Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-06 / 236. szám

1954 október 6. 3ZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 IRODALMI EST A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN j-J étfőn este 8 órai kezdettel rendezte meg irodalmi estjét a Megyei Tanács Népműveié i Osztálya, a TTIT megyei szerve­zete és a Verseghy-könyvtár a Szigligeti Színházban. Csótó István, a Megyei Tanács VB elnökhelyettesének megnyitó szavaival kezdődött a műsor, majd Aszódi Imre, Egri Lajos és Fé­rjez Lajos, városunk ismert költőinek műveiből adtak elő a Szigli­geti Színház művészei. A nagy tetszéssel fogadott versek után Mez- riczky Lajosné, Czeglédi Mária mély átéléssel és kiváló technikával tolmácsolta Mozart A-dur hegedűversenyének I. tételét, valamint Mo­zart D-dur menuette-jét. Zongorán kísérte Mezriczky Lajos. Vajay József legújabb történelmi regényéből olvasott fel részle­teket Fillár István, a Szigligeti Színház művésze, majd Sáry István verses meséjét, valamint K. Tóth Lenke szatíráját adták elő a Szig­ligeti Színház művészei. Győri Hona és Szép Zoltán. gyomai György „Mihály” c. elbeszélését Chiovini Márta, az Ä1- ^ lami Zeneiskola tanárának hegedűszámai követték (Csajkov­szkij: Melankolikus szerenád és Kodály Zoltán: Kállai kettős) a zon­goránál Orbán Leó, a Szigligeti Színház karnagya. Nagy sikere volt ennek a számnak is. A műsor további részében Sarkodi Imre József Attila-dí.ias író beszélt az író és olvasó kapcsolatáról, majd „A Hortobágyon” című elbeszélését hallgatta nagy figyelemmel és tetszéssel a megjelent kö­zönség, Szép Zoltán tolmácsolásában. Tartalmas és érdekes műsort hallgattak végig ezen az estén a Színházban megjelentek. Növelte az est jelentőségét az a körülmény is. hogy a felszabadulás óta először voltak műsoron szolnoki költők és írók művei. Reméljük, hogy ezt a helyes kezdeményezést még több hasonló követi és a szolnoki írócsoport tágabb lehetőséget kap mű­veinek bemutatására. Kulturális szerveink fontos feladata, tovább­folytatni azt a munkát, mely ezzel az estével a könyv ünnepén meg­kezdődött. V/ égül meg kell jegyeznünk, hogy a rendező szervek mulasztá­v sáhól nem a legméltóbb keretek között és mérsékelt . érdeklő­dés mellett zajlott le az irodalmi est. Úgy véljük, hogy ilyen fontos kulturális rendezvényt nagyobb körültekintéssel és a rendelkezésre álló lehetőségek maximális igénybevételével kell lebonyolítani. V. L. A könyv ünnepe Kisújszálláson Jelentős kulturese- mény színhelye volt szombat este a kisúj­szállási Kultúrotthon. Az Ünnepi Könyvhét megnyitóját rendezték meg a városi szervek, melyen Szabó Pál Kos- suth-díjas író mondott beszédet. Az ünnepség előtt a város képviselői — ta­nácselnök. elnökhelyet­tes, tsz-elnökök. peda­gógusok, dolgozó pa­rasztok stb. — fogad­ták a Kovács Kálmán igazságügyi miniszter- helyettes, Náoási Lász­ló, az Elnöki Tanács tagja és Csótó István, a Megyei Tanács elnök- helyettese kíséretében megérkező Szabó Pált, maid a vendégek dísz­ebéden vettek részt az MNDSZ helyi szerve­zetében. Az ebéd után meglátogatták a Tán­csics termelőszövetke­zetet, ahol elbeszélget­tek a tsz tagjaival és vezetőivel. Este fél 7 Órakor a Városi Könyvtárban találkozott Szabó Pál az olvasókkal. Érdek­lődött a könyvállomány és az olvasótábor szá­ma és összetétele iránt, majd —i a jelenlévők kérésére — sok köny­vet dedikált. Este 8 órakor kezdő­dött az ünnepség a kulturotthonban, zsú­folt nézőtér előtt. A Himnusz és Herbály elvtárs, a Városi Párt- bizottság titkára be­vezető szavai után Sza­bó Pál emelkedett szó­lásra. Közvetlenhangú és érdekes előadását nagy figyelemmel hall­gatták a kisújszállási dolgozók. Kifejtette, hogy az irodalom, a műveltség, a könyv, a szellem —> hatalom. A megszerzett hatalmat megtartani, csakis ezzel — művelt­séggel, szellemi erővel lehet. Éppen ezért ol­vasni kell mindenkinek és minél többet. Az irodalmi monda­nivaló mellett kitért arra is, hogy a kisúj­szállási termelőszövet­kezetek országos vi­szonylatban nem tar­toznak a legjobbak kö­zé, pedig, ha a város dolgozói, élükön a szö­vetkezeti tagokkal, csu­pán egy évig, fegyel­mezetten, teljes erejük­ből dolgoznának, soha nem látott fejlődés kö­vetkeznék be Kisúj­szállás életében. A nagy tapssal foga­dott beszédet a hangos tetszésnyilvánítás miatt tovább kellett folytat­ni. majd ennek végéve' Nánási László kérte „Pali bácsit" felszóla­lásában, hogy legalább évenként egyszer láto­gassa meg Kisújszál­lást. A felszólalások u‘án a városi tanácselnöke kö­szönte meg Szabó Pál­nak. hogy látogatásává’ megtisztei+e Kisújszál­lást. A lelkes hangula­tú gyűlés után 84 da­rab könyvet sorsoltak ki a jelenlévők között. Ezzel megnyílt Kisúj­szálláson is az Ünnepi Könyvhét és megkez­dődött a könyvvásár. Szslevénycn is megalakult a Hazafias Népfront helyi bizottsága Vasárnap délelőtt tíz órakor a szelevényi dolgozók a filmszínház helyiségében jöttek össze, hogy résztvegyenek a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága által hirdetett nagygyűlésen. A megjelenteket Kovács Márton, a községi tanács végrehajtóbizott­ságának elnöke üdvözölte s fel­kérte Taska Kálmánt, az általános iskola igazgatóját, a Hazafias Nép­front helyi előkészítő bizottságának elnökét, tartsa meg beszámolóját. Taska Kálmán a Hazafias Nép­front célkitűzéseit és feladatát is­mertette, majd előterjesztette a helyi népfrontbizottságba javasol­tak névsorát. A névsorban azok a szelevényi dolgozók szerepeltek, akikét mindenki ismer a község­ben s jó munkájuk révén megbe­csülést szereztek maguknak. A megválasztottak között van Molnár József katolikus plébános, aki fel is szólalt a gyűlésen, s töb­bek között a következőket mon­dotta: ■ * —----­La nunfc szerkesztősége fogadónapokat tart Szerkesztőségünk célja, segítséget adni olvasóinknak a munka végzé­sé közben előforduló problémák megoldásához, a panaszok orvoslá­sához. Ezért a jövőben rendszere­sen fogadónapokat tartunk. Üze­mekben, álami gazdaságokban _ és termelőszövetkezetekben éppúgy mint a községi tanácsoknál szemé­lyesen mondhatják el dolgozóink javaslataikat, kívánságaikat és pa­naszaikat, a szerkesztőség egy-egy munkatársának. Legközelebb október 6-án szerdán Besenyszögön és október 9-én Me­zőtúron a Pamutszövőben tartunk fogadónapot, <— Örömmel tölt el és jóleső ér­zéssel veszem, hogy megválasztot­tak-a Hazafias Népfront,bizottsá­gába. Végzendő munkám: lelki­pásztort munkámmal nem ellen­tétes. Sokan nem látják még tisz­tán ennek a mozgalomnak a célját, nem: ismerik fel jótékony hatását. Az a célom, hogy a községben min­den katolikus hivőt meggyőzzek ennek a mozgalomnak nagy jelen­tőségéről. Ezt azért teszem, mert látom.1, hogy hazánkban egyre nö­vekszik a művelt emberek száma s csak művelt nép képes hazáját szebbé és boldogabbá formálni. A Hazafias Népfront munkájában azért is részt kívánok venni, mert bennünket, keresztény hívőket erre a felebaráti szeretet is vezérel, hi­szen a Hazafias Népfrontban né­pünkért dolgozunk, A nagygyűlés a Himnusz elhang­zásával ért véget, majd a résztve­vők fílm.előadást néztek végig. Tóth András, Szelevény. A DISZ vezelős#g- választásra készülünk Ismét folyik iskolánkban a munka. Mint minden esztendőben, az idén is nagy lel­kesedéssel készültünk a DISZ vezetőség megválasztására. Az alapszervezeti vezető­séget már megválasztottuk. A III a-osztályban Horváth András lett az osztálytitkár. Igen talpraesett, jól ta­nuló, jó magatartásű fiú. A múlt tanévben az egyik brigád vezetője vöt. A többi osz­tályvezetőségi tag: Kiss Ibolya tanulmányi telelős, Szabó János ágit, prop. felelős, Schiszler Géza gazdasági felelős, Varga Levente dekoráció felelős, Németh Fran­ciska Sport és Kun István kulturfelelős. Reméljük, hogy az új vezetőség sikeres munkát végez és útmutatásukkal mi is szép eredményeket érünk el. T. PETYUS JULIANNA Tiszaföldvár, All. Alt. „Hajnóczy József” Gimnázium II la. o, Jól sikerült az újszászi mezőgazdasági kiállítás Az újszászi dolgozó parasztok közül sokam voltak fenn az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon, Bu­dapesten. Hazajövet beszámoltak tapasztalataikról. S akkor ötlött fel a termelési bizottsági ülésen, hogy Újszászon is megvan a lehetőség egy méreteiben ugyan jóval kisebb, de nem csekély jelentőségű kiállí­tásra. A budapesti kiállítás is a szövetkezeti és egyéni parasztság megnövekedett munkakedvéről, a mezőgazdasági termelés fejlődésé­ről tanúskodott. A párt- és kor­mányhatározat megjelenése óta Uj- szászon is másképp gondolkoznak az emberek. Alig egy heti előké­szület után a termelési bizottsági tagok: Földi Mihály, Göblyös Fe­renc és a többiek, valamint Szabó Pál mezőgazdasági előadó és Ka- kuk Imre kultúrotthon-igazgató se­gítségével össze is gyűjtötték a ki­állítás anyagát a községi kultúr- otthonban. Két nap alatt többszá- zan megtekintették a kiállítást a falubeliek közül. S a látogató- könyvbe bejegyzett vélemények egyöntetűen megállapítják: igen jól sikerült a kiállítás. A Szabadság és a Bem tsz, vala­mint az I. típusú Kossuth tszcs tag­jain kívül harmincöt egyéni gazda vitte el terményét, hogy megmu­tassa, mit termelt ebben a gazda­sági évben. A Bem tsz 15 holdon vetett másodfokú minőségi búzát. Keresztsorosan. A nehéz körülmé­nyek között áttelelt vetésre holdan­ként 60 kg pótisót szórtak. Holdan­ként 14 és fél mázsás átlagtermé­sük lett. Tavaszi árpájuk 12, bur­gonyájuk pedig 130 mázsát adott holdanként. Viola András minta­gazda és Földi Mihály 6 holdas egyéni gazda Bánkuti 1201-es bú­zájával szerepelt a kiállításon. So­kan megnézték Földi Mihály dol­gozó parasztnak hollandi fajta ká­posztátok termését. Ez igen jól ter­meszthető köztesként még kuko­rica között is;' — bár konyhakerti növény — nincsen szerteágazó in­dája és a gépi művelést is lehe­tővé teszi. A legnagyobb sikert mégis Konyár Mihálv 2 holdas kis- paraszt 58 kg-os sütőtök termése aratta. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon 47 kg-os sütőtök volt a legnagyobb. Ez még azt is túlszár­nyalta. S azon az indán, amelyik­ről ezt levették, még négy másik hasonló nagyságú növekszik. Apró László 3 holdas kisparaszt a kiál­lítás másnapján határozta el, hogy egy hazánkban már alig ismert ét­kezési babfajtából is hoz muta­tóba, amelyet a házkörüli kertjé­ben termelt. *> Az érdekességek mellett érdeme volt a kiállításnak, hegy az okta­tást, tapasztalatszerzést Is elősegí­tette. A kiállított termények mel­lett részletes leírás tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy milyen módszerekkel termelték a növényt. Ugyanakkor szemléltetően bemu­tatták azt is, hogyan lehet hatha­tósan védekezni a különböző kár­tevők ellen. Egy grafikon a felszabadulás előtti és utáni birtokmegoszlásról adott tájékoztatást. 1945 előtt, az újszászi határból 9 ezer hold ura­sági föld volt. Csak 1200 holdnyi területet művelt a lakosság. A fel­szabadulás óta gyökeresen megvál­tozott ez is. A Szabadság tsz tagjai 574, a Bem tsz tagjai 340, az I. típusú Kossuth tszcs-beliek pedig Földi Miháy bácsi, az újszászi mezögazdas ági kiállítás egyik szervezője, örömmel né- zegeti a jói megnőtt kukoricacsövet. 110 hold földön gazdálkodnak és 9176 hold föld van az egyéni gaz­dák birtokában. A kiállítás megrendezéséért di­cséret illeti mindazokat, akik resztvettek ebben a munkában. Most már az a fontos, hogy az ott szerzett tapasztalatokat az őszi munkában hasznosítsák. Teljesítsék minél előbb az őszi kalászosok ve­téstervét. Idejében való vetéssel teremtsék meg a bő termés alap­jait, A maguk hasznára, a tsz javára | KEKEK IGNÁC | nem éppen mai ember. Amit tesz, azt meg­fontolja, mert biz, ha egyszer va­lamit elrontunk, azt nehéz helyre­hozni. 1950-ben — hosszas la­tolgatás után —■ úgy határo­zott, hogy három hold földjét be­visz; a jászandrási Haladás tsz-be, s maga is ott fog dolgozni. Ekkor még nem voltak nagy tervei, hisz nem tudta, hogy a magafajta em­ber az addiginál merészebben is tervezhet. Egy hízó és egy kecske volt akkor az egész vagyonuk. De volt dolgos karjuk, amivel még- ab­ban a gazdasági évben 567 munka­egységet teljesítettek. Erre 6190 forintot kapott a család. Búzából 29 mázsát, árpából közel 9 mázsát, ezenkívül még kukoricát, cukrot, almát és egyéb terményt. Ekkor aztán megkezdték a tervezgetést. — Tehenet, anyadisznót és ágyne­műt veszünk — határozott a csa­ló ditanács. _______ A KIVETKEZŐI gazdasági év­ben ruhát, cipőt kell beszerezni — mondta az anya. — 1072-re rúgott munkaegységük száma. Nem is pa­naszkodhattak ősszeJ. mert a föld jól fizetett a szorgalmas munkáért. A főbb gabonaféleségek mellett pá­linkát, diót, burgonyát, cukrot, szal­mát kaptak. S nem egy, hanem két öltöny ruhát, nem egy, hanem két pár cipőt, télikabátot és alsóruhá­kat vett a család. Az 53-as gazdasági évben már két új kerékpár, rádió, szobabútor, cipő, bakancs, télikabát, tűzhely került a házhoz. El is határozták, hogy bármit mondjanak a rossz nyelvek, ők nem tágítanak a cso­port mellől. Igaz, hogy itt is kemé­nyen kell dolgozni, de hol lehet munka nélkül élni!? A 3 holdon is dolgoztak, az eredményt azonban össze sem hasonlíthatják a mosta­nival. | MOST IS DOLGOZNAK | szor­galmasan a tsz javára, a maguk hasznára. Ezévben is szaporodott a jövedelmük. A búza is elég jól fizetett, kukoricájuk 25 mázsát adott holdanként. A napraforgót szemveszfeségmentesen takar!tották be, az is megfizetett a jó munkáért. Most már a jövőévi bő termésről gondoskodnak, 200 hold vetőszán­tást elvégeztek és 30 holdon földbe tették az ősziárpa vetőmagot. — Amíg ez a levél odaér, a vetést teljes erővel megindítják. Fügedi János, Jászapáti. Elkészült a traktor-rádió első két példánya . A Vörös Szikra gyár dolgozói az idén megkezdték a mezőgazdasági használatra alkalmas munkairá­nyító berendezés tervezését. Mivel ilyen hazánkban még nem készült, a mérnökök és technikusok gyakor- lantlanul kezdtek munkához. En­nek ellenére hamarosan befejező­dött a tervezés. Az új traktor-rá­dió. így nevezik a gyárban *— rö­vidhullámú adó-vevő készülékből áll. Előreláthatólag nagyobb gép­állomásokon és gazdaságokban használják majd, de azt is terv­bevették, hogy felszerelik tolató­mozdonyokra. A központban elhe­lyezett készülékkel' sík terepen mintegy húsz kilométeres ható- távolságig tudnak üzeneteket, uta­sításokat továbbítani. Az egyes munkacsapatok berendezései ugyan­ilyen teljesítményűek, A gyárban a napokban szerelték össze a mezőgazdasági traktor­rádió két példányát, amelyeket n ár ki is próbáltak. A munkairányító berendezés szériagyártására jövőre kerül sor. (MTI.) PILLANTSUNK ELŐRE! Tudom, hogy a fiatalok közül sokan álmodoznak távold utazások­ról, felfedezésekről, találmányokról; sokan sóhajtanak fel így: de nagy kár, hogy nem éltem Kolomibusz ko­rában, milyen kár, hogy nem én ta­láltam fel a repülőgépet vagy a rádiót. Milyen kár, hogy ma már mindent felfedeztek! Ebben az észjárásban talán a népszerű irodalom a vétkes, amely tanulságosain behatóan, részletesen és lelkesen beszél a múlt vívmá­nyairól és csak mellékesen emlé­keztet arra, amit még nem isme­rünk, amit még nem derítettek fel és nem oldottak meg. A partok, hegycsúcsok és folyók körvonalait már berajzolták a tér­képekre, de vájjon sokat tudunk-e a földgolyó belsejéről? A mi talaj- fúrásaink és aknáink csak gomibos- tűszúrások a föld kérgén. Ezek kö­zül a legmélyebbek sem teszik ki a földsugár egy ezredrészét. A föld felületét keresztül-kasul átkutatták az emberek, de csak 22 kilométer­nyit ereszkedtek le az óceán mélyé­be. Az óceán mélye, a légkör, a föld. a bolygók, belseje és a nap­rendszer, mind még a maguk Ko­lumbuszáira várnak. j Nézzük csak, milyen feladatok várnak közvetlen a modern tudo­mány előtt; Az emberi életet átlagban 150—• 200 évre kell meghosszabbítani, a fertőző betegségeket ki kell küszö­bölni, a nem fertőző betegségeket minimumra kell csökkenteni az öregséget és fáradságot le kell győz­ni és meg kell tanulni, miként ad­ják vissza az életet korai, véletlen elhalálozás esetén. | A természet minden erejét, a nap és a szelek energiáját, a föld bel­sejének melegét az ember szolgála­tába kell állítani, az atomenergiát fel kell az iparban, számításban és építkezésben használni, meg kell ta­nulni, miként lehet az energiakész­leteket tároni és az energiát drót nélkül bárhova elvezetni. Természeti katasztrófákat, mint az áradás, pusztító vihar, vulkáni­kus kitörés, földrengés, élőre kell kiszámítani és megfelelően véde­kezni ellenük, j Üzemi úton előállítani minden eddig ismert anyagot, egészen a legbonyolultabbig — a fehérjékig —■ és felkutatni az eddig ismeretlen anyagokat is, keményebbet, mint a gyémánt, tűzállóbbat, mint a tűzál­ló tégla, puhábbat, mint a selyem és rugékonyabbat, mint a gumi. Újfajta állatokat és növényeket kitenyészteni, amelyek gyorsabban nőnek, több húst. tejet, gyapjút, ga­bonát, gyümölcsöt, rostot, faanyagot adnak a népgazdaság szükségletei számára. ; Kedvezőtlen földrétegeket, mo­csarat, hegyeket, sivatagokat, tun- dóJkat, tajgákat szőkébbre szorítani, az élet céljaira felhasználni és fé- kentartani. [ Meg kell tanulni az időjárás irá­nyítását, a szél és hő szabáyozását, eső, derült idő, hó és hőség diktá- tósát úgy, ahogy nekünk tetszik. Nehéz mindez? Roppant nehéz. De szükséges. Az emberek sokáig és bőségben, biztonságban akarnak él­ni, -úrrá akarnak lenni a természe­ten. S mindezeket a feladatokat az új nemzedéknek kell megvalósíta­nia, | Én 90 évvel ezelőtt születtem. Az én ifjúságom éveiben nem volt sem repülőgép, sem mozi, sem rádió, nem volt villamosság, nem vezetett vasút Szibérián át. Postakocsin utaztam Irkutszkba. Az én szá­momra a rádiókészülék nagy talál­mány volt, ma már megszokott tárgy a szobában. Ti a mi váltón­kon kezditek el és nektek még ma­gasabbra kell jutnotok, Obrucsev akadémikus, a Szovjet- uniő egyik legnagyobb geológusa, nemrég töltötte be életének 90. évét. A „Tudás hatalom” című moszkvai folyóiratba levelet írt a szovjet ifjúsághoz s ebben a jövfi tudományos feladatait vázolta. A fentiekben Obrussev akadémikus le­veléből közlünk részletet.

Next

/
Thumbnails
Contents