Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-18 / 169. szám
Minden búza beérett9 minden dolgos kézre szükség van; fejexxük he ax aratást! [A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEG' rE1 TANÁCS LAPJA VI. évfolyam, 169 szám * Ara 30 fillér 1954 július 18.. vasárnap DÍSZTÁVIRAT SZERETETTEL, KÖSZÖNTJÜK A TISZAFÖLDVÄRI SZABAD NÉP TERMELŐSZÖVETKEZET TAGJAIT, TISZASAS KÖZSÉG EGYÉNILEG DOLGOZÖ PARASZTJAIT ÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOKAT, AKIK PÉNTEK ESTIG LEARATTAK, ÜDVÖZÖLJÜK A SZELE VÉN YI SZIKRA TERMELŐSZÖVETKEZET TAGJAIT, AKIK HAT MUNKANAP ALATT 235 HOLD BtJZAT, 23 HOLD ÁRPÁT ES 45 HOLD EGYEK KALÁSZOST TAKARÍTOTTAK BE, 88 HOLDON ELVÉGEZTÉK A TARLÖHÁNTAST ÉS 100 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTÉK MA- SODVETÉSI TERVÜKET. A TSZ TAGJAI 50 MÄZSA BÜZÄT MÄR BE IS SZÁLLÍTOTTÁK Állam iránti kötelezettségük teljesítésére, Egyemberként a nagy köxös ügyért — a vasárnapi hékearatás sikeréért 'Tjátsadalml legibég. MI IS ARATUNK VASÁRNAP Gépállomásunk 17 aratógépe és négy kombájnja arat a mezőhéki, öcsödi és a mesterszillási határban. Eddig a gyakori esőzések miatt nem tudtak teljes kapacitással dolgozni a gépek és ezért jóné- hány traktoros, mint Noszvagyi Antal is, i kézi aratásban segített a termelőszö- retkezeti tagoknak. Traktoristáink, kombájnvezetőink most megfogadták, hogy íz eddigi munkakiesést a vasárnapi munkával is pótolják. Horpács József már B5 holdat aratott le aratógépével és arra törekszik, hogy a vasárnapi békearatás ilkalmával a száz holdat elérje. Szilveszter Károly gépállomás igazgató Mesterszállás A surjáni kombájnosok sem pihennek Márton József és Kutasi János, a surjáni állami gazdaság kombájnvezetői 160 hold gabonát arattak le és csépeltek el az idén. Még 500 hold búzavetésük betakarítása van hátra, ezért minden percet kihasználnak a munkára. A többi kombájn vezetővel és aratógépkezelővel együtt vasárnap is dolgoznak, hogy minél előbb befejezzék a betakarítást. | AZ ARATAS I nemcsak a termelőszövetkezetek, a dolgozó parasztok ügye, hanem valameny- nyiünk közös érdeke. A különböző intézményeknek, vállalatoknak éppen ezért tőlük telhető mód<n segítséget kell adniok az aratás meggyorsításához. A párttagoknak — bármely munkahelyen dolgozzanak is — ezt a feladatot kell szorgalmazni. Jó példát mutatnak ezen a téren Karcag kommunistái. Az I. számú alapszervezet párttagjai — mintegy húsz fő — Marosi Gézáné párttitkár vezetésével a mai napon a P tőfi termelőszövetkezetnek nyújtanak segítséget az aratás meggyorsításához. A Kiskerekedelmi Vállalat dolgozói sem akarj _ elmaradni tőlük, s harminc kézikaszával aratnak ma a tsz-ek gabonatábláin. Erdős elvtárs, a vezetőjük >— dicséretükre legyen mondva, a többi szerv vezetője hasonlóképpen — szintén résztvesz az aratásban. Hirtelen nehéz volna összeszámolni, hogy a különböző vállalaté’ hány fővel segítik ma az aratást. A vasútállomás 20 fővel, a FÜSZÉRT tizennéggyel vesz részt ebben a munkában. A Fodrász KTSZ pedig — mivel tagjai vasárnap is végzik munkájukat *— hétfőn segíti a tsz-eket mintegy huszonöt fővel. [CSÜTÖRTÖKÖN | a tsz tagok 2300 holdat vágtak le a gépállomás segítségével. A mai napon a különböző vállalatok támogatásával még nagyobb területről kerülhet keresztekbe a gabona, csökken a szemveszteség veszélye. Van tehát értelme a vasárnapi munkának, s ezt szemelőtt tartva nyújtsunk szabadidőnkben támogatást a betakarítás meggyorsításához. Suhognak a kaszák A nap tűzpiros korongja lassam lebukott a ringó búzatáblák mögé. A tiszafüredi Úttörő tsz három munkacsapata kő. " llő elindult hazafelé. A harmadik, vezetőjével, % kommunista Csepregi Mihállyal még üldögélt, mintha a napi eseményeket beszélné meg. De alig tűnt el a látóhatárról a másik csoport, a kis csapat villámgyorsan felkerekedett — s újból suhogni kezdtek a kaszák. Éjjel 11 óra volt, amikor az eső, a hívatlan vendég cseperegni kezdett, így ők is hazaindultak. De azt minden kétségen felül megállapították, hogy aznap is jogosan övék a pártszervezet versenyzászlója. A késő esti kaszálással biztosították első helyüket. Nyugovóra tértek. Azt persze nem tudhatták, hogy a másik két csapat, mikor úgy vélte, Csepregiék már nem látnak oda, rövid megbeszélést tartott. így történt, hogy mikor az idő ismét kiderült s a tájat barátságos félhomállyal világította be a hold, a két munkacsapat ismét megjelent a tarlón, a szintén kommunista Magyar Kálmán és a nagyszerűen dolgozó pártonkíviiíi ífegedűs Lejás vezetésével, Éjjel egy óra volt és a kaszák Ismét suhogni kezdtek. Csak ha láttál már éjjel kaszálni, csak ha már láttad az árnyakat hosszúra nyújtó éjszakákban az ütemesen ringó derekakat; a villogó kaszákat, csak akkor tudod, milyen nagyszerű, felemelő látvány ez. Az ember, nappalt hosszabbító győztes harca a kenyérért. Mikor reggel hat óra felé a tsz könyvelőjének férje, Kun elv- társ — aki szabadsága alatt jött el aratni — megjelent a Magyar munkacsapatnál, már azok 11C0 négyszögölet levágtak. De Csépregiéknék úgylátszik „őr-* dögük'* van. Mert még az éjszaka tudomást szereztek az „árulásról’* (a pártszervezet, a munkaverseny lelkesítője", „ördögi“ gyorsasággal közli az elrparadt csapattal, ha a másik előretör.) Csepregi elvtársnak fényképo is kint van a versenytáblán. De a zászlóról most le kellett mondania. Magyar Imre elvtárs brigádvezető — akiről azt mondják, hogy szinté érthetetlenül ott tud lenni mindenütt, s arra is van ideje, hogy kaszáljon, mert erről nem mondana le a vilgáért sem — s a bárom munkacsapatvezető megállapította: 3 zászló Magyar Kálmán munkacsapatát illeti. Ilyenkor következik az ünnepélyes zászlóátadás. Az egész munkacsapat odamegy a másikhoz,'sí megkezdődnek a tréfás ugratások. Csepregiék például állítják, hogy hiába „költözködik’* a másik két csapat, a zászlót — vasárnapra, a hét végére ismét ők kapják. Mert vasárnap egy sem marad otthon. Ez a fogadalom. Igaz, ebből a tsz-ből az aratás óta meg nem hiányzott senki ok nélkül. Ott van mindenki ma is. Ismét suhognak a kaszák.,. .Sorakoznak a keresztek a tarlón.
