Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-07 / 159. szám
Megérett a búza a tiszafüredi Úttörő tsr-ben ,, Megírett ■ bdza a tiszafüredi UttOrö tsz-ben s a szövetkezet apraja-nagyja hozzálátott az aratáshoz. A tiszafüredi gépállomás küldött aratőgépeket a csoportba. - A gép meg is teszi a magáét, ha jo kezekben van. A tsz-tagok segítségére azonban nagy szükség van a gyors betakarításnál. Mitsem ér az, ha az aratógép, vagy a kombájn 250 százalékra teljesíti tervét, ugyanakkor az aratás elhúzódása í a szem elpereg Vélekedj Magyar Lajos elvtárs, a tiszafüredi Úttörő tsz. l5‘Ván tLvtá/\ -a tsz- Pfttitkára. 140 hold kalászost kell learatmok, «“bői géppel, gyorsabb és könnyebb munkával 100 holdat takarítanak be, Balogh elvtárs a párttitkár az egyik aratógépet kezeli. A 40 holdat pedig a termelőszövetkezet tagjai aratták le kézikaszával és rakják keresztbe, hordják asz- tagba a családtagok segítségével. A jó aratásért 1 Irta: Horváth Imre, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője D ártunk, államunk, dolgozó népünk előtt ma legfontosabb feladat az aratás szemveszteségnélküli gyors végrehajtása. A betakarítási tervek elkészültek, hasznos előadások, tanácskozások történtek a betakarítás érdekében. A gépeket általában gondosan kijavították, iparunk elegendő mennyiségben gyártott kaszákat is kézi aratáshoz. Verseny felajánlások, komoly ígéretek hangzottak el a pártszervezetek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a községi, városi, járási tanácsok vezetői, az egyénileg dolgozó parasztok részéről. Vállalták, hogy a III. párt- kongresszus határozatából a szemveszteség nélküli aratást, a cséplést, a tarlóhántást, a másodvetést, a gazolókapálást és a begyűjtés munkáját gyorsan elsőként, példamutatóan hajtják végre. A szavak, kinyilatkoztatások, a tanácskozások és újabb határozatok hozatalának ideje lezárult. Most a cselekvésé a szó. Végre kell hajtani teljes erővel a párt, a kormány és saját magunk határozatait. Megyénkben mindenhol teljes erővel megindulhat az aratás és vele együtt a harc is minden szem gabonáért, az életet jelentő kenyér biztosításáért. Most mindenkinek a gépen, a mezőn, a helyszínen van a helye. Kifelé az irodákból, az aratási harc győzelmes megnyerése érdekében. Gabonáink, kapásaink az idén jó termést Ígérnek. Ezt nekünk gondosan meg kell becsülnünk, a kövér idő, a gyakori esőzés azonban zavarja a munkát. Elősegíti a szemhullást, növeli a rozsdaveszélyt és a csírázás lehető égét. Jó munkaszervezéssel, gyorsasaggal, az idő teljes Vhasználásával tudunk védekezni ellene. Az aratás nemzeti ügy. Az igazi hazafiak, a béke harcosai, a.. vezetők és beosztottak bárhol dolgoznak is, a gyárban, a mezőkön, a fegyveres alakulatnál, vagy a hivatalban, nem lehetnek csak szemlélői a szemveszteség nélküli betakarításnak. Mindenkinek hozzá kell ehhez járulnia teljes erejével. Traktorosok, kombájnvezetője, aratógépkezelők, agronómu- sok! Ti vagytok a mozgatói a gépi munkának. Nagyon vigyázzatok a gépekre, kíméljétek, hogy minél kevesebb legyen a gépkiesés és az alkatrész pusztulása, de használjátok ki teljes mértékben a gépek teljesítőképességét. Tartsátok szemelőtt, hogy nincsen szenweszteségnélküli aratás nélkületek és gépeitek segítsége nélkül. Minden ellenséges nézetet, ami a gépek munkáját akadályozná, most a betakarítás során zúzzatok széjjel eredményes munkátokkal. A megadott szaktanácsokat pedig az adott Körülményekhez alkalmazva, haj tsátok végre. Pártunk népnevelői, akik oly sokszor és igen sokat segítetek a feladatok végrehajtásában, személyes példamutatással, okos, egyszerű szavakkal magyarázzátok meg a vezetőknek, dolgozók- nak, hogy ne várjanak, míg a gabona széliében, hosszában ösz- szeérik, hanem ahol a megfelelő érési fokot elérte, ha foltozva is, lássanak hozzá a betakarításhoz! a gabonaszemek duzzadtak, kövérek, a nyitott toklász nagy pergési veszélyt rejt. Ha késünk, elérheti a tíz százalékot is, ami holdanként egy mázsát, megyei ) viszonylatban 2500 vagon gabonát jelent, melynek értéke 50 millió forint. Ennyivel károsodnak megyénk terraelőszövetkeze-. ; tei, egyénileg dolgozó- parasztja^, ha nem látnak hozzá idejében az aratáshoz. Ifjúságunk, úttörőink, DISZ fiataljaink, az MNDSZ asszonyok mozgósítsanak minden erőt a szemveszteségnélkiili aratás érdekében. Vegyenek részt a kévehordásban, gereblyézésben, ka- lászgyüjtésben, ne vesszen kárba egyetlen kalász sem. Másik igen fontos feladat a cséplés és tarlóhántás gyors, idegben való megindítása. Legyen gondunk arra, hogy a gép etetője mindig tapasztalt, hozzáért» személy legyen, aki etetésnél gondosan széjjelhúzza a kévéket. így a dob nem hagy szemet a kalászban,^ a búza, az árpa nem a kazalba, hanem a zsákba kerül. A cséplést az asztagból végezzük, mert ezzel a módszerrel lehet a leggyorsabban haladni, s legjobban kiküszöbölni a beázás, a változékony időjárás oíkozta veszteséget. Ahol kombájnnal folyik az aratás és cséplés, gondoskodni kell kombájnszérűről, a szakszerű szárításról. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy minden cséplő munkacsapatban hozzáértő kazalrakó legyen. — A szalma nehogy beázzon és elrothadjon. A termelőszövetkezet tek ne vegyék át a rosszul rakott kazlakat a cséplő-munkacsapattól. - ’ _ _ Minden, hazáját szerető termelőszövetkezeti tagnak, egyénileg dolgozó parasztnak érdeke, hogy gobonabeadási kötelezettsé-i gét a cséplőgéptől azonnal teljesítse. Ebben az évben minden tarlót fel kell hámteni, mert ezzel tudjuk jövőévi nagyobb kenyerünk biztosításának előfeltételeit megteremteni. Ügy kell végez’-' a tarlóhántást, hogy a gyorf.mö- vények magja most keljen ki és ne tavasszal lepje el kalászo-- sainkat. Igen kedvező a talajban lévő csapadék' és a mostani időjárás a másodnövény termesztés lehetőségére. Félre az olyan elvtelen, tudománytalan nézettel, amit a kunmártoni Zalka Máté tsz főagrariómusa táplál, aki a kombájn-aratásnál a tőrei et siratja, közbein tönkre hagyja m nni a drága lucernát, s nem használja ki a másodnövény termesztés lehetőségét. Tanácsaink vezetői, mezőgazd'.sági osztály dolgozói, gépállomás-igazgatók, - betakarítás szakmai vezetői, irányítói ti vagytok. Rajtatok múlik, hogy az aratás teljes erővel meginduljon. A búza nagyrésze már viaszérett, bár a szára még helyenként zöld. Né ’tévesszen meg benneteket ez a tényező. Ezért fordítsatok nagy gondot a figyelőszolgálatra, hogy alkalmas időben induljon meg a kenyérgabona betakarítása. 1 fr’M-FGYE) PÁRT g TZ 0 TT 5 ÁB1 É S A: MEGYE! TANÁCS LAPJA*VI. évfolyam, 150. szára Ara 30 fillér mmimmmmammBmmmmmmmmnBmmBaaaBamammmmssmaaBBSBa 1954 július 7.. szerda III ill li in un —POB—B— BEÉRETT A GABONA — MEGYESZERTE ARATNAK A saelevétvyi dolgozó parasztok hat nap alatt learatnak A SSSELEVÉNYI Szikra tsz tagjai felkészültek arra, hogy kalászos növényeiket a legmegfelelőbb időben arassák le. Tekintettel az esős időjárásra, megszervezték az aratópárokat és állandóan figyelik gabonájuk érését. Amint 20 hold árpájuk sárgaérésben volt, 36 tsz tag kezében pendült meg a kasza, s már be is fejezték az árpa aratását. E hét közepén a búza is kaszára érett lesz. Egy kombájn áll rendelkezésünkre, mely nagy segítséget jelent a tsz tagoltnak. Azonban ha szükséges, 36—40 aratópár kézi kaszával fogja aratni a gabonát. A tsz tgjai a szemveszteség csökkentésével biztosítják, hogy minél több búza és árpa jusson munkaegységenként kiosztásra. AZ EGYÉNILEG dolgozó parasztok sem akarnak késlekedni a gabona aratásával. A termelés' bizottság tagjai példát mutatnak paraszttársaiknak. Kiss Gyula, a termelési bizottság elnöke, Kuti Imre, Bozsik Márton termelési bizottsági tagok és Sárospataki János dolgozó paraszt már learatta árpáját. A termelési bizottság a tanáccsal közösen megszervezte a tűzőrséget, biztosította a szérűk kijelölését, hogy a hordás is kellő időben megkezdődhessen. A szelevényi dolgozó parasztok csatlakoztak a cibakháziak vállalásához és megfogadták, hogy az aratást — a teljes megindulástól számított 6 nap alatt elvégzik. A gyors és szemveszteségmentes betakarítással járuljon hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Kovács István vb. titkár, Szelevény. A felsőjászsági állami gazdaságban ma kezdik meg a búza aratását 520 hold őszi búza vetés van a felsőjászsági állami gazdaságban s ennek gyors, veszteségmentes betakarítása nem kis feladatot ró a gazdaság dolgozóira, vezetőire. Hiszen emellett még 210 hóid tavaszi kalászost is le kell aratniok. Az aratógép már munkába állt és learatta az őszi árpát, a kézi-kaszások is - gííettek. Rájuk a gépsegítség mellett a búza-betakarításnál különösen nagy szükség lesz, hiszen nem mindenütt kombájn-aratásra érett a gabona és az csak később tud dolgozni. Márpedig a szemveszteség csökkentése érdekében nagyon fontos, hogj a hatalmas búzatábla viaszérésben lévő foltjain learassák a búzát. Éppen ezért ma a viaszérésben levő részeken megkezdték az aratást. id. Feliér Sándor surjáni dolgozd paraszt a cséplőgéptől szállítja beadásra szánt gabonáját Itt vagyunk az aratás, cséplés, begyűjtés idején, s a surjáni dolgozó parasztok is magukévá tették a jelszót: Harc minden szem gabonáért! Id. Fehér Sándor is igy tett. Learatta őszi árpáját, rövidesen hozzákezd a búzaaratáshoz és a cséplés- hez is. Vállalta, hogy a még hátralévő árpabeadási kötelezettségét egyenesen a cséplőgéptől teljesíti. Id. Fehér Sándor hat holdas surjáni egyénileg dolgozó paraszt jól gazdálkodik. A kukoricát, napraforgót már harmadszorra kapálta meg. Nagy gondot fordít jószágállománya fejlesztésére és ennek eredménye, hogy egész évi hízottsertés-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesítette. Ezenkívül ó-gabonából tett eleget ezévi búzáét kukoricabeadási kötelezettségének. Jó példát mutat az adófizetésben. Nem lehet ezt elmondani Somogyi János surjáni gazdáról. Elmaradt a növényápolással, adófizetéssel. . Még a múlt évről- hátralékos hízottsertésbeadás- sal, azonkívül lő kg baromfival, lő kg tojással, 44 kg vágómarhával, 62 kg napraforgóval. Mindkettő hat hold földön gazdálkodik, de míg id. Fehér Sándor szeret dolgozni és kora reggeltől késő estig kint lehet találni a határban. Somogyi János nem nagyon töri magát a munkáért. Nem csoda hát, hogy mindennel el van maradva. Példát vehetne id. Fehér Sándor dolgozó parasztról. SÉLLEY ERZSÉBET Törökmiklós SZENDREI Lajos és KISS P. Mihály, a karcagi gépállomás kombájnvezetői. SZENDREI Lajos tavaly 410 hold kalászost aratott le és csépelt el gépével. Vállalást tett, hogy az Idén sem adja alább, több mint 400 holdat arat le kombájnjával. KISS P. Mihály kombájnvezetö csatlakozott ehhez a vállaláshoz. A karcagi határban Is rövidesen kombájn aratásra érett a gabona, SZENDREI Lajos és KISS P. Mihály kombájnvezetők pedig jő minőségű gépi munkával segftlk a gyors és veszteségmentes betakarítást. Äs idén sem adják alább! A vezetőkön is múlik a befakarítás sikere CZINEGE Erzsébet, a tiszaőrsl tanács elnöke és SZANY1 Andrásné mezőgazda- sági előadd sok segítséget ad a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok munkájához. Ennek eredménye, hogy községük a második helyen van a mezőgazdasági munkában a tiszafüredi járás községei között. Jől tudják, hogy csak kollektív munkával lehet eredményeket elérni. Ezért szoros kapcsolatot építettek a tanács végrehajtóbizottsága és az állandó bizottságok között. Különösen fontos most ennek a kapcsolatnak az erősítése, amikor a községben 2.068 hold kalászos gyors betakarítását kell biztosítani. A határt [elosztották a végrehajtő bizottsági és a tanácstagok, állandó bizottsági tagok között. Figyelik, mikor érik be a gabona, hogy az alkalmas időben a 3 aratőgép és az ezemegyvenöt aratőpár megkezdhesse a munkát. Három élenjáró traktoros Végh Gyula, Balajti Imre és K. Szfles István a kunmadaras! gépállomáson dolgoznak és gépeikkel a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat segítik a betakarításban. Vállalták, hogy az idén hárman 1.600 hold kalászost aratnak le és a legjobb minőségű munkát végzik gépeikkel, a veszteségmentes betakarítás érdekében.
