Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-17 / 220. szám
1954 szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ezt láttam a Mezőgazdasági Kiállításon 1/edden reggel utaztunk Pestre. A jegykezelő kalauz ud- %ariasan közölte az utasokkal, hogy tekintsék meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. így visszafelé térítés nélkül utazhatnak. Megkapják az ötven százalékos utazási kedvezményt, ha jegyüket a Vásár területén lebélyegeztetik — mondotta. — Jól adja maga is, méghogy tekintsük meg, hiszen kizárólag azért megyünk Pestre, hogy megnézzük — válaszolt a kalauznak az egyik utas, egy jól megtermett paraszt ember, aki útitársainak Pestig jónéhányszor elmondta, falujabelijeinek megbízatását. Az otthoniak ugyanis arra kérték, hogy feltétlenül nézze meg azt a cséplőmasinát, amelyet állítólag úgy szerkesztettek, hogy nem porol és önműködően eteti magát. A Keleti-pályaudvar bejárójánál egy pár percig tilosat jelzett a szemafor. Pillanatok alatt kiürültek a kupék. Tisza- menti gazdálkodók, szolnokit egy ei tsz-tagok „átvágtak“ a síneken, hogy mielőbb lássák, a gazda szemével nézzék végig a párszáz lépésre lévő kiállításon a gazdag magyar föld színpompás kincseit. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár akkor már négy napja megnyitotta kapuit. Ez alatt az idő alatt több tízezer néző gyönyörködött a magyar mezőgazdaság nagyszerű eredményeiben. A látogatók száma pedig egyre nő. TAVALY ÓTA megyénkben is megnőtt a dolgozó parasztok munkakedve s amint a kiállítás igazolja, megnőtt érdeklődésük is minden olyan iránt, amiből tanulhatnak. Márpedig most Budapesten a kiállítás anyagából nagyon sokat lehet tanulni. Szemléltető eszközök mutatják a bő termés elérésének különböző módszereit. Az érdekességek, a televízió, a kutyakiállítás és egyebek mellett ott látható az öntözési bemutató, a növénynemesítés, vetőmagtermelés csarnoka, a gépesítés csarnoka, a szántóföldi növénytermelés csarnoka és még sok-sok más hasznos, tanulságos dolog. AZ ELMÚLT napokban rr.ár sokan leírták, hogy a kiállítás szép és nagyszerű. Valóban az. Pártunk politikájának nagyszerűségét, a munkás-paraszt szövetség erejét tükrözi. A tüzetes és mindenre kiterjedő szemle, az ötvenkétholdas területen napokat venne igénybe. Mindenről tehát nem lehet írni, hisz egy-egy grafikon, táblázat, vagy kiállított tárgy előtt akár órákhosszat nézelődhet az ember. A főpavilon méltóságteljes szépségével a díszbejárat után helyezkedik el. Belül a csarnokiban mintha találkát adott volna az egész ország. Egy grafikon szemléltetően mutatja, milyen volt hazánkban a birtokmegoszlás 1935-ben. 3 millió koldussal szemben a lakosság 0.8 százaléka bitorolta a drága magyar föld 48.1 százalékát, tehát majdnem felét. A múlt nem jöhet vissza többé. Erős a munkások és a parasztok állama. Szemléltető képek mutatják, hogy ennek a szövetségnek a hatására hogyan fejlődött a magyar mezőgazdaság. A szívet és szemet gyönyörködtető növények, tárgyak, a földművelés igazi mestereinek tudásáról, ereiéről tanúskodnak. A SZÁNTÓFÖLDI növénytermelés pavilonja valóságos csodavilág. Egyik fő helyen a szolnoki cukorgyári célgazdaság eredményei olvashatók. Tavaly a gazdaság dolgozói 220 holdon 251 mázsás cukorrépatermést takarítottak be holdanként. Ezenbelül volt egy 20 holdas táblájuk, amelynek minden holdja 430 mázsát, összesen 8600 mázsa cukorrépát adott. Nem történt csoda, csupán az, hogy a gazdaságban alkalmazták a komplex agrotechnikát. A mag 40 centiméteres mélyszántásba került, a növényápolást idejé'ben megkezdték. A TERMÉSÁTLAGOK növelésének nincs határa, „hirdetik“ a pavilonban kiállított növények. V. Tóth János abádszalóki minta- gazda tavaly 44 mázsa kukoricát termelt holdanként. Szép eredmény. A hajdúböszörményi Vörös Csillag tagjai viszont 48 mázsás átlagtermést takarítottak be kukoricából. öt és fél holdon meg 362 és fél mázsa kukoricát termeltek. Ilyenre csak a szövetkezetbeliek képesek. Persze a kukoricát trágyázott földbe, őszi mélyszántásba április 16-án vetették, gondosan gyomtalanítottá'k, s így érték el eredményeiket. Egy igen kíváncsi, szőkearcú fiatalember ottlétünkkor mindent tö- viről-hegyire megnézett. A barcsi Vörös Csillag tsz kukoricája előtt hosszan nézelődött, majd hangosan olvasni kezdte a kiállított termény felett elhelyezett szöveget: „A barcsi Vörös Csillag tsz tagjai a közös gazdaságban rejlő erő észszerű felhasználásával tavaly 240 holdon 48 mázsás holdanként kukoricaátlagtermést értek el. 20 holdon pedig holdanként 75 mázsa kukoricát termeltek. Alkalmazták a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gondoskodtak a talajerő visszapótlásáról.“ — Olyan eredmény ez valóban, amit elérni az egyénileg gazdálkodó sohasem lesz képes. LÁTOGATÁSUNK ideje alatt sok üzemi munkással, bányásszal találkoztunk, ök is érdeklődéssel néztek meg mindent. Jussuk is van a kiállítás minden darabjához, mert az eredményeket a dolgozó parasztok az ő segítségükkel érték el. A párt- és a kormány mező- gazdaságfejlesztéséről szóló december 19-i határozata a termésátlagok növelését tűzte célul. A kiállításon lévő különböző korszerű gépek, munkaeszközök, e nagyszerű cél megvalósulását segítik. Ha csak egy pár szóval is, de érdemes megemlékezni arról, hogy milyen véleménnyel voltak a látogatók a gépekről, A tyukodi Előre tsz egyik tagja, Tarcsa János kiváló termelőszövetkezeti dolgozó ígv nyilatkozott: „Olyan géneket láttam, amelyek felülmúlták várakozásomat. Biztos vagyok benne: nemcsak a búzát, hanem hamarosan a kukoricát is kombáimral aratjuk le.“ BÉRES ANTAL elvtárssal, a bu- csai Petőfi tsz elnökével az erdészeti pavilonban beszélgettünk. — „Érdemes volt eljönni, nagyon sokat tanultam, különösen az öntözéses bemutató tetszett. Naey terveink vannak nekünk is. Öntözéses gazdálkodásunkat tovább akarjuk bővíteni. Most már felhasználjuk az itt tanultakat is“ — -mondotta. — A kiállítás valóban nagyon szép, tanulságos, érdemes megnézni, a gazdaember sokat tanulhat. Szekulity Péter V alamelyik humorista azt írta, ' hogy a m.j korunkban felnéznek a nőkre. A vonatban és az autóbuszon persze, ahol a férfiak nyugodtan ülve maradnak, s érdeklődésük jeléül legfeljebb feltekintenek az álldogáló nőkre. A fiatalokra természetesen. Ha már az udvariatlanságról van szó, előttem van az a férfi, aki a szolnoki Vörös Csillag moziban a napokban az előadásra váró emberek között úgy vezette a kerékpárját, mintha az párbajtőr lett volna keréken, esetleg köszörűkő lánctalpakkal, vagy amint mondani szokás, úgy hatolt a tömeg közé, ahogy a forró kés a vajba. * Aki így törtet, annál udvariasságról beszélni, veszett fejsze, hiszen nem csak arról volt szó, hogy valakinek beolajozza a ruháját, vagy a lábára lép, hanem arról, hány gyerek bőre horzsolódott le a nagyiramú bevonulás nyomán. (A mozi mesefilmet játszott, sok volt a gyereklátogató, délután 5-kor.) Valaki megszólította a kerékpáros Grál lovagot: — Miért jön ilyen sok ember közé biciklivel? —Mire az hanyagul így válaszolt: — Jegyért. Jó lett volna egy bilétát azonnal kiutalni ennek a szemüveGYERÜNK A MOZIBA ges, embertmimel'ő járókelőnek. Akár 3.30 forintért, akár olcsóbban. Tőlerti ingyen is hozzájuthatott volna. Pesze nem a kis Muck meséihez, nem is a kertmoziba. Talán a mezőgazdasági kiállítás valamelyik csoportjához, azzal a megjegyzéssel: „Ezt a fajtát nem tenyésztjük“, * De mert az életnek nemcsak hamva van, tüze is akad elég, azt is meg kell mondani, hogy nem ve-* szett ki az udvariasság, az emberszeretet, legfeljebb többségükben nem a férfiak a hordozói. Szép, magasihcmlokú, őszhajű néni a mozi egyik jegyszedője. Kedvesen igazítja el a sorokat, gondosan vigyáz arra, hogy aki leült a bűvös vász<j*n elé, azt senki, semmi ne zavarja. A gyerekele előre köszöntik, s a kamaszok is ei- hallgatnak, ha melléjük lép. Az előadás végén a legfiatalabb korosztály (ismétlem: mesefilme* játszottak) átvéve a filmen szereplő srácok kezdeti stílusát — szopik,- köhög, vizet kér, sír és kiabál. Az út hosszú a kijáratig, végig kell Visszament a i érni el őm 11 n!% áb íi Baráth Péter régebben minőségi ellen őr volt a Jászberényi Aprítógépgyárban. Most, szeptember 1-től, mint csapágyöntő dolgozik. Eddig is igen szép eredménnyel. Csapágyfémből, forrasztóónból és faszénből 20 százalékos megtakarítást ért el. A vásárlási és Értékesítési visszatérítésről A földművesszövetkezeti tagok nagy örömmel fogadták a vásárlási és értékesítési visszatérítés bevezetésének hírét. Régi vágyuk volt. hogy akik az alapszabályzatiban előírt és vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek, azokat anyagi juttatásban is részesítsék. A kisújszállási föidművesszövet- kezeti tagoknak teljesült is ez a kérésük, mert megkapták a vásárlási és értékesítési visszatérítések után járó összeget. A jászladányi földművesszövetkezetnél még eddig nem kezdték meg a visszatérítés kifizetését, de kiszámították, hogy egy-egy szövetkezeti tag 100 Ft bejegyzés után 9 60 Ft-ot kap vissza. Katona Istvánná, Kiss Demetemé, Katona Lajosné és még nagyon sokan a*, I. félévi visszatérítéskor 100 forintot kannak. Mint mondani szokták, a hír szárnyon jár. Ez is csakhamar eljutott Jászladányba, azok közé is, akik még eddig nem tisztázták részjegyeiket. Kun András szövetkezeti tag szeptember 6-án rendezte befizetését és nyomban meg is kapta vásárlási könyvét. A TI. félévi eredmény alapján már ők is részesülnek vásárlási visszatprí+pyhpp.. | Erre a hírre | eddig tizenegyen 'érték felvételüket Jászladányon a szövetkezeti tagok sorába. Minden olyan szövetkezetnél szaporodott a tagok száma, ahol a földművesszövetkezet foglalkozik a vásárlókkal. Sok dolgozó paraszt rájött arra, hogy érdemes szövetkezeti tagnak lenni, mert az áruellátás biztosításán kívül a jegyzett részvénye alapján anyagiakban is részesül. • - Meg kell azonban mondani, hogy a vásárlási és értékesítési visszatérítések kifizetésének előkészítése nem mindenütt megy megfelelő ütemben. A jászberényi járásban ezt a munkát igen elhanyagolták Az ottani szövetkezetek még ez- idáig sem küldték be a Járási Központhoz jóváhagyás végett azoknak a tagoknak a névsorát, akik az I félévben visszatérítésben részesülnek, Csáti Lajos, Szolnok 3 A tanácstör tény tervesetről Abban a vitában, mely a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága által nyilvánosságra hozott tanácstörvény-tervezetről kialakult országszerte, megyénk dolgozói is n agy számban hallatták véleír ényüket. A vita további zavartalan kibontakozását akarjuk elősegíteni azzal, hogy több vonatkozásban részletesebben ismertet-- jük a tervezetet és néhány olyan különbségre hívjuk fel a figyelmet, mely az 1950. évi tanácstörvény és a jelenlegi tervezet között van. A tanácsok felső irányítása Az 1950. évi tanácstörvény nem határozta meg elég élesen, hogy a tanácsok nem a Minisztertanácsnak, hanem az államhatalom legfelsőbb szerveinek, az Országgyűlésnek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának vannak alárendelve. Ennek következtében alakult ki az a gyakorlat, hogy a tanácsok irányítását felülről lényegében állam- igazgatási (végrehajtási) szervek és nem államhatalmi szervek látták el. Egy ideig a tanácsokat a Belügyminisztérium Helyi Tanácsok Főosztálya irányította, tehát nem is a Minisztertanács. A tanácsok választott testületi, államhatalrr i szervek. Hatalmat gyakorolnak helyi ügyeikben és helyi keretek között. A tanácsoknak ez a szerepe nem volt eddig kid orr. borítva. Ennek következtében már a tanácsülések külső képén sem látszott meg a tanács hatalmi szerepe. Ritkán hoztak tané-* csaink határozatokat, ritkán foglal-* tak állást a helyi kérdésekben. Ez is egyik oka annak, hogy egyes tanácsülések ellaposodtak és csők-* kent a tanácstagok érdeklődése. Az új tanácstörvény-tervezet a tanácsok felső irányítását legfelsőbb fokon az Országgyűlés és a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa hatáskörébe utalja. Miután ezek a szervek törvényhozó, államhatalmi szervek, irányításukban kifejezésre jut az, hogy az általuk irányított tanácsok is a közösség akarata nyilvánításának, a helyi ügyek szabályozásának szervei. i A tervezet ugyanakkor, amikor kimondja, hogy a tanácsokat legfelsőbb fokon az Országgyűlés és az Elnöki Tanács irányítja, megszabja a tanácsszervek (végrehajtóbizottság, szakigazgatási osztá-* lyck) irányításának módját is. A tanács és a Hazafias Népfront Felszabadulásunk után gyökeresen megváltoztak országunkban a termelő viszonyok, ezek nyomában a hatalmi viszonyok. A hatalom gyakorlásában részt vesznek a dolgozók tömegei. Ennek széles teret adnak a tanácsok. Az új törvény- tervezet elő fogja segíteni, az eddiginél elevenebbé fogja tenni a dolgozó tömegek részvételét a hatalom gyakorlásában. Mindez igen alkalmas a munka és állampolgári fegyelem1 erősítésére, az állam iránti kötelezettségek teljesítésének fokozására, az egész dolgozó nép alkotóképességének és készségének növelésére. A Hazafias Népfront magasabb színvonalon való létrehozását az a körülmény teszi jogosulttá és szükségessé, hogy dolgozó népünk különböző rétegei egyre inkább tömörülnek népi demokráciánk gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzései, valamint a béke eszméje körül. Erősödött a dolgozók erkölcsi, politikai egysége, szükséges tehát annak a formának a megalkotása, melyben ez az egység élhet, látható alakot ölthet és rrind nagyobb erővé fejlődhet. Ez á forma a Hazafias Népfront. Bár a tanácsokban, mint ha-* talmi szervekben is tömörülnek a dolgozók legkülönbözőbb rétegei, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok stb., azonban ez a tömörülés az állam által teljesítendő gazdasági és kulturális feladatok megoldását, elvégzését célozza. A Népfront alkalmas arra, 'hogy ezeknek a feladatoknak végrehaj- tására lelkesítse és mozgósítsa a dolgozó tömegeket felvilágosító munkával, a Hazafias Népfront Bizottságok szervezésével, kulturális- és társadalmi tevékenységgel. Ami pedig nem kevésbbé fontos, szervezi a dolgozókat a békéért folyó harcra. | A tanács és a Hazafias Népfront nem teszik tehát feleslegessé egymást, sőt csak együttműködve tudják feladataikat megoldani. A tanácsoknak a Hazafias Népfrontra támaszkodva kell feladataikat elvégezni. A Népfront kiszélesítése ennek következtében nagy lendítője lesz a tanácsok jó munkájának. A karcagi Lenini Igazság fsz-ben csépelik a rizst A karcagi Lenini Igazság tsz-ben egy héttel ezelőtt kezdték a bő termést ígérő rizs aratását. Mintegy hatszáz ember végzi ezt a fontos munkát, hogy idejében és veszteségmentesen takarítsák be az idei rizstermést. A termelőcsoport tagjai az arat tással egyidőben hozzálátnak a csépléshez. A vezetőség a fogatok egyrészét ráállította a hordásra is, E héten meg is kezdték a cséplést és szállítják a term ést a rizshántoló malomiba. Ki! AfÉPlAP Olvasóink közül többen érdeklődtek már a napraforgó beadásával kapcsolatos juttatások mértéke és mennyisége felől, Éppen ezért a következőkről adunk tájékoztatást: Az adó és beadási kötelezettség teljesítésére beadott napraforgómenni a nézőtéren. Ez eléggé nehéz dolog karban, háton gyerekkel Az őszhajú néni rettenthetetlen szigorral néz azokra, akik a legközelebbi úton. a várótermen át akarnak távozni. De ez csak a férfiaknak, az egyedüllé-vőknek szól. A gyerekes mamákra mosolyog és nem engedi a kerülőt, kiereszti őket a várótermen át a Ságvári- útra. — A szabály, az szabály ■— mondja egy könyöklő fiatalembernek. — De egyformán kötelező szabályok nincsenek, maga csak menjen a Sütő-utca felé, * — A filmet nem én készítem, vetítem. Hangom sincs az előadás alatt. Figyelem az embereket, szeretem őket. S mert a mamák úgyis keveset láttak a filmből, hiszen a gyerekekre vigyázni kellett — hadd érjenek gyorsabban haza kicsinyeikkel. Kímélni kell őket. — S felemeli a bársonyfüggönyt előttük. — Pá-pá — köszön el egy pöttöm fiúcska -a jegyszedőnénitől. — Ugye, anyu, ide máskor is eljövünk? Nem baj, ha az előadásra nem akarsz bevinni, eljátszom én a nénivel, amíg te a mozit nézed ... —gri. mag minden mázsája után a termelők 2 liter étolajat, I-ként 11 Ft-os. 1 kg szappant, kg-ként 14 Ft-os és 5 kg olajpogácsadarát, kg-ként 9.65 Ft-os kedvezményes áron vehetnek igénybe a kijelölt földmű- vesszövetkezeti cseretelepen. Amennyiben az adóba és a beadásra átadott napraforgómig mennyisége az 1 q alatt van, úgy a termelő részére az étolajat, szappant és olaipogácsadarát egy részletben kell kiadni. 1 q-nál nagyobb mennyiségű napraforgómag beadása esetén, a termelő az étolajat, a szappant és az olajpogácsadarát két részletben veheti át. Az első részletet a napraforgómag beadásától 1955 január 31-ig, a második részletet 1955 február 1-től május 31-ig lehet átvenni. Minden termelő az adó és beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó napraforgóját a Terményforgalmi Vállalatnak, vagy szabad áron eladhatja, vagy úgy adhatja át, hogy azért cserébe étolajat és olajpogácsadarát kapjon. A cserére beadott napraforgó- mag után mázsánként 17 liter étolajat és 20 kg olajpogácsadarát adnak ki ellenérték nélkül a kijelölt földművesszövetkezeti telepek, Ezt a mennyiséget ugyancsak két részletben kaphatják meg a termelők a cserére beadott napraforgómag mennyiségére való tekintet nélkül. Amennyiben a termelő az étolajra nem tart igényt, az szappanra is átcserélhető,
