Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

»54 július «. 8ZOLNOKMEGYE1 NÄPLAP 8 jó minőségért ZEMLÉNYI ÉVA, fii 05 MW&mk mmtiSZz a martfűi Tisza Cipő­gyár 3345-ös műhelyé­nek talpvarrója. Vál­lalta, hogy a leértékelt párok számát 75-ről 70 párra csökkenti. Ezzel szemben 52 párra szorí­totta le a leértékelést s nagyban segítette üze­mét a jó minőségért folyó harcban. Zemlényi Éva a minő­ség megjavítása mellett eredményesen dolgozik a termelékenység eme­léséért is. Teljesítménye elérte a 122 százalékot. Egymillió forint vasutasüdülőkre Az idén a SzOT és a szakszervezet egymillió forintot fordított a vasutas- üdülők minőségi fejlesztésére. A 123 fúőhelyes mátraházi üdülő fejlesztésért 300-000 fotintot költöttek. Jelentős összeggel csinosabbá tették a többi üdülőt is. A 70 személyes hévízi vasutasüdülő tatarozására 5oooo forintot költöttek. Hajdúszoboszlón 25o-ooo fo­rintos beruházással korszerűsítették a társalgót és a konyhát, a balatonfenyvesi üdülő lakói részére 80.000 forintos költséggel új társalgót építettek. A 11 kisebb épületből álló balatonboglári üdülőtelep külső-belső csinos!’ására 200 ezer forintot fordítottak. A* aratás idején se feíedkewenek meg Kengyelen a gyomok elleni védekezésről A kengyeli tanács vezetői nem jó gazdái a községnek, nem törekednek arra, hogy a község határában minden talpalatnyi földet megműveljenek a dol­gozó parasztok. Nem messze a vasút állomástól, mintegy 40—60 holdnyi jó- minőségü szántóföld van parlagon, csak acatat terem. Arra pedig egyáltalán nin­csen szükség, mert a kengyeli határban másfelé is van belőle elég. Súlyos hiba, hogy a törökmiklósi já­rási tanács mezőgazdasági osztálya mind- éjidéig figyelmen kívül hagyta a ken­gyeli határban lévő parlagföld hasznosí­tását. Még most sem késő, rövid te­nyészidejű, előcsíráztatott kukoricát, vagy egyéb takarmánynövényt még mindig le­het bele vetni. A tanács vezetői feltehetően ritkán és nem eléggé nyitott szemmel járják a határt. Nem veszik észre, hogy a Sza­badság-telepen, a bagimajori vasútállo­más mellett elhúzódó kövesútfélen, az aranka hatalmas területeken pusztít és veszélyezteti a dolgozó parasztok mun­kájának eredményeit. A betakarítás nagy munkaJendületében is helyes lenne a növényi és állati kártevők elleni védeke­zésre is gondolni a kengyeli községi ta­nács vezetőinek. Már most megtenni a szükséges intézkedéseket: úgy végezzék az aratás utáni tarlóhántást és a gyomok elleni védekezést, hogy a következő gaz dasági esztendőben tisztábbak, gyom- mentesebbek legyenek a kengyeli szántó­földek is, s ne veszélyeztesse az acat, a vadrepce, az elburjánzott aranka szántó­földjeiket. . n jászberényi Építőipari Szövetkezei szolgáltatásainak nagyrészét a helyi szükségletek kielégítésére fordítja [ három I éwei ezelőtt 38 taesal alakult meg a jászberényi Építő­ipari Szövetkezet. Ma 131 taggal dolgoznak már és több mint egy­millió forint értékű vagyont mond­hatnak magukénak. Hosszú utat tettek meg idáig s jelenleg ott tartanak, hogy Jászbe­rény és környéke helyi szükségle­teit — a szakmán belül — többé- kevésbbé jói ki tudják elégíteni. Az elmúlt évben komoly hiba volt, hogy a tervek teljesítésén túl nem sok gondot fordítottak arra, kinek dolgoznak, van-e mesterember, aki a házak javítását elvégzi a lakos­ság részére, esetleg új házat épít. j partunk| és kormányunk hatá­rozatai. azonban felhívták a veze­tők figyelmét arra, hogy legfonto­sabb feladatuk a helyi szükségle­tek ellátása s azóta helyes irány­ban fejlődik a szövetkezet, bár nem tett még nreg mindent ezen a téren. Jelenleg Nagy István, Antal Dezső, Szalóki Imre, Bartus Pál s mások részére épít a szövet­kezet 40—50 ezer forintos költ­séggel kétszobás, összkomfortos lakásokat Jászberényben. Papp Péter jászberényi lakosnak 12.000 forintos költséggel la­kásátalakítást végeznek. A kö­zeljövőben még kb 8 kislakás­építési kölcsönből finanszíro­zott munkához kezdenek, s ezzel nagyban megkönnyítik a dolgozók lakásellátását. Ezen túl­menően a kommunális osztály ren­delésére 11 összkomfortos lakást készítenek el még az idén. I A szövetkezeti foiria a munkát. A tagjaiból alakult kőműves- és építőbrigádok szakmailag jóhírűek, minőségi munkájuk elismert. A Sarankó és a Darabont kőműves­brigád, a Horti ácsbrigád kiváló eredményeket ér el a versenyben s időben elkészíti a válallt családi­házakat. Jó segítséget kapnak eh­hez Papp Lajos műszaki vezetőtől. M'g egyes építőipari ktsz-ek munkahiányról panaszkodnak, a jászberényiek a járás minden ~ TANÄ&SÜßZ— A tiszaböi halárban is aratnak A gabona betakarításának nagy csatájában párt- és állami szer­veinkre az a feladat hárul, hogy motorjai, irányítói legyenek az aratásTcséplés gyors elvégzésének. A tiszaböi tanács ezt tartva szem- elött, gondosan felkészült a nyári munkákra. Felmérték területüket, a rendelkezésre álló munkaerőt, hogy megállapítsák, hány nap szükséges az aratás elvégzéséhez. A tanács vezetői a terv elkészíté­sénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy minél kevesebb veszte­séggel takarítsák be a jó termést Ígérő gabonát. □ A termelőszövetkezeteknél és egyénileg dolgozó parasztoknál biz­tosítva van az aratás 7—8 nap alatti befejezése. A tsz-ekben 80, az egyéni dolgozó parasztoknál 290 aratópár áll készen a munkára. A község kalászos területét figye- lembevéve, egy-egy aratópárra nai i 900 négyszögöl gabona aratása jut. A tsz közgyűlésén és a tanácsülé­sen ismertették a betakarítási ter­vet, a gyors aratás-cséplés jelentő­ségét. m Az előkészítés után tettekre ke­rült a sor. A tiszaböi határban is kaszára érett a gabona. Az arany­szőke árpa kalászai meggörbültek, húzza lefelé az érett szem. A tsz tagok, egyéni dolgozó parasztok ke­zében pedig megpendült a kasza. A Petőfi tsz-ben a gépállomás ara­tógépe segítette a 15 hold árpa le­vágását. E területen kívül mintegy 300 hold kalászos aratását kell biz- 1 , Itania a tsz-nek. 30 aratopá. t szerveztek meg, ezenkívül a sur­ján! állami gazdaság egy arató- gep átadásával segíti a tsz-tagokat a kalászosok gyors aratásában. A tsz-tagok családjuk bevonásával teszik lehetővé, hogy 8 nap alatt befejezzék az aratást. A Vörös Csillag’ I. típusú cso­port tagjai is arra törekednek, hogy minden szem gabonájukat be­takarítsák. 15 hold árpájuk már keresztbe van rakva s most na­ponta figyelik a búza érését, hogy kellő időben hozzáfoghassanak a munkához. A Dózsa tszcs tagjai sem akarnak elmaradni, szorgal­masan végzik az árpa aratását. m A tanácstagok és élenjáró dol­gozó parasztok közül már többen vannak, akik lekaszálták, keresztbe rakták árpatermésüket. Hegedűs Imre és Csortos József tanácstag­hoz méltóan példát mutat a nyári munkában. A növényápolással sem késlekedtek, háromszor megkapál­ták kukoricájukat s minden növé­nyük gyommentes. Árpájukat is le­aratták. Baláti János 11 holdas és Rézsó Balázs 6 holdas-dolgozó pa­rasztok szintén idejében elvégez­ték a kapások ápolását és ezzel megteremtették a lehetőségét an­nak, hogy nyugodtan hozzáfoghat­lak az árpa aratásához. Ifj. Lipcsei Pál a jó gazda gondosságával figyelte gabonája érését s amikor úgy látta, hogy a búza viaszérésben van, azonnal hozzálátott a munká­hoz s már be is fejezte 3 hold búzája aratását. 0 Nem feledkezett el a tanács ar­ról sem, hogy a szervezéssel egy- időben felvilágosító, nevelő munkát is végezzen. A tanács vezetőinek, Stefán Mihály mezőgazdasági elő­adónak is része van abban, hogy a község dolgozó parasztjai megér­tették, minden percet ki kell hasz­nálni a munkára.- A község dol­gozó parasztjai lelkes felajánláso­kat tettek a legutóbbi tanácsülésen. Fekecs István, Bagi János és mint­egy 140 dolgozó paraszt tett ígére­tet arra, hogy az aratást, cséplést, tarlóhántást és másodvetést augusz­tus 16-ig befejezi. A párt és kor­mány sokoldalú támogatását azzal viszonozzák a tiszaböi dolgozó pa­rasztok, hogy állam iránti kötele­zettségüknek azonnal, a cséplőgép­től eleget tesznek. EH A községben megalakult az ope­ratív bizottság, melynek feladata, hogy helyes ellenőrzéssel, gyors in­tézkedéssel segítse sikerre vinni a nyári munkákat. A tsz-tagokkal és dolgozó parasztokkal együtt a ter­méshozam emelésére törekednek. A kapásoknál a többszöri gyomta­lanítással biztosították a bő ter­mést. A kenyér- és takarmány- gabonánál a gyors betakarítással, a szemveszteség csökkentésével érhe­tik el, hogy a beadás teljesítése után minél több gabona maradjon saját szükségletük fedezésére, mi­nél több jusson szabadpiacra. A terméshozam növelésével a népjó­lét emelését szolgáló kormánypro- gramm megvalósítását segítik a tiszaibői tsz-tagok és egyénileg dol­gozó parasztok. Nagy Katalin, községéből, sőt Szolnokról is bőven kapnak rendeléseket, csak győzzék csinálni. Jászteleken, Alattyánban komoly rr ezőgazdasá- gi építkezésen, Pusztamizsén iskola építésén dolgoznak. Az asztalosrészleg is jó munkát végez. Czigány eívtárs vezetésével 40 darab hálószobabútort és 120 darab éjjeliszekrényt készítenek. Érdekes, hogy az itt készült bútorokat Ozdra, Miskolcra szállítják el, csak éppen Szol­nokra és a megyébe nem ad­nak ezekből a bútorokból sem­___________ mit. I NEM regen | állították teljes ka­pacitással munkába a kádárrészle­get is. Jászberény és környéke borvidék. Eddig nem nagyon volt hol megjavíttatni a hordókat, ká­dakat. Most Kalla Péter és három- kádártársa nágymennyíségben ké­szít fa kútvedreket, káposztáskáda­kat, deszkákat és a legfontosabbat) hordókat. Külön előnye ennek a részlegnek, hogy a szükséges anyag teljes meny- nyiségben rendelkezésére áll, mert hiszen minden munkát elvégezhetnek a nagyipari fa­hulladékból. A lakosság szükségleteinek ki-i elégítésére, a helyi árualapra dől-* gozik a bádogos, szerelőrészleg is, A jelenlegi helyzet az, hogy az el-» múlt évi állapotokhoz képest 45—» 50 százalékkal emelkedett a lakos-* ságnak tett szolgáltatások aránya, Ez azt jelenti, hogy jó úton jár a szövetkezet a kormányprogramra megvalósításában. I megyénk j sok ktsz-e, — ame-f lyik többnyire még most is a ké­nyelmesebb nagyipari bedolgozó munkákkal tartja fenn magát —« példát vehetne a jászberényi Építő-i ipari Szövetkezet szorgalmas tae« jairól. A í ÜZÉP az építési anyagokkal való jobb ellátásért Mi, a Tüzép Vállalat dolgozói el­sőrendű kötelességünknek tartjuk, högy a lakosságot ellássuk a szükséges tüzelő- es építőanyagokkal. Sok még a javítani­való munkánkban, de helytelen lenni, ha nem beszélnénk arról is, milyen ered­ményeink vannak. A szokatlanul erős és hideg tél — mint azt mindenki tudja _ nagy lema­rad ásokat okozott a szállításokban, s így a mi munkánkban is. Vállalatunk kom­munista dolgozói ezért elhatározták, hogy nem késlekednek, s felhívással for­dultunk a szállító vállalatok pártszerve­zeteihez, kérve, hogy fokozzák a szállí­tások ütemét, segítsenek bennünket ab­ban, hogy a lakosság ellátása terén fenn. álló elmaradásunkat pártunk kongresz szusáig behozhassuk. Együttműködé­sünknek meg is lett az eredménye, s így első negyedévi tervünket teljesítettük, a második negyedévit pedig jelentősen túl­szárnyaltuk. Nagy munka volt ez. 901. számú telepünk például ötször annyi fa* és építőanyagot adott ki a második negyed­évben, mint az elsőben, s a lakosság felé irányuló árusításban 156.8 százalé­kos eredményt ért el. Különösen jp munkát végzett Zele József és brigádja, akik a vagonok kirakodásánál 130 szá­zalékos átlagteljesítménnyel dicseked­hetnek. ' Május-június hónapban a tsz-ek, gépállomások és egyénileg gazdálkodók ellátását tekintettük főfeladatunknak hogy a szükséges építőanyagokat még a nagy nyári munkák megkezdése előtt megkapják. Ezen a téren is értünk el eredményeket. Ezt annak köszönhetjük, hogy felvettük- a kapcsolatot a megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaival, s azok segítségünkre vol­tak a munka szervezésében. Most legfontosabb munkánk az, hogy minisztertanács határozata nyomán megindult családiház építkezések anyag­ellátását biztosítsuk. Csak az utóbbi na* pekban 30.000 cserepet és nagymennyis ségű más építőanyagot adtunk ki a dots gozólenak erre a célra, s telepeinken i« van már a harmadik negyedévben kiosz* fásra kerülő épüleífaanyag is. Csak t belkereskedelmi minisztérium tervs2i< maira várunk- (A TÜZÉP-pe! együtt igen sok dolgozó is várja már ezt a terv« számot, s mivel lassan már a hónait első dekádja is letelik, ideje lenne, hogfl megérkezzen. A szerk.) Amint a tervszámot megkapjuk, megkezdjük a kiosztást, s így minden családiházépíttető a tél beállta előtt tető alá hozhatja házát, s az ablakok, ajtók: is elkészülhetnek. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy^ -i lakosság ellátása terén még fennálló hiányosságokat megszüntessük, s ezert célul tűztük ki, hogy augusztus 2o-ra, Alkotmányunk Ünnepére minden dolgozó megkapja vállalatunktól a neki járó, s eddig hiába várt fa- és épület­anyagot. CSENDES ANTAt TÜZÉP Haltenyésstés 9 nagy állami halgazdaság szociálist* szerződést kötött a Halériékesítő Válla­lattal a termelékenység emelése, az ön­költség csökkentése és az áru minőségé­nek megóvása érdekében. — Vállalták: a halakat tiszta vízben juttatják el a vasút­állomásra, hogy élve, szállítóképes ál­lapotban kerüljenek a halasvagonokba. A szállítandó halak etetését negyvennyolc óiaval az átadás előtt beszüntetik és gon­doskodnak arról, hogy a halak a kosa« rakban ne sérüljenek meg. A Falak fe­lesleges átrakását azzal akarják elkerül­ni, hogy már a vasútállomásra szortíroz« va küldik a halakat. (MTI). NEM SZOLNOKON TÖRTÉNI... Azt hiszem, ezzel a rovatcímmel fogok élni. így mindent megírha­tok, ami a szívemet bántja és senki sem sértődik meg. A valamirevaló filmek és regények így kezdőd­nek: „—az összes negatív figurák költött személyek, s aki mégis ma­gára ismerne,. • Szóval nem Szolnokon . történt, amit elmondanék. A júliusi tavasz miatt ruhát akartam venni, mint annyian mások. Készet, mert az gyors és olcsó. Bementem a boltba, egy szép, nagy okos üzletbe. — Kérek szénen eev strandruhát •—> mondtam és nyeltem, mert az el­adó értekezést írt a blokk vetüle- tén, s a rádió legújabb slágerét figyelte szimultán. •— Kérek szénen eev — «-» A hölgy ír. Én rágok. Körmöt. — Kéreksz —■ Tovább ír. Köröm elfogyott. — Ké — • Végignéz. Istenem, hogy tud- nézni. Azonnal látja, hogy tíz cen­tivel szélesebb a derekam, mint a sokévi átlag, s a balvállam köze­lebb van a földhöz, mint a jobb. A szemöldököm sem tetszik neki, s csak azért nem veszi le a szem­üvegem, mert lusta. Szóval néz. Szemmel néz. Néz? Ver. — Na jó — megszólal végre és a kezembe nyom egy ruhát. Nem kérdezte, milyen színű kell, nem kérdezte kiértékeltem-e, hogy a krepp, avagy a flokon a kedven­cem. Ideadja a ruhát. Aztán int. Mehetek. A fe nem a próba­fülkébe. A ruha jó. Szép. A váltóm való­ban gyenge, mert máskép nem a könyökömre simulna a pánt. A de­rekam úgy látszik, nem ismeri sa­ját földrajzi helyzetét, mert a ruha korca a térdemet szorítja. Nem rossz, csak lépni nem tudok. A hossza megfelelő. A földön húzom ugyan az aljat, de ez csak azért van, hogy lássa a vevő, miszerint nem spóroltak az anyaggal. A zsebeket guggolva elég jól el­érem, s ha nem lenne gyenge a varrás, a befőznivalókat ebben hor­danám haza a piacról. Hátul lóg egy kicsit, de a tündér összecsa­varja, karjára csapja. Lógok a krepp hurkán, ő felkapja az aljat, hátrahúzza. A zsebek lapulnak (én is.) A gombokat begombolja, rám adja a bolerót és farkasszemet néz velem a tükörben. * Kicsit zavaros a látásom. Bánt, hogy a kezemet nem látom, s hogy hátul leomlik a boleró, mint egy középkori bő köpeny. Amúgy jó, mindössze az a szokatlan, hogy elől a széleit a hölgy a zsebembe dugja. Mikor látja, hogy ez ízlé­sem ellen van, villámgyorsan hoz- zátűai — rövidebbre véve — a tün­dért takarót. Szép, igazán szép. Elől most már csak övig ér-, hátul marad a régi hossza. A boleró másutt pici mint' a csibe, itt há­rom kotlóalja is beleférne. * Álltam egy csipetet, kébultan az örömtől. Mindég azt mondják, át­lagos a termetem. Körülbelül min­den ruha jó tehát, amit a konfek­ció ipar x számban készít. Sóhajtot­tam. A hölgy beleegyezésnek vélte, s megírta a blokkot. Nem kérde­zett semmit, látta nagy megindult- ságomat. S mély májusi náthás orrhangján csak annyit mondott: -t- Nahát. — Meg volt velem elé­gedve. Aztán kibuktatott a ruhá­ból, ráállt a lábamra, egy rántással levette a bolerót is. Kiléptem a remekműből. Rámadta gyenge kis kék ruhám, végigmustrált, begom­bolta, vállon veregetett, ismét szólt. — Mennyivel más volt ebben — rámutatott a toronyruhára és el­sietett a csomagolóba. * Én a pénztárhoz álltam, s szinte láttam magam a krepp csodában. Szörnyű látvány lehetett, mert megkérdezték: rosszul vagyok-e7 Igen — leheltem — s kiléptem az áruházból/ kezemben a fizetetlen blokk, szívemben a bánat Majdnem vettem magamnak 199 forintért egy bálnaruhát, gloknis aljjal, a hozzávaló halászbárka- szerű boleróval. Milyen jó, hogy ma nyugodt hangulatban volt a tündéid kereskedelmi aktíva. Ha rosszabb napot halászok ki, talán rámsóz három fókabőrt frissen plisszérozva, valódi jéghegy bor­dűrrel. S tiltakozás után esetleg beszijjaz egy bőrcsónakba. Mehet­tem volna Alaszkába szigonyt he­gyezni. Ott viszónt senki sem állítja, hogy a kereskedelem a dolgozókért van. *—gri.

Next

/
Thumbnails
Contents