Szolnok Megyei Néplap, 1954. július (6. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

StoínQkmeqqd A" M gPYEHPARTEHZ OTTS AR • ES'A MEGYE I TÁ N ÁGS .1 APJA VI. évfolyam, 156. szám Ara »*0 fillér 1954 iúlius 3. szombat MAI SZAMUNK f ÁRTALMÁBÓL: A mezőtúri városi párt-végrehajtóbizotL ■ a tsz-ek erősítéséért (2. o.) Fáradhatatlanul harcoljanak a Mezőgépgyár vezetői a folyamatos anyagellátás ért (3. o.) „Érdemes orvos" lett dr. Molnár Gergely (3. o.) Zöldségfélét és gyümölcsöt biztosítson a MEZÖKER Szolnok lakosságának (3. o.) A labdarúgóvilágbajnokság (4. o.) MEGÉRETT A GABONA — ARATNAK A HEGYÉBEN Aratnak a pusztamonostori December 21 tsz-ben A pusztamonostori December 21. 'termelőszövetkezeti csoport tagjai csütörtökön megkezdték az őszi árpa aratását. A 16 hold arpa a határ büszkesége. A tagok 12 mázsás átlagtermésre számíta­nak. Az állami gazdaság egy kombájnnal segíti munkájukat. A növényápolással, a takarmány betakarításával megterem­tették az előfeltételeit annak, hogy minden erőt összpontosíthassanak a betakarítás nagy munkáira. A területet egyénekre osztották szét s minden tag azon igyekezett, hogy a családtagok bevonásával idejében végezze el a gyomtalanítást. Az állattenyésztésben dolgo­zók is résztvettek a növényápolásban, Toldi Mihály elsőnek jelent­kezett a bükköny kaszálására. A tsz kapásnövényeinek területe tiszta, gyommentes. Kapásokból is jó termést várhatnak a szorgal­mas tagok. Az egyénileg dolgozó parasztok is követik a termelőszövetke­zet példáját. Bartók Sándor elsőnek fejezte be a községben az őszi­árpa aratását. Farkas József, Melegh B. Ferenc, Nagy M. Antal középparasztok 2—3 nap alatt learatják az őszi árpát.. A tavaszi árpa és a rozs is érett, így ezeket is lehet aratni. A tanács vezetői és a tanácstagok állandóan figyelik a határt és ahol kaszára érett gabonát találnak, felhívják a dolgozó paraszt figyelmét az aratás megkezdésére. Pusztamonostor az elmúlt évben is elsőnek fejezte be az ara­tást, ezévben sei., akarnak az utolsók között lenni. — A tanács igyekszik segíteni a tsz-tagok é- dolgozó parasztok munkáját, a földművesszövetkezr útján gondoskodott arról, hogy az ara+ásban és cséplésben résztvevő munkások részére kellő mennyiségű szalonna és zsír álljon rendelkezésre. Folyamatban van egy mozgóbolt létesí­tése is, hogy a dolgozók kint a helyszínen megvásárolhassák, amire szükségük van. A tanács szoros kapcsolatot tart a dolgozó parasz­tokkal, közös erővel igyekeznek a betakarítás gyors és szemveszte- ségmentes elvégzését biztosítani. Agócs Imre jászapáti egyénileg do’gozó paraszt a cséplőgéptől teljesíti kötelezettségét A jászapáti határban is hirdetik a sárguló árpatáblák az aratás kezdetének idejét. A szépen fejlett kalászok bizonyítják, hogy árpá­ból és búzából is jó termésre van kilátás. A kormányprogramm és a december 19-1 párt- és kormány- határozat megjelenése óta ez lesz az első aratás, és Jászapátiban is nagy örömmel készülnek a termés betakarítására. Állandóan figyelik a gabonát, hogy az árpát sárga- ércsben, a búzát viaszérésben aras­sák le, s ezzel a legkisebbre csök­kentsék a szemveszteséget. Agócs Imre egyénileg gazdálkodó paraszt is nagyobb termést vár. mint az el­múlt esztendőben. Örömmel dolgo­zik. ígéretet tett, hogy a cséplő­géptől szállítja be a gabonát a be- gyüjtőhelyre, mert ő is minél előbb részesülni akar a szabad­piaci kedvezményben. II tiszaiig! Petőfi tsz-ben is learattak az ösziárpát Harminc hold őszi árpavetésük van a tiszaugi Petőfi termelő- szövetkezet tagjainak. Tavasszal ők is elvégezték a fej trágyázást, s ennek meg is látszik az eredmé­nye most a betakarítás alkalmá­val. Kalászosaik igen szépen, erő­teljesen fejlődtek, jó termést ígér­nek. A hét elején hozzákezdtek a sárgaérésben lévő őszi árpa aratá­sához és mind a 30 holdat learat­ták. ígéretet tettek, hogy a cséplő­géptől szállítják be a beadásra szánt gabonájukat a begyűjtő- helyre. Megyénk lermelőszöveíkezelei készülnek az országos mezőgazdasági kiállításra Néhány napja múlt egy eszten­deje, hogy a kormányprogramm elhangzott, s e nagyszerű határo­zatot magúkénak érzik megyénk dolgozó parasztjai. Különösen meg­nőtt az állattenyésztési kedv, ered­ményesen harcolnak a hozamok emeléséért, a jobb, szebb és hasz­na satb állatok tartásáért. Nemes verseny indult meg a termelőszö­vetkezetekben, az állami gazdasá­godban és egyénileg dolgo- pa­rasztok gazdaságában, hogy a már hagyományossá vált őszi Mező- gazdasági Kiállításon bemutathas­sák szemük fényét, féltve őrzött, szeretettel nevelt tenyészállataikat. Nemcsak a dijak nagyságáért folyik most a verseny, nem­csak a szépen kiállított díszes oklevelek megszerzése a vonzó­erő, mint régen. Ennél sokkal többet, sokkal nagyobb értéket képvisel ma már ez a kiállí­tás. A kormányprogramm meg­jelenése óta eltelt egy eszten­dő tapasztalatait, eredményeit is tükrözni fogja. Megyénkben 38 termelőszövet­kezet összesen 48 szarvasmarhát, 40 sertést, 60 juhot és száz barom­fit akar elvinni /kiállításra. Ezen­kívül a tiszasülyi és a többi állami gazdaság, valamint az egyénileg dolgozó parasztok is nagy szám­ban jelentkeztek. Az állami állattenyésztő állomá­sok megyei igazgatósága eddig már két ízben bírálta felül a kiállításra s:ánt állatokat. A bíráló bizottság szakembereinek komoly gonc’ot okozott, hogy a korlátolt, megsza­bott férőhely miatt a termelésileg, küllemileg és egyéb szempontból kiváló tenyészállatok közül kivá­lassza a legjobbakat. Olyan jószágok kerülnek fe'- a kiállításra, mint a jászladányi Úttörő tsz tehenei, amelyek az elmúlt évben 3600 liternél töb­bet adtak. Jelenleg is 28 liter a napi teljesítményük és a nemrégiben megtartott jászsági állattenyésztési napon is első helyezést értek el. A karcagi Április 4. termelőszövetkezet tagjai 11 jó fejlődésű növen­dék tenyészbikát szándékoztak bemutatni, a férőhely hiánya miatt azonban csak egy kerül­het fel a kiállításra. Igen szép sertésállomány közül lehetett válogatni a turkevei Vö­rös Csillag tsz fehér hússertés te­lepén. Erdei Pál, volt középparaszt nagy szeretettel gondozza a rá­bízott jószágokat és keze alól öt fehér hússertés, növendék tenyész­kan és süldő kerül a kiállításra. A mezőtúri Haladás termelő- szövetkezet sertésgondozója Kálnai Imre is kitett magáért. A mangalica tenyészetből jóné- hány kiváló süldőt visznek a kiállításra. A karcagi Táncsics termelőszövetkezet híres juhá- szatában Márki Élek juhász, a Szocialista Munka Hőse, ebben az évben is tovább fejlesztette a közös juhállományt. 330 juhnál alkalmazta a mester­séges megtermékenyítést és az el- lési eredmény 150 százalékos lett. 130 anyát és 7 tenyészkost mutat­nak be a kiállításon, A termelési bizottság javaslataival segíti az aratást A párt és a kormány de­cember 19-i határozata, a me­zőgazdaság fejlesztése csak akkor valósítható meg, ha év­ről évre több termést takarí­tunk be. Az életszínvonal emelése, életünk szebbététele el sem képzelhető a kenyér, zsír, hús, cukor és más ter­mékek bősége nélkül. A kengyeli dolgozó parasz­tok helyesen cselekedtek an­nakidején, amikor a kiváló termelési tapasztalatokkal ren­delkező kis- és középparaszto­kat jelölték a termelési bi­zottságba. A termelési, bizott­ság elnöke és tagjai munkájuk­kal bizonyítják be, érzik fele­lősségteljes megbízatásuk je­lentőségét. Tudják, azt várja tőlük a község dolgozó pa­rasztsága, hogy tudásukat, gazdag tapasztalataikat gyü- mölcsöztetve, legyenek élhar­cosai a terméshozam emelésé­nek. Keliger József a termelési bizottság elnöke 17 holdon gazdálkodik. Ügyes, jó gazdaként ismerik a község­ben. Most is meg lehet néz­ni növényeit. 6 hold búzája 15 mázsás átlagtermést ígér. Cu­korrépáját már négyszer meg­kapálta és 200—250 mázsa répát akar egy holdról beta­karítani. A kukoricát harmad­szorra kapálja, hogy aratás idején minden kapásnövénye gyommentes legyen. Kripta Sándor termelési bizottsági tag is öt­ször kapálta meg a cukorrépát, a kukoricát háromszor. A 400 négyszögöl területen levágot,- zabosbükköny helyére 60 na­pos kukoricát vetett, melyet már meg is fogasolt, hogy biztosítsa a frissen kelt növé­nyek fejlődését. , Szabó István 800 négyszögöl másodnövény­ként vetett kukoricáját már egyszer megkapálta. De so­rolhatnánk tovább. P. Molnár Sándor, Hanyecz Lajos, Su- lák János és a többi termelési bizottsági tagot, akik a nö­vényápolásban példamutatóan élenjárnak, s másodnövény ve­téssel biztosítják állatállomá­nyuk részére a bő takarmányt. Az egész termelési bizottság jó munkájának gyümölcse az, hogy a kengyeli termelőszö­vetkezetek, a Sallai és a Vö­rös Hajnal tsz, az egyénileg dolgozó parasztok cukorrépá­jukat 4—5-ször megkapálták. Aratásig a kukorica harmadik kapálása Is befejeződik és a községben 30—35 mázsás át­lagtermésre számítanak belőle. A betakarítás nagy munkái­ra is felkészült a termelési bi­zottság. Június 27-én tanács­kozásra jöttek össze a tagok, s megvitatták az araJtás-cséplés munkáinak elvégzését. Keliger József kérte a termelési bizott­ság tagjait, hogy a gyors, szemveszteségmentes betakarí­tás érdekében végezzenek jó fel­világosító munkát. A növény- ápolás megkezdése óta arról beszélgettek a dolgozó pa­rasztokkal, hogy egy-egy ka­pálás elvégzése 2—3 mázsával emeli a terméshozamot. Mos: meg azt magyarázzák meg, mit jelent a szemveszteség csökkentése. A határt felosztották körze­tekre, ahol a termelési bizott­ság tagjai figyelik a gabona érését, s figyelmeztetik paraszt­társaikat. hogy a legmegfele­lőbb időben kezdjék meg az aratást. A tanáccsal közösen megszervezték a tűzvédelmet. Kilenc körzetben figvelőhelye. ket létesítettek. Védik gaboná­jukat a fűztől, az ellenség kártevéseitől, mert tudják, hogy az életről, a jövőévi ke­nyérről van szó. Több termelési bizottsági tag javaslataival segítette a nyári munkára való felkészü­lést. Király Lajos a keresztek helyes összerakására hívta fel a figyelmet — Vigyázni kell arra — mondotta —. hogy a kalász ne érje a földet, mert esős időben könnyen megpenésze- dik, tönkre megy. Javasolta, hogy a legelső kévét felállítva helyezzék el s kalászát szét­húzva rakják rá a keresztlába­kat. így egy kévének sem ér le a kalásza a földre, s esős időben sem áll fenn a pené­szedés veszélye. Az asztagba- rakásnál szintén nagy 'gondot kell fordítani arra, hogy be ne ázzon a gabona és minden szem terményt megmentsenek Az asztaghajazat, a legfelső kévék jobban ki vannak téve az időjárás veszélyének, a ma­darak pusztításának. A szem- veszteség csökkentése érdeké­ben javasolta; a hajazatot úgy rakják az asztagra, hogy a ké­vék töve legyen kifelé. A ka­lászok, a szem így védve van­nak. Székely Péter versenyre hív­ta ki a termelési bizottság el­nökét és tagjait a nyári mun­kák időben történő elvégzé­sére. Megfogadta, hogy a cséplőgéptől teljesíti állam iránti kötelességét. Nagy Sándor és még többen tettek hasonló ígéretet. Ifi- Rimóczi Ferenc versenyre hív­ta a cséplőmunkacsapatok ve­zetőit. Vállalta, hogy a csép- lést augusztus 18-ig. a legki­sebb szemveszteséggel befeje­zik. Gondoskodik a termelési bi. zottság arról is, hogy a kalá­szosok tarlói áb i másodnövény* vessenek. A Terményforgalmi Vállalaton keresztül biztosí­tották a vetőmagot rövid te­nyészidejű kukoricából. A pél. damutatás mellett felvilágosító szóval is serkentik dolgozó paraszttársaikat másodnövény vetésére. Kövér gabonáik, szénen zöl- delő kapásaik mutatják, hogv a kengyeli dolgozó parasztok tevékenyen résztvesznek a nép­jólét emelését szolgáló kor­mányprogramul megvalósításá­ban. N. K. A gyors betakarítás előfeltétele a gondos növényápolás 1. Törökmiklósi járás 2. Kisujszállás 3. Jászberényi járás 4. Karcag 5. Kunmártoni járás 6. Kunhegyesi járás 7. Jászapáti járás 8. Turkeve 9. Tiszafüredi járás 10. Mezőtúr 11. Szolnoki járás Gondos növényápolással teremt­jük meg a gyors betakarítás egyik előfeltételét. S az aratás kezdetén nagyon fontos, hogy ne legyen el­maradás a növényápolásban, hiszen a betakarítás ideje alatt nem sok idő és munkaerő kerül a kapálásra. Azokban a termelőszövetkezetek­ben és községekben, ahol nem ide­genkedtek a gépi kapálástól, most nincs is különösebb hiányosság és teljes erővel hozzákezdhetnek az aratáshoz. A megyei versenybizott­ság a legutóbbi tíz napban elért eredmények alapján értékelte a já­rások és városok növényápolási versenyét. Az értékelés alapját a cukorrépa sarabolása, egyelése, el­ső, második, harmadik kapálása, a kukorica egyelése, háromszori ka­pálása, a napraforgó háromszori ka­pálása, végül a burgonya kapálása és kétszeri töltögetése képezte. Legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica gyakori kapálásában a jászberényi járás dolgozó paraszt­jai értek el legjobb eredményt, meglehetősen elmaradtak Turke- vén. Igyekezniük kell, hogy ara­tásig a harmadszori kapálásra is sor kerüljön és be is fejezzék. A napraforgó kapálásban a törökmik­lósi járás az első. S aránylag eléggé előrehaladtak a tiszafüredi járásban. A cukorrépa harmadszori kapálásával a turkeveieknek kell igyekezniük, ha az aratásra rendbe akarják tenni cukorrépatábláikat. A jászberényi, tiszafüredi és a kunmártoni járásban a legtöbb községben megérett az őszi árpa, helyenként a búza is, s itt az ideje az aratásnak. A tiszafüredi járás­ban például általában <>lyvn érési szakaszban van az árpa, mint a jászberényi járásban, mégis csak szórványosan aratnak. A gyakori esőzések miatt nincs arra mód, hogy félnapokat, napokat hagyjunk ki. A termelési bizottságok, közsé­gi tanácsok vezetői figyelmeztessék a dolgozó parasztokat, hogy az ár­pát sárgaérésben, a búzát viaszérés­ben, a rozsot teljes érésben arassák. Ne várjanak arra, hogy az egész községben beérjen. Ahol már arat­ni lehet, induljanak a munkába az aratógépek, az aratópárok. • I Uj szovjet kutatások az Északi Sarkon Moszkva (TASZSZ). Az „Izvesz­tyija" közölte V. Florovnak, az Észalksariki Tudományos Kutató In­tézet igazgatójának a szovjet tudó­sok új északsarki felfedezéseiről szóló cikkét. V. Frolov részletesen ismerteti az orosz és szovjet tudósok által vég­zett északi sarki kutatások törté­netét és megjegyzi, hogy a szovjet hatalom létrejötte óta a tudomá­nyos kutatómunka az Északi Sar­kon soha nem látott iréreteket öl­tött. A tudósok megteremtették és fej­lesztették a tudomány új ágát, a „Jegestenger-tant" és ezzel gazdag anyagot kaptak, hogy tökéletesít­sék az északi tengeri utak jégviszo­nyai prognózisának módszerét,

Next

/
Thumbnails
Contents