Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-17 / 194. szám

t954 augusztus 17* 8ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Az állami és szövetkezeti vendéglátóipar vizsgája lesz az Ünnepi Vásár Ha széjjelnézünk a földműves- szövetkezetek és a szolnoki Ven­déglátóipari Vállalat berkeiben, lá­zas készülődésnek lehetünk szem­tanúi. ők hivatottak, hogy jóminő- ségű meleg és hideg ételekkel, sze­szes és hűsítő italokkal lássák el az Ünnepi Vásár látogatóit augusz­tus 20 és 21-én. Jó vendéglátó­gazdák akarnak lenni, erről köny- nyen meggyőződhetünk, ha körsé­tát teszünk a készülődő vállalat­nál. Megyénk földművesszövetkezetei két lacikonyhával, két halászcsár­dával, négy vendéglővel, három cukrászdával, egy büffével és étte­remmel vesznek részt a vásáron. A híres abádszalóki büffé és étté­rén.', a tiszakürti borpince kiméré­se a Kossuth és a Ságvári Endre út sarkán várja a vendégeket. Az abádszaló'kiak éttermében h-al-fatá- njBfcros, hal egyveleg, sajátkészíté­sű prágai sonka és császárhús lesz. A jó ropogós sülthal sem marad le az étlapról. A tiszakürti bor­pince termelői kimérésében valódi kürti kadarral és rizlinggel öblíthetik le a vásár porát a látogatók. Itt lesz az 57 literes csodahordó, melyből vörös és fehér bar is csapolható. Megtalálhatjuk Itt a múlt vá­sáron is nagyon látogatott tiszafü­redi halászcsárdát, ahol kényelme­sen, asztalok mellett lehet fogyasz­tani. Lesz minden, arr.'it csak szem és száj kíván. Halászlé, rántott hal, túrós csusza, no meg a híres tisza­füredi kisüsti pálinka sem marad otthon. Közben jó népi zene is fo­kozza majd a jókedvet, vidámsá­got. Aki a törökmiklósiak ízletes főzt- jéből akar jólakni, az a Ságvári Endre utcában keresse fel éttermü­ket. Lesznek ott disznótoros ételek, töltöttkáposzta, lángos, pogácsa, és lacipecsenye is. Nem is távozik cl éhesen senki innen. Az állatvásár látogatóit sem hagyják éhezni, ott is tanyát üt egy lacikonyha. A kunhegyesiek éttermét sokan felkeresték a tavalyi vásáron. Most is várják a látogatót finom hurkával, kolbásszal, marhagulyás­sal, töltött káposztával, amennyit csak eltudnak fogyasztani belőle. Eljön a kunhegyesi népi zenekar is, hogy vidám nótaszóval szóra­koztassa a látogatókat. A Szabadság utcában lesz a jászladányi lacikonyha a legkülön­bözőbb étel és italkülönlegessé­geivel,, Az irodaház mellett a mezőtúriak éttermében finom birkagulyás sza­ga csalogat majd. Mellettük áll a szolnoki szövetkezet italboltja, hogy szomjazni se kelljen* Édességekben sem lesz hiány \ a vásáron, hiszen a kunrr.'ártoni, rákóczifalvi és kisújszállási szövet­kezetek cukrászai elhozzák legkü­lönlegesebb készítményeket, fagy laltot, süteményt és sok mást. A kunmártoniak mézes különlegessé­güket és keleti csemegéjüket kínál­ják a látogatóknak. Megyénk föídművesszövetkezetei, hogy ne legyen hiány italban, mintegy 150 hl. sört, bort és külön­féle hűsítő italt, 13 mázsa halat hoznak a vásárra. Hét saját hizla- iású sertést is levágnak erre az al­kalomra. A kenderes! földnr.űves'szövetke- zet sem marad el a többiektől. Kb. 10—15 mázsa sertéshúst, paprikás szalonnát, sonkát és füstölt húst hoí. Gyümölcsben, zöldségben is bőven lesz választék. Gondoskodik erről a tiszaföldvári és jászfényszarui szövetkezet, mely kb. egyenként 60—65 mázsa zöld­árut hoz a vásárra. A szolnoki földművesszövetkezet főtt kukori­cával kedveskedik a látogatóknak. A vásár különböző helyein állan­dóan 10 üstben főzik a friss, ízle­tes csemegekukoricát. Mintegy 10 ezer csövet akarnak a két nap alatt eladni, Mivel már eddig is nagyon sok földművesszövetkezeti tag közölte velünk, hogy őszi nagy bevásárlá­saikat a szolnoki ünnepi vásáron intézik, felhívjuk figyelmüket, hogy a vásárlási könyvüket hozzák ma­gukkal. A saját pavilonjaikban megvásárolt áruk értéket ugyanúgy Ä földművesszövetkezetefe mel­lett nagy szerepe lesz a Vendég­látóipari Vállalatnak, amely szin­tén a látogatók minél jobb és bő­ségesebb ellátását szándékozik szolgálni. Mintegy 300 hektó sört, 1.700 liter bort 1.000 liter szörpöt, 500 liter kevertet, 100 liter gyü­mölcspálinkát és 500 liter külön­böző likőrféleségeket mérnek el a dolgozók egészségére. Az igen ked­velt Park-éttermet, mely a múlt évi vásáron is nagy sikert aratott, most is felállítják a Beloiannisz gimnáziummal szemben. Frissen sült halaktól kezdve, töltött ká­posztáig és sok más egyéb ételkü­lönlegességet fogyaszthatnak majd ott a látogatók. A Költői Anna után már készítik az Alföldi Csár­da' „épületét“, a Ságvári utón az éttermet és a söntést, ahol bogrács- gulyást, frissen sülteket lehet ven­ni a vásár mindkét napján. A Kossuth téren lesz a virsli és pala­csinta sátor. A melegtől elfáradt látogatók friss, hideg joghurtot vehetnek, de lesz kakaó is. A virsli- sátorban debreceni páros és főtt kolbász. Ezenkívül a vásár külön­böző pontjain büffésátrakban is vá­logathatnak a dolgozók a különféle hideg ételekben. bejegyzik, mint amikor odahaza vásárolnak. f Hozza hát el magával minden tag a vásárlási könyvét és vásá­roljon minél több áruféleséget a földművesszövetkezetek pavilonjai­ban. CSÄXI LAJOS MÉSZÖV cÁu gusztus 25-én kezdődnek a felükül esőn nijeeeniéugek kifizetései Az ötéves Tervkölcsön IX. sorsolásán mintegy 491.900 darab kötvényt húznak 3d, kb. 109.870,700 forint értékben, 415,300 darabot törlesztéssel, kb. 79,173.300 forint értékben. A sorsolás ideje alatt ki­húznak 1 drb 100.000 forintos főnyereményt, 12 drb 50.000 forintos, 25 drb 25.000, 64 drb 10.000, 190 drb 5000 forintos nagynyereményt, 4300 drb 1000, 9400 drb 500 és 62.608 drb 300 forintos nyereményt. Az ötéves Tervkölcsön IX. nyeremény és VII. törlesztéses sor­solása az eddigi legnagyobb kölcsönhúzások közé tartozik. A most ki­húzásra kerülő 109.870,700 forinttal együtt 1,346.935,725 forintra emel­kedik a kölcsönjegyzőiknek visszafizetett összeg, A sorsolás előtt nagyobb városokban a tanácsoknál és nagyobb üzemeknél külön sorsolási tanácsadók fognak felvilágosítást adni a dolgozók részére. Ezen keresztül is biztosítjuk, , hogy dolgozóink a sorsolást követő napokban értesítést kapjanak a.húzás eredményei­ről. A kifizetések augusztus 25-én kezdődnek. 1000 forintig terjedő összegeket a postán vagy OTP-nél, 1000 forinton felüli nyereménye^ két az OTP-nél fizetik ki, Az Ünnepi Vásárra is hozzák magukkal a földművesszövetkezeti tagok a vásárlási könyvüket /U. egrettentően széles ' tud lenni ez a mér hetetlen jászsági puszta. A vonatból leszállva a két lány (júniusban végezték mindketten a tanítókép­zőt Jászberényben) maga mögött hagyva a feltéte­les kis vasúti megállót, már csak a. végtelen lege­lőket s szikkadt réteket látta maga körül. Bgyideig még hallhatták a vonat egyre távolodó kattogá­sát, de végül is észre kel­lett venniök, hogy nyo- masztó csend övezi őket minden felől. A láthatár szélén itt-ott facsoportok, s tanyák húzódtak meg. A keréknyomok között füvesen maradt földúton szótlanul haladtak előre. Egyideig még bizalommal tekintgettek a távolról jövő, nemrég kihúzott vil­lanyvezeték hatalmas tra­verzeire, de azután azok balra elkanyarodván az úttól, messzire futottak a messzeségbe. — Mit gondolsz, Erzsi —■■ kérdezte a szőkehajú — miért helyezték el azt a házaspárt egyesztendei szolgálat után innét, aho­vá most mi igyekszünk? A másik lény, a bátrabb szemű, először nem vála­szolt. Letették a bőröndö­ket, majd kicsit pihenve, újra elindultak, *— ügy tudom azért, mert kicsijük született, cAz e ls ő behelyezték őket a faluba, ahol van Zöldkereszt, meg egészségház, Családvédel­mi okok. Klári *— a vékonyabb’-* termetű lányka — ezt hallván, nyomban elhatá­rozta magában, hogy még­sem hagyja albba a levele­zést azzal a fiatal had­naggyal, kit a télen az is­kola 'bálján ismert meg a képzőben. Hisz oly mesz- szire vannak ők itt most a világtól! Télen talán még farkasak is járhat­nak erre?! De ezt most nem merte megkérdezni Erzsitől, mert az biztosan kinevetné ezért. Inkább szótlanul lépegetett tovább az úton, *—> Egy hold kertünk is lesz — mondta egy kis idő múltán Erzsi. — Igaz, úgy mondják, most nagyon el­hanyagolt, de majd rend- beszedjük valahogyan. Ha közel van a kút, vetemé­nyest is kellene csinál­nunk. £ ár nem messze lehet- u tek a pusztai tanya- központtól, mikor egy né­nivel találkoztak, ö mu­tatta meg nékik, merre van az iskola, Jódarabig együtt mentek. ’! — Jöjjenek csak, jöjje­nek, galambocskáim állomál beszélt folyvást a néni — nincs már az olyan mesz- sze, én is arra tartok. S beszélt, beszélt foly­vást az anyóka. Elmondta, hogy valamikor régen még nem volt e vidéken iskola s a gyerekek nem tudtak megtanulni írni, olvasni. Egy olyan rímfaragó ember, egy foltozó Varga vetődött erre egyszer s az kezdte a betűvetést, még az idősebbeknek is. A ta­nyák népe meg jól tar­totta. De megtudták „fent” valahogyan, mert kijöttek egyszer s bekísér­ték a kis vargát. Eltiltot­ták a tanítástól. Ő azon­ban csak visszajött a gye­rekekhez. Ha jöttek a csendőrök,- hát elbujtat­tuk. Mit csinálnak, mit keresnek itt? ■—< kérdezték a csendőrök. Beszélgetünk, mondtuk, beszélgetni tán szabad? A gyerekek meg a kis vargával ott lapul­tak a kemencében, mint a malacok a jégveréskor. Még az előtétet is felrak­tuk, hogy észre ne ve­gyék őket. Most lesz há­rom esztendeje aztán, hogy iskolát kaptunk' mondja büszkén a néni. __ ti jutottak el az épü- ' létig. Két egymésba- nyíló tantermes kis iskola volt, az egyik tanterem aféle pitvarhelyiségből lett átalakítva, talán nem is olyan rég, mert még a fa­lazáson csak a puszta va­kolat szürkéllett. Erzsi végignézte a kút- kávát, nem korhadt-e, ne­hogy a gyerekek majd be­leessenek, ha megkezdő­dik a tanítás, Aztán meg vizet húzott. Jó mélyen ásott, cementgyűrűzött kút volt, A tanterem falán elár­vult kép lógott. A hetes számkör kiépítésére való ábra; katicabogár hét pettyel, göncölszekér, meg egy bizonytalanul ágasko­dó hetes számjegy, A két lány — mint is­merős hangot hallók — boldogan összenéztek. Kezdték magukat otthon érezni, S azután Erzsi abból a néhány tojásból, mit az őket útbaigazító néni ka­part elő ajándékul kis kosarából, a konyha kis, samottozottbelsejű, falá­dából készült nyári tűz­helyén gyors ebédet ütött össze. Ebéd után rögvest hozzákezdtek a kicsoma­goláshoz. Még kék mezei virágot is hoztak be az átmenté­ről, hogy minél előbb ott­honná varázsolódjék ke­zük alatt ez az elhagyott, de őszre már újra zsibon­gó gyerekektől hangos kis iskolaépület, (Cs-i-n) Féléves fennállása óta eredményesen do!go;:k a szolnoki Szalmacellulózeoyár TEGNAP múlit egy féléve, hogy az ünnepélyes átadás után meg­kezdte működését Szolnokon az ország első szalmacelilulózegyára. Az üzem feladatául tűzték, hogy a magyar Alföld rizs szalmájából olyan cellulózt gyártson, mellyel nemcsak a költséges importárut le­het megtakarítani, hanem javítja is a hazai papír minőségét. Az új gyár korszerűen gépesített üzem — mindössze 69 ember dolgozik a gépek között. Az eddigi munkát értékelve elmondhatjuk* hogy a kis kollektíva mindenképpen jól megállta helyét az eltelt fél­év alatt. A megindulás után, a szakmában járatlan fizikai munká­soknak, a kisszámú műszaki gárda segítségével először kellett kikí­sérletezni azt az eljárást, amivel a legmegfelelőbb cellulózét tudják előállítani rizsszalmából. A munka minőségét bizonyítja az, hogy, papírgyáraink, — közöttük a szolnoki Papírgyár is — szívesen hasz­nálják fel a rizsszalma cellulózét. A TECHNOLÓGIÁI eljárások hosszú időt igénybevevő ered­ményes kísérletei után a második negyedév is sikerrel zárult. Jú­nius végén 104.6 százalékos tervteljesítéssel fejezték be az év má­sodik három hónapjának munkáját. Eközben májusban három napot ismét kísérletezésre fordítot­tak. Ezúttal búzaszalmából akartak cellulózét előállítani, de a mun­ka akkor nem adott végleges, kielégítő eredményt. Júliusban ezért 10 napot fordítottak a búzaszalma cellulózé előállítási kísérletek be­fejezésére s ezúttal sikerrel. A vegyianyagok összetételének és a technológiai eljárások lehetőségeinek többszöri változtatásával meg­állapították: a magyar búzaszalmából is lehet megfelelő minőségű papír alapanyagot előállítani. A GYÁR dolgozóit az eredményes kísérlet még jobb munkára serkentette. Mindannyian érzik, hogy fontos munkát végeznek a pa­pírgyártás további fejlesztése érdekében. A munkások lelkiismerete­sen ellenőriznek minden kísérleti folyamatot s javaslataikkal támo­gatják a műszaki vezetőket. Augusztus elején tovább folytatódott a terv túlteljesítéséért in­dított küzdelem. E havi tervüket ugyanis 3 nappal határidő előtt akarják teljesíteni, hogy a hónap utolsó napjain ismét kísérletezhes­senek. Ez alkalommal a rizsszalmából való cellulózegyártásra akar­nak új eljárást találni. NEM SEGÍTI elő azonban a munkát egyes építővállalataink tartozása. A belülről ragyogóan tiszta gyárépületben még nincs min­den rendben. A 62/5-ös vállalat hanyagsága miatt még nem bizton­ságosak az elektromos berendezések, földelések, kapcsolók. A 22/1- es építővállalat, bár szerződésben vállalta a munkát, nem kezdett hozzá még a tereprendezéshez, útépítéshez, a kitört ablaküvegek pótlásához. A Cellulózegyár dolgozói csak akkor tudnak igazán jó munkát végezni, ha az építővállalatok haladéktalanul pótolják mulasztásai­kat, —ger— Kedvezményes liaióiáraíok az Ünnepi Vásár ideién — A Rákosi Mátyás személyszállító gőzös — INDUL: 20-án Tiszaburáról Szol­nokra reggel 3 óra 30 perckor. ÉRKEZIK Szolnokra: 7 óra 30 INDUL 20-án Szolnokról Tisza- buráig 18 órakor és minden közbe­eső állomáson kiköt. perckor. INDUL 20-án Szolnokról Nagy­körűbe 14 órakor. ÉRKEZIK 20-án Nagykörűből Szolnokra 17 óra 30 perckor. ÉRKEZIK Szolnokról Tiszabnrá- ra 23 órakor. 21-ÉN SZINTÉN A 20-1 MENET­REND SZERINT KÖZLEKEDIK­A Délibáb személymotoros ÉRKEZIK 20-ÄN Csongrádról Szol­nokra reggel 6 órakor. Amennyi­ben az utasfogalom megkívánja, kisegítő járatot végez Szolnok és Nagykörű között és minden közbe­eső állomáson megáll. A Délibáb személymotoros 1 és fél óránként sétahajózásra indul. Menetdíj a fentjelölt időtartamra személyen­ként 4.— Ft. AZ UTAZÄSI DÍJ 50 SZÁZA­LÉKBAN KEDVEZMÉNYES, Több felelősséget a mezőgazdasági termények tűzkármentes betakarításáért A hordás, cséplés jelenlegi idő­szakában a száraz időjárás követ­keztében gabonaterményeink vesz­teségmentes betakarítását fokozot­tan veszélyezteti a tűz, mely a fe­lelősségérzet hiánya, az elbizako­dottság, gondatlanság következté­ben legtöbbször az erőgépből kipat­tanó szikrától, vagy a dohányzási tilalom megszegéséből keletkezik, de keletkezhetik az osztályellenség gyújtogatása következtében is. A felelősségérzet hiánya mutat­kozik meg elsősorban a cséplőgép felelősvezetők többségénél abban, hogy az erőgépekről leszedik a szikrafogót, félredobják, Pedig szikrafogó nélkül csépelni nem szabad. Elhanyagolják 5 szikrafogd kitisztí­tását, s így annak belsejében vas­tag koromréteg rakodik le, mely iz­zásba jön, tüzet okoz. Ezért a szikrafogókat rendszeresen, naponta ki kell tisztítani, az erő­gép környékét állandóan tisztán, fellocsolva kell tartani. Sok: cséplőgépnél nincs megfelelő vontatőkötél, pedig a gépállomáso­kon általában megvannak, csak ki kellene szállítani a cséplőgépek­hez. A vontatókötél hiánya következ­tében égett le Kisújszálláson a cséplőszekrény és az elevátor, ami több mint tízezer forintos kárt je­lentett népgazdaságunknak. Hasonló esetek elkerülése vé­gett fontos, hogy az erőgép a csép­lőszekrénnyel állandóan össze le­gyen kötve, az erőgép és a cséplőgép közötti részt pedig hagyjuk szabadon, ne rakjuk be zsákokkal, hogy tűz esetén a cséplő kivontatását ne akadályozza. Éjjelre és munkaszüneti napokon a cséplőgépet az asztagok közül húzassuk ki és őriztessük. ^ A felelősségérzet hiánya mutat­kozik meg a csépeltetők egyrészé- nél is, akik nem biztosítják asztagonként az előírt vízmennyi­séget, sok helyen hordóhiányra hivatkoznak, pedig azokat más víz- tárolóedényekkel is lehet pótolni. Felelőtlenségre vall az is, hogy az asztagok mellett lévő hordók félig vannak vízzel, vagy teljesen kiszáradtak már. A víz hiánya miatt a keletkezett tüzet nem tud­ják eloltani, tétlenül, vagy fej­vesztett kapkodással kénytelenek végignézni, hogyan válik hamuvá egészévi munkájuknak eredménye* dolgozó népünk kenyerének egy része. A cséplőgép munkásait is hassa át a felelősségérzet, tartsák be a tűz­rendészet! előírásokat, egymást Is figyelmeztessék arra, hogy csak a ki­jelölt helyen dohányozzanak. Hiányosság községi tanácsaink egy részénél, hogy a tűzfigyelő és készültségi szolgálatra nem megfe­lelő személyeket osztanak be. Pl.: a kengyeli községi tanács egy 83 éves öregembert osztott be tűz- készültségi szolgálatra, tűzfigyelő- nek pedig egy 10 éves gyermeket. Hasonló eset volt Tószeg község­ben is, Tiszaszöllősön pedig a tűz- készültségi fogatot a tanács, a köz­ségi tűzoltóság tiltakozása ellenére fa és egyéb anyagok szállítására vette igénybe. Községi tanácsaink a hátralévS időben fokozottabban szerezzenek érvényt a tűzrendészet! előírások­nak. Támogassák a községi tűzoltó­ság munkáját, hogy megyénk terü­letén a legkisebb szemveszteségge! tudjuk betakarítani mezőgazdasági terményeinket. Szabó Ferenc tű, hdfefe tüzr* oszt*

Next

/
Thumbnails
Contents