Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

1954 szeptember 5. SZOLNOK. MEG VEI NEEL-VE 5 Nem halad a szolnoki lakóhazépí t kezes A leendő Ságvári-körúton épülő ** la'kóházcsoportok magasra nőttek ki a környék házacskái kö­zül. A toronymagasságú daru mél­tóságteljesen fordul s anyagot, elő­regyártott vasbetonlemezeket hord fel a harmadik emelet magassá­gába. Kétszeres fordulással ide tor­kollik fel az anyaghordó szalag is, s úgy látszik, a gépek erejét nagy­mértékben igénybeveszik itt azért, hogy határidőre elkészüljön a la­kások egyrésze. Valóban jó munkát végzett a szolnoki építővállalat és a tröszt gépészeti csoportja, mikor meg­adta a lehetőséget arra, hogy az emberi fáradság minél kisebb igénybevételével épüljenek fel a lakóházak. Külön érdekessége az az építkezésnek a habarcsközpont, ahonnan csővezetéken, sűrített le­vegő segítségével juttatják a mal­tert az építkezés legtávolabbi pont­jára is. Gépesítették a vakolás egy részét s állandóan működésben van az előregyártó telep kazánja, ahol a betonelemeket újfajta eljá­rással — jelentősen csökkentett kö­tési idő alatt — készítik el. A kik erre járnak, érdeklődéssel ^ figyelik a nagy építkezést. Akik lakásra várnak — s ilyenek is sokan vannak —■ nehezen vár­ják már, hogy valamelyik része be- költözhetővé váljék s azután a többi szekció is folyamatosan tető alá kerüljön. Államunk nem.,' sajnálta a pénzt és erőt, hogy épüljön a város s új lakóházakkal csökkentse a dolgo­zók lakásgondját. Ebben az évben csupán ezekre az épületekre 9 mil­lió forintot szánt népgazdaságunk. Ebből az összegből 70 lakás válik beköltözhetővé már az idén s to­vábbi 75 tető alá kerül. Egy- és kétszobás lakások lesz­nek itt. — C—2 szekció elsőemeleti falegyenben van már. A mellette lévőn minden emelet elkészült. Be­vakolták a falakat s jelenleg az al­vállalkozók, vízvezeték- és villany­szerelők dolgoznak rajta. Érdemes megnézni, milyenek lesznek ezek az új lakások, milyen munkát vé­geztek a kőművesek, építőmunká­sok:. ! A lépcsőháziból jobbra) balra egy-egy lakás nyílik. Hosszúkás előszobával kezdődik a lakás s erre néz a csempézett konyha, fürdő­szoba, kamra ajtaja s innen kell bejárni a két utcai szobába. Igen jó megoldás a szobák francia er­kélye. Szép lesz a csempével kira­kott konyha, a beépített káddal el­látott fürdőszoba. Külön előnye ezeknek a lakásoknak, hogy a szo­bák egy-egy nagy berakott, szép kivitelű kályhát kapnak. Az előre­gyártott — téglából készült födém­elemeket felrakó munkások bizony végezhettek volna jobb munkát. — Imitt-amott olyan nagy a mennye­zeten a két elem közötti szintkü­lönbség, hogy nehéz lesz majd ha­barccsal kipótolni, A nnak ellenére, hogy az idén már lesznek beköltözhető la­kások, az építkezés menete koránt­sem kielégítő. A lassú előrehala­dás miatt már az átadási határidő­ket is meghosszabbították s most ennek betartásáért dolgoznak az építőmunkások. A tavasz folyamán a munkahelyen dolgozó 150—170 emberből ugyanis a nyári hónapok­ban 30 sem maradt meg. Ügy, hogy az építésvezetőség tagjai bri­gádot alakítva maguk végezték el a kőm űvesmunkákat. A szajkmunkáshiány még mindig igen nagy, s a legjobb brigádokat is más munkahelyre kellet irányí­tani. Csömör Mihályék pl. a Szta- hanov-módszerrel dolgozó kőmű­vesbrigád tagjai a gépállomási építkezésre mentek át, hogy min­denekelőtt a kenyeret jelentő me­zőgazdasági Programm végrehajtá­sát segítsék elő. Földvári József gépi vakolóbrigádja is oda volt, de már visszatértek s kezük munkája máris meglátszik. 180 százalékos teljesítményük példamutató s az ő igyekezetük is nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a C—1 szekció 27 lakásának vakolása elkészül. Most a D szekció 43 lakásán dol­goznak. Molnár Béla és ács-bri­gádja 140 százalékos teljesítményé­vel már a tetőszerkezetet építi ugyanitt s remény van arra, hogy hamarosan elkészül az a rész is. Az építésvezetőség és a kivitelező szolnoki építővállalat nagy felada­tok előtt áll. Egyrészt biztosítaniok kell a szükséges munkaerőt, más­részt a meglévőkkel kell jobban gazdálkodni. M unkájukban van még elég _l hiba — bár az objektív okok nem kevéssé közrejátszottak a le­maradásban. Nem fordítanak elég gondot a szakszerű művezetésre, a munkafeltételek biztosítására. Nem lépnek fel elég keményen azokkal szemben, akik válogatnak a mun­kában és nem tartják be az utasí­tásokat. A munkahely rendje — il­letve rendetlensége is — a munka­vezetésre vall. Nem lenne szabad m egtűrni a területen lévő öles dud- vát és összevisszaságot, mert ez nagymértékben gátolja a munkát, melegágya az anyagpazarlásnak. Nagy hiba és rendkívül növeli az építkezés költségét az, hogy a gé­pek és berendezések kihasználása csaknem nullával egyenlő. A daru­nak, melynek fontos népgazdasági érdekekből két műszakban kellene üzemelni, még egy műszakban sem/ tudnak erejéhez mért munkát adni. Hasonló a helyzet a többi gé- • péknél is. Igaz, hogy emberek nél­kül a gének sem sokat érnek, azon­ban jobb szervezéssel jobban fel kellene használni a gépek erejét a munkaerőhiány leküzdésére. IV -m lesz könnyű feladat ren- des mederbe terelni a lakó­házépítkezést. A lehetőségek azon­ban egyre inkább meglesznek er­re. Az építkezés műszaki vezetői­nek és dolgozóinak egyaránt meg kell tenni mindent, hogy a pót­határidőikre elkészüljenek a lakó­házak. Palatínus István. Megkezdődött a rizs betakarítása Géppel aratják a rizst a kisújszállási Táncsics tsz-ben JHind egij hajén A Daily Worker nyomán Amikor Glücksburg Pál száz rokonát meghívta a görög szigetek körül teendő hajóútra, bizony nagyon tarka tömeg igye­kezett felfelé a hajófel­járón. Ugyanis a német származású Glücksburg Pál úr nem más, mint Görög­ország királya, akit angol ágyúk segítettek vissza a trónra, miután a nép ha­tározottan kijelentette, hogy elege volt ő királyi felségéből. Pál úr rokonai királyok, királynők és hercegek Európa uralmon lévő vagy bukott királyi családjai­ból. Julianna királynő ma is Hollandia trónján ül. Egyik-másik, mint például Románia Mihálya, vagy Jugoszlávia Péterje, rövid ideig a királyi dicsfényben fürdött, mielőtt a népi ki­tette a szűrét. ’ De a legtöbbjük olyan, mint Habsburg Ottó fő­herceg, aki azt hiszi, hogy nagyapjához hasonlóan neki is Ausztria-Magyar- ország császárjának kel­lene lennie, vagy a Bour­bon származású Párizs grófja, akinek családja több mint egy évszázada kiesöppent a királyi üz­letből és ma már inkább csak úgy ismerik, mint egy amerikai wihskyfajtát. A hajó fedélzetén, amely ezeket az exkirályokat, ki­rályönjelölteket és 'soha- nem lesz-királyokat szál­lítja, ott van Romanov úr is, aki ma örül, ha talál valakit, aki Vladimir nagyhercegnek szólítja, de valószínűleg minden oro­szok cárja lenne, ha Oroszország népe 37 évvel ezelőtt nem vetett volna véget ennek az ostobaság­nak. Ott van a hajó vendégei között Umberto, Olaszor­szág exkirálya (akinek Corfufoan kellett beszáll- nia Nápoly helyett, mert egykori alattvalói nem engednék meg neki, hogy az ország földjére tegye a lábát), ott van Luxemburg nagyhercegnője, Axel dán herceg, Asztrid norvég hercegnő, Margit svéd her­cegnő és még sok más az aoró-cseprő német exki- rályi családok képviselői közül. A vendégek nagyrésze tétlenül lézeng, mert hi­szen ma nagyon nehéz egy királynak állást talál­nia, de még nehezebb megtartania. Sokan közü­lük a legnagyobb kénye­lemben élnek Portugáliá­ban vagy Spanyolország­ban abból a zsákmányból, amit nagysebtében össze­szedtek, amikor kiebru- dalták őket. A szolgák hada rajzik körülöttük, akik azért kapják fizeté­süket, hogy felséges úrnak vagy fenséges királyi her­cegnek szólítsák őket. Eltekintve attól, amikor a nyilvánosság elé lépnek, a legtöbb embernek és köztük volt alattvalóiknak eszébe sem jut, hogy ezek az urak léteznek. Mi az oka mégis annak, hogy Görögország királya össze­gyűjtötte valamennyiüket? Az egyik elmélet szerint az egész murit azért ren­dezték, hogy a fiatal her­cegek és hercegnők házas­ság reményében találkoz­hassanak. Sck érv szól emellett. Ugyanis királyi személyiségeknek fölöttébb nehéz házasságot kötni. Fiúk és lányok könnyen találkozhatnak egymással, de őkirályl fenségeik már sokkal nehezebben, Egy másik magyarázat az, hogy az egész nyilvá­nos parádéval kicsit fel akarták lendíteni Görög­ország idegenforgalmát. Ugyanás azok az emberek, akik egy lépést sem ten­nének, hogy megnézzék Görögország egykori di­csőségének emlékeit, ész nélkül rohannának a világ másik végéből — de leg­alábbis Amerikából •— hogy ugyanazon a földön járjanak, ahol a minap Pál király kékvérű cirkusza vendégszerepelt. A felső tízezer nagyon kedveli az ilyesmit. A harmadik elmélet sze­rint Görögország királya azért csődítette az egész rokonságot egy hajóra, hogy egy távoli lakatlan görög szigetre kitegye őket, mert arra gondolt, úgysem hiányzanának sen­kinek. Ez bizony észszerű cse­lekedet volna, amelyet a közvélemény is támogat­na, annál is inkább, mert a kirándulóhajó vendégei közül egy sem végez hasz­nos foglalkozást. Ha pe­dig Pál király magát is hidegre tenné velük együtt, annak még jobban tapsolnánk. A jászberényi járás tsz-ei vetik az árpát A jászberényi járás területén a jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok termelőszövetkezet tagjai napokkal ezelőtt elsőkként végezték el az őszi árpa vetését. Jó mcrzsalékos magágyat készítettek és gon­dosan kitisztított magot vetettek, őszi árpájuk hamarosan zöldéi. A szorgalmas tsz-tagok példáját egyre többen követik a jászbe­rényi járásiban. Nincs várakozni való idő, hisz a bo termést csak akkor biztosíthatják a gazdák, ha mielőbb földbe teszik a magot. A jászjákóhalmi Petőfi termelőszövetkezetben tegnapelőtt kezdték meg az árpavetést. Tegnap már a Béke tsz tagjai is követték példájukat. Példát mutattak a község egyénileg dolgozó parasztjainak. A járás területén e hét végén a tsz-ek nagy többségében hoz­záláttak az ősziek vetéséhez. A jászberényi Március 15. termelő- szövetkezetben, a Kossuth tsz-ben ugyancsak a hét végén kezd­ték meg az árpavetést. Az alat* áni Vörös Csillag, a pusztamo- nostori December 21. termelőszövetkezetekben szintén megkezdő­dött ez a munka. Jánoshidán a Dimitrov tsz tagjai péntek estig befejezték az árpa vetését. Kezdjék meg az ősziek vetését a jász fény szarui A jászfémyszarui Lenin tsz tag­jai tavaly ősszel az árpát és a ke­nyérgabonát késve vetették. A ka­lászosok emiatt nem bokrosodtak meg és a vártnál kevesebb termést adtak. A tagoknak egy munka­egységre 3 kg kenyérgabona jutott. A Lenin tsz vezetői és tagjai szemlátomást okultak a tavalyi hibából. Most gondosan felkészül­tek az ősziek betakarítására és a vetésre. Dobák Imre párttitkár, Lovász Dénes tsz elnök, meg Koós László brigádvezető Na hét elején határszélt lét tartottak. Az ősziek helyét jelölték ki. Nagyon helye­sen, együtt végezték ezt a fontos munkát, a több szem többet lát, több fej többet tud elv alapján. Míg a vezetőség a vetésterületek kijelölését végezte, a tagok egy­része az őszi árpa vetőmagot tisz­tította. A bő termés elérésének az is egyik fontos előfeltétele, hogy gyommentes vetőmag kerüljön a földbe. # Koós László brigádvezető az őszi vetésterveket papíron már régeb­ben elkészítette. Most a kivite- zésen van a sor. „A mi földjeink különösen meghálálják a korai ir.unkát. Tapasztalatból tudom, hogy az időben földbe került őszi kalászosok másfél, két mázsával több termést adnak. 260 hold ka­lászost vetünk és erre a munkára gondosan felkészültünk —• mon­dotta a szövetkezet elnöke. A felkészülés valóban nagyon jó. A tervek is szépek, csupán az a hiba,1 hogy péntek estig a Lenin tsz tagjai még nem kezdték a ve­tést. A párttitkár elvtárs vélemé­nye szerint a jászfelsőgyörgyi gép­állomás késlelteti a munkát. A gép­állomás valóban nem ád kellő se­gítséget a Lenin tsz tagjainak. A Lenin tsz-ben is cséplés már napokkal ezelőtt befe-i jeződött és a traktorok még sem ■ végzik teljes kapacitással a vető­szántást. £ A Lenin tsz vezetői még a hét elején kérték a gépállomásiakat, hogy küldjenek legalább három traktort. A gépállomás vezetősége megígérte a traktorokat. Az Ígéret azonban csak ígéret maradt. Mulasztás terheli persze a szövetkezeti vezetőket is. Fo­gataikkal is megkezdhették v~lna a vetést. Ezt azonban nem tették, arra való hivatkozással, hogy az igák más, fontosabb munkával van­nak elfoglalva. Igaz, hogy nőst összetorlódik minden munka, nemcsak a vetést, a betakarítást is végezni kell. A szövetkezet foga­taiból azonban két-három párat mégis csak be lehetne állítani ve-* tési munkába. A vezetőség és a tagok önmagukat csapják be, ha várakoznak. A terület kijelölése, a vetőmag biztosítása mind-mind na­gyon fontos volt, de lényegében nőst már az a legfontosabb, hogy a mag gyorsan földbe kerüljön. % A tagoknak jusson eszébe a ta4 valyi esztendő. Az elmaradásnak most nem szabad megismétlődni. Ha igyekeznek, akkor nyernek, ha késnek; veszítenek. Gondos, jó munkával közel 400 mázsával több kenyérgabonát termelhetnek, s ez a mennyiség szükséges a tagoknak, A szövetkezet vezetősége tehát ne halogassa a munkát, hanem mi-« előbb kezdjék meg az ősziek veté­sét. A jászfelsőgyörgyi gépállomás pedig adjon alaposabb, nagyobb se-i gítséget a Lenin tsz tagjainak. A családfenntartók különélés)’ pótlékáról |EZÉV MÁRCIUSÁBAN | az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság a Me­zőgazdasági és Erdészeti Dolgozók szakszervezetével egyetértésben az új kormányprogrammnak megfele­lően az építőipari és építőanyag­ipari dolgozók életszínvonalának emelése érdekében a családjuktól távol élő családfenntartó dolgozók részére különélés! pótlék fizetését rendelte el, A Szolnoki Vízügyi Igazgatóság területén is megkapják ezt azok a dolgozók, akik közvetlenül építke­zésen vannak foglalkoztatva és fe­leségükkel, vagy keresőképtelen gyermekeikkel!, vagy keresőképte­len szüleikkel közös háztartásban élnek, azok eltartásáról gondoskod­nak és lakóhelyükre naponként rendszeresen visszatérni nem tud­nak. Ellenőrzéseink során azonban megállapítást nyert, hogy Igazgató­ságunk területén alkalmazott fizi­kai munkavállalók közül vannak olyan dolgozók, akik visszaélnek államunk ezirányú gondoskodásá­val. Azok a dolgozók is szereznek be tanácsigazolásokat, akik nem csa­ládfenntartók, hogy hozzá tudjanak jutni — természetesen jogtalanul — a különélési pótlékhoz. Itt egy­két olyan példát sorolunk fel, mely- lyel bizonyítékát tudjuk nyújtani fenti megállapításunknak. |BUS IMRE mezőtúri lakos a tanács által kiállított családfenn­tartói igazolást mutatott be a me­zőtúri kirendeltségünkön, holott nevezett édesanyja a városi tanács kórházánál alkalmazásban van ez- év január óta. Patkós János ugyan­csak mezőtúri lakos, akinek az édesanyja a helyi földművesszö­vetkezet alkalmazásában áll, 1949 óta, ugyancsak szerzett be család-« fenntartói igazolást, melyre termé-i szetesen igazgatóságunk mezőtúri kirendeltsége folyósította a napon­kénti 10 forint különélési pótlékot. — Egy egész sor példát lehetne erre vonatkozólag még felsorolni. A Vízügyi Igazgatóság hibáztatja a tanácsok végrelhajtóbizottságait, amiért igazolásokat adnak ki anél­kül a dolgozók részére, hogy körül-« tekintőbben megvizsgálnák a kö­rülményeiket. Ilyen felületes munka folytán azután tetemes összegek kerülnek jogtalan kifizetésre, mely-« lyel a nemzetgazdaságot, a dolgozó népet károsítjuk meg. A LEGTÖBB) hibát megállapí-i tásunk szerint a mezőtúri, a tó-< szegi, a jászberényi és a kisújszál lási városi, illetve községi tanácsok követték el az igazolások kiadásá-« nál. ! A Szolnoki Vízügyi Igazgatóság a NÉPLAP-on keresztül kívánja felhívni a tanácsok figyelmét arra, hassanak oda, hogy a továbbiakban a családfenntartói igazolás kiadá-« sánál az illetékes előadók körül-« tekintőbben járjanak el. Felhívja az igazgatóság azoknak a munkavállalóknak is a figyelmét, akik az igazgatóság hatáskörében dolgoznak és jogtalan formában akarnak különélési pótlékot saját részükre folyósíttatni, hogy ez a törvény kijátszását jelenti; amely szigorú büntetést von maga utam, Az igazgatóág kirendeltség vezetői is szigorúbban ellenőrizzék az iga-« zolásokat és amennyiben e téren szabálytalanságokat, visszaéléseket tapasztalnak, a kifizetéseket ne esz-« közöljék, az esetről értesítsék az illetékes tanács végrehajtó bizott­ságát. Kocsis Gábor, Szolnoki Vízügyi Igazgatásig Munkaügyi Csoport vezetője. ♦ Orovecz János tiszaföldvári gazdálkodó fsz-tag lelt A TISZAFÖLDVÁRl Petőfi tsz tagjai igye­keztek a kalászosok aratásával, cséplésé- vel, hogy időben fog­hassanak hozzá az őszi betakarításhoz, a szán- téshoz-vetéshez A gon­dosan ápolt (kapások ió termést ígérnek, cu­korrépából 120 mázsát takarítanak be egy holdról, A szorgalmas, igyek­vő tsz-tagok már az összes trágyát ki’hord- ták a területre, 30 .hold földet terítettek meg trágyával, hogy a talaj táperejét vissza­pótolják. 51 holdon el­végezték a mélyszán­tást. Dicséret illeti Ja­kab Márton, Tőgyi András, Balogh József és Prónej Elemér tsz- tagokat, akik példa­mutató munkát vé­geztek. A közös gazdaság eredményei a dolgozó parasztok előtt egyre inkább bebizonyítják a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét. Provecz János 6 holdas dolgom zó paraszt is úgy lát­ta, hogy a szövetkeze-^ tiefckel együtt sokkal könnyebben találja meg boldogulását, mintha egyénileg dől? gozik. Kérte a felvéte­lét a termelőszövetke­zetbe, s a tagok öröm­mel fogadták. Orovecz János szeptember el­sején, amikor felvette a munkát, kérte, hogy a sertésállományt bíz­zák gondjaira. Meg­ígérte, jó munkával biztosítja a sertések fej­lődését és a 40 süldő­ből kiválasztja az anyának megfelelő ko­cákat, hogy minél több szaporulatot érjenek el a .következő évben. Orovecz János a régi tagakkal együtt seré­nyen dolgozik, hogy minél előbb elvégezzék az őszi munkát, minél magasabb termést ta­karítsanak be a követ­kező évben, s tovább erősítse a szövetkeze­tei.

Next

/
Thumbnails
Contents