Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-31 / 258. szám
2 SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1954 október 31. A „vasfejű kunok66 újfajta virtusa — Az egy héttel ezelőtti pártaktiván tett ígéretüket becsülettel teljesítették a mez őtúriak: pénteken este befejezték a búzavetést kunok“ 1 Ez a is használatos elnevezés jutott az ember eszélbe, a mezőtúri kommunisták mintegy háromszázfőnyi aktívájának láttán. Tényleg azok. Fekete-barnák, erősek, szívósak, kemények, mint a vas. „Vasfejű kunok.“ Tűrhetetlenül szeretik a szabadságot, azt a messzetáguló mezőtúri határt, melyen Dózsa György, Túri Törő Pál lovasai sereglettek egytkor, hogy vérükön váltsák meg a szabad életet. A 17. században évi háromezer arany tiszteletdíjat fizettek a jászok, kunctk együttesen az ország- r.ádomak s ezért az tartozott megvédeni őket szállásaikon. De a szabadságból nem engedtek. 1702-ben ugyan I. Lipót a Jászkunságot dcbraverte s el is adta a német lovagrendnek félmillió forintért. Negyven esztendő múlva Mária Teréziától váltották vissza magukat a kunok. Ismét szabadok lettek. Szabadok még azon a sokszázezer holdnyi mocsaras, nádas, szity- tyós területen is, amelyen fehérszőrű marháikat, hosszú, szikár disznaiikat legeltették. Megyényi földeik esztendőkön át nerr' látták a víztől a napot s ha a marha láplyukba tévedt, besüppedt örökre a mocsárba. Gazdája csak a kiálló szarvát láthatta. Aztán megszabályozták a Tiszát, lecsapolták a mocsarat, megváltozott az éghajlat. A földek még túlsókat is látták a napot, kiszikkadt, szikké vált a talaj. A szabad emberek földje egyre szűkmarkúbb lett. Az első világháború rettentő Ínséget hozott. 1918-ban már csak 70 kilót termett holdanként a föld. A „vasfejű kunok“ fogcsikorgatva dacoltak a természettel. Errefelé is úgy tettek a gazdák a hamincas évek elején, hogy kétévenként ugarnak hagyták a földet. Ha meg a rákövetkező nyár aszállyal köszöntött, ötödik évben hozott valamit. Az pedig ember- emlékezet óta nem volt divat, hogy a talajt meg is trágyázzák. Móricz Zsigmond erre a városra vonatkozóan is értette, amikor a kisújszállásiakról .azt írta, hogy a trágya- pusztítás itt már nemzeti veszedelem. a mocsárból, sorvasztó szikből, földhözragadtságból szabaddá vált „vasfejű kunok1* most új történelmet csinálnak. Az apró parcellákra, szűkös portákra szaggatott akaratok, képességek egyesültek; termelőszövetkezetté vált az egész határ. Hej. de nehéz töredelem a régihez, még ha hajhoz is szokott embernek az újhoz formálódni. De hol vagyunk már attól az időtől, amikor a mezőtúri tsz-tagok túlnyomó többsége úgy vélekedett, hogy reggel hétkor kiballag — ha kiballag — a közösbe, délután háromkor, félnégykor meg haza. Az aratást augusztus végén fejezték be, az őszi betakarítással decemberben végeztek s ha még januárban is törték a tengerit, nincs raita mit csodálni, hogy az őszi mélyszántásra alig jutott idő. 15— 20 százalékos a szemveszteség? — Hadd legyen! Marad, ami marad, a többit majd pótolja az állam. Övé a föld. Mezőtúron még tavaly ősszel sem volt sokkal jobb a helyzet. De most. Hallgassuk csak azt az ízesbeszédű, sűrű kis fekete err- bert. Vadász István elvtársat. Mit mond a beszámolóban. ..A parasztok termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt... Mezőtúr határában minden talpalatnyi földet megmunkáltunk, termővé tettünk, bár a talajmunka még nem1 kielégítő .. = A traktoristák viszont egyre nagyobb gonddal és szeretettel igyekeznek a talajmunkát jobbá tenni.“ önkéntelenül is büszkeség tölti el a hallgatót. Ezeknek a részben ünneplőbe öltözőt, részben a földek porát, az éjszakai műszak borostáját magukon hozott erős emberek, a város legjobb kommunistáinak hősi munkája, 'gyümölcsözik mo'=t. Hányszor soványodtak le az elmúlt évek során a napi húszórás falnonlevéstől. az éjszakába nyúló fejtörése« értekezletektől. Mit tegyünk, hegy legyőzzük a közönyt, a bizony tál ans ágérzetet, az ellenség szülte farkastorkú rágalmakat, V7asfe|ü 99 ” most hogy elvessük a búzát, kenyeret adjunk magunknak, a hazának. Hányszor ültek össze úgyszólván az ágyból kiráncigáltam, kialvatlan vörös szemmel „szempontokat“ megbeszélni éjnek idején megyei kiküldöttekkel. „Elvtársak, a vetést a határozatban előírt időre el kell végezni!‘‘ Maguk is tudták, hogy a rendelkezésre álló erővel, a sokszor avatatlan kezekbe adott kevés géppel nem lehet megcsinálni, amit fent- ről kívánnak, — de nem mondták, hogy „nem tudjuk megcsinálni.“ A kiküldöttek minden bizonnyal sejtették ugyanezt, hiszen részleteiben nem ismerhették a helyzetet, — de nem szóltak róla, nem ismerték el. Kommunisták voltak mindkét felöl. Tudták, érezték, hogy ki keil bírni a harc szörnyű fáradalmait. jyjéSÍ tavaly is felverte a gaz a kukorica, cukorrépa és a krumpli földeket s az idén: „.. nem maradtak a kukoricák, cukorrépák és egyéb növények kapá- laílan“ — közli a beszámoló. Csoda történt? Megváltoztak azok a szövetkezeti parasztok, akik még tavaly így viccelődtek a pártfunkcionáriussal: „Azt mondja az elvtárs, nerr' kell eső a kapásoknak, csak négyszer meg kell kapálni :.. Most esett az eső ... Mit csinál az elvtárs, hogy teljesíti a tervet?“ Mi történt azokkal az elnökökkel, akik egy-két esztendeje csak kemény noszogatásra mozdultak meg, hogy kézi kaszásokat állítsanak be aratásra, ha a gépek későn mentek vagy elromlottak. Mi fordulhatott meg azokban a traktoris- tálkbam, akik morogtak az elmúlt tiváran, ha délelőtt közepén felrázták őket álmukból, hogy ha kifogyott az üzemanyag, szóljanak a brigádvezetőnek. Ezek az edzett, harcos, melegszívű emberek változtatták meg őket, akik most a múltat értékelik, de szemük sokkal jobban már a jövendőn jár. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésén a Berettyó, a Körösök vizének kihasználásával. — az állattenyésztés intenzívebbé tételén, — minthogy Mezőtúr határa mindezekre igen alkalmas. Meg fogják mindezeket valósítani? Nem nyugodnak bele az 5 mázsás búza termésátlagba? Egyáltalán új fordulatot adnak az újfajta, gazdag lehetőségű életnek? Igen. Mert erősek a rrezőturi kommunisták, erős, emberséges a helyi pz,r-l~r ervezet. 'J'jva’y utolsó volt a város a mezőgazdasági munkákban. De hiába beszélt a városi pártbizottság. hamis volt a visszhang, őszintéden, bátortalan a szókimen- dás. Miért? Mert a párttagoknak, funkcionáriusoknak nem volt szavuk a pártbizottságban. Szégyen emilékezini is rá, de nem lehet letagadni: a párt székházéról az volt az egyszerű párttagok, dolgozók véleménye: ..Ez nem a mi háziunk, ez az urak háza.“ Azóta újjáéledt a bizalom, új oárttitkára van a városnak. Kubikos volt, mint azoknak az elvtársaknak jórésze, akik most mellette vannak a díszelnökségben. Tőle jobbra, hozzá hasonló zömök, vasember szól 'hozzá a referátumhoz. Tuzson Menvhért elvtárs, a sok- ezerholdas Béke tsz párttitkára. Kissé félszegen kezdi, zavarában balkezével sűrűn az arcához nyúl. De egyre nyugodtabb, higgadt meggondolással beszél. Ismerem őt is régen, Mint Vadász elvtársat. Sok bennük a hasonlóság. Ugyanolyan szívósak, egyszerűen módszeresek, világos, összpontosító gondolkodásúak. Mind a kettővel dolgoztam együtt. Amit munkás kezükbe fognak, amir" a szívuket-lelküket adják, az életük rajta. Szeretik a népet s szent komolysággal dolgoznak érte a pari megbízásából, a haza, a szülőföld iránti szeretetből. Ilyen szenvedéllyel beszél Tuzson elvtárs kint a fö’deken is. Máskén nem sikerült volna 182 nőt, 96 családtagot, összesen 670 dolgozót mozgósítani a nagv nyári őszi munkákra. ..Ha a nők nincsenek kint a munkában, fél eredmény van naponta. Az asszonyok 'ele 300—350 munkaegységet szerbit, még a kisgyerekeseknek is 120—150 egységük van.“ „Ha a kommunisták menetelnek elől, megvan a látszatja. Közülük kerülnek ki most is legtöbben, akik éjszaka is hordják a szárat ... Megszerették szövetkezetünk tagjai a munkát. Mondogatják mostanában: szégyelik, hogy a rizstelepre idegein munkaerőt kellett hívni.“ lelkesítette fel eny- nyíre a tagokat, milyen módszerrel győzték meg a jóról az emberekét. Azzal, ahogy a városi párt- bizottság titkára dolgozik. Csak úgy árad a megbecsülés ebből a néhány szóból is feléje: „Vadász elvtárs rr.ég nem járt nálunk az irodában. De volt kint a földeken' az emberek között s aztán elmondta nekünk, mit tapasztalt... Ezt szeretjük mi! Ezért vannak olyan tagok, akik este 9-kor még visszafordultak szárat hordani, mikor megtudták, hogy a versenytárs egy fuvarral előbb jár ... Ilyen emberek vannak már nálunk. Ezért ígérhetem rreg az aktíva előtt, hogy holnap estére befejezzük a búzavetést és terven felül 100 hold búzát elvetünk.“ Csak úgy tüzeli az elvtársakat a lelkes taps. Lehet, ebből a melegből táplálkozik a következő felszólaló, Tor Imre, a Bercsényi tsz pártvezetőségi tagjának munkavállalása: „1700 hold búzavetésünket holnap mi is elvégezzük és terven felül 150 holdat vetünk el. Mindnyájunk nevében mondom." J^analovics elvtárs bíráló szavai zengenek a teremben. A volt nagyüzemi munkás sűrített értékelése feltárja a nyitját a gépállomási traktorosok jobb munkájának: „összeforrva dolgoznak a tsz brigádvezetőklkel, tagokkal, meienőtt bennük a felelősség- érzet. „Ki ne ismerné a városban Berebara Sándor traktoros hősi 'helytállását, aki egyik szombaton kezdte el a talajmunkát, vetést és mivel váltótársa valahol tútmélyen nézett a pohár fenekére, tehát nem.’ tudta őt felváltani, nem szállt le a traktorról, hanem hétfőn délutánig vetett. Ha pedig ilyen hősei vannak a munkának, nem százszor inkább szívbemarkoló a jogos bírálat: „miért hátráltattak bennünket egyes tsz-ek, ahol még most sincsenek készen a vetéssel? Nem haladtunk, mert nem hordták el a szárat, nem.1 készítették elő a búzavetőmagot, nem gondoskodtak farosról a vetőgép mellé ..Elvtársak, a gépállomáson nem múlik, hogy ne fejezzük be határidőre a búzavetést. Átcsoportosítjuk a gépeket. Ahol pedig végeztünk, ösz- szes univerzál gépünket trágyahor- dá.shoz állítjuk be.“ Hegyi Sándorné a nők nevében beszél arról szívhezszólóan, hogy iárjanak ki sokkal többet és olyan lelkesen a népnevelők, különösen az asszonyok a fanyavilágba, minf 1945-lben tették. Ajkkor rrég Me?- terszál'Iásra is vitték a felvilágosító szót. Aztán Szűcs Lajos elvtárs hívja fel a jelenlevők figyelmét: adjanak a kommunisták nagyobb segítséget a tsz-vagyon megvédéséhez. A beszámoló is feltárta: sok a pazarlás a háztáji jószágok szaporításáért, — a tsz-vagyon rovására. Sok szö- vetlkezetaél a tanyasi tsz-tagok a közös tengerin tartják a jószágot. A városi tanács elnöke, Papp József elvtárs, a gondos gazda lelkiismeretével szól a forrásban, fejlődésben levő élet fény- és árnyoldalairól. — Sokkal tökb már a fény: erről tanúskodik az őszi munkák .menete, a piacon egyre növekvő árumennyiség, de okos gazda többet beszél árról, hogyan lehet megszabadulni a muH visszahúzó erőitől. „A háztáji gazdaság _ fejlesztését az alapszabály biztosítja. De túlmegy a határon enmek^ a növelésével sok tsz-ta.g. Az már túlzás, hogy pl. az Űj Élet bz egyik tagjának 40 disznója van a háztájiban ... Alkossanak a kommunisták egy határozott, erkölcsi szigetet, legyenek rajta, hogy egész- séges _ mértekben fejlődjön a házié,li jószágállcmány... Zúgolódunk, hogy kevés a fa, szén. Ds nézzünk csak körül a magunk portáján: adunk-e elég húst, zsírt a b?nyászoknak, a városi munkásoknak ... Szégyen ránknézve, hogy a beadásban utolsók vagyunk a megyében.“ Magda Árpád elvtárs szavaiból szintén az derül ki. hogy a kommunistáknak nyitottabb szemmel kell járniok a határt, nevelniük kell az As Elnöki Tanács határosaim A Minisztertanács munkájának megerősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront Elnökségének javaslatára Hegedűs András elvtársat, a Minisztertanács első elnökhelyettesét, földművelésügyi miniszteri tiszte alól és Hidas István elvtársat a vegyipari és energiaügyi miniszteri tiszte alól felmentette. Ezzel egy- dejűleg Hidas István elvtársat a M i nisztertanács elnökhelyettesévé választotta meg. Az államvezetés munkájának további erősítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szálai Béla elvtársat az Országos Tervhivatal elnöki tiszte alól való felmentése mellett könnyű* ipari miniszterré, Kiss Árpád elv- társat könnyűipari miniszteri tiszte alól való felmentése mellett vegyipari és energiaügyi miniszterré, Erdei Ferenc elvtársat igazságügy- miniszteri tiszte alól való felmentése mellett földművelésügyi miniszterré, Molnár Erik elvtársi a Legfelsőbb Bíróság elnöki tiszte alól való felmentése mellett igazságügyminiszterré, Pogácsás György elv társat az Állami Gazdaságok miniszterévé, Béréi Andor elvtársat az Országos Tervhivatal elnökévé és Domokos József elvtársat a Ma-i gyár Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökévé választotta meg. (MTI) r- , ... . I Tö rvényerejű rendelet Állami Gazdaságok Minisztériuma és Orszáqos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Néptront Elnökségének javaslatára törvényerejű rendeletet alkotott az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az Országos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról. (MTI; Nam Ir külügyminiszter beszámolója a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének ülésén Phenjan (TASZSZ). Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere október 28-án a Legfelső Nemzetgyűlés ülésszakán beszámolót tartott a KNDK kormányküldöttségének a genfi értekezleten kifejtett munkájáról és a koreai kérdés békés rendezéséről. Kijelentette, hogy a koreai fegyverszünet jelentős mértékben hozzájárult a feszültség enyhüléséhez a Távol-Keleten és világszerte. A fegyverszünet ugyanakkor megnyitotta az utat a koreai kérdés békés megoldása felé. Nam ír hangsúlyozta, hogy az amerikai utasításokra cselekvő I.i Szin-man-klikk a genfi értekezlet óta nyíltan állást foglal Korea békés egyesítése ellen és aktív háborús készülődéseket folytat. A külügyminiszter kijelentette, hogy a KNDK kormányprogramm- jának főcélja Korea békés egyesítése, ami minden koreai létfontosságú ügye és ugyanakkor az egész haladó emberiség hő kívánsága. Nam ír a továbbiakban kiemelte annak szükségszerűségét, hogy mindenekelőtt megteremtsék az észak- és délkoreai lakosok szabad közlekedésének és levelezésének, a szabad gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a feltételeit. Nam ír befejezésül kijelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ezután is minden erejét latbaveti Korea bé- kés egyesítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a nemzetközi együttműködés megszilárdítása ér- dekében. (MTI) A vietnámi nép nem ismeri el az Egyesült Államok hanoi főkonzulátusát Peking (Uj-Kina). A„Nhan Dán1', a Vietnami Munkapárt lapja csütörtöki számának vezércikkében kijelenti, hogy a vietnami nép nem ismeri el az Egyesült Államok ha- noi-i főkonzulátusát. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője október 23-án kijelentette, hogy a genfi egyezmény nem írja elő új köz- igazgatás létesítését, az Egyesült Államok fökonzulátusa tehát továbbra is folytatja működését és vállalja az amerikai sajtótudósítók védelmének a felelősségét. A „Nlhan Dan“ cikke hangsúlyozza, hogy ez a genfi egyezmény és a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti. A genfi egyezmény 14. cikkelye világosan kimondja, hogy ,a Vietnam egyesítésével kapcsolatos általános választások megtartását megelőzően, az ideiglenes katonai demarkációs vonaltól Északra fekvő övezet a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya közigazgatásának van alárendelve. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ennek ellenére nyíltan tagadja ezt a tényt —* mondja a vietnami lap. A nemzetközi jog értelmében —* folytatja a „Nhan 'Dán” — egyet* len országnak sincs joga más országban konzulátust felállítani az illető ország kormányának jóváhagyása nélkül, sem abban az esetben, ha az illető két ország nem áll egymással diplomáciai kapcsolatban. Ennél az oknál fogva az Egyesült Államok kormánya, ha- noi-i főkonzulátusának további fenntartásával megsérti a Vietnami Demokratikus Köztársaság szuve- rénitását. A vietnami nép teljes mértékben támogatja hanoi-i katonai és köz- igazgatási bizottságának azt a nyilatkozatát, hogy nem ismeri el az Egyesült Államok Hanoiban működő fökonzulátusát •— írja a lap. (MTI) átalakulás buktatóiban botladozókat, akik nem bánják, ha töretlen a tengeri, vagy be kellene már hordani. Inkább fordulnak háromszor a hetipiacra, hogy minél többet pénzelhessenek a tsz kukoricáján hizlalt baromfiból. Busi Gyuláné az MNDSZ felelősségét elemzi. Többet kell foglalkozni a tanyasi asszonyokkal, mert a 60—80 munkaegységesek túlnyomórészt közülük kerülnek ki. A városi tsz-tagok szorgalmasabbak... De ne vegyék el az asszonyok kedvét a férfiak olyan kivételezéssel, amit az egyik tsz-ben tettek. Mikor a nők szót emeltek, hogy miért csak a férfiak szalmáját hordják haza először, így válaszoltak nekik: „Maguk csak hallgassanak, csak azért dolgoznak, hogy a férjeik hibáit takargassák.“ Nyitrai Gyula tanító elvtárs a gyümölcstermesztés kiterjesztésére, a méhészet felkarolására tesz javaslatot a szövetkezetek vezetőinek. Öröm hallgani a csendes beszédű Buzi Zsigmond elvtársat, amint arról számol be, mennyi terményt, zöldséget szállít piacra a Szabad Nép termelőszövetkezet. Tizenegy hold paprikájuk, 9 kh. káposztá-juk termését már nemcsak a mezőtúri, törökszentmiklósi piacra szállítják hetenként kétszer is, hanem Pestre is visznek belőle. „De nemcsak zöldséget adunk. Bevisszük a baromfit, tojást is a beadásba .. a Keh az a városi dolgozóknak is.“ T^s a többi felszólaló, Nyitrai ^ Gábor, Irházi Mária, Nagy János, Boldog Andrésné, Erdei Juliánná, Forgács Lajos hozzászólása igazolja azt a bizonyosságot, amivel Vadász elvtárs, Tisza József elvtárs, a Központi Vezetőség küldötte szűri le az aktíva értékét. Ahol ilyen nagyszerű emberek, kommunisták vannak, nincs feladat, ami előtt meg kellene hátrálni. És hogy igazuk volt, bizonyítja Mezőtúr termelőszövetkezeti város valamennyi dolgozó parasztjának, kommunistájának, pártonkívülijé- nek hőstette. A megyében elsőnek fejezték be a búzavetést. Termelőszövetkezeti városhoz méltóan cselekedtek. ..öt év óta vártam ezt a pillanatot. — mondotta megha- totta.n Cz. Bordács János, a Petőfi tsz Harcos-brigádjának vezetője .,. Győztünk ...“ Győzött az új, a termelőszövetkezeti város. Ilyen a „vasfejű kunok“ újfajta virtusa Tóth István I