Szolnok Megyei Néplap, 1954. augusztus (6. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-28 / 203. szám

1954 augusztus 28. SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 3 A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK JOBB MINŐSÉGÉÉRT Fokozódik a harc a selejt ellen a Törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban m A gépállomások, az ái­larr i gazdaságok,' a termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gyakran kifogásolták a mezőgazdasági gépek minőségét az elmúlt esztendők során, még a leg­utóbbi időkben is, és nem ok nél­kül. Egyes gépek nem megfelelő anyagból, nem eléggé gondos mun­kával készültek, idő előtt tönkre­mentek. A mezőgazdaság fejlesztésének nagy feladatai azt a követelményt állították a mezőgazdasági gép­gyárak elé, hogy jobb, tartósabb, szebb kivitelű gépeket készítsenek. A Törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban is fokozott harc indult a gyártmányok jobb minőségéért, a selejt ellen. Ennek eredménye­ként ma már az a helyzet, hogy a munka során adódó selejt csök­kent s jelentősebb kifogás nem me­rült fel a gyár készítményeivel kapcsolatban. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy most már nincsen tennivaló a selejt ellen, a jobb mi­nőségért folytatott harc terén. — A feladat az — így számol be erről Takács József üzem­vezető, — hogy egyre inkább a technológiai utasítások alapján kö­veteljük meg a munkát. Csak így csökkenthetjük tovább a selejtet. Érdemes számbavenni, milyen intézkedésekkel és módszerekkel folyik a harc a gyár egyes üzem­részeiben a selejt ellen, a jó minő­ségű gyártmányokért. m Egy hónappal ezelőtt a ze­tor-kultivátor művelőtagjának he­gesztése során igen sok selejt adó­dott. Többek között Cser Gábor is selejtesen dolgozott. A selejt oka egyrészt a nem megfelelő hegesztő­pálcák használatából, másrészt a felületes munkából adódott. Ez utóbbi volt a nagyobb hiba. Az okozta, hogy a hegesztők csak a mennyiséggel törődtek. Azóta je­lentősen javult a helyzet. A m.-ű- velőtagok hegesztése napi Pro­gramm szerint történik, minden negesztőnek kiadják a munkát s azt fokozottan ellenőrzik. A legérdekesebb az, hogy ezzel a módszerrel nemcsak a selejt csők' kent, hanem emelkedett a munka ’ermelékenysége is. Megelőzőleg ;gy hegesztő egy műszakban 16— !3 művelőtagot készített el. most pedig 20—24-et. A présműhelyben néhány dol­gozó rossz munkaviszonya, fegyel­mezetlensége, gondatlan munkája miatt igen sok Volt a selejt. A ürésszerszámok gyakran eltörtek. Cseh Sándor, Pató István és Czakó Miklós is selejtes kapatartóhüve­lyeket készített. A műhelyben az­óta kiküszöbölték a selejt alapvető ókát. — A fegyelmetlenségben „élenjáróik ellen fegyelmi eljá­rást indítottak, ugyanakkor pedig itt is megszigorították az ellenőr­zést, majd a selejtlehetőségek csök­kentése érdekében a 250 tonnás excenterprés segítségével több mű­veletet összevontak. A tárcsásborona vonókengyele és a szénarendrakó csapágyfelfogó kengyele megelőző­leg három, illetve négy művelettel készült. Ma egy befogással elvég­zik őket a présgépen. így, ha a szerszám és az anyag jó, selejt nem lehet. Az elmúlt hetekben hiba adó­dott a festők munkájában is. Nem volt elegendő és megfelelő minő­ségű festék. Emellett pedig a festő­munkások — ellenőrzés hijján — úgy dolgoztak, amint nekik tet­szett. így történt meg, hogy 71 ló- gereblyét csak azért nem vettek át a gyártól, mert nem voltak rende­sen lefestve. Azóta a festők mun­káját is jobban ellenőrzik s meg­felelő minőségű festéket Is bizto­sítottak munkájukho: A selejtgyártás terén az elmúlt hetek során s ma is. az öntöde viszi el a pálmát. Különösen a II. számú öntöde. Júliustól augusztus második dekádiáig itt, de az I. számú öntödében is fokozatosan növekedett a selejtszázalék. A II. számú öntöde júliusban 11.8 száza­lék selejtett gyártott, az augusz­tusi második dekádban már 24.8 százalékot. Az I. számú öntöde 6.4 százalékról húsz nap alatt 10.9 százalékra „tornázta fel magát.“ Ilyen magas selejtszázalék az ön­tödében még sohasem volt. Ej Éppen tegnapelőtt intéz­kedtek, hogy a II. számú üzemben csökkentsék a formázok számát, mivel a szűk helyen egymást gá­tolták a munkában s ez is oka volt a selejtnek. A főok azonban az öntödékben is a gondatlan munka. Az öntőformákat nem tisz­títják ki kellően s emiatt salakos lesz az öntvény. Megtörténik az is, hogy nem nézik meg. milyen nagy formába öntenek s ha kevés lett az anyag, rádobnak az öntőszek­rényre egy marék homokot, hogy elleplezzék azt, hogy a formát nem tölti ki teljesen a vas. Ezek a hi­bák különösen a forgácsológépekre kerülő öntvényeknél (ékszíjtárcsák, fogaskerekek) növelik a selejtet. Az öntödében is fokozott, sokkal szigorúbb ellenőrzésre van szükség a műszaki vezetők részéről, vala­mint arra, hogy segítsék a mun­kát. Ezen a téren is tettek már lépéseket. A nem megfelelő öntő- szekrényeket folyamatosan cserélik újabbakkal. Van javítanivaló a meo munkájában is. A présüzemben történt meg, hogy Ratkai Rózsi és Földvári Julianna meosok selejtes kapatartóhüvelyeket vettek át, sőt átengedtek 1200 darab szériában gyártott javítható selejtes lóge- reblye küllő-tárcsát is. Az ilyen gondatlan munkát eddig főképpen az okozta, hogy a meosok azért kaptak prémiumot, ha minél ke­vesebb volt a selejt. így aztán a selejtet is átengedték, takargatták a rossz munkát. Az új prémium- rendczer szerint a meosok a jövő­ben a selejt felfedezéséért kapnak jutalmat. Két hónap óta jelentősen javult a MEO munkája. A Zetor-kulti- vátor alkatrészeiről ma már szín­jelzések hirdetik, melyik selejt. A kifogástalan, beszerelhető alkat­részt zölddel, a selejtet pirossal, a javítható selejtet szürkével jelzi a MEO. A tárcsásborona távtartó­hüvelyét és a tárcsákat csak akkor lehet beszerelni, ha a MEO fekete jelzése rajta van. Megtörténik, hogy a MEO által jónak minősített alkatrész hibás. A Zetor-kultivátornál „zöld-selejt“- nek hívják az ilyen alkatrészeket. R. Tóth Ferenc szerelő ezért el­határozta, hogy nem szerel be a Zetor-kultivátorokba hibás alkat­részt, még akkor sem, ha rajta van a MEO zöld jelzése. Állja Is a szavát, külön „zöld-parkot“ létesí­tett, így gyűjti a selejtes alkatré­szeket s visszaadja azokat a MEO- naki .............. i Hasonl óan harcolnak a selejt el­len Kohódi Rezső vezetésével a ló- gereblye-gyártó részleg dolgozói. Innét nem kerül ki olyan gép, amelyben selejtes alkatrész lenne. 00 A mezőgazdasági gépek jobb minőségéért, a selejt csökken­téséért vívott harc csak akkor lesz eredményes a gyárban, ha R. Tóth Ferenc kezdeményezését, a lógeieb- lye-gyártó részleg dolgozóinak gya­korlatát széles mozgalommá fej­lesztik, Ha minden dolgozó útját állja a selejtnek. Ez főleg azért fontos, mert a hivatalosan megál­lapított 1.3 százaléknál a selejt jó val több, hiszen a gyárban folyó rossz anyaggazdálkodás nagy lehe­tőségeket nyújt a selejt eltünteté­sére. Péteri István. Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsa és a földművelésügyi minisz- érium magas kitüntetésben része­sítette megyénk állattenyésztő szakembereit, kiváló állattenyész­tőit. Vedrődi Gusztáv, a Megyei Állattenyésztési Igazgatóság veze­tője a „Szocialista Munkáért Ér­demérem’* kitüntetést kapta. Kiss Imre, a Megyei Állattenyésztési Igazgatóság főállattenyésztője és Stefanovits Pál karcagi törzsállat­tenyésztő a „Kiváló Állattenyésztő” kitüntetésben részesült. Ugyancsak Kiváló Állattenyésztő*’ kitüntetést kapott Kozák Róza, a mezőtúri Pe­A begyűjtési rendelet ki­mondja, hogy azok a dolgozó pa­rasztok, akik augusztus 31-ig ele­get tesznek sertésbeadási kötele­zettségüknek, sertésenként 220 kiló kukoricabeatíósi kedvezményben részesülnek. Megyénkben több ter­melőszövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt élt ezzel a lehetőség­gel, s az elmúlt napokban több­száz sertést adtak át. Nagykörűben például egy nap alatt 35 sertést szállítottak be. Tiszaföldváron 66 hízottsertést és több vágómarhát vettek át a be- gyüjtővállalat emberei. Hiba azon­ban, hogy egyes helyeken nem ké­Rédei Kálmán pontos beadással viszonozta az állam segítségét Tiszafüreden jól ismerik Rédei Kálmán 10 holdas dolgozó parasztot, 9 Gerő Ernő tszcs elnökét. A mun- tában, kötelességteljesitésben évek Vta példát mutat. A szorgalmas munka eredményeként szépen bol- iogul a család. Különösen azóta, mióta a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. A 18 évi cselédsor alatt csak ti­tokban dédelgette azt a gondola­tot: talán sikerül összekuporgatnia egynéhány hold földre valót és a maga gazdája lehet. Hosszú évek ■eltek el, amfg 4 hold úgynevezett nroletár-földet meg tudott vásá­rolni. De ezután sem lett sokkal könnyebb a család élete. — Volt olyan esztendő, amikor azt sem termette meg a föld, amit az árába kellett törleszteniök. Azóta érzi igazán, hogy a maguk gazdája, mióta a párttól, a mun­kásosztálytól a 4 hold föld, mellé 8 hold földet kapott. Azóta új há- 7. t építettek és most az istállót ^övítik, hogy még több jószágot és baromfit nevelhessenek. A 10 hold föld azonban szűknek bizonyult. A kis gazdaságban kisebb a fejlődési lehetőség, mint a szövetkezeti gazdálkodásban. •— Ezért Rédei Kálmán többedmagá- val együtt két esztendővel ezelőtt 1. típusú csoportot alakított. Dolgozó paraszt társai őt válasz­tották meg elnöknek. Mint vezető ’s becsülettel látja el a rá háruló feladatokat és példát mutat a cso- oort tagjainak. Büszke örömmel mutatja a szép zászlót, amit a közsági pártszervezettől és a ta­nácstól kapott jó munkája elisme­réseként. Mióta a termelőcsoportban dol­goznak, sokkal előrébb jutottak. A gépállomás kedvezményesen végzi a talajmunkát. A tiszafüredi gép­állomás traktorai hántolták fel aratás után a tarlót, s az őszi szán­táskor is a gépek végzik el a munka döntő részét. „Igen sokoldalú az a segítség, melyet pártunktól, kormányunktól kapunk — mondotta Rédei Kál­mán. Csak egyet említsek meg: az elmúlt évben nagymértékben csök­kentették beadási kötelezettségün­ket. Kötelességemnek érzem, hogy erőmhöz mérten viszonozzam az állam gondoskodását. Ezért ren­deztem beadási kötelességemet és az adót is. Terményből már csak a kukoricabeadás hiányzik és a napokban adtam át egy hízott ser­tést, ami még hátra volt a köte­lességből. Meg is kaptam a 220 kg kukoricabeadási kedvezményt. A pétisó, amivel a burgonyát és a cukorrépát is megszórtam, megnö­velte a terméskilátásokat. A ré­szemre kimért területen 30—35 m ázsás kukorica, 240 mázsa cukor­répa-termést várok holdanként. — Burgonyából is több lett, mint amennyire számítottam.'. Ebből is beadtam az államnak járó részt. A fiam ingyen tanul az egyetemen, nem szorul a mi segítségünkre. Ál­lamunk biztosítja, hogy mindene meglegyen. Én pedig kötelességem teljesítésével segítem az államot abban, hogy a mi fiainkat, akik elkerültek itthonról, mindennel ellássam — mondotta Rédei Kál­mán. Rédei Kálmán és a temelőcso- port többi tagja most a naprafor­gót szedi, hogy helyére idejében elkészíthessék a magágyat a gabo­nának. Az istállótrágya hordását is megkezdték. Arra törekednek, hogy a következő esztendőben még 'óbban fizessen a gabona és Gerő Ernő termelőcsoport jöve­delme tovább gyarapodjon. A palotást állami gazdaság dolgozói felkészültek a rizsaratásra A palotás! állami gazdaságban is éréshez közledik a gazdaság egyik legfontosabb terménye, a rizs. A korábbi vetésű területekről már leengedték a vizet. A következő hét elején teljesen beérik ez az ér­tékes gabona és hétfőn hozzákez­denek az aratáshoz. A gazdaság dolgozói ezévben is jó eredményeket értek el. A több­ezer holdas öntözött terület lénye­gesen nagyobb termést ad, mint évekkel előbb. A bruzome károk el­lenére 16 mázsás termésátlagra számítanak. A gazdaság az elmúlt évekhez képest sokat gyarapodott. Nemré­gen készült el a korszerű új ebéd lő. az új konyha és az orvos: ren delő. Azonkívül földművesszövet­kezeti boltot is létesítettek a gaz­daságban. Kormánykitüntetést kaptak a kiváló állattenyésztők tőfi tsz, Péntek István, a karcagi Április 4. tsz és Farkas Sándor, az ujszásza Bem tsz tagja. „A mező­gazdaság kiváló dolgozója” kitün­tetésben részesült Kiss Imre kisúj­szállási Dózsa tsz-tag. Tóta Ferenc, a nagykörűi Petőfi tsz tagja. To­vábbá Mezei János, a kunmadaras i Dózsa tsz, id. Kulcsár János, a tö­rökmiklósi Dózsa tsz, Kovács Mik­lós; a tiszafüredi Petőfi tsz, Ró- nyai Károly, az öcsödi Szabadság tsz tagja és Hajós János, a turke- vei Vörös Csillag tsz állattenyész­tési brigádvezetője. Aki e hónap végéig eleget fesz sertésbeadási kötelezettségének, az 220 kg kukoricabeadási kedvezményben részesül szültek fel megfelelően a sertésbe-* adás adminisztrációs munkájára* Tiszaföldváron nem szervezték meg a járlatlevelek helyszíni át­írását és a kötelezettségüket telje-1 sítő gazdáknak nagy távolságra kellett menntök átírás végett al átvevőhelyről a tanácshoz. A hátralévő néhány nap alatt a tanácsok vezetői tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a kötelezettségüket teljesítő dől-1 gozó parasztok munkáját könnyít­sék meg. A begyűjtési terv mi­előbbi teljesítése érdekében fejtse­nek ká széleskörű felvilágosító munkát. A notórius nemteljesítö- ket pedig vonják felelősségre. KeziTék meg a {öldműyesszöve’kezelek a dolgozó parasztok terményeinek bizományi árusíiását A igen földművesszövetkezetek egyik fontos feladata az, hogy a dolgozó parasztoktól felvásárolja a beadási kötelezettség teljesítése után feleslegként mutatkozó termé­nyeket. Ezt a feladatot a földmű­vesszövetkezetek megyénk terüle­tén nem látják el kielégítően. Jel­lemző példája ennek a szolnoki piacon működő néhány földműves­szövetkezeti stand. Ezek áruellá­tása javult valamit, de ma is gyak­ran előfordul, hogy egyes áruféle­ségek hiányoznak, vagy az áru nem friss és minősége sem megfelelő. A tiszaföldvári, tiszakürti, jász- fényszarui és szolnoki földműves­szövetkezeteknek jobban kellene törődniiök standjaik áruellátásával. S ez nemcsak a szabadfelvásár­lás révén lehetséges, hanem bizo­mányi értékesítésen keresztül is. A i'dmű vesszővé tkezet nem veszi meg a dolgozó paraszttól az árut, hanem csak átveszi s méltányos haszonért a mindenkori piaci áron értékesíti. Ez előnyös a termelőszö­vetkezeteknek és az egyénileg dől- vált formáját. gozó parasztoknak, hiszen nem kell munkaidőt tölteniök az árusítással. Ha a bizományi árusítást jól szervezik meg, igen szép eredmé­nyeket lehet vele elérni a jobb áruellátás érdekében. A fegyvemeki földművesszövetkezet Tamási Jó­zsef dolgozó paraszttól két ízben összesein nyolc és fél mázsa sárga­barackot vett át és értékesítetta bizományi áruként a szolnoki pia­con. A köteleki földművesszövet­kezet hetenként két-két mázsa zöld­paprikát és paradicsomot, vala­mint egyéb zöldárut vesz át bizo­mányi áruként a nagykörűi Petőfi termelőszövetkezettől. A nagykörűi földművesszövetfcezet Sós Károly dolgozó paraszt 200 mázsa zöld­paprikáját adta el a szolnoki pia­con, Foglalkozzanak a földművesszö­vetkezetek a bizományi árusítással s kedveltessék meg a dolgozó pa­rasztokkal, a termelőszövetkeze­tekkel a termények piaci értékesí­tésének ezt az új, nagyszerűen be­A mezővédő erdősávok szerepének bemufatása a mezőgazdasági kiállításon Népgazdaságunk egyik legfonto­sabb célkitűzése mezőgazdaságunk­nak a tudomány és a technika se­gítségével való fejlesztése. Ebben siet segítségül az erdőgazdaság a mezőgazdaságnak. Az erdőgazdasá­gok célja manapság már nem ki­zárólagosan a faanyagtermelés, ha­nem a megfelelő fásítási módsze­rekkel, a mezőgazdasági termelés­nek az éghajlat szélsőségei ellen való megvédése, a termelékenység fokozása. Ezt a célt szolgálja a me­zővédő erdősávok létesítése. A mezővédő erdősávokkal kö­rülvett földeken a szél sebes­sége a nyilt területekhez ké­pest 30—40 százalékkal csök­ken. Kisebb a nedvesség párol­gása és magasabb a levegő nedvessége. Megyénk termelőszövetkezetei­ben, különösen a szövetkezeti vá­rosok erdősávjaiban igen szépen fejlődnek a néhány évvel ezelőtt ültetett facsemeték. Különösen ott, ahol a szövetkezet vezetősége gon­doskodott az erdősávok megfelelő ápolásáról. Egyes helyeken cukor- és ta­karmányrépát vagy konyhaker­tészeti veteményeket termel­tek ezeken a területeken nagy sikerrel. Ennek kettős haszna volt. Egyrészt az erdősávok terüle­tét is kihasználták mezőgazdasági termelésre, másrészt a vetemények kapálásával egyidőben az erdősá­vok gondozása is megtörtént. Figyelembe kell venni azt is, hogy az erdősávokból évek múltán, a megfelelő utánpótlás, csemete- ülltetés mellett, faanyag nyerhető. Azonkívül a nagykiterjedésű erdő­sáv megváltoztatja a környék ar­culatát, éghajlatát Is. A mezővédő erdősávok fontossá­gát a mezőgazdasági kiállításon a ceglédi legeltetési bizottság és a ceglédi „Előre a béliéért“ termelő- szövetkezet fásítási eredményeivel együtt bemutatja az erdészet. A Jászberényi állami méntelep is résztvesz a Mezőgazdasági Kiállításon A jászberényi állami méntelep nagy szerepet játszik Szolnok és Pest megye lótenyésztésében. A két megyében lévő mének túlnyo­mó többségükben a jászberényi rr éntelep lovaitól származnak. A Méntelep dolgozói az Országos Me­zőgazdasági Kiállításra egy ötös- és egy kettes fogatot készítenek elő. Az ötös fogatban nagykunsági táj­fajta jellegű, sötét pej lovakat, a kettes fogatban pedig tiszazugi táj­fajta lovakat láthatnak majd a ki­állítás résztvevői. A lovakat Ma­gyar Imre, többszörös lovasbajnok vezetésével rendszeresen edzik. Lo­vas sportkörük az elmúlt évben 22 lóval, különféle lovasversenyen vett részt és 49 dijat nyert. A méncsikókat mielőtt a tenyész­tésbe fognák, állhatósági próbák­nak vetik alá. Felnyergelve 25 ki­lométert kell két órahosszán belül megtenniük terepen és akadály- pályán. — Utána egy kilométeres gyorsasági versenyen kell bebizo- nyítaniok állóképességüket. A ki­állításra készülő ötös- és kettes­fogat lovait ezenfelül naponta más­fél-, két órán át járatják a gya­korló-kocsi előtt és szoktatják a forgalorr boz. *— A jászberényi járókelők gyakran gyönyörködhet­nek a színben, nagyságban teljesen -gyöntetű lovak felvonulásában.

Next

/
Thumbnails
Contents