Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

SmtMtmwd NÉPLAP A M FGYEt. PÁRTRI? flTTS ÁR FS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* Vf. évfolyam, 217. szám Ara »50 fillér 1954 szeptember 14.. kedd MAI SZAMUNKBÓL s tisztasági hetet kezdeményeztek a kunhegyest járás legjobb gabonatermelői. (2. o.) Űj módszerek alkalmazásával közel félmilliós megtakarításra számítanak a Járműjavítóban. (3. o.) A papírgyári gépvezetők jobban ellenőrizzék a minőséget. (3. o.) I - ------------------- ■ — Érté kes díjjal jutalmazták a KARCAGI TÁNCSICS termelőszövetkezet jubászatá- W1 felvitt tenyészkosokat. Képünkön a bírálóbizottság munka közben. KÉPEK A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL Érdekes újítást láthatnak az érdeklődgk a mezögazadságl kiállításon. A ceglédi Nagy Sztálin tsz tagjai valósították meg szövetkezetükben. Függősfnes pályán szál­lítják a takarmányt az etetéshez a jászlakba. Ezzel sok időt, anyagot és fáradságot takarítanak meg. Konyhakertésiet többezer négyzetméterés területen van képviselve a kiállításon. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a kUISnféle talajadottságoknak, éghajlati viszonyoknak leginkább megfelelő konyhakerti növények termesztési eljárásaival. Képünk a kertészet egyik részletét mutatja be. II Mezőgazdasági Kiállítás állattenyésztési tapasztalatai A LÁTOGATOK ára­data keresi fel minden nap az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás csarno­kait. Sokan vannak olya­nok, akik két napot is rá­szánnak a nézelődésre. Nem csoda, hiszen a kiál­lítás olyan nagy, hogy jó­időbe telik, míg bejárja az ember és ha már itt van, nem árt, ha nem csak a szemét legelteti, hanem egy-két hasznos tanulsá­got is levon magának. Tegyünk mi is így. Ke­ressük fel először a kiál­lítás állattenyésztési ré­szét. A szarvasmarha ki­állítás pavilonja több rész­re oszlik. Az I. csarnok­ban jórészt a mezőhe- gyesi törzsállattenyésztő állomás jószágai láthatók. Szépen gondozott, jó kon­dícióban lévő valamennyi Az egyiknek itt lett kis- borjúja. A háromnapos boci valamennyi látogató figyelmét magára vonja. Persze nem csak őt cso­dálják. Elismeréssel néze­getik az első díjat nyert ,,Ede” nevű tehenet is, melynek a legmagasabb napi tejhozama — 3.9 szá­zalékos zsírtartalom mel­lett — elérte a 43.5 kilo­grammot. Az állat 11 éves, 8 mázsa 20 kg súlyú. Ma­gas hozamának „titkáról*’ sokan kérdezik Szabóki Ferenc állatgondozót, s az fáradhatatlanul felel a kérdésözönre. — „A tejho­zam sokmindentől függ — mondja. — Elsősorban a takarmányozástól. Ezek az állatok here- és fűszénát kapnak, naponta 3—4 ki­lót, ezenkívül összekevert kukorica- és árpadarát, meg olajpogácsát. A rend­szeres itatásról sem feled­kezünk meg. A fejést min­dig ugyanabban az időben — reggel ötkor, délelőtt 11-kor és délután 5 óra­kor végezzük. A LELKIISMERETES gondozást aztán — mint ahogy az „Ede'* példája Is bizonyítja — meghálálják az állatok, jövedelmezővé teszik a gazdálkodást. Er­ről tanúskodik a szintén mezőhegyesi „Gyémánt” nevű, 10 éves, magyar­tarka tehén, melynek 300 nap alatt 8337 kiló volt a tejhozama. Az ilyen pél­dák tömkelegé látható a kiállításon, melyek azt bi­zonyítják, érdemes az ál­lattenyésztéssel foglalkoz­ni. Nem elég azonban ezt megállapítani és az állat­állományt beszerezni. Ré­gen rájött már erre az igazságra Janó János, a kisújszállási Petőfi tsz ál­latgondozója s most a ki­állításon — más állatte­nyésztők tapasztalatait ta­nulmányozva — mégin- •kább kiáll megállapítása melllett. Hallgassuk meg véleményét: — Egyetlen tehenet sem hoztunk a kiállításra, mi­vel későn értesítettek ben­nünket és így nem tudtuk azokat előkészíteni. A he­lyes persze az lenne — és a hasznos is — ha nem ..előkészíteni’* kellene egyes állatokat, hanem olyan állományunk lenne, melynek úgyszólván min­den tagia megállaná a he­lvét a légi óbbak között. Ezt meg is lehetne való­sítani, csak szövetkeze­teink vezetőinek szakítani kellene végképp a kistu­lajdonosi gazdálkodási móddal. mely érezteti ká­ros hatását az' állatte­nyésztésben. A kisnarasz- tdk jórésze ugvanis nem termei külön elegendő ta- karmánvt. mondván, hogy ..úgvis iut majd valami a jószágoknak*'. Hasonló nézet következménye hogy egves szövetkezetek nem fordítanak kellő gon­dot a takarmánytermelés- ze. fgv aztán nem megfe­lelő a vetésforgó, nincs megfelelően kihasználva a föld termőereje. Ennek következménye, hoev szö­vetkezetünk a legelőin lé­vő állatainak nem tudót* egyéb takarmányt (si’ót. abrakot! biztosítani. s ez­által párhetes kinttartóz­kodás után a 6 mázsás ál­latok 4,5—5 mázsára le­fogytak és tejhozamuk is csökkent. A kiállítás ta­pasztalatai alapján jövőre már gondolunk erre. — AZ ORSZÁG külön­böző részeiben lakó állat­gondozók és saját tapasz­talataim is arról tanús­kodnak, hogy hiába van jó állatállomány és ele­gendő takarmány, ha a gondozás nem megfelelő, elmarad az eredmény. Az általam gondozott és dí­jat nyert „Báró” nevű bika anyja is többet adna 5000 liternél 300 nap alatt, ha megfelelő bánásmód­ban 'részesülne. Az állat- gondozók azonban nem tö­rődnek az egyedi takar­mányozással, hiába hajto­gatjuk annak fontosságát és így csak annyit ad a jószág, mint egy gyengébb képességű. A kiállítás is bizonyítja, mennyire hely­telen a gondozók részérő1 ez az eljárás. Kertész Imrének, a já- noshidai Dimitrov tsz tag­jának szavaiból is az ér­ződik. hogy megyénk dol­gozó parasztjai élénk ér­deklődéssel és tanulnivá- gyással figyelik a kiállí­tást. Neki a villanyfejő- góp tetszik, mert az ha­mar végez‘a fejőssel és a tőgyet is megkíméli arán- gatástól. Igen előnyös a mesterséges borjútenyész­tés — állapította meg. Ez­zel az eljárással ugvanis több tej jut a szabad­piacra. Régi tapasztalat bizonyítja, hogy egy borjú egészséges fejlődéséhez 8 —10 liter tej elegendő, de ha szopik, a borjú, min­den tejet kiszív. HOSSZÚ tárgyalásokra, nézelődésekre egy-egy he­lyen nincs mód, sodorja magával a látogatót az emberáradat. Szebbnél- szebb állatok mellett ha­ladunk el. Sokan megcso­dálják a magyar szürke­fajta, nagvszarvú jószágo­kat. Osztatlan elismerés­sel nyilatkozik mindenki a herceghalmi kísérleti gazdaság borzderes üszői­ről. A kiváló minőségű ál­latokat látva, arra gon­dolnak, hogy nehéz dolga lehetett a bírálóbizottság­nak a díjkiosztáskor. A második csarnokban Kunos Sándorral elegye­dünk beszédbe, akinek „Báró*’ nevű, szimentálj fajtájú bikája I. díjat nyert. — A helyesen ne­velt állatokért jól megfi­zetnek — mondja a jó gazda jogos büszkeségé­vel. A 13 hónapos „Báród­ért megadják a 10—12.000 forintot. Ismét arra gon­dolok. hogy milyen kifi­zetődő és népgazdaságunk szempontjából is milyen hasznos az állattenyésztés. A SERTÉSEK között i» ritkaszéo jószágok van­nak. Ennek eredménye, hogy gyakran hall az em­ber olyan véleményt né­zelődés közben, hogy „ó, ezek csak 3.60 mázsásak”, Igaz. ezek „soványaknak11 számítanak az öt és fél mázsásak mellett, de ezért valamennyien öröm­mel üdvözölnénk ilyen példányt a házunk táján. Persze, a lehetőség adva van, csak élni kell vele. Tanulsáeul levonhatjuk itt is — a kiváló eredménye­ket elért sertésgondozók tanácsára —, hogy a ma­lacokat korán szoktassuk takarmányra, biztosítva ezáltal a gyorsabb fejlő­dést és a korábbi leválasz­tást, mely lehetővé teszi az évente kétszeri mala- coztatást. Nehéz volna egy cikk­ben összegezni a kiállítás állattenvésztési tanas? ta- latait és bemutatni azo­kat az eredményeket, me­lyek a decemberi határo­zat óta minden kétséget kizárólag megmutatkoz­nak. A különböző ániat- állománvokná! a hasznos tanulságnak bő kincses­háza tárul elénk, mely —> ha érdeklődési körünknek megfelelően megismeri ük — felbecsülhetetlen segít­séget ad gazdálkodásunk színvonlaidnak eme’ésére. Simon Béla Új tagokkal erősödött a kenderes! Vörös Csepel tsz l^ hg múlt el egy hónapja, hogy termelő­szövetkezetünkbe négy dolgozó paraszt lé­pett be. Azóta újabb tagokkal erősödtünk. Az utóbbi napokban hat kívülálló dolgozó paraszt kérte felvé­telét. Tóth János már régóta érdeklődéssel figyelte a csoportunk életét, fejlődését. Ügy látta, hogy jö­vője a nagyüzemi gazdálkodásban van biztosítva. Csontos Imre is régóta érdeklődik a tsz iránt. Egyre jobban érlelődött benne az elhatározás, hogy ő is a szövetkezetben keresi boldogulását. Pataki János, Szarka Miklós, Kéki Bálinté és Kálmán Imre is meggyőződtek róla, hogy jobb a szövetkezetben. Örömmel fogadtuk mindannyian az új belépőket, akik valamennyien résztvettek az őszi betakarítás­ban. Együttes erővel már 38 hold rizst arattunk le, 30 hold cukorrépa is kikerült a földből. 170 köbmé­ter silótakarmányt készítettünk a jószágok téli ellá­tására, z új tagokkal együtt szorgalmasan készü­lünk a jövőévi bő termés előfeltételeinek megteremtésére. Eddig 45 holdat szórtunk meg is­tállótrágyával, azonkívül 80 hold őszi búzavetés alá műtrágyázunk. 200 holdon a vetőszántást is befejez­ték a traktorosok. Pártunk és kormányunk értékeli szövetkezetünk szorgalmas tagjainak igyekezetét. Ennek bizonyítéka, hogy legutóbb két tagtársunk nyerte el a .kiváló termelőszövetkezeti tag‘‘ kitün­tetést. Czakó Lajos sertésgondozó idősebb ember már, közel jár a hatvanhoz. Alapító tagja közös gazdaságunknak. Fiatal korában uradalomban dolgo­zott, ahol sokat szenvedett, nélkülözött. Sohasem értékelték munkáját. A termelőszövetkezetben ott­honra talált és minden igyekezetével azon van, hogy a gondjaira bízott állatok hozama növekedjék. Büsz­kék vagyunk másik kitüntetett tagtársunkra, Tóth Mihály juhászra, aki fáradhatatlan munkájával gazdagítja termelőszövetkezetünket, növeli juhállo­mányunkat. i Pestalics Béla, Kenderes, Vörös Csepel tsz, A tissasülyi Vörös Csillag termclössövethesetben 80 hold risst arattak le A tiszasülyi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet gazdaságában eb­ben az esztendőben 150 holdra nö­vekedett a rizstelep. A tsz-ben az elemi károk ellenére elég jó ter­mést takarítanak be ebből az ér­tékes gabonaféleségből. A 150 hold­ból már 80 holdat learattak. Ha­marosan megkezdődik a cséplés is. A tiszasülyi Sallai tsz-ben 130 hold rizsvetésből 50 holdat vágtak le. Megkezdték a rizsaratást a jász- ladányi Úttörő- és Táncsics terme­lőszövetkezetben, A jászkiséri Tán­csics- és Kossuth termelőszövetke­zet tagjait külön dicséret illeti meg, hiszen a gondosan megszer­vezett munka eredményeként mind­két szövetkezetben' saját erőből arattak le 50—50 hold rizst. A két tsz-ben bevált módszer, hogy a ka­pásnövényekhez hasonlóan a rizs­aratásra váró területeit is csalá­dokra, egyénekre osztották fel és mindenki igyekszik, hogy a szá­mára kimért területen minél előbb befejezze a munkát, H tlszabfii Petőfi tsz-ben aratják a rizst S tiszabői Petőfi termelőszövet­kezetben az utóbbi időben igen so­kat javult a munkafegyelem. A tsz, tagok a családtagokkal együtt ki­vétel nélkül igen szorgalmasan dolgoznak. Van is mit elvégezniö’k, 60 holdas rizstelepük holdanként 20—25 mázsás termést ígér. Már a múlt hét közepén hozzá is kezdtek az aratáshoz. A rizs betakarítás mellett az őszi talajelőkészítés is halad a tsz-ben. Az oszd árpát már elvetették. A búzavetés magágya is hamarosan elkészül és 40 hold mélyszántást is végeztek a tiszaböd traktorosok. 4

Next

/
Thumbnails
Contents