Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-29 / 256. szám

1954 október 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A dolgosok javaslataival bővül a kunszentmártoni akcióprogramm A Hazafias Népfront kunszentmártoni bizottságának első teendője az volt, hogy elkészítse a község fejlesztését célzó akcióprogrammot. A programmban többek között szerepel az általános iskoláik bővítése újabb tantermekkel, az iskolafürdő létrehozása, a szülőotthon 10 ágy- gyal történő bővítése, társadalmi erőkkel történő fásítás. Különös­képpen nagy gondot fordított a bizottság a szántóföldi termelés és az állattenyésztést elősegítő tennivalókra. Az akcióprogrammot a község dolgozói örömmel és helyesléssel fogadták s azt olyan javaslatokkal egészítették ki a tanácstagokat jelölő gyűlések alkalmával, amelyeket a bizottság megvalósíthatónak ítélt és fel is vett a programmba. Papp János például azt javasolta, hogy még egy állatorvost állítsanak munkába a községben, mivel a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok állatállománya egy­re fejlődik s két állatorvos a torlódó munkát nem győzi megfelelően. Bézd Imre ktsz dolgozó hiányolta, hogy az akcióprogramm nem fog­lalkozik a község sportjának kérdéseivel, Ugyanakkor javasolta, hogy a parkosításra váró piactérről helyezzék máshová az italboltot s ott egy étterem működjön csak. így a duhajkodás nem zavarja a park­ban pihenni szándékozókat. A bizottság tagjai a jelölő gyűléseken állandóan foglalkoznak a vetés kérdésével. Gyorsabb munkára serkentik a dolgozó parasztokat saját példájukkal is. A községben minden egyénileg dolgozó paraszt, népfrontbizottsági tag idejében, korán elvetette a búzát. Tiszaderzsen nagy érdeklődés kiséri a népfront munkáját Tiszaderzsen igen nagy kűtmester s megkezdte mivel Tiszaderzsen nin- érdeklődés kíséri a Ha- a kutak rendbehozásá*. csen olajlerakat. Kér- zafias Népfront helyi Az akcióprogrammba ték már régen, hogy bizottságának munka- felvették a járdák ja- helyben is létesítsenek ját. S ez annak köszön- vitásának tervét is. lerakatot, de az ügy hető, hogy a bizottság Ennék elvégzésére tár- nem intéződött el. A már első lépéseivel sadalmi munkát szer- bizottság most eljár az eredményeket ért el veznek. illetékes szerveknél. akcióprogrammjának A programmban sze- Nem kétséges, hogy megvalósítása során. repel a község egyéni- munkája nyomán meg- A községben egyre leg dolgozó parasztjai- valósul a kívánság s húzódott a kutak ki- nak egy régi sérelme is. nem kell a dolgozó pa- tisztítása. A bizottság A termelői olajért 10 rasztoknak sürgős do- intézkedett s pár nap kilométert kell utaz- logidőben hosszú időt múlva már megjelent a niok Tiszaszentimrére, tölteni az olajcserével. A rákóczifalvi népfrontbizottsági tagok fogadóórákat tartanak Ä Hazafias Népfront rákóczifalvi előkészítő bizottsága úgy készítette el a bizottság akcióprogrammját, jiogy az teljes mértékben megvaló­sítható legyen. Ezért felmérte a rendelkezésre álló anyagi és társa­dalmi erőiket. így ebben az évben az utak javítására 11.000 forintot fordítanak a községben. Rendbehoz­zák az óvodákat és a napközi ott­honokat. A jövő évben 1250 méter hosszú járdát építenek társadalmi munkával. Az esővíz elvezetésére beton átereszeket építenek be össze­sen 35 méter hosszúságban, rendbe­hoznak 5 km dülőutat. Társadalmi munkával vízlevezető árokkal lát­ják el azokat az utcáikat, ahol nem tud lefolyni a víz s így átnedvesíti a lakóházak falait. A bizottság tagjai felváltva fo­gadóórákat tartanak a bizottság helyiségében. A község dolgozói a fogadóórák során bizalommal for­dulnak a bizottsági tagokhoz s már húsz esetben kérték segítségüket. Egyik kérelem alapján a bizottság a tanáccsal és a földmű vesző vetke­zettel karöltve megteremtette a le­hetőségét annak, hogy a dolgozó parasztok helyben kapják meg az olajat. A többi panaszt is azonnal orvosolják a bizottság tagjai. Jámxkisércn n népfrontblxottság ellenörxi a tanácstagjelölő gyűléseket Jászkisénen most folynak a ta­nácstag jelölögyúlések. Ezeknek a gyűléseknek az összehívása során az agitációs munkában mindig résztvesz a Hazafias Népfront Bi­zottságának egy-egy tagja s ez a tag ellenőrzi azt is, hogy a gyűlés a választás demokratikus elveinek megfelelően folyjon le. Előbb hivatalos helyiségekben, óvodákban, kulturotthonban, ta- nácsházám igyekeztünk összehívni a jelölőgyűléseket. Azt tapasztal­tuk azonban, hogy a körzetekben lévő valamelyik háznál szívesebben jönnek össze a körzet választópol­gárai. így most már mindig a kör­zet legnépszerűbb, legjobb munkát végző dolgozójának házánál tart­juk a jelölőgyűléseket. A ház gaz­dája ezt megtiszteltetésnek veszi. Az akcióprogramm még csak most készül. Addig is a bizottság igyekszik meggyorsítani a község­ben a búzavetését. Ezt tekintjük most fontos feladatunknak a jövő­évi kenyér szempontjából. Id. Gulyás János a népfront-bizottság elnöke, Jászkisér. A helyiden átszervezés milliós károkat okozott a Szolnoki Téglagyárban A Sxolnokl Téglagyár komoly nehézséggel kezdte ezévi munkáját. A hosszantartó kemény tél idején megfagyott a nyerstégla és emiatt februárban és márciusban 1.800.000 téglával maradt adós a gyár. Később az állandó gépállás miatt a tartozás még növekedett. Az első félév végére elérte a 2 és félmilliót. Júliusban, augusztusban és szeptemberben sem változott a helyzet. Hűen tükrözi ezt a jelen­legi 3 és félmilliós lemaradás is. Énnek okát visszamenőleg hosszú hónapokkal nem lehet könnyen megtalálni. Részben azért, mert az akkori vezetők egyrésze önkénye­sen odébbálűt. Mégsem les% haszon­talan a hibák valódi okát feltárni, annál is inkább, hiszen hamarosan itt a tél és azt követően új gyár­tási évet kezdenek el a téglagyár­ban is. Jakues István telepvezetővel jártuk be az üzemet. Őszinte sza­vú, megfontolt beszédű ember. Ker­telés nélkül megmondja, szégyenli a 3 és félmilliós lemaradást, hi­szen az elmúlt évben 3 millió tég­lát gyártottak terven felül. Hiába volt minden igyekezet, változtatni már nem lehetett a helyzetein, mert a legnagyobb hibát az elmúlt télen a gépjavítás idején követték él, az egyesülés műszaki vezetői. A dolog úgy történt, hogy az el­múlt télen jöttek a szerelőik és a helyi vezetők megkérdezése nélkül a présgépet eredeti helyéről az épü­let másik oldalára helyezték át. Átszerelték a szalagot, új beton­alapot építettek a csille feljárónak. Száz szónak is egy a vége. Ezt csi- nálgatták, ahelyett, hogy a gépe­ket jól kijavították volna. Ez volt a „felsőbb’' utasítás. Hogy a válla­latnak mennyi pénzébe került? — Szűkén számítva is az átépítésért 250.000 forintot fizettek ki. Megtörtént a helycsere és úgy nézett ki, hogy most már min­den a rendjén van és a munka so­ha nem látott iramban megy majd. így képzelték el a műszakiak, — azok, akik csak vendégként láto­gatják az üzemet. A helyi vezető­ség már akkor megjósolta, hogy kudarcba fullad az idei terv, de az ő szavuk, javaslatuk süket fü­lekre talált. A tavaszi indulás első eredmé­nyei igazolták, hogy felesleges volt az átszervezés. Mindjárt az első hetekben felmondta a gőzgép a szolgálatot és hosszabb javítás után emberelte csak meg magát. Aztán mafcrancoskodott a kotró­gép, az adagoló. A téli javítás al att ezeken a gépeken, amelyek tényleges segí­tői a munkának, nem csináltak semmit. Hónapos javításra a gyár­tás kezdete után már nincs idő. így a gépeik még most is szinte na­ponta órákat esnek ki a termelés­ből és szaporítják az amúgy is pó­tolhatatlan adósságot. De ki a felelős az állam pénzé­nek elherdálásáért? Vájjon a Tég­lagyári Egyesülés vezetősége utána­nézett-e már azóta ennek a dolog­nak? Nemigen. Ha valami intézke­dés történt volna már, meg kelle­ne annak látszani. Jakues elvtárs szerint van is lát­szat. Mégpedig az, hogy ebben a gépjavítási idényben a présgépet újra vissza akarják szerelni eredeti helyére. Persze 250.000 forintnál olcsóbban ezt sem ússzék meg. A telep dolgoméinak az a véleménye, hogy a műszaki vezetők helyesebben tennék, ha a dolgozó­kat is megkérdeznék. Bízzanak az olyan munkásokban, mint Kozma János kihordó, vagy László Piros­ka és Molnár Katalin, akik egy műszak alatt 50.000 tégla leszedé­sét és továbbítását is elvégzik, még ilyen körülményes helyzetben is. A tavalyi rossz szervezésből tanuljon a műszaki vezetőség. Az ő felelőtlen­ségük miatt szégyenkeznek az üzem dolgozói és ebben a gazdasági év­ben közel 4 millió téglával adnak kevesebbet az építkezésekhez. 274 forintba kerül egy viUanykályha. Úgy hívják, hogy kandalló, (Ugyanezzel az erővel bosszantó is lehetne a neve.) Lelőhelye a cso­dálatosan szép KERA- VILL-boit a szolnoki Beloiannisz-űton, ön is venni akar ilyen holmit? Ne tegye, Nekem is elment a kedvem tőle. Ha be­megy a boltba, először körülményesen —• egy ásítás — egy szótag — megkérdik, milyen fül­védőt használ, van-e cipőkanala, aztán ami­kor kiderül, hogy vil­lanykályhát akar, röp- gyűlést tart a részleg- vezető és a tanuló, majd rövid lelkitusa után felteszik a ham­leti kérdést: milyen áramkörre? (Ea csak akkor történik ilyen alapossággal, ha kevés vevő van a boltban.) Szolnokon többségé­ben a HO Voltos vil­lanyvasaló, melegítő és kályha jó. Óvatosan, az utca nevét, fekvését, s a cipőm számát is meg­mondom, nehogy vala­miféle pontatlanság fel­hevítse az eladót, S mindehhez hozzáteszem azt, akár írásban is, hogy nekünk 110 Volt­os az áramunk, bünte­tőjogi felelősségem tel­jes tudatában, ha kell anyakönyvi kivonatot is mellékelve, FELE SEM TRÉFA Ezekután világos, hogy a meglévő kész­letből 220 Voltosat szolgál ki a jfült őre, mondván nincs hideg, s takarékoskodni kell a szakértelemmel, az ud­variassággal, s a vevő türelmével. Azonkívül arra sincs paragrafus, hogyan szolgáljunk ki normálisan. Hiszen a bolt csak az államé, s a melegítő pedig a ni- mand vevőé. Ugyaninnen hadd mondjam el a rádió­ügyet is. És itt bátran leírom, hogy a múlt­ban, ha egy vevő, csak a körme feketéjével in­tett egy készülék felé, a segédnek álcázott an­gyal elmondta a rádió pedigréjét, a szekrény- pácolástól a csövek analíziséig. Elmondta? Elszavalta, deklamálta, rímbe szedve, mély baritonnal, klasszikus stílben. Felsorolta a gyárat, ahol a remek­mű életre kelt, külön méltatta a szériát, a tí­pust, a hangszíneket, az apparátus csínját, bin- ját, gombjait. Mindazt a gyönyörűséget, me­lyet a vevőnek a tech­nika e csodája jelent. Most? Kérdezhetsz, beszélhetsz, gügyög­hetsz, mondhatsz há­rom hő imát. (Ettől leg­feljebb a bolt lesz lan­gyos, de az ö szíve, az ELADÖ SZIVE nem.) Az az úr, aki elad, s mindenki más annyi, mint a romlott ételhul­ladék. Ráadásul kicsit furcsa ez a bácsi. Min­den kérdésre három­szor felel. Igaz, hogy takarékosan mindig ugyanazt. így, Drága eladó elvtárs, milyen névre hallgat a rádió? Azt mondja: Orion, >-» Orion. I—1 Orion, Az­tán más — úgy Iá Iszik az előzőhöz hasonló in­diszkrét kérdésre: Nem tudom. —- Nem tudom. 1— Nem tudom, S a rádiót a polcról le nem veszi, be nem kapcsolja, ha mindjárt takarékkönyveddel iga­zolod is becsületes szándékodat. Nem té­rít, nem érvel, nem ta­nít, nem szeret. Sem téged, sem engem, sem a foglalkozását. Ez lenne a szocialista kereskedelem? Nem hiszem. — Nem hiszem. --Nemhiszem. gri» fl propagandista elvtársak jó munkájával a pártoktatás magasabb eszmei színvonaláért Kedves Propagandista Elvtársak! Az 1954—55-ös pártoktatási évben a III. pártkongresszus útmutatásait tanulmányozzuk, amelyek korunk alapvető kérdéseire adnak választ, s ezzel növelik a pártoktatás jelen­tőségét, értékét. A pártoktatás je­lentőségét növeli az is, hegy az új szakasz célkitűzéseinek a megvalósí­tásában fokozni kell a kommunis­ták aktivitását, a kommunista pél­damutatás erejét. A párttagok po­litikai képzettsége elengedhetetlen feltétele aktivitásuknak, példamu­tató munkájuknak. Azonban a párt­tagokat nevelni kell a példamuta­tásra, segítséget kell nekik adni politikai képzésük növeléséhez. He­lyes, ha gondolkozunk azon, hogy mit jelent nekünk, propagandisták­nak a Politikai Bizottság 1951 má­jus 17-i határozatának útmutatása, amely kimondja: „Most fokozottan olyan propa­gandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozód­nak a belpolitikai és nemzetközi helyzetben — választ tudnak ad­ni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes el­méleti problémákat és szilárd meggyőződésre, állhatatosságra nevelik a hallgatókat,’“ Vagyis a propagandistának érez­nie kell, hogy munkája felelős párt­megbízatás. Pártmegbízatás abban az értelemben, hogy a párt alap- szervezet, a felső pártszerv reábíz­za 15—20 elvtárs politikai képzé­sét, $ hogy a reábízott elvtársak megfelelő segítséget várnak tőle a tanulás során. Elmondhatjuk-e, hogy ml már megtanultunk ennek a megbízatásnak a szellemében dol­gozni? Még nem egészen! Igaz, hogy az idei pártoktatás előkészí­tése jobb, mint a tavalyi, s ebben a propagandista élvtársak is segített ték az alapszervezetek vezetőségét. De a szervezeti előkészítés csak egyik része, előfelétele a pártokta­tásnak. S hogy a pártoktatás meny- nylben tölti be feladatát, az a pro­pagandisták tanulásán, felkészülé­sén múlik. Ilyen értelemben nem megnyugtató a pártoktatás előké­szítése. Ezt igazolják a megyei elő­készítők, a propagandista tanácsko­zások, a már megtartott propagan­dista konferenciák. Vannak olyan propagandista elv­társak, akik már eddig is alaposan tanulmányozták a kongresszus anyagát, s a megadott irodalmat. Elismerést érdemelnek: Vígh és Bobvos elvtársak, a kisújszállási Ady tsz és gépállomás, Tóth Imre elvtárs a mezőtúri Bercsényi tsz, Borbély elvtárs a jászkiséri területi alapszervezet propagandistái és így sorolhatnánk tovább. De több azok­nak a száma, s ez a baj, akik le­maradtak a felkészülésben s joggal érdemlik meg, hogy erre figyelmez­tessük őket. így pl. Tóth elvtársat a turkevel Farkas Mihály tsz pro­pagandistáját, Kisújszálláson Szi­lágyi elvtársnőt, Nyikos, Váradi és Németh elvtársakat. Ezért az elmaradásért mi Is fe­lelősek vagyunk, a MB. Agit Prop» Osztálya. Elfogadtuk a propagan­dista elvtársaktól, hogy azért nem tudnak tanulni, mert nincs meg a kongresszusi jegyzőkönyv, ahelyett, hogy felhívtuk volna a figyelmüket a kongresszus anyaga mellé meg­adott klasszikus irodalom tanulmá­nyozására. Ez tény, számolnunk kell vele, de úgy, hogy a propagan­dista elvtársakkal együtt felkészü­lünk az első összejövetelre, arra, hogy már itt érezzék a párttagok a kongresszus anyaga tanulmányozá­sának jelentőségét, szépségét. Az MDP MB Agit. Prop. Osztálya Nagysikerű Balassi Bálint emlékünnepség Mezőtúron alassi Bálint születésének 400 éives évfordulója alkalmából nagysikerű ünnepi estet rendezett a Társadalom- és Termé- szettudorr.ényi Ismeretterjesztő Társulat, helyi szervezetével kar­öltve, a mezőtúri gimnázium tanári kara és DISZ szervezete Az ünnepség este fél 8 órakor kezdődött a tornateremben. Ä megnyitó után Hertbály András pedagógus nagy sikerrel játszotta Liszt VI. rapszódiáját, A zongora számot páros pásztortánc követte, E szóm rr.űsorbaiktatását az egykori krónikásnak, Istvánffy Mik­lósnak a feljegyzése sugalmazta, mely szerint Balassi nemcsak ki­tűnő költő és vitéz katona, hanem kiváló táncos is volt: a pozsonyi koronázáskor a király és az egybe gyűlt főurak előtt kirobbanó sikert aratott ördöngős juhásztáncával, Ezután kezdődött dr. Dobos István gimnáziumi tanár meg­emlékezése a költőről. Előadása megismertette a hallgatósággal Ba­lassi líráját s rámutatott művészetének jellemző vonásaira: hazasze­retetére és humanizmusára. A költő életművének méltatásába harmo­nikusan illeszkedett bele néhány versének sikeres tolmácsolása. Utolsó számként tárogatón előadott régi katonadalok hangzot­tak el. ' ' • Kovács Sándor, Mezőtűr, Gimnázium. A turkevei földmüvesszövetkezet élenjáró dolgozói GYARMATI LÁSZLONE GARAGULY GYÖRGY A turkevei földmüvesszövetkezet dolgozói szép sikert értek el a mozgalmi mun­kában. Az üzletrészjegy hátralékos befizettetése terén a III. negyedévben az előirány­zott 4000 forint helyett 4243 forint lett az eredmény. A szövetkezet létszáma 93 tag­gal emelkedett. Legjobb munkát végzett: GYARMATI LÁSZLONE a III. sz. bolt vezetője és gyakornoka KARANCSI TEREZ. Ketten 21 dolgozót szerveztek be. GARA- GULY GYÖRGY a II. sz. bolt vezetője 8 taggal növelte a földmüvesszövetkezet táborát. .Miért nem fűtenek az Irodaházban ? Vigasztalanul hideg és rideg a szolnoki iro­daház minden szobája. Megdermed a kéz, ne­hezebb az írás s időn­ként sétálni kell, hogy megmelegedjünk. A gyanútlan olvasó — joggal — arra gondol most, hogy miért nem fűtenek az , Irodaház­ban, hiszen a hőmér­séklet napi átlaga -t-10 fok alatt van: szabad a fűtés, Mi is kíváncsiak voltunk erre. Amint ki­derült, a KIK .— te­kintve, hogy a fűtési idény október 15-én kezdődött ■— „már“’ ok­tóber 13-án megkezdte a csövek és radiátorok javítását. Még ma is javítják. Hanyagságra és felü­letességre mutatnak ezek a tények. Vájjon a nyár folyamán nem állt elég idő a KIK rendelkezésére, hogy megjavíttassa a fűtő­berendezést? Elemi kí­vánság az, hogy meleg szobában dolgozzunk és elemi hiba, ha ezt megakadályozzák. Sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten. Vi, Tiszaderzsen igen nagy érdeklődés kíséri a Ha­zafias Népfront helyi bizottságának munká­ját. S ez annak köszön­hető, hogy a bizottság már első lépéseivel eredményeket ért el akcióprogrammjának megvalósítása során. A községben egyre húzódott a kutak ki­tisztításai. A bizottság intézkedett s pár nap múlva már megjelent a kútmester s megkezdte a kutak rendbehozásá*. Az akcióprogrammba felvették a járdák ja­vításának tervét is. Ennek elvégzésére tár­sadalmi munkát szer­veznek. A programomban sze­repel a község egyéni­leg dolgozó parasztjai­nak egy régi sérelme is. A termelői olajért 10 kilométert kell utaz- niok Tiszaszentimrére, mivel Tiszaderzsen nin­csen olajlerakat. Kér ték már régen, hogy helyben is létesítsenek lerakatot, de az ügj nem intéződött el. P bizottság most eljár aj illetékes szerveknél Nem kétséges, hogy munkája nyomán meg valósul a kívánság í nem kell a dolgozó pa­rasztoknak sürgős do­logidőben hosszú idői tölteni az olajcserével A rákócxifalvi népfrontbixottsági tagok fogadóórákat tartanak

Next

/
Thumbnails
Contents