Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

si ASSZONYOKNAK - íeán ,j o kn ak A qyomorfekély-étrend konyhatechnikája A „ROSSZ" KÖZÖNSÉG... — Hová szerződtél? — Szolnokra — fe­leltem. •— Szolnokra? Peches vagy! — mondta ő. Ez a mondat várat­lanul ért. „Bizonyára nem ismeri — gondol­tam — a szolnoki színház jelenlegi össze­tételét.-’ Megpróbál­tam felvilágosítani: — Tévedésben vagy, öregem. Ugylátszik, nem ismered a szolno­ki színház művészgár­dáját. A színház jelen­leg országos viszony­latban is az egyik leg­erősebb társulat. r— Nem énről van szó — mondta ő. — A közönség miatt. .. Kicsit meghökken­tem. Ezt valóban ki­hagytam a számítás­ból. — Mj baj van a kö­zönséggel? i— Nem jó — felelte —. nem szeretik a színházat. *— Hogy-hogy nem szeretik? — Maid meglátod. Ezt egyébként csak azért mondtam, mert nem szeretném, ha vá- -atknul érne, hogy ott minden fáradozás hiá­bavaló. — Például mire gon­dolsz? — Például? Például kevesen járnak szín­házba; például sajnál­ják összeütni a tenye­rüket; például az elő­adások utolsó monda­tai alatt dübörgő lép­tekkel rohannak a ru­határba, stb„ stb., de tovább nem sorolom, majd meglátod. Ezzel elbúcsúztunk —• Majd írjál... — mondta és elváltunk egymástól. A diétás étrend alkalmazá­sának a gyomor kifekélyescdése esetén igen nagy jelentősége van. A ■ gyomorfekély étrendet négy fokozatba osztja a gyógyító tudo­mány; Ülcus I., Ulcus II., Ulc^s III. és Ulcus IV. étrendre. A beteg az Ulcus I. és II. étren­det rendszerint gyógyintézetben fo­gyasztja, mert ezeket állapotának súlyossága miatt írják elő. Mindkét étrend a legteljesebb kí­méletet biztosítja a beteg emésztő­szervei számára, ágynyugalom mel­lett. Alapanyagai a tej, a tojássár­gája, cereálják, ezekből főzött nyák- levesek, vaj, tejnemű, korpafőzet, gyenge rostozatú, áttört zöldfőze- iékpürék, gyümölcsnedvek, s nem utolsó sorban a burgonya. Itt a gyomorfekély-étrend III. és IV. szakaszával kell foglalkoznunk. Az Ulcus III. étrendnél már fo­kozatosan rá kell térnünk a beteg megfelelő módon történő feltáplá­lására. Emelni kell a fehérjefogyasztást, tehát kivonatanyagmentes, laza rostozatú húsok is étrendbe kerül­nek. Ilyen hús a halhús, a baromfihús — csirke — és a borjúhús. Ezeknek a húsféléknek kötőszö­vettől, inaktól mentes részét dol­gozzuk fel, megfelelő formában la­zítva. Ugyancsak étrendbe kerülhet a borjúmirigy és borjúvelő is, először könnyű emészthetőségénél, másod­szor kalóriagazdagságánál fogva. Vitaminokat és ásványi anyago­kat főzelékekkel, párolt gyümöl­csökkel, gyümöicslevek'kel biztosí­tunk. Zsiradékunk a friss vaj vagy jó- minőségű étolaj. Konyhatechnikai eljárásaink kö­zött első helyen a lazító eljárások és a pörzsanyagmentes készítési módok szerepelnek. A kötési módoknál erősen sütött, vagy fűszeres rántást nem alkal­mazhatunk, habarás, tojássárgájá­val való sűrítést végzünk. Vajleves, köményleves készítése világos, alig pirított vajas rántással történik. — Pörzsanyag képzését a kenyérpirí­táson kívül nem engedjük meg, ugyanis a pirítottkenyér pörzsanya- gai nem izgatják a gyomor nyálka­hártyáit, szárazabb, könnyebben emészthető, mint a friss összeállí­tású kenyér. Ass Ulcus IV. étrend hasonlatos a könnyű-wegyes étrendhez. Válto­zatlanul fehérhúsokat adunk, de adhatjuk már egybesült húsok for­májában is, sütés után felszeletel­ve, hogy a húsdarabon minél keve­sebb pörzsanyagréteg maradjon. Készíthetünk bundázott húsokat, tálalás előtt azonban a burkolatot a hússzeletről el kell távolítanunk. Az ilyen módon sütött hús nedvei bennemaradnak a húsba, ízletes, porhanyós, pörzsanyagokat nélkülöz. A főzelékeket, amennyiben azok nyersanyaga kifogástalan, zsenge, friss példányok, nem kell áttör­nünk, párolva, habarva, világos, fűszertelen rántással kötve, vagy hintve adhatjuk. A burgonyát vál­tozatos formában készítjük. Tehéntúróval készült, lazított tésztákat, sck va.iat, ycghurtot, krémsajtot. malátakávéval, vagy kevés kakaóval ízesített tejet ad­hatunk. Friss kenyeret, friss péksüteményt, friss kelttésztákat nem adhatunk. Kétszersült, pirítottkalács, piritott- kenyér és péksütemény adható, me­lyeiméi az élesztőgombák már el­vesztették aktív hatásúikat. Könnyű, lazított, omlós tésztákat készítünk. Ab orvon engedélyével áttört, tejjel, vagy tejszínnel habart sárgaborsó, vagy lencsepüré is ad­ható. Nyersgyümölcsként reszelt alma, cukrozott málnaié, őszibaracklé, — cukrozott almaié, szőlőlé adható. A gyümölcsöket pároljuk. Gyümölcslevesek, mártások, fő­zelékek változatossá teszik az ét­rendet. Az Ulcus IV. étrend mindem kü­lönösebb nehézség nélkül elkészít­hető a normál étrend alapanyagai­ból. Amikor a normál étrendben marhahús szerepel, tojásételt ké­szítünk lazított formában, vagy tojással készült főzelékpuddingot, Gyurttésztát csak abban az eset­ben adunk felfújt formájában, ha az házilag készült, bőven tojással gyúrva, vékonyra metélve. „Kedves barátom! A legutolsó találkozásunk óta egy hónap telt el. ígéretemhez híven írok neked. Először talán a bemu­tatóról, mert az évadnyitó előadás nagy dátum a színház életében. Az előadás megkezdése előtt izgatott volt a hangulat a színházban és városban egyaránt. A közönség el­foglalta a helyét a nézőtéren... — Csönd... — A karmester beintette a zenekart... Megkezdődött az előadás. Soha ilyen izgatottan nem figyel­tem még a nézőteret. Ez elsősorban a veled történt beszélgetés követ­kezménye volt. A színpadon Ser- főző Ilona énekelt, s a közönség- dübörgő tapssal köszöntötte a szín­ház új primadonnáját. Bóni, azaz Varga Dodó első mon­datai után hatalmas nevetés höm­pölygőit végig a nézőtéren. Goz- mány Györgyöt olyan tapssal fogadták — hogy a mi „Cir- mink” megilletődve állt a szere­tet megnyilvánulásának pergőtüzé­ben. Es ez így ment tovább. Far­kas Annyt, Kompóthy Gyulát, Szép Zoltánt és á többieket hatalmas tapssal fogadták a színpadra lépés pillanatában. Nevetés, taps, újrá­zás, vastaps követte egymást és így érkeztünk a III. felvonás végére És ekkor a következő történt: A közönség felállt, de nem a ruhatár­ba, hanem a színpad felé indult. Az előadás befejezése után kb 20 percig tapsoltak, virágokat dobál­tak fel a színpadra, a Csárdás- királynő számait énekelték és az ütemes taps egyenként 20—30-szor szólította vasfüggöny elé a boldog­ságtól könnyes szemű színészeket. Kedve barátom! Hát ez volt az én első találkozá­som a „rossz” szolnoki közönség, gél. Ezután pedig csak annyit, hogy a bemutató óta a közönségsiker fokozódott. Hogy a színészek csak azt kívánják, hogy mindig ilyen „rossz’1 közönség előtt játsszanak! Búcsúzóul még csak annyit, hogy tévedtél, a szolnoki közönség sze­reti a szépet, az igényest, szereti a jó színházat! Üdvözöl barátod Orbók Endre”, SEMMELWEIS IGNÁC, az amiák nie^mmtofe émet hangzású neve ellenére magyar ember volt. Budán született, Becsben tanult, 1846-ban nevezték ki tanársegédnek a bécsi szülészeti klinikára. Abban az időben csak az volt a kedves Becsben, aki megalázkodott a császári udvar üresfejű széltolói előtt. Aki a szenvedő ember, a nép, a tömegek sorsával törődött, arra görbén nézett a begomibolkodó, csá­szári tisztelettől csöpögő, magát csalhatatlannak tartó álszent tudo­mány. Semmelweis kétségbeesve látta, hogy a bécsi klinikán tömegesen halnak meg a szülőnők gyermek­ágyi lázban. Sokkal többen, mint odahaza, vagy más szülőintézet­bein. Nem akart belenyugodni ebbe a szomorú valóságba. J* gy szomorú napon egyik leg­^ jobb barátja, Kolletkka pro­fesszor halt meg vérmérgezésben. És Kolletska holttestén ugyanolyan elváltozásokat találtak, mint a gyermek ágyban meghalt szülőanyá­kon. Ekkor gyúit világosság az anyák megmentőjének agyában: megálla­pította, hogy a gyermekágyi láz is vérmérgezés, amellyel a boncoló orvostanhallgatók fertőzik meg a szülőnőket, amikor a szüléseknél segédkeznek. És már intézkedett is: minden szülés előtt klóros vízben kezet kell mosni, mielőtt valaki a szülőnőhöz nyúlna. Megvolt tehát a nagy felfedezés, de a vaskalapos professzorok nem akartak tudni róla; Semmelweis ellen pedig megindították a hajszát. (T\ edig Semmelweis nem akart r felfedezéséből hasznot húzni. Csak meg akarta menteni az anyá­kat. Nyíltan hirdette elméletét, át­adta tudományát és azért harcolt, hogy higyjenek neki, kövessék ál­dásos módszerét, amikor azokat az eredmények már napnál világosab­ban igazolták. No de mit számítanak az ered­mények, mit számit az igazság a rosszakarat, az ostoba maradiság előtt? Semmelweis tudományának kerekét — legalább is ideiglene­sen — megkötötte a reakció, a csá­szári rossz akarat, az ostoba tudo­mányos gőg. Megkötötte, mert az anyák megmentője forradalmár volt s mert beállt a bécsi légióba, hogy fegyverrel is harcoljon az el­nyomók, a népet leígázó császári hatalom ellen. Azt mondták, hogy aki nem híve a császárnak, annak a tudománya sem lehet jó, hiába akarja megmenteni az anyák töme­geit. Az sem sokat segített már, hogy később megkapta a Rókus-kórház- ban a szülészfőorvosi állást, majd 1855-ben szülészprofesszor lett. a pesti egyetemein. Az ő nagy szere- tete az egész világ anyáin akart segíteni — elkeserítette, hogy az orosz tudósokon kívül a többi kli­nikák nem fogadták el tanítását. Ekkor vágta oda haragtól lángoló hangon a világ professzorainak: „Gyilkosok!“ Pontosan úgy, ahogyan később Lenin elvtárs ta­nította: „minden tudmányos ku­tatást szenvedélyes gyűlöletnek kell áthatni minden reakcióval szemben.“ Semmelweis Ignác, a nagy or- ^ vosfcudós, az édesanyák meg­mentője, nem- érhette meg felfede­zésének diadalát, mert haladó esz­méiért az őrültek házába kergette a reakció. Tudományos igazsága, mely le- eyőzte a gyermekágyi lázat — ma is ott őrködik az édesanyák szülő­ágya felett. (b. 1.) KISPÁ Multheli keresztrejtvényünk helyes megfejtése Ellenséget látván, örömmel kiáltván, 6k kopjákat tőrnek. Darvaknak szól. HELYESEN FEJTETTÉK MEG: Tasst Lászlóné, Romhányi Lászlóné, Bagán Andrásné, Iván István, ifj. Balázs Marton, Csüdör Árpádné, Bíró Erzsébet, A^enyhart Józsefné, Gere Magdolna, Szabó Éva Szolnok, Mándi Mária, Varga László, Török Józsefné Karcag, Kéki Ervin, Bakos Mihá ly, Forgó Sándor Mezőtúr, Dániel Józsei, Szántó Emánuel Jászárokszállás, Mándy Izabella, Mészáros Anikó Kunhegyes, — Bense István, Báródy Mihály Cibakháza, Varró László, Galsi Lajos Törökszenlmik- lós, Vígh Lajos Turkeve, Borzák Lajos J ászapáti, Kövér Erzsébet Jászberény, Csáti László Kenderes, Nagy P. Mária Kisujszá llás, Csépes Imre Tószeg, Drávucz Lajos Szolnok, Hidvégi Ilona Kenderes, ifj. Ba lint Miklós Törökszentmiklós. KÖNYVJUTALMAT KAPTAK: Csüdör Árpád Szolnok, Mészáros Anikó Kunhe­gyes, Varró László Törökszentmiklós, Na gy p. Mária Kisújszállás. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: minden péntek estig. Cím: Szolnokmegyei Néplap szer­kesztősége, Szolnok, Irodaház. J T Á S O K WO V A T A Jó, ha tudják a háziasszonyok . ,, hogy a húsleves szí­nét javíthatjuk, ha vagy a levesről lesze­dett zsírban, vagy ke­vés friss zsírban re­szelt sárgarépát pirí­tunk. Ezt a leveshez keverjük, ami szebb színűvé és fzletesebbé teszi levesünket. • hogy zöldpetrezsely­met és pirospaprikát nem szabad közvetle­nül az ételbe tenni. Előbb forró zsírban oldjuk fel, mert a szín­anyagok csak zsírban oldódnak, s csak az így fűszerezett étel lesz igazán ízes és szép szí­nű. • hegy megkönnyíti ük a főzést, ha 2—3 hétre zsír nélkül rántást ké­szítünk. A lisztet meg­pirítjuk és légmentesen elzárt üvegbe rakjuk. Zsírral nem jó készíte­ni, mert megavasodik. Használatkor a szüksé­ges mennyiséget forró zsírba tesszük. • hogy ha a hagymát fedő alatt sárgára fony- nyasztjuk és nem pirít­juk, a további főzés alatt nedvvé alakul át és nem okoz gyomor­égést. . hogy ha a palacsinta­tésztát bekeverés után 25—30 percig állni hagyjuk, a tészta sok­kal könnyebb és kia- dósabb lesz. • hogy ha a sütésnél palaesintatésztánk le­ragad, palacsintasü­tőnket sóval súroljuk meg. Ha már tiszta, öntsük ki a sót belő­le, töröljük száraz.ra és máris süthetjük tovább a palacsintát. Víznihték“ az ember ko fiúityájul)au Volt egyszer egy tréfás kőműves, aki, ha valamit szemmérték­kel kellett megbecsülni, mindig arra hivatkozott, hogy: — Pontosan megmondom, mert az én egyik szemem függőón, a másik meg vfzmérték. Ezzel azt akarta mondani,hogy olyan jól meg tudja becsülni a vízszintes és függőleges irányt, mintha eszközökkel mérte volpa le. Nem is gondolt ez a derék inaros arra, hogy ha a szemében nincs is vízmérték, de a koponyájában, a koponya sziklacsontjában van. A fül nemcsak a hallás szerve, hanem az egyensúlyozásé is. A koponya sziklacsonti részében a belső fülben három igen érdekes ívekből összeállított szerv van, amit a tudomány ívjáratok néven ne­vez. Ez a szerv arra szolgál, hogy ennek segítségével tudja az em­ber fenntartani egyensúlyát a test bármilyen helyzetében. Ha valakinek be is kötik a szierrét, vagy zsákba is dugják, egy bizonyos idő múlva meg tudja mondani, milyen helyzetben van: fejjel leíelé-e, oldalt-e, vagy egyenesen fejjel lefelé. Mindezt azért, mert sziklacsontjában jól működik a természetadta vízmérték, az ív­járat az ember egyensúlyi szerve. Az ívjáratók megbetegedése, vagy működésének megzavarása szédüléshez vezet. Az erős forgás megzavarja ideiglenesen az ívjára­tok működését, ezért szédül utána az ember. Az ívjáratok tökéletes működése a repülőknél elengedhetetlen. Mihail Sadorsaun: A VntZBOLHA Füleinél fogva vezette elő a pásztor a legelőről, — ahogy már azokat a szegény csacsikat vezetni szokás. Aztán pokrócot dobott a hátára, a pokrócra fanyer­get szerelt és jól meghúz­ta a hevedert. A pásztor ugyanis a fa­luba készült. ríték, a legénykék kó­kadtan bóbiskoltak a csa­csi hátán, maga a csacsi pedig már alig lélegzett, alig élt szegény. Alkonytájt végre meg­érkeztek a faluba. A bol­ha megérezte, hogy vége az utazásnak, egy kicsit — frissen, kipihenten ug­rott vissza a pásztor mel­lényére. Onnan visszapillantott a csacsira és amikor meg­látta azt a hatalmas mál­hát, amely a hosszúfülö hátát terhelte, valósággal megdermedt a csodálko­Ezután málházni kezdte megrázta magát és hoppizástól: a nagyfülűt, ami abból állott, hegy rádobta a su­báját a hátára, rákötött négy köcsög aludttejet és nyolc tarisznya túrót. Vé­gül pedig a köcsögök és tarisznyák közé felültette a bátyja két fiacskáját, de háttal egymásnak, mert különben egész úton vere­kedett, karmolászott vol­na a két rakoncátlan le­gényke. így azonban nem mertek moccanni sem, — egész úton rendben, csen- ben voltak. Még előbb azonban ér- . dekes kis esemény történt. Amikor a pásztor rátet­te a subát a csacsi hátá­ra, egy bolha ugrott elő a mellényéből a subára, amelynek egyik ráncába tanyát ütött. — Jaj, de jó hús van itt! — gondolta a bolha és kényelmesen elterpeszke- - dett a suba ráncában. A bolha tehát hüs ár­nyékban érezte magát, a többiek azonban mintha csak egy hatalmas ke­mencében járnának. A pásztorról csurgott a ve­Melyek a világ leghosszabb folyói? A világ leghosszabb folyója a 6600 kilométer hosszú Missisipi; több mint kétszer hosszabb a Dunánál. Földünk rr ásedik legnagyobb folyója a Nílus: 6500, a harmadik az Amazonas: 6000, negyedik a Jeniszej: 5500, ötödik pedig a Jangce- kiang: 5000 kilométer hosszú. A világ legnagyobb távcsöve Minél nagyobb távcsövet használ a csil­lagász, annál jobban megfigyelheti vele a csilla­gok birodalmát. A mai távcsövek már a technika valóságos csodái.. Képzeljünk el egy hatalmas, 15 méteres csö­vet, akkora átmérővel, amelyen egy vasúti moz­dony beférne, Ilyen a világ legnagyobb távcsöve, amely a legdrágább a tudományos műszerek között. — Hű, az árgyélusát!... Ezt a sok terhet mind én cipeltem a hátamon?!.... Eddig is sejtettem, de azért nem tudtam egészen biztosan, hogy ilyen erős és vitéz bolha vagyok!... Jókedvűen, megelége­detten, büszkeségtől duz­zadva nézte a bolha, ho­gyan szedi le a málhát a csacsiról a pásztor. A csa­csi különben olyan kime­rültnek látszott, hogy le­hetetlen volt szánakozás nélkül rátekinteni. Füle lógott, térde reszketett. — Nézd csak, micsoda gyenge, puhány egy fic­kó! — mondotta a bolha. — Én akkora sem va­gyok, mint a füle-csücs- ke és nem siránkozom, nem lihegek, pedig mek­kora hatalmas terhet ci­peltem a vállamon! __ö pedi g majd orra bukik csak azért, mert engem idáig 'hozott!.... Maid fel­vidítom én őkéimét!. Ezzel a vitéz bolha rá­ugrott a csacsi orrára és úgy megcsípte, hogy a vér is kiserkent belőle. A csacsi ugrott egy na­gyolt, megrázta a fejét, mire a vitéz bolha bale- esett az egfjk köcsögbe és már annyi ideje sem maradt, hogy megtanulja: nem érdemes hencegőnek és szemtelennek lenni, — mert rögtön belefulladt a finom aludttejbe. Fordította: Antal Gábor 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents