Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-16 / 219. szám

1354 szeptember 16. SZOLNOKMEGYEI \EPLAP Miért nem kap munkát a Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Szokatlan csend, nyugalom honol a Mezőgazdasági Gépjavító portá­ján, mintha csali ünnep lenne. Az építkezéssel járó rendetlenségnek, felfordulásnak már nyomát sem le­het látni a tiszta udvaron s a gon­dosan elkerített műhelyelőtti rész­ről is eltűnt a javításra váró trak­torok serege. Nyugalom van a nagy szerelőcsarnokban is, s csak néha- néha gördül be az üzem kapuján egy teherautó, ami rendszerint egy idejekorán kivénhedt Lanz Bulldo­got hoz magával. Jó látni a rendbetett üzemet és tisztaságot, azonban mindezek nem jóra vallanak. , Talán ennek lehetne nevezni a nyári hónapokat a mezőgazdasági gépjavítóban. A szolnoki üzem­ben azonban még a holtszezonnál is mélyebb ponton állnak jelenleg. A dolgozóknak mintegy kéthar­madrészét tartósabb szabadságra küldték s a megmaradó egyharmad rész is apró-cseprő munkákkal, sa­ját rezsiben végzett beruházások elkészítésével foglalkozik. Egyedül a forgácsoló műhely kivétel ez alól, amelyik nagymértékben el van lát­va bedolgozó munkákkal s még többszáz kilométerre lévő üzemek részére is dolgoznak. Traktorok és mezőgazdasági gépek javítása alap­jában véve nem folyik. • Persze nem azért, mintha nem volnának hibás gépek és traktorok megyénk gépállomásain és állami razdaságaiban. Még több is van, mint kellene. A valóság az, hogy gépállomásainkon nem eléggé bíz­nak meg a megyei gépjavító üzem­ben. A gépállomások maguk készítik el pl. most a legnagyobb munka idején a nehéz fogasokat, holott a gépjavító vállalat ajánlkozott erre a munkára, merthogy igen nagy ssabad­kapacitása van. Nem bízták meg a feladattal, pedig igen jól jött volna ez a munka is, hogy a dolgozók nagyobb kereset­hez juthassanak. Tulajdonképpen október 20-án kezdődnek meg majd az őszi és téli gépjavítások. A helyzet az, hogy ezek a hónapok sem biztatnak tel­jes sikerrel. A megyei gépállomá­sok és állami gazdaságok ugyanis nagyrészt a pestmegyei gépjavító­val kötötték meg a traktor javítási szerződéseket. Körülbelül 60—7 0 traktor hiányzik ahhoz, hogy telje­síteni tudja tervét a szolnoki gép­javító. Mindez nem véletlen. Gépállomá­saink azért nem bíznak a szolnoki üzemben, mert a kijavított gépek minősége nem felelt meg a követel­ményeknek. Volt eset, hogy a ge­neráljavított gépek még hazáig sem1 tudtak elmenni a saját „lábukon’1, nemhogy a mélyszántást bírták volna. Ezt még tetézték az indoko­latlan kifogások is, mikor a gép­állomások igyekeztek a hozzá nem­értés miatti géptöréseket is a gép­javító hibájául felróni. Mindez semmit sem von le az üzem vezetőinek felelősségéből, — azonban ok sem lehet arra, hogy megyénk új létesítményét, a több­milliós költséggel és modern szer­számgépekkel ellátott üzemet ki­használatlanságra kárhoztassuk. A meg nem engedett szerződéskötések, (— mert sem a párt, sem a minisz­térium nem járult hozzá ahhoz, hogy más megyébe küldjék trakto­rainkat javítani —) emellett teteme­sen megnövelik az önköltséget is. A következmény ugyanis az lesz, hogy amennyiben a szolnoki gépja­vító szabad kapacitással rendelke­zik, Pest megyéből, ^őt a Dunán­túlról is kap traktorokat trösztje útján. A felesleges oda- és vissza­szállítás várakozásra, szervezetlen­ségre és nagy költségekre ad okot. A megyei gépjavító vezetősége és műszaki gárdája tanult az elköve­tett hibákból és megfogadta a bí­rálatot. Ezideig is komoly intézke­déseket tettek már a minőség meg­javítására, a pontosabb, gyorsabb munkára. A kijavított és átadásra váró traktoroknak elkerített helyet ké­szítettek, hogy elejét vegyék egye­sek kapzsiságának. Az elmúlt év­ben ugyanis sok hiba adódott ab- bó\, hogy az elkészített traktorok­ról lelkiismeretlen egyének vissza­vették az alkatrészeket s a selejte­sen „sikerült“ alkatrészek helyett újból elszámoltatták. Korszrűsítet- ték a hűtőjavítóüzemet is. Az ön­töde korszerű edzőkemencével és öntőtengelyekkel bővült. — Kapott Id Balia János tiszainokai lakos ügyét a megyei begyűjtési hivatal­nál vizsgáltuk. Panasza jogos volt. Intézkedtek a megyei terményfor­galmi vállalatnál a többletként be­adott búza „B“ és „Sz“ ár közötti különbözet megtérítése iránt. t A szolnoki városi tanács mező- gazdasági osztályától 1951 novem­berében csereingatlant kaptam, amit azóta is magam művelek. Ez- évben nem tudták kiállítani a be­adási könyvet, mert a gazda­pirométert és precíz keménység­mérő műszert, mely lehetővé teszi a pontosabb anyagvizsgálatot. Az új, lúgos mosógépben egy­szerre egy egész traktort lehet megtisztítani. Egy 20 lóerős motor 10 légkörös nyomással végzi el a javításba bevitt traktorok precíz tisztítását. A hajtókarak bederék- szögelését, melyet eddig kézzel vé­geztek s ez rendszerint a csapszeg megkotyogósodásához vezetett, — most századmilliméter pontossággal egy készülék végzi el, mégpedig az eddigi 58 perc helyett 11 perc alatt. Ezekkel és más hasnló újításokkal és beruhá­zásokkal akarja elérni az üzem azt, hogy a jövőben minőségi javítást tudjanak végezni s csökkentsék az önköltsé­get is. A legtöbb minőségi hiba eddig talán a dolgozók képzetlenségéből odódott. A szakmunkáshiány miatt néha olyan embereket is beállítot­tak a szereléshez, akik azelőtt soha sem foglalkoztak hasondó munkával. Most az üzem vezető­sége beszerezte a traktorok felépí­tésének színes rajzát s az egy-egy munkafolyamatot végző dolgozók­tól a művezetők kikérdezik majd, hogyan ismerik munkájukat. Fok- ról-fdkra rövid tanfolyamokon is­mertetik majd az elvégzendő mun­kát, hogy bizonyos idő múlva jól- képzett traktor javító szakembere­ket nyerjenek. A megyei gépjavító dolgozói igye­keznek felszámolni az eddigi hibá­kat. Módot kell adni az üzemnek arra, hogy munkában edződhessen, fejlődhessen. Gépállomási és állami gazdasági vezetőink igyekezzenek a szűk hivatali érdekek fölé he­lyezni a népgazdaság érdekeit s lássák el erejéhez mérten munká­val a javítót. lajstromban nem szerepelt a neve­men. A mezőgazdasági osztály sze­rint ezt a földterületet 1953-ban más kapta. Kérdésem: kit illet a föld — írta Kántor József Szolnok­ról. Ügyében a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a következő vég­határozatot hozta. „A szolnoki 5061 hrsz. 5 kát. hold 536 négyszögöl je­lenleg más nevén álló ingatlan tu­lajdonjogát Kántor József szolnoki lakos javára kebelezze be a szolnoki járásbíróság telekkönyvi hivatala, csere jogcímén.“ SÉTA A MEZŐGAZDASÁGI KiÁLLITÁSON •cséretet «érdemelnek jó eredményeikért. 20 holdas öntözéses kukoricájuk át­lag 40, míg a cukorrépa 290 mázsát termett. A nagyrévi „Haladás'’ 55 mázsás kukoricaterméssel diesele edhet. A szolnokmegyei egyé­nileg dolgozó parasztok eredményeit is sokan meg­jegyzik. Érdemes is. Túri Ferenc tiszaőrsi lakosnak 2 hold öntözéses kukori­cáján 104 mázsa termett. Többen állnak Ács Ven­del dombóvári 11 holdas dolgozó paraszt búzája előtt is. Nem is csoda, 18 mázsa 64 kilót csépelt holdanként. A NÖVÉNYTERMELÉS mesterei valóságos öntözé­ses telepet építettek. A szarvasi állami gazdaság dolgozói elkészítették a gazdaság kicsinyített má­sát. Még a „Körös is itt folyik’“. Kis szivattyúk dolgoznak, „ontják’“ a vi­zet. Olyan minden, mint a valóságiban. A látogatók — munkások és parasztok — egyaránt sokat tanul­hatnak itt. * Az állatistállókban is van miben gyönyörködni. Egymás mellett szebbnél- szebb lovak, csikók, tehe­nek és disznók. A tisza- zugot, csépai, tiszakürti és tiszaugi dolgozó parasztok kénviselik. Obema József csépai 17 holdas középpa­raszt Tündér nevű, na­gyon szép arabs deres lo­vát ápolta, amikor ott voltam, ő mondotta el, hogy a tiszazugi arabs de­res tájfajta tenyészetet mutatják be. Pintér Sán­százalékos takarmányérté­kesítési megtakarítást ért el. 112 kg után kapott hús- prémiumot. A kiállításon szerzett tapasztalatokkal még jobb munkát végez­het majd a tsz-ben. A növénytermesztés és állattenyésztés mellett szólni kell arról is, hogy aki enni, vagy inni akar, bőven találhat ebhez való alkalmatosságot. Tetőtől talpig újba öltözhet bárki. A szebbnél-szebb ruhák­ból, cipőkből,., kabátokból és bundákból bő válasz­ték van. A kisipari ter­melőszövetkezet dolgozói is kitettek magúkért. Min­den megyének külön el­árusító helye van. A kalo­csai, mezőkövesdi, vala­mint dunántúli és tiszán- inneni népviseletből, me­zőtúri és turkevei fazekas­készítményekből és más kisipari árukból is nagy készlet van. A LÁTOTTAK minden­kit meggyőznek arról, hogy a kormányprogramm nyomán dolgozóink mun­kakedve megnőtt. A kiál­lításon is tanúi lehetünk annak, milyen hatalmas segítséget kanunk a Szov­jetunió élenjáró mezőgaz­daságától, láthatjuk a test­véri népi demokráciák eredményeit. Ezekről a legközelebbi napokban írunk — de azt kérjük me­gyénk dolgozóitól, munká­soktól, termelőszövetke­zeti tagoktól, egvéníler dolgozó narasztoktól. szel lemi dolgozóktól, hogv személyesen is gvőződle­nek meg mindezekről a kiállításon. Fülemen Lajos 5 KÉPEK A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL A magyar ipar készítményei a mezőgazdasági kiállításon. Traktorok, kombájnok, ekék, boronák sokasága mellett, bemutatják a leg’’j bb tipusú „Pannónia“ 250-es motorkerékpárt is. A mezőgazdasági kiállítás főpavilonja. Itt kapott helyet a növényter­melésben legjobb eredményt elért állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó parasztok küldeménye. • • Üzenet a Mezőgazdasági Kiállításról A JÄNOSHIDAI DIMITROV TSZ TAGJAINAK. Nagy öröm számomra, hogy résztvehetek az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon. Arra kérem dolgozótársaimat — főleg Varga István növénytermesztési brigád­vezetőt — jöjjenek fel ők is, igen szép és mindenki részére tanulsá­gos a kiállítás A látottakat haszno­síthatjuk odahaza, a tsz-ünkben. Kertész Imre, kiv. állattenyésztő. * CSIK JÓZSEFNÉNAK, Jászból dogháza, 242. sz. Elismerő oklevelet kapott a bi­kánk s ennek természetesen szív­ből örülök. Meg is nézik a látoga­tók, igen tetszik nekik az állat göndör szőre, szép testalkata. — Elhatároztam, úgy gazdálkodók, hogy a következő kiállításra még szebb állatokat hozzak. Persze, igyekezni kell majd, hogy jószá­gaim akkor is megállják helyüket, mivel állattenyésztésünk igen szép fejlődés előtt áll Szeretetteljes üdvözlettel: CSIK JÓZSEF. * JANÓ JANOSNÉNAK, Kisújszállás, Petőfi tsz. Örömmel közlöm, hogy második díjat nyert a bikánk. Bebizonyoso­dott ezáltal, hogy érdemes az álla­tok nevelésével törődni, értékelik munkánkat, örömömet fokozza, hogy az egyetemen tanuló lányunk is felkeresett, ö is büszke eredmé­nyeinkre. Vele együtt csókol: a férjed. A munkások segítsége a termelőszövetkezetnek A szolnoki Jármű- ” javító Vállalat április 6-án védnöksé­get vállalt a kunmár- toni Zalka Máté ter­melőszövetkezet felett. Szerződésükben annak­idején az is szerepelt, hogy az előforduló ja­vításokat minden eset­ben elvégzik, vagy a helyszínen, vagy az üzemben, ahogyan a helyzet megkívánja. A kunmártoni ter­melőszövetkezeti tagok ma már egyre inkább érzik a munkásosztály segítségét. Szükségük is van erre, számtalan olyan probléma adódik gazdaságukban, amit a maguk erejéből csak nehezen tudnának megoldani. A Járműja­vító szívesen nyújtott segítőkezet a munká­hoz, felkészültségük, jártasságuk is megvau ahhoz, hogy elvégezzék a vállalt feladatot. Az üzemben sokan külön erre a munkára van­nak beosztva. Szabó István és Földi Géza elvtárs, de számtalan esetben a pártbizottság tagjai is szinte hegen­ként tartanak szemlét a szövetkezet terüle­tén. Az ott észlelt hi­bákat feljegyzik és pár napon belül már szere­lők, lakatosok, hegesz­tők szorgoskodnak a tsz udvarán. Az admi­nisztrátorok a helyes anyagkezelésre tanítják meg az ott dolgozókat. kJ ájustól számítva 1 1 is hosszú papír­lapokon sorolhatnánk az üzem segítségét. Például májusban meg­javítottak 170 folyó­méter vízvezetékcsőhá­lózatot, 100 darab já­romkarikát és 35 da­rab különböző reszelő újravágását végezték ei. Az említett hónap­ban a kulturbrigád is kitett magáért. A „Ci­gánybáró” című ope­rettel szórakoztatta a dolgozó parasztokat. Júniusban sem tet­tek kevesebbet az ü'em dolgozói. Kijavítottak és üzemibe helyeztek 1 kalapácsos darálót (medigágó). Bevezettek 100 folyóméter vízve­zetékcsőhálózatot a kút- tói a tehénistállóig. Jú­niusban sürgetés volt a munka a szövetkezetben Nagy napra készülőd­tek, egészévi kenyerük betakarítására, az ara­tásra. Igenám, de nem volt elég aratógép. A Járműjavító ekkor is segített, kilenc fűka­szálót alakítottak át aratógépnek, mire az aratás megkezdődött. Júliusban csak a nagy munkákat említve, 3 darab kalapácsos dará­ló rostáját, augusztus­ban pedig 40 db komp­lett traktor kapaszko­dó körmöt készítettek el és 46 db ablakkeret munkáit végezték el. C zívesen nyújtott ~ segítséget bár­milyen m u k á b a n is az üzem. Megcsi­nált például számtalan csavart és anyát, kü- szöbszögvasat, vagy fűrészlapot. Említésre- méltó munkát végeztek Vass Lajos, Takács Pé­ter, Juhász Pál hegesz­tők, akiknek sok része van abban, hogy a kun­mártoni Zala Máté tsz időben learatott. flz általános iskolai tanulók fiszí jutalom üdültetése A SzOT a múlt iskolai évhez ha­sonlóan ebben a tanévben Is meg­rendezi az általános iskolai tanu­lók őszi jutalom-üdültetését. Az üdültetés szeptember 17-én kezdő­dik Budapesten, a csillebérci út­törőtáborban. A begyűjtésben élen­járó rr egyék oktatási osztályai je­lölik ki, melyik osztályokat küldik ■jutalomüdültetésre. A kijelölt osz­tályok növendékei nevelőikkel együtt érkeznek és az üdülés alatt is folytatják tanulmányaikat. 1953 őszén 1560 általános iskolai tanuló vett részt az üdültetésben, az idei évben már 2000 gyermek vesz részt. Ezenkívül a parádfürdői és az ormánypusztaí SzOT gyógy­üdülőkben 1200 tanulót részesít népi demokráciánk gyógyüdültetés- ben. (MTI.) HA VALAKI azt kémé 1 tőlem, hogy egy mondat- < ban válaszoljak a Mező- < gazdasági Kiállításon Iá- I tottakról — nem tudnám : kérését teljesíteni. Köny- : vek telnének meg, ha a i tervezéséről, építéséről, a • gépekről és terményekről, valamint a bemutatott ál- \ latokról mindent elmonda- < nék. A rendezők tudásuk és munkájuk javát adták. A hatalmas csarnokok és ki- 1 állítási helyiségek, a gvö- nvörű szobrok elnyerték a látogatók elismerését és < csodálatát Talán a növénytermesz­tés pavilonja a legna­gyobb. Termelőszövetke­zeti és egyénileg dolgozó parasztjaink termelvé- lyeik legjavát küldték el. \ csarnokban megtalál­hatok az ország minden lerrrényét. Citromfa, tel­ve gyümölccsel, szőlőtő hatalmas fürtökkel, s az Alföld meghonosodott új r övénye, a szép tömöttka. lászú rizs. A KARCAGI „Lenini Igazság“’ tsz rizstermelési eredményeit táblák hir.le- Mk. Az elmúlt évben Ró- ■'sa Gyula. Huszti Sándor és Szabó István telepve­zetők irányításával 120 holdas telenükön 32 mé­zsás, míg 210 holdas réei telepükön 19 mázsás 61- 'setermést értek el. Az eev holdra eső tiszta jövede- '°m tízezer forint volt. Fav munkaegységre 65 fo- r:ntot osztottak, s ebbő': 40 forintot a rizs fedezett. A cibakház! „Vörös Csillag“’ tsz tagjai is di­dor tiszakürti állatorvos s Gizi nevű lova I. díjat, 1 Kornó Mária 5 holdas e csépai lakos Csinos nevű i lova III. díjat, Kocsi Mi- s hály csépai 7 holdas dől- r gozó paraszt Baba nevű t lova elismerő oklevelet érdemelt. a BALOGH MIHÁLY ti- s szaugi 12 holdas középpa- e raszt Rigó nevű lova az £ ötös fogatban fut a fenti í lovakkal. A fogatokat még t ezután értékelik. Arról is t beszélt Józsi bácsi, hogy 1 nagyon sokat tanult és ia- t nul a kiállításon. Az itt t szerzett tapasztalatokat a r község dolgozó parasztjai- i nak átadja, hogy minél t nagyobb körben haszno- í síthassák a fejlettebb c módszereket. i „Gyurit’’, a kiállítás 560 i kilós sertését ismerik már 2 az egész országban. Ne- 1 kém azonban nagyon meg- I tetszettek az öcsödi Sza- 1 badság termelőszövetkezet kismalacai. Tizenketten ] vannak testvérek. Any- ] jukkát együtt láttam 3 őket — amikor reggeliz- ] tek. Hathetesek, még, de ] testvérek között is meg- ; nyomják a 25—30 kilót < darabonként. A harmadik ; díjat érdemelték ki a bí- , rálóbizottságtól. RÓNYAI KÁROLY elv­társ, sertésgondozó jó munkát végzett a tsz-ben. A „Kiváló mezőgazdasápi ] dolgozó“ jelvény boldog tu­lajdonosa. Odahaza 80 hí- : zóval törődik. A múlt hó­napban húszat adott át a begyüitőnek. Négv hónap alatt 60 kg-ról 140 kg-ra hizlalta a jószágokat. 27

Next

/
Thumbnails
Contents