Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-15 / 193. szám

8 JOBB MUHKAvm KfiSZÜNTSiiK flLKDIMÓHYUHK 1ÍHMEPÉT cApdpírqij ártó briy áldok nay.yix.ejrCL eredménye­ket érnek el az „(Alkotmányi míhzak“ napjain Tói halad a rrunka a Papír- " gyárban. Nem Is kell a ver­senytáblára vagy a napi kiértéke­lésre nézni ahhoz, hogy ezt meg­állapíthassuk már az első látásra. A gőzellátás rendes s folyamato­san, megállás nélkül járnak a papírgépek. A híg, fehér pép­kígyó sebesen fut a szitákon s en­gedelmesen búvik át a forró ka­landerek között, míg végül a gyüi- tőhengerre csavarodik. A három hatalmas papírgép nem rrűködött mindig ilyen símán. Az év első felében bizony sok gondot okozott a gépvezetőnek, meg segí­tőinek, hogy nem haladtak egyről a kettőre, hiába volt meg bennük az igyekezet. Számtalan ok játszott ennél közre, az áramhiánytól kezdve a kazánház szűk kereszt- metszetéig. Sokan kétkedve fogadták az üzem dolgozóinak Ígéretét is, hogy az alkotmányi versenyben rendsze­resen túlszárnyalják napi és havi tervüket. A Papírgyár műszaki dol­gozói és munkásai azonban alapo­san rácáfoltak a kétkedőkre. IV1 indjárt a verseny megindulá- 1 sakor alaposan megfontolt, célszerű vállalásokat tettek a cso­portok. A papírgépek brigádjainak versenyéhez csatlakoztak a hol­landi-terem munkásai, követték őket a kiszerelők, válogatók, kar­bantartók s a Papírgyárral párhu­zamosan bontogatni kezdte szár­nyait a verseny a szomszédos üzem­részben, a Cellulózegyárban is. Ma már a dolgozók 95 százaléka kapcsolódott be a versenybe s a vállalások értéke közel jár a ISO.OOO forinthoz. Júliusban 118 százalékra teljesítette tervét az üzem s több mint 94.000 forint értékben váltották valóra fogadal­mukat, 10-én reggel a verseny új kiemelke­dő szakasza vette kezdetét, a tízna­pos „Alkotmányi-műszak.“ Ettől kezdve még lendületesebben haladt a munka s a papírgépeken csúcs- eredmények születtek csakúgy, mint a gyártási folyamat többi ré­szén. A II. számú papírgépen Tamasi József és brigádja 145 szá­zalékos teljesítményt ért el. A III. sz. papírgépen Tassi Lajos gép­vezető és segítői 45 százalékkal túl­szárnyalták normájukat. A válogatóteremben is frissen megy a munka. Sebestyén Ilona 109 százaléknál, B. Tóth Kristóf né 104 százaléknál tart. A burkolók közül Fekete Ilona és Nagy Mar­git elérték a 186 százalékot. A papírgépek dolgozói nincse­nek megelégedve eredményeik­kel. Újabban elhatározták, hogy a termelékenység emelésén túl harcot indítanak a jóminőségű munkáért és az önköltségek csökkentéséért. Az I-es, II-es és III-as papírgép brigádjai újabb Ígéretük szerint az úgynevezett óra/kilogramm teljesítmény mel­lett kifogástalan minőségű papírt gyártanak s a selejtet és rostvesz­teséget a tervezettnél 0.5 százalék­kal alább szorítják. Megígérték azt is, hogy az igazolatlan hiányzáso­kat teljesen megszüntetik. A Cellulózegyár dolgozó is nagyszerű célt tűztek maguk elé azt, hogy augusztus havi ter­vüket 3 nappal határidő előtt tel­jesítik. Jó munkával igyekeznek azóta is fogadalnukat valóravál- tani. Minden remény megvan arra, hogy az augusztus 20-i verseny jó eredményeivel a Papírgyár a leg­jobb üzemek közé küzdi fel ma­gát. 1.8 milliós megtartást érlek el a Cukorgyárban A cukorgyár dolgozói azt tűzték célul, hogy augusztus 20-a helyett már augusztus 10-re tel­jesítik a nagy karbantartás ter­vét. Fogadalmukat 10-ig 18.7 százalékkal túlszárnyalták s je­lentős értéket képviselő felújí­tást is végeztek el anélkül, hogy a karbantartó személyzet létszá­mát emelték volna. A globális teljesítés mellett egyes állomásokon elhúzódott a karbantartási munka, főleg a ne­hézkes anyagellátás miatt. így a kazánházi kazánok átcsövezésére még csak most kerülhetett sor a késedelmes anyagszállítás miatt A munkát azonban a csövező­brigád vállalása szerint augusz­tus 17-re elkészítik. Az üzeni próba idejére nagy­részt befejeződnek a tervszerinti és terven felül végzett felújítá­sok is. A karbantartásoknál je­lentős megtakarítást ért el eddig az üzem. Munkaközben közel 80.000, anyagban 236.000 forint megtakarítást értek el, a forgó­eszközök csökkentésével és más­sal pedig több, mint másfélmil­lió forintot szabadítottak fel a népgazdaság más ága részére. így az összes megtakarítások elérik az 1.8 trillió forintot. A prémium mégjobb munkára serkent Gazdaságunk július 23-án fejezte be az aratást és a napok­ban osztottuk ki az ajándékokat azoknak az elvtársaknak, akik az aratásban élenjártak és mindent elkövettek, hogy minél hamarabb biztosítva legyen a dolgozók kenyere. Igen komoly összeget fordítottunk az élenjárók megjutalmazá- sára. Az első díjat G. Nagy István és váltótársa L. Sántha László kapta. G. Nagy István kombájnvezető 148 óra alatt 280 holdat vágott le, 19 vagon és 18 mázsa búzát csépelt belőle. Ezért kapta az első dí­jat: egy Pobjeda karórát, váltótársa, L. Sántha László pedig egy öl­töny nyári ruhát. A második díjat G. Tóth Antal és váltótársa, Elek Mária nyerte. G. Tóth Antal 157 holdat vágott le, 900 mázsa 40 kg-ot csépelt. Ezért kapott egy ezüst cigarettatárcát, egy cigarettaszipkát és egy öngyúj­tót, váltótársa, Elek Mária pedig egy pár női gumicsizmát. Nagyon szép eredményt ért el Knotek aratógépével Kasza Mi­hály és váltótársa, C. Kun Imre Is. Levágtak 167 hold gabonát és így ők kapták az artógéppel dolgozók közül a legszebb ajándékot Kasza Mihály egy Csepel kerékpárt, váltótársa, C, Kun Imre pedig égy pár félcipőt. A második díjat Kulifa József és váltótársa, Balogh Lajos kapta, í'.kik 146 holdat arattak le. Kulifa József kapott egy öltöny szövetru­hát, váltótársa, Balogh Lajos pedig egy pár férfibakancsot. Végh Istvánná levelező, Tllalmasi Állami Gazdaság, Karcag. A TSZ TAGOK MUNKÁJÁT A KISÚJSZÁLLÁS! SAL­LAI termelőszövetkezetben teherautóval hordják be a lekaszált és megszáradt szé­nát a szérűkre. A teherautó a kazal mellé áll, s a tsz tagjai onnan rakják a ka­zalba. így sokkal gyor­sabban, jobban halad a munka. A kenderest Vörös Csepel tss-ben as újonnan belépettek a régiekkel együtt valósítják meg a termelési tervet Kenderesen a Vörös Csepel ter­melőszövetkezet ötéves múltra te­kint vissza. 1949-ben kezdtek új életet az egykori urasági cselédek és agrárproletárok. Az eddig meg­tett út nem volt zökkenőmentes. Sok nehézséget kellett leküzde­niük. Ez évben komoly változás _ tör­tént a termelőszövetkezet életé­ben. Tavasszal Retzer Henrik, me­zőgazdasági akadémiát végzett, fia­tal elnök került a tsz élére. A nem megfelelő vezetőségi tagok helyett is újakat választottak. Az új veze­tőség a tsz tagokkal összefogva, eredményesen vette fed a harcot a hibák ellen. Azóta sokat javult a munkafegyelem, növekedett a tsz tagok munkakedve, felelősségérze­te, ami az elért eredményekben mérhető le. Különösen az állattenyésztésben szembe­tűnő a változás ’ A tehenészetben ezév januárjában 15 tehéntől napi 13 liter tejet fej­tek. A íejési átlag 0.8 liter volt. Ennek okát abban lehet megtalál­ni, hogy a régi vezetőség és a volt állatfelelős nem törődött az állat­tenyésztéssel. Takarmány nem volt, a tehenészek csak megtartani tud­ták a jószágokat. Az új vezetőség sürgős intézkedést tett, biztosította a megfelelő takarmányt. A fejőste­henek 2 kg, a vemhesek pedig 1 kg abraktakarmányt kaptak. Az álla­tok tisztántartására, szakszerű ápo­lására is nagy gondot fordítottak. A vezetőség gondoskodása és a te­henészek, Márta István, Márta Margit és Feke Margit szorgalmas munkája gyümölcseként, jelenleg 12.8 a íejési átlag. Vagyis tizenkétszer több feiet leinek ugyanannyi tehéntől, mint január­ban. A 31 tehénen kívül 9 borjú, 410 sertés, 547 juh és több mint kétezer baromfi van a tsz közös gazdasá­gában. Az állatgondozókat elisme­rés és dicséret illeti, mert szorgal­mas munkájukkal szép jövedelem­hez juttatják a tsz tagokat. Ez év­ben már 210.000 forint jövedelmet hozott a közösgazdaság pénztárába az állattenyésztés és egy munka­egységre előlegként 10 forint 80 fil­lért osztottak. Az állatgondozók közül igen jó munkát végez Sinka József, aiki öt éve sertésgondozó. A legjobb tu­dása szerint, nagy felelősségérzet­tel ápolja a rábízott anyasertése­ket. Nagy figyelmet fordít a tiszta­ságra, a betegségek megelőzésére. Ennek eredménye az, hogy az ál­tala gondozott sertéseknél öt év óta nem volt fertőző megbetege­dés, elhullás. A fiaztatási tervet rendszeresen túlteljesíti. Az ősszel 14 malacot kapott prémiumként. Idén is premizálás alá esik a sza­porulat, hisz januárban 23 anyától 158, júliusban 6 anyától 152 mala­cot választott le. Tóth Mihály juhász is érti a mes­terségét. Nagyrészben az ő érdeme, hogy gyapjúból 53.000. juhtúró és sajt értékesítéséből idáig mintegy 6000 forinttal gyarapodott a tagok jövedelme. A tsz tagok szorgalmas munká­jukkal teszik gazdaggá szövetkeze­tüket. Márta István tehenész két lányával dolgozik a tehenészetben. Margit az egyik legjobb fejőnő, a borjúkat is ő gondozza. Hármuk munkája után már 719 munkaegységet írlak javukra s az előlegként kiosztott pénzből 7000 forintot kaptak. Márta István 25 évig Nemes gróf birtokán cselé- deskedeft. Egészévi megfeszített munkájáért 16 mázsa búza és 40 pengő volt a bér. Mint tsz tag év- ről-évre szép jövedelmre tesz szert. Tavaly 42 mázsa gabonát, 150 kg cukrot, 10 kg rizst és 7000 forintot vittek haza hárman. Az idén is te­le lesz a kamrájuk, hisz búzából 3 és fél, árpából pedig 1 kg-ot kap­nak munkaegységenként. ________ Az állattenyésztés továbbfejlesz­tésére is gondolnak. A vezetőség már elkészítette és ismertette a tagokkal a kétéves állattenyésztési tervet. A takarmánybázis megte­remtése érdekében a rizsföldeken be­vezetik a háromszakaszos rizsvetés­forgót és takarmányt termelnek a' pihenő rizsföldben. Az idén 72 hold új herét vetettek és tavasszal még 20 hold lucernát és 50 hold vörös­herét vetnek. Nem lesz takarmány hiányuk. Közel 900 mázsa szénájuk lesz, 80 köbméter nyári silót már elkészítették és 80 hold területen másodnövénynek is silókukoricát és más silózásra alkalmas növényt vetettek. Azonkívül 900 köbméter silót készítenek télire. A következő két évben a serté­seknél és a juhoknál is fajtiszta törzsállományt alakítanak ki. Nö­velik a tehenek számát és 1956-ra 6 tenyészbikát nevelnek fel. Az ál­lattenyésztés fejlesztése egy év múlva már olyan jövedelmet biz­tosít a tagoknak, hogy egy munka­egység értéke 50—60 foimt lesz. A kenderesi Vörös Csepel tsz tagjainak munkáját, életét figyelik a dolgozó parasztok. Pestalics Béla, Juhász Sándor Horváth László és Baktai Rudolf egy hónappal ezelőtt kérték felvételüket a tsz-be. Azóta szorgalmasan dolgoznak. Az augusztus 7-i közgyűlésen elfogad­ták felvételüket. Pestalics Béla el­mondta, hogy másfél éve figyeli a tsz munkáját. Úgy látta, hogy ez- évben sokat javult a munkaszer­vezés és a munkafegyelem. Ez biz­tosíték arra, hogy egyre gazdagab­bá válik a közös gazdaság. A többi új belépő is az eredmények láttán határozta el, hogy a tsz-ben keresi boldogulását. Az új tagok belépé­sük óta részt vesznek a munkában, A régi tagokkal együtt, mint egy nagy család közösen segítik a kor- mányprogramm megvalósítását. Nagy Katalin. A jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok termelőszövetkezeiben ma este befejezik a cséplést A jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok termelőszövetkezetet 1949-ben ti­zenkét dolgozó paraszt alakította, ök voltak a községben úttörői a szövetkezeti gazdálkodásnak. Két évre rá már 36 tag 212 hold föl­dön gazdálkodott, 1951-ben fel­épült az új gépállomás a község­ben és azóta a gépek segítségével még jobban megerősödött a szövet­kezet, 1953-ban 82 tag 675 hold földön gazdálkodott, összvagyonuk ekkor 1 millió 33 ezer forintot tett ki. Ebben a gazdasági évben még szorgalmasabban dolgoztak. A kí­vülálló dolgozó parasztok elisme­réssel beszélnek munkájukról és az egész községnek a dísze a termelőszövetkezet gondosan ápolt kukoricája, cukorrépája. Gabona termésátlaguk különö­sen búzánál, másfél mázsával felette van az egyénileg dol­gozó parasztok termésátlagá­nak. Kukoricából a tavalyi hét mázsá­val szemben az idén 20—25 má­zsára számítanak. Ebben az esz­tendőben már többször osztottak munkaegység-előleget. Az elmúlt évi 15 forinttal szemben az idén már 30 forint egy munkaegység értéke és a szorgalmas tagok, mint Molnár István, a növényterme­lési brigád tagja számítása szerint, az idén több mint 26 ezer forint értékű jövedelem­mel zár. Tassi Istvánnak 31 ezer forint értékű jövedelem- delme a tavalyi 20 ezerrel szemben. Paréj Sándor ebben az évben lé­pett be a termelőszövetkezetbe. — Megtalálta a szárrítását a közös gazdaságban. Alig 5 hónap alatt már is szép jövedelemre tett szert. Meg van a kenyérnekvalója, hízó is került a házhoz és 16.000 forint jövedelemre számít 7—8 hónapi munkája után. A termelőszövetkezet tagjai most a csépléssel igyekeznek. A hét kö­zepére már több mint 90 százalé­kát elcsépelték gabonájuknak. —1 Géptörés miatt azonban kissé el­maradtak a munkával és ezért a vasárnapi műszakban pótolják. — Petrovics István felelős vezető cséplőmunka-csapata igyekszik a hibát kiküszöbölni, naponta átla­gosan 35—40 mázsával többet csé­peltek el az előirányzottnál, hogy vasárnap estére ne legyen csépe- letlen gabona a termelőszövetke­zetben, és a következő hetet már az új gazdasági évre való előkészü­letekkel kezdhessék meg. Nagy erő rejlik az ifjúság versenyző kedvében A DISZ Központi Vezetősége, az FM és a | MEDOSZ a fiatalok kérésére országos versenyt indí­tott az ifjúsági cséplőcsapatok között. Cél: a cséplési munkák mielőbbi, jó minőségű befejezése. A ver­seny végén a tíz első ifjúsági csapat nagyösszegű pénzjutalomban részesül, A versenybe való beneve­zési űrlapot és a verseny feltételeinek szövegét, a negyei gépállomási igazgatóság minden gépállomás és állami gazdaság vezetőjének megküldte. A fiata­lok csak úgy tudnak répztvenni a versenyben, ha ezt megkapják, különben nem ismerik a feltételeket, Ennek ellenére sajnos, akadnak olyan állami gazdaságok, illetve gépállomások, ahol a vezetőség nem viseli szívén, hogy a versenyfelhívással kap­csolatos tájékoztatót a brigádvezetőkön, körzeti veze­tőkön stb, keresztül eljuttassa a cséplőcsapatok tagjaihoz, A héki állami gazdaságban például, közel egy­órai keresés után találták n.eg a Kovács István főgépész által átvett benevezési űrlapokat, amelye­ket az már „elintézettnek“ tekintett. így természe­tesen, az ott dolgozó fiatal cséplők nem tudtak ide­jében bekapcsolódni a versenybe. Hasonló a hely­zet a kengyeli gépállomáson is, ahol a gépállomás vezetői nem sokat tudnak az országos versenyről, a benevezési űrlapok napokig hevertek a pártvezető­ségnél, s mire foglalkozni akartak vele, lejárt a be­nevezések határideje, Egyes helyeken akadályozza a verseny ki­bontakozását, hogy a műszaki vezetők nem biztosít­ják a cséplés zavartalan menetét. Ezért fordul elő olyan eset, mint a Rákóczifalván dolgozó S. Nagy Sándor ifjúsági csapatában, ahol Dénes Lajos — a csapat egyik idősebb dolgozója — kénytelen volt kijelenteni: nem csatlakozik addig a versenyhez, amíg az illetékes műszaki emberek nem törődnek többet a munka folyamatosságának biztosításával, — Itt ugyanis van olyan nap, amikor 2—3 órát áll­nak műszaki hibák miatt, Hogy Ifjúságunk milyen szívesen vesz részt a versenyben, arra jellemző, hogy a hi­bák ellenére legtöbb csapatunknál lelkes versengés folyik. Éppen a héki állami gazdaság is példa erre, ahol pedig késve tudták meg a verseny pontjait. Perejei Lajos cséplőcsapatának tagjai egytől-egyig lelkesen írták alá a benevezési űrlapot. A kengyeli gépállomás gépeinél dolgozó csapatok közül egy nap alatt hat csapat csatlakozott az országos versenyhez. A csatlakozásokat lehetne még sorolni. Most nrár folyik a munka. Ma még nem lehet eldönteni, ki lesz a győztes, de mi reméljük, hogy megyénk fiataljai, mint már oly sokszor, ebben a nagyszerű versenyben is megállják helyüket. De eh­hez arra van szükség, hogy azok a vezetők, akikre ez tartozik, törődjenek velük, biztosítsák számukra a munkát, értékeljék eredményeiket, viseljék szívü­kön az ifjúság nagyszerű versenyét. Rajnai József, DISZ, MB.

Next

/
Thumbnails
Contents