Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

1954 szeptember 2á. SZ0LN0KMEGYE1 NÉPLAP 3 Tettekkel segítik a köicsönjegyzés sikerét megyénk dolgozói A jászberényi járás községeiben és Jászberényben a jegyzés napján ezer népnevelő indult útnak, hogy eljuttassa a dolgozókhoz kormá­nyunk szavát. A járás dolgozóinak áldozatkészsége és a népnevelők munkája nyomán szép eredménnyel zárult a jegyzés első napja: csak­nem 800 ezer forintot jegyeztek. Jászfelsőgyörgyön a községi tanács elnöke, Sándor elvtárs, az elsők között jegyzett a haza javára 600 forintot. Már az első napon sok dolgozó paraszt, termelőszövetke­zeti tag követte. Rankó József pl.. aki a tartalékföldekbő! bérel 6 hol­dat, 300 forintot jegyzett. Mint mondotta: „Segíteni kell nekünk is az államnak, mert mi is akkor kap­hatunk azután még nagyobb segít­séget.” Van Jászboldogházán egy kicsi, de fejlődő termelőcsoport, az Uj Élet tszcs. Hazafiúi kötelességük­nek érezték a jegyzést ennek tagjai is. és hat család 1200 forinttal já­rult hozzá a kormánypregramm gyorsabb megvalósulásához már az első napon. Hazaszeretetének adta tanújelét Sóspataki Béla, a jászjákóhalm: Béke tsz párttitkára is, aki eddig — bár 54 éves — 250 munkaegysé­get szerzett s most 200 forintot adott államunknak, hogy gyorsabb és eredményesebb legyen a mező­gazdaság fejlődése. Ugyanebben a községben a kisiparosok előtt mu­tatott szép példát Sárközi Imre, aki 600 forintot jegyzett. A jászárokszállási gépállomáson a jegyzés napjának reggelén meg­álltak egy pillanatra a traktorok. Napbarnított, vidám Amikor kölcsönt jegyzőnk — mi ntha gyermekeinknek tennénk félre A jászberényi Aprítógépgyárban mindenki jól n ismeri már. a szorgalm as, ügyes szta­hanovista gyalust, Farkas Andrást. A köicsönjegyzés napján — miután 1250 forintot jegyzett — jegyzési ívvel kereste fel dolgozó társait. Mivel agitál Farkas András? ■— Azt mondom el mindenkinek, amit érzek. — Negyvenéves vagyok, két gyermek édesapja. Nem tudok nagy szavakat mondani, de mint apa, kétsze­resen érzem, mit jelent jegyezni. Még nem húzták ki egyetlen kötvényemet sem, mégis nap, mint nap érzem, hogy rr ennyit „nyerek.“ Érzem például akkor is, mikor a szép új gyárunkra nézek, amely kenyeret ad nekem, s társaimnak. Ha nem adnák kölcsönt a mi államunknak, a dolgozók államának, nem tudnék tiszta lelkiismerettel a gyem ékeim szemébe nézni. Azoknak, akiknek gyermekeik vannak, eredményeink mellett a szülői lelkiismeretről is beszélek. Amikor kölcsönt jegyzünk, egy kicsit olyan, mintha gyerme­keinknek tennénk félre. p arkas elvtárs felkereste másik sztahanovista társát, Gedei János esztergályost. Nem kel­lett itt sokat agitálnia. Inkább elbeszélgettek. Gedei elvtársnak is az a véleménye, hogy a legjobb befek­tetés az államnak adott kölcsön. „Ezt többszörösen kapjuk vissza. Egyszer magát az összeget, s többször létesítményeinkben. De mindenekfölött abban a nagy­szerű érzésben, hogy fillérjeinkkel is hozzájárulhat­tunk a békeharc erősítéséhez. Úgysem tudjuk kife­jezni jegyzéseinkkel sem, mit jelent nekünk, hogy nyugodtan, a jövőbe vetett biztos hittel élhetünk. Nekem öt gyermekem van. Akinek a múltban ennyi gyermekáldásban volt része, annak nerr lehetett egy nyugodt éjszakája sem. Töprenghetett, mi is legyen gyermekeiből. — A munkás gyereke nem tanulhatott, ha volt is esze hozzá, önállósításra pénze nem volt, a gyárban pedig ott volt a feje fölött, mint örökös rém, a munkanélküliségtől való félelem, — Ma nrár mindez a múlté, s tudjuk, hogy a jövőnk, fiaink, lányaink élete még szebb lesz.“ színeit épültek. Az ötödik Béke­kölcsön eredményét. 4S.109 Ft-tal segítik. Dolgozó parasztságunk is sok kedvezményt kapott a kormány­programul óta, s ezt viszonozta Báthor Mihályné 6 holdas egyéni­leg dolgozó paraszt asszony, amikor X0O0 Ft-ot írt a jegyzésgyiijtő ívre neve után. Budai János tiszavárkonyi 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt el­sőnek jegyzett a községben. 200 Ft értékű kötvényt vásárolt. Beseny- szögön Bede Mihály dolgozó pa­raszt 300, Kőteleken Horváth József 200, Tiszaímrén Danltó Imre 7 hol­das 300, Tiszaszöllősön Paksi Gyula szintén 300 forintot jegyzett. Sza- jolban Tassi Ferenc és Balogh Jó- Esefné 100—100 Ft-ot írtak a jegy- zésgyüjtő ívre. Szolnok város tanácstagjai nem­csak a munkában, hanem a jegy­zésben is élenjárnak, ötven tanács­tag 51.650 Ft-tal járult hozzá a béke megtartásához. Kiemelkedik Miklós József 1700 és Abel József 1500 fo- ritcs jegyzése. A végrehajtóbizott­ság vezetői is példát matatnak. Pintér Dezső tanácselnök elvtárs 2100, Elek Lajos elnökhelyettes elv­társ 1600, Bognár József VB-titkár elvtárs 1500 Ft-ot jegyzett. Tiszafüreden Szabó Imre kisipa­ros a multévi 400 Ft-os jegyzéssel szemben az Ötödik Békekölcsönből X2C0 forintot jegyzett. Elmondotta. hogy a kormányprogramm óta je­lentősen emelkedett az életszínvo­nala. Ezért is, s hogy viszonozza nártunk segítségét, melyet a külön­böző kedvezményekkel nyújtott — jegyzi a fenti összeget. j. W’ 1500 forintot (egyeztem DR. PITTNER JÄNOS jászárdkszállási orvos nagy szeretetnék, megbecsülésnek örvend a község­ben. A legszebbet mondják róla, amit csak orvosról, az ember gyógyítójáról mondani lehet: szereti, tisz­teli a dolgozó err.bert, minden erejével igyekszik segíteni rajta. Pittner János, a kommunista orvos, elsők között jegyzett a községben békekölcsönt, — így beszélt jegyzéséről: — Nemesek természetesnek tartom, hogy jegyez­zek, hanem szívből, örömmel teszem. Már az elmúlt évek meggyőzhettek bennünket arról, hogy minden, ami ebben az országiban történik, a dolgozó ember érdekét, a kultúrát, a békét szolgálja. Mint orvos, akinek az a hivatása, hogy az emberek egészségét védje, különösen azt figyelem nagy hazafias büszke­séggel, hotgy mennyit tett a mi államunk a dolgozók, a gyermekek egészségvédelme érdekében. Nagyszerű, lelkesítő eredményeket látunk a mi községünkben is. Bővült a szülőotthonunk, nemcsak ágyakkal, hanem korszerű felszereléssel Is. AZELŐTT, ha az anya dolgozott, retteghetett, hogy míg ő távol van, mi történik gyermekével, ma egy bölcsődénk és két napközi otthonunk van, ahol orvosi felügyelet mellett élnek a gyermekek. Fogorvos vagyok és szeretnék a magam terüle­téről is elmondani valamit. A fogorvossal a dolgozó panaszt úgy volt a múltban, mint a csirkével. Csir­két csak akkor vágott, ha beteg volt, fogorvoshoz meg csak akkor ment, ha már nagyon sokáig kínozta a foga. s elszánta miagát t> kihúzatására. Most pedig állandóan jönnek a tsz-ből a dolgozó parasztok — akik SzTK-tapck — javíttatni a fogukat. Ilyenkor mindig elmondom nekik, milyen nagy jelentősége van a szervezet szempontiáiból az egészséges fognak. Ügy vélem.', igazat mondok, ha azt állítom, ez is a kultúra fejlődését mutatja. 1500 forintot jegyeztem. Nem érzem áldozatnak. Nem áldozat kölcsönt adni annak az államnak, melynek jelszava és minden cselekedete a béke meg­védését, Q kultúra felvirágoztatását célozza. traktorosok. műhelyi dolgozók nevével teltek a fehér jegyzési ívek. Dóra Tibor és Gulyás László, kiknek a gépállomá­son 800 forint fizetésük van, mind­ketten 500 forintot jegyeztek álla­munk javára azzal a szándékkal, hogy segítsenek és nyerjenek a leg­közelebbi húzáson. A pusztamonostor: December 21. tsz elnöke 300 forintot, a jászteleki Tolbuchin tsz elnöke. Lázár József pedig 400 forintot jegyzett. Lázár elvtárs felesége úgy gondo'ta, hogy helyes, ha ő is kiveszi részét a jegy­zésből, hiszen szintén szereti hazá­ját és szolgálni aka.rla: férje neve alá odaírta a magáét is, melléje pedig 100 forintot. Tóth B. Mihály jászteleki egyé­nileg dolgozó paraszt 100 forintot jegyzett és azonnal kifizette jegy­zését. A népnevelők még nem jutottak el mindenkihez. A lelkesedés, a haza ügye iránti szeretetnek, buz- gőságnak számtalan megnyilvánu­lása azonban máris arra enged kö­vetkeztetni, hegy megyénk dolgozói ezúttal is eleget tesznek áúamnnk felhívásának: becsülettel adják fo­rintjaikat nagy terveink megvaló­sításának támogatására. Karcagon a 65 éves Váradj Elek bácsi, az Április 4. tsz tagja 300 forintot irt a neve után a jegyzési tanra. özv. Labanc Jánosné egye­dülálló asszony, a Táncsics ter­melőszövetkezetben a kertészeti brigád tagja. Jegyzése 300 Ft. A mesterszállási gépállomás dol­gozói is sokat köszönhetnek álla­munknak. Az eddig jegyzett köl­csönökből modern gépállomás, gép­flz első szövetkezeti város de'gozói is erősítik köícsöniikkel az államot A turkevei termelőszövetkezetek- ben csütörtökön reggel ünnepi röp- gyűlésen ismertették a mlnszterta- nács felhívását az ötödik Békeköl­csön jegyzéséről. flz országoshirű VSrös Csillag tsz-ben Kalmár Elek, az idős szövetkezeti gazda, írta alá elsőnek a jegyzési ívet. — Nem vagyok fiatalember, de még én is hosszú ideig része­sülni akarok azokból a javakból, amelyet pártunk és államunk sze­rető gondoskodásával létrehozunk es ezért 300 forintot adek kölcsön jószívvel államunknak. — Utána T. Nagy Péter, majd Bíró Mihály és Sárkány István tsz-tagok írták alá a jegyzési ívet és mind a hár­man 300—300 forintot jegyeztek. Péntek reggelre a Vörös Csillag tsz tagjainak egyharmada már le­jegyzett. 27.600 forintot adtak köl­csön. Simon Lajos állatgondozó 500.— forintot, Tóth János 400.— forintot, Csípő István 300.— forin­tot jegyzett. A népnevelők közül Simon István jó munkát végzett. 2000 forinot jegyeztetett. a Harcos termelőszövetkezetben is csütörtökön reggel tartottak röp- gyűlést és a tagok nagyrésze az el­ső napon lejegyzett. Hollósi Lajos tsz tag jószívvel adta a 400.— fo­rintot kölcsön az államnak. Szövet­kezetük egyik főjövedelmi forrása a rizstermelésből ered. Az állam segítségével az idén már 600 hold­ra növekedett az öntözéses gazdál­kodás területe. A 390 holdas új te­lepet a tél utolján és koratavasszal építették meg. Saját erejükből ilyen hatalmas építkezést nem tud­tak volna megvalósítani. Az állam teljesen ingyen bocsátotta rendel­kezésükre a gépeket és a külön­böző műtrágyákat. Mindezt az el­múlt években jegyzett békekölcsö­nök forintjaiból. A Harcos tsz tag­jainak a 600 holdas rizstelep épí­téséhez nyújtott állami segítség 1 millió 200 ezer forintos megtaka­rítást jelentett. — újabb nagyszerű terveink megvalósítását segítjük kölcsön­adott forintjainkkal — mondotta Tóh Béla tsz tag. Hamarosan sor kerül egy újabb 400 holdas rizste-í lep építésére. A következő eszten-i dobén már 1000 holdon termelünk rizst szövetkezetünkben. Számítási ba vettük állatállományunk minői ségi fejlesztését is. Ezért istállókat, ólakat építünk. Ehhez sok épí­tőanyag, tégla, mész, cement es egyéb felszerelés kell. Államunk a most kölcsönadott forintok nagy­részét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítja. Ezért szövetkezetünk tag­jai is jó helyre adják a jegyzett összeget. Én is 300 forintot adok kölcsön az államnak. A város határában a Bókeköli csönjegyzés első napján sem állt meg a munka. A Táncsics tsz tag­jai elhatározták, hogy estére befei jezik az árpa vetését és utána nyomban hozzáfognak £ búza vetéséhez ígértüket valóra is váltották és a mezőgazdasági munka mellett több mint 10.000 forint Békekölcsönt jei gyeztek a Táncsics tsz tagjai. A Farkas Mihály tsz-ben péntek regi gelre 11.250 forintra növekedett a jegyzett összeg. A békekölcsönjegyzés mellett a turkevei termelőszövetkeztekban szorgalmasan végzik a betakarítást és a vetést. A Harcos tsz-ben mór 400 hold búzát vetettek el. A ku'i kcricát is törik, amely 25 mázsás átlagtermést adott holdanként. Idei eredményeiket jórészt a gépek sei gítségével érték el, amelyek soki sok fáradságos munkától kímélték meg a szövetezeti város dolgozóit. Elég példának felhozni, hogy az idén több mint 6000 hold gabonát arattak le a gépek a turkevei hai tárban. Azok a gépek, amelyeknek elkészítéséhez a turkevei dolgozók is hozzájárultak békekölcsön jegy-i zéseikkel. , A termelőszövetkezetek tagjain kívül a tömegszervezetek tagjai is az elsők között adták kölcsön fo­rintjaikat. A turkevei tanács dőli eozói 28.950 forintot, a pedagógusok 53.850 forintot, a földművesszöveti kezeti dolgozók 22.650 forintot jei gyeztek az első napon. Az első szöi vetkezeti város dolgozói péntek reggelig negyedmillió forintot adi tak kölcsön az államnak. Egy nap alatt 223.000 forintot jegyest eh a szolnoki vasútállomás Csütörtökön reggel a szolnoki vasútállomáson is ünnepélyes keretek között kezdődött meg az Ötödik Békekölcsön jegyzése. Kulturbrigád köszöntötte a munká­ban lévő dolgozókat, akik röpgyűlésre jöt­tek össze. A röpgyűlé- sen Baranyi János szakszervezeti bizalmi javaslatára a dolgozók elhatározták, hogy a békekölcsön jegyzésé­nek napjai alatt béke­műszakot tartanak an­nak érdekében, hogy a tervteljesítés terén mu­tatkozó lemaradást fel­számolják. Ezen a napon a vasútállomás dolgozói­nak mintegy fele vála­szolt jegyzéssel a mi­nisztertanács felhívá­sára. Mivel a dolgozók több műszakban végzik munkájukat, a jegyzés pénteken is tovább folyt. Csütörtökön estig az állomás dolgozói 223.000 forintot jegyez­tek. Nagy István sarus­brigádjának tagjai, 16 fő, összesen 10.600 fo­rint jegyzésével mutat­tak példát. Rimóczi Já­nos normakiértékelő 1000 forintot jegyzett. — Gyermekeim bol­dog jövőjét kívánom építeni — mondotta Darázs Sándor gépki- Isérő, kilencgyermekes családapa, mikor be­jelentette, hogy 600 fo­rintot jegyez. ! Tóth György vonat­vezető, a személyvona­tos brigád tagja 1000 forintot jegyzett. Tóth György nemcsak a dolgosát jegyzésben, hanem á munkában is élenjár. Az elmúlt 10 nap alatt átlagteljesítménye eU érte a I03 százalékot. Markóth János te- hervonatos brigádvei zető háromtagú brigád­ja 3800 forint jegyzési sei mutatott példát. A brigád tagjainak átlag- keresete 900—1000 fen rint. A békeműszak első napján, csütörtökön már kiváló eredmények születtek. Csendes Pál forgalmi szolgálattevő a menetrendszerinti in­dítás tervét 107 százai lókra teljesítette. A harmadik műszak dol­gozói 1200 tonna több­letsúlyt továbbítottak, napi gurítási tervüket pedig 116 százalékra teljesítették. Minden fillér helyeit forint térül vissza Szívesen adom iss András bácsi népszerű ember Törökmiklóson. Is­meri mindenki, nehezen tud úgy végigmenni az utcán, hogy ne kö­szöntsék, ne kérdezzék. Mindenki­hez van egy szíves mosolya, barát­ságos szava. Mióta a mezőgazda­ság) néokör elnöke, újra megfiata­lodott. A bajusza ugyan már szür­ke, de senki sem azt nézi. hanem a szemét. Az pedig nem árulja el a korát. Mi is az utcán találkozunk vele. kukoricát megy eladni, öt hold földje van. egyénileg gazdálkodik most egy kis pénzt csinál a ter­ményből. Hamar kikerekedik a be­szélgetés. máris a kölcsönjegyzés- nél tartunk. — Ha nagyon érdek­lődnek, megmondom, miért ne mondanám — kicsit feltolja a ka­lapját, aztán gondolkozik egyet és kimondja: Tavaly, tavalyelőtt, de még annakelőtte is jegyeztem bé­kekölcsönt, mert magam is nép­nevelő vagyok. Akkoriban mindie százat fizettem be az állam kasz- szájába. Most forintot jegyzek Hogy mi*rt? Hát. mert változnak az idők. Tavaly óta történt egv és más nálunk is, hát felemelem az összeget. Már felpattan a kerékoárra. úgy szól még vissza búcsúzóul: „Higy- jék el, szívesen adom , j. A csípős szeptemberi szél végig­szántotta az utcákat és belecsapott a koránkelők arcába. Pedig ezen a napon sokan ébredtek korán Jász­apátiban. | A fölflmíl vessző vet kezet*! dolgo­zói 6 órakor már mind együtt vol­tak s élénken beszélgettek. De az idő drága s szavak helyett hamaro­san tettekre kerítették a sort. Kor­mányunk kibocsájtotta az Ötödik Békekölcsönt. Rajtunk a sor, hogy viszonozzuk az eddigi gondosko­dást. Kézről-kézre járt az ív és a ce­ruza: Somodi József ügyvezető 1000 forint. Polgár József szövetkezeti tag 1000 forint. Sorakoztak a ne­vek, számok. Gyűlt a szívesen adott összeg. Nyolc órakor már a járás­nál is tudták: a jászapáti szövetke­zeti dolgozók mind jegyeztek ábpmkölcsönt. | A köTs<»»>l tanácsnál | is koráb­ban ébredtek a szokottnál. Min­denki jött, a népnevelők is. A párt­titkár, a tanácsvezetők elmondták, miért jegyzünk. Kiszámították azt hogy adó és köicsönjegyzés formá­jában a község 4 millió és 300 ezer forintot ad államunknak. S ezért mit kap a falu? Most például új tárház, új mozi, új áruház épül a Községben. Csak ez a három léte­sítmény kitesz 5 millió forintot Hát még a többi, a napközi, a böl­csőde, a rég óhajtott ártézikútjaví- tás. Ki győzné még sorolni, hogy mi mindent kapnak. Minden fillér helyett forint térül vissza. Teltek a sorok, szaporodott az összeg. A tanácselnök, a szegőd- ményes munkások mind szívesen adták pénzüket, mert jó helyre te­szik. | A Vasas KTS71 dolgozói Is szí­vesen fogadták a jegyzés hírét. S mindannyian adtak is. Tóth Ferenc sztahanovista hegesztő 1000, Iva- nics Ferdinánd sztahanovista esz­tergályos 1000 forintot, Höflinger Imre hegesztő 800 forintot adott Szívesen adjuk — mondják — mert minden új létesítményben látjuk forintjainkat. A csebok szári textilkombinátban A Szovjetunióban jelentős mértékben növelik a közszükségleti iparcikkek és élelmiszerek gyártását. E cél megvalósítá sa érdekében többezer vállalatot kibővíte­nék és modernizálnak. Összesen 1200 válla latot bővítenék ki, vagy építenek. Az új vállalatok közé tartozik a csebo kszári textllkombinát is. (Csuvas ASzSzK) 1951-ben helyezték üzembe a kombinát fo nógyárát. Az üzembehelyezés óta ez a gyár már sok árút adott az országnak. A fonó gyár mellett felépült a szövőgyár Is, amelynek több műhelyében már folyik a munka. Rövid idő múlva a kombinát többi gyárai is elkezdik a termelést. A képen: A csebokszári textilkomblnát (Csuvas ASzSzK) fonógyárának egyik műhelye. (Foto A. Csepruiiov.)

Next

/
Thumbnails
Contents