Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-25 / 200. szám

1954 augusztus 25. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP I 3 2 kg rizs jut munkaegységenként A TISZASÜLYI Sallai termelő­szövetkezet tagjai már évek óta foglalkoznak rizstermeléssel. Az öntözéses gazdálkodás útján jól tudják hasznosítani egyébként elég terméketlen, szikes földjüket Ez- évben 130 holdra növelték a rizs­területet, s a gabonacséplés ^ befe­jezése utéh nyomban hozzákezd­tek a rizstelepek vizének leeresz­téséihez. Úgy számítják, e hét vé­gére egy magasabban fekvő 10 holdas táblán már annyira meg­szikkad a talaj, hogy megkezdhetik a rizsaratást, a2 aratás kezdetétől számított 8 napon belül a rizscsép- lésre is sor kerül. A rizsre az idén nem volt ki­elégítő az időjárás. A virágzás ide­jén esett az eső. A bruzona kárt tett benne, többfelé a hőguta is fellépett. Ennek ellenére meglesz a holdanként! 18 mázsás átlagter­més. Az idejében való gondos gyomtalanítással a jő termés egyik előfeltételét biztosították. Azon a területen, ahol évekkel ezelőtt a 4—5 mázsa gabona jó termésnek számított, most a termelőszövetke­zeti tagok 18—20 mázsa rizst ter­melnek holdanként. A Sallai tsz tagjai úgy számítják, hogy az év­végi zárszámadáskor munkaegysé­genként 2 kg rizs jut az egyéb ter­mészetbeni és készpénz járandóság mellé. JltatUk — intézkedések Szentesy Béla Jászjákóhalmárólj megírta szerkesztőségünknek, hogy egy évvel ezelőtt szemüveget ren­delt neki és feleségének az orvos. Akkor és azóta is hiába küldözte a szemüvegvényeket és a pénzt az OFOTÉRT-hoz, még választ sem kapott. A pénzt sem küldték vissza, noha bekérték. Levelét azonnal továbbítottuk az OFOTÉRT-hoz, s onnan ezt a választ kaptukí a szemüvegeket térítésmentesen, meg fogják kapni, s a jogtalanul bekért összeget is visszaküldik Szentesiek­nek, % Közlöm a szerkesztőséggel, hogy intézkedésükre a szolnoki Cukor­gyár a reklamált cukorki osztási Ju­talékot átutalta részünkre. így az ügy elintéződött. — Mohácsi László, TLszasas. * Horváth Mihály ujszászi munka­vállalónk panaszának utána néz­tem. Megállapítottam, hogy való­ban volt el nem számolt munka­ideje. Intézkedtem, hogy szeptem­ber 10-én esedékes, a szamárfogat gondozásáért járó 85 forintot és 8 órai időbérét most megkapja, — Szepesi N., Szolnok, Állami Erdő­gazdaság. *-,,Á' mezőtúri Városi Tanács VKG csoportja értesíti a Néplap szer­kesztőségét, hogy Madarász József hulladékgyűjtő karsza1?.» iránti kérelmét elintézte.” Postánkból <313 Augusztus 23-án és 24-én 53 le­vél érkezett szerkesztőségünkbe. A csépi és befejezéséről ad hírt Ha­lászvári János Al attvänröl, Tóth András Szelevényről, özv. Pető Béláné Nagykörűből, özv. Szűcs Tánoené Jászfónvszaruról. Losonczy József Surjánból az aug. 20-i ver­seny eredményeiről számol be. Mándoki László Karcagról ünnepi találkozójukról tájékoztat. Monori ^sigmond TiszaimrérőJ az aug. 20-i In ilturm unkákról tudósít. Márton Tibor Szolnokról az Ünnepi Vásár­ról ír. Virág György Szolnokról közli, hogy a karcagi Vend égi átó- inari V. megkapta a Tröszt vándor- zászlalát. Kovács János TisZaföld- várról az új vezetőség választásról ad hírt. Különböző szervekhez kivizsgá­lásra küldött levelekből 21 érkezett vissza. Panaszuk eredményes inté­zéséért mondanak köszönetét: Bá­lint Kálmán Ujszászról, Szaszkó Béláné Türke véről. Doma Imre Kunmadarasról, Szabó Imréné Be- senvszögről. Farkas István kunhegyes!. Gát Ferenc szolnoki, Kovács Márton öesödi. Velő János cséoffi. Nemes Győzőné szolnoki. Walfisch Jenő mezőtúri. Bénik Erzsébet tiszaföld- vári. Budai Margit jászárokszállás’ 'i'éfdási Tutvánné szolnoki, id. S. Szabó Miklós abádszalóki, Bal« Ilona jászfénvszarul. Bánhalm- Sándor tbzasülyi Magony Imre martfűi. Varra K. Józsefné iász- elsógyőrgvi, Bepprlok József jasz- fénvsZazni. Munkácsi István szol­noki. G. Kiss Sándor hosszúháti levélíróink kéréseit, panaszait megvizsgáljuk. A tavalyi ^ tapasztalatok felhasználásával javítják ki a hibákat A tiszaföldvári Le- nin tsz-ben egy év óta sokat javult a munkaszervezés és a munkafegyelem. Hiá­nyosságok persze most is adódnak, de a ne­hézségek ellenére is szembetűnően nagyob­bak a tsz-tagok ered­ményei ebben az év­ben, mint az elmúlt esztendőben. A hét fo­lyamán befejezik a ka­lászosok, s az apró­magvak cséplését is. Azok a tsz-tagok, aki­ket a cséplésben nem foglalkoztattak, fel­szedték a hagymát. Je­lenleg pedig a dohányt szüretelik. Holdanként 7—8 mázisás termést ígér a dohány. Qkulva az előbbi évek hibáiból, az idén nagy gondot for­dítanak a takarmány betakarítására. Már ha­talmas szénakazlaik vannak. A harmadik kaszálás pedig további 250 mázsával gyara­pítja szálas takarmány­készletüket. A silózás­ról sem feledkeztek meg, hisz saját tapasz­talatukból tudják, hogy milyen fontos állataik számára a silótakar­mány. 150 köbméter zöldsilót már elkészí­tettek. Ezenkívül any- nyi silókukoricát- vetet­tek, ami további 250 köbméter silóhoz lesz elegendő. Gondoskod­nak megfelelő istállók­ról és ólakról is. A nyár folyamán 1200 fé­rőhelyes csibenevelő ólat építették s őszre befejezik a modern te­hénistálló építését is. A tsz 380 hold mélyszántás el­végzésére szerződött le a gépállomással. Ez- ideig mintegy 60 hol­don készítették el a magágyat. Arra töre­kednek, hogy az őszi betakarításban, a szán­tás-vetésben jó ered­ményeket érjenek el. Kukoricájuk elég szép. 25 mázsás átlagtermés­re számítanak. Cukor­répából is meglesz 150 mázsa holdanként, A kapósok termése nagy­mértékben gyarapítja a tsz-tagok jövedelmét. Azok a tagok, akik családjukkal szor­galmasan dolgoztak, ezévben is szép jövede­lemhez jutnak. A Kézs- m árki-család búzából 24 mázsát kap előleg­ként. A közel 1000 munkaegység után a kapások terméséből és pénzből is 6zép jöve­delmet visznek haza. Récsányi József sertés­gondozó, Molnár Sán­dor. Czene Pál és a többi szorgalmas tag kamrája sem marad üresen. Munkaegysé­geik után járó jövedel­mükből szépen megél­nek. Az őszi munkák gyors és jóminőségű elvégzésével biztosít­hatják a Lenin tsz tag­jai. hogy tovább erő­södjön a közös gazda­ság, egyre jobbmódú- akká váljanak tagjai. JCél teáéi Qáizherén íj hőt Tíz deka cnkorka egykilós zacskóban Sok dolgozó panaszkodik, hogy a jászberényi 28. számú Népboltban csomagolópapírból készült 1 kg-os zacskóba mérik a cukorkafélé- ket is. Miért van ez? — kérdezik a dol­gozók. — Talán a Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalatnak nincs meg a lehetősége arra, hogy ízléses cukorkás zacskókat használjbn? Mindemellett azt is meg kell említeni, hogy a vastag csomagoló­papírból gyártott zacskónak súlya is van s ez a súly 10 dkg cukorka vásárlása esetén igen jelentős. Helyes lenne, ha a Szolnoki Kis­kereskedelmi Vállalat utánanézne annak, hogy boltjai hogyan vannak ellátva zacskókkal s ellenőrizné azok felhasználását is. „ Kábái Sándor, Jászberény, Járási Tanács. Nagy a por a Kossuth Lajos>utcón Mindössze két hónapja élek Jászberényben. Ez alatt az idő alatt néhány tapasztalaim tettem szert. Ezeket szeretném most az illetékesek tudomására hozni. Jászberény szép város, a fő­tere rendezett, Parkírozott. Ezen a téren örömmel jár az ember. Nem így azonban a Kossuth La­jos-utcán. Ez a város egyik fő­utcája, rajta bonyolódik le a legnagyobb forgalom. — Nagy a por s ez Igen kellemetlen nem­csak a járókelőknek, hanem az utcában lakóknak is, akik nem tudják lakásukat miatta szellőz­tetni, hiszen ha ablakot nyitnak, a lakásban mindent belép, Az utcát nem locsolják, pedig szükséges lenne legalább locsolni, ha már nem pormentesítik. Más vidéken láttán', hogy makadám utakat olajjal pormentesítenek. Ügy gondolom, ezt Jászberény­ben is meg lehetne tenni. Gon­doskodás kellene hozzá. Ebben az esetben nem kellene annyi port beszívni sem felnőttnek, sem gyereknek a Kossuth Lajos-ut­cán s nem porolódna, piszko­lódna annyira a dolgozók ru­hája sem. Koncz Sándor, Jászberény, Gyöngy-u. lö. Derék postás kézbesítő KOCSIS jAnos, a kunhegyes! posta legjobb kézbe­sítője, aki a pártsajtó terjesztésé­ben élenjár és mindig példamutató munkát végez. A hivatalvezető és a hlrlapfele- lős szabadságolása idején Kocsis elvtárs végezte el a hirlapfelelós! teendőket is. Vegyenek példát róla a megye többi postás kézbesítői, Mintegy 750 millió forint as árvízkár, a védekezés és a helyreállítás költsége Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság tájékoztatója az árvízkárról és a helyreállítás menetéről Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság felmérte az árvíz elleni védekezés költségeit, az árvízkárokat és a helyreállítás­sal kapcsolatos kiadásokat, ami együttesen mintegy 750 millió fo­rintra tehető. Az árvíz hét megyét: Győr-Sop- ron, Tolna, Baranya, Fejér, Pest, Bács-Kiskun- és Komárom megyé­ket érintette és mintegy 68.000 kh. területet öntött el. Az árvízkár, a védekezés, vala­mint a helyreállítás költségei téte­les felmérés, az állat- és termény­károk pedig helyszíni becslés alap­ján történtek. A kárösszeg legjelentősebb tétele (148 millió Ft) az állat- és ter­ménykár. Megsérült 2778 ház, ebből 1296 teljesen rombadőlt. A kár mintegy 78 millió forint. A közle­kedés területén 30 millió, iparvál­lalatoknál pedig 39 millió forint a megállapított kár összege. A véde­kezés költségei mintegy 146 millió forintot tesznek ki, amelynek 80 százaléka Győr-Sopron megyére vonatkozik. A helyreállítással kapcsolatos ki­adásokhoz mintegy 180 millió fo­rint szükséges. Ebből a lakó- és középületek vályog helyett téglá­ból való helyreállítására 100 millió forint, a mezőgazdasági termelés megindítására nyújtandó segélyek­re és kölcsönökre, vetőmag, szán­tás, műtrágyaellátás céljára mint­egy 60 millió forint szükséges. A lakosság megsegítésére a kor­mánybizottság már eddig is több intézkedést tett. Az állam a lakó­házak helyreállításához helyszínre szállítja az építési anyagot. A mi­nisztertanács augusztus 3-i határo­zata értelmében a kormány erre * célra 10 millió forint segélyt és 10 millió forint hosszúlejáratú kői-* csont bocsátott Győr-Sopron megye rendelkezésére. A legutóbbi kor­mánybizottsági ülés határozatot ho­zott újabb 10 millió forint segély és 10 millió forint hosszúlejáratú kölcsön kiutalásáról. Összesen te­hát 40 millió forint áll rendelke­zésre a lakóházak építéséhez szük­séges anyagokra. A kormánybizottság a szigetközi állatállomány takarmányozására 15 miliő forintot utalt ki, amelynek 50 százalékát segélyként, 50 százalékát pedig hitel formájában kapja meg az árvízsujtotta lakosság. Ezenkívül a lakosság élelmezé­sére, az állatok takarmányozására 1.4 millió forint gyorssegélyt utalt ki a kormánybizottság. A kormánybizottság a társadalmi gyűjtésből befolyt összegekből te­hát czldelg 28.9 millió forintot utalt ki: építőanyagokra két ízben 10—• 10 millió, takarmányellátásra 7.5 millió, gyorssegélyre 1.4 millió fo­rintot. A gyűjtésből fennmaradó összegek további kiutalása folya­matosan történik. Kormányzatunk a lakótelepek helyreállításában, az építőanyago­kon túl, szakmunkásokkal is segiti az árvízsujtotta lakosságot. A kor­mánybizottság elrendelte: a minisz­tériumok, építőipari munkások, el­sősorban kőművesek és ácsok Szi­getközbe küldésével nyújtsanak se­gítséget a lakóházak helyreállítá­sához. Az állam a helyreállításon dogozó szakmunkások béreinek fe­dezésére ugyancsak hosszúlejáratú hitelt nyújt a lakosság számára. Felszerelést az úrvlzsújtotta területek iskoláinak! Az árvíztől pusztított területek iskolái nagy károkat szenvedtek felszerelésben. A közlekedés- és postaügyi minisztérium oktatási főosztálya elhatározta, hogy a fő­osztály alá tartozó iskolák felszere­lési tárgyaiból felajánl nyolcvan tanuló számára elegendő iskola­padot, emeletes vaságyakat, szal­mazsákokat, kályhákat és egy konyhai tűzhelyet. Egyben felhí­vással fordul a többi minisztérium oktatási főosztályához: nélkülöz­hető iskolai felszerelési tárgyakkal járuljanak hozzá, hogy az árvíz­sujtotta területek iskoláiban a megszabott időben megkezdődhes­sék a tanítás. Megyénk dolgozói az árvízkárosultakért Naponta újabb és újabb levelek érkeznek szerkesztőségünkbe, me­lyekben megyénk dolgozói a duna- melléki árvízkárosultakkal való őszinte együttérzésükről tesznek tanúbizonyságot. A Szolnokmegyei Tanács Kór­háza dolgozóinak levele a követ­kezőképpen szól: , „Mi is részt - vállal­tunk árvízsujtotta dol­gozótársaink megsegí­téséből. Nincs kórhá­zunknak egyetlen dol­gozója sem, aki becsü­letesen végzett munká­ján kívül, anyagi ere­jéhez mérten is ne sietne a dunamellé- kiek megsegítésére. Be­tegeink lehető legjobb ellátása mellett mun­kánkat a takarékosság elvének szem előtt tar­tásával végezzük, hogy a megtakarított össze­gek is hozzájáruljanak a víz által elpusztított területek helyreállítá­sához. Kórházunk dolgozói 12.855 forintot gyűj­töttek össze, s ezt már * el is küldtük a káro­sultak részére. így se­gítjük elő, hogy az ár­vízsujtotta területeken mielőbb újra megin­duljon a virágzó bol­dog élet és termelő­munka. Dr. Lévay Károly kórházigazg. főorv, Szolnok A MESTERSZÁLLASI Béke tsz tagjai is csatlakoztak a károsultak megsegítésére indított gyűjtési mozgalomhoz. Tíz mázsa és 4 kiló kenyérgabonát. 5 mázsa árpát. 5 mázsa zabot, 5 sertést, egy mázsa rizst és egy üszőt ajánlottak fel ré­szükre. JÁSZJÁKÓHALMA kisközség Szolnok megyében, de lakói annál áldozatkészebbek, amikor dolgozó testvéreik megsegítéséről van szó, Fényes bizonyítéka ennek most a dunamellékiek részére rendezett gyűjtésük eredménye is, A Béke tsz tagjai egy vagon AJ éhány nap és meg- * ' kezdődik a tanítás. Már régen várom és örü­lök is nagyon. S ahogy visszanézek a szünidőre, bizony nem múlt el nyomtalanul. Játszottunk, de dolgoztunk is sokat az úttörőkkel. A legszebb napok talán azok voltak, amikor elindultunk kö­szönteni a termelésben élenjáró dolgozókat. Ez még júliusban történt. Ta­nácsülésen megbeszéltük, hogy az úttörőkkel me­gyünk erre a nagy útra. Úgy beszéltük meg, hogy tőlünk indulunk. Pá­rosával érkeztek meg a kicsik, de mindegyik ke­zében egy csokor virág. Előttem párosával halad­tak. Elnéztem őket és egy kicsit büszke voltam rá­juk. Nagyon édesek vol­tak, sötétkék szoknyában, fehér blúzban. Olyan jól állt szemükhöz a pírös nyakkendő. S abban a csokor virágban, amit ke­zükben tartottak, benne volt úttörő-ruhájuk min­den színe, pompája. Az Júliusban utcán kíváncsian néztek utánunk és találgatták, hogy hová megyünk. lső útunk id. Ko- cslsnéhoz vitt. A kutyájuk mérgesen vicso­rított ránk, de Kocsis né­ni a hátsóudvarba tessé­kelte. Mi pedig bevonul­tunk és előállt az első kis­lány. „Kedves Kocsis né­ni! Szeretettel köszöntjük, mert a termelésben élen­járt. Fogadja szeretettel tőlünk ezt a csokor virá­got.’* És felhangzott az ének. Tíz úttörő ajkáról szállt „Nekünk béke kell. Nekünk béke kell; Szabad, boldog élet kell.” Kocsisné nagyon boldog volt. Azt se tudta, mit csináljon velünk. — Vár­janak már egy kicsit, lei­keim — mondta és be­ment a szobába. Kicsit le- verten jött ki és sajnál­kozva móndta: —• Meg akartam kínálni egy kis történt ' cukorral, de úgy látom, a kis unokák meglelték, megették. — Mi megkö­szöntük a szíves látást és továbbmentünk. T éttam a gyerekeken, hogy szívesen men­nek a dolgozókhoz kö­szönteni. Mindenütt szere­tettel fogadták őket és büszkén csillogott az em­berek szeme, amikor rá­juk néztek. Julis néni. az egyik szomszédasszony in­cselkedve mondta az őt közöntő kislánynak: „De jól tudod a mondókádat! Aztán az iskolában is ilyen ügyes vagy?*’ A kis Ludányi Éva elpirult, de kimentettem zavarából. Megnyugtattam Julis né­nit, hogy Éva nagyon jó tanuló. De Makai Kati, Ludányi Sári, Kiss Erzsi és a többiek mind jó bizo­nyítvánnyal dicsekedhet­nek. Hiszen nem jöhetett velünk, Csak jó lanuló, Ez a feladat kitüntetés volt minden köszöntő pajtás részére, P'ét hétig majdnem '*'• minden nap meglá- toggttuk a munkában élenjáró dolgozó parasz­tokat.' Egy este azt mond­tam a lányoknak, holnap nem' megyünk. Másnap mégis eljöttek, úgy mint az első nap: virággal a kezükben. Csodálkozva néztem rájuk, hiszen teg­nap mondtam, hogy most már nem megyünk. Ők mosolyogva nyújtották át a virágot, hogy nekem hozták. Nagyon boldog voltam, hogy igaza van Sárai Szabó Klára tanár­nőnek, aki azt mondta ne­kem, amikor még engem is tanított: „Hidd e1 nincs nagyobb boldogság annál, mint amikor elő­ször hozza a gyermek a virágot és félénken, za­vart mosollyal nyújtja fe­léd.” TASSI LÍDIA gyak. tanító Tiszákürt, Vörösmarty 4, szénát, két mázsa búzát és 4000 forint készpénzt ajánlottak fel A Kossuth tsz-beliek 860, a föidmű- vesszövetkezet dolgozói pedig 920 forintot juttattak részükre. A KIOSZ helyi csoportjának tagjai a kisiparosok körében vég­zett gyűjtésűk eredményeként 4170 forinttal siettek bajbajutott társaik szenvedését enyhíteni. A JÁSZAPÁTI Ciroksxárláda- gyár munkásai is megértették a gyors segítés jelentőségét. Az ár- vízsujtott területek lakosságának megsegítésében az üzem DISZ fia­taljai jártak az élen, de követték őket az idősebbek is. Egyöntetűen, havi fizetésűk 2 százalékát ajánlot­ták fel, melyet már el is juttattak. • A TURKEVEI Vörös Csillag ‘sz kovács- és bognármúhelyének négy tagja: Zádori Sándor, Csótó Géza, Simái Kálmán és Rácz János 450 forintot adtak a Duna árja által . ejtett károk enyhítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents