Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
Szo/nokmegyel A M EGYE t PA RT BIZ OTT SAB ES AM EGY El TAKÁCS .t AP'J A' VI. évfolyam, 163. szám Ara *>ö fillér 1954 július 11.. vasárnap TÁVIRAT Helyi tanácsok, gépállomások, termelőszövetkezetek ! Minden búza aratásra érett. Az időjárás kárt okozhat, fennáll a szempergés veszélye. Mindenki arasson kaszával, aratógéppel, kombájnnal. A mostani napok munkáján dől el a jó termés veszteség- mentes aratása. Megyei Pártbizottság Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága Az alcsiszigeti állami gazdaság beszállította az első vagon búzát Zászlókkal, jelszavas táblákkal feldíszített vontató kocsisor dübör- gött végig Szolnok utcáin tegnap deltáiban. A gabonával telt zsákok tetején örömtől sugárzó arcú emberek ültek. Az alcsiszigeti állami gazdaság dolgozói hozták az első búzaszállítmányt a hazának, a munkásosztálynak, a város dolgozóinak. A begyüjtőhelyen az ipari munkások nevében Vígh Pál, Kálmán Jolán és B. Tóth Kristófné papírgyári dolgozók köszöntötték az állam Iránti kötelesség teljesítésében élenjáró, állami gazdaság igazgatóját és dolgozóit. Meleg szavakkal köszönték meg, hogy szorgalmas munkájuk első gyümölcsét, a hazának. a munkásosztálynak adták át. Hétfőn kezdődött meg az aratás Alcsiszigeten. Árpát arattak. S az aratógépek, az aratópárok munkája nyomán egyre több kéve hevert a tarlón. Szabó Gyula Knotek-arató- gépével 45 hold gabonát vágott le szombatig. Csütörtökre a 330 hold búza is kaszára érett. Felzúgott a két kombájn, s egymásután teltek meg a zsákok az életet adó arany- barna búzával. Bak Erzsébet kombájnvezető, a gazdaság párttitkára élharcosa a betakarításnak. Péntek délután 80 mázsa búzát aratott, csépelt el, A gépek mellett kiskaszával is aratnak azokon a táblákon, ahol a vihar összekúszálta a gabonát. A 18 aratópár vidáman dolgozik, kezük alatt szinte ég a munka. Balázs Pál fogatos, Kondás József, Budai László szállítómunkások és mindannyiuk érdeme az, hogy 80 hold árpa és 90 hold búza aratását már elvégezték. Eredményeiket tovább fokozzák, hogy szép búzájukat, amely holdanként 15 mázsa termést igér, minél kisebb szemveszteséggel betakaríthassák. Az aratás megkezdésekor fogadták meg az állami gazdaság dolgozói, hogy az első gabonát a hazának adják. ígéretüket valóraváltot- ták. Az egy vagon búza, melyet szombaton átadtak, azt bizonyítja, hogy az alcsiszigeti állami gazdaság dolgozói tevékenyen résztvesz- nek a kormányprogramm megvalósításában. Megmutatja a haza és a párt iránti szeretetüket. szorosabbá fűzi a munkás-paraszt szövetséget. MI VAN A SZÁMOK MÖGÖTT CIBAKHAZÁN ? Súlyosan elmaradlak az aratással Cibak háza a kunmártoni járás legnagyobb községe s épp-n ezért szinte hihetetlen, hogy az aratási munkák első napjaiban utolsó lett. Az ottani dolgozó parasztok jól ismerik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. Minden bizonnyal tudják, hogy a gyors betakarításnak milyen nagy jelentősége van most a gabonaprobléma megoldásának szempontjából. Érthetetlen tehát, hogy miért maradtak el ennyire. ¥ ' A cibakházi vezetőik igen bizakodóak, Jóllehet, a párttitkár, a tanácselnök és a községi pártszervezet vezetőségének tagjai tuiják, hogy a legutóbbi értékelés szerint . az utolsó helyen vannak. — Bede Istvánná, a községi pártbi- zo: ság titkára szerint ez az értékelés nem fedi a valóságot. Azért kerültek az utolsó helyre, mert Táborosi Mihály, a tanács mező- gazdasági előadója, jelentésében pontatlan adatokat közölt. A meglévő teljesítménynél jóval kevesebbet. Nem nézte meg a határt, csak úgy „hasból“ jelentett. Sárai István, a tanácselnök pedig váltig hangoztatja, nem kell a cibakhá- ziakat félteni, mert azok úgy is elsők lesznek* A tanácselnök kijelentése nagyon szép és dícséretreméltó. Sajnos, szavakkal nem lehet biztosítani az elsőbbséget. A jelek szerint pe- tlife a gabonabetakarítást egyáltalán nem úgy kezdték, hogy az elsők legyenek. Részben őket, részben pedig a járási tanács vezetőit terheli emiatt a felelősség. Az történt ugyanis, hogy amikor legjobban szükség lett volna minden erőre, a járási tanács bizony eléggé érthetetlen intézkedéseket tett. Július 1-én, az egyik mezőgazda- sági előadó „státusa“ megszűnt. Éppen akkor, amikor legnagyobb szükség lett volna rá. Táborosi Mihály egyedül maradt s határjárás helyett az aratási szerződéseket csinálta. Majd szabadságolták a község elnökhelyettesét, azt az embert, akinek legjobban kézben kellett volna tartani az aratást. Bede Istvánná szólt Soós József elvtársnak, a járási tanácselnöknek. Kifogásolta az ilyen intézkedést. „Ja, elvtársnő, én is megyek szabadságra“ — volt a válasz. — Űgylátszik, a járási tanács elnöke nem értette meg Bede Istvánnét, aki nem a szabadságolás ellen beszélt, hanem nagyon helyesen olyat kifogásolt, ami most helytelen. Igaz, hogy az aratás sikere végeredményben nem egy emberen múlik. De hogy Bozsik István tanácselnökhelyettesre milyen nagy szükség lenne, azt éppen a közbejött események igazolják. Jelenleg ugyanis mezőgazdasági előadó csak elvileg van, mert Táborosi elvtárs megbetegedett. A helyi földműves szövetkezet időben gondoskodott az aratók zsí- rozóval való ellátásról. Húsz mázsa sózott' szalonnát raktároztak. Az a baj persze, hogy még mindig csak raktározzák és nem árusítják. A szalonna árát nem tudják, s az árusítási engedélyt sem kapták még meg. Számos efféle hiba van, aminek elintézése elsősorban Bozsik Istvánra vár. De mindezeken túl az aratási munka szer- v. .lse, irányítása sem kisebb fe'- adaf. Ti* nappal ezelőtt ga.:da- gyűlés, ugyanakkor párttaggyűlés volt. A község kommunistái, a legjobb gazdái akkor beszélték meg az aratási tennivalókat. Fe- renczi Mihály, Tóth Balázs és még jónáhány kiváló dolgozó felajánlásából született meg egységes elhatározás, amely szerint aratási és begyűjtési versenyre hívták a járás valamennyi községét. Azt fogadták, hogy hat munkanap alatt learatják a búzát. Majdnem tíz nap telt el azóta. Ferenci Mihály és még egy páran végeztek ugyan a búza aratással, de nagyon sokan még el sem kezdték. Idáig csak száz hold búza van kersztekben. Ez nagyon kevés, s nem jogosítja fel a tanács vezetőit az elbizakodottságra, annál is inkább mert közel 2000 hold kenyérgabona a cibakházi határban még mindig talpon áll és peregni kezd. Az elmaradás bár nem olyan, mint azt a járási tanács kissé avult értékelése mutatja, mégis csak súlyos elmaradás. Oka elsősorban a helyi vezetők oktalan elbizakodottsága és a járási tanács több helytelen intézkedése. A felkészüléssel és az eddigi gyenge eredményekkel túlságosan megelégedtek. Elfelejtik, hogy már július közepe felé járunk, Mikor Kunmártonból Cibakháza felé tartottunk, egy idős, 77 éves ember, névszerint Barta István, szószerint a következőket mondta: „Hát kérem, a cibakházi határa ban olyan a gabona, hogy a kaszát azonnal bele kellene vágni mindenütt.“ Az idős bácsi feltehetően nem ismerheti annyira az agrotechnikát, mint a járás, a község vezetői, a gépállomás agronó- musai. S ha neki mégis ez a véleménye, akkor már minden bi zonnyal nem száz, hanem 500 hold gabonának kellene keresztekben lenni, A gépek ió kihasználásától is íiigq a betakarítás sikere . i' 1 ■ s .....' ; . ", !V,* *. : - t* .* *. : ■ :v-;- ■ ' ^ A kisújszállási Uj illet termelőszövetkezetben is megérett a gabona. A gépállomás két aratógépe dolgozott az egyik 36 holdas őszi árpa táblán. Reggel kezdték a munkát, estére be is fejezték. Sok múlott a jó szervezésen, a traktorosok, munkagépkezelők ügyességén, munkaszeretetén. A gépeket nem szórták széjjel a tábla különböző részein, hanem a legérettebb területre csoportosították., így gyorsabban és kisebb veszteséggel haladt a betakarítás. Ezt a módszert alkalmazzák a búza aratásánál is. Antal Imre traktoros, Kása Zsimond munka* gépkezelő az egyik géppel, Ari János traktoros, S urá n y i József munkagép* kezelő a másik géppel dolgozik. Igyekeznek, hogy az árpaaratás befejezése után a búzát is arathassák. A gyors betakarításon múlik most, hogy becsülettel teljesítik-e állam iránti kötelezettségeiket is hogy tele lesz-e a szövetkezeti tagok kamrája. Ezért az aratógépek mellett a termelőszövetkezeti tagok kézi kaszával is vágják az éress gabonát. Az aratópárok szorgalmának is része van abban, hogy egy nap alatt a 36 hold árpát levágták, A legnagyobb munkában is együtt a család Csapó János közép parasztot szorgalmas, igyekvő embernek tartják Szol non ion. Az is. Évei óta mindig az elsők között a neve a mezőgazdasági, bet: gyütjési, vagy az adófizetési versenytáblán. Családjával együtt dolgozik és be* vonja a mostani nagy munkába két vejéi is. Az elmúlt évben a megyei mező* gazdasági kiállításon első dijat nyert nép őszi árpájával. Akkor 22 mázsás árpa* termése volt. Az idén sem adja alább. Az adófizetésben, az állatbeadási kötelezett* ség teljesítésében élenjár, s Ígéretet tett, hogy gabonabeadási kötelezkttségét egye* nesen a cséplőgéptől teljesíti. Képünkön Csapó János egyik lányával aratja az árpát. A jövő hét elejére a búzát is levágja. Jó vezetés, szilárd munkafegyelem mellett teljesíteni fogja tervét a Szolnoki Téglagyár A Szolnokról Budapest felé vezető országút mentén sárgálló vetések és zöld rétek között piros cseréptetősor virít: a szolnoki Téglagyár épületeinek teteje, Ide igyekszem. Megyeszerte építenek; az egyik községben, városban gépállomás lesz jövőre, a másikban tsz, vagy állami gazdaság kap új épületeket, kultúrotthon vagy bölcsőde és lakóházak serege épül. Szükség van hát a téglára mindenütt. Vájjon mennyivel járul hozzá ez a telep a szükséglet kielégítéséhez? Jakus elvtárssal, a telep új vezetőjével beszélgetek erről az irodában. Papírok, adatokat tartalmazó kimutatások kerülnek elő, s Jakus elvtárs magyarázata nyomán furcsák kép alakul ki előttem. A gyár nyerstéglából 2,197.700, égetett téglából pedig 1,311.8HÓ darabbal adósa az év első félévéről népgazdaságunknak. *— Ter-üket mindössze csak 65 százalék körül teljesítették. Nagyon el vannak maradva. Ok az van sok. Van objektív ok — a hosszú és hideg tél, amely miatt február elseje helyett, csak március 20-án indulhatott meg a nyersgyártás; sok bajt okozott a gyakori esőzés, felhőszakadás is, A legnagyobb baj azonban a vezetés körül volt. A most, június 1-én leváltott telepvezető az emberekkel való t" % dés helyett gorombáskodott a dolgozókkal, a munka szervezése és irányítása helyett meg az itt dolgozó asszonyok, lányok zaklatása volt a főgondja. Érthető hát, hogy züllésnek indult a telep munkája. Nem végezték el a karbantartást, sok volt ezért a gépállás, alacsony a termelékenység, s keveset kerestek az emberek. Megbomlott a munkafegyelem is, gyakoriak voltak az igazolatlan mulasztások. Az első félévben annyi időt mulasztottak a dolgozók igazolatlanul, amennyi 700.000 tégla elkészítéséhez lett volna elegendő. A hanyag munka, a munkahelyek rendetlensége miatt még a gyártott kis mennyiségből is 10—12 százalék selejt lett, s csak mintegy 65 százaléka volt elsőosztályú tégla, A versenyről, mintha sosem hallottak volna. hónapokon át üresen állt a versenytábla senki sem tudta, ki végez több munkát, s ki rest ahhoz, Ilyen volt a helyzet eddig, Július 1, óta elbocsátották a telepvezetőn kívül a notórius mulasztókat, fegyelembontókat is. >— Már az első 10 nap alatt mintegy IS százalékkal növekedett a termelékenység, jelentősen csökkent a selejt is, s megkezdték a rendcsinálást, A présházban szerte heverő, eddig felhasználatlan anyagból két napig dolgozhatott a prés, kiemelkedő eredmények sora született A nagy kemence behordó brigádjai: Kozma János, Hangodi János és brigádtársaik eddig sem dolgoztak rosszul, 193, Illetve 184.8 százalékos- teljesítményt értek eh de most még jobban megfogj ák a munka végét, megy is az serényen. A kis kemencénél meg Magyart László brigádjának igyekezetét dL cséri a 196 százalékos átlagteljesítmény s Kocsis Lajos brigádjának sincsen miért szégyenkeznie, hiszen az ő 172.6 százalékos teljesítményük is kiemelkedő, Igen sokan vannak itt olyanok is, akiknek Ujszászon, Rékason, ahonnan bejárnak, van egy kis darabka földjük. Gondjuk van arra is, hogy annak termését betakarítsák, de aztán jönnek vissza a gyárba, mert mindannyian tudják már az itt dolgozók, hogy nem csak a maguk termésének betakarításán val, de a téglagyártással is a mezőgazdaság fejlesztését segítik sin kerre. Tudják, hogy azokból a tégn Iákból, melyeket itt gyártanak, gépállomások, új orvosi rendelők, új házak lesznek, maguk s dóin gozó társaik hasznára. Éppen ezért azon igyekeznek most már a szóin noki Téglagyár munkásai, hogy mind több tégla kerüljön ki a ten lepről, s hogy az első félévi leman radásukat mielőbb behozzák, s ben csülettel jelenthessék az év végén; teljesítettük tervünket, A Téglagyár példájából pedig mindannyian leszűrhetjük azt a tan pasztalatot, hogy jó vezetés, szilárd munkafegyelem nélkül nincs tervn teljesítés sem. A kézi aratás foltozott megszervezésével, az aratógépek, kombájnok jobb kihasználásával küszöböljük ki a betakarításban mutatkozó elmaradást
