Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

1954? szeptember 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A Szlahanov-mozgalom helyzete megyénk üzemeiben A kormányprogramra és a pártkongresszus határozatainak megvalósítását jelentősen elősegíti az új alapokon kibontakozó sztaha- nov mozgalom és az új, eddigiek­nél szélesebb mederben folyó szo­cialista munkaverseny. Az élüzem cím elnyerése feltételeinek módo­sítása s ezzel kapcsolatban a szta­hanovista mozgalom egyszerűsített — de lényegesen színvonalasabb — formája jó eszköz az új szakasz politikai célkitűzéseinek megvaló­sításához. Természetesen, csrak azokban az üzemekben várhatunk sikert a mó­dosított versenyfeltételektől, ahol a minisztertanács és a SzOT határo­zatainak megfelelően — helyi vi­szonyokra alkalmazva — kidolgoz­ták a verseny új módszerét, meg­állapították a sztahanovista színt elnyerésének feltételeit s íregis- mertették ezeket a dolgozókkal. A Tisza Cipőgyárban pél­dául az élüzem-színt követelmé­nyeiből indultak ki a munkaver­seny megszervezése során. A terv­osztály részletesen kidolgozta, me­lyik dolgozónak mit kell tennie azért, hogy a gyár elérje az él­üzem szintet. — Ugyancsak erre építve állapították meg azt is, az illetékes művezetővel egyetér- tésbeq, hogy műhelyenként mik a sztahanovista cím elnyerésének fel­tételei. A termeléknységen kívül fontos feladatul állították a dolgo­zók elé a takarékosságot, a munka minőségének megjavítását. Sajnos, nem minden üzemünk­ben végezték el elég gondosan ezt a munkát s éppen azokon a helye­ken nem, ahol pedig a legnagyobb szükség lett volna a verseny len­dítő erejére. A Maiorr. ipari Egyesülés például három csoportra: nagy-, közép- és kisüzemekre osztotta fel telepeit, a sztahanovista színt feltételeit vi­szont egységesen határozta meg. — így vannak olyan telepek, ahol a feltételek igen kedvezőek és egyes részmunkáknál minden dolgozó el tudja érni a sztahanovista címet. Ugyanakkor más részmunkáknál a sztahanovista szintet« még csak meg sem közelíthetik. A legtöbb üzemünkben hiba az, hogy a munkásokénál lényegesen lazábbak a műszakiakra kiszabott feltételek. így nincs elég ösztönző erő ahhoz, hogy támogassák, se­gítsék a munkások kezdeményezé­seit. A* újrendszerfi verseny- rr.ozgalomnál fel kell figyelnünk egy káros megnyilvánulásra. Elő­fordul ugyanis az, hogy a sztaha­nov mozgalmat a munkaversenytő! különálló dolognak tekintik. Csak egy példa erre: a Törökmiklósi Gépgyár egyik művezetője, amikor a versenyről érdeklődtek nála, így vélekedett: „A mi műhelyünkben jól megy a szbahanovmozgalorrs csak a munkaverseny lanyhult el.“ Megmutatkozik a káros különvá­lasztás abban is itt, hogy a szta- hanov feltételeket kidolgozták ugyan, ettől azonban teljesen füg­getlenül szervezik az egyéni válla­lásokat a műhelyben. A helyes irányelv az, hogy a sztahanov moz­galom a munkaverseny továbbfej­lesztésének eszköze s a kettő egy­mástól semmiféleképpen nem vá­lasztható el anélkül, hogy a terme­lékenységen ne éreztetné hatását. Igen fontos feladat az — ha már a feltételekét kidolgozták —, hogy rendszeresen értékeljék is a sztaha­novisták eredményeit, ismertessék ez üzem, vagy a műhely kollektí­vája előtt, kinek jogos a sztaha­novista cím, vagy oklevél. A termelési értekezleten a dolgozók döntenek arról, hogy a feltételeket teljesítők közül kik kapják meg a kitüntetést. Ez, mint az eddigi tapasztalatok mutatják, jó ellenőrzési módszer, rendkívül alkalmas arra, hogy megbecsülést, tekintélyt szerezzen a sztahanovis­táknak. A Tisza Cipőgyárban pél­dául a termelési értekezleten a mű­hely dolgozói egységesen vissza­vonták egyik munkatársuktól a sztahanovista oklevelet. Ez a dol­gozó három hónapon keresztül tel­jesítette a sztahanovista cím el­nyerésének feltételeit, az utolsó hónapban azonban el-elkésett. A Törökmiklósi Gépgyár­ban, vagy a 62/2. Építőip. Vállalat­nál, ezzel szemben a sztahanovis­ták névsorát csupán „tudomásul­vétel végett“ olvassák fel a dol­gozók előtt. Itt a munkaügyi osz­tály, az üzemi bizottság, a műve­zető dönt s a dolgozókat „befeje­zett tények“ elé állítják. A mun­kások itt abban a hiszemben van­nak, hogy az elbíráláshoz nekik semmi joguk és nem is szólnak hozzá ehhez a kérdéshez a terme­lési értekezleteken. Az új alapbkon szépen bonto­gatja szárnyait a verseny s jó eredmények mutatkoznak a szta- hanov-mozgalomiban. Jórészt sike­rült kiküszöbölni azt, hogy a szta­hanovista munka csak szalmaláng legygn, ne a folyamatosan és jól végzett munka fokmérője. Hét hó­nap alatt a Járműjavítóban például 1100 dolgozó kapta meg a sztaha­novista címet s 226 dolgozó a har­madik hónap végén az oklevelet is megszerezte, ötvenketten hat­hónapi kitartó munka után elnyer­ték az üzem legjobb dolgozója címet. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a sztahanovista szin­tet havonként sokan teljesítik. — Kevés olyan dolgozó van azonban, aki három hónapig, vagy ennél is hosszabb ideig meg is tartja. — A Törökmiklósi Mezőgépgyárban 369 dolgozó közül három hónapon át csak 44 dolgozó teljesítette a feltételeket. A Karcagi Építőipari Vállalatnál 251-ből csak 48. E hibák kijavításához nagyobb segítséget kell adni a műszaki ve­zetőknek. Szervezett munkával biz­tosítsák a jó eredmények elérését. Nagyobb teret kell adni a munka­módszerátadási, az anyagbakarékos- sági és más irányú mozgalmaknak, melyek rendkívül alkalmasak arra, hogy előrevigyék a verseny ügyét, a harmadik negyedévi terv telje­sítését. afz új tanéi) kezdetén Ma újra megnyílnak Iskoláink kapui, jókedvű, egészséges gyereksereg foglalja el a tantermeket, tanulószobákat, hogy ere­jét megfeszítve ismét tanuljon, készüljön a nagy hivatásra, a a szocialista építés munkájára. Az új tanév kezdetén köszöntjük derék nevelőinket, akik az elmúlt évek során bebizonyították, hogy szívük minden melegé­vel szeretik ifjúságunkat, élethivatásnak tekintik, hogy honsze­rető, bátor, testben és lélekben erős munkabíró honpolgárokat neveljenek. • Köszöntjük az iskolai pártszervezetek vezetőit, — az iskolai DISZ szervezeteket, az úttörő csapatokat. Az elmúlt években mindenkor biztos segítői, támogatói voltak az iskolai nevelésnek. Köszöntjük a szülőket, a szülői munkaközösséget nehéz, de sikeres munkájukért, amellyel iskoláinkat, a nevelő testületeket mindenkor támogatták. Köszöntjük derék ifjúságunkat, általános- és középiskolai, egyetemi hallgatóinkat, akii a múlt évben szorgalmukkal,_ fe­gyelmezettségükkel rászolgáltak pártunk, népünk megtisztelő bi­zalmára. Köszöntjük elsőosztályosainkat, akik a játék, a gondta­lan élet örömeinek egyrészét most komoly munkával, a tanu­lással cserélték fel, beálltak a sorba, hogy ők is küzdők legyenek a tudás megszerzéséért folyó harcban. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodással készítette elő ezt az új tanévet. Soha Ilyen szépek iskoláink még nem vol­tak, mint most. Soha ilyen jól felszerelt tantermek, szertárak nem várták tanuló ifjúságunkat, mint az idén. Nevelőink ügy­buzgalma, lelkesedése, felelősségérzete ma nagyobb, mint bármi­kor. Minden feltétel megvan arra, hogy az új tanév a múlt évi­nél is nagyobb sikert hozzon. Használjuk ki a lehetőségeket. A helyi pártszervezetek, a tanács, az üzemek ebben az évben is minden támogatást megadnak iskoláinknak. Jó egészséget és sok sikert kívánunk a tanulás, a tanítás és a nevelés nehéz munkájához. MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SZOLNOK VÁROSI VEGREHAJTOB1ZOTTSAGA. Törzshanyvestcssíinh minden jó, magastermésíí anyaállatot Pártunk és kormányunk decem­ber 19-i határozata a szarvasmarha­tenyésztés elmaradottságának fel­számolására egyik fő eszközül a törzskönyvezést jelölte meg, mikor kimondja, hogy 1958. év végéig leg­alább 100.000 tehenet kell törzs­könyvi ellenőrzés alá venni. Ennek alapján köthetők a tenyésztési szerződések bikaüsző nevelésre és tejbeadásra is. November 1-vel az Állami Állat-i tenyésztő Állomások a megye te-< rülefén megkezdik a legjobb ter- melésű, törzskömyvelésre alkalmas tehenek törzskönyvi ellenőrzését. A jó vetőáoy a nagy gabonatermés egyik legfontosabb alapfeltétele Á hordás-cséplés befejeztével a mezőgazdasági dolgozók soronkö- vetkező legfontosabb feladata az őszi vetések talajának előkészítése. Újult erővel fogjunk hozzá jövőévi kenyerünk alapjának lerakásához, « kedvező magágy határidőre való elkészítéséhez. A tarlóhántást megyénkben még most sem fejeztük be és továbbra ts igen vontatottan folyik. Az eddig elvégzett tarlóhántás sok helyen nem felel meg a minőségi követel­ményeknek. A tarlóhántást igen sok esetben ma is ekével 15—20 cm mélyen végzik el. A már teljesen kiszáradt talajon a szántás hantos­rögös és sem fogassal, sem gyűrűs­hengerrel nem aprózzák el. Az Ilyen művelés után a talaj nem­csak a meglévő nedvességkészletét feszti el, hanem mükroszervezetei s beszüntetik élettevékenységüket. A rögös szántásról az esővíz lepe­reg, a hantok nem tudnak átázni, a kelés pedig rendkívül egyenetlen iesz. A rosszul munkált szántásban a gyommagvak sem kelhetnek ki, elfekszenek és tavasszal elgyomo- sítják a vetést, amint azt ezévben is tapasztaltuk. Ilyen művelés ese­tében a talaj beéréséről, jó vető­ágyról szó sem lehet. Nem vitatható, hogy a valóban eredményes mezőgazdasági terme­lést több tényező szabja meg. A jó termés biztosításának alapvető és leglényegesebb feltétele: a jó­minőségű szervesanyagtartalom, az okszerű műtrágya alkalmazása és a művelés révén kialakuló talaj-ter­mőképesség. A rossz műveléssel végeredményben a talaj szerves- anyagtartalmának kizsarolását, il­letőleg a talaj termőképességének csökkenését érjük el. Gépállomásaink, termelőink, je­lenlegi legfontosabb feladata, hogy az őszi gabonák talajelőkészítéséhez azonnal fogjanak hozzá és igyekez­zenek jó magágyat készíteni. A búza alá á már megszántott és el- munikálatlanul hagyott talajt azon­nal fogasoljuk el, utána pedig hen- fferezzük le, hogy a vetés időpont­jáig beérhessen. Azokat a tarlókat. amelye­ket még nem hántottunk meg és búzát akarunk bele vetni, csak se- kélven szántsuk meg, hogy a tala’ telülete ne legyen rögös. Utána azonnal fogasoljuk el és hengerezzük meg. Ilyen művelés után a talaj beérik, s közvetlenül vetés előtt tárcsával is jó vetőágyat lehet ké­szíteni. A búza előveteményének lehető­leg a legjobb növényeket válasszuk (borsó, Jen, takarmánykeverék). E növények után, a vetőágyat tárcsa, fogas, henger segítségével jól elő lehet készíteni, anélkül, hogy a talajt megszántanánk. Ilymódon gyorsabb és jobb munkát tudunk végezni. Ugyanakkor a talaj szer­kezetét is javítjuk, mert az egy­nyári növények gyckérmaradványai az alsó-rétegek összetömődött ta­lajában oxigén nélkül bomlanak el. Szovjet és hazai tapasztalatok szerint a talaj állandó felforgatása nagy­mérvű szerkezetrombolást is ered­ményezhet, ha azt utána nem meg­felelően munkáljuk el. A későn lekerülő kukorica és répa elővetemény után, ha a talaj nem gyomos, tárcsa, fogas, henger alkalmazásával is jó magágyat tu­dunk előállítani. Azokon a szikes talajokon, ahol a tárcsával nem tudunk elég mély magágyat bizto­sítani, ott sekély szántással végez­zük a vetőágy előkészítését. Az el­múlt évi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a kukorica után végzett mélyszántást nem tudjuk kellően elaprózni és tömöríteni. Ennek kö­vetkeztében a kelések egyenetlenek lesznek. A hantok között, a ba­rázda fenekéig lehullott mag nem tudott kikelni, mert a csapadék hatására a rögök megduzzadnak, a talaj felülete eliszapolódik és a csí­rázásnak induló magvak megful­ladnak. Minden tapasztalt gazda tudja, hogv az őszi kalászosok sike­res termelésének egyik legfonto­sabb előfeltétele az ülecedett, jól beérett gazmentes vetőágy A termés kialakulását az ok­szerű talajművelésen kívül rendkí­vül befolyásolja a talaj tápanyag- készlete. Talajaink az állandó egy­oldalú növénytermelés és a szerves­anyag pótlásának hiánya követkéz tében szerkezetileg és tápanyag tartalomban leromlottak, elszegé­nyedtek. Termőerejüket csakis megfelelő szervesanyagutánpótlás. sal lehet fokozni. Azokat a talajo­kat, melyek már több éve istálló- trágyázást nem kaptak, vagy a ter­mésük állandó csökkenést mutat, igen célszerű kát. holdanként kb 100 mázsa istállótrágyával meg­szórni és azt a vetőszántással a ta­lajba beledolgozni. Amennyiben istállótrágyával nem rendelkezünk, vagy annak kiszállítása nem való­sítható meg, kh.-ként 200 kg szu­perfoszfátot és 50—60 kg pétjsót vigyünk a talajba. A műtrágya­adagolással ugyanis elősegítjük a tarlómaradványok bomlását és megfelelő levegőtlen körülmények mellett jóminőségű humuszt tu­dunk előállítani. Minél nagyobb- tömegű tarlámaradvámyt szántunk le. annál több pétisó kiszórása szükséges. Ha a tarlómaradványok elbomlását, szervesanyaggá való átalakulásukat műtrágya adagolá­sával nem segítjük elő, akkor a ta­laj nitrogéntartalma használódik fel. Emiatt vetésünk nem tud kel­lően fejlődni. A következmény ter­mészetesen a terméseredményben fog jelentkezni. A trágyázás termésfokozó hatását igen élénken bebizonyította az őszi kalászosok ezévi korai fejtrágyázó- sán-aik eredménye. Azoknak a tsz- eknek, vagy egyéni gazdáknak, akik a tavasz folyamán a fej trá­gyázást időben és megfelelően vé­gezték el, búzatermésük megkétsze­reződött, s az elmúlt év rendkí­vül szélsőséges időjárása ellenére is terméshozamuk holdanként 8—12 mázsa volt. Ahol ezt a lehetőséget nem használták ki, igen alacsony lett a termés. Ezévben a búzater­més átlagának növelése érdekében minden termésfokozó eljárást al­kalmazni kell. Az elmondottakból következik, hogy a jobb termés elérése érdeké­ben először is a soronlévő okszerű ta-1 ajelőkészítési munkákra kell tö­rekedni. Az alkalmazandó talaimű velősre nem lehet szabályt felállí­tani. A munkát minden esetben a talaj állapota, az időjárási viszo­nyok szabják meg. A gazdának, vagy az irányító szakembernek ese­tenként kell meghatároznia a les­megfelelőbb művelési elvárást. Ha a jövőévi terméseredmények érdé kében az ismertetett módon dol- eozunk, illetve a növények legmes. telelőbb életfeltételeit biztosítjuk lövőre bő és gazdag aratásra szá­míthatunk. MIHÄLYFALVY ISTVÁN tud. kutató Miért szükséges a törzskönyvi ellenőrzés ? tsz-ek részére biztosított kedvezményt igénybevenni. A felszabadulás előtt ők voltak leginkább, akik ezt igénybevet­ték az ő állataik keltek el legértékesebb tenyészáron, ők nyerték a díjakat és vitték ki az állataikat jő áron kül- földre is. Törzskönyvi ellenőrzés nélkül az állatok tenyészértékét, jó tulajdon­ságait nem lehet megállapítani. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tenyészállatokat, azok növendékeit enyészfelárral vásárolják fel. Ha i termelők tenyésztési szerződést kötnek tenyészüsző, vagy bika ne­velésre, alapáron felül tenyésztési felárat kapnak az állat mi­nősége és az anya, illetve a szülök ellenőrzött termelése alapján. így kaphat a tenyésztő egy tenyészüszőért 5—6 ezer forintot, 17—18 hónapos te­nyészbikáért 7—12 ezer forintot is. Ezentelül az így eladott tenyészállat teljes súlyában a beadásba is beszá­mít. A tejbeadási kedvezményen felül 600 kg abrakot, a bika neveléséhez 600 Ft előleget kapnak. Ugyanilyen kedvezmény van egyéb tenyészállat nevelésre, illetve szer­ződésekre is. Ha a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén tejtermelésének 60 szá­zalékára tejbeadási szerződést köt a termelő, kedvezményes áru kor- pa.iuttatá-sban részesül. Érdemes törzskönyveztetni azért is, mert maga a tenyésztő Is így tudja saját jövedelmét fokozni, akár tsz-tagról, vagy egyénileg dol­gozó parasztról legyen szó. Az elmúlt évben igen helytelenül nagyon sok értékes állat kimaradt a törzskönyvi ellenőrzésből. Ennek oka az állomások gyenge munkája. Ugyanakkor dolgozó parasztságunk sok helyen hitelt adott a kulákok ellen­séges híresztelésének, hogy a törzs­könyvezett teheneket majd megadóz­tatják, összeszedik. Ez persze nem igaz. Ugyanakkor ezek a kulákok Igye­keztek volna a dolgozó parasztság és Természetes, hogy ebben az ő mun4 kájuk nem volt benne. Különösen érdemes törzsfcöny-í veztetni termelőszövetkezeteinknek! Ha a jászberényi Kossuth, vagy a jászjákóhalmi Béke tsz mind az ötven tehenét törzskönyvi ellenőrzés alatt tartja és évente legalább 15—20 db tenyészbikát felnevel, akkor csak ezért 150—200 ezer forint jövedelmet érhet el. Nem beszélve az évi 13.200 liter tejbeadás elengedéséről és ezenfelül legkisebb 7000 kg húsbeadás beszámí­tásától és a 120 q abraktakarmányról. Ezt az eredményt egy lelkiismere* tes gondozó, jó munkájával, jó tan karmányozással elérheti. A jászboldogházi ki stenyészt ók: országosan híresek a bikanevelés-» ben. Nem egy dolgozó paraszt van a köz­ségben, aki ezt főfoglalkozásnak te­kinti és évente 2—3 bikát felnevel. Konkoly Béla, Szőrös Vendel évente legkevesebb 20—30 ezer forint jövedel­met ér el. Mi kell mindezekhez? Jó tehén, amely legalább napi 10—12 liter tejet ad. Fontos a jó elhelyezés, — jó gon-i dozás — jó takarmányozás. Nyilvánvaló, hogy ilyen jövedel- met, ilyen munka mellett, ennyi befektetéssel, sem tsz, sem a dolgon zó paraszt a növénytermelés és egyéb területen nem tud biztosi-« tani. Muhari Sándor. Mezőgazdasági kiállításra készül megyénk Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításra megyénk termelőszövetke­zetei és dolgozó parasztjai is lelke­sen készülnek. A kiállításon részt- vesz 14 termelőszövetkezet, sok egyé­nileg dolgozó paraszt valamint több állami gazdaság és kísérleti gazda­ság. A kiállításon a többi között ott lesz a karcagi Szabad Ifjúság terme­lőszövetkezet. Ez a tsz. bemutatja azt a helyes gazdálkodási módot, ahogyan a kötött talajon dolgozni kell. Rajzokkal és grafikonokkal bi. zonyítja a helyes agrótechnikai mód­szerekkel elért eredményeket. A túr. kévéi Vörös Csillag termelőszövetke­zet. valamint a mezőtúri Törő Pál termelőszövetkezet talajjavítást mu­tat be a kiállításon. A nagyrévi Haladás termelőszövet­kezet pavilonjában látható lesz a melegvíz hasznosítása a kertészet te­rén Ugyanezzel készül a kiállításra a cibakházi Vörös Csillag termelő- szövetkezet is. Gépesítési vonalon a turkevei gépállomásról Vad Imre és Monoki Sándor eredményeit mutat­ják be. Állattett)yéslztés terén a karcagi Április 4. tsz. bemutatja a Miska nevű bikát, két Cornwall kocát, va­lamint a Linda és a Piszra nevű kancáját, Az egyénileg dolgozó parasztok közül résztvesz a kiállításon Csik József jászboldogházi 14 holdas dol­gozó paraszt. Csik József már több éve foglalkozik apaállat neveléssel, Ebben az évben már eladott két bi­kát melyért 16.600 forintot kapott, Jelenleg három bikát nevel, eziek közül most a kiállításra a Bunkó ne­vű 17 hónapos bikát viszi. Fogatos bemutatóra készül a nagykunsági állami gazdaság, a bánhalmi állami gazdaság, a tiszazugi magántenyész­tők és még más állami gazdaságok. A kiállítás szeptember U.én kezdő­dik. Megyénkből is, mint az ország többi részéről útnak indulnak a kiállításra készülő termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok és egyéni­leg dolgozó parasztok. Elindulnak, hogy bemutassák megyénk mezőa gazdasági eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents