Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-28 / 255. szám

1954 október 28. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP s Baricza Barnabás tíszavárkonyi küldött a Hazafias Népfront Országos Kon gresszusáról Tt/| egyénk városaiból és falvaiból 90 küldött utazott a fővá- rosba a Hazafias Népfront Országos Kongresszusára. A tisza- várkonyi dolgozó parasztokat Baricza Barnabás hat holdas egyéni­leg dolgozó paraszt képviselte. Baricza Barnabás október 25-én, hétfőn délelőtt érkezett a kon­gresszusról. Amíg a vasútállomástól otthonáig ért, — nem éppen kis távolság ez — igen sok dolgozó paraszt, ismerős, jóbarát állította meg s mindegyik azzal a kérdéssel: „Mi történt a kongresszuson?11 S Baricza Barnabás mindegyikük kérdésére részletesen megadta a választ. Beszámolt magáról a kongresszusról, a „Keszkenő1* című ba­lett szomlbatesti felejthetetlen előadásáról, a fogadásról a parlament­ben, kit mi érdekelt. J gen sokat és hosszan tudnék beszélni a kongresszuson szerzett X tapasztalatokról és az ott át éltekről — mondja. — Nem vagyok már fiatalember, de ilyen nagy, ilyen felemelő élményben még nem volt részem. — A Darvas József népművelési miniszter által tartott beszá­moló a hozzászólások, különösen Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének szavai hozzásegítettek ahhoz, hogy sok-sok kérdést vilá­gosabban, tisztábban lássak s jobban tudjam, mit kell tenni, hogy megvalósulhasson a Hazafias Népfront minden célkitűzése: a béke, a függetlenség és a szabadság megvédése, az egész nép jólétének a megteremtése a mezőgazdaság fejlesztésén keresztül. A kormányprogramra elhangzása óta — az állam által nyuj- tott kedvezmények hatásár a nekünk dolgozó parasztok­nak jobban megjött a kedvünk a munkához. Én magam is nagyobb kedvvel, több szorgalommal dolgozom azért, hogy többet teremjen a föld. A kongresszuson azonban világosan láttam s azóta egyre in­kább megerősödik bennem, hogy mindenkinek erejéhez mérten kell megtenni kötelességét. Nem elég csak az, hogy én és még néhányan idejében végezzünk a vetéssel, a mélyszántással, nem elég az, hogy én 250 mázsás holdankénti átlagtermést értem el cukorrépából. Az kell, hogy a községben mindenki, minden dolgozó paraszt tudja a kötelességét, tudja, hogy a jólét egyetlen kulcsa a többter- melés. Ha mi, dolgozó parasztok többet termelünk, több élelmiszer, több nyersanyag jut a városba s onnét a több nyersanyagból nyil­vánvalóan több és olcsóbb iparcikkeket kapunk. p’n ebben látom a Hazafias Népfront egyik legfontosabb ' fel- adatát itt a falun. S erről akarok beszélni néhány nap múl­va egy gyűlésen gazdatársaimnaik. Természetesen részleteiben is beszámolok a kongresszusról s nemcsak azért, hogy mindenki meg­tudja, mi történt ott, hanem azért és elsősorban azért, hogv mindenki tudja, mit kell tennie Tartsák be a közlekedési szabályokat Az utóbbi időben sorozatosan történnek közlekedési balesetek. Legtöbbször megállapítható, hogy azok a szabályok semmibe vevésé- ből adódnak. Vidéki útjaink alkal­mával gyakran látunk este kivilá­gítás nélküli lovaskocsikat és ke­rékpárosokat közlekedni. Legutóbb Törökszentmiklós és Surján között nyolc kocsival találkoztunk, négy­nek nem volt lámpája, hat kerék­páros szintén világítás nélkül ka- rikázott. Törökszemtmiküóson is komoly balesetet idézhetett volna elő ifj. Kiss Ferenc fogata. Kocsiját őrizet nélkül hagyta. A ló hajtó nélkül elkóborgott a főútvonalon. Az R. B. 224 rendszámú gépko­csi vezetője sem tartotta be a KRESz-ben előírt szabályt. Októ­ber 21-én Szolnok — Törökszent­rniklós között az útkereszteződé­seknél és előzésnél egy esetben sem használta az indexet, sőt a jobboldali— nehogy jelezni tudjon vele, — zsineggel is át volt kötve. Szolnokon a városi tanács előtt az átjárónál rendszerint motorke­rékpár és kerékpár parkírozás van, pedig szemben a téren megőrző van. Hiba az is, hogy a lovtaskocsikra keresztbe hosszú deszkát, az ekét keresztbe teszik a járműre. így akadályozzák a közlekedést, s sze­rencsétlenség is történhet. Mindnyájunk érdekében tartsa be midenki a szabályokat. Az ille­tékes szervek pedig, gyakoroljanak nagyobb ellenőrzést, s vonják fe­lelősségre a kihágást elkövetőket. F. L. Szolnok, A jászárokszállási gépállomás a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál R. 30/35-ös erőgépéhez dugattyút rendelt. Ok­tóber 8-án értesítettek bennünket, hogy kész a dugattyú, mehetünk érte. 11-én tehergépkocsi­val mentem Szolnokra, hogy egyéb anyagbe­szerzés mellett a du­gattyút is elhozzam. Délután 14 órákor ér­tem a Gépjavító Vál­lalat műszaki osztá­lyára. Erdély elvtárs, a számlázás „főmestere-’ Tláftádfnád történetesen az igazga­tónál volt bent. Tekintettel arra, hogy más anyagbeszer­zést kellett még intéz­nem, megkértem a tit­kárnőt, szíveskedjék kihívni Erdély elvtár- set. Ő kiüzent, hogy várjon „az ügyfél1'. Tű­kön ülve vártam 15.30- ig, mikor az elvtárs ki­jött és biztatni kezdett, hogy mindjárt meg lesz a számlázás. Hozzá is fogtak Puskásnéval, de nem a leszámlázáshoz, hanem annak megtár­gyalásához, hogy mi lesz, ha Pusfcásné Je- kési az autóbuszt. Végre egy nagyon kedves elvtársnő, ki­nek nem jegyeztem meg a nevét, látta a kínlódásomat, elintézte ügyem, a saját felelős­ségére, Nagyüzemből jöttem a gépállomásra, hogy műszaki tudásommal a mezőgazdaság fejleszté­sét elősegítsem, de ilyen bürokráciát sehol nem tapasztaltam. Kövér György, a jászárokszállási gépállomás gépésztechnikusa Pontosabb munkát várunk a kunszentmártoni járás postamestereitől Rendelet jelent meg arról, hogy a munkakönyvekért nem kell be­utazni a járási székhelyre, hanem a szükséges igazolások és bélyeg küldése mellett postán is igényel­hetik azt a dolgozók. Mivel a mun­kákon yv fontos okmány, a kiállító, hatóság azok elküldéséért felelős­séggel tartozik. így tértivevénmyel adja postára azokat. Itt kérjük a posta dolgozóit, vé­gezzenek lelkiismeretesebb mun­kát. Fontosabb munkánk is van, — mint a tértivevények után járni házról-házra. Kosik Pálné, Hegedűs Márta, Kunszentmártom, Járási Tanács. He vegyék el feleslegesen a munkaidőnket Sajnos, a kunszentmártoni járás egyes községeiben a posta dolgozói nincsenek tisztában azzal, hogy milyen célt szolgál a tértivevény. Az átvételt igazoló okmányt is ki­adják a címzettnek. így nem el­lenőrizhető az. hogy átvette-e? — Tiszakürtön és Mesterszálláson történt ilyen eset az utóbbi időben. Tiszakürtön például Pereczes Ilona és Virág Pál tértivevényeit nem küldték vissza. A postahivatal vezetője azt mondta, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Amikor a helyszínen bebizonyítottuk az el­lenkezőjét, elismerte igazunkat, Az elmúlt napokban levelet kaptam a városi tanácstól. Azért hivattak, hogy az 1955. évre szóló hús- és tejbeadásról tá­jékoztassanak. Nyolc órára hívtak. En már fél nyolckor ott voltam, hogy minél hamarabb rám kerüljön a sor. De már ekkor is ötödik voltam. Vártunk, eleinte türelmesen, de az idő egyre fogyott. Fél tíz volt, amikor közü­lünk az elsőt beszólították. Nem kell kü­lön hangsúlyoznom, milyen rosszalóan vé­lekedtünk az ilyen Intézkedésről. Mi már elvetettük a búzát, 4e a répaszedés is fontos és sajnálom azt az időt, amit a várakozással feleslegesen eltöltöftem. — Nemcsak nekem, mindenkinek lett volna dolga a tétlenül eltöltött délelőttön is. VASS FERENCNE Jászberény, Telep u. 7. gazdaságban pazarolják a nép vagyonát H szenttamási állami „A nehézségek leküzdésében fontos szerepe van a gazdaság és állami élet minden területén mutatkozó pazarlás kiküszöbölésének, az állami és gazda­sági apparátus bürokratikus kinövései megszüntetésének”. — (A Központi Vezetőség beszámolójából.) Stsücs István kováccsal talál­koztam először a szenttamási álla­mi gazdaság egyik üzemegységé­ben. A háza előtt üldögélt, most pi­heni az esztendő fáradalmait. Sza­badságon van. Nálunk ez ma már természetes jelenség. Mégis sok embernek már eszébe sem jut, hogy a gazdasági alkalmazottak, a sze- gődményes munkások egy évtized­del ezelőtt fizetett szabadságról legfeljebb csak álmodhattak. — A cselédkönyvekben sokfajta kötele­zettség sorakozott, jog azonban an­nál kevesebb. Ezekre a kérdésekre fordult a szó, amikor Szűcs István előhoza­kodott a gazdaságiban lévő állapo­tokkal. — Túl sok a javítanivaló. Van egy fogatosunk, aki a nyáron új kocsit kapott. Nem kímélte. Szinte naponként tört össze vala­melyik része. Az illető különben iszákos ember, de rajta kívül van­nak még jópáran ilyen gondatla­nok, akik mér elfelejtették a régit, —• mondotta magyarázatképpen Szűcs István, amiből érteni lehe­tett, hogy a becsületesen gondol­kodó, családjukat szerető emberek ilyet nem csinálnak. Amit Szűcs elvtárs csak pedzett, azt Gaál Sán­dor a gazdaság őszhajú, rokonszen­ves főagronómusa tovább formál­ta. Elmondotta, milyen károk ke­letkeztek a pazarlásból, rongálás­ból. — Nemrégen kerültem a gazda­ságba. Egyik nap kiadtam a ren­delkezést, hogy a földeken kupa­cokban lévő trágyát széjjel kell te­ríteni. Akkor Székely Sándor, az I. számú brigád helyettes vezetője bejelentette: Nem tudják elvégezni ezt a munkát, mert nincs szerszám, nem találják a villákat. Gaál Sándor elvtárs ezekről a dolgokról az üzemi konyha előtt beszállt. A gazdaság dolgozói kö­zül néhányan, akik már befejezték az ebédet, koránk gyűltek. Mind­egyiknek volt egy pár szava. Vala­mennyien elítélték a felelőtlen pa­zarlást. Szóbajött, hogy pár nappal ezelőtt az egyik föld táblán befe­jezték a búzavetést. Az üres zsá­kokat otthagyták a dűlő végén közprédának. — Szerencsére arra ment néhány rendes ember, aki az üres zsákokat összeszedte. így azok nem vesztek el. „Abban a huncut úrivilágban az ilyen dolgokért el- bocsájtás járt. Mondtuk is már egy párszor, hogy tegyen valamit a ve­zetőség, — mondotta Ratkai An­drás. A gazdaság üzemi konyháján három forintért ízletes ebédet ad­nak. Van futballpálya és élénk sportélet folyik. Hol volt mindez a Geiger méltóságosúrék idejében? Sefhol. Akkoriban csak azzal törőd­tek, hogy űzzék, hajtsák a béres- embert, Akik nem vigyáztak a villákra, vagy széjjelhagyták a gabonászsá­kokat, eszükbe jut-e, hogy a sze- gényembemek tíz évvel ezelőtt hallgass volt a neve. Nemigen. Kar­sai Sándor fogatos az ilyenekre joggal mondta el beszélgetés köz­ben: becstelen ember, aki nem képes vigyázni saját holmijaira, hisz ami most a gazdaságban van, az mind a dolgozók tulajdona. Persze a vezetők is hibásak. Itt van az előbbi vülaeset. Az I. szá­mú brigád a gazdasági év kezdetén egyéb kéziszerszámok mellett 65 db villát kapott. Azóta senki sem ellenőrizte, hogy a brigádtagok milyen módon gazdálkodtak a gondjaikra bízott szerszámokkal. Az 50 darab villa eltűnése csak most a trágyahordáskor derült ki. KI A FELELŐS? A beszélgető emberek mosolyog­nak. Hogy tehet fel valaki ilyen naiv kérdést. Nincs felelős. A mi­niszteri megbízottként jelenlévő Bihari elvtárs, a suirjáni állami gazdaság főagronómusa megjegyez­te: — „elvtárs, nekünk állami gaz­daságoknak olyan, „kiváló" köny­velési rendszerünk van, hogy azzal mindenkit tisztára lehet mosni.’1 — Vagyis a könyvelési manőverrel a hiányokat, s ezzel együtt a felelős­séget is eil tudják kenni. Ez is vá­lasz arra, hogy hol folyik el a nemzeti jövedelemből sok-sok ezer forint. Mondhatnánk úgy is, sok­sok szülőotthon, iskolai felszerelés, rádió, konyhabútor, ruha, vagy ci­pő. Az alábbi példa pedig azt ma­gyarázza, miért magas egyes szán­tóföldi növények termelési költ­sége. A búzamagágy készítésének ide­jén a gazdaságban nagy hajrá kez­dődött. A traktorosok magas szá­zalékokat értek el, hanem amikor vetni kellett, kiderült, hogy a ma­gas százalék itt bizony hanyag munkát takar. Egy 90 holdas táb­lát, rossz talajelőkészítés miatt új­ból kellett művelni. Üzemanyag, pénz, költségtöbblet... Még tovább lehetne sorolni a pazarlásra jel­lemző példákat. A cukorrépasze­désnél az ellenőrzés hiánya miatt egyes táblákon nagymennyiségű répa benne maradt a földben. A tehenészek kaptak egy öltöny ruhát, köpenyt és gumi­csizmát. Félreértés ne essék. Nem ez a hiba. Egészen más-: —■ A munkaruha elhaszná­lódási idejét ugyanis megállapítot­ták a főigazgatóságon, a csizmákét, a köpenyekét azonban már nem. Ezzel szinte tervszerűen előidézték a pocsékolást. Vannak ugyanis olyan dolgozóik, akik miután tud­ják, hogy nincs megállapítva el­használódási idő, havonként új kö­penyt követelnek. A gazdaság rak­tárosa elmondotta, hogy az idén gumicsizmából 46 helyett már het­venet adott ki a tehenészeknek. Jogos a kérdés, milyen címen? — Hisz a gumicsizma nem félévig tart, de persze, — tisztelet a kivé­telnek, — egyesek üzletelnek is a csizmákkal. Mondani sem kell, hogy a gazdaság veszteségességé­hez ezek az aprónak látszó dolgok is nagyban hozzájárulnak. A szenttamási állami gazdaság vezetői elmulasztották a megfelelő ellenőrzést. A dolgozók nagy több­sége, — amint a beszélgetések iga­zolták, törvénytisztelő és hazáját szerető ember. Olyanok, akik tárta hatatlannak tartják a jelenlegi ál­lapotokat. Igazuk van. A nyáron nagy területeken nem szedték fel* hanem alászántották a búzakapairé- kot. Másfél hónappal ezelőtt 2 ezer liter vizezett tejet küldtek a fővá­rosi munkásoknak. A felelősségre- vonás hiányában így követték egy-! mást a hibák,­Cs. Nagy elvtárs a gazda­ság igazgatója felkereste a szer­kesztőséget az állami gazdaságban történt látogatásunk után. Elis­merte, hogy mindezek a hibák femnáillanak. Állítása szerint azon­ban az igazságügyi szervek nem adnak megfelelő támogatást a nép- vaigyon rongálóinak példás meg­büntetéséhez. Féléve, hogy az egyik fogatos gandatlanságiból elpusztí­tott egy 8—10 ezer forintot érő lo­vat. Cs. Nagy elvtárs azonnal meg­tette a jelentést. Az ilyen kártevő felelősségrevonósa a törökszent­miklósi járásbíróság hatáskörébe tartozik. S mi történt azóta? Sem­mi! A járásbíróság idáig még tár­gyalást sem tűzött ki. A kártevő még mindig szabadon van a gazda­ságban. El lehet képzelni ezek után, hogy miként vélekednek a többi dolgozók az igazságszolgálta­tásról. Az igazságügyi szervek bürokra­tikus intézkedési módja enyhíti ugyan, de még nem csökkenti a gaz­daság vezetőinek felelősségét. Felte­hető a kérdés, 'hogy az előbbi ügy­ben Cs. Nagy elvtársék miént nem kértek helyszíni tárgyalást? >— S miért nem küldték el a kártevőt? A nép vagyona, az állam pénze, nem csáki szalmája. Ezt értsék meg a járásbíróságon, az F. M. il­letékes főigazgatóságán is. A pen csékolésira pontot kell tenni. Ezért azonnali vizsgálatra és a bűnösök szigorú felelősség revanáaána van szükség. jzekulity Péter. Mikorra készül el az elsőkerületi iskola | FZ ÉV TAVASZÁN I pontosab­ban márciusban írtunk először a szolnoki Achim András-úton épülő 8 tantermes iskoláról. Ab­ban az időben még a mezőtúri 62/4-es Építőipari Vállalat embe­rei falazták, vakolták a megkezdett épületet, az arrajáró gyerekek és szülők örömére. — „Ebben az is­kolában kezdjük az új iskolaévet,1* —' mondogatták az első kerület­ben lakók, valahányszor útuk a félkész épület előtt vezetett. Annakidején a vezetőség is biz­tosra mondta, hogy határidőre, augusztus elsejére elkészül az ' is­kola. Telteik a hetek, á hónapok, a nyár is beköszöntött, s a mezőtúri építővállalaí helyét a szolnoki 62/1-es foglalta él. Új vállalat, új emberek, de az iskola falain még nem újult jóformán semmi. Hetenként al'ig észrevehetően emel­kedtek a falak, mert csupán né­hány ember lézengett az egész munkahelyen, | AZ ÉPÍTKEZÉS | vezetősége felettes szervének hiába szólt a különböző hibákról. így csak az építési naplóba kerültek be na­ponta az észrevételek: nincs elég szakmunkás, csekély a segédmun­kás létszám, és anyaggal sincsenek ellátva kellőképig. Sem a 62/1 -es vállalat, sem a tröszt vezetősége az elmúlt hete­kig mélyreható intézkedést nem tett annak érdekében, hogy az iskola végleg elkészüljön. Az ál­landó munkaerőhiány, a nagyfokú munkásvándoriás oda vezetett, hogy még ezekben a hónapokban is aligha költöznek új iskolájukba az első kerületi gyerekek. | AZ ÁLLANDÓ | munkáslétszám 30- 40 40 fő volt a közel 100-zal szemben, de ez is minden héten változott, Pontos számítás szerint a megkez­dés óta 390 ember fordult meg az építkezésen. Az elmúlt hetekben a 62/1-es vállalat és a tröszt veze­tősége megígérte, hogy létszám­ban és anyagban komoly segítséget nyújt a vállalatnak. Nem lehet mondani, hogy az Ígé­retből nem lett semmi. A 62/7—8. sz, vállalattól s.-mumikások, a 62/1- től szakmunkások érkeztek és ahogy a vállalat beütemezi, úgy mind a mai napig hiánytalanul megjelen­nek az épületen. Ez eddig rend­jén is lenne, de a hiba ott csú­szott be, hogy nincs elegendő anyag, ami nélkül ugyan nem sok­ra halad a munka. 21-én például 45 köbméter salak helyszínre való szállítását kérték. Ez a napi mun­kához feltétlen szükséges lett vol­na. Ezzel szemben csak 33 köb­méter érkezett meg. 20-án a hiá­nyos salakszállítás miatt két óra-! kor abba kellett hagyni a munkát, így természetes, nem halad a tető-! fedés, ami az esős idők beállta előtt a legfontosabb tennivaló. J Ahogy az építésvezető mondja, semmi sem olyan sürgős, mint a szállítás. f | SZÁMÍTANI | lehet arra, hogy rövid időn belül beköszönt az esős idő, s az anyag azt lehet mondani, sehol sincs, pedig még jópár köb­méterre lenne szükség. Szűkén számítva is 100.000 darab téglát, 300 köbméter salakot, 100 köbméter sódert, s ugyanannyi homokot kell a következő, alig másfél hó-* napban beépíteni. Ideje lesz, hogy augusztus 1. he­lyett decemberben valóban befe­jezzék a nyolc tantermes iskola építését* Új napközi otthon Űj napközi-otthont létesít a vá­rosi tanács a volt Pártóktatás Hfáza helyiségében, a Szabadság-tér 7. szám alatt. A jelenlegi Marx-parki bölcsődét is ide helyezik át. Az új területi napközi több mint 100 kis­gyermeket befogad, ami azt jelenti, hogy az édesanyák nyugodtan dol­gozhatnak, gyermekeiket jó helyen hagyhatják. Az eddigi napközi helyét böl­csődének rendezik be, ahol nyolc­van csecsemő és totyogó baba fér el. A napközi és a bölcsőde bőví­tését a Megyei Pártbizottság is se­gíti. 250 ezer forinttal járul hozzá az új létesítmények mielőbbi be­rendezéséhez, Ezzel az intézkedéssel a belvá­rosban lakó dolgozó édesanyák nagy gondja oldódik meg. Á gon­dos táplálás mellett egészséges he­lyen, szakszerű felügyelet mellett hagyhatják kicsinyeiket. Gyermekvédelmi ankét a megyei tanács nagytermében A megyei tanács oktatási osztá­lya különböző állami és társadalmi szervek közreműködésével gyer­mekvédelmi ankétet rendez a ta­nács nagytermében a nevelők é® a szülők részére, okt. 29-én. Az ankét bevezető előadását Bá- torfi József, az oktatási osztály előadója tartja. Az ankétot mind a nevelők, mind a szülők nagy érdeklődéssel várják^

Next

/
Thumbnails
Contents