Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

Hálóing, pizsama, ágykabáf­1. Meleg flanellpizsama, kihajtós nyakkal, manzsettával. 2. Szatén, vagy habselyem hálóing. Felső részét rátett, hímzett pánttal díszíthetjük. S. Húzott flanelt ágykabát, nyaka slingeltszélű, masnival záródik. A kisbabának őszre—télre Még kánikula van, a hőmérő 30 C-fok körül jár. Ugyan hol még az ősz és a tél? A gondos édesanya azonban már ilyenkor, az ősz kezde­tén hozzálát, hogy kis­babájának őszi-téli ru­házatáról gondoskod­jon, s különösen ak­kor, ha finom, puha bébi-fonalból , maga köti a kisbabának a ruhákat. A kötött hol­mi meleg, jól mosható, megéri a fáradságot, s ősszel-télen legkedve­sebben mutat a gyer­meken. Hálássá k A hálózsákhoz fél­éves gyermek részére kb. fél kg bébifonál szükséges. Dupla szál­lal, 2 és feles tűvel kötjük. Kötésmintája a következő: 1. sor: a síma, 2 fordított; 2. sor és minden páros sor: a simára sima, a fordítottra fordított; 3. sor: a simára fordított, a fordítottra sírna. A hátát körülbelül 45 centiméter szélesség­ben kezdjük el kötni, 60 centimétert kötünk egyenesen, itt minden 6-ik szemnél 1—1 sze­met fogyasztva, 2 si­ma, 2 fordítottal foly­tatjuk tovább, de úgy, hogy a fogyasztás után következő sorban egy lyuksort készítünk. A 4 cm-es patentrész után a mintával foly­tatjuk tovább. Tíz cin­en keresztül fogyaszt­juk a karlyukat, 4—3— 2—1 szemenként, majd 11 cm-es karkivágás- magasság után elfo­gyasztjuk a vállát 5 szemenként. A háta közepén maradó sze­meket egy sorban be­fejezzük. Az elejét két részből kötjük, az oldala és a karkivágás pontosan olyan, mint a hátának, az eleje közepén tíz szemet oda-vissza si­mán kötünk, belekötve kisfiúknál a baloldali, kisleányoknál a jobb­oldali részbe a gomb­lyukakat is. Az eleié­nél a 8 cm karlyuk- magasság után fo­gyasztjuk a nyakkivá­gást 10, 2, 2, 1. 1 sze­menként, a vállát a háta szerint. Az ujját így kötjük. Kb. 36 szemre kezdve, egy sima, eav fordí­tottal kezdünk 8 cm-t, azután mintával folytatjuk a- karölíőig, ezt fogyasztjuk három szemmel kezdve, majd minden sor elején 1—1 szemmel folytatva, míg a karkivágás ma­gassága 8 cm lesz. A kész darabokat össze­állítva, a nyakát körül- horgoljuk egy rövid- pálcasorral, a derekába zsinórt fűzünk és fel­varrjuk a gombokat. Főkötő Olyan hosszú pántot kezdünk el kötni, amely az arcot körül­fogja. Kb. 12—14 cm szélesre kell készíte­nünk. (Mérjük hozzá a gyerek fejéhez.) Ezt a részt a színén símán, a visszáján fordítottan kötjük. Kötünk egy külön pántot, 3 szem­mel kezdve, oda-vissza símán, egy sort az alapszínbő1, egy sort fehérből. Ha kötésünk 5 cm széles, akkor az egyik oldalon minden sor elején fogyasztunk egv szemet, a másik ol­dalon pedig szr.ooH- tunik ezv szemet. He megfelelő hosszúságú a pánt, ugyanúgy vissza- ifogyasztjuk '3 szemre. Ezt varrjuk a homlok­hoz kerülő részhez. Saiát szálából három­ágú fonatot sodrunk — ez lesz a kis főkötő (apró öltésekké rádol­gozott) csavart dísze. SÜSSÜNK - főzzünk EGRESLEVES. - Fél kg félig vagy egészen érett egrest kevés vízben megfő­zünk. Szitán áttörjük, megsózzuk, cuk­rozzuk, reszelt citromhéjial ízesítjük. — Újra tűzre tesszük kevés liszttel meg­hintjük, tejjel vagy tejfellel feleresztve forraljuk. Ha tejfellel forraljuk, kevés vizet is tegyünk bele. Melegen vagy hidegen fogyaszthatjuk. PARADICSOMOS RIZS. — 25 dkg rizst megmosunk és sütőben megszárítjuk. Díó- nyi zsírban kevés apróra vágott vörös­hagymát (esetleg foghagymát is) pirítunk és mielőtt a hagyma megsárgul, hozzáad­juk a rrzst. Megpároljuk, majd beleöntiink 1 ded sűrített paradicsomot, vagy apróra vágott hámozott friss paradicsomot, meg­sózzuk s feltöltjük annyi hideg vízzel, hogy énoen ellepje. Lassan főzzük, keve­rés nélkül. Ha szükséges, forré hús- va<ry csontlével, ba ez nincs forró vízzel föl­eresztjük. Tálalás előtt reszelt sajttal íze­sítjük. HALKROKET. — Főtt vagy sült ha'at (esetleg maradékot) összevegyítünk tej­ben áztatott és kicsavart zsemlyével vagy hideg krumplipürével, tojássárgájával, csi­petnyi reszelt citroinhéjjal, sóval és (ízlés szerint) reszelt sajttal. Rudacskákat for­málunk belőle, tojásfehérjébe és zsemlye­morzsába forgatjuk, forró zsírban vagy ólaiban szép sárágra sütjük. HVJSSALATA leveshúsból. - A főtt húst vékony szeletekre vágjuk, tálba tesszük, karikára vágott főtt krumplit, keményto­jást. hagymát, szeletekre ' ágott paradi­csomot teszünk hozzá. Sós, ecetes vízzel leöntjük és finomra vágott petrezselyem­mel hintjük meg GYÜMÖLCSLÉ eítevése cukor nélkül. A gyümölcsöt (epret, málnái, ribizlit, cse­resznyét, meggyet, barackot, szilvát, vagy szőlőt) megmossuk áttörjükfés lábasban felforraljuk. Amikor forr, felmejegített üvegekbe tesszük. Amint egy üveg meg­telik azonnal lezárjuk celofánnal, vagy be­szurkolt dugóval. A többi levet ezalatt továbbforraljuk. A megtelt üvegeket azon­nal párnák közé tesszük és ott tartjuk, míg teljesen kihűlnek A gyümölcslevet használatkor ízlés szerint édesítjük, de cukor nélkül Is kitűnő. Fogyaszthatjuk hideg szénsavas vízzel is. A helyes bőrápolás A helyes bőrápolást a tisztálko­dással kell elkezdeni. A bőrre ra­kódott port, szennyeződést és bak­tériumokat, illetve a bőrön ter­melődött faggyút, beszáradt verej­téket és lehárrló bőrpikkelyeket időnként meleg szappanos vízzel el kell távolítani. Egyszerűen szólva minden este jól meg kell mosdani szappannal, bő meleg vízben. A reggeli mosdás inkább hideg víz­ben történjék és a testnek, a bőr­nek az üdítősét várjuk tőle. Az es­téli meleg mosakodásnál a tisztál­kodás a cél. A meleg vízben való mosakodást nem szabad túlzásba vinni, mert a verejték savanyú kémhatása be­burkolja az egész testet és így lát­hatatlan savköpenyt alkot. Eta ezt leáztatjuk, könnyebb a baktériu­moknak a szervezetbe való be­jutása. Serdülő korban nagyon gyakori a zsíros bőr, amivel együtt járnak a mirigyek elzáródását jelző sötét pontok, amiből faggyúcsomót lehet kinyomni. Ezek gyakran elgennye­sednek és pattanásos lesz a zsíros, fényes arc. Ilyenkor gyakori melegvizes, bő kénes-szappanos lemosásokat, a bőr alkoholos vattával való letörlését és kénes púder használatát ajánljuk. Az ilyen bőrtünetek mögött gyak­ran emésztési zavarok húzódnak meg. Az emésztést tehát sok főze­lékkel, gyümölccsel és a fűszeres ételek kerülésével rendezni kell. A pattanásokat nyomkodni nem szabad. Az arc bőrét gőzöléssel puhítsuk meg, majd tiszta kendő segítségével ügyesen kinyomhatjuk a fekete-tetejű, apró zsírcsapocs­kákat. A pattanások, apró gennye- désak gyógykezelése csak annyiból állhat, hogy szeszes, vagy jód- tinktúrás vattával -ecsetelgetjük, ami gyorsítja száradásukat. A szárazbőrű emberek nehezen tűrik a szappanos vizet. Bőrük hámlik, szárad. Az ilyenek mosakodjanak esővízben és használjanak túlzsí­rozott szappant. Ha nagyon száraz a bor, öblítsék le tejjel, vagy ken­jék be arcukat — főleg hűvös, sze­les időben — tiszta étolajjal, vagy zsíros arckrémmel. A bőr szárazságát a napozás fo­kozza. Napozás közben zsíros kenő­csöt használhatunk, de sohase hosz- náljunk barnító olajokat, mert azok sokszor súlyos napégést okoznak. Több nő panaszkodik, hogy ar­cán szőrszálak nőnek. Ennek rend­szerint hormonális oka van, úgy­hogy nőgyógyászhoz kell fordulni. A szőr kihúzogatása nem ér sem­mit. Üj nő helyette. Még a szőkí­tés a legeredményesebb, m^rt meg­szőkítve nem nagyon látszik. Elek­tromos árammal sikerül csak meg­szabadulni tőlük. KERESZTREJTVENY Megfejtendő: Vízszintes 1., 18., 52. Függőleges 10. Vízszintes: 1. Fővárosunk nagyszerű ajándéka a falu népének. (Névelővel). 10. Fűszer — a fordítottja. 11. Szóösszetételekben újat jelent. 12. Pestmegyei nagyközség. 13. Arra a helyre. 14. össze-vissza int. 16. Idegen három. 17. Fél saru. 18. Munka-díjjal kitüntetett filmünk. 21. Azonos betűk. 22. Patakocska, csermely. 23. Drámai szólóének.. 24. Ezt nem szokás hajtani a demokrá­ciában. 26. Uralaltájl nép, IV. Béla telepítette le hazánkban. 27. Morse-hang. 28 ..........Borg, volt svéd úszóbajnok. 29 . Bécsi hosszmérték (kiejtve). 31. Kuruc-végek! 32. Földbe kerül. 35. Vissza: dús étkezés. 36. Irányába. 37. Énekhang. 38. Betű, fonetikusan. 40. Csiperke gomba, másik Idegeneredetű neve. 43. Fordított személyesnévmás. 44. Rajna balparti mellékfolyója. 46. Szatmármegyei kisközség. 47. Megkezdett irány. 48. Külföldi pénzegység. 50. Svájci tartomány. 51. Ilyen állat pl. a bivaly. 52. Nemrégen európabajnokságot nyert Torinóban. Függőleges: 1. Jóminőségű import cigaretta. 2. Kihalt újzélandi íutómadár. 3. Háziállat. 4. Beképzelt, kérkedő emberre mondják. 5. Belga város. 6. Bagoly hangjai! 7. Igen, az egyik szláv nyelven, 8. Mély női hang. 9. Mágnesrúd két helye, ahonnan a mágneseshatások kiindulnak. 10. Nemzetközi békedíjjal kitüntetett szov­jet zeneszerző. 14. Olasz névelő. 15. Délamerikai állam. 18. Kimagasló eredményeket elérő sporto­lók, mesterek megkülönböztető címe. 19. Kéttornyú templomáról nevezetes dunántúli község. 20. Az amerikai nép nagy vezére volt. 22. Ez a cérna közepei 25. A kohóipar nyersanyaga. 27. Középső átlag! 30. Volga egyik mellékfolyója. 33. Forma, figura. 34. Gázló madár. 35. Élénk, öntevékeny — Ismert idegen szóval. 39. Műköszörűs teszi. 41. Becézett női név. 42. Az okozat szülőanyja. 43. Perzsia hivatalos neve. 45. Tolni a végén 1 47. Fordítva: leánynév. 49. Híres svájci szabadságharcos névjele. 50. Egyesült Államok. 51. Papírmérték. Multhefi keresztrejtvényünk helyes megfejtése Bellini. Kombájn. Teljesítsük a kenyér- gabona vetéstervét. Jó gépi munkát. Bene­dek. Helyesen fejtették meg: Csendes Csaba, Csüdör Árpádné, Öllé Margit, Kiss And- rásné, Kelemen Ildikó Szolnok; Gál Bá- lintné, Sassváry Magdolna, J. Tóth Ben­jamin Öcsöd; Kővágó Edit Jászberény; Nagy Ferencné Jászárokszállás; Balogh Ervin, Puskás Ödön, Belukács Andrásné, Kása Lajos Kisújszállás; Hídvégi Gyula, Hídvégi Ilona Kenderes; Barabás Eszter Törökmiklós; Vallyon Ilona Tiszasüly; Pünkösti Erzsébet Tiszafüred, Pásztor Pál Jászkisér, Győző Imre Kunhegyes, Nagy Magdolna Zagyvarékas, Kurilla Józsefné Karcag, Toros Jánosné, Füleki Lászlóné Kisújszállás, Borzák Lajos Jászapáti, S. Tóth László Szolnok; Simái Erzsébet Kis­újszállás; Báródi Mihály Cibakháza; Vajli Rozália Szolnok. Könyvjutalmat kaptak: Csendes Csaba Szolnok, Nagy Ferencné Jászárokszállás. Balogh Ervin Kisújszállás, Pásztor Pál Jászkisér. Beküldési határidő: minden péntek estig. Cím: Szolnokmegyei Néplap szerkesztő­sége Szolnok, Irodaház. A bátor csacsi (Kozák népmese) így szólt egyszer a csa­csi a barátjához, a tevé­hez: — Én már meguntam cipelni a terhet, a hátam csupa seb. Megszököm a gazdánktól és élek, ahogy nekem tetszik. Velem jö­hetsz, ha akarsz. A teve gondolkodott egy darabig, aztán így felelt: — Rossz ember a gazda, igaz! De hogyan szökhe­tünk meg? — Megtalálom én a módját, ne félj. Holnap sót vitet velünk a vá­rosba. Amint elérjük a há­gót, összeesünk, mintha beleszakadtunk volna a te­herbe. A gazda akkor ne­künk esik a bottal, de hiába ver, mert mi nem mozdulunk. Meglátod, el­megy segítségért, mi meg felugrunk és elszaladunk. Kereshet aztán bennün­ket! — Jól kigondoltad, paj­tás! Veled tartok! Úgy történt, ahogyan a csacsj megmondta. Sót kellett másnap vinni a vá­rosba. Elől ment a teve, utána a csacsi, a gazda hajtotta őket bottal. Ami­kor elérték a hágót, mind a ketten botladozni kezd­tek, aztán elterültek a földön. Szidta is őket a gazda: •— Keljetek fel, amíg 'zépen mondom és nem látom el bottal a bajoto­kat! De ezek a fülüket sem mozdították, mint aki nem is hallja, hogy mit mon­danak neki. Mérges lett a gazda és rávert a tevére éppen harminckilencet, de az állta vitézül. Hanem a negyvenediknél nagyot bő- dült és talpra ugrott. — No, jól van — mond­ta erre a gazda és most a csacsit kezdte csépelni. Rávert negyvenet, rávert ötvenet, rávert hatvanat, de a csacsi nem mozdult. — Alighanem megdög­lött a nyomorult! — mondta a gazda dühösen, aztán levette róla a ter­het és azt is átrakta a te­vére. A csacsit meg ott­hagyta. Lépeget a teve a ket­tős teher alatt és szidja magában a csacsit, hegy most helyette is viheti a nehéz zsákokat, ráadásul meg még verést is kapott. Pedig inkább magát szidhatta volna az állha­tatlan. A csacsi megvárta, amíg a gazda eltűnt a te­vével, aztán felugrott és elrohant. Szaladt három nap, három éjjel, hegyen- völgyön keresztül és elért egy tisztásra, egy sebes folvó partján. Nyugodtan legelgetett, amikor egy reggel az erdő királya, a tigris ráakadt szegényre. — Miféle állat ez? Ilyet én még sohsem láttam — gondolja a tigris. A szamár rápislantott és majdnem összeesett a rémülettől: •— Most végem van! = gondolja. — De nem adom könnyen az életemet, vé­dekezni fogok! Fel is emelte a farkát, fenyegetően mozgatta hosszú füleit, kitátotta jól a száját és elordította ma­gát, ahogy a torkán kifért. A tigris úgy megijedt, hogy hanyatthcmlck elro­hant. Az úton a farkassal ta­lálkozott. — Kitől ijedtéi meg, fele­ség? — kérdi tőle a far­kas. Foga is vacogott a ré­mülettől, úgy válaszolt a tigris: — Megijedtem egy ál­lattól, amelynél nincs fé­lelmetesebb a világon. A füle helvén szárnya van és úgy ordít, hogy remeg tő­le a föld! — Nem a szamárral ta­lálkoztál te, hatalmas uralkodónk? Ne félj, megkötözzük, csak legyen hozzá kötél. A farkas szerzett köte­let. Egyik végét a tigris nyakára kötötte, másikat a maca nyakára és vissza­mentek a tisztásra. Már messziről észre­vette őket a csacsi és megint úgy tett. mint elő­ször: harciasán felcsapta a farkát, kitátotta a száját és ordított egy nagyot. A tigris olyat rántott ijedtében a kötélen, hogy vele szakadt a farkas feie is. azzal uccu neki, meg sem állt az erdő köze­péig. Még ott is reszketett egész testében. Arra re­pült a szabira, megkérdezte a tigrist, mi a baja. — Várj csak, felség, Odarepülöfc, megnézem, micsoda állat az! Elrepült a tisztásra a szarka. Messziről észre­vette a csacsi, gyorsan le­feküdt a földre és úgy tett, mintha nem volna benne élet. A szarka rászállt a fe­jére és éppen elhatározta, azt hazudja a tigrisnek, hogy legyőzte a csodáéiHa­tot, amikor szerencsétlen­ségére észrevett a földön egy búzaszemet. Fel akar­ta csípni a csőrével, de megcsúszott és éppen a csacsi térdéhez esett, az meg összeszorította a tér­dével és elkezdte csap­kodni a farkával, hogv csak úgy repültek szana­szét a szarkatollak- Végül rúgott rajta egyet a pa­táiéval, hogy a megtéoet* madár, mint sárkolonc, repült a tisztás széléig. Ott feküdt, amíg magá­hoz nem tért. aztán fái- Halmas csörgéssel repül" vissza a tigrishez és már messziről figyelmeztette" — Szaladj, felség, amíg lehet! Nézd, hogv megté­pett engem az a borzasztó állat! Vievázz, meri te is ígv járhatsz! Nagyon megiiedt a tig-- ris, úgyhogy örökre el­vándorolt onnan messze vidékre. A bátor csacsi pedig ma is békésen legelészik a gyönyörű tisztáson. I

Next

/
Thumbnails
Contents