Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-30 / 257. szám
1064 október SO. S ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 KUNHEGYESI KÉPEK Gondolatok a felszabadulás évfordulójára a tanácsról és a tanács elnökéről A tanácsoik munkáját a tetteken keresztül ítélik meg a dolgozók. A tanács termékeny közreműködése nyomán néhány év alatt 48 új ház épült fel Kunhegyesen. Jelenleg is több ház építése folyik. Mind a kisipari, mind a mező- gazdasági termelés évről-évre szervezettebb, és eredményeiben felfelé ívelő. Az áruellátás és a közszükségleti cikkek előállítása a körülményekhez képest állandó és zökkenőmentes. A községfeilesztés nagymértékben előrehaladt a tanács megalakulása óta. A Kossuth-utcai korszerű berendezésű óvoda a kisgyermekek szeretett otthonává vált. A piactér átrendezésével park létesült és ugyanott játszótér áll a gyermekek szórakoztatására. A hiányos vízellátás megjavítása céljából a gépállomás előtt új Norton- kút épült s ugyanakkor két ásott kutat alakítottak át szivattyúk segítségével zárt kúttá. A kunhe- gyesi járdahálózat 800 méteres szakaszát betonjárdává építették ki. A Dózsa György-úton ezenkívül 120 méter kőút készült el. A tanács gondoskodása folytán korszerű, állandó bölcsőde létesült. Ez — kiváló munkája révén — megye- szerte híres, és a legfelső szervek elismerését is kiérdemelte. Megindult a sportpálya építése is, s erre egyelőre 120 ezer forintot költenék. A jövő évben ez is elkészül a sportkedvelők nagy megelégedésére. Nagy gondot fordít a kunhegyes! tanács arra, hogy az iskolákat megfelelően ellássa. Az általános iskolákat laboratóriumi és tantermi berendezésekkel szerelték fel, illetve bővítették. A Kossuth-utcai iskolában korszerű tornatermet létesítettek. Kulturális vonatkozásban komoly eredménye a tanácsnak, hogy megalakulása óta felére csökkent az analfabéták száma. Színjátszó, ének, zene, irodalom és mezőgazda- sági szakkör működik az 50 ezer forintos beruházással épült járási kulturotthenban. Nemrég újabb 150 ezer forintot fordítottak a kultúrotthon fejlesztésére. Szaporodnak az előadásk, új kultúrcsopor- tok kezdik meg működésüket a termelőszövetkezetekben. Az egyéb beruházások között jelentős a 200 vagon termény befogadására alkalmas nagy tárház építésének megkezdése. A község mindennapi élete tehát magán viseli a tanács hatékony munkájának jeleit. * Nagy része van az eredményekben a dolgozók bizalmának és szeretettnek megnyerésében Farkas Mihálynak, a községi tanács elnökének. Nemrég két alkalommal találkoztam vele. Az egyik alkalommal szűkebb megbeszélésen, ahol több okos, hozzáértő emberrel együtt megvitatták a község búzavetésének helyzetét és a közvetlen tennivalókat. Az arcán végighúzódó ráncok gondot és felelősségérzést árultak él, amint elmélyedt a következő napok feladatainak számbavételében. Majd higgadtan, okosan intézkedett. — Minden jelenlévő megértette, helyeselte szavait. Az asztalnál tehát eldőlt a búzavetés kérdése a következő napokra. Hogy a földeken is így legyen, ahhoz úgy járult hozzá, hogy minden nap felkeresett egy-egy dolgozó parasztot, vagy termelőszövetkezetet. Volt is eredménye munkájának. Másik alkalommal a járási ku^úrofthonban pillantottuk meg egymást, a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka alkalmával. íme, az az em> I ber, aki egy nagy község számtalan problémájával foglalkozik, példamutató magatartással és szorgalommal, nemcsak ezen a napon, hanem rendszeresen látogatja a kultúrházat vagy a mozit. A kulturális érdeklődés, a művelődés ugyanúgy elemi szükségletévé vált, mint a dolgozó parasztok ügyeivel való mindennapos közvetlen foglalkozás. A község lakosainak minden rétege tiszteli és szereti Farkas Mihályt, aki jóindulatú, szerény ember, de mindenkitől megköveteli kötelessége elvégzését. így jellemzik őt a kunhe- gyesi dolgozók. Nagy utat járt be Farkas Mihály, Kunhegyes község tanácselnöke, míg idáig jutott. Apja a báró Schilling- és Bagi-féle uradalmakban volt cseléd, de ő már nem ismerhette meg. Tízhónapos korában félárva maradt. Tizenöt éves korában nagygazdáknál arat, fiatalsága nagyobbik részét -pedig kubikos munkában tölti el. Kubikos társai —• Fehér László, Tar Mihály, Fábián Gyula és a többiek — mondják, hogy ritka szilárd és határozott természetű ember. Társainak jogaiért mindig harcolt s szemhe- szálit az igazságtalanságokkal. A felszabadulás után tíz társával együtt termelőcsoporbot alakított, amely 1049-ben és azután nagygyá fejlődött. 1950-ben egyhangúan választották meg a tanács tagjává, majd elnökévé. A kunhegyesi dolgozók bizalommal fordának ho^zá, mert ügyeiket gondosan és nagy felelősségérzettel kezeli. M. Kiss Imnéné így fogalmazta meg véleményét róla-c „Kemény, de igazságos ember.“ Nagy dolog ez! Komoly, fáradhatatlan és eredményes munka van e mondat mögött. Munkáját a felsőbb szervek is elismerték: 1953-ban kitüntették. Négy év harcai és tapasztalatai tükröződnek arcán, amikr higgadtan, szeretettel beszél a hozzáforduló emberekhez. Az a néhány év, melyet ebben a funkcióban eltöltött a kunhegyesi dolgozók bizalmából, sokat változtatott Farkas Mihályan. Fejlődött, munkája elmélyült és ma is fáradhatatlanul, ‘becsülettel, a dolgozók szeretetétől övezetien dolgozik a kormányprogram.' végrehajtásáért, a haza építéséért a kunhegyesi dolgozók között, azokkal egyetemben. Vida Béla A HAZASZERETET MOZGALMA A Hazafias Népfront Kisújszállási Bizottságának akcióprogramjából A Hazafias Népfront Kisújszállási Bizottsága is elkészítette már akcióprogramját. A nagy gonddal, körültekintéssel, alapos vita után elkészült Programm terjedel- messége nem engedi meg, hogy a lap hasábjain teljes egészében közreadjuk, hiszen másfél ujságoldal- nál is többet foglalna el. Érdemes azonban csak néhány részletével is megismerkedni. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fejlesztésén túl komoly mértékben foglalkozik a Programm' a kulturális, szociális kérdésekkel, a várospolitikai problémákkal is. A népfront-bizottság javasolja a Karcag és Környéke Kiskereskedelmi Vállalatnak és a földművesszövetkezetnek, hogy a Beloian- nisz-út és a Monoki-utca sarkán lévő üzlethelyiséget egyikük, vagy másikuk nyissa meg. A földművesszövetkezet ezenkívül a tanya- világ ellátásának megjavítása érdekében a turgonyi és a réti határrészen létesítsen vegyesboltot, így az ott lakó dolgozó parasztoknak nem kell félnapokat eltölteni azzal, hogy a mindennapi élethez szükséges áruféleségeket megvásárolhassák. A népfront-bizottság arra törekszik, hogy a város idegenforgalmának könnyítése érdekében szálloda létesüljön. A szálloda ügye már folyamatban van, a városi tanácsnak azonban jobban kell szorgalmazni, hogy jövőre már rendelkezésére álljon az utazóknak, A város jó ivóvízzel való ellátása érdekében azt javasolja a népfront-bizottság, hogy a Fülöp- kertben lévő fúrott kút vizét kössék bele a már meglévő vízvezé- tékhálózatba. Ezt a munkát az adó- prémiumból és társadalmi munkával nagyobb nehézség nélkül el lehet végezni. Ugyanakkor fokozott gondot kell fordítani a meglévő kutak karbantartására, hogy a vízellátásban — különösen a nyár folyamán —> ne lehessen semmiféle zavar. A város területén igen sok elhanyagolt járda található. A népfrontbizottság akcióprogrammjában célul tűzi ki ezek megjavítását és új járdák létesítését. A Nagy Imre- utca betonjárdával történő ellátását társadalmi munkával kell megoldani, a járdajavításhoz pedig fel kell tárni a rejtett tartalékokat. A város lakói kulturális igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében a bizottság azt javasolja a MOKÉP Vállalatnak, hogy a filmszínház színpadának mennyezetét, a zsinórpadlást, a színpad tartozékait hozassa rendbe. így lehetőség nyílik arra, hogy az állami Szigligeti Színiház komoly, nagy színpadon tartsa meg kisújszállási táj- előadásait, s a város dolgozói pedig olyan színdarabok előadásán is résztvehessenek, amelyeket éppen a színpad kisméretei miatt a kultúrőtthonban bemutatni nem tudnak. Karcagon olvasó- és gazdaköröket hoznak létre A HAZAFIAS Népfront Karcagi Bizottságnak akcióprogrammját a dolgozókkal ismertetik a tanácstagjelölő gyűléseken. A dolgozók örömmel fo- gadják a Programm.' javaslatait s részt kémek a megvalósítás munkájából. A bizottság a lucematermelés fejlesztése érdekében egy magtisztító üzem felállítását javasolja. Üj gyümölcsösök létesítése különösen ajánlja a tilalmas! rész és a rét mélyebben fekvő hajlásait, gyümölcsfa-csemetekert létesítését. A Győrffi István Nagykun Múzeum munkáját a népi és nemzeti hagyományok széleskörű gyűjtésével kell bővíteni. Az iskolák bevonásával fel kell gyűjteni a népi használati eszközöket s mindazon emlékeket, amelyek a város múltját, lakóinak szokásait, életét mutatják meg. A dolgozó parasztok társadalmi életének, tanulásának és szórakozásának előmozdítása érdekében azt javasolja a népfront-bizottság, hogy adják át régi rendeltetésének a volt olvasó- és gazdaköröket. Ezekbe a helyiségekbe a dolgozó parasztok szívesen összejönnek, kicserélik gondolataikat a politikai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatban. A VENDÉGLÁTÖIPARI Vállalatnak is tesz javaslatot a bizottság, mégpedig azt, hogy a piactéren létesítsen népbüffét, ahol a dolgozók olcsón étkezhetnek. • A népfront-bizottság elő kívánja segíteni a városban a sport fejlődését. Ennek alapvető feltétele, hogy a ligetben lévő sportpálya építését befejezzék. A pálya már évek óta épül. Körül kell keríteni és a tribün építésének hátralévő részét is el kell végezni a következő év tavaszára, hogy a pályán megkezdődhessen a sportmunka. A dolgozókhoz is fordul. Azt kéri tőlük, hogy az utcákat, a házaik előtti részt parkosítsák, fásítsák. Tegyék ezzel is szebbé városukat, szűkebb hazájukat. A bizottság ugyanakkor a hivatalos szervek felé is javaslatot tesz a város fásítására. így javasolja, hogy a vasútvonal és a Déli-külváros közötti részt fásítsák, valamint parkosítsák a városon keresztül haladó műút mentét a lehetőségekhez képest. Tj1 elszabadulás.,« varázslatos, szép szó. Jó, ha évfordulókor . B. r . i •• 1 1 U n ~ /i 11 Hí in Ír íal íVl/MJtf lemérhessük az azóta megtett utat. Mi alól szabadultunk fel? Az első gondolatok ezek: a nemzetünkre ólomsúllyal nehezedő kegyetlen háború, a németek politikai nyomása és saját uralkodó osztályunk elnyomása alól. Ez azonban érzésem szerint mind csak külső hatásokban megnyilvánuló módja a felszabadulásn ak. Történelmünk utolsó félszázadát a „méltóságos Wirtschaft“ jellemezte. Tétlen, önmagát bálványozó, öntömjénező, léha szórakozásokba elmerült uralkodó osztály formált jogot milliók munkájára, verítékére, gyermekeire, lelkére, testére, és háborúiban vérére. Az ostoba, üres önbámulás annyira ment, hogy szinte a „saját köszönésüket sem fogadták.“ Persze, ezzel együttjárt a mérhetetlen pénzhaj- hászás, a haszonlesés. TT linikáinkon, kórházainkban a „beérkezett“ kevesek magánér- dekei érvényesültek túlnyomórészt, a fiatalck és a nem is egészen fiatalok bizony alig jutottak m egfelelő pozícióba, ami méltó megélhetésüket biztosította volna. Szóig alelkűségat tenyésztettek ki ezek a viszonyok, ami nélkül a vezető réteg nem is boldogult volna. Rengeteg tehetség kallódott el. Falura szorult, elkedvetlenedett, elsorvadt, kénytelen volt elsősorban gazdasági érdekei után futni, nem pedig a közegészségügy problémáival, az emberek betegségeivel, munkaképességeivel törődni. Forgószélként seperte el a felszabadulás a régi, elavult berendezkedést. Látjuk és hasznát élvezzük kibővült kórházainknak, klinikáinknak, szociális betegellátásunknak, ^kutató tudósaink munkájának. Az átlagos életkor lényegesen meghosszabbodott. Mind teljesebbé válnak a népjólét egészségügyi alapjai — ami nélkül nincs népjólét. Javítani való természetesen még igen sok akad. Tj e vájjon a felszabadulás szele kifújta-e telkünkből mindazt az anti'humanista csökevvényt, ami még ott lappang bennünk és koronkint szóhoz jut? Felszabadítónk véráldozatához méltóvá akkor leszünk, ha új, szocialista szellemmel eltelve építjük az új Magyarországot, melynek szebbnek, s főleg jobbnak kell lennie* mint a réginek. A felszabadulásnak ez a hatása csak lassan bontakozik 3d, mint minden az emberi történelemben.Kimagasló nagy emberek villámszerű iránymutatása nélkülözhetetlen, de az átalakulás valódi, maradandó munkáját egymástváltogató nemzedékek hangyaszorgalma végezheti csak el. Hogy ezt valóban el is végezhessük, annak előfeltétele a béke és a népek egész világra kiterjedő összefogása, barátsága. Ennek útját is megnyitotta a felszabadulás. A mi feladatunk, hogy ezen az úton haladjunk rendületlenül. Schlammadinger József, a Megyei Kórház főorvosa, IMUiaWi/Jdk AZ A KITÜNTETÉS ért, hogy szerény és önzetlen munkámért a Szolnakmegyei Néplap multeti számában dicséretben részesültem. Igen jól esett ez, s a további munkámra ösztönzőleg hatott. A szerkesztőség részéről továbbra is kérem a támogatást. Évek óta végzem a szolnokmegyei tanács kórházában a sajtófelelősi megbízatást. Azt tapasztalom, hogy dolgozóink és betegeink megbecsülik és szeretik a Néplapot. Figyelmesen olvassák a cikkeket. ígérem, hogy továbbra is jó munkával segítem a sajtó-olvasók táborát növelni. .Branyó Mária, Szolnok, Kórház. * KÖZSÉGÜNK igen sokat fejlődött a felszabadulás óta. Általános iskolánk teljesen átépült. Államunk az elmúlt évben 123.000 forintos költséggel teljesen újjáépítette a volt Borbély-kastélyt. Gyermekeink szép világos, egészséges tantermekben tanulhatnak. A kastély földszintjén tornatermet is készítettek. A múltban óvoda és napköziotthon nem volt. Ma mindkettő van. Mozit is a felszabadulás után létesített kormányzatunk. Régen egy fiatal sem tanult a községből középiskolákban, ma több katonatiszt, mérnök, óvónő, védőnő és tanító építi munkájával demokratikus országunkat. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok most az őszi munkák elvégzésén fáradoznak. Id. Tóth István és Pékó Kálmán, a Szabadság tsz tagjai, id. Zabolai Balázs, H. Kiss László és id. Né-, meth István egyéni parasztok példát mutatnak. (Nemes István tanító, Tiszaderzs.) * A RÁKÓCZIFALVAI földmű-i vesszövetkezetnél megkezdték a vásárlási visszatérítéseik kifizetését. Több olyan tag van, aki 100 forint értékű előleget kapott. Ezt látva, rövid három hét alatt 29 új taggal gyarapodott létszámunk, s több mint 1000 forinttal emelkedett a részjegyünk értéke. A szö-í vetkezeti dolgozók felvilágosító munkát végeznek. Dicséretet ér-* denr.el Kővári Ilona brigádja, 2-í tagot szerveztek be. Egyénileg Lő- kös Mihályné boltvezető ért el leg- jobb eredményt, (Antal János, Rá- kóczáfalva.) * Á SZOLNOKI 89. SZ. NÉP-i BOLTBAN zsírt akartam vásárolni, de most is, mint máskor, csak szerettem volna. De még soha nem sikerült. — Ma reggel mikor odaértem, zsirt osztottak. Mikor rámkerült a sor. az üzletvezető és Balázsné összesúgott (már kevés volt a zsír), aztán névszerint szólították a jó ismerősöket, barátnőket, bármilyen hátul álltak is azok. Négyszer-ötször szóltam: én következem, nekem adjanak. Azonban úgy néztek keresztül rajtam, mintha levegő lettem volna. Ott álltam, végig a pult előtt, míg a zsír elfogyott. Velem együtt azonban sokan így jártak. Ideje lenne megnézni a 89-es bolt elárusítóinak munkáját. (Sz. I.-né, Szolnok.) Állandó jellegű munkásszállásokat létesítenek az építőiparban Az építőiparban számottevő költséget jelentettek az ideiglenes munkásszállások, melyeket egy-egy építkezés befejezése után mindig lebontottak. Az építésügyi minisztérium tervezési főosztálya most úgy intézkedett, hogy az olyan felvonulási épületeket, amelyekre szükség van ugyan, de az építkezési részleg területén kívül is megvalósíthatók, végleges jeleggel kell megépíteni, így Budapesten, továbbá Tatabányán, Győrött, özdon és még több vidéki városban az ideiglenes épületek helyett végleges jellegű mun. kásjóléti, kulturális és szociális létesítményeket, ■— elsősorban munkásszállásokat építenek. (MTI). Az óballai Haladás tsz is elvetett Egy hónappal ezelőtt alakult meg a törökszentmiklósi határban, Öballán a Haladás termelőszövetkezet. Tagjai már az alakulógyűlés alkalmával legfontosabb teendőül a búzavetés befejezését határozták meg. Nehézséget okozott kezdetben nekik, hogy nincs elegendő mezőgazdasági szerszámuk. A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum tangazdasága és a gépállomás azonban segítségükre sietett, A tangazdaság vetőmaggal, gépekkel, a szakemberek szaktanácsokkal segítették az újonnan alakult közös gazdaság tagjait, akik a hét elejére be is fejezték a búza vetését. A gépállomás traktoristái rizsföldjüket szántják.
