Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-05 / 210. szám
Siotiwkmmsei NÉPLAP A MFGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 210. szám _______________Ara »>0 fillér 1954 szeptember 5., vasárnap r MAI SZAMUNKBÓL: Saját törvényét formálja népünk (2. o.) Nem balad a szolnoki lakóházépítkezés (5. o.) A jászberényi járás tsz-ei vetik az árpát (5. o.) Jász-Kun Kakas A falusi szpartakiádon Szolnok megye vezet (6. o.) i ' J VETNI! VETNI! VETNI! Bcscnyszög határában a Győzelem tsz szorgalmas tagja; pár nappal ezelőtt megkezdték az őszi árpa vetését. Azért Igyekeztek ezzel a munkával, hogy a növény mielőbb kikeljen, megbokrosodjon és jó termést adjon. Néhol elterjedt az helytelen nézet, hogy ráérünk még a vetéssel. Aki így gondolkodik, önmagát csapja be. A Győzelem tsz tagjai bő termést akarnak betakarítani jövőre, ezért nem késlekedtek a vetéssel. Ma már az őszi árpájuk földben van. Nyűgöd tau készíthetik a búza magágyát. , Képünkön a Győzelem tsz tagjai vetik az árpát. A mezőgazdaság fejlesztéséről ^ szóló párt- és kormányhatározat megjelenése után megyénk szakemberei elkészítették a megye mezőgazdaságának hároméves tervét. kidolgozásra kerültek azok az agrotechnikai eljárások, amelyeknek alapján különböző területegységeinken a legeredményesebben növelhetjük a termésátlagokat. A határozat szakmai részét a szakemberek nagy többsége ismeri. Most az új gazdasági év alapjainak lerakását kezdtük meg. A mezőgazdasági" szakemberekre felelősségteljes és fontos munka vár. Meg kell birkózni a rr.ég fellelhető ma- radisággal. Gondoskodni kell arról, hogy a vetőmag mielőbb földbe kerüljön. Melyek azok a főbb feladatok, amelyeket a jövőévi bő termés érdekében sürgősen el kell végezni? Legfőbb feladat, hogy a talajerőt fokozzuk, maximális mennyiségű szerves anyagot juttassunk a talajba. Gondoskodni kell a magágy morzsalékos szerkezetéről. Egyszóval arra van szükség, hogy mire a trag földbe kerül, ott már megfelelő mennyiségű és felvehető állapotban lévő tápanyag és víz várja. Hangsúlyozom, hogy ezeket a munkálatokat éppen azért kell halaszthatatlanul végezni, mert az ősziek vetési ideie elérkezett, s legfőképpen az őszi árpának földben a helve. A z őszi munkák végzése terén már vannak redmények. A jászberényi járás területén a termelőszövetkezetek nagy többsége megkezdte az őszi árpa vetését. — Több helyen a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban rregielent határozat szellemében elkészítették a jövőévi vetéstervet. A mezőtúri Sallai tsz-ben Csaté elvtárs, a tsz elnöke az agronómus- sai karöltve már ebben az évben műtrágyázás; kísérletet állított be Kézzelfoghatóan bizonyította, hogy a helyesen alkalmazott műtrágyázás két-három mázsás terméstöbbletet is jelent holdanként. A kun- rrártoni járás dolgozó parasztjai termelési bizottsági üléseken, gazdagyűlésen vitatják meg az őszi tennivalókat. A jászapáti járásban területegységenként szervezték meg a vetőmagcserét. Gondosan felkészült a mostani nagy munkára a jászberényi, fegyvemeki és a kengyeli termelési bizottság is. Ezeken a helyeken a gazdálkodók nagyrésze elkészítette a magágyat, s megkezdte a vetést. A felsorolt eredmények nem általánosak, sőt több helyen máris súlyos elmaradás észlelhető. Néhol a maradiság, másutt a hanyagság gátolja a vetés előkészületeinek eredményességét, a betakarítás meggyorsítását. A karcagi Ságvári tsz agronómusa, Kovács Károly a megye legjobb szakemberei közé tartozik. Jól tudja, hogy ebben az évben több helyen a búzák megszorultak, csíraképességük nem ki. elégítő. Eszerint tehát feltétlenül fontos lenne elvégezni a csírázása próbát. Kovács Károly azonban ezt elmulasztotta. A kisújszállási Dózsa tsz-be nemrég érkezett 120 mázsa pétisó. A tagok nem vették át azzal a kifogással, hogy nincs rá szükség. Hogy milyen nagy szükség van műtrágyára, azt mondani sem kell. Ezek a hibák aprónak látszó, de súlyos mulasztások, hátráltatják, lassítják az őszi munkát. Ne csak a vezetők9 a tagok is foglalkozzanak a kilépettekkel a ti szabói Petőfi tsz-ben A tiszabői Petőfi tsz-ben az elmúlt esztendőkben súlyos hibák voltak mind a vezetés, mind a munkaszervezés terén. A munkaerőhiányból eredő nehézségeket a vezetőség le tudta volna küzdeni, ha támaszkodik a tagokra, figyelembe veszi javaslataikat. A Petőfi tsz-ben azonban nem volt tere a szövetkezeti demokráciának. A vezetőség előtt csak néhány tagnak volt szava, a többség véleményét nem kérték ki. A szorgalmas, becsületes tagok az önkényes vezetés, a sok igazságtalanság láttán elkeseredtek és tavaly ősszel többen kiléptek a szövetkezetből. Ez évben komoly változás történt a Petőfi tsz életében. A közös gazdaság élére Kiss Kálmán a szolnoki járási tanács elnökhelyettese került. Az új elnök irányításával már igen szép eredményeket értek el. Sokat javult a muiikasxcrvexés, a tagok fegyelmezettebben dolgoznak. A múlt évben a kapásnövények nagyrészét a gyom ölte meg, így kevés volt a tagok jövedelme. Az idén gépek segítségével háromszor kapálták meg növényeiket, s ennek eredményeként kukoricából 30, cukorrépából 140 mázsás átlagtermést várnak holdanként. A 60 hold rizsből is nagy jövedelme lesz a tagoknak. Holdanként 18 mázsát ígér a rizs. Már megkezdték a víz lecsapolását a területről és 10-én az aratáshoz is hozzáfognak. A helyes gazdálkodás, a fegyelmezett munka szépen gyümölcsözik. Búzából 3 kg-ot osztottak előlegként, s ugyanennyi van tartalékolva a zárszámadásig teljesített munkaegységekre is. Megtelik a tsz tagok kamrája, sőt még a szabadpiacra is jut. — Rátái Kálmán ötödmagával dolgozik, előlegosztáskor 39 máx»a 70 kg búzát kapott. Simon Istvánék 27 mázsa gabonát vittek haza. Zulinger József 15, — Varga István 14 és Bakos József, akinek 300 munkaegysége van, 10 mázsa búza előleget kapott. Szervezetileg és gazdaságilag is erősödött a Petőfi termelőszövetkezet. Tavasz óta egy 300 férőhelyes baromfiólat építettek saját erejükből, mert az állatállományt is fejlesztik, hogy még jövedelmezőbbé tegyék szövetkezetüket. Az elnök és a vezetőség foglalkozik a tagokkal, meghallgatja javaslataikat. Az elért eredmények ismertetésével igyekeznek meggyőzni azokat, akik kora tavasszal beadták kilépési kérelmüket. Karusz Pál, Takács János és Nagy István szorgalmas, jól dolgozó tsz tagok, kora tavasszal meg akartak válni a szövetkezettől. Most már látják, hogy sok változás van ta-vasz óta, a jövedelem is jóval több, mint tavaly volt, hisz évvégéig a szorgalmas tsz-tagok 14—15 ezer forint jövedelemre számíthatnak Saíát maguknak okoznának kárt, ha kilép - ■ nének a közösségből. Szabó József, aki fiával és lányával együtt dolgozik már eltért korábbi szándékától és visszakérte kilépési nyilatkozatát. A tavaly ősszel kilépett tagok is figyelemmel kísérik a tsz-ben tör. tént változásokat. Bíró István is kilépett akkor, de most már elismeréssel beszél a tsz szép kukoricájáról, amiből bőven jut majd a tagoknak . Kiss Kálmán tsz elnök többször elbeszélget a kilépettekkel, elmondja, hogy a tavalyi hibák nagy részét már kijavították. De még nagyobb eredményeket érnének el a tsz felvirágoztatásában, ha Bíró István és a többi tavaly kilépett szorgalmas ember velük együtt dolgozna. Többen vannak, akik tartják a kapcsolatot a tsz tagokkal, pl. Kosa Béla, Vincze István, Berényi József,. Négyesi János. — Akik újra egyénileg gazdálkodnak, bizalommal fordulnak a tsz vezetőségéhez, ha valamire szükségük van, s meg is kapják a segítséget. A tsz kovács és bognár műhelyében megjavítják a kilépett paraaxtok sxeraxámait és gazdasági felszerelések kölcsönadásával is segítik munkájukat. Igen helyes a kilépettek iránt) megbecsülés ég segítőikészség, hisz ezek a dolgozó parasztok nem ellenségei szövetkezeti mozgalmunknak. S az, hogy minél előbb visszatérjenek a közös gazdaságba, nagyrészben a !sz tagoktól függ. ITomoly hiányosságok vannak a minőségi munka területén is. Szakembereink egyrésze még nem érti eléggé, hogy minden időiben javaslatokkal, tanácsokkal kell segíteni, biztosítani a minőségi munkát. Hiba, hogy a járási és a gépállomási főagronómusok nem vonják felelősségre a rosszul dolgozó traktorosokat. Mindenütt gondoskodni kell arról, hogy teljes erővel folyjon a vetősrzántás. A gépek váltott műszakiban éjjel-nappal dolgozzanak. Erre azért van szükség, mert addig nem lehet vetni, míg nincs megfelelő magágy. Nem szabad sehol sem elmulasztani annak gondos elmunkálását. Meggyorsul a vetés üteme, ha szakembereink, vezetőink a betakarítást úgy szervezik meg, hogy elsősorban azoknak a növényeknek betakarításáról gondoskodnak, amelyek után őszi kalászosok kerülnek Az ülepedett, morzsalékos magágyat ilymódon ezeken a területeken is biztosítaná lehet. Ahol még nem történt meg, ott feltétlenül állapítsák meg a legbővebben termő fajtákat és haladék talanul végezzék a mag tisztításál talajelőkészítésnél és a vetésnél tartsuk szem előtt azt a régi, de igaz közmondást, hogy „k: mint vet, úgy arat’1. Minél merzsa- lékosabh magágyat tudunk biztosítani, annál gyorsabban és erőtel iesebben csírázik, fejlődik és mis a tél beállta előtt megbokrosodik a növény. Ne feledje el egyetlen gazdaember sem. hegy most a jövő- évi bő termésről van szó. Sokezer mázsa gabonát nyerhetünk, de ugyanannyit veszíthetünk is. ha elkésünk a vetéssel. Aiiki korán ve* sokat arat. Ez olyan igazság, amit még nem döntött meg senki. A korai vetések még mindig sikerültek, a késeiek viszont csak nagvon ritkán. Az a legfontosabb tehát, hogy a szavak helyett mindenki 'ásson munkához. A vetés sürgesse a betakarítást, a betakarítás ped'g a vetést. NYÍRT BÉLA megyei főagronómns
