Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-26 / 147. szám
1954 június 26. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A dolgosokról való gondoskodás vissi sikerre elsősorban a gépállomások aratás-cséplési munkáját VT an valami érdekfeszítően új egy termelőszövetkezeti város ’ gépállomásán. Ezt érzi a látogató a kisuj szállásin is. Menynyit változtak egy év óta az emberek? Tavaly még inkább több volt bennük a barna kunparasztok tempósságából, akiket bizony nehéz fergeteges munkatempóra megmozgatni: nehézkesek, kissé hanyagok voltak külső magatartásukban is. Most pedig? Mostmár mozgásukban, gondolkozásukban, külsejükben inkább az üzemek, gyárak okosan fontolgató, percekben ítélkező munkásadhoz húznak jobban. A tavalyi rendetlenséggel, káosszal szemben, a gépek katonás rendje, az épületek, az udvar tisztasága tűnik fel. Erős, zsongó gyár ez, egy kis városka a tágas határ közepén. A város, a munkásosztály izmos keze a falu felé, hogy ezután már ne szakadjon meg a dolgozó paraszt a férfierőt is sorvasztó, rekkenő melegben, ne nyomorodjon el a feleség, az idős édesapa dereka, lába egy életen át tartó hajlongásba. Hogy könnyebb, gyorsabb, gazdagabb legyen az aratás! I. |Mivel segíti! a kisújszállási gépállomás a vele szerződésben álló 14 termelőszövetkezetet a legnagyobb mézőgazdasági munkában? 12 kombájn, 31 cséplőgép és 35 aratógép áll már készenlétben, hogy nekivágjon a gabonatengernek. Mit jelent ezek közül egyedül a legmodernebb gép, a kombájn ereje a kézi aratáshoz képest? Kézi erővel az aratás-cséplés folyamata több szakaszból áll: aratás, marokszedés, kévóbekötés, keresztbe rakás, behordás, cséplés. Napi 20 holdas teljesítményt véve alapul, a teljes munkafolyamat 114 dolgozót igényel. Ebből 60-an kizárólag az aratásban vesznek részt, harmincán a szállítással, asztagolással vannak elfoglalva, huszonnégyen pedig a csépléssel. A kombájn munkaerőszüksfglete ugyanolyan napi teljesítményt véve alapul, 29—34 fő. A kézierővel történő betakarítással szemben tehát 80—85 embert szabadít fel más munkára. A miunkaerőmegtakarftáson túl nagy előnye a kombájn-aratásnak az, hogy megszünteti az aratás és cséplés közt adódó időeltolódást és legalább 9—11 százalékkal csökkenti a betakarítás összes szemveszteségét. Ezek a tulajdonságai teszik a kombájnt mezőgazdaságunk egyik leglényegesebb gépjévé, A kisújszállási gépállomás azonban nem indulhat úgy az aratásnak, hogy „mindezt tudják a kombájnról a tsz-vezetők s nem kell attól tartani, hogy „munkanélküli1’ kombájn lesz*’, Gondoljunk csak a tavalyi példára. A kombájn vezetők közül csak 2 tudta teljesíteni felajánlását, mert a szövetkezetek vezetői —■ bármennyire is előre kérte a gépállomás az alkalmas területeket — kézierővel vágatták le a nagyszerű gép elől a gabonát, ___________II. |Most is benn~e| van a kisújszállási termelőszövetkezeitek vezetőiben ez a rövidlátás. Megmutatta a mostani növényápolás. Általában az volt a vélemény a tszeknél; „Várjunk, a gépeket csak akkor vegyük igénybe, ha már minden kötél szakad1’. Persze jött a sok eső, kézi erővel nem győzték a gyomirtást, géppel eső uitán nem lehetett a földekre menni. Most pedig kapkodnak már és a tsz-város traktorosai kézi kapával kénytelenek segíteni a szövetkezeteknek, mert a gyom sok helyen akkora, hogy csak így lehet boldogulni. A Sallai tsz vezetői is húzódoztak a géphasználattól — és mi az eredmény? 10 hold tengerit ha megkapáltak, 40 holdon még egyszer sem járt a kapa, A gépállomás 26 erős kultlvátora pedig a növényápolás eddigi szakában összesen 1190 holdat munkált meg. Egy gépre tehát 45.7 kh. teljesítmény jut, azaz nagyon lazán számítva, mindössze 3—4 napi teljesítmény, holott a növényápolás 2 hónapja tart. Igaz, a traktorvezető nem mehet erőszakkal a tsz-brigád földjére, de abban a géfiállomás vezetői, dolgozói is vétkesek, hogy nem álltak a sarkukra. Hát kiknek az érdeke, hogy több tengeri, cukorrépa teremjen, sok jószág nevelődjön, ha nem a tsz-eké elsősorban?! ___________III. |Azt mondtukl a cikk elején, hogy a gépállomási dolgozók most már inkább a gyárak percekben gondolkodó munkásaihoz hasonlítanak. Ez így is van, de legyenek azok a maradiak meggyőzésében, a jobbért való harcban is. A gépállomás vezetői, traktaristái érezzék felelősségüket a termelőszövetkezetekért Is. Vatai Albert elvtárs, az ÜB- elnök nyugodt, pedáns ember. Ez meglátszik munkahelyén, a raktáron is. Mint a kedvező munkafeltételek, az emberekről való gondoskodás egyik főfelelőse, szépen eltervezte, milyen intézkedéseket kell tennie a gépállomás vezetőségének az aratás megkezdéséig. Megfelelő számú brigádszállás, traktoros lakókocsi biztosítja a nagy munkában, a gépállomás részéről résztvevő 262 dolgozó pihenését, Ágy, szalmazsák, lepedő, pokróc elegendő van máris a szállásokon, sőt tartalékban is van még vagy 50. IV. |A szakszervezet azonban sokkal jobban üsse a vasat, mint eddig, hogy a nyugodt munkamenethez feltétlenül szükséges sok hiányzó eszközt még beszerezze. Az idő rohan, minden percdrága. Ne törjék le a gépkezelők, traktoristák, cséplőmunkások kedvét, hogy már a munka elején azt kell tapasztalniok: — csak egy mosdótál van a szálláson, ivóeszköz pedig csupán nyolc, holott kellene még mintegy negyven darab. Úgy készüljenek fél, hogy legalább öt dolgozónként jusson egy mosdótál. Az orvosi ellátottságról még nem intézkedtek, holott éppen a balesetsűrű munka előtt állnak. Egyáltalán nem megoldás, hogy a városi körzeti felosztás szerint jutnak az orvoshoz a traktoristák. Efelőla megyei tanács gépállomási igazga-. tósága az egészségügyi osztállyal és a MEDOSZ-szal karöltve központilag intézkedjék. Elsősorban a tszvárosokban úgy oldják meg ezt problémát, hogy legyen állandó, kijelölt orvosa a gépállomásnak, aki bármikor elérhető. Amint erre Kisújszálláson is megvan a lehetőség, ideiglenes orvosi rendelőt létesítsenek. Ebhez elég egy tiszta helyiség ággyal és egy-két székkel, asztalkával. V. |A gépállomási vezetői, a tsz-vezetőkkel, a tanáccsal a leglelkiismeretesebben oldják meg az ivóvízellátást. A legsürgősebben térképezzék fel, hogy a brigádszáilások, tanyaközpontok körüli kutak közül — orvosi vizsgálat szerint — melyiknek a vize élvezhető. Ahol egészséges víz nincs, odahor* dását, lajttal, vizes szalmába burkolt hordóval biztosítsák. Megengedhetetlen, hogy a gyümölcsérés, meleg, fertőzőveszélyes időszakában, a régi szolgavilágra emlékeztető módon — kotus, szennyezett vizet, piszkos, közös csecses-kancsóből vagy egy kannafedőiből igyanak. Erélyesen követelje meg a gépállomás a földművesszövetkezettől, hogy mind mennyiségre, mind minőségre megfelelő melegételt adjon az üzemi konyhán étkezőknek. Helytelen volt a megyei tanács legutóbbi intézkedése, hogy éppen most, a legfontosabb, legnehezebb munka előtt 2.20 Ft helyett 1.50 Ft-ra csökkentette az üzemi hozzájárulást a dolgozók ebédjéhez. Ezzel a dolgozók számára tette drágábbá a kosztblást, holott sem a mennyiség, sem a minőség nem változott.., Az intézkedés rossz agitáció volt az űzetni konyha mellett! VI. Nem kívánnakf sokat a dolgozók a gépállomás vezetőitől. Csak azt, hogy emberi körülmények között munkálkodhassanak, barátságos környezetben pihenhessenek és lépten-nyomon azt lássák: szeretik, megbecsülik őket vezetőik. A sikeres aratás-cséplés legeslegfontosabb előfeltétele: a dolgozókról való szerető gondoskodás. Tóth István BARÁTI SEGÍTSÉG OSZACZKY LÁSZLÓNÉ a Tisza Cipőgyár bérelszámolója. Tizenötödmagával együtt — szabadidejében rendszeresen dolgozik a martfűi állami gazdaságban, hogy ott is rendben legyen a növényápolás. A martfűi gazdaság fontos szerepet tölt be a városi dolgozók zöldségellátásának biztosításában. A kertészetben kalarábét, salátát, káposztát és egyéb konyhakerti veteményt termesztenek. De van kalászos területük is, melynelé betakarítását szintén idejében és gondosan el keli végezni. Jó muiikasecprezée A Jászberényi Építőipari Vállalat dolgozói a jászapáti tárház építkezésén Jó munkaszervezéssel törekedtek az önköltség csökkentésére. Az építőanyagokat úgy tárolták, hogy ne kelljen időt tölteni szállításukkal. A betonkeverögép jó elhelyezése révén egy munkafolyamait megtakarítanak. Egyenesen a gépbe lapátolják a keveréshez szükséges sódert. (Beküldött kép.) Miért nem takarékoskodik a tiszabői tanács? Tekintettel arra, hogy a tiszabői tanács címére érkező áruk kiváltásánál sorozatos mulasztások állnak fenn, szükségesnek látom, hogy a Néplapon. keresztül hívjam fel figyelmüket annak sürgős kijavítására. A sok közül csak egy párat közlök: 1954 április 30-án az állomásra érkező óvodai pólyázóasz/talt június 7-én 66 Ft-os. 1954 május 22-én érkező óvodai mosdóasztalt június 15-én 44 Ft-os, június 5^én érkező 10 darab óvodai gyermekíektetőt június 16-án 14 Ft-os fekbérrei váltották ki. A felmerült 124 Ft fekbérem kívül még 16.80 Ft telefon- és 8 Ft levóldíjat fizettek ki. Felmerül a kérdés, hogy ezeket a felesleges kiadásokat hogyan számolják el? Felelősség terheli Símémjeitn, emlékeim, lafLaiztalaiaim A SZOVJETUNIÓBAN NÉHÁNY KIEMELKEDŐ egyé’ miséget említek meg. akiket ütünk során megismertem. Egyik a Bjelorusz Hajnal-kolhoz elnöke, tényleges tiszt. Katonai iskolát végzett ezredese volt a hadseregnek. A Nagy Honvédő Háborút végigküzdötte, elvesztette jobb karját és a balkeze is megcsonkult. Ezért a háború után kérte Sztálin elvtársat, szereltesse őt le, s küldje a mezőgazdaság területére. Kérését teljesítettek s ekkor került a kolhoz élére. Törhetetlen akarattal, megingathatatlan hittel, s hatalmas szervezőképességgel fogott a munkához. A Bjelorusz Hajnal-kolhoz ma az ország egyik legnagyobb kolhozává lett. Rajohgással szeretik őt, pedig kemény, szigorú ember. Tisztelettel és megbecsüléssel veszik körül, s teljesítik kérését, mert meggyőződtek, hogy csak a javukat akarja. Mindenre kiterjed a figyelme, semmi sem 'történhet, hogy ő arról ne tudjon. Arra a kérdésre, hogyan dolgozik, milyen a munkamódszere, szerényen csak annyit válaszol: Becsülettel, ahogy népem megkívánja azt. — Hozzáteszi: elsőnek kelek és utolsónak fekszem a kolhozban. ' A munka megkezdése előtt minden reggel rövid megbeszélésre összehívom az agronómusokat, zootechnikusokat, brigádvezetőket, s az aznapi teendőket itt tárgyaljuk meg. IvfNDENRE van gondja. A tagokkal személyenként foglalkozik és ismeri is problémájú-. lkat. A jó vezetés egyik alapvető tételeként említette ezt meg. S a végén huncutkás mosollyal meg is jegyezte: „Ha meghalok, az özvegyasszonyok fognak a legjobban megsáratni.“ Megmondta azt is, hogy miért. A háborúban igen sok férfi veszett oda, s az itthonmaradt özvegyekből már eddig száztízet adott férjhez, összes ismerőseit, katonai barátait odacsalogatta és kolhozában telepítette le. Másik felejthetetlen ember, akivel a Vörös Föld kolhozban, Abháziéban ismerkedtünk meg. Járási párttitkár.T Fiatal, rugalmas, tele duzzadó erővel, életkedvvel, óriási ambícióval, kiváló politikai és szakmai képzettséggel, kit az öregek és fiatalok egyformán szeretnek. Komoly a munkában, de eáöljár a vígságban is, Ugyanebben a kolhozban ismertünk meg egy növénytermesztő brigádvezetőt, aki szintén jellegzetes típusa a szovjet embernek. A kolhoz legöregebb kommunistája, élharcosa, a Szocialista Munka Hőse, a Lenin-rend tulajdonosa. Kitüntetését többek között azért kapta, mert egy hektáron 216 mázsa kukoricát termelt. Ez kát. holdra átszámítva 124 mázsának felel meg. Rajtuk kívül még sok ilyen igaz barátot emlíhetnék meg, akik felejthetetlenek lettek számomra az egyszeri találkozás után is. Ez a magyarázata és így érti meg az ember, hogy miért tudják olyan gyorsan és alaposan terveiket megvalósítani. A MEZŐGAZDÁSÁG fejlesztése ma az egyik legfontosabb kérdés a Szovjetunióban is. Bárhol, bárkivel beszélget az ember, a harmadik, negyedik mondatnál már feltétlenül előtérbe kerül, s érzi az ember, hogy valójában szívügye mindenkinek a mezőgazdaság felemelése, s mindenki arra törekszik, hogyan tudna ő is munkájával hozzájárulni a nagy nemzeti ügy előreviteléhez, a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítéséhez. Melyek a legfontosabb kérdések a mezőgazdaság fejlesztése terén? ‘— Elsősorban is a gépesítés problémája. Már eddig is hatalmas méretekben gépesítették, de még mindig fokozni akarják és fogják is. Az autógyárak, traktorgyárak, a tudományos kutatóintézetek, az egyszerű munkások mind ezen dolgoznak. Születnek is nagyszerű újítások, észszerűsitések. Ezért aztán mindjobban átveszi a gép az ember által nehezen, verítékesen végzett munkafolyamatokat, és végzi el az ember helyett, az ember irányításával, A MOSZKVA melletti Lenin kolhozban az elmúlt évben már a gabonatermelés majdnem 100 százalékban, a zöldségtermelés 70 százalékban, a burgonyatermelés pedig 50 százalékban gépesítve volt. Ez évben még tovább javul ez az eredmény, mert két burgonyaszedő kombájnt, trágyarakó és szóró gépeket kaptak, \ melyek szintén nagyot segítenek a munkafolyamatok gépesítésében. Az állattenyésztés terén is hasonló a helyzet. Fejőgépek, különböző takarmányelőkészítők egész sora dolgozik gazdaságukban. Minden újítást merészen vezetnek be, de komoly harcot folytatnak mindennemű mechanikus bevezetés és dogmatizmus ellen, RENDKÍVÜL nagy gondot fordítanak a szakemberek nevelésére. Sok és komoly tudású emberük van, akik közvetlenül a termelés frontján küzdenek. Értékelik a tapasztalati tudást és gyakorlatot. Igen megnyerő volt számomra, hogy mind a három kolhozban, amelyikben voltunk és ebből következtetve, valamennyi kolhozban, a gazdaságilag való megerősítés, a jövedelmezőség növelése és az ezt közvetve és közvetlenül szolgáló tényezők a dominálók. Elég példának megemlíteni, hogy a kívülről egész jelentéktelennek látszó faistállók fejőgépekkel, önitatókkal vannak felszerelve és ami a legfontosabb, öt-hétezer liter tejhozamú tehenek vannak az istállókban. Különösen nagy gondot fordítanak az apaállat és az ezzel kapcsolatban álló hozam növelésére. Kovács Károly Karcag, a Ságvári tsz agronómusa, *az MSZT küldöttség tagja. * Tudatjuk kedves olvasóinkkal, tiogy a beszámoló folytatását lapunk következő számában közöljük. (A szerk.) azért is a vezetőket, amiért hosszú időn keresztül használaté nkavü, hagyták porosodni a vasúti raktárban a felszerelési tárgyakat. Bodák István MÁV-ellenőr Fegyvernek Lisztcseretelepet kérünk A csaibaszötgiek már több ízben panaszt tettek amiatt, hogy Nagykörűbe kell bejáratok lisztet cserélni. Ez sok munkaidőt és jelentős munkaerőt von ki a termelésből. Annál is inkább rossz ez, mert ha egyszer bemegyünk, nem is biztos, hogy tudunk lisztet cserélni. Szeretnénk, hát ha Csataszögön is lenne liszfcsenetelep, KISS SÁNDOR Csataszög Gatitfesiiedjaflak szódavferll Nemrég bentjártam a tiszasülyi földművesszövetkezet italboltjában. Sört vagy szódavizet kértem, azt mondták nincs. Csak bor, pálinka és kevert volit, ami egyáltalán nem hűsít. Jó lenne, ha a szövetkezet vezetősége utána nézne az ilyen hibák kiküszöbölésének, Ifj. Veres Kálmán !„ Tiszasüly Árammérő órát is adjon a UTÁSZ Nagy panasza van községünknek, előfordul, hogy 3 napig sincs villany, Ha van, akkor is olyan gyenge fényt ad, mint az olajtmécses. Ez sehogy sincs rendjén. Több helyen villanyóra sincsen. Ha több napon át nem ég a villany, akkor is egész hónap után megkérik a fogyasztás átalánydíját. Nem jól van ez így. Sürgősen változtasson rajta a TITÁS2*, Tóth József levelező Tiszapüspöki Jleaelek, intézkedések Intézkedésük után egy héttel megkaptam Budapestről, a Fagitól a 4390 forintomat. Nem is gondoltam, hogy ügyemet ilyen hamar elintézik. Ezután még bátrabban írok a Néplapnak (Csikó György, Jászberény, Bagoly-u. 4.) Köszönetét mondok a Néplap szerkesztőségének öregségi járulékom ügyében nyújtott segítségükért. Örömmel közlöm, hogy ezév január 1-ig visszamenőleg megkaptam azt. (Gazsi Ambrus, Já4 noshida.). I
