elpusztítója volt. Szorosan karolnak egymásba és eltűnnek szeneim elől a távolba. A próbateremben lecsukják a zongorát, vége a próbának és gondolataim ismét a „Csárdás- k;rálynő‘‘-re esnek. A „Csárdáskirálynőről“ kellett volna írnom és az életről írtam. De talán éppen ezzel írtam a legtöbbet a darabról, mely az életről szól és estéről-estére tanítja, hogy akik igazán szeretik egymást, azoknak soha nem szabad elválniok. Orbók Endre. SZÉP ZOLTÁN VARGA D. JÓZSEF KOMPÖTHY GYULA . A Csárdáskirálynő zenéjéről FARKAS ANJÍY BÄNKY ROBERT A Századforduló a könnyű zene terén nálunk Magyarországon érte el fénykorát. Három nagy operettzeneszerzőnk: Jacöbi Viktor, Szirmai Albert és Kálmán Imre egy és ugyanazon évben kerülték ki a Zeneakadémia padjaiból. De ne feledkezzünk meg a többi nagy zeneszerzőnkről sem, elsősorban Lehár Ferencről, Buttykai Ákosról és mintegy különálló jelenségről, Kacsóh Pongráczról, akinek János vitéze a népies hang szerencsés stilizálásával, irányt- mutató, klasszikus értéke a magyar operettirodalomnak. Sokan vannak még rr.;a is, akik a könnyebb- fajsúlyú operettzenét lenézik és szembeállítva a komoly zenével, alacsonyabbrendű zenének minősítik. Véleményem szerint kétféle zenét ismerhetünk csak; éspedig jó zenét és rossz zenét, tekintet nélkül a zene fajsúlyára. A jó operett-zene ugyanolyan értéke az emberiségnek, mint a jó, komoly zene, Kálmán Imre zenéje, a „Csáirdáskirálynő" örökéletű jó muzsika. Bizonyítéka az általános, a nagy tömegek részéről megnyilvánuló elismerés. Miért jó, miért fülbemászó a „Csárdáskirálynő“ zenéje? Mert szépsége, nemessége, népszerűsége a természetességen, egyszerűségen alapszik. Ha bármelyik kcrin.gőjét hallgatjuk, a melódia megformálásának, ívelésének olyan spontán és zeneileg logikus felépítését észleljük, amely legdöntőbb és legelsőren- dűbb feltétele a jó muzsikának és amelynek eredménye az a világszerte való elismerés, amely Kálmán Imre muzsikáját övezi. Gondoljunk csak a keringőkön kívül az operett két legnépszerűbb számára: „A lányok, a lányok ...“ és a „Jaj, cica .. dallamára. A legegyszerűbb eszközökkel éri el a legnagyobb hatást a zeneszerző, anélkül, hogy a banalitás veszélyes területére csapna át. A „Csárdáskirálynő“ világhírű zenéje minket, magyarokat külön büszkeséggel tölt el. Nagy sikerére jellemző, hogy 1907 és 1937 között mintegy 30.000 előadást ért meg! Orbán Leó. ÉVADNYITÓ ELŐADÁS 1954 október hó 9-én. este 7 órakor KÄLMÄN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Nagyoperett; 3 felvonásban. Irta: Stein & Jenbach szövegének felhasználásával: Békcffy István és Ke llér Dezső. Verseit írta: Gábor Andor és Innocent Vince Ernő. Ferdinánd főherceg > ■ • « • Leopold Mária, Lippert Weilersheim hercege i , , , «. Cecilia a felesége , • ■ , s Edvin, a fia , t i • i , a Silvia , i ■ • ■ i ■ i i • Bóni iiiiiaiiii .- Stázi saayaiiiiia Kerekes Ferkó , , , , ; , s Miska t i a i i i i § a » Kiss közjegyző , , , , , , . Tábornok * « a < ■ • ■ ? Tapelii * ■ > • • i * a i Mérő aaiiiaift* Endrey . , , . ■ ■ a • • • Lazarevics , a « « ■ « a > Gróf , | i i i ■ • i i i . Báró aa Karnagy . a a ■ a » ; i > Rendőrtiszt t « » i » » a s Mac Gawe saitiasa Szólótáncosok i « a i i i • Rendező: Orbók Endre. Díszlettervező: Kerényi Lajos Díszletkivitel: Horn F. Nándor Jellem.tervezők: Hell Árpád és Kugler Karola Velenczey István Bánky Róbert Farkas Anni Gozmány György m, v. Serfőző Ilona Varga D. József (Czigány Judit (Dukkony Margit Szép Zoltán Kompóthy Gyula Fillár István Haraszin Tibor Szommer Béla Molnár Iván Berta András Benyovszky Béla Hadházy Sándor Borbás László Lorányi Román Bors Béla Roth Richárd (Tóth Nelly (Kiss Tibor (Kovács István Segédrendező: Hives László. Vezényel: Betlen B. László Zenei asszisztens: Orbán Leó Koreográfia: Szalay Zsuzsa
