Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-22 / 172. szám
4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 július 22. A TERMÉSZET NAGY TÖRVÉNYE A TERMfiSZETMENj sehol sincs teljes, abszolút nyugalom. Világunkban mindig keletkezik, születik, letűnik, elhal valami. Egyes szervezetek, testek, tárgyak eltűnnek s újak bukkannak fel. Cigarettát szívok. Pár perc és semmi sem marad a dohányból. Semmi, egy kis hamun s a levegőben elosztó könnyű kékes füstön kívül. Vagy a kis magból a virágcserépben nagy növény fejlődik ki s a cserépbe tett föld súlya csaknem változatlan marad. A növényt felépítő anyagok szinte mintha csak a semmiből keletkeztek volna. Az anyag eltűnésének és megjelenésének ezekben a módjaiban nincs semmi csodálatos. A valóságban nem se.nmisül meg az anyag és nem is keletkezhet a semmiből, csak átalakul. A materialista filozófusok már több mint két évezrede kimondták, hogy a természetben nem vész el semmi. Ugyanezt az állítást megismételték később a XVL és XVII. század tudósai is, de kísérletekkel nem támasztották alá feltevésüket. Elsőnek Lomonoszov, a nagy orosz tudós bizonyította kísérlettekkel ezt a tételt. A nagy materialista tudósnak szilárd meggyőződése volt, hogy az anyag nem semmisülhet meg. A különböző anyagok mindenféle változásainál, mindenféle vegyiköl- csön hatásánál (reakciónál) — amikor egyszerű testek bonyolultabbakká egyesülnek, vagy a bonyo- lt lt anyagok kémiai elemeikre bomlanak, — a reakcióban résztvevő anyagrészecskék összege változatlan marad. Ha pedig minden anyag súlya változatlan marad — vélte Lomonoszov, — akkor az anyag összsúlyának is változatlannak kell maradnia minden esetben. visszAEivn.Éreztet | Boyle XVII. századbeli angol tudós kísérletére, amely a hevített vas súly- változásait volt hivatott meghatározni. A kísérlet lefolyása a következő volt. Boyle üvegretort_ba* vasdarabkákat tett, beforrasztotta a re- torta szűk nyakát és megmérte az edényt, majd tűz felett melegítette. Két óra múlva levette a retortát a lángról, letörte beforrasztott nyakát és lehűlés után megmérte az edényt. Azt tapasztalta, hogy a vasat salak fedi és súlya megnövekedett. Ezt a jelennséget Boyle azzal magyarázta, hogy az edénybe az üvegen keresztül egy bizonyos „tűz- enyag’“ parányi részecskéi hatoltak be, egyesültek a fémmel és ezért növekedett meg annak súlya. Boyle és Lomonoszov idejében igyanis a tudósok gyakran folyamodtak különféle titokzatos, megfoghatatlan „anyagok“ segítségéhez az érthetetlen jelenségek meg- m agyarázására. LOMONOSZOV | nem ismerte el a titokzatos „tű-.myag“ létezését. * Retorta — különleges formájú üveg- tdény, hosszú görbe nyakkal. Megismételte Boyle kísérletét a be- forrasztott retortában hevített vassal. Lomonoszov azonban nem törte le a beforrasztott retorta nyakát hűtés és mérés előtt. S végül kiderült, hogy Boyle-nak nem volt igaza. „Kísérleteim — írta naplójában — megmutatták, hogy Robert Boyle véleménye téves. A légmentesen elzárt retorta és a benne hevített fém együttes súlya ugyanis változatlan maradt.-' — Eszerint a retortába nem hatolt be semmiféle „tüzelőanyag.“ De miért növekedett meg mégis az összsúly Boyle kísérleténél, mikor a retortát mérés előtt kinyitották? Lomonoszov feltételezte, hogy azért, mert a fém levegőt nyelt el. Ma már tudjuk, hogy a fém izzás esetén oxidálódik, vagyis oxigénnel egyesül. Boyle kísérleténél a fém a zárt retortában lévő levegőből oxigént vett fel. Súlya pontosan annyival nőtt, amennyivel csökkent a retortában lévő levegő súlya. A reakcióban résztvevő . anyagok együttes súlya azonban nem változott. De amikor Boyle kinyitotta a retortát s a fém által elnyelt levegő helyébe külső levegő tódult, megnövekedett a retorta súlya. Ezt a súlynövekedést tulajdonította Boyle a rejtélyes „tűz- anyagnak.“ Lomonoszov, a nagy orosz tudós ilyenformán elsőnek fedte az anyag fennmaradásának törvényét, vrgy más néven a tömeg megmaradásának törvényét. A materialista filozófia azt tanítja, hogy nemcsak az anyag marad meg, hanem a mozgás is. A mozgás az anyag elidegeníthe- *■ *,<vn üilaldonséga. | \ MO^GAs] az anyag létezési módja. Nincs és nem is lehet anyag mozgás nélkül, mint ahogy nincs és nem is lehet mozgás anyag nélkül. A mechanikai mozgáson — a testek helyzetváltoztatásán — kívül a mozgás sok egyéb formáját ismerjük. A villamosság és a mágnesesség is ilyen. Mindezek egyszerű mozgási formák, amelyeket a fizika tanulmányoz. Az anyag mozgásának azonban vannak bonyolultabb formái is. Ilyen például a gondolkozás. A mozgás egyszerű formái mérhetők s az energiát tekintik a mozgás mértékének. Ha egy test munkát tud végezni, ez azt jelenti, hogy valamiféle energiakészlete van. Energiája van példul a mozgó levegőnek, — a szélnek. Mozgásba hozza a szélmotort s így az munkát végez. Nagy energiakészletet rejt a mozgó víz is. ____________ | A TUDOMÁNY az anyag megmaradásának törvényéhez hasonlóan felállította az energia megmaradásának és átalakulásának törvényét is. A törvény lényege az. hogy az energia semmiféle természeti folyamatban nem vész el és nem keletkezik a semmiből. Csupán alakot változtat. Minden működő gépben energia alakul át. Amikor például szenet égetünk egy gőzkazánban, a szénben fejlődő energia végső fokon mechanikai energiává alakul át, amely különböző gépeket hoz mozgásba. Más esetben a mechanikai energia részben hőenergiává alakul át. Ha például egy alkatrészt esztergálunk, a súrlódástól felmelegszik mind az alkatrész, mint a kés. A zuhogó víz energiája kezdetben mechanikai, majd villamos- energiává alakul át. Az energia megmaradásának és átalakulásának törvénye szintén régi eredetű. Általános formában már igen régen kimondták a mozgás megmaradásának elvét. Lomonoszov ennek a kérdésnek a megoldásában is fontos szerepet játszott. Barátjának, L. Eiler akadémikusnak a következőket írta 1748-ban: ,.A természetben bekövetkező változások ... olyképpen mennek végbe — írta, — hogy amennyivel megszaporodik az egyik anyag, annyival fogyatkozik a másik. Amennyi anyag hozzáadódik az egyik testhez, annyival kevesebb anyag marad a másik testben. Ez a természeti törvény olyannyira általános érvényű, hogy a mozgás szabályaira is kiterjed. Egy test, amelyet egy másik test lökéssel mozgásba hoz, annyit veszít mozgásából, amennyit hozzáad a másik test mozgásához." Lomonoszov tanítását igazolta a tudomány fejlődése. AZ UTÖBBI | években ugyan, amikor a fizikusok behatoltak az atomok világába, az idealista tudósok bizonyítani akarták, hogy az atomokon belül nem érvényes az energia megmaradásának törvénye, sőt azt a reakciós „elméletet1* is terjesztették, hogy a világegyetem fokozatosan keletkezett, „teremtődött meg" s ilyenformán most is teremtődik anyag a semmiből. Mondani is felesleges, hogy az idealisták, a tudatlanok, vagy egyszerűen megvásárolt tollnokok efféle kísérletei nem számíthatnak sikerre. Az anyag és a mozgás megsem- misíthetetlenségéről szóló tanítás, amelyet a tudomány egész fejlődése igazolt, abszolút természeti törvény. Az anyag és az anyag mozgása örök. (Rövidített fordítás.) B. Szpasszkij, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa. 'Jöoqyan keletkezik a nij/iri zioaíat ? Az idei nyár az ország több vidékén bőséges csapadékot hozott. Többfelé volt pusztító méretű felhőszakadás is, amely sok kárt okozott. Ezek a pusztító zivatarok június elsejével kezdődtek. E napon az Országos Meteorológiai Intézet budai észlelő patkjában 78 milliméter csapadékot mértek. Az esővíz tehát csaknem nyolc centiméter vastagon fedte volna a talajt, ha nem folyik le, vagyis minden négyzetméterre 78 liter víz zúdult. A zivataros időjárás azután az ország egyéb részeire is átterjedt. Bácsalmáson 82, Tiszakécskén 55 milliméter eső hullott. De hasonló méretű záporesőket, zivatarokat észleltek egész júniusban. Ha ezeket a csapadékjelentéseket ösz- szehasonlítjuk a több évtizedes tapasztalatokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy a júniusban lehullott csapadék jóval meghaladja az átlagot. Többfelé 200— 250 milliméter felett volt a havi csapadékmennyiség, ami háromszorosan-négy- szeresen felülmúlja az átlagos értékeket. Az ilyen nagy esők meglehetősen ritkán, tíz-húszévenként egyszer fordulnak elő. Jogos tehát az érdeklődés, mi okozza ezeket a rendkívüli méretű felhőszakadásokat, zivatarokat. Mielőtt a kérdésre felelnénk, szükséges vázolnunk hazánk, illetve Európa időjárásának és éghajlatának néhány vonását.-Amikor a hideg. él me.’eg. leoegő találkozik Nagyobb mennyiségű csapadék mindenkor a vízpárákban bővelkedő melegebb, valamint a hidegebb légtömegek találkozásakor keletkezik. Ha a melegebb, könnyebb levegő siklik feá hidegebb légpárnára, akkor ez országos kiterjedésű, de viszonylag csendes, tartós esőt, vagy havazást idéz elő — főleg ősszel és télen. Ha viszont a felforrósodott szárazföldi levegő alá betörnek a hidegebb, súlyosabb óceáni légtömegek, akkor ennek csapadéka záporos, zivataros. Ez okozza a felhőszakadásokat is. A zivatarok, felhőszakadások mértéke egyrészt a találkozó légtömegek hőmérsékletkülönbségétől függ, másrészt pedig páratartalmuktól. Minél nagyobb közöttük a hőmérséklet-különbség, annál hevesebbek a zivatarok. Választ kell azonban adni arra a kérdésre is, hogyan keletkezik a szárazföldi és a tengeri levegő között a hőmérsékletkülönbség. Köztudomású, hogy a levegőt a nap sugárzó hője melegíti a föld felszínének közvetítésével. A szárazföld talaját ugyanolyan mértékű napsugárzás jobban felmelegíti, mint az óceánok vizét. A hőmérséklet-különbséget még növeli, hogy az óceánok éghajlata általában sokkal felhősebb, mint a szárazföldé. Télen fordított a helyzet. Kevés napsugár éri földünket és inkább a talaj kisugárzása befolyásolja a levegő hőmérsékletét. A szárazföld ilyenkor sokkal több hőt sugároz a világűrbe, mint a tengerek. Ez utóbbiak felett ugyanis több a felhő, ami akadályozza a kisugárzást. Me dar d napja él a tudomány. Télen tehát az óceánok felett van melegebb és a szárazföld belsejében uralkodik a hideg. Tavasszal a hőmérsékletkülönbség fokozatosan eltűnik, majd a tengerek válnak hűvösebbé. A hőmérsékletkülönbség fokozódásával a levegő egyensúlya csakhamar felbomlik és a hűvös óceáni levegő egyre mélyebben tör a szárazföld belseje felé. Ez a természeti jelenség rendszerint május végén, június elején indul meg, amit népünk a medárdnapi időjárási szabályban rögzített. (A negyven napi esőből persze csak annyi az igaz, hogy júniusban, júliusban gyakran lehet zápor, zivatar.) A tengeri légtömegek beáramlása azután fokozatosan veszít erejéből. Agusz- tusra már a tenger hőmérséklete is eléri maximumát, a szárazföldi viszont július közepe után már hűlni kezd. Az imént leírt jelenséget eucázial monszunnak szokták nevezni az indiai monszun-esők mintájára. Erőssége attól függ, hogy milyen mértékű volt májusban a szárazföld belsejének felmelegedése. Minél nagyobbarányú volt, annál gyakoribb a hűvös tengeri légtömegek beáramlása a szárazföldre, tehát a nyár eleje gazdag zivatarokban, felhőszakadásokban. így volt ez az idén, de már tavaly júniusban is. Ezelőtt viszont csak 1948 és 1949 nyarán volt hasonló bőségű nyári esőzés, azt megelőzően pedig csak a 40-es évek elején. ^Jgg txédekezzünk a oiLtánt ellen. A felhőszakadások kártételeit sok helyütt a villámcsapások is súlyosbították. A hideg és meleg légtömegek találkozásakor a levegő vízpáratartalma összesűrűsödik, s még az eső előtt hatalmas méretű gomolyfelhők képződnek. Ezek lesötétítik az eget, majd hamarosan vil- lámlani-mennydörögni kezd. A villámlást az esőcseppekben felhalmozódott villamosság idézi elő. A felhőzet egyik részében a pozitív töltésű villamosság, a másik részében a negatív villamosság gyűlik össze. Két felhő között, illetve a felhő és a föld között elektromos kisülés jöhet létre. Ez a villám, amely gyújt, rombol, esetleg embert is öl. Az épületekben villámhárítóval védekezünk ellene. A szabadban pedig úgy, hogy elkerüljük a magasba nyúló tárgyakat (fák, távíró- vagy elektromos oszlopok* stb.). Sík mezőn, ahol mi magunk lehelünk a legmagasabbak, a legcélszerűbb a földre feküdni a zivatar ideje alatt. Fémből készült tárgyakat (kapa, kasza, villa) ilyenkor ne tartsunk magunknál, DR. BERKES ZOLTÁN meteorológus Zajos gyűlés Nyugaf-Berlinben BERLIN (TASzSz). A „Neues Deutschland'' közli, hogy július 19-én Nyugat-Berlinhen a charlotlenburgi kerület technikai iskolájának hallgatói és tanárai gyűlést rendeztek. Adenauer bonni kancellár szintén felszólalt a gyűlésen és Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzésé: dicsőítette. Beszéde során támadásokat intézett a Német Demokratikus Köztársaság ellen, de ekkor a gyűlésteremben nagy zaj tM madt. Több mint 3oo diák felemelkedett helyéről és különböző felkiáltásokká} tiltakozott Adenauer háborús politikája ellen, majd tüntetőleg elhagyta a termett Mint a „Neues Deutschland1' közli, a teremben olyan zűrzavar támadt, hogy Adenauer kénytelen volt sietve befejezni beszédét• A bőr- és nemibeteg gondozó intézetek működéséről i. A nemibelegségek a múltban nálunk is igen sok embert tettek szerencsétlenné, mert igen súlyos következményei lehetnek- Az elhanyagolt syphilis (vérbaj) súlyosan megbetegítheti az ereket és az idegrendszert s ezeknek a szerveknek megbetegedései a beteg munkaképtelenségét és korai halálát okozhatják. Ezenkívül a késői syphilis bármely más szervet is súlyosan megtámadhat. A kezeletlen syphilises anya magzata még a méhen belüli életben megbetegszik. A megbetegedésnek vetélés, halvaszületés lehet a következménye, vagy pedig az újszülött fertőzötten jön a világra. A leggyakoribb nemibetegség a gonorrhoea, nem megfelelő kezelés mellett gyakran súlyos szövődményekkel komplikálódik. Nőknél gyakoriak a petevezetők és a petefészkek súlyos megbetegedései. Ennek a betegségnek gyakori következménye a magtalanság. II. Mindezek a súlyos következmények a nemibetegségek elleni védekezést társadalmi feladattá teszik. A megbetegedések nagymérvű csökkentésére csak a szocialista társadalmi rendszer képes. Bizonyítja ezt a Szovjetunió példája, ahol már a két világháború közötti időszak végén lényegesen csökkent a sy- philisben történt megbetegedések száma, a nagy honvédő háború előtti években a friss syphilises esetek már ritkaság- számba mentek. A felszabadulás időpontjában nagyon mélytől indultunk el. A nemibetegségek rendkívüli mértékben felszaporodtak. Az ország területén mindössze 36 nemibeteggondozó intézet volt, többé-kevésbé működő állapotban. A hároméves terv végén már 107 nemibeteggondozóban foglalkoztak a betegekkel. Ma különböző összevonások és a bőrszakrendelések 1950-ben történt beolvasztása után 102 bőr és nemibeteggondozó intézet működik az ország területén. Az intézetek dolgozóinak lelkiismeretes munkája már eddig is igen jelentős eredményeket hozott. A syphilises új fertőzések száma 1947 és 1952 között országos viszonylatban 92 százalékkal, a gonorrhoeásoke pedig 64 százalékkal csökkent, egy másik nemibetegség pedig, a lágyfekély, majdnem teljesen eltűnt. III. A friss syphilises megbetegedés Szolnok megyében is. ma már ritkaság- számba megy. Megszűnt a munkanélküliség, a nők egyenjogúvá váltak, lehetőség nyílt a korai házasságkötésre. Az elért eredmények másik előidézője volt az a szívós harc, amit államunk folytat a nemibetegségek leküzdésére; szakadatlanul fejleszti a gyógyító-megelőző hálózat intézményeit, biztostíja minden nemibeteg számára az ingyenes gyógykezelést, lehetővé teszi a fertőző állapotban lévő, kezelésüket elhanyagoló betegek felkutatását és kezelésre szorítását, megszüntette a legális prostitúciót és ezáltal felszámolta az e téren mutatkozó vásárszerű jelleget. Mindezek ellenére a szívős küzdelmet tovább kell folytatnunk, mert a nemibetegségek terjedésével még ma is számolnunk kell. Még nem tűntek el a kapitalizmus csökevényei, még mindig tapasztalhatjuk a prostitúció jelentkezését, a felelősségérzet hiányát, a nemiélet szabadosságait, stb. IV. A bőr és nemibetegségek elleni küzdelem hálózatának munkáját az Egészségügyi Minisztérium Országos Bőr és Nemikórtani Intézete irányítia. Az intézet irányítása alatt állnak közvetlenül a megyei bőr és nemibeteggondozó intézetek. A megyei bőr és nemibetee- gondozó intézetek a járási ás városi bőr és nemibeteggondozó intézetek munkáját irányítják. Ezek a járási és városi intézetek a maguk működési székhelyén közvetlenül végzik a gyógyító-megelőző munkát, külső működési területükön pedig irányítják a gondozási körök és körzeti orvosok nemibetegségek elleni küzdelmét. A megyei gondozóintézeten kívül megyénkben Jászberényben, Karcagon. Kisújszálláson, Törökmiklóson működik bőr és nemibeteggondozó intézet. A tur- kevei bőr és nemibeteggondozó intézet pedig még ebben az évben megnyílik. A hálózat munkáját ezeken kívül még két fekvő-betegosztály, a szolnoki és a karcagi is segíti. Kevesen tudják, milyen nagy türelmet, szívósságot igényel a gondozóintézeti dolgozók munkája. Ez a munka nem fejeződik be a rendelések megtartásával; ellenőrizni kell, hogy rendszeresen járnak-e kezelésre a betegek, az elmaradozók felszólítása, látogatása, szükség esetén elővezettetése és zárt osztályra való beutalása, a betegek kikérdezése a fertőzőforrás személyére vonatkozólag és annak felkutatása rendkívül fáradságos, aprólékos munka, ami szemérmességből, tudatlanságból, félelemből táplálkozó ellenállásba is ütközik. A betegek nagyrésze nem tudja, hogy beteg, mert az még lappangó állapotban van s panaszokat nem okozott- Ezeket az embereket rendkívül nehéz meggyőzni a kezelés szükségességéről. Csak a nagy türelem, a nevelő, felvilá gosító munka hoz eredményeket. V. Mint fentebb említettük, a syphilis friss fertőző formáit nagy mértékben sikerült csökkentenünk, de nagy azoknak a száma, akiknek betegsége lappangó állapotban van s így arról nem tudnak. Ezeknek a betegeknek felkutatására szolgálnak a szűrővizsgálatok, amelyeket valamennyi intézetünk rendszeresen végez. A szűrővizsgálatok száma azonban még korántsem kielégítő. Meg kell találnunk a módját annak, hogy a megye egész lakosságát megvizsgálhassuk. A syphilis pusztító késői belsőszervi, idegrendszeri szövődményeit csak ezúton előzhetjük meg. Hálózatunk teljes kiépítése a második ötéves terv végére befejeződik. Akkor már Szolnok megye minden járásának meglesz a bőr és nemibeteggondozó intézete. A nemibetegek gyógykezelését azonban már ma is olyan színvonalra emeltük, hogy a korszerű gyógykezelést a legkisebb faluban is biztosítani tudjuk, mert gondozóintézeteink főorvosai rendszeresen kiszállnak a megye község geibe, bízosítják a betegek számára a gyógyszereket és szaktanácsaikkal segítik a körzeti orvosokat. VI. Az intézeteknek a felsoroltakon kívül még egyéb komoly feladatai is vannak. Csak nemrég kezdtünk hozzá a fertőző gombás betegségek, más fertőző bőrbetegségek és a foglalkozási bőrbetegségek elleni küzdelem megszervezéséhez. A megyénkben komoly problémát jelentő fertőző gombás betegségek ellem küzdelmünket nagymértékben segíti elő a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Karcagon működő orvos- mykológiai kutatóintézet. A foglalkozási bőrbetegségek terén foglalkozunk a mezőgazdasági foglalkozási bőrbetegségek megelőzésével, megyénk nagy ipari üzemeiben pedig a tisztálkodás helytelen módjainak kiküszöbölése és a védőkenőcs használatának bevezettetése útján törekszünk a megelőzésre. A bőrbetegek gon-i dozásának megvalósítását hátráltatta az a körülmény, hogy Szolnokon 1950 óta megfelelő helyiség hiányában a mai napig sem tudtuk a bőrszakrendeléseket az intézettel egyesíteni. Ez a problémánk azonban a közeljövőben megoldást nyer, mert a megyei bőr és nemibeteggondozó intézet beköltözik az új rendelő- intézet épületében berendezett korszerű helyiségeibe. Ez a tökéletesen felszerelt, nagyszerű egészségügyi intézmény is segíteni fog bennünket abban, hogy belátható időn belül elérjük a nemibetegségek teljes felszámolását. Dr. Lengyel Bertalan vez. főorvos
