Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-01 / 181. szám
1954 augusztus 1; SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Az elfekvő készletek értékesítésével segítsük elő iparunk anyagellátását Üzemeink munkáját nem kis mértékben befolyásolja az anyag- ellátás. A tervszerű munkát, tervteljesítést akadályozza a megrendelt anyagok, kereskedelmi áruk késése, rendszertelen leszállítása. Részben egynr ásrautalt üzemeink g> enge együttműködése okozza ezt, ludasak azonban az anyagproblémák előidézésében azok a gyá raink is, melyek legtöbbet panaszkodnak anyaghiányra, késedelmességre. Fényesen beigazolta ezt a Magyar Nemzeti Bank területi irodája által megrendezett elfekvő készletek kiállítása is. A három teremben kiállított bőséges mintaanyag és a megmutatkozó nagy vásárlási kedv azt bizonyítja, hogy az úgynevezett hiányanyagoknak nagyrésze a megye határain belül megtalálható, gondosan elrejtve üzemeink raktárában. Nem célunk itt részletes jegyzéket felsorolni a kiállított és kapható anyagokról. Érdekes azonban megfigyelni azt, hogy az anyaghiányra legtöbbet panaszkodó gyáraink, — a jászberényi Aprítógépgyár és a törökmiklósi Gépgyár — vannak legnagyobb készletekkel képviselve a kiállításon, öntvényekben, alkatrészekben, különféle szerszámokban valóban szűkiben vannak ezek az üzemek. Nem lehetetlen azonban, 'hogy az általuk keresett cikkek valamely más gyár elfekvőraktárá'ban porosodnak, csakúgy, mint ahogy nálunk hevert sokáig sok olyan fontos cikk, aminek a hiánya máshol esetleg égető problémát okoz. Az Aprítógépgyárban másik nagy gépgyára, az Aprítógépgyár lett. A Tisza Cipőgyárból sokminden előkerült, — amire régóta áhítozik a vásárlóközönség. Aki még emlékszik a Palma gumisarokra, megláthatja a kiállításon. 38.000 pár felesleg van belőle. Egy másik fajta gumisarokból nem.' sokkal szerényebb készlet, 22.000 pár vár vásárlóra. Szürke cipőfűzőt arányért sem lehetett kapni. A cipőgyárban ebből sem volt hiány. 24.000 pár felesleges. Pamutheveder 22.000 méter, flexi szárbélés 53.000 pár várja a vásárlót, azonban úgylátszik, a KISZÖV nem nagyon kap rajta. A vegyeskereskedés képét leginkább az állami gazdaságok mutat- ják..Kenőszappantól alpaka evőeszközig mindemben van felesleges készletük. A nagykunsági állami gazdaság raktárából 3000 kg arafógépzsineg került elő. A csorbái állami gazdaságban 600 kg kenőszappan feküdt el. A gyapotszedő kötények számai, kénpor mázsaszámra, kötél- és evőkanál nagy mennyiségben — minden megtalálható gazdaságainkban, •— Legjobb vásárlójuk, a karcagi Kisker. sem tudta átveni feles készleteiket. Egy mezőtúri KTSz-nél fél kilogrammos dobozokban 100 kg fehér zománcfesték Várta a gazdáját. — Volt 560 kg műpolitur másutt, és sok minden még, amit nagynehe- zen vagy sehogy sem tudtak volna beszerezni a vásárló vállalatok. A kiállítás megrendezése hatalmas gazdasági eredménnyel jár. Vállalatainknak jó példával szolgál arra, hogy feleslegesen kötik le forgóeszközeiket a felesleges árukészletekkel — ugyanakkor mások nélkülözik a szükséges termékeket. — Népgazdaságunk ipara nem engedheti meg azt magának, hogy raktári felhalmozásra termeljen olyan árukat, amit majd csak hosz- szú évek múlva használnak fel. Ez azt jelentií hogy késik az olyan termékek előállításával, ami azonnali bedolgozáshoz szükséges. Jól jártak a kiállítás megrendezésével az elfekvő készleteiket feltáró vállalatok is, mert az értékesítések jelentősen elősegítik nagyon is labilis pénzügyi helyzetük egyensúlyának helyreállítását. Palatínus István. TÁVIRAT! Mi, a Surjáni Állami Gazdaság dolgozói örömmel jelentjük, hogy kalászosaink aratását, behordását és cséplését július 31-én teljes egészében befejeztük. Ezzel egyidőben teljesítettük államiránti kötelezettségeinket is. Fogadjuk, (hogy a további munkálatokat is a párt és a kormányhatározat szellemében a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végezzük. Surjáni Állami Gazdaság dolgozói SEGÍTJÜK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKAT Gabonát és pénzt adnak az abádszalóki Lenin tsz tagjai A tsz-ben megértették, hogy ezekben a napokban minden segítségre szükség van, a károsultak gondjainak enyhítésére. Felajánlották, hegy egészévi búzatermésük egy százalékát küldik el. Ötvennégy szövetkezeti tag egyénileg is ajánlott fel gabonát és burgonyát. Ezenkívül a terménybetakarítás mielőbbi sikeres elvégzésével is igyekeznek az egész országot ért kárt enyhíteni. Ennek eredményeként eddig már 300 mázsa búzát adtak be. A szolnoki Fűtőház dolgozói 17.694 forintot adtak A Fűtőház munkásai röpgyűlésen határozták el, hogy testvéri segítséget nyújtanak bajbajutott duna- melléki társaiknak. A gyűlésen az őszinte testvéri együttérzés mutatkozott meg. Rövid idő alatt 17.694 forint gyűlt össze, melyet már fel is adtak részükre. A szolnoki Állami Erdőgazdaságok Központjánál is együ (éreznek az árvizwosuiiaktal Röpgyűlésen beszélték meg a se* gítség kérdését. Felajánlásuk ered-« menyeként 2420 forint gyűlt össze, melyet már el is küldtek. Kötelek község lakossága is tanúságot tett nemes segítő készségéről Kőtelken gyűjtést indítottak, melynek eredményeképpen eddig 2560 Ft készpénz, 72 mázsa búza, 11 mázsa 80 kiló árpa, 50 kiló zab, 67 kiló szárazborsó, 200 kiló széna, 10 mázsa rizs, 13 mázsa 95 kiló búr* gonya, egy mázsa 80 kiló csöves- tengeri, 5 kiló bab és 2 süldő gyűlt egybe. Mezőtúr termelőszövetkezeti város dolgozói együttéreznek az árvízkárosultak kai Ezért siettek megsegítésükre. A város hét kisipari termelőszövetkezete és a tanácsi vállalatok munkásai gyors felajánlásai nyomán pár nap alatt 12.500 forint gyűlt össze. A lábbeli és ruházati KTSZ dolgozói cgy-cgy műszak alatti keresetüket ajánlották fel, melyet szombaton 13 órától 21 óráig tartan nak. őszinte együttérzésükről tet- tek tanúságot a Vasipari Javító, a Sütőipari kirendeltség, az Agyag* ipari KTSZ és az Építőipari Szövet* kezet tagjai is. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy az árvíz* okozta károk mielőbb helyreállja* nak. többmillió forint értékű normafeletti anyagkészletet tartanak nyilván Vájjon ki gondolt volna arra, hogy közte jelentős mennyiségű nyersgumikészlet is van, ami nélkülözhetetlen alapanyaga a gumi- javítóipamak. A szolnoki gumi- javító-vállalat egyből felvásárolta az egész készletet, s hosszú ideig fenntartja magát belőle. A szolnoki Tatarozó Vállalat közel 50 darab téglagyári kenr ence-tűzelzárót tartogatott raktáron. A téglagyári egyesülésben jogos gazdára akadt már a kiállítás első napján. Az Aprítógépgyár elfekvő elektromos berendezésein kapva-kap- tak a szolnoki üzemek. Akad vevője a különféle méretű több, mint 10 mázsás elektródakészletnek is. A felkínált 50 darab olajindítóból harminc az első napon elkelt. — Ugyanakkor jó vásárt csinál a különféle vállalatok elfekvő termékeiből az Aprítógépgyár megbízottja isf Hasonló a helyzet a törökmiklósi Gépgyárral. Az egyik teremben egy minta 11 darab 20 lóerős, 2800 fordulatu motort kínál, másut közel 500 darab különféle keményfémlapkás esztergakéseket, több mint 3000 darab rugót, közel 5000 darab kultivátor-kapakést, hat darab komplett csillefordító korongot és más egyebet, öntvényektől kezdve a fatalpú bakancsig. A törökrr ikhjsi Gépgyár készleteinek legjobb vásárlója a megye A jászapáti Alkotmány tsz tagjai adottságaik jobb növelik a munkaegységek értékét A jövedelmező gazdálkodásnak sok ága-boga van. A bő termés is rendkívül fontos, de a jövedelem szempontjából mégsem minden. Hiába terem egy hold földön 15 mázsa búza, vagy harminc mázsa kukorica, ha annak betakarításáig a gazda eladósítja magát. Magyarán mondva, minden gondosan ápolt növény sokat teremhet, nagy jövedelmet adhat, de ha nem vigyáznak, évközben a jövedelem egy része elcsurog, elcsepeg. Ha így van ez egy 10 holdas gazdánál, akkor méginkább így a többezer holdas szövetkezetnél. A közös gazdaságokban sokkal több lehetőség van a bő termés elérésére, de jobban kell vigyázni arra is, hogy ami megtermett, az meg is maradjon. A jászapáti Alkotmány tsz tagjainak volt idejük megtanulni mindezt. Náluk is jónéhányszor megtörtént, hogy szorgalmas munkájuk eredményeként sokat termeltek, csak éppen akkor engedték el- folydogálni a jövedelem egyrészét, amikor az már szinte kézben volt. Ha évközben pénz kellett, akkor legtöbbször nem azon gondolkoztak, hogy miként szerezzenek saját erőből, hanem kiadták a jelszót: Gyerünk a bankba, vegyünk fel hitelt. így aztán képletesen szólva, egyszer- másszor reggel fogyasztották el az ebédet. A tagok tavaly is szépen dolgoztak egész esztendőben. hanem néha-néha olyan hibák csúsztak számításaik közé, amelyeknek kárát az őszi zárszámadáskor érezték. Tavaly gyengén voft megszervezve az aratás, a hordás idején pedig fuvarosokat kellett fogadni. Volt olyan nap, amikor 1800 forintot fizettek ki a fuvarosoknak, összesen pedig 14.000 forintot emésztett fe'. a gabonabehordásnak az a költsége, amelyet idegen munkaerő végzett. Hát persze, hogy megmaradhatott volna ez az összeg a szövetkezetnek és ha megmarad, akkor nyilvánvalóan több jut egy munkaegységre. | Nem mindig! érvényesült az a régi magyar közmondás, hogy sok kicsi sokra megy. Tavaly a cséplés idején volt ugyan 600 darab saját zsákjuk, mégis kölcsönzsáko- kat vettek igénybe. Azt tartották, az a párfilléres kölcsöndíj nem sokat számít. Bizony sokat számított. Egyszer 9000, másszor 6500 forint kölcsöndíjat kellett klfizetniök és a zárszámadáskor derült ki, hogy a párfilléres zsákdíj éppen 18.000 forintjukba került. Megvolt a szép termés, volt is jövedelem, de több is lehetett volna. Azóta persze más a helyzet, ősz óta sokminden történt az Alkotmány tsz-ben is. A tagok megnövekedett munkakedvének eredményeként, adottságaik jobb kihasználásával az idén növelik a munkaegységek értékét. Most már mindent számításba vesznek, mert rájöttek arra, hogy sok fillérből lesz a forint. Idáig 4 forint készpénzt osztottak saját erejükből. Többet is oszthattak volna, mert van pénzük. Nemrég adtak el hízókat és ezekért 56.000 forint készpénzt kaptak. Egyszámlájukon is 11 ezer forint van. | A tagok | úgy határoztak, hogy az eddig elcsépelt gabonából 2 kg tisztabúzát visznek haza. A többit majd a cséplés befejezése után, amikor pontosan tudják, menyi lesz. Az aratást az idén jóformán egy hét alatt végezték el. Hamarosan befejezik a tarlóhántást is, kihasználásával Jól szervezték a gabonabehor- dást és nem kellett igénybevenni fuvarosokat. Két gép már napok óta teljes erővel végzi a cséplést. A cséplőcsapat a szövetkezeti tagokból alakult. Ily* módon nem kell kiadni senkinek a cséplőrészt és legalább 300 mázsával több jut a tagoknak. A cséplést | most már köl4 csönzsákok nélkül is megoldják, mégpedig zökkenő nélkül. Tanultak a tavalyi hibákból és azt tartják, hadd maradjon csak minden fillér a szövetkezetnek. Nyilvánvalóan ezekkel az aprónak látszó dolgokkal a munkaegységek értékét növelik. Tavaly a takarmány egy részét részibe vágatták, az idén egy kaszavágást sem engedtek másnak, pedig már a 107 hold lucerna harmadik kaszálását is elvégezték, őszre lesz mit osztani. Bár tavaly és az előző években nem terjedt ki mindenre a figyelmük, mégis jól éltek. Mihály István, Tajti Ferenc, Szöllősi Imre és még jónéhányan eddigi jövedelmük egy részén az idén házat vásároltak. Közel 60 szövetkezeti tag fejőstehenet vett, 80 tagnak új kerékpárja van. Most hogy minden fillérre minden forintra vigyáznak, még több lesz,-a,tta/«„'«,^|ZENNÉGY P|ASZTER (Folytatás) Mr, Harold fehér parafasisakját hátrább igazítva, kezét csípőre támasztva állt az irdatlan kőrenge- teg, a piramis tövében. Lábán hintázva magát csak a száját csücsörítette, amikor a d ragomén tisztelet- teljes magyarázatát hallgatta. Kisebbfajta hegy magasságával, a római Szent Péter-templom kupolájával vetekszik, — 138 méter a gúla. Négyzet alapjának minden oldala kétszázötven méter, hárommillió köbméternyi kőtömeget építtetett a pontos arányú piramisba ötezer évvel ezelőtt Cheops fáraó. A jenki elismerően húzta félre száját, miikor meghallotta, hogy száz- és százezer rabszolga építette ezt a kietlen kolosszust. Harminc esztendőn keresztül emberi erővel vonszolták messzeföldről, Luxorból. Asszuánból az irtózatos kőtömböket. Csattogott a korbács a rabszolgák hátán, akik egymáshoz láncolva végezték az emberfeletti munkát. Szakadtak izmaik az őrült erőfeszítésben, de húzni kellett a köveket. Aki nem bírta már, kidobták a kegyetlen sivatagtengerbe. A roppant hatalom jelképe lenyűgözte Mr. Haroldot. Szívébe csak annyi visszhangot keltett a rabszolgák százezreinek halála, hogy beleszippantott a levegőbe. Vájjon elég mélyen betakarta-e őket a homok? Hallani vélte a fáraó szavát, amint dicsekszik: „De itt e művel, amelyet alkotok, azt tartom, hogy megleltem az utat, mely a valódi nagysághoz vezet. — Művészetét a természet csodálja s évezredekre hirdeti nevem. Nincs földindulás, nincs vész, mely ledöntse,*: (Madách), E titokzatos jelkép láttán büszkeség fogta el Mr. Haroldot, a gyapotültetvény tulajdonost, ügy érezte, ő és az Eisenhowerek, Dullesok, Schumanok méltó utódai a hatalom ősi megtestesítőinek, Qheops- nak, Menkarának, Mykerinosnak, Kefrennek. Igen, ez a nagyság: uralkodni az embereken. Igen, a fáraó is értett hozzá, hogy nagyságának százezrek vérén állítson emléket. Harminc év alatt három, százezres rabszolgatömeg pusztult el és újult meg, míg teljesült a nagyúr akarata és hárommillió köbméter sziklát hasgattak ki a földből és emeltek gúlává. — Allah nevében — tördelte kezét a Mister elé állva — Ali, a piramismászó. Harold ábrándozásából kizökkenve dühösen hallgatta az idegenvezető felvilágosítását; a piramismászó négy pere alatt felmászik a Cheops tetejére s az egész mutatvány ára tíz piaszter, Négy perc alat 138 méter magasra? — ilyet még egy sportversenyen sem produkáltak — fordult meg az amerikai fejében. Hogy tetszik neki a dolog, a többi piramismászó is észrevette. — Megkezdődött hát ugyanaz a tülekedés, ajánlkozás a tíz piaszterért, mint mikor megérkezett. Harold Alira mutatott. Kíváncsi volt rá, hogy bírja ez a kiálló bor- dájú csontváz a felfelé futást. Ali már rohant volna a lépcsőzetes építményre, de az úr visszatartotta. Kiválasztott egy másik piramismá- szót is. Erősebbet, magasabbat Alinál s valamit mondott a dragomán- nak. Az a két arabnak megmagyarázta: Ne tíz piasztert kapnak, hanem tizenhatot, de.,, de egyszerre másszanak és az kapja meg, aki előbb leér. A két boldogtalan bordái ijesztő táncba kezdtek. Szívük majd kiugrott: mi lesz, ha a másik győz?! Akkor semmit sem kap, holnapra éhenhalhat, mert jártányi ereje sem lesz. A szörnyülködés moraja futott szét a körülállókon, akik közül csak néhány volt szórakozó turista, a többi éhhalál szélén álló szerencsétlen ördög. Ali éjszemű feleségére gondolt, meg kicsi fiára, akiről annyi men solygós álmot szőttek már. Megsápadt, de igent intett a Misternek. Az erősebb még tétovázott, azán ráállt. Megindult a két piramismászó. Lábuk olyan színű, mint a kőé, a homoké, amelyből élniök kell. Ujjaik úgy kapaszkodtak az omlatag kövekbe, mint a menülSké, akik csak élet és halál között választhatnak. Ali megszédült, megingott, de sikerült végső erőfeszítéssel fenntartania magát. Megállt, fújtatott s kétségbeesetten látta, hogy vetélytársa már 4—5 méterrel felette jár.,. Tovább, tovább! Kezét, lábát égette, marta a rettenetes rideg kő. A fáraó még most is bosz- szút áll, mert szentségtörően beszennyezik sírját a rabszolgaivadékok. Ali megint megállt. Keze, lába megszűnt dolgozni. Csak nézett, nézett üvegesedé szemmel a távolba, a Piramisok Útjára, amelynek mentén ott a lilásvörös ködön túl vakítófalú úri paloták csillognak, árnyas ligetek közt az egyik oldalon, a másikon pedig sovány kaktuszok, tuhlfák, szétterülő ágbogak közt, vesszőkunyhók, homokba vájt barlangok, vályogviskók között élnek, halnak az övéi. Az urak, az idegenek most ventilátorral hűtött szobában isszák a wiskit, egyiptomi cselédek legyezik őket pálmaággal.,, Felesége meg vékony kezével a gyökerek után kapar a homokban, majd hívja a nagyapa, hogy fogja az éke szarvát, ő meg vállára veszi a hevedert és húzza az ekét a világ legtermékenyebb földjében, amely ötezer év óta csak az uraknak adott kenyeret. Az erősebb Mohamed nem tudhatta, hogy Ali utolsó pillantása arra a csorbult orrú szörnyre, a megfejthetetlen oroszlánemberre, — a Sphinx-re tévedt. Úgy látta, hogy ez a kifürkészhetetlen, félelmetesen vad kőarc dermesztő mosolyával felé fordul. Mintha a sivatag évezredes átka süvítene belőle és az iszonyú sivatagi szél, a khamszin erejével fújna rá, úgy vált el AU holtteste a piramistól., És zuhant, görgött lefelé. Nen is ért le, már inkább húscafathoz, mint emberhez hasonlított. Mohamed már a piramis háromnegyed részénél tartott, mikor ez történt. Arcán bénító rémülettel sietett lefelé. •— Irtózatos keserű könny égette szemét, amint barátja holtteste mellett ellépett. Szemét nem emelte fel Mr. Ha* roldra, aki kényelmetlenül nyúlt pénztárcája után. Elővett 14 piasztert. — Mondd meg neki, hogy nem ment fel egészen a tetejére — fordult oda az idegenve* ze tőhöz, 4
