Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-30 / 179. szám
1884 július 36, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s Vasutasaink feladata az őszi csúcsforgalomban SEGÍTJÜK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKAT _________I_________________________________________________________—— 1 A SZOLNOKON I megtartott vasúti csomópont értekezleten, a IX. Vasútüzemi Értekezlet határozatainak helyi viszonyokra való alkalmazásáról tárgyaltaik a szolnoki vasutasdodgozók s képviseltették itt magukat a környező forgalmas vasútállomások; Abony, Cegléd, Űjszász, Szajol ,— vasútasai is. A tőfeladat — a vasút előtt álló egyik legfontosabb munka — az őszi forgalom előkészítése volt, Békési Rezső elvtárs, Szolnok állomásfőnöke ismertette a csomópont dolgozóinak tennivalóját. — Az őszi forgalom feladatai nagyok. Minden vasutas szakismeretére, helytállására van szükség ahhoz, hogy győzelemre vigyük nagy ügyünket. — Hosszú heteken át biztosítanunk kell a háromnapos kocsifordulót. A berakások területén el kell érni a napi 15.000 kocsi megrakását. A többterheléses mozgalom keretében — az r- szágos viszonylatban tervezett 50.000 tonna túlsúlyból — 14.000 tonnát kell továbbítani igazgatóságunk területén. Tehervonati,kn ál el kell érnünk azt, hogy legalább 70 százalékban menetrendszerint közlekedjenek. Ä munkásvom.. - nál 5, a személyvonatoknál 7 százalék alá kell szorítanunk a késéseket ■— mondotta többek között az állorr.'ásfőnök elvtárs. A „BALESETM' NTESj szolgálatot“ kell elsősorban megvalósítanunk. Ezen a téren állomásunkon igen sok a javítanivaló még. Bár baleseti statisztikán — beleértve a károk összegét is — április óta több, mint egynegyedére zsugorodott, az eredménnyel nem lehetünk megelégedettek, A balesetmentes szolgálat egyik alapja az oktatásom való részvétel, a jólképzett, fegyelmezett ember. Nem szabad előfordulni olyan esetnek, nr.int legutóbb, mikor Cudor József, Hajdú Sándor és Hegedűs János munka bérfizetéskor leittasodott. De meg kell szüntetni az igazolatlan távol - náradásokat is, melyek nagymértékben akadályozzák a feladatok valóraváltását. Fontos tennivalóként jelölte meg az államásfőnök a gépek és kocsik megelőző karbantartását, a tűlter- hriéses vonatok közlekedtetését, az 500 km-es mozgalom kiszélesítését. Fűtőházunknál 17 mozdonynak 190 kilométert, *—< a többi gép nek pedig 140 kilométert kell naponta futnia, A pályafenntartás dolgozóinak biztosítani kell, hogy vonataink sebességkorlátozás nélkül szállíthassák az árumennyiségeket. _________ AZ ŐSZT FORGALOMBAN'! —- mondotta befejezésül Békési elvtárs ►— sokkal nagyobb akarat, lelkesedés szükséges, mint az előzőkében, hogy a hiányzó anyagi feltételeket pótolhassuk. Lesznek nehézségeink, de az Idén is hián; - ta’anul teljesíteni fogjuk feladatainkat, Az államásfőnök elvtárs beszámolójához sokan szóltak hozzá a vasúti üzemek legjobbjai közül: Os. Sebestyén Pál sztahanovista k'-csiiir.ester elmondotta, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazása tette lehetővé eddig, hogy teljesíthették feladatukat. Nagy hiba azonban, hogy Gurjev síktolatási r-ndszerét a Barta-brigád kivételével jóformán senki sem alkalmazza az állomás területén, pedig ez a módszer az, arri nagyban elősegítené az őszi forgalom sikerét. T'--retet tett, h-— módszerátadás- sal, nevelőmunkával eléri azt, hogy minden tolatóbrigád alkálin -zza az új módszert. HARGITAI | László térfőnök a vonatok utasításszerű összeállításának fontosságáról,' Terenyei István kereskedelmi főnökhelyettes, a kereskedelmi szolgálat helytállásáról. Nagy István I. sarus-csapatvezető, a gurítószolgálat feladatairól és hibáiról beszélt. Zentai főfelügyelő elvtárs a ke- reskedelrri szolgálat feladataira hívta fel a figyelmet. Sok vasúti kocsi raksúlyát felemelték, azonban sem a vasútasdolgozók, sem a szállítófelek nem használják ki a lehetőségig a felemelt raksúlyú kocsikat. Németh Jenő forgalmi szolgálat- tevő a vonatok rendkívüli áthaladásának biztosítását kérte. Verrn-s Ödön mérnök, főfelügyelő a pályafenntartási dolgozók nevében biztosította a társzolgálati ágakat, hogy mindent megtesznek az őszi forgalom sikere érdekében. Elmondotta, hogy az iparvágányok kezelésére kötelezett vállalatok nem fordítanak elég gondot a karbantartásra, ami néha siklást vagy egyéb balesetet idézihet elő. így pl. a szolnoki Cukorgyár a melasznakó vágány víztelenítéséről nem gondoskodik. Valóságos vízlevezetőneK használják a vágányokat, ami aiprjvptő°n helytelen. B ARANYI János vasutasdolgozó az ellátás kérdésével foglalkozott. Kifogásolta, hogy az idei, de még az elmúlt évi nyáriruha járandóságukat sem kapták rreg, pedig már lassan el is múlik a nyár. Az értekezlet még számos problémával foglalkozott s a résztvevők tapasztalatokkal gazdagon, az őszi forgalom feladatainak tisztázása után sikeresen készülhetnek a munkára. Pótbeporzássa! növeljük idei kukoricatermésünké! A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat előírja, hogy a kukorica- termés átlagát az utolsó hat év átlagához képest a következő három év alatt holdanként két mázsával kell emelni. A termés mennyiségét az agrotechnikai eljárások alkalmazásával, gyakori kapálással és nem utolsó sorban a pótbeporzással jelentős mértékben növelhetjük, így erőteljes csövek fejlődnek és kiküszöböljük a foghíjjasságot. A pótbeporzásnak különösen nagy a jelentősége most, amikor a virágzás idején túlzottan meleg az időjárás. A pótbeporzást a reggeli harmat felszáradása után, a nagy meleg beállta előtt végezzük, s három-ötnapos időközönként, két-há- romszor ismételjük meg. A beporzásnál a kukoricatábla minden második-harmadik sorában, minden harmadik-ötödik növényről rázzuk le a virágport. így a természetes beporzásra is egyenletes elosztásban marad elegendő virágpor. Az összegyűjtött virágport aztán a sorok mentén haladva, ráhintjük a bibékre. A pótbeporzást legeredményesebben kartonpapírból házilag készített tölcsérrel végezhetjük, A tölcsér magassága 30—40 cm, felső átmérője 20—25 cm, az alsó kisebbik átmérője pedig 3—4 cm legyen. A tölcsér alsó nyílásához sűrű szövésű tüllszitát kössünk és a középső részébe is helyezzünk el egy nagyobb nyílású szitát. Ezzel biztosítjuk a virágpor egyenletes elosztását, A készüléket ügy használjuk, hogy azt egyik kezünkkel a kukorica címeréhez emeljük, másik kezünkkel pedig belerázzuk a virágport. Amikor körülbelül 100—120 címerből elegendő viráport gyűjtöttünk össze, akkor a sorok mentén növényről növényre haladva, a bibeszálakra ráhintjük a virágport. Az is jó, ha befőttes üvegbe gyűjtjük a virágport, s az üveg szájára kötött tüllön keresztül szórjuk a bibeszálakra, A pótbeporzást úgy is • végezhetjük, hogy a virágport valamilyen edénybe gyűjtjük, s puhaszőrű ecsettel, vagy vattaszerű anyaggal visszük rá a kukorica bibéjére, bajuszára. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a pótbeporzott táblákról a gyakori kapálás, növényápolással biztosított terméseredményen felül tíz-húsz százalékkal nagyobb termést takaríthatunk be, A kengyeli Vörös Hajnal tsz-ben elcsépeltek és teljesítették a beadást Ä kengyeli Vörös Hajnal tsz az ősszel alakult. Tizennégy család lépett akkor a közös gazdaság útjára. Az együttes munka első gyümölcsét, a kenyér- és takarmánygabonát most takarítják be. Július 27-én a tsz tagjai büszkén jelentették, hogy összes kalászosnövényük cséplését befejezték. Nem volt zökkenőmentes az út, melyen idáig eljutottak. Sok nehézséget kellett leküzdendők a tavas', és a nyár során, hisz a szeszélyes időjárás is hátráltatta munkájukat. Szorgalmukkal, a családtagok segítségével sikerült kiküszöbölni a hibákat. A növényápolásnál az esők okozta kiesést pótolta a családtagok dolgos keze, akik szintén megfogták a kapanyelét, hogy megmentsék növényeiket a gyomtól. A háromszori kapálás eredményeként kukoricából mintegy 30 mázsás, cukorrépából közel 200 mázsás átlagtermésre számítanak. Kalászosnövényeik ápolását sem hanyagolták el, 7—8 mázsa termett egy-egy holdon. Az aratás megkezdésekor új nehézség merült fel. A gépállomás aratógépe sokszor állt üzemzavar miatt. A gabona már érett volt, nem lehetett halogatni az aratást. A termelőszövetkezet pártszervezete segítségére sietett a tsz vezetőségének. A párttagokkal megbeszélték a családtagok mozgósítását. Másnap reggel Kovács Antal párttitkár és Szollár János tsz- elnök, valamint a párttagok hozzátartozóikkal együtt fogtak hozzá az aratáshoz. A vezetők példáját követték a tsz-tagok. A párttagok személyes példamutatásának, a fel- világosító szónak eredményeként a tizennégy tag ereje megháromszorozódott, Az aratás idején nap, mint nap harmincnyolcan-negyven- ketten vettek részt a munkában. Nagy segítséget adtak a családtagok a cséplés során is. Bakos Mária és Katalin, Csontos Irén, Erdős Borbála, Kovács Imre és Fűzfa János a cséplésben is megálltak helyüket. A tsz valamennyi tagja egyemberként dolgozott, hogy minél előbb zsákokba, kamrába kerüljön a gabona. Mindnyájuk érdeme, hogy leküzdötték a cséplésnél lévő hibákat, s a kengyeli tsz-ek közül elsőnek fejezték be a csép- lést. Munkájukat hátráltatta, hogy a kengyeli gépállomástól küldött gépek rosszul voltak felszerelve. A tsz-tagok maguk készítettek törek- létrát, törekhordó seragolyát, s a Terményforgalmi Vállalattól kértek kölcsön mázsát. Pótolták, ami hiányzott, hogy biztosítsák a cséplés zavartalan menetét. Azt azonban sérelmezik a tsz-tagok, hogy a gépállomás vezetői, szakemberei jóformán feléjük sem néztek, Tlszasas kézségben szerdán estig az egyénileg dolgozó parasztok is befejezték a gabona hordását és a hét eleje óta valamennyi cséplőgép teljes erővel dolgozik. Július 26-án a Rákóczi tszcs tagjai elcsépeltek a 81 hold búza, 11 hold árpa és 3 hold zabosbükköny termését. Búzából teljesítették a termelési tervet, árpából pedig 11 mázsa 45 kg lett a holdankénti termésátlag. A szövetkezet tagjai nyomban eleget tettek terménybeadási köte’ezettsé- giiknek és megkezdték a munkaegységekre járó gabona szétosztását. A tsz tagjai a családtagokkal egyfltt most 38 hold kukoricájuk gazoló kapálását végzik. Ezévben már negyedszer kaOkuljamak a gépállomás Vezetői a tsz-tagok bírálatából, s rendszeresebben ellenőrizzék a gépi munkát. Javítania kell a gépállomásnak a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésén is. Tarlóhántásra szerződtek a tsz-szel, de még alig pár holdon végezték el a munkát. Sürgősen pótolniuk kell a mulasztást. Segítsék a termelőszövetkezet tagjait, hogy jövőre még magasabb terméseredményt érjenek el. A tsz- tagok szeretik a gépeket, mert azok segítségével könnyebbé válik a munka, emelkedik a terméshozam. A kengyeli gépállomás vezetői és dolgozói szilárdítsák meg a gép iránti bizalmat, nagyobb figyelmet fordítsanak a minőségi munkára, A Vörös Hajnal tsz tagjai szorgalmas munkájukkal, az állam- iránti kötelezettségük géptől való százszázalékos teljesítésével megmutatták a márt és haza iránti sze- retetüket. 103 mázsa búzát és 28 mázsa árpát adtak be az államnak. Beadásuk teljesítése után megkezdték a terményelőleg kiosztását is. Nagy Katalin pálják á kukoricát, a növénytermesztő brigád többi tagjai pedig a széna betakarításával van elfoglalva. A község egyénileg dolgozó parasztjai is a csépíésse! egyidöben teljesítik kötelezettségüket. Jelenleg nincs terménybeadással hátralékos a községben, mert akik elcsépeltek, nyomban a begyűjtő- helyre vitték az államnak járó gabonát. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Zámbó Sándor tanácstag mutat jő példát. Koczka János tanácstag még nem csépelt el, de 356 kg terménybeadási kötelezettségét a részkeresetéből kiegyenlítette. ifj. K. HAJDÚ LAJOS vb. elnök', Tiszasas. Á tiszasosi Rákóczi fsz tagjai elcsépeltek, teljesítették kötelezettségeiket és megkezdték a gabonaosztást Fél vagon búzát ajánlott fel a kisújszállási Ady tsz A Terményforgalmi Vállalat kisújszállási telepén a cséplés megkezdése óta etgymást érik a gabonával megrakott szekerek. A termelőszövetkezetek egymással versenyezve teljesítik gabonabeadási kötelezettségüket. Az államnak járó részt nyomban a cséplőgéptől viszik az átvevő helyre. Szorgos munkájuk közepette a szövetkezeti város dolgozói az árvízkárt szenvedettek megsegítésére is gondolnak. Az Ady tsz elnöke szép példáját adta az elvtársi segítőkészségnek. Gabonarészesedéséből szerdán délelőtt 100 kg. búzát adott át a du- nameníieknek. A szövetkezet tagjai pedig 50 mázsa búzát, egy vem-' hes üszőt és 10 .mázsa szénát küldenek az árvízkárosultaknak, Az Űj Élet termelőszövetkezetben már szintén megkezdték a cséplést. A tagok itt az árvízkárosultaknak szánt 20 mázsa búzát és 5 mázsa árpát már át is adták a Terményforgalmi Vállalatnak. Emellett 20 süldőt küldeiiek még. A tanács dolgozói forintjaikkal járulnak hozzá az árvízsujtotta területek helyreállításához. 8190 forinttal enyhí- tik a dunamentiek kárát. Részt kérünk az ország; gondjából A Surjáni Állami Gazdaság dolgozói példán utató munkájuk mellett anyagi segítséget is nyújtanak az árvízkárosultaknak. A gazdaság munkásai eddig már több mint 4000 forintot gyűjtöttek össze. Szöllősi Sándor, a gazdaság 75 éves ellető kanásza 50 forintot adott. Elmondotta: őszinte szívvel adja, mert átérzi, ha ő volna ilyen helyzetben, neki is jólesne a testvéri segítség, » „Terménnyel sietünk az árv'..- sujtotía lakosság Megsegítésére“* — írják a szajoli Előre tsz-bői. A termelőcsoport tagjai e hő 23-án 15 mázsa kenyérgabonát küldtek el. * A szolnoki Móricz Zsigmond kultúrotthon július 25-i rendezvénye teljes -bevételét ajánlotta fel az árvízkárosultaiknak. 1028 forintot már fel is adtak a Nenzeti Bank 200. számú csekkszámlájára. * A Szolnoki Gőzfűrész munkásai röpgyűlésen beszélték meg, hogyan nyújthatnának segítséget bajbajutott testvéreiknek. A gyűlésen határozatot hoztak, hogy e hó 31-én 8 órás békeműszakot tartanak és erre az időre eső teljes keresetüket a nemes célra ajánlják fel. A békeműszakon 45.000 forint értékű fenyőfaárut termeinek. * Ä jászberényi—újerdői Állami Gazdaság dolgozói is gyűjtést indítottak. Eddig 685 forintot küldtek az árvízikárosultaknak. A gyűjtés tovább tart, » A Jászberény Építőipari Szövetkezet dolgozói röpgyűlésen foglalkoztak a Dunamellék bajbajutott lakóinak megsegítésével. A szövetkezet minden tagja egynapi teljes keresetét ajánlotta fel. A gyűlésen felszólalók beszédéből kitűnt az a nemes együttérzés, testvéri összefogás, mely az egész ország dolgozóit áthatotta. Kiss Piroska István kétnapi fizetését adta. Gugi Sándor brigádja megfogadta, ezen a napon még több és jobb minőségű munkát végeznek, hogy min'"! többet adhassanak. Felajánlásuk mintegy 7000 forintot tesz ki, • A tiszakürti tanács és földmű-i vesszövetkezet dolgozói röpgyű é- seken tettek felajánlásokat az árvízkárosultak megsegítésére. Általában egyhavi fizetésük 5 száza’é- kát adják a dolgozók az árvízkárosultak javára. A Rákosi tsz 10 mázsa szénát, 5 mázsa árpát és 10 tyúkot ajánlott fel. * A karcagi földmű vesszövelkezett dolgozói gyűlésen foglalkoztak azzal a nagy veszteséggel, amely a Duna környékén lakó dolgozókat sújtotta, de súlyosan érintette az egész ország lakosságát is. Sok családi ház, egész évi ír unkának gyümölcse, termés és jószág pusztult el, amelyet az ország többi területének kell pótolni. A szövetkezet dolgozói azzal a ielszóval indították be a gyűjtést, hogy „aki idejében ad, kétszer ad.“ Még aznap este 3040 forintot gyűjtöttek össze és adták fel a megadott címre. Kovács Imre és Erdős Lajos 200—200, R. Szilágyi Károly 100 forintot adott. * Ä tlszaroffi községi tanács és begyűjtési hivatal dolgozói egyhavi fizetésük 10 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. * A Szolnokmegyei Fűszer- és ÉdességkereSkedelmi Vállalat dolgozói átérezve az árvízsujtotta cs i- ládok helyzetét, fizetésük 4—5 százalékos felajánlásával kívánnak segítséget nyújtani az anyagi károk pótlásához, Ingyenes csemete» és suháng juttatást biztosít kormányzatunk a fásításra megyénk minden dolgozó parasztjának Nemrégiben nagyjelentőségű határozatot hozott a Minisztertanács, mely szerint a tanyák, községek és városok belterületén álló fák, valamint külterületeken lévő fasorokban, facsoportokban a beteg széttörött, a száradásnak indult, vagy további fenntartásra más okból nem alkalmas fák kivágásához nem kell engedélyt kérni, A fakivágást azonban előre be kell jelenteni az illetékes községi vagy városi tanácsnál, s a kivágott fa helyett három darab erdei fa, vagy gyümölcsfasuhángot, csemetét kell ültetni. A kitermelt anyagokkal a tulajdonosok szabadon rendelkeznek, A csemeték és subán gok ültetése kötelező. Szolnok megye ugyanis az ország legfátlanabb megyéje és a fásítás, az erdősítés érdekében nagyszabású munkának kell megindulnia. Az erdőgazdaság saját csemetekertjeiben és területein nem tudja megnevelni a szükséges csemetéket, ezért a községi tanácsoknak kell ebben segítséget nyujtanidk. Jelöljenek ki a község határában egy-öt holdnyi területet, ahol csemetekertet létesíthetnek az erdőgazdaság felügyelete mellett és ezekből a csemetekertekből aztán folyamatosan tudják majd pótolni a suháng-, és csemeteszükségletet. Felelősségre vontuk a gabonabeadást elmulasztókat Tiszafüreden a hordással egyidöben megkezdődött a kenyérgabona cséplése. Szorgalmasan dolgoznak a Harcos és a Petőfi termelőszövetkezet tagjai is. A község egyénileg dolgozó parasztjainak példát mutatva, az államnak járó kenyérgabonát a cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre viszik. Általában az a jellemző, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is hazafias kötelességből mindjárt a cséplés idején teljesítik államiránti kötelezettségüket. Azok az élenjárók, szorgalmas egyénileg dolgozó parasztok, akik végeztek a behordással, nagyjából már el is csépeltek. A gazdaember persze sosem gondol csak a mára. hanem a holnapra is. Demeter Károly 18 holdas, Deák János 7 holdas, Erős Géza 12 holdas, Gyöngy Imre 3 holdas gazdálkodók több társaikkal együtt éppen ezért a beadási kötelezettségüket teljesítették és ezzel egyidöben végeztek a tar- löhántással, valamint a másodnövények vetésével is. Olyan véleményen vannak, hogy az igyekezet sosem árt. A másodnövényvetés végeredményben kétszeri aratást és természetesen nagyobb jövedelmet jelent. A gazdálkodók nagy többségét az igyekezet és a szorgalom jellemzi. Ha nem is sokan, de mégis vannak olyanok, akik elmulasztják kötelezettségeik teljesítését. Rédei László 7 holdas gazdáid kodó, Laki Károly és B. Varga Sándor egyénileg dolgozó paraszt elcsépelt ugyan, de gabonabeadási kötelezettségének teljesítését elmulasztotta. így tehát ezekkel szemben alkalmazni kellett a 10 százalékos felemelést. A törvények; betartását a becsületes gazdák helyeselése kíséri, RÁZ FERENC levelező Tiszafüred
