Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

a munkások és parasztok szövetsége! imiM mihi i m 1111 ii 11 ii 11111111111111111! 1111111111111111111 ] 111111 ii 11111111 mii i in 11 ii n 11 ii 1111 ii ii 1111 un i ii i un i! 11 mi i mm 111 in u 11111 im 11 ii mm Iliin HtHii Milli 11M4HIHU1 A mi szerződésünk —* igazi szerződés — Elvtárs kJ ehéz, igen nehéz új országot, * ’ új rendszert építeni. Csak a munka, az építés közben derül ki. hogy itt egy hézagot hagytunk, amott meg egy réf'bbi rést túlsá­gosan is keményre tömtünk. S bár az élet mind vidámabban folyik, az emberek mind jobban élnek, — új­ból és újból akad nehézség, amivel meg kell birkózni, amit le kell győzni. S a legnehezebb mindenek fölött az emberek formálása, meghonoso­dott szokásaik levetkeztetése, meg­sanyargatott lelkűk bizakodással telítése. Mert mennyit volt sanyar­gatva, nyomorítva a múltban pél­dául a magyar paraszt élete, lelke. S robotos, keserves-verejtékes nap­jaiban megszokta, hogy soha sem­mit ingyen barátságból nem kap­hat. Nem volt igája? — Felszántott neki a kulák, hogyne szántott vol­na, csak menjen el érte dupla ro­botba. Nem volt vetőmagja? Adott a kupec, hogyne adott volna, csak adjon neki vissza majdan kétszer annyit. S ment a paraszt az ingyen robotba, s adta vissza az uzsora­kamatot, mert ha nem, még dobra verték talán a házát is, amilye nem is volt. A derék, persze, közben idő előtt megtört, a hát meghajolt, az arc ráncos lett, *— a lélek pedig bizalmatlanná vált. >—■ Szabadon élt 10 esztendőnk tanúságtétel amel­lett: könnyebb a hátat kiegyenesí­teni, az arc ráncait elsimítani, mint a lelket bizalommal telíteni. % Icáikor a fiatal üzemi párttitkár * * kiment a hatalmas termelő- szövetkezetbe hogy az előzetes megbeszélések alapján szerződést kössenek üzeme nevében — tudta ezt. Mégis egy pillanatra megdöb­bentette az őt fogadó emberek ke­mény arca, az okos paraszti sze­mek szúrós tekintete. De azt rrég nem tudta, hogy — az, erre amugy- is termékeny talajba “ az embe­rek szívébe napok óta hullatja az ellenség mérges magjait. Hol en­nek, hol annak a tsz. tagnak súgva a fülébe: „Majd megfizetitek búsá- san, Drága segítség lesz ez. Tán olyan bolondok a gyári munkások, hogy csak úgy szerelemből jönnek segíteni“, Leginkább a tsz. veze­tőit környékezték ilyen hangokkal. Le akarták beszélni a szerződésről. Az ellenség nerr.' buta. Most Is meg­érezte: kétszeresen „veszít“ ezen a szerződésen. Először is azzal, hogy megerősödik, elmélyül a munkások és parasztok szerető, testvéri szö­vetsége, másodszor azzal, hogy gazdaságilag is fellendül a tsz. # A z üzemi párttitkár, a volt bőr­** ipari munkás először az el­lenséges híresztelések ellen indult harcba. Harcolt azért, hogy elfo­gadják üzeme segítségét. Halk, nyu­godt hangján magyarázott. Esze, érvei mellé, legszívesebben a szi­vét is megir.utatta volna. — Mi a munkások, testvéreitek vagyunk. A harcunk közös. Ti a földeken a több kenyérért, mi az üzemben a több, jobb cipőért har­colunk. Mi, hogy a munkánkhoz erőnk legyen, a ti általatok ter­melt kenyeret esszük, s ti mikor a földbe hintitek a magot, álta­lunk készült bakancsokat, csizmá­kat viselitek. A szerződés kétolda­lú. Nem feledhetjük egyikünk sen', hogy a munkás és paraszt kö­zös erőfeszítése kell az egész mén jobb életéhez. Harcba indult — és csatát nyert. Cseppről, cseppre hintette el a bizal­mat szavakkal és tettekkel, össze­hívta a tsz. brigádvezetőit, mond­ják el, mire van szükségük, hol kell leginkább segíteni. Magas homloka, barna arca kipirult, mi­kor látta: egymásután nyílnak meg a szájak, a szivek a „hibakutatók“ előtt, ahogy egyesek akkor emle­gették őket, —< A vetőgépeket kell megjaví­tani, «-* Lenporzó kellene mondta az agronórr us, *— A kulturházat is Jó lenne rendbehozni »-• ezt már a bátrab­bak mondták, % U ind ez az ele jibe történt, még ' * a tavaszon. Azóta a Tisza Cipőgyár munkásai elküldték a len­porzót, gépeket, szerszámokat javí­tottak, helyreállították a kulturhá­zat. Az üzem vezetői pedig mind gyakrabban keresték fel a tsz-t személyesen, de elküldték „kipró­bálásra“ termelvényeiket is. A cséplőmunkások ingyenes haszná­latra, vagy harrr.'inc pár tornacipőt kaptak a gyáriaktól. Szinte izga­tottak voltak az üzemben. Vájjon „megállják-e helyüket“ a tornaci­pők? Nem lesz-e panasz a minő­ségre? Hiszen a szerződés „kétol- dala“ itt is megnyilvánul, S a ci­pők jónak bizonyultak, S minél többször jelent meg az üzemi párttitkár, Kávási László a tsz-ben, annál gyakrabban yette észre, hogy melegebb tekintetek szeretetteljes pillantások fogadják. Mind gyakrabban nyúlt egy kéz in­nen is, onnan is, hogy megszorít­hassa az övét. De a harcot a régi ellen, újból és újból fel kellett ven­ni. A tsz. merni valami jól készült fel az aratásra, Csak a gépekre számítottak, így mikor a búza egy- része ledőlt, hiány volt a kézi ara­tókban. A gyári munkások itt is felajánlották a segítséget. ■—i Nem kell — hangzott a ke­mény válasz. De a munkások tud­ták miért akarnak segíteni. Egy­formán féltették a tsz. tagok és a saját kenyerüket. Látni kellett volna az MTH iskolásokat, hogyan jelentkeztek. Szinte égett a tenye­rük a türelmetlen ség tót Érthető ez, nagyon is érthető. Hiszen leg­többjüknek apja, anyja ma is pa­raszt, de ők, a gyem: ekeik már a „közös“ kenyérből esznek. Ha szü­leik jól aratnak, ha a tsz-ben ke­vesebb szem pereg, nekik is hasz­nos. Ezenkívül beszélni akartak paraszt testvéreiknek arról is, hogy ők most a gyárban állják meg a helyüket, azok meg tegyék ugyan­ezt a földeken. Harcoltak, agitál­tak, míg végül a tsz. földjén meg­jelentek a munkásaratólq % 1/ őzben megérkezett a pártis­kolából a tsz. párttitkára, Kun elvtárs is. ö mindgyakrabban kért segítséget az üzemi párttitkár­tól pártépítési kérdésekben, veze­tőségi ülés előtt például valahogy így: —- hogyan csináljátok elvtárs ti az üzemben. Milyen máltait ok egy vezetőségi ülés? S mind job­ban megismerték egymás problé­máit Tanult közben a munkás párttitkár is. Felkereste az egyik öreg áll aittenyésztőt: s— Tanítson már egy kicsit bá­tyám, mert ebből sok mindent nerr’ értek. — Szívesszavú, kedves taní­tót kapott. Esténként nem átallotta elővenni a mezőgazdasági szak­könyveket sem, S a nagy munkák hónapjaiban még közelebb kerültek egymáshoz a tsz. paraszti dolgozói az üzem nrunkásaival. A legjobban akkor érezte ezt Kávási elvtárs, amikor az egyik látogatása alkalmával a párttitkár megfogta a kezét, A kérges paraszti tenyér forrón Ssz- szefonódott a kemény munkás kéz­zel, s Kun elvtárs halkan mondta: ' A mi szerződésünk, igazi szerződés elvtárs. Remete Ibolya A munkások és parasztok szövetsége megdönthetetlen ALKOTMÁNYUNK 5 esztendős év­fordulója nagy ünnepe hazánk va­lamennyi dolgozójának. Ez az év­forduló országépítő munkában ta­lál bennünket, karcagiakat Is. Nap­ról napra keményebb harcot ví­vunk azért, hogy újabb sikerekkel tetézzük a felszabadulásunk óta el­telt 10 esztendő eredményeit. Mi, szövetkezeti parasztok azt akar­juk, hogy városunkban, tovább nö­vekedjék a jólét. Ezzel együtt ja­vuljon, emelkedjen egész népünk anyagi helyzete, a mi hazánk iga­zán szép otthona legyein jnindany- nyi untnak. Az Alkotmány a ml alaptörvé­nyünk, Annak szellemében végez­zük munkánkat, élvezzük jogain­kat és teljesítjük kötelességeinket. Országos építőmumkámkban szép eredményeket értünk el. Elég csak például felhozni a mi szűkebb ha­zánkat, Karcag városát. A mun­kásosztály segítségével megalakult a gépállomás. Esztendők éta kor­szerű talajművelőgépekkel gazdál­kodunk szövetkezeteink hatalmas földtábláin. Városunk dolgozó pa­rasztságának nagy többsége esz­tendők óta a felemelkedés útját járja és minden munkában ott vannak segítségül a gépek. A szán­tást ma már teljes egészében azok­kal végezzük. Az aratás 80, néhol 00 százalékát ugyancsak gépierő végezte, A munkásosztály segítsége lehe­tővé tette, hogy virágozzon a me­zőgazdaság, növekedjék a népjóiét és belőlünk művelt, kulturált pa­rasztok váljanak, A továbbiakban éppen a párt és a kormány célki­tűzéseinek megvalósulása érdeké­ljen még keményebb, derekasabb helytállásra van szükség. A mun­kásosztály erőfeszítése nem elégsé­ges, A szövetség csak akkor erős igazán, ha mi dolgozó parasztok is hozzájárulunk annak megszilárdu­lásához, AS ANYAGI szükségletek fó£ozot- tabb mérvű kielégítéséről van szó és ilyen tekintetben nagyobb fele­lősség hárul ránk, karcagi dolgo­zókra is. Állandóan és tovább kell növelnünk a terméshozamokat, fej­leszteni állatállományunkat. Ez a munka nem könnyű, mégis siker­rel jár, ha követjük a munkásosz­tály példáját és tanulunk hősiessé­gükből. A mostanában kibontakozó széles nemzeti egység alapja és él­tető eleme ugyancsak a munkás- osztály és további sikereink bizto­sítéka a munkás-paraszt szövetség. Ma, ezen a napon még közelebb kerül egymáshoz a munkásság és a parasztság. A gyárak és földek dolgozói mindenütt együtt ünne­pelnek. Mi, az Április 4. tsz tag­jai Is elmondhatjuk, hogy sorsunk közös. szövetkezetünk tavaly óta külö­nösen nagy segítséget kapott a párttól és a munkásosztálytól. Az Április 4. tsz tagjai a jászberényi Aprítógépgyár mumkáskolilektívájá- val ünnepük közös eredményeiket. Bennünket ugyanis az Aprítógép- gyár munkásai patronálnak. Tőlük nagyon sok segítséget kaptunk, bár ez csak kis részlete, mégis szemlél­tető igazolása annak, hogy a mun­kások és a parasztok szövetsége megbonthatatlan, Tavasszal a nagy mezőgazdasági munkák idején 14 pár boronát kaptunk tőlük. Ezen kívül külön­böző javításokat végeztek és sok szerszámot adtak, hogy zavartalanul végezhessük a koratavasziak veté­sét. Segítségükkel építettünk fel egy százférőhelyes tehénistállót, vízvezetékkel, villannyal és kis- vasúttal ellátva. Ezt az istállót 3 esztendeje kezdtük építeni s míg az aprítógépgyáriak nem segítet­tek, semmire sem mentünk. Októ­ber végén pedig már beköthetjük teheneinket a korszerűen felszerelt istállóba, .1 1 " Jól tudom, hogy ilyen és ehhez hasonló segítséget szinte valameny- nyi tsz kapott az idén. Már emlí- V\^efv rv*^cri«? n ef^r»ál1níTViás 9 legjelentősebb és a legnagyszerűbb kifejezője a mi szövetségünknek. Szövetkezetünk területén 17 erő­gép dolgozik állandóan, ezenkívül kultivátorak, fűkaszálók segítik munkánkat. Az aratást 16 arató­géppel és 4 kombájnnal végeztük. Utána 8 cséplőgép, elevátorral fel­szerelve szintén rendelkezésünkre áll. Hosszan sorolhatnám még mindazt, ami a mi szövetségünk erősségét jellemzi. Úgy érzem, mi, .szövetkezeti parasztok éppen azért azzal köszönthetjük méltóképpen aa Alkotmány ünnepét, ha ml is megtesszük a magunkét. Mi ezt a szövetséget leginkább az állampol­gári ^ kötelezettség teljesítésével erősíthetjük. Másrészt azzal, hogy mielőbb megvalósíthatjuk a mező-; gazdaság fejlesztéséről szőlő páart-, és k ormány határozatot. Szövetkezetünkben s mun­kás-paraszt szövetség megszilárdu­lásának jegyében, őszinte szívvel ünnepeljük Alkotmányunk ötödik évfordulóját. Terménybeadási kö­telezettségünket 100 százalékig tel­jesítettük. Kiegyenlítettük egész­évi h rzottsertésbeadásunkat Is. Felkjr zültünk a jövő esztendőre. Kifogástalan, minőiségileg megfe­lelő magágyat készítünk őszi kalá­szosainknak. Gyorsan elvégezzük a kapások betakarítását, mert azt akarjuk, hogy jövőre még több te­remjen, SOKMINDENT keUeme még elmon­dani, hisz a jómódot, a kultúrát is a pártnak, a munkásosztálynak kö­szönhetjük. Szavak helyett azon­ban az a kötelességünk, hogy mi. dolgozó parasztok tovább erősítsük, szilárdítsuk a munkás-paraszt szö­vetséget. BERNÄTH LAJOS tsz-élnök Karcag, Április 4. tsz . A párt mindig a helyes útat mutatja 1948 augusztus 20-án Rákosi Mátyás elv társ Kecskeméten nagyjelentőségű beszédet tartott Elmondta, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésének egyedüli útja a nagy­üzemi gazdálkodás. Pártunk vezetője beszélt arról is, hogy a munkásosztály minden segítséget megád a fejlett, korszerű mezőgazdaság megteremtéséhez. A párt megtar­totta szavát, s egymásután küldte a gépeket. Még az esztendőben Mezőtúron Is gép­állomás alakult. Ma a város gépállomása korszerűen felszerelt hatalmas üzem, amely a szövetkezeti város dolgozóinak munkáját könnyíti. Uiz tagak a felemelkedéi álfán A munkásosztály a vele szoros szövetségben lévő parasztságot nemcsak gépekkel, hanem mindenfajta egyéb iparcikkel segíti. A közös gazdaságok dolgozói egyre mű­veltebb, egyre gazdagabb emberek lesznek. Tavaly öta különösen nőtt a termelőszö­vetkezeti dolgozók életszfnvonala. Képünkön egy fegyvernek! termelőszövetkezeti csa­lád boldog pillanatait örökítjük meg, — Jő a termelőszövetkezetben, gondtalanul és szépen élünk — mondják vásárlás után a termelőszövetkezet tagjai. Jó mód, felemelkedés, gazdagodás Turkeve termelőszövetkezeti város dolgozói számára ugyancsak sokat Jelent a mtmkásosztály segítsége. Vad elvtárssal, a városi pártbizottság titkárával többször be- szélgetnek a város dolgozó parasztjai, s Ilyenkor sűrűn szó esik arról, hogy a ha­talmas rizstelepek, a gazdagon termő termelőszövetkezetek mind-mind a párt és a munkásság segítségével jöhettek létre. ti, Tavaly óta a munkásság és a parasztság még közelebb került egymáshoz. Me­gyénk üzemeinek munkáskollektivái is védnökséget vállaltak a tsz-ek fölött. A szolnoki Mezőgazdasági Gépiavftó, a tlszaimrei Fehér Imre tsz tagjait patronálja. A tsz tagok és a munkások sűrűn találkoznak egymással. Kicserélik véleményüket, % átadják egymásnak tapasztalataikat, őszinte barátság fejlődik ki személyenként Is’aj üzemi dolgozók és a tsz tagok között. A munkások és a parasztok szövetsége meg­bonthatatlan. A szövetség megbonthatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents