Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-25 / 175. szám
[a megyei pártbizottság és a megyei TANÁCS LAPJA 1 VI. évfolyam, 175. szám * Ara ->0 fillér 1954 július 25., vasárnap (------------------ X MA I SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Akik a genii győzelmet kivívták (2. o.) Gyors betakarítással, csépléssel, az államiránti köte-i lezettség teljesítésével segítjük a kormányprogramm megvalósulását (3. o.) Jász-Kun Kakas Kínai sportolók Szolnokon (4. o.) I --------Gy ors behordással, gondos csépléssel mindnyájunk kenyeréért! így készült fel a cséplésre a kunhegyest gépállomás A kunhegyes! gépállomás traktorosai hétfőn reggel teljes erővel megkezdik a cséplést. Most mindennél jobban kell igyekez- niök, hiszen az aratás ideje eltolódott s mintegy 10 nappal késik a cséplés is. Másrészt a dolgozó parasztok napról-napra keresik fel a gépállomás vezetőit és sürgetik a nagy munka megkezdését. Süveges Sándor idős > kunhegyesi gazd^kodó pénteken volt a gépállomás igazgatójánál. A cséplés felől érdeklődött. Ahogy mondta, szeretné, ha gabonája most már nem keresztekben, hanem a kamrában lenne. Süveges gazda menőiéiben volt már, amikor megjegyezte: „Kukoricám alá géppel szántottam, de meg is látszik. Dömötör Sándor szomszédom kukoricája majd fél méterrel alacsonyabb, mint az enyém, ő ugyanis csak fogattal szántott. Jók a gépek. Jő lenne, ha cséplés idején sem történne hiba,’* Igen, a dolgozó parasztok jó, gyors és gondos munkát várnak most is a gépállomásiaktól. Joggal, mert már megszokták: mióta a pért és az állam gépeket küldött, — amióta gépállomás van Kunhegyesen, —' a búza még egyszer sem csírázott ki az asztagban, Terményük legkésőbb augusztus 20-ig a padlásra, vagy a magtárba került. Tavaly is augusztus 14-ig elcsépeltek minden szem gabonát. A kunhegyesi dolgozóparasztok- nak most sincs okuk aggódásra. Minden a hordáson múlik, mert a gépállomás dolgozói felkészültek a cséplésre. A gépeket kijavították, üzemanyagról gondoskodtak. A legjobban elhasználódó szalmarázó és dofocsapágyakból megfelelő készletük van. Rostákból és szíjakból sincs hiány. A cséplés idején általában kevés a darálnivaló. A darálással megbízott gépállomási dolgozó nappal pihen, éjjel pedig az este behozott cséplőgép-meghajtószíjakat 'javítja. A munkaerő valamennyi gépihez biztosítva van. Idejében leszerződtették a cséplőgép munkásokat. — A gépállomás vezetőinek dicséretére legyen mondva, az előírt intézkedések mellett, sok olyan dologra is gondoltak, amely biztosítja, hogy a közel 9000 hold kalászos cséplése során ne legyen zökkenő. Megfelelően megszervezték^ a műszaki ellenőrzést. A cséplőgépek rajonírozási tervének elkészítésével egyidőben meghatározták, hogy a szerelők hol, melyik részen végeznek állandó ellenőrzést. A műszaki hibák ellenőrzésére többéves tapasztalataikat is felhasználták. A cséplőgéppel általában az üzemeltetés első öt-hat órájában történik a legtöbb hiba. Az idén azonban ezt olyan módon előzik meg, hogy a gépek bejáratását a főgépésznek és a gépállomás többi műszaki szakemberének személyes felügyelete alatt végzik. A* alapos műszaki ellenőrzés sem pótolhatja a cséplőgépek felelős vezetőinek szakmai képzettségét. Ezért a felelős vezetők kÍ7 jelölése körültekintően történt. Imre Gábor, Bibók Ferenc, Pon- grácz István sztahanovisták, id. Balogh Ferenc, Apostol Sándor tíz-tizenkét éves szakmai gyakorlattal rendelkezők, a gépek felelős vezetői. A gépállomás központjától távol levő szérűkbe pedig Kovács Ferenc, Jákó Pál, Kovács József műhelyszerelők mennek. Olyan emberek, akik teljesen urai a gépnek. Fridrich István sztahanovista traktoros DISZ fiatal az idén csépel először önállóan. Öt a gépállomáshoz közel, egy jó cséplési szakember szomszédságába osztották, hogy az esetleg szükséges segítség mindig kéznél legyen. A gépállomás 24 cséplőjével Kunhegyes és Tomajmonostora határában 639 vagon gabonát kell elcsépelni. Felkészülésük minden elismerést megérdemel. A dolgozók, a traktoristák ezzel a felkészültséggel augusztus 20-ig végezhetnek a csépléssel. A jó műszak lelőkészítés mellett a fő hangsúly az embereken van. Lelkesedésüktől, munkafegyelmüktől függ, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket hogyan használják ki. A gépállomás pártszervezete azért — szoros együttműködésben a községi párt-végrehajtóbizottsággal — már jóelőre gondolt a népnevelőhálózat megszervezésére a cséplőcsapatoknál. Nemcsak a szervezeti kérdéseket igyekeztek megoldani, hanem hasznos agitációs érvekkel is ellátták a népnevelőket. Azt akarják, hogy a kormányprogramm valóraváltá- sának, az ország érdekének megmutatásával együtt az egyéni érdek is serkentse a dolgozókat. Cséplés idején különösen megvan a haszna a jó munkának. Vegyünk egy példát. Tavaly a traktorosok cséplés idején csak pénzt kaptak. Kenyérfejadagjukat úgy kellett megvenniük .Az idén a gépkezelők — ha a gép 12 órát dolgozik, és ezalatt az idő alatt teljesíti a normát — négy munkaegységet szereznek naponta. Erre 8 kiló búzát és 44 forint készpénzt kapnak. A gépkezelők epvéni érdeke Is megköveteli tehát, hogy a cséplőmunkások pihenőidejében gondosan nézzék át a gép minden részét, igyekezzenek megelőzni az üzemzavart. A cséplő- munkások is megtalálják számításaikat. 54 collos gépnél például — mert ezek vannak többségben a gépállomáson — 135 mázsás normateljesítés mellett 44 kiló búzát keres naponta egy-egy cséplőmunkás. Igen jó kereset ez, ha figyelembe vesszük, hogy a búza szabadpiaci ána 2—300 Ft körül mozog. Mindezt elérhetik, egyedül a norma teljesítésével. A tavalyi példák viszont az igazolják, hogy a napi előirányzatot magasan túl lehet szárnyalni. Akkor természetesen növekszik a napi kereset is. A múlt évben például Rózsa Gyula cséplőcsapata átlag 122, Balogh Fe- rencné pedig 123 százalékra teljesítette tervét a cséplési idény alatt. Több olyan hét volt, amikor 3—3.70 mázsa terményt kapott egy-egy cséplőmunkás heti normája ellenértékeként. Megvan tehát az érteimé annak, hogy minél előbb, minél nagyobb mennyiségben gabonát csépeljenek el. A népnevelők mellett erre kell buzdítani a dolgozókat a gépállomás vezetőinek is, annál is inkább, mert a páirttitkár elvtárs iskolán van, s így a pártvezetőségre nagyobb feladat hárul. Suszter Zsig- mond elvtársnak, a gépállomás 'gazgatójának is fel kell számolni azt az „óvatos“ tervezgetést, hogy augusztus 28-ra végeznek a csépléssel, mert „hátha eső is lesz közben.“ Éppen az időjárás szeszélyeire számítva kell most mindjárt a cséplés idején meggyorsítani a munkát, hogy mielőbb befejezve, hozzáláthassanak az őszi termény- betakarításhoz. talaj előkészítéshez. A népnevelőknek azonban nemcsak a traktorosokkal, és cséplőmunkásokkal kell foglalkozniok, hanem a csépeltető gazdákkal is, hiszen ilyenkor közvetlen kapcsolatba kerülnek úgyszólván valamennyi dolgozó paraszttal, míg szántás-vetés idején többnyire csak azokkal, akik nem rendelkeznek fogaterőkkel. Ezt az alkalmat is használják fel arra, hogy figyelmeztessék őket: az ál’amiránti kötelezettség gépalól való teljesítése becsületbeli kötelesség mindenkinek. A beadási kötelezettség törvény, s ha teljesítésével késlekednek, tíz százalékkal felemelik a beadandó mennyiséget. A kötelezettségüket a géptől teljesítők ezzel szemben gyorsbeadási prémiumban részesülnek. A* Imént felsoroltak alapján — a versenynyilvánosság, a sajtó, a röpgyűlések, s az agitáció valamennyi formájának felhasználásával . — szívre, észre egyaránt hatva gyorsítsák meg a jövő héten valamennyi helyen meginduló cséplést. Szekulity Péter, Simon Béla. A Meg <ei Tanács Véqrehaitó- bizottsága és a Megyei Begyűjtési Hivatal közleménye Megyénk területén mindenfelé megkezdődött a gabona cséplése, s a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyénileg dolgozó parasztok közül egyre többen tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. Idáig 600 vagon gabonát szállítottak be az állami be- gyüjtőhelyekre, s ezért az átvételi áron felül összesen 30 ezer forint gyorsbeadási jutalomban részesültek. A Megyei Tanács Végrehajtó- bizottsága és a Megyei Begyűjtési Hivatal megdicsérj a mezőtúri Sallai, a rákóczifalvaí Béke és a kengyeli Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagjait, mivel egészévi kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüknek eleget tettek, s ezzel jó példát mutattak a hazafias kötelesség teljesítésében. Elismerésben részesíti a jászberényi, kunmártoni és a törökmiklósi járás, Karcag, Mezőtúr és Fegyvernek termelő- szövetkezet tagjait, — egyénileg dolgozó parasztjait, valamint a bánhalmi, palotási és tiszaigari állami gazdaság dolgozóit, mivel az elmúlt héten a legtöbb gabonát adták a hazának. Az élenjárók példája lelkesítse megyénk többi termelőszövetkezetének tagjait, az állami gazdaságok dolgozóit és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy valamennyien mielőbb teljesítsék államiránti kötelezttségüket és az augusztus 1-ig beadott gobona után részesülhessenek a mázsánként! 3 forintos gyorsbeadási jutalomban. liszaörvényen július 26-ára. minden gabonát behordanak Tiszaörvény község tsz tagjai és az egyénileg dolgozó parasztod napokkal előbb büszkén jelentették, hogy befejezték kalászosaik aratását. Azóta sem pihentek meg a szorgos kezek, hisz a gabona be- hordása, cséplése és a többi nyárimunka idejében való elvégzése épp olyan fontos, mint az aratás volt. A tiszaörvényi Dózsa tsz tagjai végeztek elsőnek az aratással. Nem ..V.ekedte'k a hordással, csépléssel sem, s az első .gabonát a hazának adták. A Dózsa tsz tagjai július 22-én 100 százalékig eleget tettek kenyérgabona-beadásuknak. A jó gazda gondosságé -1 végzik a tarlóhántást is, hogy megteremtsék a jövőévi nagyobb termelés előfeltételét. Másodvetési tervüket rövidesen teljesítik, s így biztosítják állataik részére a bőséges takarmányt. Az egyénileg dolgozó paraszté is követik a tsz tagok példáját. A párttagok, tanácstag . élenjárnak a hordásban, cscplésben. Ambrus József párttitkár gabonáját asztagba rakta és a cséplőgépet várja. A személyes példamutatás mellett a felvilágosító munkát sem hanyagolja el a pártvezetőség. Ifj. Tasi Dezső párttag élenjárt az aratásban, hordási n és teljesítette pártmegbízatását is. — Megszervezte, hogy az Üjtelepesi utcában, ahol ő is lakik, minden dolgozó paraszt idejében elvégezze a hordást. Csütörtökre már mindenkinek asztagban volt a gabonája. A hordásban élenjáró dolgozó parasztok a beadásban is példát akarnak mutatni. Egyre többen követik Tóth István és Várkonyi József dolgozó parasztokat, akik állam iránti kötelezettségüknek már 100 százalékig eleget tettek. A községben elért eredmények nem függetlenek a tanácstagok személyes példamutatásától, munkában való helytállásától. Mikula András, Deák Ferenc, Mihalcsik János, Csesznok György és a többi tanácstag gabonája már asztagba rakva várja a cséplés megkezdését. Elvégezték a tarlóhántást és másodvetést is. A község dolgozó parasztjai ígéretet tettek arra, hogy július 20-ra nem lesz egyetlenegy kereszt sem a tarlón. Asztagba rakják gabonáikat, hogy a c-ép- lés zavartalan menetét biztosítsák, fi TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT, AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT Javulás mutatkozik as Aprítógépgyár termelékenységében Fontos kérdés az Aprítógépgyár életében is a termelékenység alakulása. Nagymértékben függ ettől a tervteljesítés s még ennél is jobban a termelés érdekében hozott áldozatok, az önköltség aránya. Kétségtelen, a gyenge műszaki szervezettség kiütközik a termelékenység vizsgálatánál is. Az egyik legjobb üzemrészben, a lemezlaka- tosműhelyben is sok szó esik erről. Szelei elvtárssal, a jónevű letnezla- katcsbrigád vezetőjével és Fehér K. István lakatossal is beszélgettünk erről többek között. A műhelybe leadott rajzok sokszor komoly szerkesztési hibákat rejlenek magukban, s azt még a legjobb szakmunkásoktól sem lehet elvárni, hogy a szerkesztő mérnököt korrigálják. A Gömöri brigádnak kiadott rajz szerint pl. egyik gépnél a merevítőbordáknak a levegőbe kellett volna lógniok. Szelei elvtár- sék elrrondják, hogy az egyik gép alapkeret összeállításánál a ledara- bolt részeket nem tudták összeállítani a rajz szerint, hiába is igyekeztek. „Az is előfordult — fűzi hozzá Fehér K. István, — hogy haza kellett menni, míg a szerkesztési hibát orvosolják“’. Ezek a hibák károsan befolyásolják a munkások termelési kedvét s akadályozzák a termelékenység növelését. Meg kell mondanunk azt is, hogy erről nem mindenben az üzem szerkesztőmémö- kei tehetnek, hanem a konstrukciók eredeti összeállítói. A hibák ellenére is igyekeznek jó munkát végezni a lemezlakatosok. A Szelei brigád pl. az elmúlt hónapi 96 százalékos teljesítémény helyett 125—130 százalék körül teljesít ebben a hónapban. Velük együtt az egész műhelyrész szépen „feljött“’ s ez nem kis mértékben a kiváló szervező és szakén bér hírében álló művezető érdeme. Hátráltatja a termelékenység emelkedését a rendszertelen anyag- ellátás miatti gyakori tervváltozás (egy dekádban többször is előfordul ez). Mindig azt a gyártmányt kell előrehozni, amihez éppen anyag van. Érdekes, hogy a termelékenység mutatószámai mindezek ellenére növekvő tendenciát mutatnak az utóbbi hónapokban, éppen ellen tétben a tervteljesítéssel. Az „egy főre eső termelés“ napokra számított értéke pl. áprilisban volt a legmélyebb szinten, mikor a tervteljesítés csökkent, az egy főre eső termelés naponként többszáz forinttal növekedett. A két tényezőnek: a tervteljesí tésnek és a termelékenységnek — ha grafikusan ábrázolnánk — közel párhuzamosak képét kellene adni. Hogy ez nem így van, nem számítási hiba okozza. Ellenkezőleg. Gondosan készített s jól „kimunkált adatokat’“ nyújt a tervosztály. A magyarázat az, hogy április óta a produktív létszám állandóan fogyott ennek ellenére a teljes termelési érték közel állandó szinten maradt, A termelékenység emelkedése jelentős lépés az önköltségcsökkentésében, azonban ez nem minden. Csak automatikusan vonja maga után a költségcsökkentést. Az operatív intézkedésekhez, az önköltségcsökkentés tudatos megszervezéséhez jobban igénybe kellene venni a műszaki vezetőségnek a számviteli segítségét, mert így minden jóakarat ellenére is kormány- talan hajót vezet. Egy fontos lépés volna ehhez, a kalkuláció. Addig nem lehet komolyan gondolni egy üzemben sem szervezett önköltség csökkentésre, míg a műszaki vezetők nem tudják mennyibe kerül egy gép előállítása a gyárban és mennyibe kellett volna kerülnie. Márpedig az Aprítógépgyárban nem tudják ezt a műszakiak. A lehetőség pedig meg volna erre, vagy legalábbis meg lehetne teremteni. Az utókalkulációs osztály dolgozói lelkiismeretes, preciz munkát végeznek s a harcnak. körülményektől függően aránylag rövid idő alatt kiszámítják, menynyibe kerül egy gép önköltségi előállítási költsége. Erre azonban az üzemen belül úgylátszik senki sem kíváncsi. Az osztályvezető és a csoportvezető véleménye szerint senki sem használja fel az általuk kiszámított árakat, adatokat az üzemben. Ez arra mutat, hogy a műszaki és a gazdasági vezetés két különálló dolog az üzemben, nincs összhang s egyik sem nagyon törődik azzal, hogy mit csinál a másik. Az utókalkulációs osztály teljes létszámban s az üzemkönyvelés egy része csupán azért dolgozik ezakszerint, hogy irattárba kerüljenek az általuk végzett munka eredményei. Nem hagyhatjuk szó nélkül a számvitel szervezési hibáit sem. Az utókalkuláció számszakilag bármennyire is preciz — tartalmilag nem lehet pontos addig, míg a raktárviszonyokat nem rendezik. Előfordul, hogy a műhelyek anyagutalvány nélkül viszik el és dolgozzák be az anyagokat. így megtörtént az is, hogy papírforma szerint anyagnélkül készült el egy gép — ugyanakkor a másikhoz dupla mennyiségű anyagot használtak fel. Hiányos az előkalkuláció is —• (mjndössze egy ember végzi ezt). A műszak nem adja meg az anyag- norrrákat (bár belekezdtek ebbe a munkába)_ s így a felhasználható anyagokról és a ténylegesen felhasznált anyagról nem tudnak képet adni, nem tudják megállapítani, hogy hol prédálják, vagy hol takarítanak meg anyagot. Mindezeken rövidesen változtatni kell s az önelszámoló egységek munkájának szervezettebbé tétele után rá kell térni az úgynevezett műhelyelszámolás rendszerére. —< mely az egyedül eredményes módszer a számvitel adatainak operatív felhasználására — nélkülözhetetlen követelménye a szervezett munka megteremtésének, az önköltségek t csökkentéséért vívott Palatínus István.
