Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-01 / 232. szám
SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP •» «1 ■i54 október-------------ni ii—■ j 1 „Örömmel és meggyőződéssel veszek részt a Hazafias Népfront munkájában66 Irta t Gaál látván, tdrökmiklósi ref. lelkipásztor, a nagykunsági ref. egyházmegye esperese /V épköztársaságunk kormányának bölcs intézkedése és az egész magyar nemzethez intézett felhívása nyomán egyre nagyobb lendületet vesz a Hazafias Népfront kialakulása. Nemzetünk élete és jövője mindnyájunk kötelességévé teszi, hogy a Hazafias Népfront értelmében rejlő eszmét szolgáljuk, arról beszéljünk, írjunk s azért boldog odaadással dolgozzunk, örömmel és meggyőződéssel teszem ezt én is és tegye minden magyar ember, aki önmagát, családját és hazáját egyformán szereti s nemcsak benne és belőle akar élni, hanem érte is. Uj, szociális életünkben és berendezkedésünkben nemcsak a munka, hanem az élet és a hatalom is az egész népé. A Hazafias Népfront a magyar nemzetnek olyan népi egységét valósítja meg, amely magában foglalja a nemzet minden, hazáját szerető és dolgozó tagját. A Hazafias Népfront nemzetünk történelmében az első, mindenki számára lehetséges és mindenkire kiterjedő olyan demokratikus tömeg- mozgalom, amelyben ott lüktet a nemzet egész politikai, gazdasági és társadalmi élete. A Hazafias Népfront nem idő- szakonként és alkalmilag megjelenő mozgalom és erő, hanem állandó folyamat és forrása, alapja, irányítója nemzeti életünknek, egész államhatalmi szervezetünknek. Minél erősebb lesz a Hazafias Népfront nemzeti egysége, annál sikeresebben fogjuk megoldani nagy nemzeti feladatainkat. Minden hazáját szerető magyar ember tekintse hát saját ügyének nemzete e közös ügyét, nemzete szabadságát, békességét és boldogulását. A Hazafias Népfront állandó tevékenységében a tanácsok be tudják majd tölteni azt a nagy feladatot, hogy vezetői munkájukban egyre erősebben és határozottabban szolgálhassák a község, a járás, a megye és az egész nép javát. A tanácsok és a dolgozó nép együttműködésében nem a rendelkezés és a kényszerűség, hanem a megértés s a bizalom lesz az uralkodó elv: együtt dolgozni egymásért, minden dolgozó magyarért, az egész hazáért.' 1 Hazafias Népfront megalakulása nem szervezeti ügy s mély történelmi, politikai és nemzetgazdasági tartalma van. Ez nem egy eltalált gondolat, nem propaganda szava, nem az emberi élet felett járó ideál, hanem Q magyar lélek mélyén élő nemzeti eszme, mely folytonos vágyakozásban és várakozásban megvalósításra törekszik s a történelem folyamán mindig fellobogott, nem egyszer megrendítő detonációkban tört elő, valahányszor megérezte, hogy az életről, a szabadságról, a boldogulásról, a jövőről van szó. Külön kell gondolnunk arra és állandóan szemünk előtt kell tartanunk, hogy abban a nagy világégésben és borzalmas vajúdásban. amelyben benne voltunk és benne égtünk mi is, a mi forradalmunk, a mi átalakulásunk általában békés körülmények között zajlott le és fokozatosan történt a romok eltakarítása, az építés megkezdése, az új politikai, gazdasági és társadalmi rend építése s mindezek egyre erősebben olyan hatalmas iramot vettek, révükön olyan nagyszerű eredményeket értünk el, amilyenekre ezelőtt tíz esztendővel még az optimisták sem mertek gondolni. A z átalakulás természetes rend- I je, hogy ez sok küzdelemmel, sok áldozattal, sok lemondással és verejtékkel történt. Tíz esztendő távlatából nézve azonban ezt a gigantikus munkát, boldogan állapíthatjuk meg, hogy nem volt hiábavaló. Az eredmények nagyszerűen- nagyok. A magyar dolgozó nép, annak minden rétege, verejtékében egyre inkább összeforrott, érzésben, egymás szeretetében, becsülésében és segítésében összekovácsolódott, s most, amikor eljött az ideje, mindez a Hazafias Népfront megalkotásában teljesedik ki. Igen, együtt, egymásért, a ha j A, A „f f JPz az új s a jövő életét adó nemzeti eszme, amelynek jegyében teljes átérzéss-el, együtt munkálkodva dolgozunk tovább mindnyájunk és hazánk boldogabb ás békés életéért. így és ebben látom én a Hazafias Népfront mély értelmét, nagy jelentőségét.- A Hazafias Népfront megvalósításáért kezet kall fognia egymással minden magyar embernek, aki hazáját szereti, tekintet nélkül arra, milyen világnézetet vall, milyen hitben él. milyen a pártpolitikai meggyőződése. Aki az eke szarvára teszi a kezét és nem előre tekint, hanem hátra néz, nem alkalmas a jövendő életre. Emlékezvén a múltra, nekidőlve célegyenest igyekszünk előre, erős hitben és folytonos munkában. A Hazafias Népfrontban így kell akarnunk békénket és jövendő boldogabb, szebb életünket ■s akkor erősek leszünk, képesek ennek az életnek a megvalósítására. Nemzetünk egyik nagy költője mondta: „Tudod, mi az erő? *— Akarat — mely előbb vagy utóbb, de győzelmet arat!1’ S a Hazafias Népfront akarásában már benne rejlenek hazáját forrón szerető népünk munkájának további győzelmei is. Űj vezetőséget választanak kisipari szövetkezeteink | Kisipari! szövetkezeteink újult erővel fognak megnagyobbodott feladataik valóraváltásálhoz. A munka és a szervezeti élet megjavításéhoz kell vezetni a vezetőségválasztó közgyűléseknek, melyek a napokban folynak. Néhány helyen — közte a mezőtúri Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó KTSZ-ben is — megtartották már a vezetőségválasztást. A közgyűléseknek feladatuk az is. hogy értékeljék az eddigi munkát s a tagok széleskörű aktivitásával megszabják a jövő feladatokat. A mezőtúri KTSZ-ben — kisebb hibáktól eltekintve — jó munkát végzett a vezetőség válasz tó köz gyűlés. Az elnök részletesen ismertette a tagsággal az elmúlt két év munkáját, beszélt a fejlődésről és a hibákról,_______ | A szövetkezet | igyekezett munkájával segítséget adni a nagy tsz- város dolgozó parasztságának. Létrehoztak egy kovácsműhelyt beépített tűzhellyel és villanyfujtató- val. Készült egy patkolószín, új helyiséget létesítettek a szíjgyártórészlegnek, kibővítették a lakatosműhelyt. Két év alatt a termelési érték egymillió forinttal nőtt. A szövetkezet erősödésével, a munka fokozódásával 71.000 forintról 130 ezer forintra emelkedett két év alatt a szövetkezeti nyereség, melynek nagy részét tartalékolásra, üzembővítésre fordíthatták. A dolgozók egészségvédelmére, csupán az év első felében 10.000 forintot költöttek. Jelentősen javult a? anyagellátás is, A szövetkezet jó eredményeit, felhalmozását nagyban elősegítette az. hogy az általános költséget, az utóbbi időiben 4.6 százalékra, az előző évinek csaknem felére sikerült leszorítani. I Az elnök | beszámolója további részében a legnagyobb hibák között említette meg a munkafegyelem lazaságát, a tagok önkényes távolmaradását és egyesek érdektelenségét a szövetkezet ügye iránt. A közgyűlés hibája volt, hogy kevés szó esett a műnk a versenyről. A beszámolóból és a hozzászólásokból sem derült ki, hogy a szövetkezet nem lehet megelégedett az eddigi eredménnyel, nem szabta meg, mit tesznek majd a jövőben a lakosság szükségletének fokozottabb kielégítéséért, milyen célokat títmiek: masnik álé. | A közgyűlés a vita után újjáválasztotta a szövetkezet vezetőségét és íelügyelőbizottságát. Szabó Lajost, a régi, tapasztalt elnököt, csakúgy mint a szövetkezet jó munkát végzett vezetőségi tagjait újra beválasztották a vezetőségbe. Az új vezetőség tartsa feladatának a munkafegyelem megszilárdítását, az eredményes gazdálkodást. Ne tévessze szem elől, hogy jó munkát csiak akkor végezhet, ha intézkedéseinél kikéri a tagok véleményét. TŐTH FERENC KISZÖV elnökh. Az Ünnepi Könyvhét megyei eseményei Az Ünnepi Könyvhéten több íróvendége lesz megyénknek. Szolnokon a Szigligeti Színházban tartandó irodaim; esten Sarkadi Imre szólal fel. Előadása után a színház művészei szolnoki írók és költők műveiből adnak elő. Kisújszálláson Szabó Pál, Jászberényben Szebe- rényi Lehel, Abádszalókon Vihar Béla, Karcagon Dobozy Imre tart előadást irodalmi est keretében. A Megyei Könyvtár a mai magyar könyvkiadás bemutatása céljából könyvkiállítást rendez olvasótermében, melyet egy hétig lehet látogatni. Ugyanitt olvasó-megbeszélést is tartanak. A megye népkönyvtárai csaknem kivétel nélkül kiállításokat és könyvismertető előadásokat rendeznek az Ünnep: Könyvhéten. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete minden járásban egy-egy mezőgazdasági szakkönyv ismertető előadást rendez, ezzel vesz részt az Ünnepi Könyvhét rendezvényeiben. Szolnokon öt könyvsátrat állítanak fel a tömegszervezetek. — A vasútállomáson a Vasutas Szakszervezet, a városi tanács előtt az MNDSZ városi szervezete, az Uttörőház előtt az úttörők, a városi párt- bizottság előtt a DISZ, a Kossuth Lajos-utcában pedig az Állam: Könyvesbolt. ____ A vasút és a szállítófelek jó együttműködése elősegíti a tervteljesítést Az őszi forgalomban szállításra kerülő áruk jelentős részét képezi a cukorrépa. Az idei bő termés, valamint az előszállítások elmaradása különösen nagy feladatok elé állítja a szolnoki vasútállomás dolgozóit. A Szolnoki Cukorgyár üzemének folyamatossága ugyanis megkívánja, hogy egy percre se álljanak meg a vasúti kocsikban továbbított répa- és mészküldemé- nye.k. E nagy feladat végrehajtásának előfeltétele a szolnoki Vasútállomás és a Cukorgyár dolgozói közötti jó együttírűiködés. Már jóval a kampány megindulása előtt komplexbrigád szerződést 'kötöttünk a Cukorgyár dolgozóival, melyben vállaltuk a grafikonos kiszolgálást, míg a gyár a rakodási idő feltétlen betartására tett ígéretet. Az őszi gyártási idény megindulása után, — az eddigi munka alapján — megállapítható, hogy -a jó együttműködés mennyivel rr eg- könnyíti munkánkat. A különböző irányokból érkező cukorrépakülde- ményeket naponként háromszor tolatjuk ki a gyárba. így elértük, hogy nagyobb torlódás nem fordult élő, s a gyár munkája is jelentősen előrehaladt* Az iparvágány hálózatának szűk keresztmetszete azonban megköveteli, hogy a kocsikat is időben kirakják. A gyár dolgozóinak ki kell küszöbölni az olyan hibát, ami például augusztus 3'0-án előfordult: 48 kocsiból 36-ot nem raktak ki idejében. Ez akadályozta a vasutasok munkáját, de hátrányosan befolyásolta a kocsiforduló alakulását is. melynek leszorítása, csökkentése népgazdasági érdek. A Megyei Tanács Közlekedési Osztályának kell segítséget adni . ahhoz, hogy az ilyen hibákat azonnal kiküszöbölhessék. A várható októberi nagyobb szállítások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében már tettünk előkészületeket. A gyár eddigi háromszoros kiszolgálása kevésnek bizonyult, ezért rátértünk arra, hogy naponta négyszer húzatjuk ki a répát szállító teherkocsikat. Az üzem dolgozóival közösen megbeszéltük, hogy milyen időpontban legalkalmasabb a vonatok közlekedtetése, s a megállapodást grafikonra rögzítve terveztük be. A dolgozók az egy-egy menet között rakott kocsikat kiürítik s így lehetővé válik, hogy az üres kocsikat vissza is hozza ugyanaz a járat. Nem kis feladat lesz ennek végrehajtása, de minden nehézség ellenére is teljesíteni akarjuk vállalásunkat. A gyár dolgozóitól is nagyobb segítséget várunk. Különösen az űrszelvényeik biztosításával törődjenek többet. Az V. és VIII. csonka, — valamint a VI. és VII. fogadó vágány mellett a kötelező x űrszelvény nincs meg. A kirakott mészkő annyira közel van a vágányokhoz, hogy a tolatást csaknem lehetetlenné teszi. Molnár István I., a tolató brigád vezetője így beszél erről: „Ez a hanyagság nemcsak megnehezíti és lassítja munkánkat, hanem életünket is veszélyezteti. A kocsik össze- és szétakasztása miatt be kell bújni a vagonok közé, ez azonban a síneket kísérő mészkőgát miatt szinte akrobata-mutatványt követel meg tőlüilk. Bizony, a legkisebb megcsúszás is halálos balesettel járhat.“ Kiss József I. mozdonyvezető elmondja, hogy gépének hangercsapját az űrszelvénybe ömlő mészkő összetörte. Többórás munkakiesés keletkezett emiatt. / Mindezek megszüntetése fontos a tél beállta előtt. , Sokféle nehézséget és akadályt kell leküzdenünk hogy eledét tegyünk komplexbrigád szerzíődésben vállalt kötelezettségeinknek:. Dolgozóink jó együttműködései és helytállása azonban biztosíték arra, hogy eredményesen végezzük el ezt a munkát is. Nekünk is hoz:zá kell járulnunk ahhoz, hogy erector «nyékét érjen el az üzem. több púkor segítse elő a dolgozók bővebb ellátását, a kermányprogramm megvalósítását, Nagy József, intéző. Mikszáth Kálmán „Két vá- lasztás Magyarországon" c. regényében éles szatírával leplezi le a korabeli képviselőválasztásokat. A regényből közöljük az alábbi részletet, — Jön! Jön! Kevés vártatva be is lén Röszkey. Egy-két éljen szalad el az ajkakról s utat nyit neki a tömeg, mint egy im- perátornak. Síri csönd támad; hallani lehet, amint a cipői ropognak míg hátravetett fejjel, a sokaságot átszegő pillantással 'épked föl az emelkedettebb helyre, hol bálok alkalmával a Lupj bandája szokott játszani s hol most egy asztalka s egy karszék áll vizes pohárral, csengeíyűvel. — Halljuk Halljuk! — Tisztelt polgártársaim, édes szülővárosom szülöttei! — Istenem, de szép! — jegyzi meg Vinkóczy uram és csöndesen csóválja a fejét. — Hogy bírja így kigondolni? — Pszt, pszt! Tényleg szép hangja van a polgármesternek, hajlékony, fülbemászó s ott tudja meg- ríkatni az embereket vagy felbőszíteni, ahol akarja. — Szomorú szívvel jöttem haza az ország fővárosából — kezdte Röszkey (és egy légv ' ÖDülését meg lehetett volna hallani, de mer is a légy röpülni, mikor ő beszél?) —* mert egy nagy kötelességet rótt rám a magas kormány. Egy nagy kötelességet, mely az elválás szomorú gondolatával tölt el. A kormány el akar önöktől szakítani. — Éljen! — szólt egy tapintatlan hang. — Marha! — felelt rá egy másik hang. — Méltóztassanak nyugodtan kihallgatni, tisztelt polgártársaim — folytatá — és csak azután határozni. Magyarországra nagy és válságos idők következnek s városunk jövője a következő országgyűléstől függ. Oly nagyszabású tervek vannak készülőben, melyek városunk léte és nem léte, megsemmisülése vagy pedig hatalmas felvirágzása fölött döntenek. Látom lelkj szemeimmel közönséges, kihalt faluvá tör- pülni szeretett Körtvélyesün- ket az egyik oldalon és látom a másikon a márványos palotákat, melyek köcéran nézegetik magukat a Kemese átbarázdált tükrében. (Zajos éljenzés.) Arról van ugyanis szó, hogy a Kemese folyam hajózhatóvá tétessék s ez esetben nem nehéz kiszínezni q messze jövő képéből azon részt, mely könnyen valósággá lesz, habár talán csak akkor, midőn a mi csontjaink már rég a temetőben porladoznak az-apáinké mellett. Azt a részt, hogy a Tudás tava mellett, hol most a vityillók állanak, tündér! kéjlakok fognak övezni egy világfürdőt. (Általános tetszés.) Más megoldandó kérdések is vannak, de ezekhez kemény, tapasztalt emberünk kell, hogy a gáton álljon, nyitott szemekkel és erős szereteté- vel a talajnak, melyben a bölcsőnk ringott. :— Igaz, úgy van! *— Tisztelt polgártársaim, öt nap múlva lesz a képviselőválasztás és nekünk van jelöltünk, derék, jellemes férfiú, szép tehetségekkel. Őt mi már kijelöltük, elfogadtuk. De azt mondják Róma bölcsei: Necsssitas frangit legem. A szokás szent — de a törvény még szentebb. És még a törvényt is összetöri a szükség. A szükség pedig azt követeli ezúttal, hogy törjük össze a szokást. A hallgatók a lélegzetüket is visszafojtották, csak Gál Márton, a kovács, nem átalt közbeszólni, a kezeit fölemelve; — Hát törjük! Alig várta a nagy ökleivel, Jiogy valamit összetörhessen. — A szokás az, hogy akit az értekezlet kijelöl, amellett meg is marad, ámbátor az értekezlet, mely Kovinyit jelölte, nem volt egészen szabályszerű, magam sem voltam rá meghíva és nem vettem''Benne részt, de ha százszor szabályszerű lett volna is (a szónok hangja most dörgővé vált és hatalmassá). Kovinyi nekünk most nem elegendő. Sajátos hullámzás keletkezett. Az emberek tanácstalanul néztek össze. — Hanem tudok egy embert — folytatá ellágyultan —, akj egy lábával a sír szélén, kész magát öreg napjaira kitépni családja karjaiból, itthagyni mindenét és odaállni, ahová e bekövetkező nehéz időkben a város iránti szeretető és a kötelesség parancsolja. Ez az ember, tisztelt polgártársaim. — Ki az, ki? — ordítá lázasan - száz és száz száj egyszerre. — Én. Röszkey Pál. A meghökkenés kínos csön- dessége állt be egy másodperc feléig, aztán egyszerre kitört egy éljenorkán, amelyhez foghatót még nem hallottak a körtvélyesiek, még tán vakolat is hullott a fia- lakról. Csak egyetlen ember, egy cingár, vékony úrfi ordítá, mint a megsebzett vad: — Egy Flcquet ide, hogy Jelölhessem! — és a könyökével vert magának utat kifelé (alkalmasint, hogy egy puskát hozzon hazulról). De ez a szezéna elveszett a zsivajban. A szónok ott állt diadalmasan, villogó szemei* még egyszer végighordozá az egybegyűlteken: — Ha csak egy ember van is, aki engem nem akar — mondá harsányan és vészjóslón — emelje föl a szavát és én itthon maradok. Persze tudta, hogy senki se olyan bolond a szavát emelni — mert azt most menten összezúznák. És mégis ... Hogy meghűlt a vér mindenkiben. Egy idétlen, furcsa hang kiáltá a terem esv szögletéből: — Éljen Kovinyi, Éljen Kovinyi, Éljen Kovinyi! A körtvélyesj diktátor homloka ráncba vonód ék és vérbe borult szemeit abba az irányba indítá. Mások is rohantak arrafelé. „Alávalóság! Szemtelenség! Ki tette azt? Jaj neki!“ Hát ott állt reszketve a szögletfaen, mint a kocsonya egy öreges úr, a városi al- számvevő, Tóth Ferenc uram a kétfelé vált köpenyege alatt egy seregéllyel, melyet egy hétig tanított nagy fáradsággal kedves meglepetésül a polgármester úr őnagy- ságának a veje megéljenzé- sére s az oktalan állat melynek eddig a száját tartotta, most amint véletlen elcsúszott a keze a szájáról ügyet se vetvén a politika helyzet megváltozott voltára szerencsétlenül elszólta magát s íme kitűnt, hogy a szegény embernek nem va’.é stróberség, mert ő nála az is visszájára fordul. A seregélynek ugyan legott ő maga kitekerte a nyakát de vájjon ezzel jóvá tette-e : kellemetlen érzést, melyet ; hatalmas embernek okozott: Nem lesz-e bent vájjon a holnap] lapokban, hogy egy áldozata már van a kormány- párti erőszakoskodásnak Körtvélyesen, egy ártatlan lény hűlt teteme. S mi voll bűne a boldogultalak? Hogy nem akarta Röszkeyt éljenezni. Röszkey Pál választási beszéde IlKSZÁm KÁLMÁK!
