Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-09 / 161. szám
1954 július 9. SZOCNOKMEGYET NÉPLAP S JltnU az öunmyui qipMlamáx iqazqaiőfához Az Országos Földoiüvesszivetkezeti Tanács felhívása a fsidmíivessziiveikezeiek választolt szerveihez, vezetőihez, dolgozóihoz es tagságához az aratási, csépiési, begyűjtési munkák elősegítésére | A PÁRTKONGRESSZUS| és a SZÜVOSZ III. Küldöttközgyűlése meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a falu és a város közötti áruforgalom fejlesztése, a mezőgazdasági termelés fellendítése terén a fóidművesszövetkezetek előtt állanak. Az Országos Föld- míí.vesszövetkezeti Tanács 1954 június 25-én megtartott ülésén megvizsgálta, hogy a földművesszövetkezeti rendszer a SZŐ VOSZ küldöttgyűlése határozatait hogyan hajtja végre és megjelölte a további feladatokat. A párt és kormány sokoldalú segítsége, a parasztság szorgalmas munkája és a kedvező időjárás folytán országosan jó termés ígérkezik. Az elkövetkező hetekben dolgozó parasztságunknak, egész népünknek és így a földművesszövetkezeteinknek is legfőbb feladata, hogy minden tevékenységüket a terménybetakarítás sikeres végrehajtásának, jövőévi kenyerünk biztosításának szolgálatába állítsák. | AZ ORSZÁGOS | Földművesszövetkezeti Tanács felhívással fordul a földművesszöyetkezeti rendszer valamennyi szervezeti egységéhez, a fóidművesszövetkezetek választott szerveihez, vezetőihez, dolgozóihoz, valamint a földműves- szövetkezetek tagságához, hogy az aratás-cséplés, begyűjtés eredményes és gyors végrehajtásához minden téren nyújtsanak segítséget. A szövetkezetek választott szervei, vezetői és tagsága járjanak élen a termények gyors betakarításában, beadási kötelezettségük mielőbbi es maradéktalan teljesítésében. Ezzel mutassanak példát a falu többi dolgozóinak. A földművesszövetkezeti rendszer valamennyi szervezeti egysége és azdk dolgozói, elsősorban az alábbi feladatok végrehajtásával segítsék elő a dolgozó parasztságnak a terménybetakarítás és begyűjtés eredményes elvégzéséért folytatott harcát: r-j—j A földművesszövetkezetek — időben gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztságot — igényeinek megfelelően — bőséges, jóminőségű árukkal, továbbá a vendéglátóipari egységeik útján hideg-meleg ételekkel, hűsítő italokkal fokozottabban ellássák. A dolgozók érdekeit szem előtt tartva, a szövetkezeti boltok nyitLEVELEZÖ A TÖRÖKMIKLÓSI Petőfi-úti általános iskola tanulóifjúsága a közelmúltban tanulmányi kiránduláson vett részt. Megtekintették Gyöngyöst, Mátraházát, Kékestetőt, Parádot, Recsket és Egert. A diákokat mindenhol szívesen látták vendégül. Az úttörőknek ez a tanulmányi kirándulás felejthetetlen emléket nyújtott. (Zsigmond Ferenc igazgatóhelyettes leveléből.) '* KORA REGGEL a határban dolgozunk és most is csak ebédszünetben tudok levelet írni. A nyári foglalkozásom jelenleg a kapálás és az aratás. Vasárnaponként szórakozom. Alig várom már az iskolai év kezdetét, mert már én is középiskolás vagyok. Felvettek a jászberényi általános gimnáziumba. Szeretek tanulni, főként a magyar irodalmat és a történelmet. A népkönyvtárnak tagja vagyok és itt szerzem be olvasnivalóimat. Legjobban fókái regényei tetszenek. Az ebédszünetnek vége, befejezem levelemet és utoljára azt is elárulom, hogy DISz-tag lettem. (Nagy M. Valéria, fászjákóbalma.) * MEGKEZDŐDÖTT az aratás. Mi úttörők, kalászgyüjtő csapatokat, brigádokat szervezünk és versenyműnk egymással. A legjobban teljesítő brigádot az úttörő pénztárban elhelyezett pénzből vett röplabdával és football labdával jutalmazzuk. Tűzfigyelő szolgálatot Is teljesítünk, vigyázunk a dolgozók aszta- gaira és tűz esetén azonnal értesítjük a tűzoltóságot. Mi is hozzájárulunk jövőévi kenyerünk gyarapításához és megóvásához. (Mizsei Mária tanuló, Jászboldogháza.) * MÄR EGY HETE otthon vagyok. Befejeződött az érettségi vizsga és megkaptam a tanítói oklevelet. Nagyon szeretem a gyerekeket és alig várom a szeptembert. Addig is gyűjtöm a szemléltető képeket, könyveket és meséket. Gyakran elballagok az iskola előtt és gondolatban azt tervezgetem, hogy milyen legyen a tantermünk. Az iskovatartási idejét a helyi szervekkel együtt úgy állapítsák meg, hogy a mezőgazdasági munkában dolgozók vásárlásaikat lehetőleg a nap minden szakaszában el tudják végezni. A földművesszövetkezetek széles körben szervezzék meg — mozgóárusítás útján, — hogy a dolgozó parasztság a legszükségesebb napi cikkeket (dohány, hűsítő italok, kisebb mezőgazdasági eszközök stb.) az aratási, csépiési munkák helyén be tudja szerezni, A terméseredmények fokozása érdekében a tarlóhántás és másod- vétések elvégzéséhez, valamint a szőlői kapálásához nyújtsanak a földművesszövetkezetek a dolgozó parasztságnak a növényápoláshoz szükséges védekezőszerek és kisgépek forgalombahozatala, valamint a mezőgazdasági kisgépek kölcsönzés útján messzemenő segítséget. röh A földművesszövetkezetek L=-! felvásárlási tevékenységük megjavításával biztosítsák, hogy a dolgozó parasztság a jó termésből származó termésfeleslegeit a szövetkezeten keresztül gyorsan, előnyösen és kényelmesen értékesíthesse. Hozzanak a városi és falusi dolgozók számára minél több jóminőségű gyümölcsöt és zöldséget forgalomba. A szövetkezeti felvásárló szervek körültekintően vegyék számításba, hogy a dolgozó parasztság részéről egyes termelvényekből milyen időben kerül nagyobb áru- mennyiség értékesítésre, gondosan készüljenek fel, hogy legyen megfelelő göngyöleg, munkaerő, átvételi- és tároló helyiség, szállítóeszköz a felvásárláshoz. Biztosítsák, hogy a viszonylag rövid idő alatt a nagy mennyiségben piacra kerülő, valamint a gyorsan romló áruk zökkenőmentesen, gyorsan felvásárlásra és értékesítésre kerüljenek. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács felhívja a választott szervek, a szövetkezeti tagság, a vezetők, a szövetkezeti dolgozók figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a fenti feladatok sikeres elvégzése érdekében. Az egész dolgozó nép javára, jólétünk emelésére végzett élenjáró, példamutató munkájukkal járuljanak hozzá az aratás-cséplés gyors, szemveszteség nélküli elvégzéséhez, a begyűjtés, beadás pontos és maradéktalan teljesítéséhez. INK ÍRJÁK Iánknak szép kertje van és azokat a helyeket szemlélgetem, ahol majd a gyerekekkel a szabadidőt játékkal eltölthetjük. Nagyon sok tervem van. amit szeretnék megvalósítani. Ügy érzem, nagyon szép, talán legszebb pálya az, amit választottam. .Szívesen leszek a lap levelezője. Majd megírom azokat a kis örömöket, amik naggyá nőnek a mi szemünkben a tanítás folyamán. Tudom, hogy lesznek nehézségek is, de nem fogok meghátrálni előlük. A legnagyobb boldogságom a gyermekekkel foglalkozni. (Tassi Lidia gyak. tan., Tiszakürt.) • AZ ÖCSÖDI általános Iskola úttörői a múlt évihez hasonlóan kézimunka és rajz kiállítást rendeztek. Egész éven át működött két szakkör. A kézimunka szakkört Tóth Erzsébet tanárnő', a rajzszakkört pedig Pákozdi Dezsőné, tanítónő vezette. A Vl-os és a VII-es leányosztály készítette a legszebb rajzokat. Az év végén a kiállítást sokan megtekintették és elismerően nyilatkoztak róla. Az iskola Igazgatója külön megdicsérte a szakkör minden egyes tagját. Az úttörők megfogadták, hogy a jövő évi kiállításra még szebb tárgyakat készítenek. (Bíró Ida leveléből, Öcsöd). POSTÁNKBÓL Július 7-én 27 levelet kapott szerkesztőségünk. Szántó József Szolnokról, Alkotmányunk tiszteletére tett vállalásaikat közli. Bay Lászlóné Törökmiklósról arról számol be, hogy tanácsülésen foglalkoztak a gyermekvédelmi problémákkal. Csáti Lajos Szolnokról írja, hogy július 4-én ünnepelték a földművesszövetkezetek a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Veress Zoltán Kunhegyesről jelenti, hogy a DISz-fiatalok élenjárnak a mezőgazdasági munkákban. Nagy Mátyás alattyáni, Sziráki Istvánná besenyszögi, ifj. Agócs Sándor pusztamonostori, Ilajkó Pál szajoli, Juhász Julianna törökmiklósi, Murányi Sándor tiszaroffi, Vígh László jászjákó- halmi, Varga Istvánná jászárokszállási, Nádas Gyula nagykörűi, ifj. Pápai Sámuel kunmadarast levélíróink kéréseit, panaszait kivizsgáljuk. Kedves Igazgató Elvtársi Kedden a községi termelési bizottság határszemlét tartott. A szokásos beosztás szerint Tálas János békebizottsági elnök, „kiváló növénytermesztő", a ko- csordos és a bánhalmi dűlőt, Kocsis József tanácselnök és a termelési bizottság többi tagja a határ más részeit nézte meg. Az aratási határszemle után, este összegeztük a látottakat. Akkor született az elhatározás, amely szerint levelet írok az elvtársnak. Tudatom, hogy milyen a határ, hogyan dolgoznak az emberek, mikorra fejezik be az aratást és közvetítem az itteni dolgozó parasztok kérését. Örömmel közöljük, hogy nálunk a növényápolás befejeződött. A Kossuth termelőszövetkezet tagjai háromszor kapálták a kukoricát, dohányföldjük is gyönyörű, gyomtalan. Az állatoknak szükséges 'takarmányt is időben behord- ták és kazalba rakták. Sokszor még vasárnap is dolgoztak, hogy aratásig túl legyenek a növényápolási munkán. A tsz-tagok hétfőn a bálinti dűlőben meg is kezdték az aratást. Azóta 23 kasza vágja a rendet, negyvenkilencen szedik a markot és kereszteznek. Kiváló tervszerűséggel dolgoznak. Mindenre gondol a vezetó'ség. Egy fiú és egy lány a friss vízről gondoskodik. Szecsei István, az aratók vezetője pedig a szükséges fenőkövet és a kaszaékeket biztosítja. Az aratók hétfőn délelőtt 11 órától kedd esig, tehát fél nap alatt 50 hold búzát kaszáltak le és raktak keresztbe. A termelési bizottság tagjai megállapították, hogy a Kossuth tsz tagjai szorgalmas munkával gazdagítják szövetkezetüket és terítik meg az ország asztalát. Úgy hisszük, hogy ezeknek a dolgoknak nagyrészét az igazgató elvtárs is tudja. Bizonyára arról is tájékoztatták, hogy kijött az aratógépük, de nem csinált semmit. Üzemképtelenné vált már az első félórában. Pedig a gabona nem volt megdőlve. Jó lenne, ha az igazgató elvtárs felelősségteljesebb munkát követelne a gépállomás szakembereitől. A termelési bizottság természetesen szemlét tartott az egyéniek földjén is. Gazdatársaim nagyrésze a határban volt. Szabados Lajosné középparaszt asszonyt éppen földje végén találtuk, ö még nem kezdte a nagy munkát, mégsem maradhatott otthon. Egypárszor keresztül-kasul járta a gabonatábláját, megnézte hol van a búza viaszérésben. Azokon a helyeken nyomban nekikezdenek az aratásnak. Szabados Lajosné véleménye szerint a hét közepén mindenütt kezdeni kell, mert a hét végén már késő lesz. Szerinte azért is jó lesz iparkodni, mert ilyen időjárás mellett könnyen jöhet jégeső, s az bizony nagy kárt tesz a búzában. Kár minden szem gabonáért. Megállapítottuk, hogy több gazdatár- -sunk már nemcsak learatott, hanem el is vetette a másodnövényt. A bálinti dűlőben Vízi Isván 8 holdas földműves hétfőn délelőtt vágta le az árpát. A kereszteket a kukorica szélébe rakta és délután megszántotta a tarlót. Másnap, kedden délelőtt pedig elvetette a kölest. Beszélgettünk vele, s ő erősen állította, hogy másodvetéséből éppen annyi jövedelme lesz, mint amennyi az eiővete- ményből. Jelenleg ott tartunk, hogy a határban a hét derekán már nem lesz lábonálló árpa. Pénteken és szombaton nálunk már mindenki a búzát aratja. Jövő hét végéig pedig minden szál gabonát learatunk. Mi, fegyverneki dolgozók így segítjük a pártkongresszus célkitűzéseinek gyors megvalósulását. Paraszttársaim egymással versenyezve vézik a betakarítást. Idáig közel kétszázötvenen vetélkednek egymással. Munkájukat értékeljük. A keddi határszemle után is este első dolgunk volt a községi ha-ngoshíradón keresztül dallal köszönteni a legjobbakat. A Kossuth és a Vörös Csillag tsz DISZ-fiataljai kapták a legtöbb nótát. Köszöntöttük Vízi István első aratót, Farkas Sándort és még sokakat. Nálunk jókedvűek az emberek, közös nagy ünnep az aratás. A mi községünkben, ahol sok a szorgalmas ember, bizony nem kis dolog első lenni. De aki az elsők közé kerül, azt becsült mindenki. Aki szép nótát kap, arról napokig Nehru levele aCsou En-lajDelhi. (TASZSZ.) Július 7-én a lapok közölték Nehrb levelét, amelyet a kormányon lévő Indiai Nemzeti Kongresszus Pártnak az indiai államokban működő bizottsági elnökeihez intézett azokról a tárgyalásokról, amelyeket Csou En- laj-jal, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanácsának elnökével folytatott. Nehru emlékeztet arra, hogy Csou En-laj-jal folytatott tárgyalásai után közös nyilatkozatot tettek közzé és hasonló közös nyilatkozatot adtak ki Csou En-laj és a burmai miniszterelnök tárgyalásai után. A múltban néhány évszázadon át az ázsiai problémákat főképpen Ázsián kívül döntötték el — hangzik a levélben. — Ez az irányzat ma is fennáll, de fokozott mértékben tért hódít annak felismerése, hogy a jövőben már nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, mi a véleményük az ázsiai országoknak sajátmagukról, vagy szomszédaikról. Nem kétséges, hogy országunkban igen sokan üdvözlik ezeelismeréssel beszélnek. Az igazgató elvtárs is láthatja, hogy nálunk igyekezetben nincs hiány. Aratunk még, de már most gondolunk a cséplésre és a terménybegyüjtésre. Kenyérgabonabead ásunkat Szolnok megyében elsőnek .akarjuk teljesíteni. Az ország tíz legjobb községe között ott leszünk mi, fegyvernemek is. 450 mázsa búzát már beadtunk tavalyi gabonából Ifj. Hubai Kálmán, Tukarcs Gábor és mintegy húsz gazdatársam már most cséplés előtt teljesítette kenyérgabonabeadását, hogy ilymódon erejéhez képest bizositsa az első helyet. Munkánk nehezebb része, a ter- ménybegyüjtés azonban még hátra van. Tudjuk, hogy begyűjtési tervünket csak akkor teljesíthetjük gyorsan, ha üzemképes, jó cséplőgépeket, becsületes embereket kapunk. Dolgozó paraszttársaim nevében éppen ezért azzal a kéréssel fordulok az igazgató elvíárshcz, hogy legyen segítségünkre. Oivan felelős csépló’gépvezetőket küldjön hozzánk, mint amilyen Mester Mihály, Kovács József, akikről most is elismeréssel beszél mindenki. Tavaly ők csépeltek nálunk, s az általuk kezelt gépeknél nem volt szemveszteség, a gabona nem a pelyvába, hanem a zsákba került. Várjuk az igazgató elvtárs válaszát, reméljük, hogy teljesíti kérésünket. Elvtársi üdvözlettel: Ujj József, a termelési bizottság elnöke Fegyvernek ja! folytatott tárgyalásokról két a közös nyilatkozatokat. Ez arról tanúskodik, hogy ezek a nyilatkozatok megfelelnek a kor szellemének és népünk követeléseit tükrözik. E nyilatkozatok külpolitikánk természetes fejleményei. Nehru rámutat, hogy India külpolitikájának alapelve a más nemzetekkel való barátság a cselekvési szabadság fenntartásával és, hogy a politika a gyarmatosítás, vagy egyik országnak a másik felett való uralma ellen irányul és hogy India politikája mindig békés jellegű volt. A békét éppúgy, mint a biztonságot leginkább a kollektív békére és a háború elhárítására irányuló erőfeszítésekkel lehet fenntartani. Ha ezt nem lehet megtenni az egész világon, akkor meg kell kísérelni olyan térségek létrehozását, ahol az ilyen békét fenn lehet tartani. Az ilyen térség fokozatosan bővülni fog. Szívesen kötnénk hasonló egyezményeket más országokkal — írja Nehru levelének befejező részében. A ratnak. A kunhegy esi já- rási pártbizottság első titkára, Oláh elvtárs erről beszélt legtöbbet, mikor tegnapelőtt felkerestem. „Tegnap jártam a lászlómajori Szabadság tsz-ben. Beszélgettem az emberekkel. Ahogy mondják, hat nap alatt végeznek a kenyér- gabona, az élet betakarításával, utána más tsz-eknek segítenek. Ma minden épkézláb ember kaszát fog. Délután kezdik az árpa aratását. Hatvannégy tag van mindössze és most ötvenketten végzik az aratást." A rövid, tömör, de sokatmondó tájékoztatás után őszinte kíváncsisággal kerestem fel azt a közös gazdaságot, amelyről a járási pártbizottság első titkárának ilyen jó a véleménye. A forrósig szinte kibírhatatlan. A környéken sok a rizstelep, nagyobb a páráso- dás, s ezért szinte fojtó a hőség. Az aratás ilyenkor a legkeményebb, legfárasztóbb munka. IT unbegyeshez négy, vagy öt kilométerre, az abádszalókf határban van a lászlómajori Szabadság tsz közel 600 holdas gazdasága. Az arrafelé lakók mostanában „Aranymajornak*' hívják a szövetkezet központját. Ebédidő vége volt, amikor a piroscserepes tanyaházak közé értem. Az -épületek árnyékában a férfiak kaszát kalapáltak. Az aratói ányok az irodaépület előtt beszélgettek, összesen lehettek vagy hatvanamEgy meglehetősen fiatal emberrel, Végért Mihály növény- termelési brigádvezetővel ismerkedtem meg először. — Megkezdtük — válaszolt az első kérdésre. — Az elnök? ■— A határt járja. — Közben elhelyezkedtünk az egyik ARATÓK hosszú épület tövében a tagok között. Délután két óra körül járhatott az idő. A tanya mögötti dülőútra aratógépeket vontató traktor fordult. — Sok erő van egy ilyen gépben __ mondta arrafelé mutatva az egyik tag. — Kivált, ha a gazdái gondját viselik — válaszolt a másik. Az utóbbi figyelemreméltó megjegyzésnek, mint később megtudtam, sajnos van alapja. A z „'Äranymajoriak’' sze■rS" rétik és igénylik is a gépet. Hétfőn este is őszintén örültek, amikor az aratógép megérkezett. Ahogy tervezték, másnap, vagyis kedden reggel jókor beáll az egyik árpatáblába, s legalább tíz holdat learat. Az örömbe azonban hamarosan üröm vegyült. Borbély Mihály brigádvezető hanyagsága miatt ugyanis a gép nem indulhatott meg kedden reggel, mert a gépkezelők nem hoztak magukkal kötözőzsineget. Mit volt mit tenni, a tsz egyik fogatosa kocsira ült, s a gépállomásra hajtott zsinegért. Az idő persze múlt. Fél nap éltéit Annyi idő, hogy öt holdat vígan le lehetett volna vágni, „Ez a félnap olyan kiesés, amelyet az idén már nem pótol senki emberfia..." -— Vélekedtek a Szabadság tsz tagjai beszélgetés közben. Igazuk van. Ilyen hibáknak nem szabad megtörténniük. Sok az aratnivaló, sokkal több, mint amennyi tavaly volt. — Igaz, nagyobb a kéziero is. de őszintén szólva, a gépállomásiaktól mégis sok segítséget várunk. Vannak még eféle bosszantó dolgok, de mi most az idén éppen azért iparkodunk az aratással.. s iparkodtunk a növényápolással, hogy jövőre már ne legyenek — mondta Faragó Bálint, az egyik kaszás. LT evés a zsírozó — ez ^ okoz jelenleg legtöbb gondot. A tsz vezetőinek, sajnos, idő után jutott eszébe, hogy aratni csak jó koszton lehet. Most árulnak hat süldőt, s talán majd azoknak az árán hamarosan vásárolhatnak zsí- rozót. Vegyenek is mielőbb- A vezetőknek az legyen most a legfőbb gondja. Somogyi János szóvátette az üzemi konyhát. „Nagyon jó lenne — mondta. A vezetők csinálják hát meg. Az aratásra felkészültek, a szervezés egyébként kitűnő, a tagok szorgalma el- ismerésreméltó. Ne feledjék el tehát, hogy ezek az emberek mindennél jobban megérdemlik a róiuk való szerető gondoskodást. Még félóra sem telt el azóta, hogy az aratógép kifordult a dülőútra, amikor a tanyába érkezett Bodnár Lajos elnökhelyettes. ,,Az aratógép még egy kévét sem csinált, máris eltörött" —* újságolta, A tagok érthetően nem valami nagy örömmel fogadták a hírt. A kunmadarasi gépállomás vezetői nem köszönnék meg azt, amit akkor ott a fejükre olvastak. A Szabadság tsz tagjai persze learatnak kézikaszával is, ha arról van szó. De a párt és a kormány nem azért küldte a gépeket, hogy azok álljanak. Beszélgetés közben gyorsan tellett az idő. A tagok készülődni kezdtek. Varga Margit marokszedő Tóth Józsefet, a kaszását biztatta. „Induljunk, hogy az első rendet mi vágjuk le." Egyed Antal munkacsa- patvezető, kaszával a vállán mégegyszer szemlét tartott kis csapatán, aztán jókedvűen kiadta a „parancsot": — Menet, irány, az őszi árpa! A z aratók elmentek. K. Szabó István idős tehenész kisideig utánuk nézett, aztán odafordult a mellette álló elnökhelyetteshez. Az aratók után mutatott, s bejelentette: „Megkalapálom a kaszám, reggel én is velük megyek." Dienes István, ifj. Krajcer Pál fogatosok is elindultak, ök a tarlóhántás előtt a kaparógépet „üzemeltetik". ’ f— Ha minden jól megy, nyolc nap múlva nem lesz lábonálló gabonánk. Tavaly 3 kg 80 deka búzát osztottunk, az idén hat kilót osztunk egy munkaegységre — mondja búcsúzóul Bodnár Lajos, aztán kaszát fog és ő Is megy. A z aratógépet bebúzattik. ^ ott ,,hűsöl‘* az istálló mögött. A szerelő intézkedik. Ha minden jól megy, estig talán megcsinálják.' Elnéptelenedik az udvar. A határban Tóth Imre vágja már az első rendet, is Varga Margit talán éppen most öleli magához az első kévét. Ilyenkor de jő is a határt járni, Egy-egy kaszát fenő, csapófát igazitő ember láttán édesapám mozdulataira? ismerek. Az újságíró, aki pár évvel ezelőtt maga is a kaszát fogta és akinek a párt tette lehetővé, hogy írhasson, ilyenkor nagyon boldog, hogy azok közé tartozik, szerényen, a maga módján azokat segíti, akik most aratnak., Szekulity K..,
