Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
a munkások és parasztok szövetsége! imiM mihi i m 1111 ii 11 ii 11111111111111111! 1111111111111111111 ] 111111 ii 11111111 mii i in 11 ii n 11 ii 1111 ii ii 1111 un i ii i un i! 11 mi i mm 111 in u 11111 im 11 ii mm Iliin HtHii Milli 11M4HIHU1 A mi szerződésünk —* igazi szerződés — Elvtárs kJ ehéz, igen nehéz új országot, * ’ új rendszert építeni. Csak a munka, az építés közben derül ki. hogy itt egy hézagot hagytunk, amott meg egy réf'bbi rést túlságosan is keményre tömtünk. S bár az élet mind vidámabban folyik, az emberek mind jobban élnek, — újból és újból akad nehézség, amivel meg kell birkózni, amit le kell győzni. S a legnehezebb mindenek fölött az emberek formálása, meghonosodott szokásaik levetkeztetése, megsanyargatott lelkűk bizakodással telítése. Mert mennyit volt sanyargatva, nyomorítva a múltban például a magyar paraszt élete, lelke. S robotos, keserves-verejtékes napjaiban megszokta, hogy soha semmit ingyen barátságból nem kaphat. Nem volt igája? — Felszántott neki a kulák, hogyne szántott volna, csak menjen el érte dupla robotba. Nem volt vetőmagja? Adott a kupec, hogyne adott volna, csak adjon neki vissza majdan kétszer annyit. S ment a paraszt az ingyen robotba, s adta vissza az uzsorakamatot, mert ha nem, még dobra verték talán a házát is, amilye nem is volt. A derék, persze, közben idő előtt megtört, a hát meghajolt, az arc ráncos lett, *— a lélek pedig bizalmatlanná vált. >—■ Szabadon élt 10 esztendőnk tanúságtétel amellett: könnyebb a hátat kiegyenesíteni, az arc ráncait elsimítani, mint a lelket bizalommal telíteni. % Icáikor a fiatal üzemi párttitkár * * kiment a hatalmas termelő- szövetkezetbe hogy az előzetes megbeszélések alapján szerződést kössenek üzeme nevében — tudta ezt. Mégis egy pillanatra megdöbbentette az őt fogadó emberek kemény arca, az okos paraszti szemek szúrós tekintete. De azt rrég nem tudta, hogy — az, erre amugy- is termékeny talajba “ az emberek szívébe napok óta hullatja az ellenség mérges magjait. Hol ennek, hol annak a tsz. tagnak súgva a fülébe: „Majd megfizetitek búsá- san, Drága segítség lesz ez. Tán olyan bolondok a gyári munkások, hogy csak úgy szerelemből jönnek segíteni“, Leginkább a tsz. vezetőit környékezték ilyen hangokkal. Le akarták beszélni a szerződésről. Az ellenség nerr.' buta. Most Is megérezte: kétszeresen „veszít“ ezen a szerződésen. Először is azzal, hogy megerősödik, elmélyül a munkások és parasztok szerető, testvéri szövetsége, másodszor azzal, hogy gazdaságilag is fellendül a tsz. # A z üzemi párttitkár, a volt bőr** ipari munkás először az ellenséges híresztelések ellen indult harcba. Harcolt azért, hogy elfogadják üzeme segítségét. Halk, nyugodt hangján magyarázott. Esze, érvei mellé, legszívesebben a szivét is megir.utatta volna. — Mi a munkások, testvéreitek vagyunk. A harcunk közös. Ti a földeken a több kenyérért, mi az üzemben a több, jobb cipőért harcolunk. Mi, hogy a munkánkhoz erőnk legyen, a ti általatok termelt kenyeret esszük, s ti mikor a földbe hintitek a magot, általunk készült bakancsokat, csizmákat viselitek. A szerződés kétoldalú. Nem feledhetjük egyikünk sen', hogy a munkás és paraszt közös erőfeszítése kell az egész mén jobb életéhez. Harcba indult — és csatát nyert. Cseppről, cseppre hintette el a bizalmat szavakkal és tettekkel, összehívta a tsz. brigádvezetőit, mondják el, mire van szükségük, hol kell leginkább segíteni. Magas homloka, barna arca kipirult, mikor látta: egymásután nyílnak meg a szájak, a szivek a „hibakutatók“ előtt, ahogy egyesek akkor emlegették őket, —< A vetőgépeket kell megjavítani, «-* Lenporzó kellene mondta az agronórr us, *— A kulturházat is Jó lenne rendbehozni »-• ezt már a bátrabbak mondták, % U ind ez az ele jibe történt, még ' * a tavaszon. Azóta a Tisza Cipőgyár munkásai elküldték a lenporzót, gépeket, szerszámokat javítottak, helyreállították a kulturházat. Az üzem vezetői pedig mind gyakrabban keresték fel a tsz-t személyesen, de elküldték „kipróbálásra“ termelvényeiket is. A cséplőmunkások ingyenes használatra, vagy harrr.'inc pár tornacipőt kaptak a gyáriaktól. Szinte izgatottak voltak az üzemben. Vájjon „megállják-e helyüket“ a tornacipők? Nem lesz-e panasz a minőségre? Hiszen a szerződés „kétol- dala“ itt is megnyilvánul, S a cipők jónak bizonyultak, S minél többször jelent meg az üzemi párttitkár, Kávási László a tsz-ben, annál gyakrabban yette észre, hogy melegebb tekintetek szeretetteljes pillantások fogadják. Mind gyakrabban nyúlt egy kéz innen is, onnan is, hogy megszoríthassa az övét. De a harcot a régi ellen, újból és újból fel kellett venni. A tsz. merni valami jól készült fel az aratásra, Csak a gépekre számítottak, így mikor a búza egy- része ledőlt, hiány volt a kézi aratókban. A gyári munkások itt is felajánlották a segítséget. ■—i Nem kell — hangzott a kemény válasz. De a munkások tudták miért akarnak segíteni. Egyformán féltették a tsz. tagok és a saját kenyerüket. Látni kellett volna az MTH iskolásokat, hogyan jelentkeztek. Szinte égett a tenyerük a türelmetlen ség tót Érthető ez, nagyon is érthető. Hiszen legtöbbjüknek apja, anyja ma is paraszt, de ők, a gyem: ekeik már a „közös“ kenyérből esznek. Ha szüleik jól aratnak, ha a tsz-ben kevesebb szem pereg, nekik is hasznos. Ezenkívül beszélni akartak paraszt testvéreiknek arról is, hogy ők most a gyárban állják meg a helyüket, azok meg tegyék ugyanezt a földeken. Harcoltak, agitáltak, míg végül a tsz. földjén megjelentek a munkásaratólq % 1/ őzben megérkezett a pártiskolából a tsz. párttitkára, Kun elvtárs is. ö mindgyakrabban kért segítséget az üzemi párttitkártól pártépítési kérdésekben, vezetőségi ülés előtt például valahogy így: —- hogyan csináljátok elvtárs ti az üzemben. Milyen máltait ok egy vezetőségi ülés? S mind jobban megismerték egymás problémáit Tanult közben a munkás párttitkár is. Felkereste az egyik öreg áll aittenyésztőt: s— Tanítson már egy kicsit bátyám, mert ebből sok mindent nerr’ értek. — Szívesszavú, kedves tanítót kapott. Esténként nem átallotta elővenni a mezőgazdasági szakkönyveket sem, S a nagy munkák hónapjaiban még közelebb kerültek egymáshoz a tsz. paraszti dolgozói az üzem nrunkásaival. A legjobban akkor érezte ezt Kávási elvtárs, amikor az egyik látogatása alkalmával a párttitkár megfogta a kezét, A kérges paraszti tenyér forrón Ssz- szefonódott a kemény munkás kézzel, s Kun elvtárs halkan mondta: ' A mi szerződésünk, igazi szerződés elvtárs. Remete Ibolya A munkások és parasztok szövetsége megdönthetetlen ALKOTMÁNYUNK 5 esztendős évfordulója nagy ünnepe hazánk valamennyi dolgozójának. Ez az évforduló országépítő munkában talál bennünket, karcagiakat Is. Napról napra keményebb harcot vívunk azért, hogy újabb sikerekkel tetézzük a felszabadulásunk óta eltelt 10 esztendő eredményeit. Mi, szövetkezeti parasztok azt akarjuk, hogy városunkban, tovább növekedjék a jólét. Ezzel együtt javuljon, emelkedjen egész népünk anyagi helyzete, a mi hazánk igazán szép otthona legyein jnindany- nyi untnak. Az Alkotmány a ml alaptörvényünk, Annak szellemében végezzük munkánkat, élvezzük jogainkat és teljesítjük kötelességeinket. Országos építőmumkámkban szép eredményeket értünk el. Elég csak például felhozni a mi szűkebb hazánkat, Karcag városát. A munkásosztály segítségével megalakult a gépállomás. Esztendők éta korszerű talajművelőgépekkel gazdálkodunk szövetkezeteink hatalmas földtábláin. Városunk dolgozó parasztságának nagy többsége esztendők óta a felemelkedés útját járja és minden munkában ott vannak segítségül a gépek. A szántást ma már teljes egészében azokkal végezzük. Az aratás 80, néhol 00 százalékát ugyancsak gépierő végezte, A munkásosztály segítsége lehetővé tette, hogy virágozzon a mezőgazdaság, növekedjék a népjóiét és belőlünk művelt, kulturált parasztok váljanak, A továbbiakban éppen a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósulása érdekéljen még keményebb, derekasabb helytállásra van szükség. A munkásosztály erőfeszítése nem elégséges, A szövetség csak akkor erős igazán, ha mi dolgozó parasztok is hozzájárulunk annak megszilárdulásához, AS ANYAGI szükségletek fó£ozot- tabb mérvű kielégítéséről van szó és ilyen tekintetben nagyobb felelősség hárul ránk, karcagi dolgozókra is. Állandóan és tovább kell növelnünk a terméshozamokat, fejleszteni állatállományunkat. Ez a munka nem könnyű, mégis sikerrel jár, ha követjük a munkásosztály példáját és tanulunk hősiességükből. A mostanában kibontakozó széles nemzeti egység alapja és éltető eleme ugyancsak a munkás- osztály és további sikereink biztosítéka a munkás-paraszt szövetség. Ma, ezen a napon még közelebb kerül egymáshoz a munkásság és a parasztság. A gyárak és földek dolgozói mindenütt együtt ünnepelnek. Mi, az Április 4. tsz tagjai Is elmondhatjuk, hogy sorsunk közös. szövetkezetünk tavaly óta különösen nagy segítséget kapott a párttól és a munkásosztálytól. Az Április 4. tsz tagjai a jászberényi Aprítógépgyár mumkáskolilektívájá- val ünnepük közös eredményeiket. Bennünket ugyanis az Aprítógép- gyár munkásai patronálnak. Tőlük nagyon sok segítséget kaptunk, bár ez csak kis részlete, mégis szemléltető igazolása annak, hogy a munkások és a parasztok szövetsége megbonthatatlan, Tavasszal a nagy mezőgazdasági munkák idején 14 pár boronát kaptunk tőlük. Ezen kívül különböző javításokat végeztek és sok szerszámot adtak, hogy zavartalanul végezhessük a koratavasziak vetését. Segítségükkel építettünk fel egy százférőhelyes tehénistállót, vízvezetékkel, villannyal és kis- vasúttal ellátva. Ezt az istállót 3 esztendeje kezdtük építeni s míg az aprítógépgyáriak nem segítettek, semmire sem mentünk. Október végén pedig már beköthetjük teheneinket a korszerűen felszerelt istállóba, .1 1 " Jól tudom, hogy ilyen és ehhez hasonló segítséget szinte valameny- nyi tsz kapott az idén. Már emlí- V\^efv rv*^cri«? n ef^r»ál1níTViás 9 legjelentősebb és a legnagyszerűbb kifejezője a mi szövetségünknek. Szövetkezetünk területén 17 erőgép dolgozik állandóan, ezenkívül kultivátorak, fűkaszálók segítik munkánkat. Az aratást 16 aratógéppel és 4 kombájnnal végeztük. Utána 8 cséplőgép, elevátorral felszerelve szintén rendelkezésünkre áll. Hosszan sorolhatnám még mindazt, ami a mi szövetségünk erősségét jellemzi. Úgy érzem, mi, .szövetkezeti parasztok éppen azért azzal köszönthetjük méltóképpen aa Alkotmány ünnepét, ha ml is megtesszük a magunkét. Mi ezt a szövetséget leginkább az állampolgári ^ kötelezettség teljesítésével erősíthetjük. Másrészt azzal, hogy mielőbb megvalósíthatjuk a mező-; gazdaság fejlesztéséről szőlő páart-, és k ormány határozatot. Szövetkezetünkben s munkás-paraszt szövetség megszilárdulásának jegyében, őszinte szívvel ünnepeljük Alkotmányunk ötödik évfordulóját. Terménybeadási kötelezettségünket 100 százalékig teljesítettük. Kiegyenlítettük egészévi h rzottsertésbeadásunkat Is. Felkjr zültünk a jövő esztendőre. Kifogástalan, minőiségileg megfelelő magágyat készítünk őszi kalászosainknak. Gyorsan elvégezzük a kapások betakarítását, mert azt akarjuk, hogy jövőre még több teremjen, SOKMINDENT keUeme még elmondani, hisz a jómódot, a kultúrát is a pártnak, a munkásosztálynak köszönhetjük. Szavak helyett azonban az a kötelességünk, hogy mi. dolgozó parasztok tovább erősítsük, szilárdítsuk a munkás-paraszt szövetséget. BERNÄTH LAJOS tsz-élnök Karcag, Április 4. tsz . A párt mindig a helyes útat mutatja 1948 augusztus 20-án Rákosi Mátyás elv társ Kecskeméten nagyjelentőségű beszédet tartott Elmondta, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésének egyedüli útja a nagyüzemi gazdálkodás. Pártunk vezetője beszélt arról is, hogy a munkásosztály minden segítséget megád a fejlett, korszerű mezőgazdaság megteremtéséhez. A párt megtartotta szavát, s egymásután küldte a gépeket. Még az esztendőben Mezőtúron Is gépállomás alakult. Ma a város gépállomása korszerűen felszerelt hatalmas üzem, amely a szövetkezeti város dolgozóinak munkáját könnyíti. Uiz tagak a felemelkedéi álfán A munkásosztály a vele szoros szövetségben lévő parasztságot nemcsak gépekkel, hanem mindenfajta egyéb iparcikkel segíti. A közös gazdaságok dolgozói egyre műveltebb, egyre gazdagabb emberek lesznek. Tavaly öta különösen nőtt a termelőszövetkezeti dolgozók életszfnvonala. Képünkön egy fegyvernek! termelőszövetkezeti család boldog pillanatait örökítjük meg, — Jő a termelőszövetkezetben, gondtalanul és szépen élünk — mondják vásárlás után a termelőszövetkezet tagjai. Jó mód, felemelkedés, gazdagodás Turkeve termelőszövetkezeti város dolgozói számára ugyancsak sokat Jelent a mtmkásosztály segítsége. Vad elvtárssal, a városi pártbizottság titkárával többször be- szélgetnek a város dolgozó parasztjai, s Ilyenkor sűrűn szó esik arról, hogy a hatalmas rizstelepek, a gazdagon termő termelőszövetkezetek mind-mind a párt és a munkásság segítségével jöhettek létre. ti, Tavaly óta a munkásság és a parasztság még közelebb került egymáshoz. Megyénk üzemeinek munkáskollektivái is védnökséget vállaltak a tsz-ek fölött. A szolnoki Mezőgazdasági Gépiavftó, a tlszaimrei Fehér Imre tsz tagjait patronálja. A tsz tagok és a munkások sűrűn találkoznak egymással. Kicserélik véleményüket, % átadják egymásnak tapasztalataikat, őszinte barátság fejlődik ki személyenként Is’aj üzemi dolgozók és a tsz tagok között. A munkások és a parasztok szövetsége megbonthatatlan. A szövetség megbonthatatlan
