Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

Fferég— kreppből hé&sZlt nyárt- éa afrund-rohm

A rajzon látható 4Jvon aló str&ndruha kreppből

készül. Szoknyarészén különleges hajtáísaL A hozzávaló boleróval együtt négy és félméter anyag elegendő az elkészítéséhez. Kirándulásra, strandra különösen alkalmas.

Ez a ruha ugyan/ ak kreppből, készül. Kényelmes, könnyű nyári viselet. Nyakmegoldása egészen újszerű. Mintegy 5 méter anyagból készíthető. Érdemes a krepiíanya jnk közül szép pasztellszínűt választani.

BEFŐZÉS

Vizesuborka elfevése

Szép, hosszúkás, egészséges uborkákat zománc-, vagy porcelán-italban gyenge timsós vízzel leforrázunk. A vizet néhány perc után leöntjük és az uborkát száraz, tiszta konyharuhára rakjuk. Ha a víz leszikkadt, az uborkát üvegbe rakjuk. Az üveg aljára kaprot, tormát, meggyfalevelet, egészborsot rákunk és erre tesszük az uborkákat. Literenként 2 dkg sóval vizet forralunk és a forrásban lévő, vizet szép lassan az uborkára öntögetjük, vigyázva, hogy az üveg el ne pattanjon. — Ezután vízben áztatott marhahólyaggal erősen lekötjük, majd szellős helyre rakjuk. Két nap múlva zavaros lesz és forrni kezd, utána fokozatosan tisztul. A vizasuiborka eltevésénél ne perga- mentpapírt, hanem marhahólyagot használjunk. 1—2 hét múlva, amikor a lé leapadt, sóval felfőzött hidegvízzel f eltöltöget j ük,

Tölteni való paprika el tevése

A zöldpaprika csutkáját levágjuk, hogy egymásba lehessen rakni. Bő vizet forralunk és beledobjuk a paprikát, megforgatjuk és azután mindjárt le is szűrjük. A leszűrt paprikát szitán jól lecsurgatjuk és egymásba rakjuk, hegyes végükkel lefelé fordítva, szélesszájú üvegbe helyezzük. Az üvegbe rakott paprikára sűrű paradicsompürét öntünk, egy kevés szalicilt adunk hozzá, hólyagpapír-' ral lekötjük és vízfürdőben a szokásos módon kigőzöljük,

Zöldbab eltevése sóban

A frlssenszed ett, fiatal zöldbabot

a szálkáitól megtisztítjuk és jól megmossuk, majd tiszta ruhával jól leszárítgatjuk. A megtisztított zöldbabot 7 cm-es darabkákra vágjuk. Az így elkészített babot lemérjük, minden kilogramm babhoz 15 dkg sót és 2 dkg éukrot számítunk. A sót, cukrot összekeverjük és ezzel a cukros-sós keverékkel az ösz- szevágott babot lesózzuk. A lesózott babot 24 óráig hagyjuk állni. A bab a sózás következtében összeesik és levet enged, majd a lesózott babot üvegbe rakjuk, ráöntjük a levét és marhahólyaggal erősen lekötözzük. Szellős helyen tartjuk.

Őszibarack befőtt

A nem egészen érett barackot meghámozzuk, félbevágjuk és citromos vízbe tesszük. Ebben a citromos vízben egy kissé .átfőzzük, majd hideg vízben lehűtjük. A lehűtött barackot leszűrjük és üvegbe rakjuk, hideg cukorszörpöt öntünk rá, lekötözzük, majd 8—10 percig gőzöljük. A cukorszörp elkészítésénél 1 liter vízhez 50 dkg cukrot adunk.

Sárgabarackíz

A megmosott barackot kimagozzuk és lemérjük, rr inden kg barackra 75 dkg cukrot veszünk. Zománcozott edénybe rakjuk és le- cükrozzuk. Egy éjjelen át állni hagyjuk hűvös hetyen. Másnap erős tűzön 15—20 perc alatt sűrűre befőzzük és forrón, előre megmelegített üvegekbe rakjuk, következő napon légmentesen lekötjük.

* Mii adjunk a főzelékhez ?

Minden háziasszony tudja, hogy a főzelék egymagában nem laktató. A főzeléket ezért burgonyából. lisztből vagy darából készült körítéssel egészítjük ki.

RÁNTOTT ZSEMLYE: Zsemlyét vagy zsúrkenye- re vékony karikákra vágunk. tojásban áztatjuk és azután morzsában megr hempergetiük. Mindkét oldalán zsírban kiütjük.

BURGONYAFÁNK: A nyers burgonyát lehámozzuk. megreszeljük. egy keveset leöntünk a levéből, melyet forró teiiel pótolunk. Egy tojást, sót. fűszert és annyi sima lisztet adunk hozzá, hogy a tészta a fánk tésztájához hasonló legven. Hogy ízletesebb legyen. még kockára vágott szalonnát- vagy szalámit is adhatunk bele. A burgonyafánkot a palacsintasütőn sütjük mindkét oldalán.

ZSEMLYtfS MORZSA: Régi zsemlyét kockára vágunk és zsíron megsütjük. Felöntjük teiiel. melybe

egy-két tojást, sót és lisztet keverünk. A tésztát tűzön hagviuk. amíg összeáll. Azután villával szét- szaggatiuk és tovább sütjük. míg a tészta finoman megpirul.

TfiSZTÁSGOMBÓC:

Az átszitált. megsózott liszthez annyi langyos vizet öntünk, hogy ruganyos tésztát kapiunk. Esetleg reszelt, főtt burgonyát keverhetünk hozzá. A tésztát hosszúkásra sodorjuk. aztán kisebb darabokra vágjuk és sósvízben kifőzzük.

Sétány. MÁ

a blúzokról

A mai dolgozó nő ruhatárában

legtöbb helyet a blúzoík és a szoknyáik foglalják el, mivel nemcsak a célszerűség, de a szépérzék megkívánta követelményeknek is legjobban . megfelelnek. Ha hárpm- négy blúzunk van, a szoknya különféle megválasztáséval minden alkalomra szépen öltözhetünk.

Munkában mindig mosóanyagból

készült, egyszerű szabású ■ és kivitelű blúzokat választunk, hogy könnyen moshassuk, vasalhassuk

őket,

A blúzok vanratásánál azt is tekintetbe kell vennünk, hogy milyen környezetben dolgozunk. Közvetlenül • gép mellett dolgozó asszonyoknak teljesen sírra szabást ajánlunk, nehogy a blúz valamibe beleakadjon (kis gallér, zseb nélkül, teljesen sírna ujjak). A blúz sötét szoknyával ünnepélyes alkalmakra is szép viselet, mely akármilyen társasági ruhát helyettesít. Ne felejtsük el, hogv a különféle alakot és termetet is figyelembe kell venni a fazon kiválasztásánál. Erősebb alakú, de derékban karcsú nőknek jól illik a szoknyáiba tűnt blúz, akik viszont derékban erősebbek, viseljék a blúzt szoknyán kívül. Az anyag megválasztásánál is figyelembe kell venni az alakot. Erősebb nők válasszanak pulta, lágyesésű anyagot (piké, puha lenvászon, puplin stb.) és mindenesetre apró szimmetrikus mintát. A legelőnyösebb az egyszerű anyag.

Sok asszony elfelejti, hogy nem minden alakra illik ez vagy amaz a szabás, anyag. Es mégis szem előtt kell tartáni ezeket a megjegy- zésekqt, hogy célszerűen és ízlésesen öltözködhessünk.

HIRDESSEN

Szolnohmegyei

f$ÉI*LAP-ban

V

.......... .................................... «

Id

őaserü jeluzavak

MdUdewKSk: Vízszintes 1. és ffljrgúle**« X.

S!i

SS

1

2

3

4

ä

0

7

8

9

;o

T

11

tá&S

v,«m

fcttKfl

»«••

(liUI

12

13

**»•* Kttií iBíáas .

14

15

«ttCt

11BS

16

17

18

:lí:

19

20

unna mit mm Ki $8

»ui

21

22

:as

»•MM

4»IHV

*

23

(24)

*

::scí5

25

26

át Kifli

■ MA ■flwfl

■ ■MA

UN «fl

\it

maimi

rw* » , *« •inti

27

AflflA

A*«fl

«'«Hfl

KmmM

28

29

30

H

31

32

33

34

f-R

35

:íi:

PVHI

36

37

38

39

l

eflsüfi

ül;

40

41

•222

42

m

43

44

1

45

46

47

ül:

• caa

48

49

50

51

52

B”!

*>u»i

i>3

m

54

L

KAM« SBBJt »11X8 • flfl»

VÍZSZINTES?

FOGOÖLEGES:

t. E* nőst • Ielszól (Folytatóra a fBegff- legee lt-ben.)

lt. Középsmertkal baktmzlajta.

12. Elhajít.

13. Vissza: Belga Tárra.

M. Somogymegyel Wraég.

16. Finn kikőtövároa.

17. Zsidó próféta.

19. Egyik legnagyobb wbeéséghősOnk

névjele.

21. Német el«) áróozAeaba.

22. Ludoll-léle szám.

25. Bibliai alak.

27. Francia regényíró.

28. Vízben halad (másod® bettf|e kettős!).

31. Ilyenkor se áll most a cséplőgép.

33. Lány — angolul (fonetikusan).

35. IgekötS.

36. Majdnem minden betegnél van.

40. Dunántúli csatornázott patak.

41. Görög betű.

42. Tenger — lattnaL

43. Épflletlparos betűi keverve.

45. Éneklöhang.

46. Japán sziget.

51. ö lángoló.

53. Sopronmegyet község (atotsó betűje

kettős).

54. Ilyen szám la ram

1. Feszültség — közismert idegen szóval,

2. Szerelem istene a görögöknél.

3. Sok üzemnél ez Is jelszó legyen! (Folytatása lügg. 24., vízsz. 37. és 48-ban.V

4. Vissza: Nem régi.

5. Ez ajkad.

6. Ázsiai nyelvcsálád.

7. Éledj!

8. Római 550.

9. Ritka női név.

10. Nagy ázsiai homoksivatag.

15. Kerti munka.

18. Moldova fővárosa.

20. ...Lepel" — kissé ke Tarra.

23. Vasmegyei község (utolsőeWtt! betű)« kettősl).

26. Lóverseny.

29. Bridge kártya műszó (első betűje beta

tős!).

30. Ki a lusta?

31. Korszak — M. szóral (ékezetfelesleg.

gél).

32. Nem a közepébe.

34. Nagy Lajos király megszűnt jogintfeH

ménye.

38. Régi sűlymértéfc.

39. Nyelvtani fogalom.

44. London belvárosa.

47. Módhatározó szócska.

49. Vissza: Fejdísz.

50. Zúz.

52. Kétvesszós magánhangzóink.

Muitheti fceresrtrejtvénytink helyei megfejtése t

Csépiési ellenőr. Marokszodő lány. Aratógépkezelő. Dolgozó paraszt Traktorkezelő. Kombájn-vezető. Járási körál- latorvos. Gépállomás-vezető. Községi tanácselnök. Szállítómunkás. Községi tűzoltó. Sztahanovista munkás.

Helyesem fejtették meg: Korényi Endrémé, Makula László Szolnok, Molnár Etelka, Tóth Károly, Tőke Mária, Sass- váry Imre, Molnár Vincze, J. Tóth Béni öcsód, Neme* Józsefné Sajókereszttúr,

Varga Margit, Illy Ottó Karcag, Törtla Jánosné, Füleki Lászlóné Kisújszállás, Bayer Emőné, Losoncéi Antal, Tárók

Erzsébet Szolnok.

Könyvjutalmai kaptak: Sassráiy Imre

Öcsöd, Varga Margit Karcag, Törő* Jánosáé Kisújszállás, Török Erzsébet Szol-i nők.

Beküldést batirídS: minden péntek

estig. Cím: Szolnakmegyei Néplap szer, kesztősége, Szolnok, Irodaház, I, em.

KÖNYVESPOLC

ÁvdOBjla i ~

Szemcsézett trágya

A „Mezőgazdasági Kiadó” kiadásában

a napokban került könyvpiacunkra Av- donyin szovjet akadémikus „Szemcsézett trágya“- című világszerte ismert és a szemcsézett trágyaszerek alkalmazása tekintetében forradalmi újítást jelentő könyvének magyar fordításai Avdonyin szerint a tárgyaszerek szemesézésének a lényege az, hogy amikor poralakú szu-. perfoszfátot juttatunk a- talajba, a kis részecskék aránylag nagy felületen érintkeznek a talajjal és a foszforsav rövidesen nehezen felvehetővé válik. A trágyák szemesézésének az a célja és értelme, hogy a poralakúi szuperfoszfátnak ezt a hátrányos tulajdonságát kiküszöböljük. A nagyobb szemcsék viszonylag kisebb felületen érintkeznek a talajjal, magukban a szemcsékben és körülöttük lévő talajrétegben pedig a foszforsav vegyületek tovább megőrzik könnyű oldhatóságukat és felvehetőségüket. Ily módon kevesebb is elegendő a növény szükségletének kielégítéséhez. Ezáltal a nagymennyiségű, külföldről importált foszfátot takaríthatunk meg.

A trágya szemesézésének azonban més más előnye is van. A szemcsék, ha megfelelő nagyságúak, a vetőmaggal együtt közönséges vetőgéppel is kiszórhatók. A szemcsík a vetőmag közelébe kerülnek igy a még fejletlen gyökérzetű növénv könnyebben hozzájut a megfelelő tápanyaghoz. ,

A szemcsézett szuperfoszfátot, termékenységet előidéző hatásaiban messze túlszárnyalja a szervesen szemcsézett szuperfoszfát, az úgynevezett BIOSZUPER,

amikor a lisztté őrólt szervestrágyát (tőr

zegfekáJ, istállótrágya, komposzt, stb.) 20 százalékos szupertoszfáttal és 1 százalék melasszal keverve szemcsézzük, minek folytán a szuperfoszfát — melasz segítségével — a szerves trágyával szerves kötésbe kerül és a talaj által leköt- hetetlenné, a növény által pedig teljes mennyiségben felhasználhatóvá válik. Avdonyin akadémikus a korszerű szem- csézésnek Liszenko akadémikus által bevezetett és nálunk Kreybig Lajos Kos- suth-díjas ttdósunk által meghonosított eme módját részletesen taglalja művében és rámutat a BIOSZUPER-rel elért 50 százalékos terméstöbbletre, különösen cukorrépa, burgonya, kukorica, rizs, kerti veíemények és gabonavetések esetében,

A hazai felhasználás és gyártás kérdését a mű végén dr. Jócsik Lajos részletesen ismerteti, rámutatva arra, hogy hazánkban ma már fejlett BIOSZUPER gyártási kultúráról beszélhetünk, aminek ékes bizonysága a szolnokmegyei tanács talajerőgazdálkodási osztályának jászberényi szemcséző üzemegysége, ahol naponta átlagosan egy vagon nyers BIOSZUPER készül fejlődő szocialista mezőgazdaságunk részére.

Avdonyin műve dr. Tócsik Lajosnak a cyártási technológiát és a trágyaszer "sszes alkilmazási módszereit ismertető függelékével együtt, nélkülözhetetlenül hasznos műszaki támasza lesz termelő- 'zövetkezeteinknek, agronőmusainknak és dolgozó parasztjainknak. A könyv kapható bármelyik Állami Könyvesboltban.

Négyezer látogatója volt a képzőművészeti kiállításnak

Közel három héten át napról napra igen sokan keresték fel a szolnoki képzőművészeti kör kiállítását az Úttörő- házban. A kiállítás sikerét, a város dolgozóinak érdeklődését bizonyítja, hogy mintegy négyezer látogató tekintette meg a képeket, rajzokat,

A szolnoki Művésztelep lakói, F. Bak János, Chiovini Ferenc, Patay Mihály és Rótos Sándor úgy határoztak, hogy legújabb képeikből küldenek a Pesten rendezendő kiállításra, melynek teljes bevételét a művészek az árvízkárosultak megsegítésére fordítják.