Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-17 / 194. szám

A MF-GYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS~A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 194. szám Ara «>0 fillér 1954 augusztus 17.. kedd KÖSZÖNTJÜK CSÉPA KÖZSÉG EGYÉNILEG DOLGOZÖ PARASZTJAIT, A CSÉPAI HARCOS ÉS AZ ALKOTMÁNY TSZCS TAGJAIT, AKIK AUGUSZTUS 14-RE BEFEJEZTÉK A ÉPLÉST ÉS TELJESÍTETTÉK TERMÉNYBE AD ASI KÖ­TELEZETTSÉGEIKET. A KÖZSÉGBEN 439 DOLGOZÖ PA­RASZT TETT VÁLLALÁST AZ ALKOTMÁNY TISZTELETÉ­RE. VALAMENNYIEN VALOR AVALTOTTAK ÍGÉRETÜKET. KÜLÖNÖSEN Jó PÉLDÁT MUTATOTT DOMBJ JÄNOS, VAR­GA jAnos tanácstag és óberna József, a terme­lési bizottság elnöke. Á NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS — NAGYOBB JÖVEDELEM Irta: RÓNYAI KALMAN MB. Mezőgazdasági Osztály vezetője „Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mező- gazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a többtermelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért1’ — mondja ki a december 19-i párt- és kor­mányhatározat. A mezőgazdasági termelés általános felemeléséit két területen kell megvalósítani. Az egyénileg dolgozó parasztok gazdasá­gának támogatása mellett tovább kell fejlesztenünk a mezőgazdaság szocialista szektorát, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkeze­teket. A terméshozam és a jövedelmezőség emelésére ugyanis a leg­nagyobb lehetőség a szocialista nagyüzemekben van biztosítva. Az ál­lami gazdaságok és termelőszövetkezetek termésátlagai és jövedel­mezőségük máris túlhaladják az egyéni kisparcellás gazdaságok eredményeit. Ha csak az ezévi eredményeket vesszük alapul, me­gyénk területén a gabonatermés átlaga mintegy másfél, három má­zsával magasabb a nagyüzemi gazdálkodást folytató termelőszövet­kezetekben, mint az egyéni kisparcsllákon. Ez a terménytöbblet sza­badpiaci árom számolva 300—900 frinttal nagyobb jövedelmet jelent katasztrális holdanként. Ha a mezőgazdasági munkák alapjaiból, a szántásból, vetésből indulunk ki, könnyen megállapíthatjuk, hogy a nagy táblákban vég­zett munka lényegesen olcsóbb, s minőségileg jobb, mint a klspar- cellák fogattal való szántása, vetése. Arról nem is beszélünk, hogy a táblás művelés milyen megtaka-ítást jelent időben és munkaerő­ben. A táblásán művelt nagyüzemi gazdaságok, termelőszövetkezetek, gabona és egyéb növényféleségek tábláin, kisebb a lehetősége a kü­lönböző fajták keveredésének, elkorcsosulásának, amely az egyénileg dolgozó parasztok kisgazdaságában igen sok esetben terméskieséssel jár. Sorolhatnánk tovább azokat az előnyöket, mint a gépiaratás, kombájncséplés, stb., amelyek a kisparcellákcm alig, vagy egyáltalán nem is jöhetnek számításba. Az állattenyésztés területén is előnyben van a szocialista, nagy­üzemi gazdaság az egyéni állattenyésztéssel szemben, akár a takar­mányalapot, akár a tenyésztési feltételeket vesszük figyelembe. A ta­karmánybázis biztosításában ugyanis komoly szerepet tölt be a siló­takarmány, amely olyan takarmányokat is élvezhetővé és termelésre alkalmassá tesz, amelyek egyébként természetüknél fogva tárolásra alkalmatlanok, s amelyeket az egyéni kisgazdaságok értékesíteni nem tudnának. A takarmányalap silózás útján való , biztosításához is a nagyüzemi gazdálkodás keretén belül van a legnagyobb lehetőség. A termelőszövetkezetek sokkal jobb körülmények között nevel­hetnek ter.vé«znHa*okat, részben azért, mert önállóan el tudnak tar­tani nagyértekű, erős örökítőképess ,gű apaállatokat, melyeknek tar­tása az egyéni kisgazdaságokban nem gazításágos. A jó apaállat utó­daival termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink felfrissíthetik, megjavíthatják tenyésztörzseiket, s magas áron tudják értékesíteni a részükre feleslegessé vált egyedeket. A turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet ezévben tíz tenyész­bikát értékesít. Átadási súlyuk beleszámít a beadási kötelezettség tel­jesítésébe,.; s a tenyészbikákért darabomként hét-tízezer forintot kap­nak. Ez azt jelenti, hegy egy ötszáz kg-ns növendékállatért, melynek a vágóára 2000—2500 forintot tesz ki, a Vörös Csillag termelőszövetke­zet három-négyszeres árat kap, és má.s termelőszövetkezet is, amelyik ezt a lehetőséget kih;,/ mái ja. A gondozás és a takarmányozás, amely a kis- gazdaságban súlyos problémát jelent, hiszen egy tenyészállat is éppen úgy leköt egy embert, minit négy-öt darab, a termelőszövet­kezetben, állami gazdaságban egynegyedére csökken. így a tiszta jö­vedelem négy-ötszörösére emelkedik. Sorolhatnánk tovább ezeket a példákat a mezőgazdaság minden ágazatából és minden számítás a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás javára dől el. Különösképpen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, szemben az egyéni kisgaz­dasággal, lényegesen sokoldalúbb. Nincs olyan mértékben kitéve még az elemi károk következményeinek sem, hiszen ha valamelyik üzem­ágat kár ér, a másik üzemág jövedelme ellensúlyozza a kárt. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, nagyobb jövedel­mezőségét látja megyénk dolgozó parasztsága. Ennek következtében nap mint nap többen és többen lépnek be a termelőszövetkezetekbe, s alakítanak új termelőcsoportot. Ebből a tényből is kitűnik, hogv pár­tunk és kormányunk multév december 19-i határozata — a nén ha­tározata, mert a kitűzött célt, a mezőgazdasági termelés fokozását, az életszínvonal emelését, a nagvobb jövedelmezőség következtében a termelőszövetkezetekbe tömörülve kívánják megoldani. Úi tagokkal erősödött az abádsza'ókl Lenin tsz Vasárnap az abádszalóki Lenin tsz-be kedves vendégek ér­keztek. A tiszafüredi Gerő Ernő I. típusú tszcs tagjai és az egyé­nileg dolgozó parasztok számszerint negyvenen, egésznapos lá­togatásra jöttek a termelősz.övetkezetbe. Megnézték a tsz gaz­daságát. Réz Ferenc tiszafüredi I. típusú csoport tag a tisztasá­got, a gazdasági felszerelések és szerszámok rendbentartását di­csérte. A Lenin tsz tagjai ügyesen gazdálkodnak. A vezetőség jó szervező, irányító munkája párosult a tagok szorgalmával, mun- kakedvcvel. így érték el a kiváló eredményeket. A tsz-ben az elmúlt években nem termett annyi kukorica, hogy a tagoknak is jutott volna. Ez évben gondosan végeztek el a növényápolást, s a háromszori kapálás eredményeként 30 má­zsás termést várnak holdanként. 20 hold négyzetesen vetett ku­koricájuk olyan szép, hogy a járásban keresni kell párját. Többi növényeik is szépek, mert nem mulasztották el a gazoló kapá­lást sem. A családtagokat bevonva az aratás és cséplés mellett ezt a munkát is elvégezték. Augusztus 13-án befejezték a cséplést és teljesítették állam- iránti kötelességüket. Előlegként 2 kg búzát osztottak és 3—4 kg között lesz az egy munkaegységre jutó kenyérgabona. Nem egy olyan tsz család van, amely 30—32 mázsa gabonát visz haza. Igen tetszett a látogatóknak a tsz állatállománya. Szép te­henek és sertések vannak a közös gazdaságban. A Lenin tsz tag­jai megmutatták vendégeiknek a modern baromfinevelő házat, a sertésfiaztatőt. a 25 vagonos magtárt, — a süldőszállást, me­lyet saját erejükből építettek fel. A tehcnistálló és juhhodály építéséhez is biztosítva van már az anyag. Az ősz folyamán tető alá hozzák ezeket az épületeket is. Az abádszalóki Lenin tsz tagjainak eredményei több dolgozó paraszt érdeklődését felkeltették. Vasárnap hat taggal szaporo­dott a tsz tagok létszáma. Id. Makó János nyolc holdas dolgozo paraszt negvedmagával lépett a közös gazdaságba. A tsz ered­ményeinek láttán határozta el magát id. Szabó János négyhol­das dolgozó paraszt és Gál József arra, hogy a tsz-ben keresi meg b*rt«?o«ulását.- ­Jobb munkával koszöntsük Alkotmányunk Ünnepét Kibontakozóban a verseny építkezéseinken Építőmunkásaink verse­nyének lendülete jóval alattamarad egyéb szak­mák lelkes augusztus 20-i készülődésének. Még a legnagyobb munkahelye­ken is júliusban és augusztus elején csak né­hány ember dolgozott s az eddigieknél is jóval na­gyobb arányokat öltött a munkaerőhiány. Mindez kétségtelenül rányomta hélyegét az előrehaladásra s a szerződéses, vállalt ha­táridők betartásától mesz- sze elmaradt építőiparunk. Kár volna azonban azt hinni, hogy most márpó- Mlhatatilan iá lemaradás. A harmadik negyedévvé­géig s a negyedik negyed­évben i— 'ha hatványozott erővel dolgoznak építő- munkásaink, építésveze­tőink — helyreállíthatják az egyensúlyt. Éppen ezért különösen fontos most, hogy feléledjen a verseny építkezéseinken. A munkába visszatért és újonnan beállott munká­sok minél előbb teljes erejükkel harcoljanak ke­ményen a lemaradás pót­lásáért. Az elmúlt héten a karcagi építővállalat Hajdúszoboszlói munka­helye hívta versenyre eb­ből a célból a megye va­lamennyi építkezését. Az­óta jól halad ezen a he­lyen a munka s Kocsis elvtárs, az építkezés ve­zetője olyan ember, hogy amit egyszer elvállal — azt teljesíti is minden körülmények között. A karcagi munkások versenyfelhívásához csat­lakoztak más építkezések is és egyre inkább kibon­takozóban van a verseny az építőiparban. A szol­noki Építővállalat külö­nös súlyt helyez a mező- gazdaság céljait szolgáló népgazdasági beruházások mielőbbi megvalósítására. A munkahelyek dolgozói­nak vállalása szerint a szolnoki gépállomásépítke- zésen Alkotmányunk ün­nepéig elkészítenek, a szakipari munkák kivéte­lével, két darab ikerlakást augusztus 20-ig. Ugyan­csak eddig az időpontig végeznek a másik két da­rab ikerlakás vasbeton szaruzatával és válaszfa­lainak elkészítésével. Al­kotmányunk ünnepéig el­készülnek itt a műhely- épül. főfalai, falegyenig. A Törökmiklóson épülő gépállomáson ideiglenes átadásig elkészítik a mű­helyépületet s két ikerla­kást tető alá hoznak. El­készül a fegyvemeki gép­állomás ikerlakása a fö­démig. A jászberényi építő vállalatnál aránylag jó mederben fo­lyik már a verseny. Az építésvezetőik és kőmű- vesbrigádok közül az első helyre Hangya József épí­tésvezető került 133 szá­zalékos tervteljesítésével. A második helyen Oláh József, a harmadikon Nagy János végzett. A kőművesbrigádok kö zül Várdai Andrásék az elsők 100 Százalékos mi­nőségi munkájukkal 192 százalékos tervteljesíté­sükkel. Soós Istvánok 191 százaléknál, Bujdosó Béla és brigádjának tagjai 127 százaléknál, Danics Istvá- nék 116 százaléknál tar­tanak. A verseny első négy brigádjában egyetlen iga­zolatlan hiányzó sem volt s ez nagyban elősegítette az előrehaladást. A Közlekedési Építővállalat szolnoki munkahelyén len­dületesen folyik az Alkot­mány tiszteletére indított verseny. Különösen a ku­bikosok tesznek ki ma­gukért. Korom Józsefék 27Ten dolgoznak egy bri­gádban s hatalmas mun­kát végeznek el egy-egy dekádban, ők huszonhe­ten ötven ember munká­ját végzik el; teljesítmé­nyük 182 százalékra növe­kedett. Ennek megfelelően a brigádtagok átlagkere­sete is megközelítette az 1300 forintot. Abban a brigádban, ahol jól keres­nek az emberek, jobban megy a munka, nagyabb a munkakedv s nemigen akad hiányzó sem, hiszen senki sem enged el egy mulasztott napért 50—60 forintot a keze közül. S. Pál Mihály kubikos 20 társával ugyanezen a munkahelyen 178 százalé­kot, Oláh Sándor tizen- egyedmagával 175 százalé­kot ért el. Gulyás István és Nagy István kőműve­sek 140 százalék körül járnak. Megindult a verseny a szolnoki Tatarozóvállalatnál is és szerte a megyében nagyobb építkezéseinken. Építőmunkásaink, építés- vezetőink tegyenek meg mindent azért, hogy a me­zőgazdasági beruházáso­kat, lakóházakat még eb­ben az évben átadhassák rendeltetésének. Az épí­tőipari dolgozók s minden ipari munkás érdeke, hogy jövőre már több termény­nyel fizessen a mezőgaz­daság a nagy beruházá­sokért, Községünk dolgozó parasztjai befejezték a cséplést, teljesítették beadási kötelezettségüket, készülnek a szolnoki vásárra, eddig kétszázan jelentkeztek Jónéhány hete már annak, hogy Alattyán szövetkezeti gazdái és egyénileg dolgozó parasztjai ara­tási, begyűjtési és tarlóhántási versenyre hívták a jászberényi já­rás községeit. Ezt a felhívást a mi községünkben is érdeklődéssel fo­gadták. A tsz. tagok és egyéni gazdák szinte kivétel nélkül úgy gondolkoztak: „Igaz, hogy Alaty- tyán volt a versenykezdeménye­ző, de nekünk jászboldogháziaknak is megvan minden lehetőségünk az elsőségre.“ Sokat javult közsé­günkben a tanács és a dolgozó pa­rasztok között a kapcsolat. Tanács­tagok, állandóbizottsági és termelé­sibizottsági tagak mindinkább ma­gúkénak érzik a község ügyeinek intézését, és lelkesen küzdenek a község becsületéért. Az alattyániak versenyfelhívása után Szádvári János, a termelési­bizottság elnöke első és legfonto­sabb kötelességének azt tartotta, hogy az állandóbizottsági és terme­lési bizottsági tagokkal megbeszél­je a verseny feltételeit, közös erővel meghatározzák a teendő­ket és mozgósítsák annak végre­hajtására a szövetkezeti tagokat, egyénileg dolgozó parasztokat Nem kis dologra vállalkoztak, hi­szen úgy kellett megszervezni a munkát, hogy az aratás, hordás, tarlóhántás, cséplés és begyűjtés együtt haladjon előre. Ezenkívül sok hiányosságot kellett menet­közben kiküszöbölni, hiszen a ku- lákokkal való cirr.boraságuk miatt nemrég leváltott tanácsalkalma­zottak meglazították a kapcsolatot a tanács és a becsületes dolgozó parasztok között. Igen sok beadás­sal hátralékos gazda volt a köz­ségben, akiket a legsürgetőbb me­zőgazdasági munkák idején a tej-, tojás-, baromfi-, vágómarha- és hízottsertésbeadási kötelezet tsé i teljesítéséről is meg kellett győzni Hiszen augusztus 20-ra, az Alkot­mány évfordulójára, a munkások és a dolgozó parasztok szövetsé­gének nagy ünnepére, csak kötele­zettségeink teljesítésével készülhe­tünk méltóan. A vezetők példamutatása, a felvilágosító munka eredményre vezetett. Községünk dolgozó pa­rasztjai az aratással, hordással, csépléssel és gabona begyűjtéssel egyidőben folyamatosan törlesztet­ték az állat és állati termékek be­adási hátralékait. A felvilágosító munka következtében meggyőződ­tek róla, hogy akkor tudnak még többet vásárolni, még több mező- gazdasági gépet, iparcikket besze­rezni, ha eleget tesznek a kötele­zettségeiknek. Az ipar is úgy tud több gépet, jobb és olcsóbb ruha­neműt küldeni a falura, ha a dol­gozó parasztok is megadjak azt, ami az államnak jár. Jászboldog- házán is sokan vannak olyanok, akik nem vágtak hízót,' a húst és a zsírt üzletből kénytelenek megvásárolni. Róluk is gondoskod­ni kell. A termelők is gyakrabban vásáro'nak mezőgazdasági termékeket az fizietekből, mint eddig. Az állandóbizottság és a terme­lési bizottsági tagok kezdeménye­zését 380 egyénileg dolgozó pa­raszt követte községünkben. Kö­zöttük is Pataki Sándor, Szűcs János, Móra István, ifi. Muhari Ferenc, Nyitrai József és a többiek a legelsők között arattak le. hord­ták be a gabonát és csépeltek el. Nagy segítséget nyújtott a gyors betakarításban számunkra az alaty- tyáni gépállomás, a jól kijavított cséplőgépekkel. A nyolc cséplő­munkacsapat átlagosan 160—180 százalékra teljesítette a napi nor­mát. sőt Juhász József felelős ve­zető és Sass Sándor rr.-unkacsa- patvezető brigádja 250 százalékra teljesítette a napi tervet. Különö­sen büszkék vagyunk Bazsó Miklós felelős vezefőre és Kovács József körzeti szerelőre, akik szükség esetén éjjel is kijaví­tották a kisebb géphibáikat, hogy másnap hajnalban zavartalanul folytatódjék a munka. A szövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok összefogásának a tanács és a dolgozó parasztok közötti kapcsolat megerősítésének eredménye, hogy községünkben szombat estére befejeződött a csép­lés és minden gazdálkodó 100 szá­zalékig teljesítette terménybeadási kötelezettségét. A szövetkezeti ta­gok, egyénileg dolgozó parasztok most a jól végzett munka tudatá­ban készülnek az augusztus 20-i szolnoki vásárra. Idáig már kétszá­zan jelentették be részvételüket. A mezőgazdasági munka most is foly­tatódik tovább, a fogatok a trágya­hordással. szántással vnnak elfog­lalva. Idáig több mint 600 holdat szántottak fel géppel és fogattal a község határában. Bazsó Mihály vb. elnök, Jászboldogháza. A iá'szberényi Pefőfi Isz taqjai konyhakerti véleményeket és naqymennyiséqű dinnyéi hozna az augusztus 20-i vásárra A iászberénvi dolgo­zó parasztokhoz is el­jutott az augusztus 20-i szolnoki Ünnepi Vásár híre. A Petőfi tsz tag- iai komvhakerti vete. ménvekrt. zö'dságfélét. de legfőképpen eörög- dinnvét szállítanak árusításra a szolnoki Ünnepi Vásárra. A ter­melőszövetkezeti tagok már a iól vészeit mun­ka tudatában készül­nek erre a napra A Kossuth tsz tagiai pén­teken. a Március 15 tsz tagiai szombaton, a Petőfi tsz tagiai pedig hétfőn befelezték a cséDlést. Az egyénileg dolgozó parasztok is igvekeznek a csénlés- sel. azonban sokkal na. pvo-bb segítséget vár­nak a iászfelsőevörgvi gépállomástól. Joggal elváriák. hogv a gépál­lomás vezetői a töte- vénvi és az úierdői ha- tárrészen gazdálkodó parasztokhoz is eliut- tassák a cséplőgépeket.

Next

/
Thumbnails
Contents