Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 szeptember 23, 2 A vezetők munkáját könnyíti a helyes javaslatok megvalósítása TLf inéi szélesebb körben bonta- kozilk ki a bírálat, önbírálat, minél tevékenyebben kapcsolódnak be a tömegeik a hiányosságok fel- lárásáiba. annál teljesebben nyilvánul meg a dolgozók alkotó ereje, energiája. Annál jobban halad a munka a szocializmus építésének minden szakaszán. A szocializmus építésének idején pedig nagy felelősséggel járó és sok nehézséget jelentő feladatokat kell megoldanunk. A sikerhez elengedhetetlenül szükséges a tömegek tapasztalatának, bölcsességének felhasználása. Az utóbbi esztendőben, a Központi Vezetőség júniusi határozata után komoly fejlődés tapasztalható pártszervezeteinkben. — Munkájuk megjavításához sok segítséget kapnak a dolgozóktól, akik mind bátrabban mondják el, mit nem tartalak helyesnek, hol, milyen rendellenességet látnak, s egyben javaslatokat is tesznek a hibáik gyors orvoslása érdekében. Ennek köszönhető, hogy a pártszervezetek munkája megjavult, tömegkapcso- latük megerősödött dolgozók aktivitását növeli a bírálat meghallgatása, figyelembevétele, a helyes javaslatok megvalósítása. így dolgozik a Táncsics termelőszövetkezet vezetősége, mely gondot fordít arra, hogy a bírálat ne maradjon a „levegőben“, hanem gvors intézkedések kövessék. Ennek köszönhető, hogy megjavult a munkafegyelem, s a termelőszövetkezet az élenjárók közé került a mezőgazdasági munkák elvégzésében. A kritika nem kampányfeladat. Nem Jeleníti azt, hogy állandóan bírálni kell például ugyanazt a hibát. Ha valakit újból és újból figyelmeztetünk ugyanazért a hibájáért. nem jelenti azt, hogy elősegítettük a változást. A tanács párt- szervezeténél például Rácz elvtársnőt egyazon kérdésben egymásután három taggyűlésen marasztalták el. De a taggyűlés után keveset foglalkoztak vele. A bírálat csak úgy lehet igazán eredményes, ha segítünk abban, hogy az illető javíthasson munkám óds^erén, magatartásén. J/ eszélyes jelenség az, hogy a vezetők „elvileg“ teljesen egyetértenek a bírálatbal, csak éppen gyakorlatilag nem történik semmi a hiba kijavítása érdekében. így tesz például Bobvos elvtárs, a gépállomás igazgatója, aki mindenkor helyesli & kritikát, dl; a hibák helyrehozását későbbi feladatnak tartja. Több esetben kapott bírálatot például azért, hogy nem foglalkozik megfelelően az emberekkel, azonban nem sokat változtatott módszerén. Hasonló a helyzet az Ady tsz elnökénél is. Ö is egyetért a bírálatokkal, de nem/ harcol eléggé a jobb munkáért. Azok a vezetők, akik csak „elvileg“ értenek egyet a bírálattal, hátráltatják a” feladatok megvalósítását — A dolgozók az ilyen helyen úgy gondolkoznak: minek beszéljek én a bajokról, ha egyszer nem veszik figyelembe, amit mondok. Ezzel gyengül a párt és a tömegek, a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat, gyengül a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók aktivitása, alkotó lendülete. Pedig a vezetők a bírálat fejlesztésével olyan erőhöz jutnak, amely szinte felmérhetetlen. Fejleszteni tehát ezt minden kommunistának, minden vezetőnek elsőrendű kötelessége. Csak az a jó vezető, aki ezt megérti, s mindent elkövet az építő bírálat széleskörű kibontakozásáért. Pártszervezeteink szívleljék meg a III. kongresszus tanítását: akkor egészséges a pártélet, ha abban elevenen él és hat a kommunista bírálat és önbírálat. Herbály János, a kisújszállási városi pártbizottság titkára. Rendelet a nyugdíjak rendezéséről A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, az özvegyek és árvák ellátásának megjavítására és az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a jövőben nyugdíjbamenők számára. A rendelet általában a bérből és fizetésből élőkre, a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülőkre vonatkozik. Az alapnyugdíi a fizetés 50 százaléka Az új rendelet életbelépését — október elsejét — követően nyugdíjazásra kerülő dolgozók alap- nyugdíjként fizetésük 50 százalékát kapják. Ezenfelül az 1945 után munkáiban eltöltött évekre évi 1 százalék nyugdíjkiegészítés jár. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez továbbra is 10 év szolgálati idő1 szükséges. Az ilymódon megállapításra kerülő nyugdíj legkisebb összege általában havi 500 forint, kivételt képeznek egyes alacsony — havi 660 forintnál kisebb — keresetű dolgozók, akiknek legalacsonyabb nyugdíját fizetésűit 75 százalékában állapították meg. A nyugdíj a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól illeti rr.eg. Az eddigi rendeletek szerint az -55, illetve 60 éves korban nyugdíjba menő dolgozók fizetésük 15 százalékát kapták alapnyugdíj címén, a legkisebb nyugdíj összege pedig havi 200 forint volt. Az új rendezés tehát azt jelenti, hogy például a havi 1200 forint fizetésű, 60 éves korában nyugdíjba menő dolgozó a jövőben havonta háromszor akkora — 660 forint — nyugdíjat kap, mint amennyit eddig kapott volna. A nyugdíj meghatározott legkisebb összege pedig azt biztosítja, hogy például a havi 7—800 forintot kereső dolgozó is legalább havi 5-00 forint nyugdíjat kap. Az új feltételek alapján megállapított nyugdíj lehetővé teszi, hogy a jól megérdemelt pihenést választhassák azok az idős dolgozók is, akik eddig nem mentek nyugdíjba. Ki!c kapnak nyugdíjpótlékot A fentiek szerint megállapított nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. — Ezek nyugdíjának folyósítása, ha ismét munkába állanak, munka- viszonyuk idejére ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz munkafeltételek között dolgozók, így elsősorban a föld alatt dolgozó bányászok, egészségre ártalmas munkakörben dolgozók (kohászok, üvegfúvók stb.), továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj 50 százalékát, a baléset következtében megrokkantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába állnak. Az özvegyi nyugdíj pedig abban az esetben is teljes összegben jár, ha az özvegy dolgozik. Az új törvényerejű rendelet nagy mértékben emeli a rokkantak nyugdíját is. Különösen magas nyugdíjat kapnak azok, akik üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében rokkantak meg. — Ezeknél az alapnyugdíj fizetésük 80 százalékáig emelkedhet és az alapnyugdíjhoz az 1945 óta eltelt évek után évi 1 százalékos nyugdíj-kiegészítést is kapnak. A rendelet biztosítja, hogy azok a dolgozók, akik részére az eddigi szabályok szerint a nyugdíjat korábban már megállapították, nyugdíjukat változatlan összegben megkapják akkor is, ha tovább dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak, vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954 július 1-én vagy később váltak ki a munkából, 30 százalékos pótlékot kapnak 1954 október elsejétől, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kezdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ez esetben sem lehet kevesebb havi 500 forintnál. De ezekre is vonatkozik az a rendelkezés, hogy a nyugdíj nem haladhatja meg keresetük 75 százalékát. A már nyugdíjban lévők közül azok, akiknek munkaviszonya 1954 július 1-ét megelőzően szűnt meg, 1954 november 1-től kezdve 25 százalék nyugdíjpótlékban részesülnek. Változattam összegben megkapják korábban megállapított nyugdíjukat: a régi mezőgazdasági járadékosok és azok, akik az öregségi korhatárt még nem érték el. Az utóbbiak a korhatár elérése vagy megrokkanás esetén a 25 százalékos pótlókra is igényt szereznek. Amennyiben a pótlékban részesült nyugdíjas később ismét munkába áll — munkaviszonya idejére az alacsonyabb nyugdíjat kapja. Azok a dolgozók, akik a régi rendelkezések alapján nyugdíjra jogosultak és nyugdíjigényük folyó évi szeptember hó 30-ig megnyílik (pl. azok, akik 60. életévüket betöltötték), választhatnak a régi és új rendelkezések alapján járó nyugdíj között. Azok, akik a régi rendelkezés szerint kérik nyugdíjukat, igényüket októbet 31-ig bezárólag bejelenthetik a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ területi szerveinél. Ebiben az esetben az eddigi szabályok szerint állapítják meg nyugdíjukat, tehát azt a munkaviszony fennállása esetén is megkaják, de nem részesülhetnek az új nyugdíjasokat megillető kedvezőbb feltételekben. 25 szóza'élcka! emelkedik az özvegyek és árvák nyugdíja Niagy mértékben javul az új rendelet végrehajtása következtében a nyugdíjas özvegyek és árvák helyzete is. Nyugdíjuk az eddig megállapított összegnél 25 százalékkal lasz magasabb. Ezzel több mint 160.000 özvegy és árva részére nyújt az állam magasabb összegű ellátást. A nyugdíjak fent ismertetett jelentős emelése nemcsak a nyugdíjasok életszínvonalát növeli, de komoly segítséget nyújt azoknak a dolgozóknak is, akiknek családjában nyugdíjasok élnek és ellátásukról részben nekik kell gondos- kodniok. A párt és a kormány új intézkedései valamennyi dolgozó számára lehetővé teszik, hogy öregkorára megélhetését biztosítsa. A jelenleg munkában álló és ezután munkába kerülő dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt, olyom összegű nyugdíjat kapnak öregségük idejére, amely életkörülményeiket lényegesen megjavítja. így például az a dolgozó, aki a felszabadulás ótia folyamatosan munkában áll és 1954-ben nyugdíjba megy, megkapja fizetésének 50 százalékát, továbbá az 1945 óta munkáiban töltött évek után 1—1 százalék nyugdíjpótlékot, tehát összesen munkabérének 55 százalékát. A nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét az állam vállalja Az új nyugdíjrendszer jelentős új terheket ró az államra. Indokolt tehát, hogy a dolgozók ezeknek a terhieknek egy kisebb részét maguk viseljék, míg a nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét továbbra is az állaim vállalja. Ezért a rendelet szerint a dolgozók 1954 októbertől kezdődően havonként 2 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. Ilymódon a már eddig is fizetett 1 százalékos jövedelemadóval együtt összesen illetményük 3 százalékával járulnak hozzá a nyugdíjterhek viseléséhez. A nyugdíjpótlékra jogosultaik szeptember végéig az Országos Nyugdíjintézettől külön értesítést kapnak, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza. így a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik ezután mennek nyugdíjba, nyugdíjjogosultságuk és a részükre járó nyugdíjösszeg megállapítását az eddigi gyakorlatnak megfelelően ia Szakszervezeti Társadalom- biztosítási Központ területi szerveinél kérjék. Az új nyugdíjrendszer, a magasabb nyugdíj népi demokráciánk új nagy vívmánya. Ezzel ismét jelentős lépést tettünk előre a dolgozókról való gondoskodás, az öregek anyagi helyzetének megjavítása terén. Francia tisztek bántalmazták a szabadonbocsátott politikai foglyokat PEKING (Uj Kína). A „Vietnami Tájékoztató Iroda” jelenti: — A vietnami néphadsereg szeptember 18-án Sam-Son-nál szaba- donbocsátott 104 politikai foglyot. Ezeket a szabadonbocsátott foglyokat útnakindításuk előtt a francia hajón francia tisztek tettleg bántalmazták, mert dicsérettel emlékeztek- meg arról, hogy a vietnami néphadsereg megkegyelmezett nekik. A szabadonbocsátott politikai foglyok közül erre 95-en kiszálltak a hajóból, panaszt tettek a vietnami néphadsereg és a francia unió haderői megbízottainál és kijelentették, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának uralma alatt álló területen óhajtanak maradni, Adenauer felszólította a nyugati hatalmakat, hogy tegyenek formai nyilatkozatot Nyugat-Németország megszállásának megszüntetéséről Berlin (MTI.) Adenauer bonni kancellár lapjelentések szerint a főbiztosok útján hivatalosan felszólította a nyugati hatalmakat, közöljék minél előbb nyilatkozatban, hogy megszüntetik Nyugat-Német- ország megszállását. Adenauer kötelezettséget vállalt, hogy a megszállási rendszer formális megszüntetése után nyomban ellennyilatkozatot tesz, amelyben fontos jogokat biztosít miajd a nyugati hatalmaiknak, elsősorban azt a jogot, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia es Franciaország csapatai a nyugatnémet adófizetők költségén továbbra is Nyugat-Né- metországban maradhassanak. Adenauer ezzel az átlátszó mesterkedéssel egyfelől biztosítani akarja, hogy az uralmának legfőbb támaszát jelentő amerikai csapatok továbbra is Nyugat-Nóir.etország- ban maradjanak és hogy a „szuverenitás“ kivívásának érdemére hivatkozva próbálja majd hanyatló politikai tekintélyét alátámasztani. (MTI.) Ho Si Minit elnök nyilatkozata a Vietnam előtt álló új feladatokról Eszak-Vietnam (Uj Kína). Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke az „Uj Kína“ hírügynökség tudósítójának legutóbb adott nyilatkozatában azokkal az újabb feladataikkal foglalkozott, melyek Eszak-Vietnam felszabadítása nyomán a vietnami nép előtt állnak. Ho Si Minh elnök rámutatott, hogy most meg kell tanulni békés viszonyok között dolgozni és küzdeni. A vietnami népnek az elkövetkező szakaszban a következő általános feladatai vannak: 1. Megszilárdítani a békét, megakadályozni és leküzdeni minden cselszövést, amely a fegyverszüneti egyezmény ellen irányul. 2. Törekedni a födreform befejezésére, a termelés helyreállítására és növelésére, a nemzetvédelem erejének fokozására és Eszak-Vietnam felépítésére. 3. Megvalósítani a nemzeti egységet, a függetlenséget és demokráciát. Ho Si Minh elnök befejezésül hangsúlyozta: nehézségek és akadályok természetszerűleg felmerülhetek. Meggyőződésünk azonban, hogy az egész pártnak, az egész hadseregnek és az ország egész népének egységes harcával végülis létrejön a békés, egységes, független és demokratikus új Vietnam. (MTI), Bao Baj rendőrségének gyilkos sortüze Észak-Víefnamba való visszatelepülésüket követelő „menekültek“ ellen Párizs (MTI). Francié lapjelentések szerint kedden Szaigonban, Dél-Vietnam .fővárosában, véres összeütközésre került sor úgynevezett „menekültek" és a baodajista kormány rendőrsége között. Ezeket a „menekülteket“ a francia hatóságok Észak-Vieteamnak a fegyverszüneti szerződés által előírt fokozatos kiürítése során erőszakkal távolították el lakóhelyükről. Az összeütközésre akkor került sor, amidőn a visszatelepítésüket követelő tüntetők a külvárosokban lévő nyomorúságos átmeneti szállásaikról a város központjában gyülekeztek, hogy visszatelepítésüket sürgessék. Ekkor a baodajista rendőrség közrefogta őket és gyilkos sortüzet zúdított rájuk. A sortűznek két halálos és számos sebesült áldozata volt. Az ENSZ Baráli Társaságok Világszövelségének közgyűlése (MTI). Az ENSZ Baráti Társaságok Világszövetségének ezévi közgyűlése, amelyen a magyar, lengyel, .csehszlovák és bolgár ENSZ baráti társaságok küldöttéi is resztvettek, szeptember 12-én Géniben befejeződött. A közgyűlés határozatot fogadott el, amelyben követeli a Szovjetunió javaslatában említett tizennégy állam — köztük Magyarország — felvételét az ENSZ-be. A közgyűlés hosszabb vita után elfogadta azt a javslatot, hogy Kínát törvényes és tényleges kormányának megbízottai képviseljék az ENSZ-ben, annak ellenére, hogy több állam küldöttsége megpróbálta a javaslat elfogadását megakadályozni. Egy további határozat a kelet-nyugati kereskedelem kifejlesztése mellett foglalt állást. Pandit asszonyt egyhangúlag az ENSZ Baráti Társaságok Világszövetségének elnökévé választották, ugyanakkor a Csang Kaj-Sek klikk képviselőjét megfosztották a szervezetben eddig bírt tiszteletbeli elnöki tisztétől. (MTI.) Megnyílt az ENSZ közgyűlés 9. ülésszaka New-York (MTI.) Hírügynökségi jelentések szerint kedden kora délután megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 9. ülésszaka. A keddi ülésen Pandit asszony, (India) a lelépő elnök mondott p egnyitóbeszédet. Rövid beszédében a többi között kijelentette, hegy azon tárgyalások sikere, amelyek véget vetettek az indokínai háborúnak, megmutatták, hogyan lehet a legnehezebb és legveszélyesebb konfliktusokat is megoldani tárgyalások útján. Pandit asszony szavainak elhangzása után A. J. Visiinszkij, a szovjet küldöttség vezetője kért szót, s javasolta, a népi Kína küldöttei foglalják el az őket megillető helyeket az ENSZ közgyűlésében és egyéb szerveit gn. Visinszikij rámutatott a Kínai Népköztársaságnak az indokínai békekötés kivívásában játszott szerepére, továbbá arra. hogy az ázsiai hatalmak befolyása egyre jelentősebb a világpolitikára. Cabot-Lodge amerikai küldött el- ’enjavaslatot tett annak érdekében, hogy a 9. ülésszak ne foglalkozzék a kuomintangisták eltávolításával az ENSZ-fcől, sem pedig a Kínai Népköztársaság felvételével. A .javaslatok felett vita indult, amelyben a többi között Sir Pearson Dixon, az angol küldöttség vezetője is felszólalt, Dixon arra a kompromisszumos álláspontra helyezkedett, hogy „Kína ENSZ-kép- yiseletének kérdését a távolkeleti béke érdekében meg kell ugyan oldani, azonban nem okos dolog egy ilyen szenvedélyesen vitatott kérdést a jelenlegi időpontban megvizsgálni.“ Az igen heves vita után szavazásra került sor a halasztási indítvány felett, s végül negyvenhárom szavazattal tizenegy ellenében és hat tartózkodás mellett elfogadták az amerikai javaslatot arról, hogy a 9. ülésszak során nem foglalkoznak Kína ENSZ-beli felvételével. Az amerikai elhalasztó javaslat ellen szavazott a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, Lengyelország, Csehszlovákia, Burma, India, Jugoszlávia, Dánia, Norvégia és Svédország küldöttsége. A szovjet javaslat felett nen/ volt szavazás. A szavazás után sor került a 9. ülésszak elnökének megválasztására. Az új elnök dr. Van Kleffnes volt holland külügyminiszter lett. A közgyűlés ülését ezután elnapolták. (MTI.) Ez történt a nagyvilágban ) MONTEVIDEO (TASZSZ). A montevideói nyomdászok szeptember 20-án 24 órás sztrájkot tartottak tiltakozásul a nehéz munkakörülmények ellen. A sztrájk miatt egyetlen fővárosi lap sem jelent meg. * RÓMA (MTI). Az olasz parlament kedden a szenátus ülésévé1 megkezdte őszi ülésszakát. A képviselőház szerdán tartja első ülését, A szenátus ülésén felolvasták Scelba üzenetét, amelyben a miniszterelnök tájékoztatást nyújtott Piccioni lemondásáról és az ezzel kapcsolatban a kormányban bekövetkezett változásokról. A kormány azt akarta elérni, hogy ne vitassák meg ezeket a változásokat. De az ellenzék ragaszkodik a vita lefolytatásához, amelyre még e héten sor is kerül.
