Szolnok Megyei Néplap, 1954. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-24 / 226. szám
T954 szeptember 24. SZOLNOKMEGYEI NÉP LAT 8 Gárdonyi Géza tszcs néven új szövetkezet alakult Fegyverneken A fegyvemeki tanácsházán szerdán este tartották alakuló gyűlésüket az új I. típusú termelőcsoport tagjai, akik a község többi közös gazdaságának eredményei láttán határozták el magukat csoportalakításra. . — A Fegyvernek községgel párosversehyben lévő kengyeli dolgozó parasztok példája is serkentette őket, hogy az új gazdasági évet már a termelő- csoportban kezdjék meg. A szövetkezet tagjai köztiszteletben álló kis- és középparasztok. Az alapítótagok között van Cs, Molnár István 18 holdas középparaszt, a községi tanács elnökhelyettese és Zsemberi István 15 holdas gazda is. —• Az alakuló gyűlésen résztvett Sándor Kálmán, a szomszédos surjáni állami gazdaság igazgatója, aki szaktanácsaival segítette B csoport alakulását, és az állatra gazdaság dolgozóinaik nevében felajánlotta, hogy az újonnan alakult termelőcso-port tagjait továbbra is mindenben segítik a virágzó szövetkezeti gazdálkodás megteremtésében. — Az új csoport a „Gárdonyi Géza“ nevet vette fel. K. Molnár József B holdas fegyvernemi üolgozóparaszí, tanácstag 300 forintot jegyzett Az egyénileg dolgozó parasztok' sem várattak magukra a kölcsön- jegyzésnél. Fegyverneken csütörtökön már a reggeli órákban jegyzett K. Molnár József 8 holdas gazda. A jegyzésgyüjtőkneik elmondotta, hogy mint tanácstag kötelességének tartja az elsők között jegyezni. Azért is igyekszik, mert az utóbbi időben kettős öröm érte. Uj mozdonyt kapott a kisvasút. így a fegyvemeideknek kényelmesebb a közlekedés, gyorsabban jutnak a piacra árúikkal. Emellett a közelmúltban bővítették ki a községi bölcsödét, amelyben unokája is helyet kapott. Scfcan követték K. Molnár József példáját. Csütörtökön délig 18.900 forintot adtak kölcsön államumk- nak, n Néphadsereg katonái segítenek a tiszasiiiyi állami gazdaság dolgozóinak a rizshetakarításhan A t i s i a s ü I y i állami gazdaság 8800 holdas rizsterületén he-1 tek, óta szorgalmas munka folyik. Volt olyan nap, amikor ötezer munkás aratta a rizst. A gépi aratásra alkalmas területen pedig kombájn dolgozik. Idáig több mint kétezer holdról be is takarították a terményt, 60 cséplőgép és kombájn csépeli a rizst. A gazdaság vezetői számára igen nagy feladatot jelentett a munka irányítása, hiszen az egyes üzemegységek 18—25 km távolságra vannak egymástól és a gazdaság központjától. A jászladányi vasútállomás, ahol a rizst va- gonbarakják, szintén 20 kilométernyire van. A nehéz helyzetben a Néphadsereg katonái segítettek. Híradósok mentek a gazdaságba, akik rádióösszeköttetést létesítettek a gazdaság központja, ® vasútállomás és "a gazdaság üzemegységei között. A munka ennek következtében tervszerűen folyik. Megvan a lehetőség az előadódó hiányosságok gyors kiküszöbölésére, s az erők átcsoportosítására. A Néphadsereg segítségének is eredménye, hogy a tíszasűlyi állami gazdaságban szerdán estig több mint 200 vagon rizst csépeltek el, s ennek legnagyobb részét vagonba is rakták. Dr. Schlammadinger József az elsők között | Ez év | április 10-én F. E. 13 éves szolnoki kisleány ruhát vasalt. A vasalóban nem izzott a faszén. Ezért — máskor is megtette már — fogta a peíróleumos kannát s petróleumot öntött a vasalóba. A kannából kiömlő petróleum hirtelen, egy szemvillanás alatt lángra- lobbant. A kisleány megijedt s a szétfreccsent, len bogva égő petróleumtól tüzet fogott a ruhája is. F. E. harmadfokú égési sebeket szenvedett s nem sok remény volt hozzá, hogy életbenmarad. Testén alig volt néhány tenyérnyi folt, ahol nem érte a halálos, perzselő láng. Az orvos azonban megkísérelte a lehetetlent. Dr. Schlammadinger József, a szolnoki közkórház osztályvezető főorvosa szinte éjjel-nappal a gyermek mellett volt. Minden tehetségét, tudását „harcba vetette” a kislány ágya körül leselkedő halál ellen. S hogy F. E. a napokban ismét elindul az iskoláiba, s egészségesen lépi át annak kapuját, — az nagyrészt dr. Schlamma- dinger József érdeme, az orvosé, aki legyőzte a halált, mert szereti, egy gyermek szívével és hitével, egy tudós bölcsességével és okosságával szereti az életet. | Régóta | ismerem már, de mindig csak futó, villanásnyi időre találkoztam vele, legtöbbször déltájban. Ma ismét összeakadtunk — a vasútállomáson. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének al- elnöke. Pestre utazott, egy orvosi továbbképző előadás megszervezése ügyében. Felesége, egy csendesszavú, őszülőhajú asz- szony is vele volt. Kikísérte az állomásra. ! A nyár folyamán Egerben találkoztunk. Ott töltötte szabadságidejét feleségével, fiával együtt. Most fényképeket szedett elő, fia remekműveit a kedves, ismerős tájról. Irodalomról, művészetről beszélgettünk a késlekedő vonatra várva. Ady Endrét és Arany Jánost idézte, otthonosan, mintha nem is orvos, hanem irodalomtanár lenne s mikor újra az „esetre”, F. E. esetére tereltem a szót, ezzel zárta le az ügyet. —- Adott esetben minden orvos megteszi. Különben is a gyógyulás legdöntőbb oka az volt. hogy mindig rendelkezésünkre állt elegendő vérplazma a vérátömlesztéshez. S még hozzátette, hogy erről, a véradó szolgálatról, a vérkonzerváló laboratóriumokról érdemes írni, mert nagyszerű dolog, mint minden egészségügyi létesítmény, amely az orvos munkáját könnyíti. S ha nem is mondta, az egyre bővülő kórházra, a már teljesen felépült új ren- d^'öimtézofr^ gondolt [ Egyszerű | és szerény. Fémkeretes, szigorún villanó szemüvege mögül derűsen tekint a világba Sokszor elhatároztam már hogy írok róla. S most hogy már készen van ez a cikk, most látom csak hogy nem ezt akartam megírni, hanem azt, hogy dr. Schlammadinger József ma, az Ötödik Békekölcsön jegyzésének első napján az elsők között 3100 forintot jegyzett. E? is hozzátartozik arcképéhez. | Mint minden tette. S az embert tetteivel mérik. Péteri István JószivveJ, lelkesen adják kölcsöneiket a hazának megyénk dolgozói A szerkesztőségünkhöz érkező táviratok, telefonközlemények és személyesen behozott levelek azt igazolják, hogy megyénk minden helységében munkások dolgozó parasztok és értelmiségi dolgozók egyaránt szívesen adják kölcsön megtakarított pénzüket. Rév Ferenc a tiszafüredi Gerő I. típusú csoport tagja 1000, Kulcsár Istvánná, a Hámán Kató tsz elnöke 500, Szabó József 3 holdas egyéni dolgozó paraszt 300 forint békekölcsönt jegyzett. Tiszaderzsen Németh Mihály 6 holdas dolgozó paraszt 500 forintos jegyzéssel mutatott példát a község lakosainak, Polyik János, a Szabadság tsz tagja 200 forint értékű kötvényt vásárolt az Ötödik Békekölcsönből. Ezt az összeget kifizette, s a kötvényt is megkapta, Varga Mihály, a tiszaimrei Fehér Imre tsz tagja 500, leánya 100 forint kölcsönt írt a jegyzésgyüjtő ívre. A tisz'aigari állami gazdaság igazgatója, Telek Balázs elvtárs pedig 1600 forintos jegyzéssel mutat példát a gazdaság dolgozóinak. Tiszapüspökiben a csütörtökön délig beérkezett jelentések szerint 11.000 Ft. összegben jegyeztek a község dolgozói. Bódi István egyénileg dolgozó paraszt 150, Sebestyén György 300, Tóvízi István 100 Ft-ot adott kölcsön. özv. Nagy Istvánná pusztamonostori lakos 1 hold földjének művelése mellett napszámba is jár dolgozni. Hét gyermeke van. de örömmel adba a száz forintját, mert tudja, hogy ezzel Is hozzájárul saját és dolgozótársai életszínvonalának emeléséhez. Ugyanitt Dobos Lajos dolgozó paraszt 150, Oláh Sándomé népnevelő ,2 holdas dolgozó 100 Ft-ot jegyzett. A mezőgazdasági dolgozók mellett megyénk kisiparosai is elől járnak. — Tudják, hogy a kor- mányprogramm nyomán nagy lehetőségek állnak előttük. A mező- gazdaság megsegítéséhez munkájukon kívül forintjaikkal is hozzájárulnak. Várad! Dezső szolnoki szabómester 1000, özv. Staub Gézáné asztalos 1000 Ft-os jegyzéssel szavaz a békére. Molnár Gyula tiszafüredi nőiszabó 1200 Ft-ját adta kölcsön államunknak, Flamm Gábor szabó 1000, Sle- zák Pál 500 Ft-tal járul hozzá a béke erősítéséhez. Kunhegyesen a községi tanács elnöke, Farkas Mihály elvtárs 1200. Juhász Bálint irodakezelő 600. Karsai Sándor adminisztrátor 500 Ft értékben jegyzett készpénz és 500 Ft értékben részletkölcsönt. A kunhegyes! járási tanács és a községi tanácsok dolgozói csütörtökön délig 53.550 Ft-ot adtak kölcsön, s ezze* 1 i árultak hozzá a béke megvédéséhez, A Szobi okmegye! Szövetkezetek Szövetségének dolgozói csütörtökön reggel félnyolcra 31,350, a szolnoki 33-as bolt dolgozói 13.000, a szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói 27.500, a szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói 93.950 Ft-ot jegyeztek csütörtökön délig. Az Állami Aruház 54 dolgozója 22.800, a TITÄSZ 108 dolgozója 58.050 Ft kölcsönt adott, a Vendéglátóipari Vállalat dolgozói pedig 38,650 Ft-ot jegyeztek a délelőtt folyamán. Karcagon a nemrég alakult rizs- szalmafeldol'gozó vállalat dolgozó' mutattak példát a város lakosainak. A vállalat 36 munkása 8 óra után néhány perccel befejezte a jegyzést és összesen 13.350 Ft értékű ívet adott át az Országos Takarékpénztár fiókjánál, I A turkevei gépállomás dolgozói nemcsak a gépállomáson tartottak röpgyűlést, hanem rövid megbeszélések voltak csütörtökön reggel a brigádszállásokon, s kinn a földeken, a gépeknél is. A reggel 8 óráig lejegyzett 90 dolgozó között van Vad Imre Kossuth-díjas brieádve- zető 1200 és Tóth László, a Szocialista Munka Hőse 1000 forintos jegyzésével. Fórizs La!os örményes! egyéni gazda már be is fizette a jegyzett békekölcsönt Fórizs Lajos örményes! egyénileg dolgozó paraszt még a kora reggeli órákban 400 forint békekölcsönt jegyzett, amit nyomban ki is fizetett. Nemcsak a békekölcsönjegyzésben, hanem az őszi mezőgazda- sági munkában, a betakarításban és a vetésben is élenjár. Állam- iránti kötelezettségeit is példamutatóan teljesíti. A beadott termény árából fizette ki a jegyzett összeget. Mint mondotta, szívesen adja forintjait kölcsön az államnak, mert az gazdagon gyümölcsözik. JUHOS LAJOS VB-titkár örményes Csépelik a rizst a kisújszállási határban A kisújszállási határban jónéhány ezer hold szikes terület van, amelyet azelőtt jóformán semmire sem lehetett használni. A kisújszállási termelőszövetkezetek az állam segítségével több mint 3 ezer holdon öntö zéses gazdálkodást létesítettek. A kisújszállási Szabadság tszcs, tagjai ebben az esztendőben 130 holdon termesztettek rizst. Több mint két héttel ezelőtt learatták és napok óta csépelik. Képünkön Bikki Máté a tszcs elnöke és Balogn Károly rizsőr az új termést vizsgálják. A szövetkezetnek jól jövedelmez az öntözéses gazdálkodás. Legfőbb feladat a kenyérgabonatermés biztosítása Irta i Kálmán László, a kunhegyest gépállomás vexetőagronómusa Reánk szakemberékre, a növénytermesztés és iaz állattenyésztés hozamának növelésénél nagy feladatok várnak. Ezeknek azonban csak akkor és úgy tudunk megfelelni, ha tudásunk, szorgalmunk egészét 'adjuk. Ha felhasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a helyes gazdálkodásihoz kormányzatunk biztosít számunkra. Ha alkalmazzuk a fejlett agrotechnikának azokat a vívmányait, amelyekkel vidékünkön nagyobb terméseredményeket tudunk elérni. Napjainkban legfőbb feladat a jövőévi kenyérgabona-termés biztosítása. A termésátlagok növelése szempontjából legfontosabb a talajerő fenntartása. A felszabadulás óta vájni keveset tettünk ezen a téren. Tavaly óta történtek változások. Többet trágyáztunk egy év óta, mint az elmúlt öt év alatt összesen. A trágyázás azért még mindig égetően fontos. V/an ugyanis olyan terület, amely régóta nem kapott istállótrágyát. Vidékünkön a gépesítés már olyan mérvű, hogy a cséplést augusztus közepére be tudjuk fejezni. Az őszi betakarítás megkezdéséig tehát majdnem hárón' hét áll rendelkezésünkre a trágyázásra. A jövőben ez idő alatt a trágya 60—70 százalékát ki kell hordani a földeikre s a többi részét az ősz folyamán juttatjuk a talajba. Igen fontos kérdés az őszi gabonavetések során, hogy milyen elővetemény után kerül földbe a búza és a rozs. Legjobb elővetemények kétségkívül a pillangősnövények. Ezek területét kell növelni. Erre igen sok lehetőség van. A vetésforgóban ia takarmánygabona területébe több borsót kell beiktatnunk. Ez elsőrendű fehérjedús takarmány. Igen jó elővetemények még az egynyári takarmánynövények is, .különösen, ha trágyát kaptak. Az élenjáró gabonatermesztők értekezletén többen felvetették, hogy b kukorica nem jó elővetemény. Ez persze nem egészen így van. Ha a koránérő fajtájú kukoricát ősszel trágyázott és mélyen szántott talajba vetjük, akkor az igen jó eló- veteményte a búzának. Persze, gyommentesen kell tartani. Az elővetemények után igen lényeges kérdés a talajelőkészítés. Én a nyáron lekerülő növények, a borsó, a takarmánykeverék stb. után a szántást azonnal elvégeztettem. Ha 0 szántás hantos, az eke után hengert alkalmazok. Ha a talaj megfelelő nedvesség! állapotban van, akkor fogassal munkálom el. A rögös talajt azért hengerez- zük, hogy a kiálló hantokat benyomjuk a földbe. így kisebb csapadék mellett is el tudjuk a talajt dolgozni. Ha a nyár folyamán kapunk csapadékot, Mikor a fogatokkal és a gépekkel elboronáljuk a táblákat. Mikor a talaj gazosodik, kultivá- tort, esetleg tárcsát alkalmazunk. Az ilyen száraz időben végzett vetőszántás után, mint a mostani is, azonnal húzassuk a rögtörő gépeket, hogy a meglévő kis nedvességet kihasználva, a talajt mcrzsalékossá tegyük. Ha csak később munkáljuk' el, már igen sdk időbe és természetesen pénzbe kerül. Lényeges 0 korai szántás, hogy vetőágyunk ülepedett legyen, A jó termés egyik nagyon fontos előfeltétele a tiszta és jó csíraképességű vetőmag. E téren ebben az évben különösen nagy gonddal kell eljárni. A vetőmagnak kijelölt területről bekerült vetőmagokat is alaposan meg kell vizsgálni. Csiré- zási próbát kell alkalmazni. A nem megfelelőt ki kell cserélni. Mi, a körzetünkben kétféle vetőmagot használunk vetésre. A jó trágyaerőben lévő középkötött talajon a Bánkutit, a kötöttebb talajon a Fleischmannt. Hangsúlyozom, hogy a vetőmagvak jó kiválasztásával nagyban növelhetjük a terméshozamot. Az élenjáró gabonatermelőik értekezletén soikfet vitatott kérdés volt, hogy milyen módon csávázzunk. Nedvesen, vagy por csávázó szerrel. Mindkettő jó, ha megfelelő szer áll rendelkezésre, A nedves csávázásnál arra kell vigyázni, ha a talaj nem tartalmaz annyi nedvességet, ami a kelést biztosítja, akkor a vetőmagot feltétlenül meg kell szá- szárítgatni. Ä száraz talajban különösen sok csira elpusztul. Szerettem volna még beszámolni arról, hogy a termelőszövetkezetekben ebben az évben milyen műtrágyázás! kísérleteket alkalmazunk. Sajnos, egy szövetkezetünk sem kapta még meg a rendelt műtrágyát. Besenyszögön 480 hold búzát Tetettek A szolnoki járás községeiben nagy- kiterjedésű szlkesebb területek és kötött talajú szántóföldek vannak, ahol már nemcsak az őszi takarmánykeverék és árpavetéssel, hanem az őszi búza vetésével is igyekezni kell. A besenyszögi tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok ezért kötelességüknek is tartják, hogy minél előbb befejezzék a vetést. Idáig 480 hold őszi búzát vetettek. A szomszédos Kőtelek és Nagykörű községben szintén megkezdődött a búzavetés. Kőteleken 48 hold, Nagykörűben 190 hold őszi búzát vetettek. A két utóbbi községben kissé elmaradtak ezzel a munkával. Martfű községben is alig néhány nappal ezelőtt kezdődött meg a vetés. A Tisza tszcs, tagjai még hozzá sem fogtak, egyelőre a vetőmagot tisztítják. Elmaradásuk legfőbb oka,, hogy a cibak házai gépállomás nem segitl meg felelően a martfűi tsz-tagok és egyéni dolgozó parasztok igyekezetét. A traktorok a sok műszaki hiba miatt nem dolgoznak teljes leapadással, azonkívül a gépállomás vezetői nem gondoskodtak a két műszak megszervezéséről. így a sürgető vetőszántás és őszi mélyszántás ideje alatt is számos értékes munkaóra megy veszendőbe. 4
