Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES-A MEGY El TAN ÁCS LAPJA Vf. Évfolyam, 214. szám Ara »>0 fillér 1954 szeptember 10.. péntek MAI SZAMUNKBÓL: Koumintang légikalózok újabb támadásai Kína ellen (2. o.) A mezőtúri gépállomáson is szükség van a kommunisták példamutatására (2. o.) Haladás néven új, hármastipusú csoport alakult Óballán (3. o.) Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Dózsa folyamúszó bajnoksága (4. o.) Holnap délután nyílik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, — egyénileg dolgozó parasztjai már hónapok óta készültek a holnap délután megnyitásra kerülő Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. A tisza- sülyi állami gazdaság rizstermésé­vel, állattenyésztésének, mangalica- tenyésztörzseinek legszebb egyebei­vel, állattenyésztésének, mangalica- készültek erre az alkalomra a kar­cagi, turkevei, mezőtúri, kisújszál­lási termelőszövetkezetek, a jász­sági szövetkezeti és egyéni gazdák. Az állattenyésztéséről ismert jász- boldogházai dolgozó parasztok kö­zül többen vittek fel értékes te­nyészállatokat a kiállításra. A terményeket, gépeket, jó­szágokat, már a múlt hét elején útnak indították és holnap dél­utántól kezdve két héten át min­den látogató gyönyörködhet a szol- nokmegyei dolgozó parasztok szor­galmas munkájának kiemelkedő eredményeiben. A turkevei gépál­lomásról például Vad Imre trakto­ros brigádvezető, mintaszerűen be­rendezett brigádszáillásuk fényké­pét mutatja be, s beszámol az ér­deklődőknek munkájuk eredmé­nyeiről, munkaszervezésükről, — módszereikről. A növénytermesztés, állat- tenyésztés mellett a mezőgazdaság gépesítésének eszközeit, a talajmű­velő, növényápoló gépeket, répa­szedő kombájnokat is megtekint­hetik a látogatók. A tiszasülyi ál­lami gazdaságban már dolgozik az az újtipusú rizsarató kombájn, amelyiknek másik példányát a ki­állításon megtekinthetik a részt­vevők. A üszasiiíyi állami gazdaságban A tiszasülyi állami gazdaság me­gyénk legnagyobb rizstem-elő ál­lami gazdasága ahol több mint 8 ezer holdon termesztik ezt az ér­tékes gabonanövényt. Az EMAG- gyárban nemrégen készült el két rizsaratásra alkalmas kombájn. Az tgyiket szeptember 11-től 26-ig Budapesten, az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon tekinthetik meg a kiállítás látogatói. A másik már a tiszasülyi állarr-i gazdaságban dolgozik két nap óta. A gazdaság dolgozói meg vannak elégedve a munkájával. A lánctalpas kombájn a süppedékes talajon is könnyen mozog. A vele szorosan összeépí­tett szalmagyüjtő pedig csomókba A kiállítás tartama alatt gépesí­tési, növénytermelési, talajerőfenn- tartási, állattenyésztési szakkérdé­sekről tartanak előadásokat a me­zőgazdasági szakemberek és az elő­adásokon bárki résztvehet, gyara­píthatja ismereteit. A posta külön bélyegsorozatot bocsát ki a kiállítás alkalmából. Az értékes tapasztalatok szerzése közben a szórakoztatásról is gon­doskodott a kiállítás rendezősége. Lóversenyek, akadályversenyek, — kultúrműsorok szórakoztatják a lá­togatókat. A városi és községi tanácsoknál pedig beszerezhetők a kedvezmé­nyes, 3 forintos belépőjegyek, ame­lyek egyben az olcsó szállodai el­helyezésre is lehetőséget nyújta­nak. Kedvezményes utazás lehető­sége is biztosítva van. A vasúti jegypénztárnál megváltott jegyek a kiállítás területén elhelyezett MÁV pavilonokban való lebélye- geztetés után visszafelé is érvénye­sek, vagyis a látogatók 50 százalé­kos utazási kedvezményben része­sülnek. Megyénkben többfelé nagy az érdeklődés a kiállítás iránt. Jász- dózsán például a községi tanácshoz kiküldött 60 részvételi jegyet már az első napokban megvásárolták. Egyes helyeken a községi tanácsok még sem fordítanak elég gondot a kiállítás jelentőségének tudatosí­tására. Holott az ott szerzett ta­pasztalatok minden állami gazda­ság^ dolgozónak, tsz tagnak és egyéni gazdának . nagy segítséget nyújtanak további munkájához, — gazdálkodásának megjavításához. gyűjti és rakja le a rizsszalmát. Amit később takarmányozásra, vagy a szolnoki Cellulózegyárban papíralapanyag készítésre használ­nak fel, | A rizsaratás nem könnyű munka és a gépek a közeljövőben ettől mentesítik a mezőgazdaság dolgo­zóit. Addig azonban még túlnyo­mórészt kézi-erővel történik a rizs­aratás. A tiszasülyi állami gazda­ságban jelenleg több mint három­ezer munkás vágja az érett rizst. Idáig kétezer holdat arattak le, 900 mázsát elcsépeltek és 500 má­zsát vagonbarakva, útnak indítot­tak a rizshántoló malmok felé. már 2 ezer hold rizst arat’ak le A mezőtúri termelőszövetkezetekben mindenütt aratják a rizst Valamennyi mezőtúri termelő- szövetkezetben megkezdődött a rizs aratása. Idáig a Bercsényi és a Petőfi tsz tagjai igyekeznek leg­jobban ezzel a munkával. A néző­téri termelőszövetkezetek közel háromezer holdas rizsterületéből több mint 300 holdat e két szö­vetkezetben arattak le. A Szabad Nép tsz tagjai pedig tegnap a rizs-cséplést is megkezd­ték, hogy az új termésű rizs mi­előbb a rizshántolóba kerüljön és a beadási kötelezettség teljesítése után, a munkaegységekre járó rizst is kioszthassák a szövetkezetek tag­jainak. Négyfajta öntöző szivattyú A MÁVAG öntözőszivattyúi évek óta jó szolgálatot tesznek a mező- gazdaságban és az állami kertésze­tekben. Az idén már négyfajta öntözőszivattyút gyártott a MÁ­VAG Szivattyúgyára. A DI-M-P-T típus pprcenkinti 30.000 literes tel­jesítményével a rizsföldek öntözé­sénél, az R-CS, az R-P-T és a ..Hortobágy’“ a szántóföldek és a kertészetek öntözésénél vált be Egyik-másik szivattyútípusból már befejezték az évi tervet, sőt a tíz­ezer liter teljesítményű R-CS ön­tözőszivattyúból 16 darabot terven felül gyártottak, s ezzel pótolták multévi mulasztásukat is. Most új munkát is vállalt a MÁVAG Szivattyúgyár. Hajóra szerelhető szivattyúkat készítenek, amelyek segítségével a Sió és más csatornák mentén lévő szántófölde­ket, kertészeteket öntözik majd. Az első négy darabot már meg is ren­delte a balatonfüredi hajógyár. Szeptember 19-én tartják Cegléden a IV. Békekölcsön első sorsolását A IV. Békekölcsön első sorso­lása szeptember 19-én. vasárnap délután 4 órakor kezdődik Ceglé­den, a járási „Kossuth“’ kulturház- ban. A szeptember 19-i sorsolás a hatodik államkölcsön sorsolás lesz ebben az évben, Az új rendszer szerinti sorsolá­son 78.500 nyereményt húznak ki. összesen mintegy 24 millió 914 ezer forint összegben. A sorsolás nyilvá­nos lesz, (MTI) Az augusztus 1 óta belépett 544 taggal ebben az érben összesen 2151 új belépővel gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei Ebben a gazdasági évben jelen­tős mértékben megizmosodtak me­gyénk termelőszövetkezetei. A párt és a kormány minden addigit meg­haladó politikai, gazdasági és er­kölcsi támogatása megnövelte a termelőszövetkezeti vezetők és ta­gok önbizalmát, munkakedvét. Az elmúlt ősszel már sakkal jobb, gyorsabb volt a munka, mint az előző években, a tsz-tagok rrutat- tak példát a szántás-vetés határ­időre való teljesítésében. A fegyelem ebben az évben to­vább szilárdult. Beszédes bizonyí­téka ennek, hogy 1954. második évnegyedében az elsőhöz viszonyítva 3000 taggal, illetve családtaggal többen vet­ték fel a munkát. Ebben az időszakban már szem- melláthatóan megmutatkozott, hogy a nagyüzemi termelés, a szorga­lommal párosulva több termést, nagyobb jövedelmet hoz a dolgozó parasztoknak, mint a kisparcellás egyéni gazdálkodás. Az idei ter­méseredményeket véve alapul. a gabona termésátlaga mintegy másfél-három mázsával maga­sabb a termelőszövetkezetek­ben, mint az egyénileg gazdál­kodók földjein. Ez a terménytöbblet, szabadpiaci áron számolva 300—900 forinttal nagyabb jövedelmet jelent kát. hol­danként. Az állattenyésztés terén is be­bizonyosodott, hogy a szocialista nagyüzemi gazdaság előnyben van az egyénivel szemben, akár a ta­karmányalapot, akár a tenyésztési feltételeket veszünk figyelembe. A tsz-eik önállóan el tudnak tartani nagyértékű, erős örökítőképességű apaállatokat, melyek tartása a kis­gazdaságokban nem kifizető. A fe­lesleges egyedeket a szövetkezetek magas áron tudják értékesíteni. A turkevei Vörös Csillag terrrelő- szövetkezet ezévben 10 tenyész­bikát értékesít. Amellett, hogy az átadási súly beleszámít a beadási kötelezettség teljesítésébe, a tenyészbikákért darabonként 7—10.000 forintot kapnak. Ez azt jelenti, hogy egy növendék­állatért, amelynek vágóára 2000— 2500 forint, a Vörös Csillag tsz há­rom-négyszeres árat kap. Ugyanúgy más termelőszövetkezet is, amely ezt a lehetőséget kihasználja. A munkához való viszony a tsz- ek többségénél alapvetően megvál­tozott. Ez pedig megnövelte tekin­télyüket a szorgalmas egyénileg gazdálkodók előtt. így van ez a sok közül az abádszalóki Lenin tsz-nél, ahol a vezetőség ügyes szervező, irányító munkája a tagok szorgalmát is megsokszorozta. Az eredmény itt is jelentkezik a ter­mésben, jövedelemben, az állam­iránti kötelezettség teljesítésében. A tsz-ben tavaly nem termett any- nyi kukorica, hogy a tagaknak is jutott volna. Idén a gondos nö­vényápolás révén 30 mázsás ter­mést várnak holdanként, s 20 hold négyzetesen vetett kukoricájuknak keresni kell párját a járásban. 3—4 kg között lesz az egy munka­egységre jutó kenyérgabona súlya s nem egy olyan család van, arrely 30—32 mázsát visz haza. A csép- lést már augusztus 13-án befejezte a tsz és teljesítette államiránti kö­telezettségét. A szomszédos tiszafüredi járás­ban is híre ment, milyen nagy változás történt ebben a tsz-ben Elmentek tszcs tagok, egyénileg gazdálkodók látogatóba és csak di­csérni tudták, amit láttak. Jártak náluk a helybeliek is, akiket döntő elhatározásra bírtak a látottak. — Augusztus 24-ig rr.ár több mint húsz taggal gyarapodott a Lenin tsz taglétszáma. i A rend, tisztaság, jó munkaszer­vezés, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása meghozta gyümöl­csét a tiszabői Petőfi tsz-ben Is, ahol komoly változást eredménye­zett a kiskirályoskodó vezetőség kicserélése. Jobb lett a tagak élete, nőtt a jövedelem. Rátkai Kálmán, aki ötödmagá­val dolgozik a szövetkezetben, előlegosztáskor 39 mázsa 70 kg búzát kapott. Simon Istvánék kamrájába 27 má­zsa gabonát szállítottak haza a tsz fogatai. | Szerte a megyében gondolkodásra késztették az egyénileg gazdálkodó­kat a termelőszövetkezetek ered­ményei. A rákócziújfalui Űj Élet tsz nem tartozik a kiugró termés- átlagcikat elérő szövetkezetek közé. De vájjon hány középparaszt van a megyében, aki összes kötelezett­ségeinek leszámítása után olyan jövedelmet könyvelhet el magának tisztán, mint az itt dolgozó Mur­vai András. Harmadmagával 680 munkaegységre számít zárszám­adásig. — Szerényen számolva így adódik össze a család jövedelme: Búza 20.40 q = 8160 Ft, árpa 1.20 q = 480 Ft, rizs 4.28 q = 6848 Ft, cukor 0.95 q = 950 Ft, 8 forint készpénz munkaegységenként = 5440 Ft. 30 q kukorica = 6000 Ft, 7 q széna = 1000 Ft, 8 q tűzifa = 240 Ft, 10 q szalma = 800 Ft. és 5.03 q burgonya = 804.80 Ft. Murvai Andráséi: összes járan­dóságának pénzértéke tehát 30.722.80 Ft. A fejlettebb nagyüzemi termelés alapja a gépesítés. — Etekintetben szintén nagy előrehaladást ért el a megye a kormányprogramrr.', illetve a december 19-i határozat megjelenése óta. Ebben az évben július 31-ig 60 drb. G. 35-ös trak­torral, 42 drb. Lanz-Buldoggal, 53 cséplőgéppel, 32 traktoros vetőgép­pel, 33 kombájnnal, 50 aratógéppel és sok egyéb mezőgazdasági géppel gyarapodtak a megye gépállomá­sai. 1 A szövetkezeti gazdálkodás kéz­zelfogható sikerei, a párt- és kor­mány szüntelenül áramló segít­sége a tsz-ek felé egyre több szol- nakmegyei egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztiban érlelte meg az elhatározást: szakít az ósdi, egy- helybentopogásra szorító egyéni gazdálkodással és belép a termelő- szövetkezetekbe vagy új csoportot alakít. 1 A termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedőben van az egész megyé­ben. Míg júliusban 25 új belépő növelte a megye termelőszövetke­zeti tagjainak számát, augusztus hónapban már 446-an léptek a jobb életet jelentő nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Augusztus 1-től szeptember 8-lg 544 egyénileg gazdálkodó írta alá a belépési nyilatkozatot, a megye hét járásában. Ezzel me­gyénkben ebben az évben 2151 új taggal növekedtek a termelőszövet­kezetek, illetve termelőcsoportok. Legjobban a kunhegyesi járás termelőszövetkezetei felé indult meg az egyénileg dolgozó parasz­tok áramlása. — Augusztus 1-től mostanáig 125-en léptek be a cso­portokba. A jászapáti járásban 84, a törökmiklósiban 28, a jászberé­nyiben 80 egyénileg gazdálkodó döntött a szövetkezeti út mellett. Tóth István A HARMADIK NEGYEDÉVES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Eredményes harc a Járműjavítóban a normák pontos teljesítéséért Üzemeinkben nem szalmaláng- szerú fellobbanás volt az alkot­mány ünnepének tiszteletére induit verseny. Az ünnep után a termelé­kenység nem esett vissza, mint aho­gyan ez a verseny egyes szakaszai­nak befejezése után gyakori, ha­nem növekedett. Jelentős eredmé­nyek születtek az önköltségek csökkentése. a munkafegyelem megszilárdítása terén. Augusztus harmadik dekád já- nak befejezése után nehéz lenne eldöntenünk, hogy élenjáró üze­meink közül melyikben végeztek jobb munkát. A Tisza Cipőgyár javára billenti a mérleget a kiváló tervtúlteljesítés, a termelékenység emelkedése. A Járműjavítónál igen figyelemreméltó a tervszerű, egyenletes munka, a normánalu- üak számának csökkentése s a Tisza Cipőgyárénál jóval rendezet­tebb bér- és létszámviszonyok. A Tisza Cipőgyárban jó példát találunk a magas műszaki kultú­rára. a precíz szervezettségre, lágyrészben ennek köszönhető — a munkások áldozatkész, lendüle­tes versenyén kívül — az, hogy a harmadik dekádban nem kevesebb, nun* 11.8 százalékkal túlszárnyal­ták tervüket s augusztusban több mint 15.000 pár cipővel gyártottak többet. A minőség terén még van tej nivaló, habár a javulás itt is lényeges. A műszakilag hibás áruk 6 százalékos aránya magas. A Szolnoki Járműjavító dolgozói eziideig több mint félmillió forintra teljesítették vállalásukat: ennyi munkát végeztek el terven felül. Az összegben a megtakarí­tott anyagok értéke is benne van. Jól halad itt a brigádok és az osz­tályok közötti nagyszerű veté’ke- dés. Augusztus 30-ig a kocsiosztály — megelőzve az előző dekád első helyezettjét, a VIII. osztályt ,— 103.6 százalékos tervteljesítéssel az élenjár. Utána 2.2 százalékos terv­túlteljesítéssel a VIII. osztály kö­vetkezik, míg a mozdonyosztály szintén dicséretes 1.4 százalékos tervtúlteljesítéssel a harmadik helyre került. A IX. osztály 102.4 százalékra, a mérlegosztály 110 3 százalékra teljesítette tervét. A? osztályok dolgozóinak nagyszerű vetélkedése nagyban elősegítette azt. hogy a műhelyek átlaga elérte a 10-3.3 százalékot. A Járműjavító sikereihez tarto­zik az is, hogy eredményes harcot indítottak a normán alul teljesítőt számának csökkentéséért. Augusz­tus közepén még több, mint 200 ember gondolt keserűen a hóvég’ elszámolásra, mert nem tudta el­érni a 100 százalékot sem. A hónap végére a mrzdonvosztályon tízen a kocsiosztályon 15-en maradtak csak normán alul teljesítők s töb­bet nem találnánk az egész nagy gyárban sem. Az igazolatlan mu­lasztók száma az augusztusi 11 fő­ről 6 főre csökkent. Élenjáró gyáraink közé kell szá­mítanunk a Mezőtúri Pamutszöröt A hó folyamán 9.8 százalékkal több szövetet adtak az ország lakossá­gának, mint amennyit a terv elő­írt. Mindezt 100 százalékos terv- szerűséggel és kiváló minőségben. A szolnoki Cukorgyár minden zök­kenő nélkül dolgozik s a legyártott új cukobból már több vagon útnak is indult a fogyasztók felé. A jó eredmények ellenére is akadnak egyes vállalatok, ahol bi­zony döcögősen megy a munka. Vájjon mi az oka annak, hogy a | _____Szolnoki Papírgyár mely júliusban a legjobb volt a megye üzemei között, augusztusban már több mint 10 százalékkal le­maradt. Bár a harmadik dekádban derekasan kitettek magukért a pa­pírgyártó brigádok és a gyár többi dolgozói, az 5 százalékos tervtúltel­jesítés nem volt elég ahhoz, hogy oőtoliák az előző tíznep lemaradá­sát. Ha egyenletesebbé tennék a munkát, ha javítanának valamit a váratlan gépállásokon, kétségtele­nül a Papírgyárat is az élenjárók közé lehetne sorolni. Ezt várjuk az üzem vezetőségétől és dolgozóitól. 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents