Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
1954 szeptember 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 .. odaadással leszünk segítői 3 Hépíront munkájának“ Megyénk dolgozói örömmel vették tudomásul néhány nappal ezelőtt, hogy a Hazafias Népfront negyei előkészítő bizottsága megalakulásával formát és keretet kap a népi egység mozgalma, melynek az a legfőbb célja, hogy minden hazáját szerető embert bevonj on azoknak a feladatoknak megoldásába, amelyek a dolgozó tön egek életszín vonalának emelését, a szocializmus építését szolgálják. A Hazafias Népfront célkitűzései széles dolgozó tömegekben keltettek helyeslő visszhangot. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és kisipari dolgozók mindenütt úgy vélekednek, hogy fontos, időszerű és szükséges a hazafias erők ilyen összefogása. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott lappunknak Dr. Sarkad! László belgyógyász loorvos, a Hazafias Népfront előkészítő bizottságának tagja: „Igen nagy örömmel veszek részt a Hazafias Népfront előkészítő n unkájában, mert érzem és látom, hogy erre a_megújuló mozgalomra szükség van. Városunkban is voltak és még vannak ma is olyan emberek, akik különböző körülmények folytán nem vettek részt az ország építését célzó munkában. Igen nagy jelentősége van a Népfront hazafias jellegének. így rr indetnkinek meg lesz a lehetősége, hogy a nemzet érdekében gondolataival és tetteivel segíthesse az ország építését célzó munkát. Az általános jólét emelésének elérése mint egészségügyi dolgozót is érint, mert a megelőzés, a gyógyítás és az általános betegellátás megjavulásához fog vezetni. Mi orvosok és egészségügyi dolgozók teljes odaadással leszünk segítői a Hazafias Népfront munkájának.“ A Hazafias Népfront célkitűzései hasonló helyeslő gondolatokat váltottak ki Chiovini Ferenc híres szolnoki festőművészében, aki szintén tagja a Hazafias Népfront megyei előkészítő bizottságának: „Különböző politikai felfogású emberek albbam a szándékban találkozhatnak, mely a magyar nép szabadságát, jólétét és kulturális felemelkedését célozza, Ez a szándék az alapja a 'hazafias érzésnek, mely a magyarságot összefogja és élteti. A hazafias érzés fejlesztését és tudatosulását a festőművészek úgy munkálhatják képeikkel, ha a magyar táj szépségeit, a magyar élet valóságát feltárják és ezzel a magyar nép szolgálatába állnak. A Hazafias Népfront munkáját ebben ia vonatkozásban kívánom elősegíteni.“ A tanácstagok legyenek a törvények betartásának legfőbb őrei A tiszaörsi dolgozó parasztok megvitatták a tanácstörvény tervezetét A tiszaörsi dolgozó parasztok túlnyomó tgbbsége törvénytisztelő ember. Ezt nem szavak, hanem tények bizonyítják Elég csak megemlékezni a gabomafoegyüjtés során elért eredményekről. Másutt még javában csépeltek s ők már augusztus 13-án 100 százalékig teljesítették begyűjtési tervüket. A begyűjtési állandóbizottság tagjai, a tanácstagok voltak az elsők. Példájukat a gazdák valamennyien követték. Egyetlen dolgozó parasztot kellett csak elszámoltatni, a többi rr.ind betartotta törvényes kötelezettségét. A községi tanács elnöke, ifj. Orosz János nemrégen került Tiszaörsre, de máris megszerették. Ideje nagy- részét a dolgozó parasztok között tölti. Munkarendje így alakult: délelőtt irodai, hivatali teendők elintézése, délután határ- vagy falujárás. A tanácselnök azt tartja, hogy a dolgozó parasztok problémáival nem az íróasztal mellett, hanem a valóságban kell megismerkedni. A dolgozó partasztok és a tanács között kialakult jó kapcsolatnak más téren is vannak tanulságos megnyilvánulásai. A gazdálkodók látják, hogy mindennapi életük ezernyi problémája közepette a községi tanács vezetői és tagjai mellettük vannak. A dolgozók szívesen járnak tehát a különböző értekezletekre és megbeszélésekre is, mert felismerték, hogy a szavukat meghallgatják. A tanácstörvény-tervezetet 22 kisgyűlésen vitatták meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy a kisgyű- léseken ötszázhatvan választó polgár jelent meg, s mintegy kétszázan szólaltak fel. Á javaslattevők, véleményt nyilvánítók zöme általában helyi problémákkal foglalkozott. Olyan dolgokkal, amelyek eddig lassították, fékezték a község fejlődését. íme, egy példa. Az első tanácsváliasztás óta éppen hat tanácselnök fordult meg a községben. Mindegyik hozzákezdett valamihez, de nem fejezhette be. Ennek az egészségtelen fluktuációnak megszüntetését kérték legtöbben a tanácstörvény-tervezet megvitatói. Nagyon helyesen, mert az ilyen sűrű elnökcserének a község dolgozói látták kárát. Több helyen szó esett az új tanácselnökről. A dolgozó parasztok véleménye szerint ifj. Orosz János jól végzi munkáját. Gyakorlott vezető, tehát viselje továbbra is tisztségét, mert annak nincs értelme, hogy teljesen új, tapasztalatlan ember kerüljön erre a fontos helyre. i Népes kisgyűlés volt Szakács Gyula dolgozó paraszt udvarán is. Az új tanácstörvény-tervezetről szólva Szakács gazda így beszélt: „A tanács vezeti és a tanácstagok akkor végzik jól munkájukat, ha ia jövőben jobban őrködnek a törvények betartása felett. A becsületes dolgozó parasztok érdekeit csak úgy képviselik, ha felelősségre vonják a törvénysértőket, a hanyagokat. — Véleményem szerint ilyen szempontból nagyobb önállóságot kell biztosítani a helyi tanácsoknak.1' Ezen a gyűlésein id. Molnár József gazdálkodó, egy köztiszteletben álló parasztember, példákat hozott fel arra, hogy a tanács még sok esetben nem tartatja be a törvényeket. •— Van a községben három-négy notórius hanyag ember, aki most is többezer forint pénzadóval tartozik. Ez az összeg pedig a községi adóterv komoly részét képezi. Az adósokkal szemben a tanácstagok ne legyenek elnézőek“ —• mondotta. Oláh Rudolf dolgozó paraszt arról beszélt, hogy a tanácstagok a legkiválóbb gazdák és ® legjózanabb életű emberek legyenek. Olyanok, akik nemcsak beszélni, hanem' cselekedni is tudnak. Nincs szükség a hajnalokig tartó illésekre, ahol kdsezer határozatot gyártottak, de egyet is nagynehe- zen valósítottak meg —> mondotta Oláh Rudolf. Az újtelepi falurészen lakók, Gólya István és még jónéhányan, szóvá tették, hogy a tanácstagok többet legyenek a dolgozók között. A tanács vezetői pedig épp úgy segítsenek minden munkát, mint ahogyan a cséplés és begyűjtés idején tették. Most az őszi vetések és a betakarítások sikeres lebonyolítása van sáron. A dolgozó parasztok ezeknek a fontos munkálatoknak elvégzésénél is igénylik és várják a tanácstagok, a tanácsvezetők támogatását. . i A kért segítséget a falu gazdálkodói meg is kapják. A termelési bizottság és a mezőgazdasági állandóbizottság részvételével elkészült a betakarítási és vetési ütemterv. Az új elnök irányításával mindent számításba vettek. Hány iga, vetőgép, eke és egyéb szerszám van. Az őszi tennivalókat pedig gazdagyűlésen beszélték meg. A tanácselnök elvtárs ismertette, hogy miből mennyit kell vetni. A mezőgazdasági állandóbizottság elnöke, Müller István tanácstag pedig az idejében való vetés fontosságáról szólt. A nagy munka megkezdődött, a legeltetési bizottság tagjai a legelőket javítják. A dolgozó parasztok a trágyát hordják. Idáig 683 holdon gondoskodtak a talajerő pótlásáról. A község gazdái árpavetési tervüket 60 százalékra teljesítették és néhány nap alatt végezni akarnak ezzel a munkával. Megfogadták, 'hogy október közepéig földbe kerül a búza is. Hatvanféle hülönbönö méretű edény Az Alumíniumárugyár a háztartások számára 60-féle különböző méretű edényt gyárt s a belföld ellátásán kívül exportra is készít 34-féle edényt, nagyobbrészt gáz- és elektromos tűzhelyre való, szigetelt bakelitfüUel ellátott edényeket. Legutóbb Kínából, Csehszlovákiából és a Lengyel Népköztársaságból érkeztek rendelések. A Csehszlovák Köztársaságba még ebben az évben 120 tonna alumíniumedényt szállítanak. Arról van szó, hogy megjelent egy rendelet, miszerint az a dolgozó paraszt, aki augusztus végéig eleget tesz hízottsertésbeadási kötelezettségének, annak a kukorica- beadási kötelezettségből hízónként 220 kg-ot elenged az állam. Nagyszerű rendelkezés ez, hiszen azokat jutalmazza, akik korán, az elsők között teljesítik kötelességüket. Ifj. Rigó János jászteleki 12 holdas dolgozó parasztot is sokak között. • Rigó János július 12-én beszállított két jó hízottsertést. Utána jóleső érzéssel mondogatta a szomszédainak, hogy lám, milyen előnyös helyzetbe került azáltal, hogy gyorsan beadta a hízót. Elengedték 440 kg kukorica beadását májusi morzsolatban számítva, ami csövesen — testvérek között is — megfelel hat mázsának, ha nem többnek. Az elmúlt napokban Rigó János letörte a kukoricát. Tudta, hogy a töréstől számított nyolc napon belül eleget kell tenni a kukorica2$. 'Rigó- “JánM. igaidága. beadási kötelezettségnek is, ezért bement a tanácsháza épületében működő begyűjtési megbízotthoz, hogy megérdeklődje, mennyi kukoricát 'kell beadni. Ügy érte a meglepetés, mint a forró napon sütkérezőt a jéghideg zuhany. Fekete József begyűjtési megbi-1 zott ugyanis azt hozta tudomására, hogy csak az egyik sertés után adja meg a kukoricaibeadási kedvezményt. A második sertésből pedig 9 kilogrammra 27 kig-ot. Ezt pedig azért, mert a 9 kilogramm még beletartozik a sertésbeadási kötelezettségbe. Ezen felül Rigó János a kötelezettségen túl adott be sertést, azért pedig nem jár kedvezmény, Rigó János merni hagyta a maga igazát. Idézte a rendeletet, hivatkozott az újságokra. A begyűjtési megbízott azonban hajthatatlan maradt. Nem adta meg a kedvezményt. Mit tehetett mást Rigó János? Beutazott a járási begyűjtési megbízotthoz. Aztán nem is egyszer, hanem kétszer levelet írt a megyei begyűjtési hivatalnak. Végül is megunta a válaszra várni. Motorra ült és bekarikázott Szolnokra, ahol aztán végre megmondták, hogy Rigó Jánosnak bizony igaza van, még akkor is, ha Fekete János begyűjtési megbízott mást mond és mást cselekszik. Jár a kedvezmény mind a két hízó után. S mindezt azért írtam meg, hegy lássa meg mindenki, vannak még, akik könnyelműen herdálják, fecsérlik azt a bizalmat, amelyet a dolgozó parasztok államiunk iránt éreznek. Okulást!! írtam: az igazságot nem lebet megosztani. Rigó János hízója akikor is hízó. ha Fekete József jásztelki begyűjtési megbízott csak 9 kig-ot, egy első sonkát méltóztatott figyelembe venni belőle. — Molnár — A MEZŐGAZDÁSÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL Naponta tízezres tömegeket vonz a ki állítás gyakorlóterére a különféle fogatos és lovasbemutatő. „A ló az ember segltótá rsa’* bemutató sorozat keretén belül nagy sikert aratnak a különféle ügyességi gyako rlatok mellett a történelmi tárgyú lovasje» lenetek. Képünk a honfoglaló magyarok harci bemutatójáról készült. Iqéret van — víz nincs A szolnoki Cukorgyár néhány hete kezdte meg a répafeldolgozást. Az üzem lakótelepe és késztermék részlege is három ártézi kútból kapná a vizet. Igen ám, de a három közül egy már m árcius második fele óta nem működik. A két kút vízmennyisége annyira nem elég, hogy a magas hőmérsékletű termelési 'főépületben alig két éve felszerelt higiénikus ivókutak sem.1 működnek, és a dolgozók a gyártól 200 méterre jámiak ivóvízért. A Cukorgyár március 26-a óta keres olyan üzemet, amely a kút javítását el tudná végezni. Az anyagot a Ceglédi Mélyfúró Vállalat már biztosította.A szolnoki Víz- és Csatomaművekkel szerződést is kötöttek, de a mai napig még nem történt semmi. A kút nagyon hiányzik, hiszen ha hideg van, ha meleg* nélkülözhetetlen a víz. Feitel Erzsébet, üzemi ápolónő* Áru nincs — triccs-traccs van A napokban Szolnokra utaztam Kőtelekről. Utamba esett a csataszögi bolt. Bementem, hogy egy doboz ötéves Terv cigarettát és valami édességet vegyek. A boltban rám sem hederíteittek. Egy asszony és a boltkezelő valamit pletykáltak egymásnak. Folyt a triccs-traccs, én pedig ott álltam már vagy egy félórája. A boltkezelő oda sem nézett, csak állt karbatett kézzel és rr'cs‘5l,e tovább a történetet Végül meguntam az egészet, s bocsánatot kérve, hogy zavarom a beszélgetést, megkértem a boltvezetőt, hogy adjon egy doboz cigarettát. Mire a boltvezető rám szólta hogy nem.' én következem, különben nincs is ötéves Terv cigaretta. Erre fel cukorkát kértem. Tudomásomra hozta, hogy az sincs. Az a véleményem, hogy a boltban ne triccs-traccs legyen, hanem áru és udvarias, gyors kiszolgálás, A boltvezetőnek ez a dolga. Németh István, Kőtelek. Fordított oldalak a tankönyvben Harmincötén járunk a cibakházi általános iskola Vll. fiú osztályába. Mindegyikünk vásárolt Állattan könyvet. — Tizenhatunk a könyv lapozgatása közben meglepő tapasztalatra tett szert. A könyvbe fordítva vannak egyes lapok befűzve. így az én könyvemben a 121. oldal is, amely a tavi kagylókról szól, Elgondolkoztam a dolgon. Az jutott eszembe, hogy ha a cibakházi általánosiskola VII. fiú osztályában Rum — Meggyőződésem bizonyára dolgozó társaim is egyetértenek velem abban —, hogy ha korán kel az ember, igen jól esik egy pohárka torokkaparó, gyomormelegítő itóka. Különösen pedig akkor, ha vasárnap van és az ember pihenéssel, szórakozással kívánja tölteni idejét. Szeptember 12-én, vasárnap hajnali három órakor keltem. Egyik Ismerősömhöz szándékoztam utazni. A jegyváltás után még volt Időm, így elhatároztam, hogy iszom egy pohárka rumot, márcsak azért is, mert a hajnal hűvös volt. Szitálják meg a lisztet Egy jó hónapja, hogy a surjáni föWművesszövetkezetben is megkezdték a szabad- és cserekenyér árusítását. Hamarosan rá is beszéltem édesanyámat, hogy a sütés helyett cseréljen. Nagyon szeretem a puha pék,kenyeret. Az e]ső alkalommal azonban nagyot csalódtam. Az ízlésesnek látszó karéjban nagy lisztcsomók voltak. A következő karéjban még ennél is rosszabbat, 16 ilyen selejtes munkával készült könyv van, hány lehet a megyében, vagy az országban. — Azt hiszem, nagyon sok, Mi, általános iskolai tanulók kérJ jük, hogy máskor nagyobb gonddal készítsék könyveinket. Az ezzel foglalkozók gondoljanak arra, hátha saját gyermekük kezébe kerül az a tankönyv, s akkor jobb munkát fognak végezni. egérpiszkot és svábbogarat találtam. Délután a boltba igyekeztem és hallottam, hogy Bertáné és Nemes- né is a kenyérről beszél, ők se jártak jobban, mint én. A magam és a többj surjáni lakos nevében kérdezem a törökmiklósi sütőipari dolgozóktól: Miért nem végzik el becsületesen, gondosan azt a munkát, amiért felveszik a fizetést?! — V. Lász. • Lehelvári Károly, Cibakháza-Bánomszöllő. léggyel — Utasellátó módra Mikor a patronon működő utasellátóhoz értem. azt hittem, valami különlegességet osztogatnak, ugyanis a kiszolgálópult előtt sokan tolongtak. A cso- pr .rtosulás közvetlen közelébe érve, a következő megjegyzés ütötte meg a fülemet: „Barátom, én szerencsésebb vagyok, nekem csak két légy volt a poharamban, míg a tiédben három.’* A különös megjegyzésre azonnal megkaptam a magyarázatot. Egyik ismerősöm kezében egy rumot tartalmazó poharat tartott, a rumban három léggyel. Végül kisült, hogy a kiszolgáláshoz mindössze egy pohár állt rendelkezésre. A kiszolgáló dicséretére legyen mondva, hogy volt érzéke a higiéniához, ugyanis minden 10 —12 személy után kiöblítette a poharat. A legyek eredetéről any- nyit, hogy azok a rumosüvegből kerültek a pohárba. Mondanom sem kell, hogy elment a kedvem a rumivás- tól, Az Utasellátó vezetősége azonban intézkedhetne, hogy hason, ló esetek a jövőben ne forduljanak elő. Szappanos János 62/6. Építöanyagellátó Vállalat Szolnok a törökmiklósi Sütőipari Vállalatnál
