Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-11 / 215. szám
1954 szeptember 11. SZOLNOK MEG VEI NEFLAt* fiz öcsödi Szabadság tsz vezetősége a tavaszi és nyári znunkák ideién eikövelett hibákból vonja le a tanulságot A decemberi párt- és kormány- határozat egyik legfőbb célkitűzése a termésátlagok növelése érdekében a mezőgazdasági munkák gépesítésének meggyorsítása. Az ein. ült hónapokban a mezőgazda- sági gépgyártás termelése jelentősen megnövekedett. Megyénk gépállomásai július 31-ig többszáz fontos mezőgazdasági géppel erősödtek. A gépek helyes kihasználását, a gépi munka olcsóbbá tételét nem egy esetben a termelőszövetkezetek vezetői akadályozzák. A helytelen szervező és Irányító munka miatt töbszór munka nélkül állnak a gépek. Ez tapasztalható a mesterszállási gépállomáshoz tartozó öcsödi Szabadság tsz-ben is. A tavaszi munkák megkezdését gátolta a hosszantartó tél, ezért arra lett volna szükség, hogy gyorsan és jó minőségben végezzék el a szántást, a vetést. A gépállomás traktoristái szorgalmasan dolgoztak, de mégsem haladtak kellően, mert az erősen gyomos, betakarí- tntlan területen feltorlódott az eke előtt a gyom és sok időt rabolt el a traktorosoktól annak eltávolítása. Én a tavasszal kerültem az öcsödi Szabadság tsz-hez, a mesterszállási gépállomásról, mint kihelyezett agronóirtis. Célom az volt, hogy tudásommal segítsem a terméshozam növelésének elérését. A termelőszövetkezet földjei erősen szikesek, kötöttek. Ezért csak a megfelelő időben végzett, gondos munkával lehet jó magágyat készíteni. Tavasszal javaslatot tettem a tsz vezetőségének, hogy a szántást némi szikkadás után munkáljuk el, így megőrizzük a talaj nedvességét, s jó magágyba kerül a vetőmag. Javaslatomat Rónyal László, a tsz elnöke azzal utasította el, hogy „Az elvtárs nem ismeri még h mi talajunkat”. Súlyos hiba származott ebből. Nem kellő Időben munkáltuk el a talajt, hanem megvártuk, hogy az ösz- szes terület fel legyen szántva. A 630 hold tavaszi szántás barázdafenékig kiszáradt, s kétszeri rögtörőzésre, tárcsázásra volt szükség ahhoz, hogy olyan magágyat kapjunk, melyen a vetögép veszély nélkül dolgozhat. A vetőmag négy héttel tovább a földben hevert, rr.ert nem volt meg a talajban a kellő nedvesség. A többlet tárcsázás és egyéb felesleges gépi munka 23.000 forint kiadást okozott a tsz-nek. Az aratásnál is megmutatkozott a gépek alacsonyfokú kihasználása. A gépállomással kötött szerződésben meghatározott területnek csak 75.21 százalékán sikerült géppel aratni. A tsz vezetősége azzal a nézettel, hogy „a gépekre nem számíthatunk”,' honvédek segítségét és idegen munkaerőt vett igénybe kézi aratáshoz. Erőgépeinket sem tudtuk kihasználni, mert a terület felgeréblyézését, a kaparék felszedését nerr.' sürgette a vezetőség. -— Emiatt három erőgép öt napig állt. Ez a munkakiesés azt jelentette, hogy mintegy 1300 holden maradt el a tárcsával való tarlóhántás. Farkas Máté, tsz agronómus azt a kifogást emelte a tarlóhántás ellen, hogy minden jövedelmet a gépállomás visz el. Nem sikerült meggyőznöm nézete helytelenségéről. így az 1400 hold helyett csak 571 holdon végeztünk tarlóhántást. A tsz vezetősége mélyszántást követelt. Ennek következményeként most az őszi árpa alá történő talajelökészítés elég komplikált. Az egyik 40 holdas területen a keresztsorok között mélyszántás van, míg a keresztsorok helyén vetőszántást végeztetnek 16—20 cm mélységben. A cséplés ideje alatt a gépállomási dolgozók munkáját a cséplés gyors befejezését hátráltatta az, hogy tarlóról csépeltek. Több esetben volt fogathiány s a munkaerővel is bajok voltak. A tsz vezetőségének és agronó- musának a tavaszi és nyári munkák során elkövetett hiányosságokból le kell vonni a megfelelő tanulságot. Az őszi betakarítással úgy kell igyekezniök a tagoknak, hogy ez ne gátolja a gépek munkáját. A gépállomás traktoristáiban és dolgozóiban meg van az akarat. Jó munkájukkal segítik a termelő- szövetkezet terméshozamának növelését. A gépi munka feltételét azonban a tsz tagjainak kell megteremteni. Azokon a területeken, amelyekről a termés már le van takarítva, vetőszántást végeznek a traktorosok. Kó- ródl Lajos ezideig 150, Dezső Ferenc és Kolop Ferenc 100 holdon végezte el a magágykészítést. Kovács elvtárs, brigádvezető területén hat gép készíti elő a magágyat. Az ősziárpa tarlóját gyűrűshengerrel, tárcsával porhanyósították. — Vetés előtt még sima hengert is használnak, hogy megfelelő magágyba vethessék el az őszi árpát A gépállomás traktoristáinak munkáját segítse a tsz vezetősége és tagsága. Közös erővel járuljanak hozzá szövetkezetük erősítéséhez, a terméshozam növeléséhez. A gépek helyes kihasználása, a vezetőség jó szervező és irányító munkája meghozza gyümölcsét, s a bő terméshozam.' lehetővé teszi, hogy egyre jobbmódúkká váljanak a tsz tagjai. Boronics Krnő, gépállomástól kihelyezett mezőgazdász. Pusztamonostoron nagy lendülettel kezdték az őszi munkái, vetik a kenyérgabonát A PUSZÍAMONOSTORI dolgozó parasztok egymással versenyezve végezték az aratást, a cséplést és a begyűjtést. Minden munkáiban élenjártak a tanácstagok. Rimóczi Imre tanácstag a minap örömmel újságolta, hogy már rendezte az adóját is. Nincs most más gondja, minthogy mielőbb elvégezze a takarmánygabona betakarítását és elvesse a jövőévi kenyémekvalót. „Azért igyekszem.’ a kapásnövények betakarításával, mert a takarmány- gabona beadásával is az elsők között akarok lenni.“ Az egészséges vetélkedés különösen kifejlődött a gaibonafoetaka- rítás idején. A község dolgozó parasztjai akkoriban érdeklődéssel és figyelemmel kísérték a járást tanács versenyhíradóját. Mikor meghallották, hogy Jászfelsőgyörgy első lett, akkor ott jó néhányan határszemlét tartottak, kiderült, hogy a járási tanács értékelése elég felületes volt, mert a puszta- monostoriak már a hordást végezték és Felsőgyörgyön még mindig arattak. Kecskés István tanácstag úgy vélekedik, hogy a tanácsválasztások utón ezek a hibák is megszűnnek. A felsőbb szervek bizonyára komolyabban veszik majd a dolgozó parasztok versengését, mert mi annak tartjuk az egymással való vetélkedést. A KÖZSÉGI TANÁCS tagjai a gabonabetakarítás tapasztalatait felhasználva most felkészültek az őszi nagy munkákra. Felújítják a Hogyan arassuk és csépeljük a rizst Megyénk területén megkezdődött a rizs aratása. Egyes állami gazdaságokban már csépelnék is. Az időben végrehajtott lecsapolás után 6—10 nap múlva az anya és a sar- júkalászok szemei is beérnek. Ezalatt a talaj kiszitokad annyira, hogy száraz lábbal járhatunk rajta és hozzáfoghatunk az aratáshoz. A rizs aratása sürgős, halasztást nem tűrő munka; ezért holdanként 2 munkaerőt biztosítsunk, hogy a betakarítás a leggyorsabban menjen végbe. Ne felejtsük el, hogy szeptemberben már könnyen beállhat az őszi tartós esőzés, ami a rizsben végzetes károkat okozhat. Az aratást végző dolgozók élesre fent sarlóval, vagy kaszacsonkból készült könnyű szárvágóval dolgozzanak. A rizs-szemek könnyen peregnek a bugáról és éppen ezért úgy kell vágni, hogy minél kisebb rázikódtatás érje. A rizs-szálakat ledobni nem szabad, csak óvatosan fektetni. A levágott rizst vagy ollóba. vagy rendre rakjuk, esetleg egy-két napig száradni hagyjuk. — Utána kisebb kévékbe kötjük, majd sátorba, illetve csomóba rakjuk. A kötést lehetőleg kora reggel, vagy este végezzük, amikor a legcsekélyebb a szempergés. Kévekötésre legjobban alkalmas a gyékény. Ezt a növényt két-három napig fonnyadni hagyjuk, s csak azután kössünk vele, így nem törik. Még az aratás tartama alatt készítsük el az utakat és az átjárókat, amelyeken a rizst a cséplőgéphez hordjuk. Az átjárókat mindig a legmagasabb helyen készítsük el, az esetleges esőzések miatt. Rizsből asztagot nem rakunk, hanem közvetlenül szekérről csépel- íük. A szekérre, a cséplőgép alá és mellé ponyvát helyezzünk. A cséplőgép mellé elhelyezett ponyvára szalmát rakjunk, hogy a szekér kerekei, vagy a ló patkói abba kárt ne tegyenek. A szekérre való rakodást úgy eszközöljük, hogy a bugák mindig befelé legyenek fordítva. Egy cséplőgép kiszolgálásához 6—10 szekérről — távolságtól függően — és 3—4 rakodómunkásról kell gondoskodni. A cséplés az aratás megkezdésétől számított 5—7 nap múlva veszi kezdetét. A rizs csépléséhez közönséges gépet használunk, amely csak némi átalakításra szorul. A dobot, ill. a verőszeTkezetet úgy állítsuk be, hogy alul és középen tágabbra, felül pedig legtávolabbra állítsuk. Lényeges, hogy a dobsín és a kosár már kopott legyen. Ha a verőlécek nem.' lennének még eléggé elkopva, ez esetiben feltétlenül faléc alkalmazandó, hogy minél kevesebb tört szem keletkezzen. A rizsszalma rövid, a szemtermés viszont sok, ezért a felvonó szerkezet (patemoszter) járását is meg kell gyorsítani, ami miatt a meghajtásra szolgáló szíjtárcsát ki kell cserélni nagyobbra, vagy a régit körülkoszorúzni,’ hogy a fordulat- száma kétszerese legyen a réginek A dunghan shali rizsnél toklászolót. ill. a kalászvágót kapcsoljuk^ PJ, ahogy azt a rizs tisztasága megkívánja. Ha kazalozóval csépelünk, ügy 14—15 munkás szükséges egy cséplőgéphez ha kazalozó nélkül, akkor 16—17 fő Naponta 200—250 mázsa rizs elcsépelhető. A rizs-szalma nemcsak takarmányozásra és almozásra alkalmas, hanem igen fontos ipari cikk, ezért ennek összerakásánál kellő gondossággal járjunk el. — Csépléskor a rizsszalma még nem teljesen száraz, éppen ezért kés kény. hosszú kazalba rakjuk, hogy itt még egy U'tószáradáson keresztül menjen* Szőke Ferenc, főagromómus. szomszédos Jászfelsőgyörggyel való hagyományos versenykapcsolataikat. Pár nappal ezelőtt gazdagyűlést tartottak, ahol a község gazdálkodóival és a December 21. tsz tagjaival megbeszélték az elkövetkezendő napok tennivalóit. A járási tanács főagironómusa ismertette röviden, hogy a jövőévi bő termés elérése érdekében időben el kell végezni a kapásnövények betakarítását, hogy mielőbb földbe kerüljön az áros. búza és a rozs. A GAZDAGYŰLÉSEN felszólalt Kecskés István tanácstag. A talajerő visszapótlásával foglalkozott. Kérte paraszttársait, hogy valamennyien haladéktalanul lássanak hozzá a trágyahordáshoz. Saját 'termelési tapasztalatainak, termés- eredményeinek ismertetésével bizonyította be. hogy a letrágyázott föld bő termést, jobb minőségű terményt ád. Kecskés István javasolta,^ hogy ismét keltsék életre az egymást megsegítő mozgalmat. — Azok a gazdák, akik először végeztek a betakarítással, valamint a vetéssel segítsék iganélküli paraszttársaikat. Javaslatát a gazdagyűlés résztvevői helyesléssel fogadták, s elhatározták, hogy az őszi munkák meggyorsítása érdekében segítik egymást. TÖBB GAZDÁLKODÓ vállalta, hogy szeptember 9-ig elveti a rozsot. Nagy Károly, id. Magyar István, Karmos Mihály, Bartók Sándor, Telek Mihály, Rimóczi Imre, Gyenés Ignác és rr.ég jónéhányan elhatározták, hogy szeptember közepéig megkezdik a búza vetését is. A dolgozó parasztok megbeszélték a korai vetés jelentőségét. S mintegy harmincán versenyre keltek egymással. „Az aratás és a gabo- nabegyüjtés idején mindannyian érezhettük, hogy milyen nagy mozgatóereje van a versenynek. Most használjuk fel az akkor szerzett tapasztalatainkat.* — mondatta többek között Rimóczi Imre. A dolgozó parasztok a gazdagyűlés után nyomban munkához láttak. A tanácstagok most is példát mutatnak. Kecskés István elsőként fejezte be a rozsvetést. A vállalást tevők nagyrésze követte példáját és megkezdte a kenyérgabona vetést. Fiatalok! Jöjjetek minél többen a mezőgazdasági kiállításra! CSeptember 11-én nyílik meg ^ az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, mely minden eddiginél gazdagabb, többet nyújt a látogatók számára és fontos állomás a mezőgazdaság fejlesztésében. A kiállítás iránt már most rendkívül nagy érdeklődés tapasztalható. Ezért a DISZ Központi Vezetősége a földművelésügyi minisztériummal együtt lehetőségeket ad ahhoz, hogy minél több dolgozó fiatal megtekinthesse a kiállítást. Erinek feltételei a következők: 1* Belépőjegyeket a községi tanácsnál kell váltam 3.— Ft-os áron. 2. Az utazás 17-én csoportosan történik. (Az utazás pontos időpontjáról a DISZ bizottságok adnak rcsz’etes tájékoztatást.) A 7 alapszervezetek titkárai Szeptern be. 14-ig jelentsék a DISZ járási, városi bizottságoknál a jelentkező fiatalok számát. A nagyabb állomásokon külön kocsit biztosít az IBUSZ. A7 íjazáshoz 50 százalékos kedvezményt ad a MÁV. 3. Budapesten a csoportok foga-» dásárói és vezetőkről a DISZ Központi Vezetőség a pályaudvaron gondoskodik. 4. A kiállítás megtekintése kétnapos, szeptember 17—18-án. Éjszakai szállásról a DISZ KV gondoskodik kb. 5—6 forintos áron. A DISZ Szolnokmegyei Bizottsága Munkásokat keres a Vízművek A szolnoki Vízművek dolgozóinak az ősz folyamán két és fél kilométer 200—150 milliméteres nyomóvezeték megépítését kell a gépállomás részére el végezni. Tervükben szerepel még a Marx-park 500 fm nyomó-cső cseréje és még több kisebb-nagyobb munkák. Feladatuk megoldásához 10 segédmunkásra, 4 szakmunkásra* ezenkívül több esztergályosra, lakatosra és vízszerelőre van szükJ ségük. — Jelentkezni lehet a Vízépítő Vállalatnál, Szolnokon. NÉLK ULÖZHE 7 1 LENEK 4 A gangos-pusztai „Flaí1- 1 1 cos'* termelőszövet- kezetnk van 4000 hold körüli területe, amely kezdődik a csoport bejáratánál és addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Van ezenkívül a szép területhez 278 tagja, aki viszont sokkal tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér. Ezt persze képletesen kell érteni — majd meglátjuk, hogyan. A 4000 holdhoz elég kevés az említett taglétszám, hátha még azt is belevesz- szük, hogy mindössze hetvennyolcán dolgoznak a növénytermelésben. Bizony fel kell kötni a stafi- rungot, mire odáig eljut a csoport, hogy az 1160 hold búza földbe kerül. Csendes esti beszélgetésekkor mostanában sok szó esik arról, milyen okosan teszi az állam, hogy alaposan lecsökkenti a nem termelőmunkát végsők számát. A „Flancos“ termelő- szövetkezetnél azonban az a baj, hogy az államnak erről az okos intézkedéséről csak azok beszélnek, akik amúgy is ráérnek, mert a többieknek előbbrevaló a munka.., Itt jön aztán elő a takaró problémája. — Megbánja még ezt az állam — nyafogja éppen Tücsök Cini elsőszámú adminisztrátor, akinek napi teendője az. hogy reggelenként nyújtózkodva dugja fiókba a tegnap este kintfelejtett indigót. Mert- hát fő az éberség — és a párttitkár, szerencsére, még nem vette észre.,, Rosszul jár a tsz is. ha engem leépít. Sóska Pista, a tanács mezőgazdasági osztályán csak velem szereti megbeszélni a szövetkezet vetési jelentéseit. Azt mondja, hogy telefon non nekem van a legmoz- gósítóbb hangom. — Hogyne, maid talán engem tudna nélkülözni a csoport! — ellenkezik az előbbszólóval Markos Teri két fess zárni! adiminbztrátor, aki ebbeli tisztségét azzal érdemelte ki, hogy egy házi műsorosest alkalmával a WC-ajtóra szép kalligrafikus betűikkel írta lói: „Idegeneknek tilos a bemenet”. Azóta is ő gyártja a csoportban szükséges összes feliratokat. Néha már kezdeményez Is. Legutóbb például azzal a kellemes meglepetéssel szolgált a tagságnak, hogy a székház ösz- szes ablakára „ablak” feliratot pingált, nehogy a legközelebbi banketten az ajtót törjék kj a túl virágoshangulatú legények. *— A rról beszélhetnénk —fitymálódik közbe Terebély Jolánka, hármasszámú adminisztrátor. Ki fog vájjon propagandát csinál!ni a csoportta- gok jólétének növekedése mellett: hiszen nincs a tsz-bein 94 kiló súlyú dolgozó, csak én. Ezt a széket is külön nekem csináltatta az elnök elvtárs 1— mutat maga alá Jolánka .,. És valóban, a többieket is gondolkodóba ejti, ki használná ezután a kanapénak is beillő, vaspántokkal összebiztosított ülőalkalmatosságot? •— Túlzásba azért ne vigyük a dolgot — vág közbe epésen Find Piroska négyes számú adminisztrátor. aki éppen ebben a pillanatban felezte be egy kimutatás elkészítését arról. kiknek me«v jobban a munka a tsz-ben: azok- nak-e, akiknek felfelé kunkorodik a bajusza, vaev akiknek lekonyul. Lelkében azért háboros, mert Topa Sanyinak nincs bajusza, márpedig őt feltétlenül a pozitív elemek között akarta szerepeltetni. Miiven érzéssel húzott rá a fakanállal a Iegutxvv'i búcsún? ■— A7 -tn kell megijed- 1 vni — kacag fel kurtán — Karó Dani házi fogatos. akit az év tavaszán függetlenített ebbeli minoséeéhAn p seg. így akarták megmutatni az egyéniek előtt, hogy nem kismiska ám a Flancos termelőszövetkezet. Melyik középparaszt tudja azt megcsinálni, hogy fogattal járja a dűlőket, mint a vezetőség tagjai. Karó Dani nevéhez méltón szokott ülni a bakon, csak éppen a varjú hiányzik róla. Büszkeségében még az sem ingatta meg, hogy a trágyahor- dásban azért maradt el a csoport, mert a házifogat két lovát az istennek sem volt hajlandó átengedni erre a munkára. — Nem kell megijedni — ismétel- te önbátorításként is. Aki nélkülözhetetlen a függetlenítettek közül, az alatt szilárdan áll a szövetkezeti demokrácia..« Hopp! — megvan a huszonegyedik — fogta el a szájaszélét birizgáló legyet és beledugta a szá- varzs ebéből kikandikáló gyufásdobozba. — Ennyi a fejadagja a kisfiam kanárijának ..Vállaltam, hogy napi munkám mellett a tél beálltáig megtanítom erre a szóra: „Kritika“. Szerény Marika, az ötödik adminisztrátor rosz- szallóam ráncolja homlokát a nagy vitára. Már ötödször kénytelen összeadni egy hosszú számoszlopot, mert mindig kizökkentik a figyelemből. Pedig fontos munkát végez, a tagok munkaegysége alapján éppen az előleg- járandóságot számítja ki. Minthogy amazok rendszerint letorkolták, ha rájuk szól. inkább az ajtó mellett derűsen pipázaató férfi--'- veti oda. — J-J t maga miért nem a1 szik ilyenkor. Pislogó bátyám? éijeliőrnek nappal kell pihenni . . . Majd megint az orra előtt lopják meg a dinnyét, mint szombaton? *— Fogd be a szád, tak- nyos —köp egyet az öreg. A cAVoí-n fAc ■n/orv* A-y "fiXI hanem éppen Potya Károly bakancsán köt ki, aki mint második éjjeliőri szintén az irodában gyarapítja elméleti tudását, ö a legéberebb éjjeliőr és a legtájékozottabb is a csoportban. A múltkor a Néplap hírfeje alapján ellenőrizte, tényleg 0 óra 50 perckor nyugszik-e a Hold. Miután a nagymul- tú égitest nem tartotta magát az újság utasításához. fel is szólalt egy tagértekezleten. Érdemei elismeréséül könnyebb beosztást kapott: most azt kell neki kilesnie, hogy a Göncöl szekeret magán- szektorral javíttatják-e vagy KTSZ-szel? 1— A z éjjeliőr értekez- létén azt határoztuk, hogy az eddigi 8 helyett tizet alkalmazzon a vezetőség — nyomja nem éppen tiszta ujját az irodában egyedül munkát végző Marika orra alá. — Négy világtáj van, arra époencsakhogy elég dupla műszakra a nyolc ember, hát még az ellenőrzés?! A szoba hűvös sarkában élló lócáról az alvásban kiizzadt, kipirult fiatalember emelkedik fel. ö a függetlenített árubeszerző a csoporfcbain. Legutóbb' termelőmunkája az volt, hogv az evéiznapos össz- vezetőségi üléskor cigarettát hozott a Nénbo'tból a jelenlévőknek. Rendes napi munkája az, hogv előrelátóan tervezget. Most a télre való felkészülés aggasztja alkotó elméjét, Javaslata az, hogv a teheneknek pizsamát, a bikáknak pedig szarvasbőr pantallót szerezzen be a tsz. Titokban úgv sejti, hogv ezért az ötletért kitüntetésre is felteriesz+ik, amellett, hogv munkaegységét 0.8-ról 1.3-ra emelik' fe1 ’■'aponta. 7 ív szaporítják a szót", töltik a drága időt a r>.AiVülö-»h»tetlen beosztásúak. Pedig egvikük-má- sikuk testét-lelkét egészségesebbé tenné egy kis munka — mondjuk a cq*