Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

Oktatásügyünk problémái „A legtöbb feladat az, hogy az általános iskolát valóban általá­nossá tegyük, különösen a falun és a tanyákon*’ — mondotta a tanév előkészítését ismertetve Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter. Az elmúlt tanévben az nehezí­tette meg az általános iskolákban a munkát, hogy egyes tárgyak anyaga túlzsúfolt volt. Az új tan­évben az összes tárgyaknál jelen­tős tananyagcsökkentés lesz, hogy még nagyobb tárgyi tudást — s ugyanakkor több szabadidőt, játé­kot, szórakozást biztosíthassunk az ifjúságnak. Sok új tankönyv is kerül forga­lomba az idén, bár egyelőre meg­marad az eddig használt könyvelt nagy része. Csak azokat cserélik ki, amelyek helyett már valóban jobbat tudnak adni. Ilyen például a VI. osztályos mértan, amelyet két évig csak kísérletileg használ­tak, s most, hogy bevált, az ország összes iskoláiban rendszeresítenek. Ugyancsak kísérleti tankönyv lesz az ötödikosztályos számtan és nyol­cadikosztályos mértan. Az általános iskolák alsó négy osztálya számára 13 új kísérleti tankönyv készül. Ilyen az elsőosz­tályosok számára készített „Betű­vetés“ című és — az eddigiektől eltérően — a külön olvasó- és számtankönyv. A másodikosok már külön nyelvtant is kaptak. Az új könyvek a legjobb írók, művészek és gyakorló pedagógusok bevoná­sával készültek. Az illusztrációk 4—6 színnyomásnak, a negyedikes földnajzkönyvet pedig számos mű­vészi fénykép is színesíti. Ezek az új kísérleti tankönyvek kétévi „próbaidő*-, bírálat és átdolgozás után kerülnek majd állandó, orszá­gos rendszeresítésre. Az általános gimnáziumoknál a fő probléma ma nálunk a végzett tanulók elhelyezkedése. Mint az oktatásügyi miniszter rámutatott, az idén mintegy 6500 érettségizett nem folytathatja tanulmányait az egyetemen. És ez a szám évről évre emelkedni fog. Ennek az a magyarázata, hogy a gimnáziumot elvégzők száma tovább nő, az egye­temekre felvehetők száma azonban aligha fog változni. Tehát évről tvre több érettségizettnek kell Yiegtalálnia munkahelyét az egye­temeken kívül. Téves volna azon- bon azt hinni, hogy a növekvő szá­mú érettségiző diák problémája tehertétel. Ellekezőleg. A termelés minőségének javítása, a közleke­dés és kereskedelem kulturáltsá­gának emelése érdekében mind nagyabb szükség van valóban mű­velt, széleslátókörű dolgozókra, Még nagyobb szorgalommal Mi, a szolnoki Közlekedési Mű­szaki Egyetemen lévő koreai hall­gatók, már egy éve tanulunk Ma­gyarországon, hogy a jövőben szo­cializmust építő hazánk alkotó mér­nökei legyünk. A koreai nép há­rom éven át, nehéz körülmények között küzdött és győzött a betola­kodó barbár ameriakaiak ellen. A fegyverszünet után gyors ütemben megindult romokban he­verő hazánk újjáépítése és ez a hatalmas feladat kötelez bennün­ket is arra, hogy a tudást a lehető legjobban sajátítsuk el. Tanulmányi időnkből már egy év elmúlt és elmondhatjuk, hogy mi­vel még mindig nem tudunk jól magyarul, nehéz körülmények kö­zött kellett és kell fejleszteni is­mereteinket.­Először itt, Magyarországon ke­rültünk szembe azzal a kérdéssel, hogyan is kell tanulnunk? Az egyetem vezetősége azonnal segít­ségünkre sietett. Határozatot hoz­tak, melynek alapján az egyes tanszékek hetenként külön előadá­sokat tartottak részünkre, külön jegyzetet adtak számunkra és mel- lénkállítottak egy-egy magyar egyetemi hallgatót. Mi magunk is megszerveztük egymás segítését, az erősebbek, a magyar nyelvben jártasabbak ta­pasztalatcseréjét. Az eredmény nem is maradt el. Az elmúlt tanévben 3.8 tanulmányi átlagot értünk el. Kim Ri-Zu elvtárs kitűnőre, Káng Szin-Ho elvtárs jelesre. Kim Hjan- The és Kim Bon-Szu elvtársak jóra kollokváltak. Nem mondhatjuk, hogy a nehe­zén már túl vagyunk. Ezért a mr>.,t meginduló tanévben is ugyanúgy, sőt még nagyobb szorgalommal kell tanulnunk. A jövőben még inkább mint ed­dig, azon dolgozunk, hogy jobb tanulással, a magvar néppel való testvéri viszonv elmélyítésével ha­zánk minél jobb szakemberei és a magyar-koreai barátság harcosai legyünk. Kim Hjan-The egyetemi hallgató Szolnok Tegnap még óvodások voltak búcsú az óvodától Augusztus 31-én délután búcsúztak a Marx- parki óvoda kispajtásaitól az iskolába kerülő gye­rekek. A kedves ünnepségen résztvettek az első osztályt tanító pedagógusok és a szülői munkaközös­ség tagjai a 'boldog szülőkkel együtt. — Az óvoda tizenöt kis tagja az általános iskolában ismerkedik majd a betűvetés nagy művészetével. Arra nevelték őket, hogy jótanulásukkai hálálják meg gondtalan gyem ekkorukat. Tánccal, dallal köszöntötték a kicsik iskolába induló pajtásaikat. A szülői munkaközösségtől füze­tet, képeskönyvet, a kicsiktől saját készítésű szívecs- két kaptak a gyerekek. Édes, csilingelő hangon éne­keltek ,a „nagyok.“ „Iskolába Íratott az édes fő anyám. Itthagylak szép virágos és vidám óvodám, Búcsúzóul már feléd én kendőt lengetek. Szervusztok hát pajtikák, szervusztok gyerekek Napsugaras óvodám én nem felejtelek. De a rendje, hogy eztán én iskolás legyek. VAR AZ ISKOLA Most az új tanév megnyitása legfontosabb szá­momra. Iskoláink még fiatal, de történetében már eddig is szerepel jónéhány nagy esemény. A mostani azonban mégis a legnagyobb. Az épület teljesen új, tiszta „ruhát“ kapott. Pár héten át állandó kalapá­csolás, meszelősuhogás töltötte be az eddigi csend helyét. Kívülről magas állványokról, belől létráikról meszeltek a mesterek. Kezük nyomán szép fehérek lettek a falak. Emberrr.agasságig olajos festékkel festettek, hogy könnyebben tisztogatható legyen faásod ik otthonunk. Az ajtókat, ablakokat is szépen rendbehozták. A tan­termeket szüléink — a Szülői Munkaközösség tagjai takarították, mégis bizonyára sok pénzbe került álla­munknak, hogy minket szép, üde, egészséges tan­termek várjanak. Mi is segítettünk. A most kezdődő tanévben pedig mindent megteszünk, hogy érdeme­lek k-.ívünk 8 gondoskodásra. Debreceni Anna, Mária, Tiszaföldvár, Gimnázium, IV. oszt. A betűkkel titneikedik a család szemefénye Hétmillió új tankönyv.,. Ä Tankönyvkiadó Vállalat hétmillió új, az eddigieknél tarta­lomban és kivitekben jobb tankönyvet, köz­tük 4,080.000 általános- iskolai, 2,330.000 közép­iskolai, 320 ezer egye­temi tankönyvet, vala­mint 270 ezer útmuta­tó, szak« és egyéb könyvet bocsát tanuló- ifjúságunk rendelkezé­sére. Az általános iskola alsó tagozata részére, kísérleti tankönyveket szerkesztettek. Ezeket három budapesti és 32 i vidéki iskolában hasz­nálják az idén. Ha be­válnak, jövőre minden általános iskola alsó ta­gozatában bevezetik őket. Eddig az áltatónos is­kolák alsó osztályaiban egy tankönyvben volt minden anyag. Az új tanterv az első osztá­lyosoknak három köny­vet nyújt: betűismerte­tő olvasó és számtan­könyvet. A második és harmadik osztályosok külön nyelvtan, a ne­gyedik osztályosok kü­lön íöldrajzkönyvet kapnak. Az általános gimná­ziumok 10, a tanító­képzők 6, a techniku­mok 14, a nemzetiségi iskolák 37. az MTH is­kolák 7, a gyógypeda­gógiai iskolák 9, az egyetemek pedig 31 új tankönyvet kapnak. Városokban és járás; székhelyeken az Álla­mi könyvesboltokban már kaphatók az új ál­talános iskolai tanköny­vek. Falvakban az álta- lánosiskolai tankönyve­ket tanulóifjúságunk az iskolában kapja meg, • Jltéq Iahet rajta segíteni ! Kőteleki iskolák Is Tárva-nyitva vannak. Termeiben sok gyereköcb-j! U] embert faragnak. örülünk a régi padnak Es az új könyveknek. Valamennyi bő tárháza Az ismereteknek. örülnénk még másnak is, de Szemünket behunyjuk, — Még valami nincsen rendben! Egymás között súgjuk. — Tiszta lehet a lelkünk, ha Maszatos az arcunk, Gúnykacaj közt elég ok, hogy Végette kikapjunk. Olyanok az iskoláink, Mint a szurtos gyermek, Kit a vfztől irtózásért Mindhiába vernek . . . Ünnepnap ez, s mi úgy jöttünk, Ünneplő ruhában, Nem hittük, hogy részesülünk Szomorú látványban Valamennyi tantermünk van, Belül tiszta, szépek, Ám, de kívül nyoma sincsen Takarító kéznek. E. I. UJ ISKOLA A REGI 7 Aí, ár Szolnokon hallottam, hogy Tiszasűlyön a nevelők, szülők és tanítók közösen, társadalmi mun­kával, használt anyagból új isko­lát építenek. Érthető hát, hogy nem kis várakozással indultam a község felé. Képzeletben rajzolgat- tany magamnak, milyen is lehet hát ez az új épület, A régi iskola két tanteremmel épült 1929-ben. Közel két évtizeden át itt tanultak a község szegény­sorsú gyermekei. 1948-ban az isko­lák államosítása után merült fel a nevelőkben az elgondolás meg­valósításának lehetősége. Szakosítva kellene tanítani. De hiába töpreng­tek, a falak nem engedtek, a faá­guk egyhangúságával hallgatták tovább a zsongást, a lármát, amit a gyemeksereg csapott. 1950-ben aztán mégis sikerült a terv. Válaszfal emelésével megtették az épületet öt tantermesnek. Hosszú időre azon­ban ez sem oldotta meg a hely­zetet. mert az iskolás gyermekek száma örvendetesen emelkedett. S most is emelkedik. Negyven-ötven hallgatót kell elhelyezni, tanítani az azelőtti 18—20 helyén. £ lsőnek a községi tanács el­nöke gondolt kon olyan az építkezésre. Ö felelős a község ap- raja-nagyja gondjaiért, ügyes-bajos dolgaiért. Nem teheti hát félre az iskola gondját se. A községtől kb. másfél kilométerre volt egy nagy omladozó épület Másra is nagyon kellett volna az anyag, de elsők a gyermekek, Dancsházl István, Járomi István, Vincze István, Szabó József nevelők elsők voltak a szerszámfogásban. Rakták, takarították a vályogot, szedték a szöget. Minden darabra vigyáztak, hogy az új építkezésnél ismét felhasználhassák őket. Jöt­tek a diákok is. Kosik Béla, Eszes Máté, a kis Frikk Pista. A nevelők rr eg akarják valósí- tani, amit a kormánypro- gramm célul kitűzött eléjük, a ma­gasabb színvonalú tanítást. A szülők pedig, hogyne segítenének, hisz ők a tanítókkal közösen vi­selik a gyermeknevelés gondjait. Katona János saját igájával hú- zatta be a gerendákat. Az állami gazdaság vontatót adott. S a gaz­daság igazgatója most is naponta át megy. *,No, mi újság, kell-e va­lami segítség** ■— kérdi, s ha kell, készen állnak. A A ár piroslik a tető a frissen ^ ** ■* húzott falakon. Benne 3 új terem, 90 ezer forintos megtakarí­tással készült. A tanítást okóber elsején kezdik meg benne. A kiséri- úti iskolában a régi 2 helyén, 8 tan­teremben tanítanak. Tiszasűlyön a nevelők elmondhatják; a maguk módján harcoltak azért, hogy ma­gasabb színvonalon taníthassanak. Visszafelé jövet az emlékezés könyvében visszalapoztam két év­tizedet. Amikor én először mentem iskolába, csak nekem volt az nagy dolog. A nagy, kopott barna ajtók, ablakok nagyon' közömbösen fo­gadtak. Tanítóm.' s a többi gyere­kek mind a maguk gondjukkal vol­tak elfoglalva. S én csak a vége­láthatatlan padsorokat láttam, itt- ott magamfajta pöttömkével. — Évekig jártam még iskolába, de nem is tudtam, hogy kéttanterrr es iskola is létezik, mert a tanyavi­lágban a kis községekben „jó volt az egy is", jónak kellett lenni. A tíszasűlyi példa ma már ^ nem megy ritkaságszámba. B. E. c4z új tajtío küszöbén A hosszú nyári szünetben kipi-* hent, megerősödött, naptól pirosra festett diáksereg készül az új munkára, az iskolai évre. Meg­változott az iskolák környéke. A szinte néptelen utca, gyermekka­cajtól hangos. Tankaruhás kistó-' nyok mint pillangók röpködnek ki-* be a nagy ajtón. A felnőttek cső-' dálkozva kérdik, már megkezdő­dött az iskola? Az úttörőpajtások jönnek össze reggelenként, készül­nek az ünnepélyes évnyitóra. Ti­tokban tartják a műsorszámokat, Valami szépet tanulhatnak, mert csak úgy ragyog az arcuk. A könyvesbolt is igen népes. Alig győzik kiszolgálni a sok kis vásárlót. Minden gyermek már tel­jes felszereléssel akarja kezdeni az új tanév első napját. Az utcákon könyvekkel, papírtekercsekkel fel-« szerelt leányokat, fiúkat látni. A gimnazisták öntudatos ko­molysággal viszik a vadonatúj ak­tatáskájukat. Az általános iskola növendékei kis bőröndökbe hord­ják a tanszereiket. A legfiatalab­bak hátra csatolható táskát kap­nak. Régen, reszketve gondolt a gyermek a tanteremre. Ma alig várja, hogy annak lakója lehessen, A száz évnél idősebb iskola ia megváltozott, megfiatalodott. A majdnem 40 éves port, kopásokat kitakarították, új ruhába öltöztet­ték. Most látja a község, hogy mi­lyen szépeit, csak ügy ragyog, mo­solyog az egész. Megmozdultak a falak. A rosszul világított ter­mekbe új ablakok kerültek, a fe­leslegesek eltűntek. Míg a tanulók az új könyvekkel ismerkednek, a nevelőtestület tag­jai is készítik a munkatewaket, hegy szeptember elseje készen ta­láljon mindenkit. Öröm a hófehér- falú, pirostéglás folyosókon végig­haladni. Megszemlélni a tiszta tan­termeket. Boldog mosollyal néze­getjük az új bútorokat, tanulóasz­talokat. Nem kis büszkeséggel mu­togatjuk hatalmas szertárunkat. Mi, öreg tanítók, még másként tanultunk régen. Több dolgot csak most ismerünk meg deresedé fej­jel, amikor tanítványainknak be­mutatjuk. Kormányzatunk gondos­kodik a nép neveléséről. Ezt mi, kunmártoniak is tapasztalhatjuk. Tízezreket tesz ki az, amit a köz­ség iskoláinak fejlesztésére kapott, Most, az új tanév kezdetén, gyermek, felnőtt egyaránt kapcso­lódjon be a megújuló munka­ütembe. Kormányunk, államunk irántunk való gondosságát, áldo­zatosságát úgy köszönjük meg, hogy mindig jobb, tökéletesebb munkát okarunk és fogunk végezni GULYÁS GYULA ált. leányisk. igazgató Kummártom Tanévnyitás az egyetemen A Közlekedési Műszaki Egyetem szeptember 4-én 14 órakor az egyetem nagytermében tanévnyitó ünnepélyt tart. Az ünnepi beszédet Turányi Ist­ván dékán megnyitó szavai után Csamády György elvtárs, a MÁV vezérigazgatója tartja. A szünidő leiárt Már sokszor voltam Egerben nyaralni, de a város szépségét csak most ismertem meg igazán. Voltam a Dobó Múzeumban, ahol sok régi- sági tárgyakat, ruhákat láttam. Síkfőkútom hegyet másztunk, aztán megfürödtünk a tóban. Láttuk az észafcmagyarországi bcxnpincét, ben­ne 870 literes hordót. Jártam tégla­gyárban is, nehéz munkát végző emberek és nagy gépek között. A szünidő lejárt. Az emlékekkel, tapasztalatokkal gazdagodva kez­dek most az új tanévnek, hogy a magam posztján ismét jól dolgoz­hassak. Hídvégi Hona VIII. o. fen. Kenderes A Minisztertanács határozata az általá­nos és középiskolák 1954-55. évi tanévének időtartamáról A Minisztertanács határozatban szabályozta az általános- és közép­iskolák 1954—55. évi tanévének időtartamával kapcsolatos kérdése­ket. A határozat kimondja, hogy a tanév 1954. szeptember 1-én kezdő­dik és 1955. június 20-án ér vé­get. A téli szünet december 20-tól január 16-ig tart. A módosítás nem vonatkozik a dolgozók általános iskoláira, a szakérettségire előkészítő tanfolya­mokra és a gyakorló gimnáziu­mokra. A tanulók megfelelő szü­net! fogalkoztatása céljából az is­kolai napközi otthonok, továbbá a szükséghez képest iskolánként egy- egy tanterem fűtését a téli szünet alatt is biztosítani kell. (MTI.) asszony jelenleg a szolnoki szülö- l. Tizenhatodik gyermekének adott n sürögndk körülötte. Tizennégy élő e másik, de az anyai szívnek mind- alabb is. i. ö hát most a család „szemefénye." r ő, mert mindig ott van apja mel- enészetében. Ismeri a teheneket :t ad, sőt azt is, melyiknek mikor rolyabb napok következnek. A bé­rt átyás itt is biztosan helytáll. Ipaos Józsefné 40 év körüli otthon 17-es szobájában fekszit életet. S ha otthon van, tizennégyei gyermek, egyik pajkosabb, mint egyik nagyon kedves. A legfiat Mátyás most megy iskolába A maga módján „szakember" má lett, a rákóeszifalvai Béke tsz teh névről tudja, melyik mennyi teje volt kis bocija. Most azonban *kor tűkkel kell megismerkednie. S 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents