Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

2 SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1954 október 31. A „vasfejű kunok66 újfajta virtusa — Az egy héttel ezelőtti pártaktiván tett ígéretüket becsülettel teljesítették a mez őtúriak: pénteken este befejezték a búzavetést kunok“ 1 Ez a is használatos elneve­zés jutott az ember eszélbe, a me­zőtúri kommunisták mintegy há­romszázfőnyi aktívájának láttán. Tényleg azok. Fekete-barnák, erő­sek, szívósak, kemények, mint a vas. „Vasfejű kunok.“ Tűrhetetle­nül szeretik a szabadságot, azt a messzetáguló mezőtúri határt, me­lyen Dózsa György, Túri Törő Pál lovasai sereglettek egytkor, hogy vérükön váltsák meg a szabad éle­tet. A 17. században évi háromezer arany tiszteletdíjat fizettek a já­szok, kunctk együttesen az ország- r.ádomak s ezért az tartozott meg­védeni őket szállásaikon. De a sza­badságból nem engedtek. 1702-ben ugyan I. Lipót a Jászkunságot dcbraverte s el is adta a német lovagrendnek félmillió forintért. Negyven esztendő múlva Mária Te­réziától váltották vissza magukat a kunok. Ismét szabadok lettek. Szabadok még azon a sokszáz­ezer holdnyi mocsaras, nádas, szity- tyós területen is, amelyen fehér­szőrű marháikat, hosszú, szikár disznaiikat legeltették. Megyényi földeik esztendőkön át nerr' látták a víztől a napot s ha a marha láp­lyukba tévedt, besüppedt örökre a mocsárba. Gazdája csak a kiálló szarvát láthatta. Aztán megszabályozták a Tiszát, lecsapolták a mocsarat, megválto­zott az éghajlat. A földek még túl­sókat is látták a napot, kiszikkadt, szikké vált a talaj. A szabad em­berek földje egyre szűkmarkúbb lett. Az első világháború rettentő Ínséget hozott. 1918-ban már csak 70 kilót termett holdanként a föld. A „vasfejű kunok“ fogcsikor­gatva dacoltak a természettel. Er­refelé is úgy tettek a gazdák a hamincas évek elején, hogy két­évenként ugarnak hagyták a föl­det. Ha meg a rákövetkező nyár aszállyal köszöntött, ötödik évben hozott valamit. Az pedig ember- emlékezet óta nem volt divat, hogy a talajt meg is trágyázzák. Móricz Zsigmond erre a városra vonatko­zóan is értette, amikor a kisújszál­lásiakról .azt írta, hogy a trágya- pusztítás itt már nemzeti vesze­delem. a mocsárból, sorvasztó szikből, földhözragadtságból szabaddá vált „vasfejű kunok1* most új történelmet csinálnak. Az apró parcellákra, szűkös portákra szaggatott akaratok, képességek egyesültek; termelőszövetkezetté vált az egész határ. Hej. de nehéz töredelem a régihez, még ha haj­hoz is szokott embernek az újhoz formálódni. De hol vagyunk már attól az időtől, amikor a mezőtúri tsz-tagok túlnyomó többsége úgy vélekedett, hogy reggel hétkor kiballag — ha kiballag — a közösbe, délután há­romkor, félnégykor meg haza. Az aratást augusztus végén fejezték be, az őszi betakarítással decem­berben végeztek s ha még január­ban is törték a tengerit, nincs raita mit csodálni, hogy az őszi mélyszántásra alig jutott idő. 15— 20 százalékos a szemveszteség? — Hadd legyen! Marad, ami marad, a többit majd pótolja az állam. Övé a föld. Mezőtúron még tavaly ősszel sem volt sokkal jobb a helyzet. De most. Hallgassuk csak azt az ízesbeszédű, sűrű kis fekete err- bert. Vadász István elvtársat. Mit mond a beszámolóban. ..A parasz­tok termelési érdekeltségének nö­velésére vonatkozó intézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt... Me­zőtúr határában minden talpalat­nyi földet megmunkáltunk, termő­vé tettünk, bár a talajmunka még nem1 kielégítő .. = A traktoristák viszont egyre nagyobb gonddal és szeretettel igyekeznek a talajmun­kát jobbá tenni.“ önkéntelenül is büszkeség tölti el a hallgatót. Ezeknek a részben ünneplőbe öltözőt, részben a földek porát, az éjszakai műszak boros­táját magukon hozott erős embe­rek, a város legjobb kommunistái­nak hősi munkája, 'gyümölcsözik mo'=t. Hányszor soványodtak le az el­múlt évek során a napi húszórás falnonlevéstől. az éjszakába nyúló fejtörése« értekezletektől. Mit te­gyünk, hegy legyőzzük a közönyt, a bizony tál ans ágérzetet, az ellen­ség szülte farkastorkú rágalmakat, V7asfe|ü 99 ” most hogy elvessük a búzát, kenyeret adjunk magunknak, a hazának. Hányszor ültek össze úgyszólván az ágyból kiráncigáltam, kialvatlan vörös szemmel „szempontokat“ megbeszélni éjnek idején megyei kiküldöttekkel. „Elvtársak, a ve­tést a határozatban előírt időre el kell végezni!‘‘ Maguk is tudták, hogy a rendelke­zésre álló erővel, a sokszor avatat­lan kezekbe adott kevés géppel nem lehet megcsinálni, amit fent- ről kívánnak, — de nem mondták, hogy „nem tudjuk megcsinálni.“ A kiküldöttek minden bizonnyal sejtették ugyanezt, hiszen részle­teiben nem ismerhették a helyze­tet, — de nem szóltak róla, nem ismerték el. Kommunisták voltak mindkét felöl. Tudták, érezték, hogy ki keil bírni a harc szörnyű fáradalmait. jyjéSÍ tavaly is felverte a gaz a kukorica, cukorrépa és a krumpli földeket s az idén: „.. nem maradtak a kukoricák, cu­korrépák és egyéb növények kapá- laílan“ — közli a beszámoló. Csoda történt? Megváltoztak azok a szövetkezeti parasztok, akik még tavaly így viccelődtek a párt­funkcionáriussal: „Azt mondja az elvtárs, nerr' kell eső a kapások­nak, csak négyszer meg kell ka­pálni :.. Most esett az eső ... Mit csinál az elvtárs, hogy teljesíti a tervet?“ Mi történt azokkal az elnökök­kel, akik egy-két esztendeje csak kemény noszogatásra mozdultak meg, hogy kézi kaszásokat állítsa­nak be aratásra, ha a gépek későn mentek vagy elromlottak. Mi for­dulhatott meg azokban a traktoris- tálkbam, akik morogtak az elmúlt tiváran, ha délelőtt közepén felráz­ták őket álmukból, hogy ha kifo­gyott az üzemanyag, szóljanak a brigádvezetőnek. Ezek az edzett, harcos, meleg­szívű emberek változtatták meg őket, akik most a múltat ér­tékelik, de szemük sokkal jobban már a jövendőn jár. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésén a Be­rettyó, a Körösök vizének kihasz­nálásával. — az állattenyésztés in­tenzívebbé tételén, — minthogy Mezőtúr határa mindezekre igen alkalmas. Meg fogják mindezeket valósí­tani? Nem nyugodnak bele az 5 mázsás búza termésátlagba? Egy­általán új fordulatot adnak az új­fajta, gazdag lehetőségű életnek? Igen. Mert erősek a rrezőturi kom­munisták, erős, emberséges a helyi pz,r-l~r ervezet. 'J'jva’y utolsó volt a város a mezőgazdasági munkákban. De hiába beszélt a városi pártbi­zottság. hamis volt a visszhang, őszintéden, bátortalan a szókimen- dás. Miért? Mert a párttagoknak, funkcionáriusoknak nem volt sza­vuk a pártbizottságban. Szégyen emilékezini is rá, de nem lehet le­tagadni: a párt székházéról az volt az egyszerű párttagok, dolgozók véleménye: ..Ez nem a mi háziunk, ez az urak háza.“ Azóta újjáéledt a bizalom, új oárttitkára van a városnak. Ku­bikos volt, mint azoknak az elvtár­saknak jórésze, akik most mellette vannak a díszelnökségben. Tőle jobbra, hozzá hasonló zömök, vas­ember szól 'hozzá a referátumhoz. Tuzson Menvhért elvtárs, a sok- ezerholdas Béke tsz párttitkára. Kissé félszegen kezdi, zavarában balkezével sűrűn az arcához nyúl. De egyre nyugodtabb, higgadt meg­gondolással beszél. Ismerem őt is régen, Mint Vadász elvtársat. Sok bennük a hasonlóság. Ugyanolyan szívósak, egyszerűen módszeresek, világos, összpontosító gondolkodá­súak. Mind a kettővel dolgoztam együtt. Amit munkás kezükbe fognak, amir" a szívuket-lelküket adják, az életük rajta. Szeretik a népet s szent komolysággal dolgoz­nak érte a pari megbízásából, a haza, a szülőföld iránti szeretetből. Ilyen szenvedéllyel beszél Tu­zson elvtárs kint a fö’deken is. Máskén nem sikerült volna 182 nőt, 96 családtagot, összesen 670 dolgozót mozgósítani a nagv nyári őszi munkákra. ..Ha a nők nin­csenek kint a munkában, fél ered­mény van naponta. Az asszonyok 'ele 300—350 munkaegységet szer­bit, még a kisgyerekeseknek is 120—150 egységük van.“ „Ha a kommunisták menetel­nek elől, megvan a látszatja. Kö­zülük kerülnek ki most is legtöb­ben, akik éjszaka is hordják a szá­rat ... Megszerették szövetkezetünk tagjai a munkát. Mondogatják mostanában: szégyelik, hogy a rizs­telepre idegein munkaerőt kellett hívni.“ lelkesítette fel eny- nyíre a tagokat, milyen mód­szerrel győzték meg a jóról az em­berekét. Azzal, ahogy a városi párt- bizottság titkára dolgozik. Csak úgy árad a megbecsülés ebből a néhány szóból is feléje: „Vadász elvtárs rr.ég nem járt nálunk az irodában. De volt kint a földeken' az emberek között s aztán el­mondta nekünk, mit tapasztalt... Ezt szeretjük mi! Ezért vannak olyan tagok, akik este 9-kor még visszafordultak szárat hordani, mi­kor megtudták, hogy a versenytárs egy fuvarral előbb jár ... Ilyen em­berek vannak már nálunk. Ezért ígérhetem rreg az aktíva előtt, hogy holnap estére befejezzük a búzavetést és terven felül 100 hold búzát elvetünk.“ Csak úgy tüzeli az elvtársakat a lelkes taps. Lehet, ebből a meleg­ből táplálkozik a következő felszó­laló, Tor Imre, a Bercsényi tsz pártvezetőségi tagjának munkavál­lalása: „1700 hold búzavetésünket holnap mi is elvégezzük és terven felül 150 holdat vetünk el. Mind­nyájunk nevében mondom." J^analovics elvtárs bíráló szavai zengenek a terem­ben. A volt nagyüzemi munkás sűrített értékelése feltárja a nyit­ját a gépállomási traktorosok jobb munkájának: „összeforrva dolgoz­nak a tsz brigádvezetőklkel, tagok­kal, meienőtt bennük a felelősség- érzet. „Ki ne ismerné a városban Berebara Sándor traktoros hősi 'helytállását, aki egyik szombaton kezdte el a talajmunkát, vetést és mivel váltótársa valahol tútmélyen nézett a pohár fenekére, tehát nem.’ tudta őt felváltani, nem szállt le a traktorról, hanem hétfőn dél­utánig vetett. Ha pedig ilyen hősei vannak a munkának, nem százszor inkább szívbemarkoló a jogos bírálat: „miért hátráltattak bennünket egyes tsz-ek, ahol még most sin­csenek készen a vetéssel? Nem ha­ladtunk, mert nem hordták el a szárat, nem.1 készítették elő a búza­vetőmagot, nem gondoskodtak fa­rosról a vetőgép mellé ..Elvtár­sak, a gépállomáson nem múlik, hogy ne fejezzük be határidőre a búzavetést. Átcsoportosítjuk a gé­peket. Ahol pedig végeztünk, ösz- szes univerzál gépünket trágyahor- dá.shoz állítjuk be.“ Hegyi Sándorné a nők nevében beszél arról szívhezszólóan, hogy iárjanak ki sokkal többet és olyan lelkesen a népnevelők, különösen az asszonyok a fanyavilágba, minf 1945-lben tették. Ajkkor rrég Me?- terszál'Iásra is vitték a felvilágosító szót. Aztán Szűcs Lajos elvtárs hívja fel a jelenlevők figyelmét: adjanak a kommunisták nagyobb segítséget a tsz-vagyon megvédéséhez. A be­számoló is feltárta: sok a pazarlás a háztáji jószágok szaporításáért, — a tsz-vagyon rovására. Sok szö- vetlkezetaél a tanyasi tsz-tagok a közös tengerin tartják a jószágot. A városi tanács elnöke, Papp József elvtárs, a gon­dos gazda lelkiismeretével szól a forrásban, fejlődésben levő élet fény- és árnyoldalairól. — Sokkal tökb már a fény: erről tanúskodik az őszi munkák .menete, a piacon egyre növekvő árumennyiség, de okos gazda többet beszél árról, hogyan lehet megszabadulni a muH visszahúzó erőitől. „A háztáji gaz­daság _ fejlesztését az alapszabály biztosítja. De túlmegy a határon enmek^ a növelésével sok tsz-ta.g. Az már túlzás, hogy pl. az Űj Élet bz egyik tagjának 40 disznója van a háztájiban ... Alkossanak a kom­munisták egy határozott, erkölcsi szigetet, legyenek rajta, hogy egész- séges _ mértekben fejlődjön a ház­ié,li jószágállcmány... Zúgolódunk, hogy kevés a fa, szén. Ds nézzünk csak körül a magunk portáján: adunk-e elég húst, zsírt a b?nyászoknak, a városi munká­soknak ... Szégyen ránknézve, hogy a beadásban utolsók vagyunk a megyében.“ Magda Árpád elvtárs szavaiból szintén az derül ki. hogy a kommu­nistáknak nyitottabb szemmel kell járniok a határt, nevelniük kell az As Elnöki Tanács határosaim A Minisztertanács munkájának megerősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront Elnökségének javaslatára Hegedűs András elvtársat, a Mi­nisztertanács első elnökhelyettesét, földművelésügyi miniszteri tiszte alól és Hidas István elvtársat a vegyipari és energiaügyi miniszteri tiszte alól felmentette. Ezzel egy- dejűleg Hidas István elvtársat a M i nisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Az államvezetés munkájának to­vábbi erősítése érdekében a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa Szálai Béla elvtársat az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tiszte alól való felmentése mellett könnyű* ipari miniszterré, Kiss Árpád elv- társat könnyűipari miniszteri tiszte alól való felmentése mellett vegy­ipari és energiaügyi miniszterré, Erdei Ferenc elvtársat igazságügy- miniszteri tiszte alól való felmen­tése mellett földművelésügyi mi­niszterré, Molnár Erik elvtársi a Legfelsőbb Bíróság elnöki tiszte alól való felmentése mellett igaz­ságügyminiszterré, Pogácsás György elv társat az Állami Gazdaságok miniszterévé, Béréi Andor elvtársat az Országos Tervhivatal elnökévé és Domokos József elvtársat a Ma-i gyár Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökévé választotta meg. (MTI) r- , ... . I Tö rvényerejű rendelet Állami Gazdaságok Minisztériuma és Orszáqos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Hazafias Néptront Elnöksé­gének javaslatára törvényerejű rendeletet alkotott az Állami Gaz­daságok Minisztériuma és az Or­szágos Erdészeti Főigazgatóság fel­állításáról. (MTI; Nam Ir külügyminiszter beszámolója a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének ülésén Phenjan (TASZSZ). Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere október 28-án a Legfelső Nemzetgyűlés ülésszakán beszámolót tartott a KNDK kormányküldöttségének a genfi értekezleten kifejtett munká­járól és a koreai kérdés békés ren­dezéséről. Kijelentette, hogy a ko­reai fegyverszünet jelentős mérték­ben hozzájárult a feszültség enyhü­léséhez a Távol-Keleten és világ­szerte. A fegyverszünet ugyanakkor megnyitotta az utat a koreai kér­dés békés megoldása felé. Nam ír hangsúlyozta, hogy az amerikai utasításokra cselekvő I.i Szin-man-klikk a genfi értekezlet óta nyíltan állást foglal Korea bé­kés egyesítése ellen és aktív hábo­rús készülődéseket folytat. A külügyminiszter kijelentette, hogy a KNDK kormányprogramm- jának főcélja Korea békés egyesí­tése, ami minden koreai létfontos­ságú ügye és ugyanakkor az egész haladó emberiség hő kívánsága. Nam ír a továbbiakban kiemelte annak szükségszerűségét, hogy mindenekelőtt megteremtsék az észak- és délkoreai lakosok szabad közlekedésének és levelezésének, a szabad gazdasági és kulturális kap­csolatoknak a feltételeit. Nam ír befejezésül kijelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ezután is minden erejét latbaveti Korea bé- kés egyesítése, a nemzetközi fe­szültség enyhítése, a nemzetközi együttműködés megszilárdítása ér- dekében. (MTI) A vietnámi nép nem ismeri el az Egyesült Államok hanoi főkonzulátusát Peking (Uj-Kina). A„Nhan Dán1', a Vietnami Munkapárt lapja csü­törtöki számának vezércikkében ki­jelenti, hogy a vietnami nép nem ismeri el az Egyesült Államok ha- noi-i főkonzulátusát. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának szóvivője október 23-án kijelentette, hogy a genfi egyezmény nem írja elő új köz- igazgatás létesítését, az Egyesült Államok fökonzulátusa tehát to­vábbra is folytatja működését és vállalja az amerikai sajtótudósítók védelmének a felelősségét. A „Nlhan Dan“ cikke hangsú­lyozza, hogy ez a genfi egyez­mény és a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti. A genfi egyez­mény 14. cikkelye világosan ki­mondja, hogy ,a Vietnam egyesíté­sével kapcsolatos általános válasz­tások megtartását megelőzően, az ideiglenes katonai demarkációs vo­naltól Északra fekvő övezet a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormánya közigazgatásának van alárendelve. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ennek elle­nére nyíltan tagadja ezt a tényt —* mondja a vietnami lap. A nemzetközi jog értelmében —* folytatja a „Nhan 'Dán” — egyet* len országnak sincs joga más or­szágban konzulátust felállítani az illető ország kormányának jóvá­hagyása nélkül, sem abban az eset­ben, ha az illető két ország nem áll egymással diplomáciai kapcso­latban. Ennél az oknál fogva az Egyesült Államok kormánya, ha- noi-i főkonzulátusának további fenntartásával megsérti a Vietnami Demokratikus Köztársaság szuve- rénitását. A vietnami nép teljes mértékben támogatja hanoi-i katonai és köz- igazgatási bizottságának azt a nyi­latkozatát, hogy nem ismeri el az Egyesült Államok Hanoiban mű­ködő fökonzulátusát •— írja a lap. (MTI) átalakulás buktatóiban botladozó­kat, akik nem bánják, ha töretlen a tengeri, vagy be kellene már hordani. Inkább fordulnak három­szor a hetipiacra, hogy minél töb­bet pénzelhessenek a tsz kukoricá­ján hizlalt baromfiból. Busi Gyuláné az MNDSZ fele­lősségét elemzi. Többet kell foglal­kozni a tanyasi asszonyokkal, mert a 60—80 munkaegységesek túlnyo­mórészt közülük kerülnek ki. A városi tsz-tagok szorgalmasabbak... De ne vegyék el az asszonyok ked­vét a férfiak olyan kivételezéssel, amit az egyik tsz-ben tettek. Mi­kor a nők szót emeltek, hogy miért csak a férfiak szalmáját hordják haza először, így válaszoltak ne­kik: „Maguk csak hallgassanak, csak azért dolgoznak, hogy a fér­jeik hibáit takargassák.“ Nyitrai Gyula tanító elvtárs a gyümölcstermesztés kiterjesztésére, a méhészet felkarolására tesz ja­vaslatot a szövetkezetek vezetői­nek. Öröm hallgani a csendes beszédű Buzi Zsigmond elvtársat, amint arról számol be, mennyi terményt, zöldséget szállít piacra a Szabad Nép termelőszövetkezet. Tizenegy hold paprikájuk, 9 kh. káposztá-­juk termését már nemcsak a mező­túri, törökszentmiklósi piacra szál­lítják hetenként kétszer is, hanem Pestre is visznek belőle. „De nem­csak zöldséget adunk. Bevisszük a baromfit, tojást is a beadásba .. a Keh az a városi dolgozóknak is.“ T^s a többi felszólaló, Nyitrai ^ Gábor, Irházi Mária, Nagy János, Boldog Andrésné, Erdei Ju­liánná, Forgács Lajos hozzászólása igazolja azt a bizonyosságot, ami­vel Vadász elvtárs, Tisza József elvtárs, a Központi Vezetőség kül­dötte szűri le az aktíva értékét. Ahol ilyen nagyszerű emberek, kommunisták vannak, nincs fel­adat, ami előtt meg kellene hát­rálni. És hogy igazuk volt, bizonyítja Mezőtúr termelőszövetkezeti város valamennyi dolgozó parasztjának, kommunistájának, pártonkívülijé- nek hőstette. A megyében elsőnek fejezték be a búzavetést. Termelő­szövetkezeti városhoz méltóan cse­lekedtek. ..öt év óta vártam ezt a pillanatot. — mondotta megha- totta.n Cz. Bordács János, a Petőfi tsz Harcos-brigádjának vezetője .,. Győztünk ...“ Győzött az új, a termelőszövet­kezeti város. Ilyen a „vasfejű ku­nok“ újfajta virtusa Tóth István I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents