Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

1954 szeptember 30. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP Nyíri Béla főagronőmm levele a tiszaderzsi do gozó parasztokhoz Kedves elvtársak, gazdatársak! Tiszaderzs községnek igen jó híre volt az aratás, cséplés, a ga­bonabetakarítás idején. Örömrr el figyeltem szép eredményeiket, a nagyszerű munkát, mit akkor vé­geztek. Az őszi kapásnövények be­takarításával most sincs baj. Szé­pen előrehaladt a Szabadság tsz, de nem maradtak el az egyéni gazdák sent'. A Szabadság tsz-beliek a cu­korrépát felszedték, el is szállítot­ták. A tiszaderzsi határban alig van n.ár betakarítatlan termény. Baj van azonban a vetéssel. A község határában idáig mindössze 20 hold árpát, 6 hold takarmány- keveréket és 2 hold repcét vetettek el. Szórványosan megindult ugyan a búzavetés, de ez még nem szá­mottevő. Éppen emiatt írom a le­velet. A jövőévi bő termés érde­kében nagyon fontos, hogv mielőbb földbe kerüljön az árpa és a búza. Tavaly decemberben jelent meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. Ennek célkitűzéseit mindnyájan jól isme­rik. Kisgyűléseken. ga7dagyűlésen sokat beszéltek róla. Úgy érzem, most az új gazdasági év küszöbén még sem.' árt feleleveníteni ennek a határozatnak egy-egy főbb pont­ját. Tudvalévő, hogy pártunk és kormányunk a termésátlagok növe­lését, ezenbelül a gabonaproblóma megoldását határozta meg. Ilyen szempontból az 1954-es 55-ös gaz­dasági év döntő. Most már fel­használhatjuk, gyümölcsöztethetjük a multévi tapasztalatokat. Ezek szinte törvényszerűen írják elő a talajerő fenntartásáról való gon­doskodást, a rendszeres istállótrá­gyázást, műtrágyázást, az ülepedett magágy készítését, végül, de nem utolsósorban az idejében való ve­tést. Nem szabad kapkodni, mert ez is a termelési eredmények ro­vására megy. Nagyon káros a kés­lekedés és nálunk ez a nagyobbik veszély. Szolnok megyében szep­tember 30-ig az őszi árpának a földben kellett volna lennie. így adta volna a legjobb termést. Ok­tóber 10-ig a rozsot és az őszi ta­karmánykeveréket el kell vetni. A búzavetés ideje is itt van. A tiszafüredi járás egy másik községében Tiszaörsön okosan, ész­szerűen használták fel az eddig szerze't tapasztalatokat. A tisza- örsj Új Élet tsz tagjai tavaly ősz­szel jókor elvetették a búzát. A? idén a korai vetés eredményeként 12.87 mázsás átlagtermést takarí­tottak be holdanként. Az 5 példá­juk is igazolja, hogy a helyes érte­lemben vett korai munka minden­kor előnyös. Cseh Sándor elvtárs a tiszaörsiek agronórr.usa most eze­ket a tapasztalatokat mondja el a község dolgozóinak, s ilymódon a községben meggyorsult az őszi munka. A tiszaörvényi Dózsa tsz- bsin hasonló a helyzet. A tagok be­fejezték a rozsvetést és hozzáfog­tak a búzaveféshez. A Dózsa tsz tagjai elmondották, hogy az idejé­ben való vetés eredményeként az idén nem ritka az olyan tsz tag, aki 30—40 mázsa búzát vitt haza. Tiszaderzs községben jónéhány tapasztalt, szorgalmas gazda él, aki tudja, hogy ilyenkor szeptember végén, már nincs értelme a vetés­sel való késlekedésnek. Itt a jó eső. Ha előbb elvetnek, az már a földben találta volna a magot. Pár napon belül megindult volna a csí­rázás és a fiatal növény még a rossz idők beállta előtt megerősö­dik. Hírből jól ismerem id. Gerőcs László, T. Kollár József nr.intagaz- dákat. Csengeri Bálintot, a mező- gazdasági állandóbizottság elnökét. Józsa István középparasztot. Hévizi Dániel gazdálkodót, akik arról ne­vezetesek, hogy beadási kötelezett­ségüket rég kiegyenlítették. Hiba. hogv a szorgalmas, törekvő gazdák is halogatják a vetést. Csak e hé­ten fognak még hozzá. Azért sem szabad várakozniok vele, mert a község határában még 1300 hold búzát, több mint 230 hold őszi árnát kell földbetenni. A bő termés elérésének előfelté­telei megvannak tehát, csak fel kell azokat használni. Sokan azt mondják, már úgyis elkéstem az őszi árpa meg a takarmánykeverék vetéssel most már nem vetek majd csak tavaszit. Ez igen helytelen el­gondolás. Az őszi vciés a legtöbb­ször felülmúlja terméseredmények­ben a tavaszit. Most néhány napos esőre van kilátás. Ezért lehet még vetni őszi árpát és takarmányke­veréket is. Azért is nagyon fontos, hogy az eső után nyomban teljes erővel vessenek, mert a későbbi esők megakadályozzák a további mun­kát. A vetésnél vigyázzanak, ne­hogy túlságosan mélyen, vagy na­gyon sekélyen történjen. Legjobb 5—6 cm mély vetés, mert az egyen­letes mélység, az egyenletes vetés egyenletes kelést és egyidő'ben való érést jelent. Békekölcsön jegy zés a Fűtőházkan A Szolnoki Fűtőházban eddig a dolgozók 96 százaléka járult hozzá a haza kiadásaihoz, jegyzett, béke­kölcsönt. Mintegy 610.000 forintot adtak kölcsön az államnak. Mint mindig, amikor példát kellett mu­tatni, most is a párt tagjai jártak az élen. Már az első két napon le­jegyzett a kommunisták kilencven­nyolc százaléka. Barta József elv- társnak, a pártbizottság titkárának 1400, Cseh János elvtárs, pártve- zetőségi tagnak 800 forintos jegy­zése volt a kezdet. Hegyi János elv­társ, a fűtőház főnöke és Surányi János főmérnök egy-egy havi fize­tésüket jegyezték. Ü! A jegyzőkből aztán jegyeztetők lettek. Cseh elvtárs és Szabó Géza pártbizialmi szinte éjjel-nappal bent vannak ezekben a napokban. Felvi­lágosító szavukat elviszik a dolgo­zókhoz, hogy mindenki meggyőző­désből, igaz szívvel jegyezzen. Van miről beszélniök itt a népnevelők­nek. A fűtőházi dolgozók élete is megváltozott a felszabadulás után. Felkeresték többek között Kézér Imre fűtőt, aki eleinte húzódozott a jegyzéstől, emlékeztették őt a je­lenre és a rr.ultra. LÜ Azelőtt három esztendei megsza­kítás nélküli munkára volt szük­dig nem kaptak csak a kinevezet­tek. Most kétévenként kap min­denki két öltözet ruhát, kötényt, s egy év után történik a kinevezés. EH Miközben a népnevelők Kézér Imrével beszélgettek, ott állt Fo­dor József kommunista mozdony­vezető. Fodor elvtárs már jegyzett, de amikor a népnevelőket végig­hallgatta, egyszercsak csendesen megszólalt? — Szívesen jegyeztem, pedig mindezekre nem gondoltam. írja­tok csak elvtársak az eddigi 500 forinthoz még 150 forintot. S jegy­zett utána Kézér Imre is. Bozsó Mihály mozdonyvezetőt is felkeresték Cseh elvtársék. Bozsó Mihály felszabadulás után lett szakmunkás. Hat hónapig tanult az állam költségén. Teljes ellátást és fizetést kapott erre az időre. Most 1800 forintot keres havonta. Kovács Antal elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke a múltra emlékszik saját, keserves tapasztalataiból, m — Mikor Idekerültem, — annak ellenére, hogy lakatos voltam, — egy évig salakot lapátoltam. Any- nyi volt a fizetésem, hogy örültem, ha a kenyér kifutotta belőle. Ru­hámon, ahogy mondani szokták — folt hátán, folt volt. — Aztán hat­hónapos iskolába kerültem. A fize­tésemnek 45 százalékát kaptam erre az időre, s ebből kosztoltam is. Mikor három hónap után a fe­leségem meglátogatott, ez volt aa első szava? — Kitől kérjek kölcsön a még hátralévő három hónapra, hogy le­gyen mit ennünk? — Ma huszon­hat mozdonyvezetőt képezünk, akik átlag 1100 forintot keresnek. Az iskola ideje alatt is megkapják ezt a fizetést, s a teljes ellátást. Hej ha mi ilyen körülmények között ta­nulhattunk volna! no Kovács elvtárs maga is élenjárt a jegyzésben és a ^egyeztetésben . Az olyan példamutató szakszerve­zeti aktivisták, mint Pápai Pál Szedő Sándor. Mihalik Imre, Vágh Béla és a többiek, segítik munká­ját. Urbán Kálmán, Nagy József. Búzás István betegszabadságukról jöttek be jegyezni. S a szintén be­teg Vidra Ferencnek a felesége ke­reste fel a pártbizottságot. — Mutassák meg már az elvtár­sak, hol lehet a jegyzést lebonyo­lítani, mert az én férjem.’ sem akar kimaradni a haza segítéséből. Keddig a Papírgyár 519 dolgozója fett eleget hazafias kötelességének ség, hogy valaki megkaphassa a kinevezést. Igen ám, de ezt a há­rom évet nagyon nehéz volt meg­szerezni. Amikor mukába állt ugyanis valaki, aláírattuk vele egy cédulát, amelyen az állt, hogy a vezetőség bármikor indok nélkül ’s felmondhat. Aztán évenként fel­mondtak a dolgozóknak, s újbői visszavették őket. De a kinevezés időpontja így mindég eltolódott, így küldték el kétszer Cseh elvtár­sat is. Családi pótlékot, ruhát pe­Kedd reggelig a Papírgyár dol­gozói közül sokan írták alá nevü­ket a jegyzésgyüjtőívre. A dolgo­zók mintegy 86 százaléka lejegy­zett s összesen 177.050 forint értékű kölcsömkötvényt kértek. Többen jó példával jártak elől. Modla Ferenc lakatos 1070 forintos fizetése mellett 700 forintot. Szeke­res Ignác 1000 forintos fizetésére 11O0 forintot. Kantra László 1100 forintos keresete mellett 800 forin­tot jegyzett, A jegyzésgyüjtés még nem feje­ződött be. Mind többen vannak olyanok, akik eleget tesznek haza­fias kötelességüknek. Nem bántam meg, hogy beléptem a termelőcsoportba Nem voltam sohasem valami jó •vélíró. Most azonban mégis úgy •zem.', hogy kötelességem nyilvá- "osságra hozni, őszintén elmon­dani, hogyan élek, mióta termelő­szövetkezeti tag vagyok. Három gyermekem van. Tavaly február­ban kerültem haza Tiszaföldvárra. Nagy szükség volt a keresetemre, mert édesanyám és édesapán?' is betegeskedett. Sokfelé próbálkoz­tam, hisz ezernyi munkaalkalom kínálkozott. Egyik nap találkoztam a Petőfi termelőszövetkezet elnö­kével. Azelőtt sokat hallottam már t szövetkezetekről, de közelebbről még nerr.' ismertem azokat. Az el­nök elvtárs elmondta beszélgetés közben, hogyan élnek a tsz-tagok és a szorgalmas dolgozóknak mi­iven jövedelmük van. Megkérdez­tem tőle, bevennének-e a termelő­csoportba. Az elnök elvtárs azt válaszolta: szívesen. A tagok jóindulattal, szeretettel fogadtak és ma is megbecsülnek. Dolgoztam egész esztendőben szor­galmasan. Munkámnak meg is lett a jutalma. A tavalyi zárszámadás­kor már annyi terményt és pénzt kaptam, hogy felruházkodtunk s s egész évi kenyérnek valónkat biztosítottuk. Jó hízót vágtam, így nemcsak a kenyér, hanem a mellé­való is megletf Tavaly óta rrég jobban élünk. Annyira, hogy Rojkó István 10 holdas dolgozó paraszt, aki akkor kilépett, most újból visszajött hoz­zánk. Fehér János 11 holdas és Oravecz János kívülálló dolgozó parasztok eredményeink láttán ugyancsak közénk állották. Gabonatermésünk az idén nem volt valami jó, rr.égis 2.5 kg búzát osztottunk munkaegységenként. __ Ez enkívül krumplit, babot, mákot, olyan mennyiségben, hogy el is adhattunk belőle. Eddig 4000 fo­rint készpénzt kaptunk. Szövetke­zeti tagságom második esztendejé­ben őszinte örömmel mondon?.', nem bántam meg, hogy tagja lettem a Petőfi tsz-nek. Szép terveink vannak. Egyre inkább át akarunk térni a belter­jes gazdálkodásra. Mennyiségileg, minőségileg növelni szándékozzuk állatállományunkat. Az őszi árpát elvetettük. Még e héten teljes erővel hozzákezdünk a búzg vetéséhez is. Zlinszki Pálné, Tiszaföldvár, Petőfi tsz. Á kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek megjavításáért A A A kormányprogramm fő célkitűzése: a dolgozók életszín^onalá« nak emelése — a kereskedelmen keresztül realizálódik, t'z a/.t jelenti, hegy a kereskedelemnek egyre több és több élelmiszert és iparcikket kell eljuttatnia a fogyasztókhoz. A kereskedelemben dolgo­zók előtt tehát szép, de egyben nehéz feladatok állanak. Elsősorban biztosít aniok kell az állandóan növekvő áruforga- lom lebonyolítását: szélesíteni kell a helyi áruala­pok feltárását; harcolni kell a dolgozó nép gyors és pontos kiszolgálásáért. Nem kétséges az, hogy a kereske- delmii dolgozók nagy többsége mindent elkövet, hogy ezeket a nagy feladatokat tehetségéhez képest, a fogyasztók megelégedésére végezze el. Ezek a dolgozók azután joggal várják el vezetőiktől« hogy munkakörülményeik megjavítása érdekében, az elmúlt évi hibák kiküszöbölésére még a tél be­állta előtt megteszik a szükséges intézkedéseket, Igaz. hogy az elmúlt egy év alatt történt javulás a kereskedelmi dol­gozók munkakörülményeinek megjavításában. Különösen áll ez a munka- és védőruha biztosítására. Jó munkát végeztek ebben a Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalat, a turkevei, kisújszállási és kunhegyest földművesszövetkezetek. javulás azonban nőm kielégítő. Számos probléma van, amit sürgősen meg kell oldani. Legfontosabb most a télre való felkészülés. E hónap elején ezzel kapcsolatban a belkereske­delmi miniszter és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszerve­zete elnöke együttes felhívással fordult a kereskedelmi és szakszerve­zeti vezetőkhöz. A felhívás legfontosabb feladatként jelöli meg a ve­zetőknek, hogy biztosítsák a boltegységek fűtését, a kályhák, füstcsövek és tüzelőanyag időben történő beszerzését. Gondoskodjanak az ablakok, ajtók, f ű- tőtestek, különösen pedig az elárusítóbódék meg ja­vításáról. Lássák el a pénztári dolgozókat takarók­kal. vagy lábzsákokkal. Azokra a helyekre pedig, ahol az eladók huzamosabb ideig tartózkodnak kö­vön, vagy cementen — farácsot, gyékényt vagy desz­káikén beszerezni, A felhívásban foglaltak végrehajtása minden vállalatra nézve Wh telező. Helyes lenne, ha nemcsak a kereskedelmi vállalatok, hanem a földművesszövetkezetek is — hiszen náluk is van tennivaló — a fel-i hívás alapján megtennék a szükséges intézkedéseket. kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezete megyei te« rületi bizottsága a felhívás alapján megbeszélésre hívta össZa a kereskedelmi vállalatok vezetőit. Ez az értekezlet a téli felkészülés hiányosságain kívül még egyéb munka- és egészségvédelemmel kap- csalctos hibákra is felhívta a figyelmet, s egyben megmutatta azt is, hogy a kereskedelmi vállalatok vezetői hogyan foglalkoznak a vállal a« tűkhöz tartozó kereskedelmi dolgozók munkakörülményeivel. Leg­többjük a lemaradás miatt ..objektív okokra'' hivatkozott. A Keres­kedelmi Iroda képviselője pl. elmondotta, hogy sok kő- és cement- padlós boltegység van, ezekre a he'vekre azonban lábrácsot nem tud­nak biztosítani, mert nem kapnak faanyagot. Simon elvtárs, a Szol« neki Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója azt kifogásolta, hogy nem kapták meg a szükséges kályhákat, így több boltot majd nem tudnak fűtepi. Arról azonban egyik igazgató sem beszélt, hogy milyen Intéz­kedést tett a fentiek biztosítása érdekében a megrendelésen kívül. Mintha nem lehetne például a lábrácsokat az egyes vállalatoknál lévő asztalosokkal hulladék-anyagból is előállítani. Helyes lenne, ha minden kereskedelmi vállalatnak a vezetője úgyszintén a földművesszövetkezetek ügyvezetői is — még most széi- jelnézne a saját területén és biztosítaná a hiányzó felszereléseket és anyagokat. Ahogy a felhívásban ez benne van: kezdeményezés« sei, öntevékenységgel, önállóan, a helyi lehetősé« gek, erőforrások feltárásával, a dolgozók mozgósi« tásával ezen a téren is eredményes munkát lehet végezni. A téli felkészülés mellett továbbra is foglalkozni kel! a dolgozók múnka- és védőruhaellátásával, a munka- és egészségvédelem kérdéseivel. A dolgozóknak kiadott munka- és védőruhákra nagy ob.7 gondot kell fordítani. Nyilvántartásba kell venni és ellenőrizni, hogy egy-egy dolgozó hogyan becsüli meg, vállalatokon belül meg kell szer­vezni azok mosatását. így jobban lehet biztosítani, hogy a dolgozók mindig tiszta munkaruhában dolgozzanak. . , A munkavédelmi kérdések elhanyagolását is fel kell számolni. A szakszervezet szerezzen érvényt annak a határozatnak, hogy az új egy­ségek építését csak akkor lehet megkezdeni, ha azt a szakszervezet munkavédelmi szempontból jóváhagyta. Ha ez meglesz, akkor nem fordulhat elő olyan eset, mint Törökmiklóson, ahol a cukrászdát be kellett záratni, mert az ott dolgozók egészsége veszélyben volt, Ugyanígy biztosan — nem engedélyezte volna a szakszervezet azt sem, hogy a Szolnoki Vendéglátóipari Vállalat ..Tiszavirág’ cukrász­dájában a fagylaltkeverőgép védőrács nélkül működjön. Ugyancsak a szakszervezetnek kellene harcolni azért, hogv ott, ahol 50 főnél többen dolgoznak, biztonsági megbízott legyen beállítva. Mi az oka. hogy még egyetlen kereskedelmi vállalatnál sincs biztonsági megbízott? T áthatjuk az eddigiekből, hogy úgy a téli felkészüléshez, mini 1 az egyéb munka- és egészségvédelmi kérdések megoldásához a vállalatok vezetőinek és szakszervezeti bizottságainak együttes erő­kifejtésére van szükség. Ezenkívül vonjuk be a dolgozókat is az őket érintő kérdések végrehajtásába, hogy javaslataikkal maguk is hozzá­járulhassanak muhkakö’-ü’ménvMk megjavításához. SOÓS ISTVÁN MB. terv-, pü. és keresk. előadó A KÖNYVHÉT KÖNYVEI: Veres Péter: cA Imáikért Egy kötetben jelen­tek meg Veres Péter Kossuth-díjas író leg­utóbb írt elbeszélései: a „Gyemmekharag", az „A^szonyhűség”, a „Ju­hász és pulija“’, a „La­ci’“, a „Suli Kis Varga a szövetkezetben”, az ..Almáskert’“, a „Rossz asszony". Két novella van a kötetben, amely az em­bertelen múltat idézi, a saját gyermekkori él­ményeit feldolgozó és édesanyjának örök em­léket állító „Gyermek­harag” és az „Asszony­hűség“’. Az utóbbi elbe­szélésben egy paraszt­asszony hűségét, tiszta családi érzéseit és áldo­zatvállalását ábrázolja. A „Juhász és pulija’“ c. elbeszélés a kegyet­len, lelkiismeretlen ju­hászt és a nyáj körül szorgoskodó kis pulit ábrázolja. Ehhez ha­sonló a „Laci”, amely egy ló sorsával foglal« kozik. Ez azonban csak ürügy. Veres Pétert nem annyira ä ló élete, mint annak különböző típusú, embertelen vagy emberséges, durva, vagy szelíd gazdái ér­deklik. A „Suli Kis“’, a ravasz, felkapaszkodó, ügyesen helyezkedő paraszt, számításból lép be a szövetkezetbe is, ott is ügyeskedik, de csak a saját haszna ér­dekében. Az „Almáskerf'-et és a „Rossz asszony”-t különleges hely illeti meg a többi novella között. Az „Almáskert" keretes elbeszélés. Ma­gát a történetet az író régi ismerőse, Bartha László Kossuth-díjas vállalatvezető beszéli el. Ez az elbeszélés erő­teljes éllel leplezi le egy almatermeltető központ' bürokrata, nemtörődöm, lelkiis­meretlen munkáját. A „Rossz asszony“’ Majo­ros Józsinak, a vidék­ről felkerült sztahano­vistának életútját me­séli el, egészen a fele­ségétől való elválásig. Arról szól, hogyan ke­seríti meg a becsületes munkás életét az elké­nyeztetett kispolgári kisasszonylánnyal kö­tött házasság, majd a pazarló, züllő, mun« katlan, megnevelhetet- Ien, úrhatnám asszony*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents