Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-28 / 255. szám
1954 október 28. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP s Baricza Barnabás tíszavárkonyi küldött a Hazafias Népfront Országos Kon gresszusáról Tt/| egyénk városaiból és falvaiból 90 küldött utazott a fővá- rosba a Hazafias Népfront Országos Kongresszusára. A tisza- várkonyi dolgozó parasztokat Baricza Barnabás hat holdas egyénileg dolgozó paraszt képviselte. Baricza Barnabás október 25-én, hétfőn délelőtt érkezett a kongresszusról. Amíg a vasútállomástól otthonáig ért, — nem éppen kis távolság ez — igen sok dolgozó paraszt, ismerős, jóbarát állította meg s mindegyik azzal a kérdéssel: „Mi történt a kongresszuson?11 S Baricza Barnabás mindegyikük kérdésére részletesen megadta a választ. Beszámolt magáról a kongresszusról, a „Keszkenő1* című balett szomlbatesti felejthetetlen előadásáról, a fogadásról a parlamentben, kit mi érdekelt. J gen sokat és hosszan tudnék beszélni a kongresszuson szerzett X tapasztalatokról és az ott át éltekről — mondja. — Nem vagyok már fiatalember, de ilyen nagy, ilyen felemelő élményben még nem volt részem. — A Darvas József népművelési miniszter által tartott beszámoló a hozzászólások, különösen Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének szavai hozzásegítettek ahhoz, hogy sok-sok kérdést világosabban, tisztábban lássak s jobban tudjam, mit kell tenni, hogy megvalósulhasson a Hazafias Népfront minden célkitűzése: a béke, a függetlenség és a szabadság megvédése, az egész nép jólétének a megteremtése a mezőgazdaság fejlesztésén keresztül. A kormányprogramra elhangzása óta — az állam által nyuj- tott kedvezmények hatásár a nekünk dolgozó parasztoknak jobban megjött a kedvünk a munkához. Én magam is nagyobb kedvvel, több szorgalommal dolgozom azért, hogy többet teremjen a föld. A kongresszuson azonban világosan láttam s azóta egyre inkább megerősödik bennem, hogy mindenkinek erejéhez mérten kell megtenni kötelességét. Nem elég csak az, hogy én és még néhányan idejében végezzünk a vetéssel, a mélyszántással, nem elég az, hogy én 250 mázsás holdankénti átlagtermést értem el cukorrépából. Az kell, hogy a községben mindenki, minden dolgozó paraszt tudja a kötelességét, tudja, hogy a jólét egyetlen kulcsa a többter- melés. Ha mi, dolgozó parasztok többet termelünk, több élelmiszer, több nyersanyag jut a városba s onnét a több nyersanyagból nyilvánvalóan több és olcsóbb iparcikkeket kapunk. p’n ebben látom a Hazafias Népfront egyik legfontosabb ' fel- adatát itt a falun. S erről akarok beszélni néhány nap múlva egy gyűlésen gazdatársaimnaik. Természetesen részleteiben is beszámolok a kongresszusról s nemcsak azért, hogy mindenki megtudja, mi történt ott, hanem azért és elsősorban azért, hogv mindenki tudja, mit kell tennie Tartsák be a közlekedési szabályokat Az utóbbi időben sorozatosan történnek közlekedési balesetek. Legtöbbször megállapítható, hogy azok a szabályok semmibe vevésé- ből adódnak. Vidéki útjaink alkalmával gyakran látunk este kivilágítás nélküli lovaskocsikat és kerékpárosokat közlekedni. Legutóbb Törökszentmiklós és Surján között nyolc kocsival találkoztunk, négynek nem volt lámpája, hat kerékpáros szintén világítás nélkül ka- rikázott. Törökszemtmiküóson is komoly balesetet idézhetett volna elő ifj. Kiss Ferenc fogata. Kocsiját őrizet nélkül hagyta. A ló hajtó nélkül elkóborgott a főútvonalon. Az R. B. 224 rendszámú gépkocsi vezetője sem tartotta be a KRESz-ben előírt szabályt. Október 21-én Szolnok — Törökszentrniklós között az útkereszteződéseknél és előzésnél egy esetben sem használta az indexet, sőt a jobboldali— nehogy jelezni tudjon vele, — zsineggel is át volt kötve. Szolnokon a városi tanács előtt az átjárónál rendszerint motorkerékpár és kerékpár parkírozás van, pedig szemben a téren megőrző van. Hiba az is, hogy a lovtaskocsikra keresztbe hosszú deszkát, az ekét keresztbe teszik a járműre. így akadályozzák a közlekedést, s szerencsétlenség is történhet. Mindnyájunk érdekében tartsa be midenki a szabályokat. Az illetékes szervek pedig, gyakoroljanak nagyobb ellenőrzést, s vonják felelősségre a kihágást elkövetőket. F. L. Szolnok, A jászárokszállási gépállomás a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál R. 30/35-ös erőgépéhez dugattyút rendelt. Október 8-án értesítettek bennünket, hogy kész a dugattyú, mehetünk érte. 11-én tehergépkocsival mentem Szolnokra, hogy egyéb anyagbeszerzés mellett a dugattyút is elhozzam. Délután 14 órákor értem a Gépjavító Vállalat műszaki osztályára. Erdély elvtárs, a számlázás „főmestere-’ Tláftádfnád történetesen az igazgatónál volt bent. Tekintettel arra, hogy más anyagbeszerzést kellett még intéznem, megkértem a titkárnőt, szíveskedjék kihívni Erdély elvtár- set. Ő kiüzent, hogy várjon „az ügyfél1'. Tűkön ülve vártam 15.30- ig, mikor az elvtárs kijött és biztatni kezdett, hogy mindjárt meg lesz a számlázás. Hozzá is fogtak Puskásnéval, de nem a leszámlázáshoz, hanem annak megtárgyalásához, hogy mi lesz, ha Pusfcásné Je- kési az autóbuszt. Végre egy nagyon kedves elvtársnő, kinek nem jegyeztem meg a nevét, látta a kínlódásomat, elintézte ügyem, a saját felelősségére, Nagyüzemből jöttem a gépállomásra, hogy műszaki tudásommal a mezőgazdaság fejlesztését elősegítsem, de ilyen bürokráciát sehol nem tapasztaltam. Kövér György, a jászárokszállási gépállomás gépésztechnikusa Pontosabb munkát várunk a kunszentmártoni járás postamestereitől Rendelet jelent meg arról, hogy a munkakönyvekért nem kell beutazni a járási székhelyre, hanem a szükséges igazolások és bélyeg küldése mellett postán is igényelhetik azt a dolgozók. Mivel a munkákon yv fontos okmány, a kiállító, hatóság azok elküldéséért felelősséggel tartozik. így tértivevénmyel adja postára azokat. Itt kérjük a posta dolgozóit, végezzenek lelkiismeretesebb munkát. Fontosabb munkánk is van, — mint a tértivevények után járni házról-házra. Kosik Pálné, Hegedűs Márta, Kunszentmártom, Járási Tanács. He vegyék el feleslegesen a munkaidőnket Sajnos, a kunszentmártoni járás egyes községeiben a posta dolgozói nincsenek tisztában azzal, hogy milyen célt szolgál a tértivevény. Az átvételt igazoló okmányt is kiadják a címzettnek. így nem ellenőrizhető az. hogy átvette-e? — Tiszakürtön és Mesterszálláson történt ilyen eset az utóbbi időben. Tiszakürtön például Pereczes Ilona és Virág Pál tértivevényeit nem küldték vissza. A postahivatal vezetője azt mondta, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Amikor a helyszínen bebizonyítottuk az ellenkezőjét, elismerte igazunkat, Az elmúlt napokban levelet kaptam a városi tanácstól. Azért hivattak, hogy az 1955. évre szóló hús- és tejbeadásról tájékoztassanak. Nyolc órára hívtak. En már fél nyolckor ott voltam, hogy minél hamarabb rám kerüljön a sor. De már ekkor is ötödik voltam. Vártunk, eleinte türelmesen, de az idő egyre fogyott. Fél tíz volt, amikor közülünk az elsőt beszólították. Nem kell külön hangsúlyoznom, milyen rosszalóan vélekedtünk az ilyen Intézkedésről. Mi már elvetettük a búzát, 4e a répaszedés is fontos és sajnálom azt az időt, amit a várakozással feleslegesen eltöltöftem. — Nemcsak nekem, mindenkinek lett volna dolga a tétlenül eltöltött délelőttön is. VASS FERENCNE Jászberény, Telep u. 7. gazdaságban pazarolják a nép vagyonát H szenttamási állami „A nehézségek leküzdésében fontos szerepe van a gazdaság és állami élet minden területén mutatkozó pazarlás kiküszöbölésének, az állami és gazdasági apparátus bürokratikus kinövései megszüntetésének”. — (A Központi Vezetőség beszámolójából.) Stsücs István kováccsal találkoztam először a szenttamási állami gazdaság egyik üzemegységében. A háza előtt üldögélt, most piheni az esztendő fáradalmait. Szabadságon van. Nálunk ez ma már természetes jelenség. Mégis sok embernek már eszébe sem jut, hogy a gazdasági alkalmazottak, a sze- gődményes munkások egy évtizeddel ezelőtt fizetett szabadságról legfeljebb csak álmodhattak. — A cselédkönyvekben sokfajta kötelezettség sorakozott, jog azonban annál kevesebb. Ezekre a kérdésekre fordult a szó, amikor Szűcs István előhozakodott a gazdaságiban lévő állapotokkal. — Túl sok a javítanivaló. Van egy fogatosunk, aki a nyáron új kocsit kapott. Nem kímélte. Szinte naponként tört össze valamelyik része. Az illető különben iszákos ember, de rajta kívül vannak még jópáran ilyen gondatlanok, akik mér elfelejtették a régit, —• mondotta magyarázatképpen Szűcs István, amiből érteni lehetett, hogy a becsületesen gondolkodó, családjukat szerető emberek ilyet nem csinálnak. Amit Szűcs elvtárs csak pedzett, azt Gaál Sándor a gazdaság őszhajú, rokonszenves főagronómusa tovább formálta. Elmondotta, milyen károk keletkeztek a pazarlásból, rongálásból. — Nemrégen kerültem a gazdaságba. Egyik nap kiadtam a rendelkezést, hogy a földeken kupacokban lévő trágyát széjjel kell teríteni. Akkor Székely Sándor, az I. számú brigád helyettes vezetője bejelentette: Nem tudják elvégezni ezt a munkát, mert nincs szerszám, nem találják a villákat. Gaál Sándor elvtárs ezekről a dolgokról az üzemi konyha előtt beszállt. A gazdaság dolgozói közül néhányan, akik már befejezték az ebédet, koránk gyűltek. Mindegyiknek volt egy pár szava. Valamennyien elítélték a felelőtlen pazarlást. Szóbajött, hogy pár nappal ezelőtt az egyik föld táblán befejezték a búzavetést. Az üres zsákokat otthagyták a dűlő végén közprédának. — Szerencsére arra ment néhány rendes ember, aki az üres zsákokat összeszedte. így azok nem vesztek el. „Abban a huncut úrivilágban az ilyen dolgokért el- bocsájtás járt. Mondtuk is már egy párszor, hogy tegyen valamit a vezetőség, — mondotta Ratkai András. A gazdaság üzemi konyháján három forintért ízletes ebédet adnak. Van futballpálya és élénk sportélet folyik. Hol volt mindez a Geiger méltóságosúrék idejében? Sefhol. Akkoriban csak azzal törődtek, hogy űzzék, hajtsák a béres- embert, Akik nem vigyáztak a villákra, vagy széjjelhagyták a gabonászsákokat, eszükbe jut-e, hogy a sze- gényembemek tíz évvel ezelőtt hallgass volt a neve. Nemigen. Karsai Sándor fogatos az ilyenekre joggal mondta el beszélgetés közben: becstelen ember, aki nem képes vigyázni saját holmijaira, hisz ami most a gazdaságban van, az mind a dolgozók tulajdona. Persze a vezetők is hibásak. Itt van az előbbi vülaeset. Az I. számú brigád a gazdasági év kezdetén egyéb kéziszerszámok mellett 65 db villát kapott. Azóta senki sem ellenőrizte, hogy a brigádtagok milyen módon gazdálkodtak a gondjaikra bízott szerszámokkal. Az 50 darab villa eltűnése csak most a trágyahordáskor derült ki. KI A FELELŐS? A beszélgető emberek mosolyognak. Hogy tehet fel valaki ilyen naiv kérdést. Nincs felelős. A miniszteri megbízottként jelenlévő Bihari elvtárs, a suirjáni állami gazdaság főagronómusa megjegyezte: — „elvtárs, nekünk állami gazdaságoknak olyan, „kiváló" könyvelési rendszerünk van, hogy azzal mindenkit tisztára lehet mosni.’1 — Vagyis a könyvelési manőverrel a hiányokat, s ezzel együtt a felelősséget is eil tudják kenni. Ez is válasz arra, hogy hol folyik el a nemzeti jövedelemből sok-sok ezer forint. Mondhatnánk úgy is, soksok szülőotthon, iskolai felszerelés, rádió, konyhabútor, ruha, vagy cipő. Az alábbi példa pedig azt magyarázza, miért magas egyes szántóföldi növények termelési költsége. A búzamagágy készítésének idején a gazdaságban nagy hajrá kezdődött. A traktorosok magas százalékokat értek el, hanem amikor vetni kellett, kiderült, hogy a magas százalék itt bizony hanyag munkát takar. Egy 90 holdas táblát, rossz talajelőkészítés miatt újból kellett művelni. Üzemanyag, pénz, költségtöbblet... Még tovább lehetne sorolni a pazarlásra jellemző példákat. A cukorrépaszedésnél az ellenőrzés hiánya miatt egyes táblákon nagymennyiségű répa benne maradt a földben. A tehenészek kaptak egy öltöny ruhát, köpenyt és gumicsizmát. Félreértés ne essék. Nem ez a hiba. Egészen más-: —■ A munkaruha elhasználódási idejét ugyanis megállapították a főigazgatóságon, a csizmákét, a köpenyekét azonban már nem. Ezzel szinte tervszerűen előidézték a pocsékolást. Vannak ugyanis olyan dolgozóik, akik miután tudják, hogy nincs megállapítva elhasználódási idő, havonként új köpenyt követelnek. A gazdaság raktárosa elmondotta, hogy az idén gumicsizmából 46 helyett már hetvenet adott ki a tehenészeknek. Jogos a kérdés, milyen címen? — Hisz a gumicsizma nem félévig tart, de persze, — tisztelet a kivételnek, — egyesek üzletelnek is a csizmákkal. Mondani sem kell, hogy a gazdaság veszteségességéhez ezek az aprónak látszó dolgok is nagyban hozzájárulnak. A szenttamási állami gazdaság vezetői elmulasztották a megfelelő ellenőrzést. A dolgozók nagy többsége, — amint a beszélgetések igazolták, törvénytisztelő és hazáját szerető ember. Olyanok, akik tárta hatatlannak tartják a jelenlegi állapotokat. Igazuk van. A nyáron nagy területeken nem szedték fel* hanem alászántották a búzakapairé- kot. Másfél hónappal ezelőtt 2 ezer liter vizezett tejet küldtek a fővárosi munkásoknak. A felelősségre- vonás hiányában így követték egy-! mást a hibák,Cs. Nagy elvtárs a gazdaság igazgatója felkereste a szerkesztőséget az állami gazdaságban történt látogatásunk után. Elismerte, hogy mindezek a hibák femnáillanak. Állítása szerint azonban az igazságügyi szervek nem adnak megfelelő támogatást a nép- vaigyon rongálóinak példás megbüntetéséhez. Féléve, hogy az egyik fogatos gandatlanságiból elpusztított egy 8—10 ezer forintot érő lovat. Cs. Nagy elvtárs azonnal megtette a jelentést. Az ilyen kártevő felelősségrevonósa a törökszentmiklósi járásbíróság hatáskörébe tartozik. S mi történt azóta? Semmi! A járásbíróság idáig még tárgyalást sem tűzött ki. A kártevő még mindig szabadon van a gazdaságban. El lehet képzelni ezek után, hogy miként vélekednek a többi dolgozók az igazságszolgáltatásról. Az igazságügyi szervek bürokratikus intézkedési módja enyhíti ugyan, de még nem csökkenti a gazdaság vezetőinek felelősségét. Feltehető a kérdés, 'hogy az előbbi ügyben Cs. Nagy elvtársék miént nem kértek helyszíni tárgyalást? >— S miért nem küldték el a kártevőt? A nép vagyona, az állam pénze, nem csáki szalmája. Ezt értsék meg a járásbíróságon, az F. M. illetékes főigazgatóságán is. A pen csékolésira pontot kell tenni. Ezért azonnali vizsgálatra és a bűnösök szigorú felelősség revanáaána van szükség. jzekulity Péter. Mikorra készül el az elsőkerületi iskola | FZ ÉV TAVASZÁN I pontosabban márciusban írtunk először a szolnoki Achim András-úton épülő 8 tantermes iskoláról. Abban az időben még a mezőtúri 62/4-es Építőipari Vállalat emberei falazták, vakolták a megkezdett épületet, az arrajáró gyerekek és szülők örömére. — „Ebben az iskolában kezdjük az új iskolaévet,1* —' mondogatták az első kerületben lakók, valahányszor útuk a félkész épület előtt vezetett. Annakidején a vezetőség is biztosra mondta, hogy határidőre, augusztus elsejére elkészül az ' iskola. Telteik a hetek, á hónapok, a nyár is beköszöntött, s a mezőtúri építővállalaí helyét a szolnoki 62/1-es foglalta él. Új vállalat, új emberek, de az iskola falain még nem újult jóformán semmi. Hetenként al'ig észrevehetően emelkedtek a falak, mert csupán néhány ember lézengett az egész munkahelyen, | AZ ÉPÍTKEZÉS | vezetősége felettes szervének hiába szólt a különböző hibákról. így csak az építési naplóba kerültek be naponta az észrevételek: nincs elég szakmunkás, csekély a segédmunkás létszám, és anyaggal sincsenek ellátva kellőképig. Sem a 62/1 -es vállalat, sem a tröszt vezetősége az elmúlt hetekig mélyreható intézkedést nem tett annak érdekében, hogy az iskola végleg elkészüljön. Az állandó munkaerőhiány, a nagyfokú munkásvándoriás oda vezetett, hogy még ezekben a hónapokban is aligha költöznek új iskolájukba az első kerületi gyerekek. | AZ ÁLLANDÓ | munkáslétszám 30- 40 40 fő volt a közel 100-zal szemben, de ez is minden héten változott, Pontos számítás szerint a megkezdés óta 390 ember fordult meg az építkezésen. Az elmúlt hetekben a 62/1-es vállalat és a tröszt vezetősége megígérte, hogy létszámban és anyagban komoly segítséget nyújt a vállalatnak. Nem lehet mondani, hogy az Ígéretből nem lett semmi. A 62/7—8. sz, vállalattól s.-mumikások, a 62/1- től szakmunkások érkeztek és ahogy a vállalat beütemezi, úgy mind a mai napig hiánytalanul megjelennek az épületen. Ez eddig rendjén is lenne, de a hiba ott csúszott be, hogy nincs elegendő anyag, ami nélkül ugyan nem sokra halad a munka. 21-én például 45 köbméter salak helyszínre való szállítását kérték. Ez a napi munkához feltétlen szükséges lett volna. Ezzel szemben csak 33 köbméter érkezett meg. 20-án a hiányos salakszállítás miatt két óra-! kor abba kellett hagyni a munkát, így természetes, nem halad a tető-! fedés, ami az esős idők beállta előtt a legfontosabb tennivaló. J Ahogy az építésvezető mondja, semmi sem olyan sürgős, mint a szállítás. f | SZÁMÍTANI | lehet arra, hogy rövid időn belül beköszönt az esős idő, s az anyag azt lehet mondani, sehol sincs, pedig még jópár köbméterre lenne szükség. Szűkén számítva is 100.000 darab téglát, 300 köbméter salakot, 100 köbméter sódert, s ugyanannyi homokot kell a következő, alig másfél hó-* napban beépíteni. Ideje lesz, hogy augusztus 1. helyett decemberben valóban befejezzék a nyolc tantermes iskola építését* Új napközi otthon Űj napközi-otthont létesít a városi tanács a volt Pártóktatás Hfáza helyiségében, a Szabadság-tér 7. szám alatt. A jelenlegi Marx-parki bölcsődét is ide helyezik át. Az új területi napközi több mint 100 kisgyermeket befogad, ami azt jelenti, hogy az édesanyák nyugodtan dolgozhatnak, gyermekeiket jó helyen hagyhatják. Az eddigi napközi helyét bölcsődének rendezik be, ahol nyolcvan csecsemő és totyogó baba fér el. A napközi és a bölcsőde bővítését a Megyei Pártbizottság is segíti. 250 ezer forinttal járul hozzá az új létesítmények mielőbbi berendezéséhez, Ezzel az intézkedéssel a belvárosban lakó dolgozó édesanyák nagy gondja oldódik meg. Á gondos táplálás mellett egészséges helyen, szakszerű felügyelet mellett hagyhatják kicsinyeiket. Gyermekvédelmi ankét a megyei tanács nagytermében A megyei tanács oktatási osztálya különböző állami és társadalmi szervek közreműködésével gyermekvédelmi ankétet rendez a tanács nagytermében a nevelők é® a szülők részére, okt. 29-én. Az ankét bevezető előadását Bá- torfi József, az oktatási osztály előadója tartja. Az ankétot mind a nevelők, mind a szülők nagy érdeklődéssel várják^
