Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-21 / 223. szám

1954 szeptember 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 .. odaadással leszünk segítői 3 Hépíront munkájának“ Megyénk dolgozói örömmel vet­ték tudomásul néhány nappal ez­előtt, hogy a Hazafias Népfront ne­gyei előkészítő bizottsága megala­kulásával formát és keretet kap a népi egység mozgalma, melynek az a legfőbb célja, hogy minden hazá­ját szerető embert bevonj on azok­nak a feladatoknak megoldásába, amelyek a dolgozó tön egek élet­szín vonalának emelését, a szocializ­mus építését szolgálják. A Hazafias Népfront célkitűzései széles dolgozó tömegekben keltet­tek helyeslő visszhangot. A mun­kások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek és kisipari dolgozók min­denütt úgy vélekednek, hogy fon­tos, időszerű és szükséges a haza­fias erők ilyen összefogása. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott lappunk­nak Dr. Sarkad! László belgyógyász loorvos, a Hazafias Népfront előkészítő bizottságának tagja: „Igen nagy örömmel veszek részt a Hazafias Népfront előké­szítő n unkájában, mert érzem és látom, hogy erre a_megújuló moz­galomra szükség van. Városunkban is voltak és még vannak ma is olyan emberek, akik különböző kö­rülmények folytán nem vettek részt az ország építését célzó mun­kában. Igen nagy jelentősége van a Népfront hazafias jellegének. így rr indetnkinek meg lesz a lehetősége, hogy a nemzet érdekében gondola­taival és tetteivel segíthesse az or­szág építését célzó munkát. Az általános jólét emelésének el­érése mint egészségügyi dolgozót is érint, mert a megelőzés, a gyó­gyítás és az általános betegellátás megjavulásához fog vezetni. Mi or­vosok és egészségügyi dolgozók tel­jes odaadással leszünk segítői a Hazafias Népfront munkájának.“ A Hazafias Népfront célkitűzései hasonló helyeslő gondolatokat vál­tottak ki Chiovini Ferenc híres szolnoki festőművészében, aki szintén tagja a Hazafias Népfront megyei előkészítő bizottságának: „Különböző politikai felfogású emberek albbam a szándékban ta­lálkozhatnak, mely a magyar nép szabadságát, jólétét és kulturális felemelkedését célozza, Ez a szán­dék az alapja a 'hazafias érzésnek, mely a magyarságot összefogja és élteti. A hazafias érzés fejleszté­sét és tudatosulását a festőművé­szek úgy munkálhatják képeikkel, ha a magyar táj szépségeit, a ma­gyar élet valóságát feltárják és ez­zel a magyar nép szolgálatába áll­nak. A Hazafias Népfront munká­ját ebben ia vonatkozásban kívá­nom elősegíteni.“ A tanácstagok legyenek a törvények betartásának legfőbb őrei A tiszaörsi dolgozó parasztok megvitatták a tanácstörvény tervezetét A tiszaörsi dolgozó parasztok túlnyomó tgbbsége törvénytisz­telő ember. Ezt nem szavak, hanem tények bizonyítják Elég csak meg­emlékezni a gabomafoegyüjtés so­rán elért eredményekről. Másutt még javában csépeltek s ők már augusztus 13-án 100 százalékig tel­jesítették begyűjtési tervüket. A begyűjtési állandóbizottság tagjai, a tanácstagok voltak az elsők. Pél­dájukat a gazdák valamennyien kö­vették. Egyetlen dolgozó parasztot kellett csak elszámoltatni, a többi rr.ind betartotta törvényes kötele­zettségét. A községi tanács elnöke, ifj. Orosz János nemrégen került Tiszaörsre, de máris megszerették. Ideje nagy- részét a dolgozó parasztok között tölti. Munkarendje így alakult: délelőtt irodai, hivatali teendők elintézése, délután határ- vagy falujárás. A tanácselnök azt tartja, hogy a dolgozó parasztok problé­máival nem az íróasztal mellett, hanem a valóságban kell megis­merkedni. A dolgozó partasztok és a ta­nács között kialakult jó kapcso­latnak más téren is vannak ta­nulságos megnyilvánulásai. A gaz­dálkodók látják, hogy mindennapi életük ezernyi problémája köze­pette a községi tanács vezetői és tagjai mellettük vannak. A dolgo­zók szívesen járnak tehát a külön­böző értekezletekre és megbeszé­lésekre is, mert felismerték, hogy a szavukat meghallgatják. A tanácstörvény-tervezetet 22 kisgyűlésen vitatták meg. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a kisgyű- léseken ötszázhatvan választó pol­gár jelent meg, s mintegy kétszá­zan szólaltak fel. Á javaslattevők, véleményt nyil­vánítók zöme általában helyi pro­blémákkal foglalkozott. Olyan dol­gokkal, amelyek eddig lassították, fékezték a község fejlődését. íme, egy példa. Az első tanácsváliasztás óta éppen hat tanácselnök fordult meg a községben. Mindegyik hoz­zákezdett valamihez, de nem fejez­hette be. Ennek az egészségtelen fluktuációnak megszüntetését kér­ték legtöbben a tanácstörvény-ter­vezet megvitatói. Nagyon helyesen, mert az ilyen sűrű elnökcserének a község dolgozói látták kárát. Több helyen szó esett az új ta­nácselnökről. A dolgozó parasztok véleménye szerint ifj. Orosz Já­nos jól végzi munkáját. Gyakorlott vezető, tehát viselje továbbra is tisztségét, mert annak nincs ér­telme, hogy teljesen új, tapaszta­latlan ember kerüljön erre a fon­tos helyre. i Népes kisgyűlés volt Sza­kács Gyula dolgozó paraszt udva­rán is. Az új tanácstörvény-terve­zetről szólva Szakács gazda így be­szélt: „A tanács vezeti és a ta­nácstagok akkor végzik jól munká­jukat, ha ia jövőben jobban őrköd­nek a törvények betartása felett. A becsületes dolgozó parasztok ér­dekeit csak úgy képviselik, ha fe­lelősségre vonják a törvénysértő­ket, a hanyagokat. — Véleményem szerint ilyen szempontból nagyobb önállóságot kell biztosítani a helyi tanácsoknak.1' Ezen a gyűlésein id. Molnár Jó­zsef gazdálkodó, egy köztisztelet­ben álló parasztember, példákat hozott fel arra, hogy a tanács még sok esetben nem tartatja be a törvényeket. •— Van a községben három-négy notórius hanyag em­ber, aki most is többezer forint pénzadóval tartozik. Ez az összeg pedig a községi adóterv komoly ré­szét képezi. Az adósokkal szemben a tanácstagok ne legyenek elné­zőek“ —• mondotta. Oláh Rudolf dolgozó paraszt ar­ról beszélt, hogy a tanácstagok a legkiválóbb gazdák és ® legjóza­nabb életű emberek legyenek. Olyanok, akik nemcsak beszélni, hanem' cselekedni is tudnak. Nincs szükség a hajnalokig tartó illé­sekre, ahol kdsezer határozatot gyártottak, de egyet is nagynehe- zen valósítottak meg —> mondotta Oláh Rudolf. Az újtelepi falurészen lakók, Gólya István és még jónéhányan, szóvá tették, hogy a tanácstagok többet legyenek a dolgozók között. A tanács vezetői pedig épp úgy se­gítsenek minden munkát, mint aho­gyan a cséplés és begyűjtés idején tették. Most az őszi vetések és a betakarítások sikeres lebonyolítása van sáron. A dolgozó parasztok ezeknek a fontos munkálatoknak elvégzésénél is igénylik és várják a tanácstagok, a tanácsvezetők tá­mogatását. . i A kért segítséget a falu gazdál­kodói meg is kapják. A termelési bizottság és a mezőgazdasági ál­landóbizottság részvételével elké­szült a betakarítási és vetési ütemterv. Az új elnök irányításával mindent számításba vettek. Hány iga, vetőgép, eke és egyéb szer­szám van. Az őszi tennivalókat pe­dig gazdagyűlésen beszélték meg. A tanácselnök elvtárs ismertette, hogy miből mennyit kell vetni. A mezőgazdasági állandóbizottság el­nöke, Müller István tanácstag pe­dig az idejében való vetés fontos­ságáról szólt. A nagy munka megkezdődött, a legeltetési bizottság tagjai a lege­lőket javítják. A dolgozó parasztok a trágyát hordják. Idáig 683 hol­don gondoskodtak a talajerő pót­lásáról. A község gazdái árpavetési tervüket 60 százalékra teljesítették és néhány nap alatt végezni akar­nak ezzel a munkával. Megfogad­ták, 'hogy október közepéig földbe kerül a búza is. Hatvanféle hülönbönö méretű edény Az Alumíniumárugyár a háztar­tások számára 60-féle különböző méretű edényt gyárt s a belföld ellátásán kívül exportra is készít 34-féle edényt, nagyobbrészt gáz- és elektromos tűzhelyre való, szi­getelt bakelitfüUel ellátott edénye­ket. Legutóbb Kínából, Csehszlová­kiából és a Lengyel Népköztársa­ságból érkeztek rendelések. A Csehszlovák Köztársaságba még ebben az évben 120 tonna alumí­niumedényt szállítanak. Arról van szó, hogy megjelent egy rendelet, miszerint az a dol­gozó paraszt, aki augusztus végéig eleget tesz hízottsertésbeadási köte­lezettségének, annak a kukorica- beadási kötelezettségből hízónként 220 kg-ot elenged az állam. Nagyszerű rendelkezés ez, hiszen azokat jutalmazza, akik korán, az elsők között teljesítik kötelességü­ket. Ifj. Rigó János jászteleki 12 holdas dolgozó parasztot is sokak között. • Rigó János július 12-én beszál­lított két jó hízottsertést. Utána jóleső érzéssel mondogatta a szom­szédainak, hogy lám, milyen elő­nyös helyzetbe került azáltal, hogy gyorsan beadta a hízót. Elengedték 440 kg kukorica beadását májusi morzsolatban számítva, ami csöve­sen — testvérek között is — meg­felel hat mázsának, ha nem több­nek. Az elmúlt napokban Rigó János letörte a kukoricát. Tudta, hogy a töréstől számított nyolc napon be­lül eleget kell tenni a kukorica­2$. 'Rigó- “JánM. igaidága. beadási kötelezettségnek is, ezért bement a tanácsháza épületében működő begyűjtési megbízotthoz, hogy megérdeklődje, mennyi ku­koricát 'kell beadni. Ügy érte a meglepetés, mint a forró napon sütkérezőt a jéghideg zuhany. Fekete József begyűjtési megbi-1 zott ugyanis azt hozta tudomására, hogy csak az egyik sertés után adja meg a kukoricaibeadási ked­vezményt. A második sertésből pe­dig 9 kilogrammra 27 kig-ot. Ezt pedig azért, mert a 9 kilogramm még beletartozik a sertésbeadási kötelezettségbe. Ezen felül Rigó Já­nos a kötelezettségen túl adott be sertést, azért pedig nem jár ked­vezmény, Rigó János merni hagyta a maga igazát. Idézte a rendeletet, hivat­kozott az újságokra. A begyűjtési megbízott azonban hajthatatlan maradt. Nem adta meg a kedvez­ményt. Mit tehetett mást Rigó János? Beutazott a járási begyűjtési meg­bízotthoz. Aztán nem is egyszer, hanem kétszer levelet írt a me­gyei begyűjtési hivatalnak. Végül is megunta a válaszra várni. Motorra ült és bekarikázott Szol­nokra, ahol aztán végre megmond­ták, hogy Rigó Jánosnak bizony igaza van, még akkor is, ha Fekete János begyűjtési megbízott mást mond és mást cselekszik. Jár a kedvezmény mind a két hízó után. S mindezt azért írtam meg, hegy lássa meg mindenki, vannak még, akik könnyelműen herdálják, fecsérlik azt a bizalmat, amelyet a dolgozó parasztok államiunk iránt éreznek. Okulást!! írtam: az igazságot nem lebet megosztani. Rigó János hízója akikor is hízó. ha Fekete József jásztelki begyűj­tési megbízott csak 9 kig-ot, egy első sonkát méltóztatott figyelembe venni belőle. — Molnár — A MEZŐGAZDÁSÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL Naponta tízezres tömegeket vonz a ki állítás gyakorlóterére a különféle fogatos és lovasbemutatő. „A ló az ember segltótá rsa’* bemutató sorozat keretén belül nagy sikert aratnak a különféle ügyességi gyako rlatok mellett a történelmi tárgyú lovasje» lenetek. Képünk a honfoglaló magyarok harci bemutatójáról készült. Iqéret van — víz nincs A szolnoki Cukorgyár néhány hete kezdte meg a répafeldolgo­zást. Az üzem lakótelepe és kész­termék részlege is három ártézi kútból kapná a vizet. Igen ám, de a három közül egy már m árcius második fele óta nem működik. A két kút vízmennyisége annyira nem elég, hogy a magas hőmérsék­letű termelési 'főépületben alig két éve felszerelt higiénikus ivókutak sem.1 működnek, és a dolgozók a gyártól 200 méterre jámiak ivó­vízért. A Cukorgyár március 26-a óta keres olyan üzemet, amely a kút javítását el tudná végezni. Az anya­got a Ceglédi Mélyfúró Vállalat már biztosította.A szolnoki Víz- és Csatomaművekkel szerződést is kötöttek, de a mai napig még nem történt semmi. A kút nagyon hiány­zik, hiszen ha hideg van, ha meleg* nélkülözhetetlen a víz. Feitel Erzsébet, üzemi ápolónő* Áru nincs — triccs-traccs van A napokban Szolnokra utaztam Kőtelekről. Utamba esett a csata­szögi bolt. Bementem, hogy egy do­boz ötéves Terv cigarettát és va­lami édességet vegyek. A boltban rám sem hederíteittek. Egy asszony és a boltkezelő vala­mit pletykáltak egymásnak. Folyt a triccs-traccs, én pedig ott álltam már vagy egy félórája. A bolt­kezelő oda sem nézett, csak állt karbatett kézzel és rr'cs‘5l,e tovább a történetet Végül meguntam az egészet, s bocsánatot kérve, hogy zavarom a beszélgetést, megkértem a boltve­zetőt, hogy adjon egy doboz ciga­rettát. Mire a boltvezető rám szólta hogy nem.' én következem, külön­ben nincs is ötéves Terv cigaretta. Erre fel cukorkát kértem. Tudomá­somra hozta, hogy az sincs. Az a véleményem, hogy a bolt­ban ne triccs-traccs legyen, hanem áru és udvarias, gyors kiszolgálás, A boltvezetőnek ez a dolga. Németh István, Kőtelek. Fordított oldalak a tankönyvben Harmincötén járunk a cibakházi általános iskola Vll. fiú osztá­lyába. Mindegyikünk vásárolt Ál­lattan könyvet. — Tizenhatunk a könyv lapozgatása közben meglepő tapasztalatra tett szert. A könyvbe fordítva vannak egyes lapok be­fűzve. így az én könyvemben a 121. oldal is, amely a tavi kagylók­ról szól, Elgondolkoztam a dolgon. Az ju­tott eszembe, hogy ha a cibakházi általánosiskola VII. fiú osztályában Rum — Meggyőződésem bizonyára dolgozó tár­saim is egyetértenek velem abban —, hogy ha korán kel az em­ber, igen jól esik egy pohárka torokkaparó, gyomormelegítő itóka. Különösen pedig ak­kor, ha vasárnap van és az ember pihenés­sel, szórakozással kí­vánja tölteni idejét. Szeptember 12-én, vasárnap hajnali há­rom órakor keltem. Egyik Ismerősömhöz szándékoztam utazni. A jegyváltás után még volt Időm, így elhatá­roztam, hogy iszom egy pohárka rumot, márcsak azért is, mert a hajnal hűvös volt. Szitálják meg a lisztet Egy jó hónapja, hogy a surjáni föWművesszövetkezetben is meg­kezdték a szabad- és cserekenyér árusítását. Hamarosan rá is beszél­tem édesanyámat, hogy a sütés he­lyett cseréljen. Nagyon szeretem a puha pék,kenyeret. Az e]ső alka­lommal azonban nagyot csalódtam. Az ízlésesnek látszó karéjban nagy lisztcsomók voltak. A következő karéjban még ennél is rosszabbat, 16 ilyen selejtes munkával készült könyv van, hány lehet a megyében, vagy az országban. — Azt hiszem, nagyon sok, Mi, általános iskolai tanulók kérJ jük, hogy máskor nagyobb gond­dal készítsék könyveinket. Az ezzel foglalkozók gondoljanak arra, hátha saját gyermekük kezébe kerül az a tankönyv, s akkor jobb munkát fognak végezni. egérpiszkot és svábbogarat talál­tam. Délután a boltba igyekeztem és hallottam, hogy Bertáné és Nemes- né is a kenyérről beszél, ők se jártak jobban, mint én. A magam és a többj surjáni lakos nevében kérdezem a törökmiklósi sütőipari dolgozóktól: Miért nem végzik el becsületesen, gondosan azt a mun­kát, amiért felveszik a fizetést?! — V. Lász. • Lehelvári Károly, Cibakháza-Bánomszöllő. léggyel — Utasellátó módra Mikor a patronon mű­ködő utasellátóhoz ér­tem. azt hittem, vala­mi különlegességet osztogatnak, ugyanis a kiszolgálópult előtt so­kan tolongtak. A cso- pr .rtosulás közvetlen közelébe érve, a követ­kező megjegyzés ütötte meg a fülemet: „Ba­rátom, én szerencsé­sebb vagyok, nekem csak két légy volt a poharamban, míg a tiédben három.’* A különös megjegy­zésre azonnal meg­kaptam a magyaráza­tot. Egyik ismerősöm kezében egy rumot tar­talmazó poharat tar­tott, a rumban három léggyel. Végül kisült, hogy a kiszolgáláshoz mindössze egy pohár állt rendelkezésre. A kiszolgáló dicséretére legyen mondva, hogy volt érzéke a higiéniá­hoz, ugyanis minden 10 —12 személy után ki­öblítette a poharat. A legyek eredetéről any- nyit, hogy azok a ru­mosüvegből kerültek a pohárba. Mondanom sem kell, hogy elment a kedvem a rumivás- tól, Az Utasellátó veze­tősége azonban intéz­kedhetne, hogy hason, ló esetek a jövőben ne forduljanak elő. Szappanos János 62/6. Építöanyagellátó Vállalat Szolnok a törökmiklósi Sütőipari Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents