Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 július 8. ©ere?, 1954 július 6. Genf. (TASZSZ.) A 9 küldöttség július 6-i zárt ülésén folytatódott annak a kérdésnek tárgyalása, ho­gyan ellenőrizzék az indokínai had­műveletek megszüntetéséről szóló megállapodás feltételeinek teljesí­tését. A Kínai Népköztársaság küldött­ségének képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a tárgyalás során kitűnt: közelednek egymáshoz a különböző küldöttségek nézetei. Viszont egyes kérdésekben még mindig jelentékeny nézeteltérések vannak. A Kínai Népköztársaság képvise­lője kifejezte meggyőződését, hogy a vegyesbizottságnak és a semleges ellenőrző bizottságnak vállvetve kell működnie és egyiket sem sza­bad a másiknak alárendelni. A Kínai Népköztársaság küldött­ségének képviselője kijelentette, hogy a semleges felügyelőbizottság ajánlásainak nem kell a két félre nézve kötelezőknek lenniök, mert a fegyverszünetnek főként a két hadviselő fél jóakaratától kell függnie. A jelen tanácskozásnak az a feladata, hogy az indokínai álla­mok igazi szuverénitásának és füg­getlenségének tiszteletbentartá a alapján helyreállítsa Indokínában * békét. A Kínai Néipköztársaság küldött­ségének képviselője a semleges fel- íigyelőbizottság szavazási eljárásá­nak kérdéséről megjegyezte, hogy ebben a kérdésben is közeledés ész­lelhető a Szovjetunió és Francia- ország között. A Kínai Népköztársaság küldött­ségének képviselője kifejezte meg­győződését, hogy a fegyverszünet ellenőrzésének kérdése Laoszban és Kambodzsában az egész indo­kínai fegyverszünet ellenőrzése kérdésének legnagyobb része, ezért egységes semleges bizottságnak kell ellenőriznie az indokínai had­műveletek megszüntetéséről szóló egyezmény feltételeinek létesítését. Franciaország küldöttségének kép­viselője a Kínai Népköztársaság júniusi javaslatait érintve csupán arra szorítkozott, hogy felkérje a Kínai Népköztársaság küldöttségét, írja körül pontosabban azt a kér­dést, ki és milyen módon szabja meg a Laosz és Kambodzsa védel­mére szükséges fegyver- és lőszer mennyiségét. Franciaország küldöttségének kép­viselője azt is követelte, hogy en­gedjék meg Laos znak és Kambod­zsának, hogy külföldi katonai ki­képzőiket és szakembereket hívjon meg hadseregébe. A rendelkezésre álló értesülések szerint Laosz és Kambodzsa kül­döttségének képviselői kijelentet­ték, hogy államaiknak védelmi célból fegyverek és csapategységek bevitelére, valamint katonai szak­emberekre és kiképzőkre lesz szük­ségük. Laosz képviselőié azt is kö­vetelte, hogy tartsák fenn a Laosz területén meglévő katonai támaszpontokat. A 9 küldöttség az indokínai béke helyreállításának kérdésében július 9-én tartja következő zárt ülését. (MTI.) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága teljes ülésének határozata Varsó (TASzSz). A lapok kedden közölték a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága második teljes­ülésének határozatát, a „bevetetlen föl­dek felhasználásáról és a rétek és lege­lők mezőgazdasági műVeiés alá vételé­ről", A teljes ülés határozata meghatározza a feladatokat a rétek és legelők legész­szerübb kihasználása terén. Nagyszabású talajjavító munkákat végeznek majd az erdős és mocsaras körzetekben. Az 1954—55. évben 22o.ooo hektár réten és legelőn végeznek majd talajjavító munkákat és ezekből a földekből körül­belül 200.000 hektárt vesznek mező- gazdasági művelés alá, (MTI) .-A-ti-’U ­Hivatalos közlemény a kínai—vietnami megbeszélésekről Peking (Uj-Kíoa). A Kína és Vietnam között történt megbeszélésekről a következő szövegű közleményt adták ki: Csou En-íaf, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és Ho Si Minh, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság elnöke 1954 július 3-tól 5-ig megbeszélést tar­tott a kínai-vietnami határon. Csou En- laj miniszterelnök és Ho Si Minh elnök eszmecserét folytatott a genfi értekezlet­ről, különös tekintettel az indokínai béke helyreállítására és az ezzel össze­függő kérdésekre. A megbeszéléseken je­len volt Hoang Van Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság pekingi nagy­követe és Csio Kuan-Hua, a genfi ér­tekezleten résztvevő kínai küldöttség ta­nácsadója, (MTI) Knewland és Dulles megbeszélése Kína ENSZ tagságáról A Reuter hírügynökség jelenti, hogy William Knowland szenátor, a szenátus Köztársasági Pártja vezetője kedden tanácskozott John Foster Dulles külügyminiszterrel Kína ENSZ-be való felvételének kérdésé- ről, Knowland ezzel kapcsolatban azt mondta az újságíróknak, hogy Phle- gerfcjl, a külügyminisztérium ta- náo tudójától „jogi véleményt kért azoiam a lépésekre vonatkozóan, amelyek szükségesek az ENSZ-ből történő amerikai kilépéshez, ha a kommunista Kínát az Egyesült Ál­lamok tiltakozása ellenére felveszik a világszervezetbe", Knowland szenátor kijelentette, hogy „lemondana szenátusi vezető tisztségéről és hadjáratot indítana,, az amerikai kilépés érdekében, ha a kínai nacionalisták helyét a kom­munisták vennék át az ENSZ-ben. Mint a hírügynökség jelentéséből kiderül, Dulles „megnyugtatta“ Knowlandot, ellenzi a népi Kína amerikai részről történő elismerését és, megígérte, hogy „küzdeni fog minden ilyenfajta akció ellen". (MTI). r v Ez történt a nagyvilágban BERLIN (MTI). Mu* * a *Neue Zeitung", az amerikai megszálló ható­ságok nyugatberlim lapja közli, Ste­vens, az Egyesült Államok hadseregügyi minisztere, aki néhány nap óta Nyugat- Európában tartózkodik, szerdán Nyugat- Berlinbe érkezett. Stevens megbeszélése­ket folytat majd Timberman tábornok, amerikai városparancsnokkal és megte­kinti az amerikaiak nyugatbcrlini „híd­főállásának" katonai berendezéseit BERLIN '(MTI). Az 1944 július 5-én Moszkvában elhunyt Wilhelm Flo­rin német munkásvezető hamvait tar­talmazó urnát hétfőn, Wilhelm Florin halálának lo-ik évfordulóján kegyelete, ünnepség keretében helyezték el a né­met forradalmároknak a berlini kör ponti temetőben emelt panlheonjában. A gyászünnepségen megjelentek Wal­ler Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártjának első titkára és Max Rei- mann, a Német Kommunista Párt elnöke. • (MTI.) Nyugati hírügynökségek Wel­lingtonból származó jelentései szerint Webb, Uj-Zéland külügyminisztere a parlament keddi külpolitikai vitája során beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a Kínai Népköztársaságot fel keli venni az ENSz-be. Webb a többi között kijelentette: „Szilárd meggyőződésem, hogy Kínának az ENSz-ből való távol­léte akadályozza a nemzetközi feszült­ség enyhítését'« PÁRIZS ’(MTI). A Vietnami De­mokratikus Rádió jelentése szerint a má­jus 19-vel befejeződött 5 hónap alatt 34.873, a Bao Daj-féle hadseregbe erő­szakkal besorozott vietnami katona állt át a vietnami néphadsereg soraiba. • PÁRIZS (MTI). Francia lapjelen­tések szerint a casablancai francia hadi- törvényszék újabb vérbírósági ítéleteket mondott ki marokkói hazafiak ellen, azon vád alapján, hogy 1953-ban részt- vettek az ellenállási mozgalomban. Hat vádlottat — közülük hármat távollétük­ben — halálra ítéltek, 18 más vádlott ellen különböző időtartamú kényszer- munkaítéleteket hoztak, több vádlottat cedíg hosszabb-rövidebb időre szóló ''ör'.önbünte'ísre ítéltek. i A törökmiklósi járási párt-végrehajtóhizottsáa; a gyors betakarításért i. A Központi Vezetőség júniusi és decemberi határozatainak végre­hajtása során járásunkban is meg­gyorsult a mezőgazdasági termelés. Minden jel arra mutat, hogy já­rásunk dolgozói mindinkább meg­értik: A Központi Vezetőség hatá­rozatainak végrehajtása biztosítja elsősorban az új szakasz politiká­jának végrehajtását, — a termés­hozam állandó fokozását, a népjólét állandó emelését. A járási pártbizottság az aratási, cséplési és a begyűjtési feladatokra való felkészülés során nem tévesz­tette szemelől, hogy a jó termés csak akkor segítheti elő a lakosság életszínvonalának emelését, ha idő­ben, a legkisebb szemveszteséggel végezzük el az aratást, a cséplést, ha időben és pontosan, a cséplőgép­től teljesíti minden termelőszövet­kezet és minden dolgozóparaszt ga­bonabeadási kötelezettségét, II. A pártbizottság azzal fo­gott hozzá a feladatok végrehajtá­sához, hogy felmérte, milyen erők és eszközök állnak rendelkezésre a járás területén az aratás-és csép- lés elvégzéséhez. Másrészt megvizs­gálta, hogy ezeket az erőket és esz­közöket hogyan és milyen módon kell elosztani a jó munka elvég­zése érdekében. Ezzel egyidőban a pártbizottság megvizsgálta, mit kell tennie a párt-végrehajtóbizott­ságnak, a párt alapszervezeteinek, a tanácsnak, a tömegszervezetek- nak s meghatározta feladataikat. A lehetőségek számbavételénél arra a következtetésre jutott, hogy a járás területén az aratást hét nap alatt, a cséplést pedig 24 nap alatt be tudjuk fejezni. Megállapí­totta azt is. hogy minden felté­tele meg van annak, hogy az ara­tást, a cséplést elvégezzük augusz­tus 20-ig, s eleget tegyünk gabona- beadási kötelezettségünknek. Hatá­rozatot hozott a pártbizottság a tarlóhántás és a másodvetési ter­vek maradéktalan teljesítése érde­kében is, III, Ezután fogott hozzá a párt­végrehajtóbizottság a határozatok végrehajtásához. Először járási ak­tívaértekezleten, utána falusi ak­tívagyűléseken, taggyűléseken, nép­nevelő értekezleteken, a tömegszer­vezetek értekezletem beszéltük meg, hogyan biztosíthatjuk legin­kább a feladatok időbeni megoldá­sát. Ugyanebben az időben meg­néztük a gépállomások, állami gazdaságok és kereskedelmi szer­veink felkészültségét, raktáraik biz­tosítását, a cséplési ellenőrök kivá­logatását és kioktatását. Ahol hi­bákat találtunk, ott azonnal a hely­színen segítettünk kijavításukban. Ügy gondoljuk, ezek az intézke­dések is nagy segítséget adnak az aratási- és cséplési feladatok idő­beni elvégzéséhez, de tudjuk azt is, hogy semmi esetre sem elegen­dőek. Legfontosabb feladatunknak tartjuk továbbra is állandóan segí­teni a párt, állami és tömegszer- vezeteinket a feladatok rendszeres ellenőrzésével, a politikai munka állandó javításával, a munkaver­seny kiszélesítésével. IV, Ma már járásunk területén megkezdődött az aratás, a cséplés, a gabonabeadás. Ebben a munká­ban is — mint mindig-v— a sur­jánt állami gazdaság mutat pél­dát, ahol már 20 kát. hold tavaszi árpát el is csépeltek. A termelő- szövetkezetek közül jó példát mu­tat a törökmiklósi Dózsa tszcs. Megkezdődött a gabonabeadás tel­jesítése a tavalyi terményekből. Már eddig, csak Törökmiklóson és Fegyvemeken 320 mázsa terményt szállítottak a bégyüjtőhelyre. Fegv- vemekem Kővári Károlyné 12 má­zsa búzát. 3 mázsa 92 kiló árpát, ifj. Kovács József -3 mázsa 70 kg búzát, Törökmiklóson Ny. Kovács Ferenc 25 mázsa 74 kg búzát és 2 mázsa 60 kg napraforgót, id. Dandó András 4 mázsa 80 kg búzát adott be az államnak, A pártbizottság felhívta figyel­münket a nehézségekre is. Ez a figyelmeztetés igen fontos, hiszen ez az év elég esős, s az ősziek és a tavasziak érése egyidőben követ­kezett be. Tehát sok a munka egy­szerre. Ezért nagyjelentőségű a fegyvernek: Kossuth tsz kezdemé­nyezése, ahol a tagság ügy döntött, hogy az aratást, cséplést reggel 3 órakor kezdik és este 10—11-ig dolgoznak. Elhatározták azt is, hogy az államnak járó gabonát már az első napokban beadják. V. Vannak helyes kezdeménye­zések állami gazdaságainkban és üzemeinkben is. Ezek közül a leg­fontosabbak, amelyek a tsz-ek meg­segítésére irányulnak. Születtek már követésre méltó példák kom­bájnistáink és aratógépkezelőink részéről is. Süveges elvtárs, a Szo­cialista Munka Hőse vállalta, hogy az előírt 200 kát. hold helyett 400 kát. holdon végzi el kombájnjával az aratást és cséplést. Jancsó elv­társ, a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett traktorista vállalta, hogy aratógépével 150 kát. hold helyett 300 kát. holdon végzi el az aratást. Helyes és követésre méltó a tiszabői Petőfi tsz kezde­ményezésére is. Itt a tagság megfo­gadta, hogy a kalászosok felét asz- tagba hordja az aratás befejezéséig s aratás után azonnal megkezdik a cséplést, Mindent elkövetünk, hogy ezeket a kezdeményezéseket megismerje járásunk minden dolgozója. Ugyan­akkor harcolunk a tömegek segít­ségével az ellenség elszigeteléséért, amely tevékenysége munkánk halogatására, az aratási, cséplési munkák akadályozására irányul, VI, . Járásunk kommunistáinak, a termelőszövetkezeti tagoknak, a dolgozó parasztoknak, a gépállomá­sok és állami gazdaságok dolgozói­nak, a mezőgazdasági szakembe­reknek szilárd elhatározása, hop­péi d amutat óan végzik a termés be­takarítását, a begyűjtést Időben elvégzik a tarlóhántást, a másod- vetést, s ezzel elősegítik saját ma­guk és az egész lakosság életszín­vonalának emelését. Elhatározásuk, hogy megvédik a járás becsületét ebben a harcban is. Váczi Sándor, az MDP Járási Végrehajtóbizottsága titkára, Törökmiklós. A legfelsőbb bíróság elvi intése az igényiével! mezőgazdasági ingatlanohrél és vagyontárgyairól Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy a termelőszövetkezetek ellen egyesek pert indítottak és ezekben a perekben a bíróságok nem mindig döntöt­tek helyesen. Sok esetben nem volt ez a pereskedés más, mint ellenséges tevé­kenység, mely arra irányult, hogy a termelőszövetkezet vagyoni erősödését za­vartalan termelőmunkáját akadályozza, ’ Ezért a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának dH n,..*«« rm a legfőbb ügyész indítványára — a következő elvi döntést hozta 1 olyan mező- gazdasági ingatlanok, a mezőgazdasági ingatlanokon levő épületek, mezőgaz­dasági felszerelési tárgyak, vagy bármilyen egyéb vagyontárgyak tekintetében, amelyek államigazgatási szerv intézkedése vagy jóváhagyása következtében krv rültek termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások tulajdonába, bir­tokába, vagy használatába, sem a volt tulajdonos, sem más személy a termelő- szövetkezettel, állami gazdasággal és gépállomással szemben semminemű igényt nem érvényesíthet. Az ilyen igényt a bíróságnak idéző végzés kibocsátása nélkül el kell utasítania. Az államigazgatási intézkedés érvényes akkor h. Ka azt annakidején nem foglalták írásba. Az eljáró szerv szóbeli rendelkezése is hatósági intézkedésnek minősül. ■■ *i—mw ................uw—— MÓ RICZ ZSIGMOND; HÉT KRAJCÁR J ól rendelték az istenek, hogy a szegény ember Is tudjon ka­cagni. Nemcsak sírás-vívás hallik a put­riban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a sze­gény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól Ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amely­bő’ az apám való, megpróbálta az Ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben, ö sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig Igaz. És az is igaz, hogy soha már én jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében, Hogy is kacagnék, mikor nincsen már pirosarcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csörgött a végén a szeméből s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta.,. És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töl­töttünk, hogy hét krajcárt keres­tünk ketten. Kerestünk és talál­tunk is. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban. -., a többi nehe­zebben került elő, A z első három krajcárt még ^ maga meglelte az anyám. Azt hitte, többet is talál a gépfiában, mert pénzért szokott varrni s amit fizettek, mindig odarakta. Nekem a gépfia kifogyhatatlan kincses- bánya volt, amelybe csak bele kel­lett nyúlni és mindjárt van terülj asztalkám. El is bámultam nagyon, mikor az édesanyám kutat benne, tűt, gyű­szűt, ollót, szalagdarabokat, zsinórt, gombot, mindent szétkotor s egy­szerre csak azt mondja nagy bá­mulva: ■— Elbújtak. Micsodák? — A pénzecskék, — szólt felka­cagva az anyám. Kihúzta a fiókot, i— Gyere csak kisfiam, azér is keressük meg a gonoszokat. Hun­cut, huncut krajcárkák, T eguggolt a földre s olyanfor­■Lí mán tette le a fiókot, mintha attól félt volna, hogy kikerülnek, úgy is borította le, egyszerre, mint mikor kalappal lepkéit fog az ember. Nem lehetett azon nem kacagni. ■— Itt vannak, benne vannak, —* nevetgélt s nem sietett felemelni, — ha csak egy is van, itt kell néki lenni, Leguggoltam a földre, úgy les* tem, nem búvik-é ki valahol egy fényes pénzecske? Nem mozgott ott semmi. Tulajdonkép nem is na­gyon hittük, hogy van benne va­lami, összenéztünk" és nevettünk a gyerekes tréfán. Hozzányúltam a fenekével fel­fordított fiókhoz. *— Pszt! •— ijesztett rám az anyám, — csendesen, még kiszökik. Te még nem tudod, milyen fürge állat a krajcár. Nagyon sebesen szalad az, csak úgy gurul. De még hogy gurul.,, Jobbra-balra dőltünk. Sokat ta­pasztaltuk már, hogy igen könnyen gurul a krajcár,, Mikor felocsúdtunk, én megint kinyújtottam a kezem, hogy fel­billentsem a fiókot, — Jaj! — kiáltott rám újra az anyám s én megijedtem, úgy visz­szakaptam az ujjam, mintha spar- heldhez ért volna. — Vigyázz, te kis tékozló. Hogy sietne már kiadni az útját. Addig a miénk, amíg itt van alatta. Csak hadd legyen ott még egy kis ideig. Mert látod, mosni akarok, ahhoz szappan kell, szappanra legkeve­sebb hét krajcár kell, kevesebbér nem adnak, nekem már van há­rom, még kell négy, az itt van ebbe a kis házikóba; itt lakik, de nem szereti, ha háborgatják, mert ha megharagszik, úgy elmegy, hogy sose látjuk többet. Hát vigyázz, mert a pénz nagyon kényes, csín­ján kell vele bánni. Tisztességgel. Könnyein megáprahendál, mint az úri kisasszonyok.., Te, nem tudsz valami csalogató verset, azzal tán ki lehetne csalni a csigabiga héjá­ból, Hányat kacagtunk e csacsogás közben. Tudom is én. De a csiga­biga csalogató nagyon furcsa volt. Pénz bácsi gyere ki, Ég a házad ideki.,, Azzal felfordítottam a házat. Volt alatta százféle szemét, de pénz az nem volt. Az anyám savanyúan felhúzott ajakkal kotorászott, hiába. “ Milyen kár, — mondta — hogy asztalunk nincsen. Ha erre borítottuk volna ki, nagyobb lett volna a tisztesség, akkor lett vóna alatta. „ És összekapargáltam a sok lo­mot s beleraktam a fiókba. Az anyám azalatt gondolkozott. Ügy eltörte az eszét, nem tett-é vala­hová valami pénzt, de nem tudott róla. De nekem fúrta valami az ol­dalamat, — Édesanyám, tudok én egy he­lyet, ahol van krajcár, Hol van fiam, keressük meg, míg el nem olvad, mint a bd, > 4

Next

/
Thumbnails
Contents