Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1954 szeptember 11. VITA A TANÁCSTÖRVÉKY TERVEZETÉRŐL Azt választják meg, aki a nép ügyét a szívén viseli Az új, területi választás, melyet a tanácstörvény- tervezet biztosit, növeli a bizalmat a tanács iránt, mivel a dolgozók a saját körzetükből választják meg azt, aki problem áikat leginkább ismeri és szívén viseli. A dolgozók ezért is megadnak minden segít­séget a megválasztott tanácstagoknak, s így azok képesek lesznek megoldani az előttük álló felada­tokat. A tanácstörvénytervezet kiszélesíti a választók jogait, növeli a vezetők felelősségérzetét azáltal, hogy a választók bármikor visszahívhatják a tanácstagot, ha az nem jó munkát végez. Kötelességévé teszi a tanácstagnak, hogy beszámoljon a dolgozóknak arról, hogyan intézte a szóban, vagy írásban panasszal kap­csolatban hozzáfordulók ügyeit. A tervezet helyes azért is, mert megerősíti a tanács tekintélyét. Ezt a célt szolgálja például az a rész, mely feljogosítja a tanácsot arra, hogy a terü­letén működő, de nem a hatáskörébe tartozó üze­mek, vállalatok életébe is betekintsen, beszámoltassa azok vezetőjét. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a vállalatvezetők, igazgatók, sok esetben elutasítot­ták a tanácsot azzal, hogy ők ,,közvetlenül a minisz­tériumhoz tartoznak.“* Ennek következtében nem tudja kellőképpen orvosolni a tanács az üzemi dol­gozók jogos sérelmeit. Nem tudta figyelemmel kísérni a szociális cé­lokra kiutalt pénzkeret felhasználását, így sok eset­ben fogadóórákon hiábá mondták el sérelmeiket a dolgozók, a tanácsnak meg kellett elégedni a válla­latvezető válaszával: „Nincs erre pénzünk.“ Ugyan­akkor az üzemek nem egy esetben elmulasztották a munkavédelmi beruházások felhasználását. Az ily módon orvosolatlanul maradt panaszok rontották a tanács tekintélyét, a tanács és a dolgozók kSzötti kapcsolatot. Az új törvénytervezet megszünteti ezt a hibát. Nyikos József vb. titkár, Kisújszállás. Párttagjaink tegyenek meg mindent as állattenyésztés jövedelmesővé tételéért Hegedűs András elvtárs, a Szabad Nép 29-i számában megje­lent cikkében elemezte pártunk központi vezetőségének múlt évi december 19-i határozatát, illetve annafc végrehajtását^ Megállapít­hatjuk, hogy városunk területén súlyos hiba van a határozat vég­rehajtásában. Állatállományunk a határozat megjelenése óta szám­belileg és minőségileg növekedett. Különösen a juh- és sertés s ba­romfi-állomány. De ez még nem- minden. Városunk területén hét és fél­nyolc holdra jut egy számos állat. Termelőszövetkezeteinken belül ez a szám még rosszabb. 10—15 kát. holdra jut egy számos állat. Ez azt igazolja, hogy súlyos lemaradás van a határozat végrehajtása területén. Sertéstenyésztésben az Április 4. tsz ért el kon oly eredményeket. Az anyakocák számát 151-ről 180-ra emelték. Ebből törzskönyveztek 94 kocát. A gondozás és takarmányo­zás viszonylag kielégítő. A fialási átlag mangalicáknál 12.5, Cornwall sertéseknél 14.1. Kiváló anyaállo- mányunk van, amit igazol az is, hogy a mezőgazdasági kiállításra két darabot vittek el szaporulatá­val együtt. Kielégítő a sertésállo­mány a Béke tsz-ben, ahol a berk- siri állománynál 13—14 fialási át­lagra számítanak, j Legtöbb termelőszövetkezetben azonban elhanyagolták az állatte­nyésztést. — Valamennyi állatte­nyésztő arról panaszkodik, hogy termelőszövetkezeteink vezetői s pártszervezetei nem másod- vagy harmadrendű, hanem tizedrendű kérdésnek tekintik az állattenyész­tést. Általában kevés szó esik az állattenyésztésről még a város ve­zetői között Is. Legtöbb esetben csak a növényápolást, aratást, hor­dást, cséplést, őszi betakarítást, szántás-vetést látjuk magunk előtt. A juhállományban komoly a ja­vulás városunk területén. Minősé­gileg és számszerűit gyarapodtak. Bár a takarmányozás és gondozás nem megfelelő mindenütt. Igen jó a Táncsics tsz-nél, ahol Márki Elek elvtárs, a Szocialista Munka Hőse a gondozó. Több termelőszö­vetkezetben még igen alacsony az ellési százalék. Az Április 4. tsz- nél például 100 anya után 105 volt a szaporulat. A juhtenyésztés igen hasznos lehetne, hiszen városunk határában elegendő legelő áll ren­delkezésünkre. Szükséges tehát a juhtenyésztés fokozása. Tartása ol­csó és gyapja hatalmas jövedelmet biztosít. Trágyája nagyon értékes a talajerő fokozása szempontjából. A Béke tsz azonban megfeledkezett erről. A tagoktól istállótrágyát vá­sárolt, a jutenyésztésnél viszont el­adták a tagoknak a trágyát, s ezek maguknak takarították ki az óla­kat tüzelőnek. Városunk területén a trakto­keveset javult. Nem kielégítő a szaporaság, illetve az ellesek szá­ma. Túlságosan sok a selejtezés. A beadásba felényi létszámú marha­állomány is megfelelne, ha azokat rendes kondícióban, illetve meghíz- lalva adnák át termelőszövetkeze­teink. Ezen túlmenően rossz az el­helyezés, valamint a gondozás. — Nincs biztosítva a megfelelő minő­ségű takarmány. Általában az a tapasztalat, hogy termelőszövetke­zeteink ősszel és tavasszal elvetik a takarmánykeveréket, azonban a betakarítással már komoly bajok vannak. Még olyan tsz-ben is, mint a Béke tsz. A kifogástalan és ha­talmas mennyiségű törr.egtakar- mányt adó zabosfoükfeönyt sem vágták le idejében; meg hagyták vénülni, az felmagzott, s rossz mi­nőségű takarmány lett belőle. A silózást is elhanyagolják. Nagyban gátolja a szarvasmarhatenyésztés számbeli- és minőségi növelését az. hogy a szopósborjak nevelése nem kielégítő. Nem kapják meg a szük­séges mennyiségű teljes tejet. Nincs számukra magas fehérje-értékű ab- raktakarmány. Nem készítenek szá­mukra jó minőségű borjúszénát. El van hanyagolva a választott- és növendék-borjúk tartása is. Iga­zolja ezt az alábbi eset: A Táncsics tsz-ben ezév ta­vaszán két növendék'borjút ki akar­tak vinni kényszervágásra. Orvosi igazolás is megvolt rá, hogy to- vábbtartása felesleges, mert úgyis megdöglik. Gólya János termelő­szövetkezeti tag azt mondta, hegy ad érte 100 forintot. Kinevették, hogy úgyis megdöglenek azok. Azonban Gólya János megvette és a két „halálraítélt“ borjú él és virul, már mind kettő tenyésztésre al­kalmas. A gondozók sűrűn változnak. Nincs megfelelő takarmányelőké­szítés, rendszeres etetés és itatás. Ez a hiba egyrészt oda vezethető vissza, hogy a gondozók igen sok esetben 2—3 kilométerről járnak a munkahelyre. Helyes lenne, ha a tsz vezetők és a felsőbb szervek is intézkedést tennének annak ér­dekében, hogy a gondozóknak meg­felelő lakás épüljön. Sok a kíván­nivaló még az elhelyezésnél is. Az istállók huzatosak, hidegek. Több esetben nem felelnek meg a köve­telményeknek. Most az ősz folya­mán gondoskodjanak termelőszö­vetkezeteink a tél beállta előtt a helyről. Pártszervezeteink is elha­nyagolták az állattenyésztés fej 1 osztásét. Nem foglalkoztak beha­tóan ezzel a jövedelmező üzemág­gal. Nem irányították a kiváló párttagokat és a becsületes párton kívüli dolgozókat az állattenyész­tésibe. A Béke tsz-ben volt ugyan ilyen kezdeményezés a pártszerve zet részéről, de az eredmény elma­radt. Term előszövetkezeteink vezetői és párttagjai segítsék a párt és a kormány december 19-i határozatá­nak végrehajtását. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az állattenyésztés valójában jövedel­mező legyen; s ne csak állattartás­ról, hanem állattenyésztésről be­szélhessünk. Dobra! József, a karcagi pártbizottság mezőg. osztályvezetője. Traktorosok az őszi munkák sikeréért SZILAGYI MIHÁLY DISZ tag, a mesterszállási gépállomás fiatal traktorosa váltótársával, Polgár Sándorral a héki Táncsics tsz területén végzi a talajelöké- szítést az őszi vetések alá. Két műszakban dolgoznak s nagy figyelmet fordítanak a minőségi munkára, hogy a jó magágyba került gabona bö termést hozzon. rbk végzik el a döntő munkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „át­essünk a traktor másik oldalára“, s ne fejlesszük lóállományunkat. Ha lovainkat megnézzük, azt mond­hatjuk, igen jó kondícióban van­nak. „A karcagi ember szereti a lovat, sok esetben a tehenek ro­vására.“ így szoktuk mondani. Azonban itt ellentmondásba kerü­lünk. Mert ha valójában szeret­nénk a lovat, akkor egy-egy tsz-nél 51 anyakanca után nem nyolc csi­kónak kellene lenni. A hiba gyö­kere az, hogy a fedeztetés után az anyakancák gondozásét elhanya­golják. — Az Április 4. tsz-nél az idén 63 anyakancát fedeztettek be, ezzel szemben a vemhességi vizsgálat azt állapította meg. hogy a várható szaporulat csak 20—25 csikó. Szarvasmarha állományunk számbelileg egyáltalán, minőségileg Minisztertanácsi határozat az érettségizett fiatalok szakmai képzéséről Az érettségizett, vagy középiskolában képesítő vizsgát tett fia­talok mind nagyobb szómban jelentkeznek a különböző szakmákba. Iparunk és kereskedelmünk fejlődése is megkívánja a magasabb ké­pesítéssel rendelkező szakemberek munkábaállítását, ezért a minisz­tertanács határozatot hozott az érettségizettek rövidebb időtartamú ipari képzéséről. A határozat végrehajtására a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke részletes utasítást adott ki. Eszerint az érett­ségizett fiatalok 164 szakmában helyezkedhetnek, el. Szakmát tanul­hatnak az üzemi ipari tanulóképzés keretében, az MTH egyéves, va­lamint másféléves tanulóidejű iparitanuló intézeteiben, a magán­kisiparban és a kereskedelemben. A rövidített tanulóidő a vasiparban egy-másfél év, a textiliparban négy-hat hónap, az élelmiszeriparban hat hónap, a nyomdaiparban másfél év, a papíriparban öt hónap. Az MTH-oktatás keretében az ács, a kőműves, a burkoló, a festő-má- zoló, a vasbetonszerelő, a vízszigetelő, a bádogos, a vájár és a traktoros-gépész szakmát sajátíthatják el. A traktoros-gépész szakmát kivéve, ezekben a szakmákban egy év a tanulóidő, míg a traktoros­gépészeknek másfél évig kell tanulniok. A tanulók évi 12 nap sza­badságot és az iparágra érvényes II. bérkategória időbérss bértétele 'zeriníi fizetést kapnak. ß Szovjetunió kiiliigyminísztéríumáRak nyilatkozata Moszkva (TASZSZ.) A Szovjet­unió külügyminisztériumának nyi­latkozata bevezetőben rámutat, hogy az EVK tervének kudarca fontos esemény Európa politikai életében. E tény azt bizonyítja, mennyire számolnak Franciaor­szágban azzal a veszéllyel, amely Nyugat-Németországnak olyan mi­litarista állammá változtatásával kapcsolatos, amelynek sorsa a ne­meit revansiszták kezében van. Ez a tény is bizonyítja, mennyire a helyzet magaslatán állottak Fran­ciaország hazafias erői, amelyek joggal látták az „Európai Védelmi Közösség“ megteremtésében a fran­cia állam biztonságát fenyegető halálos veszélyt, s az ország füg­getlenségét fenyegető veszélyt. Az „Európai Védelmi Közösség“ hívei megpróbálják becsapni a né­peket, köztük Franciaország népét is, és úgy tüntették fel, sőt tünte­tik fel továbbra is a dolgot, hogy a megbukott párizsi szerződés elfo­gadása esetén lehetővé vált volna bizonyos keretek közé szorítani Nyugat-Németország fegyveres erőit. Ennek az állításnak hamis volta azonban minden pártatlan embernek szemébe ötlik. A bonni revansiszták, akik ete- kintetben őszintébbek; minden­esetre nem takargatják, hogy az ilyen állításoknak nem tulajdoní­tanak komoly jelentőséget és máris nyíltan tárgyalják olyan nyu­gatnémet hadsereg megalakításá­nak terveit, amely hadosztályainak száma tekintetében messze meg­haladja a hivatalosan elismert ke­retet. | A német militarizmus ujiáterem- tése és a remilitarizált Nyugait- Németorszá'gnalk katonai csoporto­sulásba való bevonása mérhetet­lenül megnövelné az új európai háború veszélyét s ezzel egyben az új világháború veszélyét is. Ele­gendő áttekinteni Európának akár utóbbi félszázados történetét és lát­hatjuk, hogy a militarista Német­ország ezalatt az idő alatt kétszer- robbantott ki olyan háborút, pmelv szörnyű szenvedéseket zúdított Európa népeire. A némrt m.PiftPrtzmiis új iá terem­tése politikájának hívei igyekez­nek a dolgot úgy feltüntetni, hogy Nyugat-Németország remUiitarizá- ’ása és valamilyen nyugati hatalmi tömbbe való bevonása megerősíte­né a nyugati hatalmak helyzetét a Szovjetunióval a német kérdésben folytatott tárgyalásokon. Az ilyenfajta állításoknak azon­ban semmiféle alapjuk sincs. A va­lóságban a dolog éppen fordítva áll. ' Mint ismeretes, már most is nyíl­tan tárgyalják a német militariz- mus úijáteremtésémek új terveit — hangzik a továbbiakban a nyilat­kozat. A nyugatinémetországi militariz- mus visszaállítása terveiben ki­emelkedő hely jut annak a terv­nek, hogy Nyugat-Németországot közvetlenül az északaflanti tömbbe vonják be, s ilymódon' nyissák meg remilitarizálásának útját. Azok, akik ilyesfaita tervekkel állnak elő, nem titkolják, azért van szükség ezekre a tervekre, hogy megkerüljék azokat az akadályo­kat, amelyekbe az önmagát rég kompromittált „erőpolitika” hívei Franciaországban ütköztek. Ezzel kapcsolatban helyénvaló már most kijelenteni, hogy bármi­lyen cégér mögé rejtsék is a német militarizmus újjáteremtésének ter­veit, e tervek megvalósításának kö­vetkezménye elkerülhetetlenül az lesz, hogy Nyugat-Németország új háborús tűzfészekké válik és Né­metország mostani kettészakított­sága továbbmélyül. Pedig Európa biztonságának ér­dekei, éppúgy, mint a német nép érdekei is azt követelik, hogy a né­met kérdést az egységes, békesze­rető és demokratikus német állam megteremtése alapján oldják meg, amint ezt a hatalmak megfelelő megállapodásai előírják. Nem szabad azt mondaná, hogy a német kérdésben teremtendő meg­egyezés lehetőségei már kimerül­tek. A szovjet kormány éppen ezt a körülményt tekintetbe véve ja­vasolta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányá­nak, hogy az idén augusztus-szep­temberre hívják össze a négy ha­talom tanácskozását és vizsgálják meg a német kérdést. Erre a javas­latra a három hatalom kormányá­tól még nem érkezett válasz. Az összeurópai biztonság biztosí­tásának érdekei megkövetelik, hogy a zárt európai katonai csoportosu­lások helyett megvalósuljon a kol­lektív biztonság rendszere vala­mennyi európai állam részvételé­vel, tekintet nélkül társadalmi rendjükre. Ezeknek a céloknak felel meg a Szovjetunió javasolta „összeurópai kollektív biztonsági szerződés” ter­vezete és az összeurópai tanácsko­zás összehívása a megfelelő javas­latok megvizsgálására. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és az össz­európai szerződésnek e célból Ke­let- és Nyugat-Németország, majd az egyesülés után az egységes Né­metország részvételével való meg­kötése megkönnyítené a német kér­dés megoldásának lehetőségeit Né­metország bákeszerető és demokra­tikus nemzeti újraegyesülésének alapján. Ez megfelelne valamennyi európai állam, köztük Franciaor­szág biztonsága érdekeinek. A genfi tanácskozás lényegesen hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A genfi tanácskozás tapasztalata újból megmutatta, hogy ha az érdekéit államok való­ban törekszenek erre, akkor meg van a lehetősége annak, hogy a rendezetlen problémákat illetően a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre. A Szovjetunió a masra részéről továbbra is minden lehetőt elkövet, hogy megegyezés jöijön létre a rendezetlen nemzetközi problémá­kat illetően, a többi között Német­ország kérdésében, az európai kol­lektív biztonság rendszeréről, az atom- és hidrogénfegwer eltiltásá­ról és az államok fegyverzetének csökkentéséről, hoey tovább eny­hüljön a nemzetközi feszültség — (MTI) A Brit Szakszervezetek Szövetsége kongresszusának szeptember 9-i ülésén Brighton (TASZSZ). A Brit Szak- szervezetek Szövetsége kongresszu­sának szeptember 9-i ülésén a fő­tanács több vereséget szenvedett. A főtanács minden igyekezete elle­nére a kongresszus elfogadta azt a határozati javaslatot, amely tiltako­zik a munkások többsége nyugdíj- korhatárának felemelése ellen. (A korhatár most 65 év.) Az angol öntőmunkások Egye­sült Szakszervezete határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amely el­ítéli a nemrég elfogadott lakbér­törvényt, amelynek értelmében az országban a lakbérek összesen 80 millió font-sterlinggel emelkednek. 4,351.000- szavazattal 3,269.000-rel szemben elfogadták a határozati javaslatot. E. Johns, az Országos Bányász­szakszervezet elnöke határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amely a megélhetési költségek emelkedése fölötti aggodalmát fejezi ki és bí­rálja a kormány gazdaságpolitiká­ját. A határozati javaslatot elfo­gadták. (MTI) Buügária nemzeti ünnepe Szófia (TASZSZ). A bolgár nép szeptember 9-én ünnepelte hazája felszabadulásának 10. évfordulóját. Az ország minden városában nagy felvonulások voltak. Szófiában, Bulgária fővárosában katonai díszszemle és felvonulás volt — majd a dolgozók vonultak fel. A felvonuló dolgozók kifejezték szeretetüket és hálájukat a nagy Szovjetuniónak, a bolgár nép fel­szabadítójának, kifejezték azt a tö­rekvésüket, hogy elmélyítsék a bolgár-szovjet barátságot, harcol­janak a szocializmus építésében el­érendő új sikerekért, az orszác '’azdasági életének és kultúrájának új fellendítéséért, a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Szófia (TASZSZ). A Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsa szep­tember 9-én fogadást adott a bol­gár nép nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. A fogadás meleg baráti légkör­ben folyt le. (MTI) Fogadás a Bolgár Nép- köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). K. T. Luka­nov, a Bolgár Népköztársaság szov­jetunióbeli rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete szeptember 9-én fogadást adott Bulgária nemzeti ünnepe: felszabadulásuk tizedik évfordulója alkalmából. A fogadás során a Bolgár Nép- köztársaság ezidőiszerint Moszkvád ban vendégszereplő művészei hang­versenyt adtak, (MTI) «I

Next

/
Thumbnails
Contents