Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-19 / 144. szám

A MEGYEI PÁRT BÍZÓT TS ÁG * É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA V (. évfolyam, 144. szám Ara «®0 fillér 1954 íűnius 19.. szombat MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Az országgyűlés pénteki üléséről (2. o.) Pártszervezetünk küzd a jó áruellátásért (2. o.) A tószegi dolgozó parasztok a gondos növény­­ápolással a pártkongresszus határozatainak meg­valósításáért küzdenek (3. o.) Moliére „Képzelt beteg“ című komédiája a Szigligeti Színház 1 műsorán (3. o.) A GONDOS NÖVÉNYÁPOLÁSTÓL FÜGG, MENNYI KUKORICÁNK, HÚSUNK, CUKRUNK LESZ A MOSTANI időjárás rendkívül kedvező növényeink fejlő­désére. Terméskilátásaink, különösen a tavaszi kalászo­sokból és kapásnövényeinkből igen jók. Sedlmayer Kurt, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, aki nemrégiben Szolnok megyében járt, beszámolt itteni tapasztalatairól, s kijelentette, hogy cukor­répáink, ha a növényápolási munkákat idejében befejezzük, re­kordtermést ígérnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy termelőszövetke­zeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink helyenként, mint a tö­­rökmiklósi járásban, vagy Szolnok város határában, az esős idő alatt is helytálltak a növény ápolási munkában. A karcagi Szabad Ifjúság termelőszövetkezet tagjai pedig eredményes mun­kájukért jutalmat is kaptak. A jászapáti Alkotmány tsz-ben már harmadszorra kapálják a kukoricát és a cukorrépát. Ezekkel az eredrr.ényekkel azonban nem lehetünk elégedettek, mert igen sok tennivaló van, hogy kapásnövényeink magas terméseredményét, az állatállomány szilárd tákarmányalapját biztosítani tudjuk. Köztudomású, hogy megyénkben, bár jó néhány ezer holdon vetettünk kukoricát, mégis a kukoricavetésterület aránya a kalá­szosokéhoz képest meglehetősen alacsony. Szükséges tehát, hogy a leggondosabb növényápolással, gyomtalanítással, fokozzuk a terméshozamot és így küszöböljük ki a kisebb vetésterület okozta kiesést. A LEGRÖVIDEBB IDŐN belül gyomtalanítani kell min­den kapásnövény területét. Újból meg kell kapálni a ku­korica-, cukorrépa-, napraforgó-vetéseket, függetlenül attól, hogy az eső előtt hány kapálást kaptak. A sorközi kapálás mellett el kell végezni a sorok, és ha az egyelés nem történt meg — egye­­léssel egybekötött kapálását. Igen fontos, hogy mélyen kapál­junk, hogy az esőzések miatt összetömődött talajt megfelelően levegőztessük. Vigyázzunk azonban, hogy a már kikapált gyom­növények ismét meg ne fogamzanak, ezért a sorok közül eltávo­lított gyamokat húzzuk a sorközépre, mert ott még géppel, il­letve fogassal többször végigmegyünk. Több helyen a sok csapadék összegyűlt és veszélyezteti kul­túrnövényeinket. Meg kell szervezni a vadvíz, belvíz azonnali levezetését. Erre a munkára elsősorban a növényápolásban tény­legesen részt nem vevő munkaerőt kell mozgósítani. így a Víz­ügyi Igazgatóság, illetékes szervein kívül DISZ-tagokból, nagyobb úttörőkből kell a vízlevezetőbrigádokat megszervezni. Fő szem­pont; minél előbb elvezessük a vadvizet, hogy a víz alá került növények minél előbb levegőhöz jussanak, nehogy kipusztuljanak. Azokat a területeket, amelyen már az összegyűlt víz a kultúr­növényeket kipusztította, sürgősen újra kell vetni. Vetésre első­sorban rövid tenyészidejű kukoricát, napraforgót, kölest, muhart alkalmazzunk, SOK HELYEN még máig sem takarították be a lucerna első kaszálását. Azonfelül igen elmaradt az utak, árkok, gátak kaszálása, különösen a kunmártoni, kunhegyesi járás területén. A bőséges takarmányalap biztosítása érdekében pedig rendkívül fontos, hogy egyrészt a már lekaszált lucerna és gyepszéna ka­zalba kerüljön, másrészt az utqk. árkok, gátak szinte ingyen kí­nálkozó szénáját takarítsuk le, A lucernakaszálás halogatása nemcsak az első kaszálású lucemaszénák mennyiségi és minőségi romlásához vezet, hanem veszé’yezteti a következő kaszálás si­kerét is. A lucernamagnak rendkívüli jelentősége van népgazdasági szempontból. Ha a kora tavasz folyamán elegendő lucemamag állt volna rendelkezésünkre, sokszáz, sőt ezer holddal több lucer­nát tudtunk volna vetni. A magfogásra a' második kaszálásból készüljünk fel. Ugyanis, ha a virágzás, magkötés nem jól sikerül, a szénája még mindig használható és akkor a harmadik kaszálást hagyjuk meg magfogásra. Ha azonban csak a harmadik kaszálásra számítunk és ez valamilyen okból kifolyólag nem si­kerül, úgy járunk, mint az elmúlt esztendőben, teljesen lucema­mag nélkül maradunk, A kapásnövények ápolása, a szálastakarmányok betakarítása mellett biztosítanunk kell a tavaszi zöld silózási terv teljesítését is. Mezőtúron, Turkevén és a törökmiklósi járásban elég jól ha­ladnak a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is a silózással, tízzel szemben igen elmaradtak a szolnoki, kun­mártoni és tiszafüredi járásban. Holott köztudomású, hogy a leg­értékesebb silótakarmányt éppen a zöld silózásból lehet készítem és a silótakarmány a szénával és az abrakkal való takarékosko­dásban nagy segítséget nyújt. A gépállomások és a termelőszö­vetkezetek silótöltő gépei nyomban álljanak munkába. Be kell silózni az utak, árkok, gátak fűtermését, a sást, a zsenge nádat, az őszitakarmánykeverékeket, s mindazon szénaféleséget, amit a ko­rábbi esőzés következtében beszárítani megfelelően nem tudtak. A silózáshoz használják fel a Cukorgyár által biztosított melaszt. * FENTI TEENDŐK mielőbbi megoldása annál inkább is ” sürgető, mert rövidese n itt van az aratás ideje, és a kukorica-, cukorrépa-, napraforgókapálást, a takarmánybetakarí­tást, a zöldsilózást az aratásra és cséplésre való előkészületek idején kell elvégezni. A termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, községekben már most meg kell szervezni a gabonabetakarítást. Elosztani a gépeket, igaerőt, biztosítani az aratógépekhez szüksé­ges kötözőzsineget, a csépléshez, terménybetakarításhoz szüksé­ges zsákokat. Alig egy-két héten belül a rozs és az árpa aratása is megkezdődik, Márpedig, ha a növényápolással, a szálastakar­­mányok betakarításával elmaradunk, ez a visszamaradás folyta­tódik az aratás-cséplés idején is, amikor egy-két napi kiesés nagy szemveszteséget ^léz. elő. Éppen ezért a termelőszövetkezetek, gépállomások vezetői, agronómusai, községi tanácsok vezetői a helyszínen adjanak leg­nagyobb segítséget a növényápoló gépeknél, a növénytermelési brigádoknál, a takarmányos brigádoknál. Az értekezleteket, meg­beszéléseket, tapasztalatcseréket arra az időre halasszuk, amikor a földeken dolgozni nem lehet. Vessünk latba minden erőt, hogy az idejében, gondosan elvégzett növényápolással biztosítsuk a na­gyobb termést. A Bútorgyárban növelik a munka termelékenységét 6 ivítva hasít a fába a fűrész­^ a gyaluk surrogva hányják a forgácsot s kalapácsok kopácsolása növeli a munka zaját itt, a szolnoki Tisza Bútorgyárban. Több és jobb minőségű bútort gyártani, s minél olcsóbban — ezt tűzte feladatul az itt dolgozók elé pártunk III. kongresszusa. A bútor­gyáriak pedig követik a párt sza­vát. □ A z asztalos műhelybe látoga­** tunk el. Itt szerelik, állítják össze az előre elkészített darabok­ból a konyhabútorokat s végzik el vasalásukat. Itt kerüi helyére a konyhaszekrény ajtaja, az asztal lapja s a konyhaszék ülő része, meg a lába. Itt dolgozik Hegedűs Sán­dor elvtárs, a gyár egyik legjobb munkása. A múlt havi átlaga 175 százalék volt s a kongresszusi ver­seny végső kiértékelésekor ő kapta ..a verseny legjobb dolgozója*' cí­met az üzemben. Most sem megy rosszabbul a munka, nem kisebb az eredmény sem. A múlt hónap­ban 1440 forintot vitt haza s most sem akar kevesebbet adni az asz­­szonynak. Kell is otthon a pénz. Két gyermekről kell eondoskod­­niok. A nagyobbik, a lánv már ne­gyedikes, a fiú meg most végzi az első osztályt. Mindketten kitűnő ta­nulók. m D izony — mondja Hegedűs U elvtárs — nem akármilyen a mi családunk. A gyerekek az isko­lában tartoznak a legjobbak közé, az asszony a múlt hónapban kapta meg ,.a kereskedelem kiváló dol­gozója“ kitüntetést s én is meg­teszem, ami tőlem telik. így lesz jobb az élet mindannyiunknak — engem erre tanított a kongresszus. Meg aztán azon is töröm mostaná­ban g fejemet, hogyan lehetne még olcsóbbá tenni a termelést. Sokat tettünk már ezen a téren, de van még mit tennünk ezután is. Én arra jutottam, hogy főként a gépek jobb kihasználására, minden lehetséges munkafolyamat gépesí­tésére lenne itt szükség. Már ja­vaslatot is tettem arra, hogy a sze­nesládák tetőillesztő csuklóinak süllyesztését például géppel vé­gezzük. Kézzel eddig 10—15 percig is eltartott ez a munka. most. hogy már géppel csináljuk, mindössze 3—4 perc kell hozzá. De hát ez csak a kezdet. GD A míg Hegedűs elvtárssal be­­^ szélgetünk, másik két munkásra hívja fel a figyelmet Gigor elvtárs, a művezető. A műhely sarkában álló munkapadjuk mellett dolgoznak s mintha elveszett volna számukra minden más, csak a munkájukra figyelnek. Boszorkányosán gyorsan jár a kezük, zárazzák, vasalják a konyhaszekrények ajtajúit. Demjén Ferencnek és Neumayer Jánosnak, a Bútorgyár két új sztahanovistá­jának munkahelye az. A kongresszusi versenyre mind­ketten azt vállalták, hogy teljesít­ményüket 150 százalékra emelik. Nos, nemcsak teljesítették, de messze túl is szárnyalták vállalá­sukat. Átlaguk 193 százalék volt. •Tó munkájuk után nemcsak a havi 1500—1600 forintos fizetést, de mint már említettük, a sztahano­vista oklevelet is megkapták. Aki azt hiszi, hogy az eddigi eredményekkel beérik, bizony té­ved. Demién és Neumaver elvtár­sak nemcsak tartják eddigi ered­ményeiket, de még nagyobbak el­érésére törekednek. Demién elv­társ újítását a napokban fogadták el s vezették be. A szekrényajtók széleinek eddig síkgyaluval végzett gömbölyítését most már az erre a célra készült gömbölyítővei vég­zik. így gyorsabb s minőségileg is jelentősen jobb a munka. ED A zt már Gigor elvtárs mondja el, hogy a műhely vala­mennyi dolgozója példaként tekint­heti ezt a két serénykezű embert, mert ők nem beszélgetnek, sétál­gatnak a munkaidő alatt, hanem annak minden percét kihasználják, így érik el kiemelkedő eredmé­nyeiket. Egy műhelyt néztünk csak meg, s ott is alig néhány emberrel be­széltünk csupán. Amit azonban ők elmondtak, abban, mint cseppben a tenger, úgy tükröződik, hogyan lesz valósággá a kongresszus útmu­tatása a Bútorgyárban. Ha minden dolgozó jó munkája mellett csak egy-egy újítással, jó ötlettel járul hozzá ehhez, akkor lesz jobb s még szebb az élet mindnyájunknak. A mezőtúri Haladás tsz-ben felkészültek az aratásra A mezőtúri Haladás termelőszövetkezet tagjai az elmúlt néhány nap alatt, mióta az esőzés után végre dolgozni tudtak, a mezőtúri tsz-ek közül legjobban előrehaladtak a növényápolással. Tizenöt hold napra­forgó kivételével gyomtalanították a kapásnövényei­ket. Az elmúlt évben még szükség volt arra, hogy külső segítséget vegyenek igénybe, az idén a terület­felosztással, a családtagok mozgósításával kiküszöböl­ték ezt a hiányosságot. A tsz tagjain kívül 80 családtag dolgozik állan­dóan a kukorica, cukorrépa, napraforgó gyomtalanítá­sán. A családtagok mozgósításában a tsz vezetői jó példát mutattak. Az elnök, az agronómus hozzátarto­zói részt kértek a kapálásból, A növényápolásban való előrehaladásuk lehetővé tette a terménybetakarításra való gondos előkészüle­teket is. A tsz vezetősége megszervezte a munkacsapa­tokat. Már minden tag tudja, hogy az aratásnál és cséplésnél melyik gépnél fog dolgozni, kivel fog együtt résztvenni az aratásban. Most készítik elő a termelő­­szövetkezet gépeit, hogy mikorra az aratás megkezdő­dik, a brigádterületen azok ott legyenek. A gépállo­mási traktorosok pedig már napokkal előbb kivonul­tak az aratógéppel a Haladás tsz brigádjainak terüle­tére. Lássák a tsz-tagok, hogy a gépállomási dolgozók idén sokkal nagyobb segítséget akarnak és tudnak nyújtani, mint az elmúlt esztendőben. A cserkeszöllői dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítik a gabonabeadást A cserkeszöllői dolgozó parasztok a gondos növényápolás mellett ké­szülnek az aratásra is. Az elmúlt évben is jól haladt a községben az aratás-cséplés. Most sem akar­nak elmaradni. Ezért már idejében felmérik erejüket, megbeszélik a feladatokat. Azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy idejében, a legkisebb szem­veszteséggel végzik el a betakarí­tást. Aratás után pedig tarlóhán­tásra és másodvetésre kerül sor, hogy még több takarmány legyen. A beadáshoz szükséges gabonát a cséplőgéptől szállítják a gyűjtő­helyre. Ezért termelnek és igye­keznek minél magasabb termés­hozamot elérni, hogy minden dol­gozó asztalára bőségesen jusson kenyér. A cserkeszöllői dolgozó pa­rasztok tudják, hogy mindannyiunk jólétét, a béke védelmét biztosítják jó munkájukkal, Kerekes Péter. A kengyeli Salfai tsz-ben gondos növényápolással biztosítják a jó termést A kengyeli Sallai tsz-ben min­den tag megteszi kötelességét. — A növénytermelő brigádok közül a Fóris-brigád szerezte meg az első helyet. A huszonhét tag ki­váló munkát végez. Cukor- és ta­karmányrépájukat már négyszer, a napraforgót háromszor, a kukoricát kétszer kapálták meg. A borsót, cukorcirkot is kétszer gyomtalaní­­tották. A lent kétszer kigyomlál­ták, a gyapotot háromszor meghú­­zatták és kétszer kapálták. Nagy gondot fordítanák a Sallai tsz tagjai az állatállomány számára szükséges takarmány biztosítására is. Idáig 200 köbméter zöldsilót- ké­szítettek a tehenek részére. A tsz vezetői s az egész tagság tevékenyen résztvesz a kormány­­programm megvalósításában. Jó munkájukkal egyre virágzóbbá te­szik szövetkezetüket, s biztosítják a tsz tagok jólétének további emel­kedését, Farkas József, Kengyel, Sallai tsz. A jászandrási gépállomás fraklorístái a Kézi Kapálásban is segítik a tsz-tagokat A jászandrási gépállomás trakto­ristái megértették, hogy eredmé­nyes munkájuktól jelentős mérték­ben függ, milyen termést tudnak betakarítani a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni dolgozó parasztok. Nemré­gen érkezett meg a gépállomásra az új növényápoló gép. Máris mun­kába állt a termelőszövetkezet ka­pásnövényeinek tábláin. Ugyanakkor azok a traktorosok, melyeknek nem jutott növény­ápológép, a termelőszövetkezetben a kézi kapálásban segítenek. — Egyedül a jászandrási Haladás tsz­­ben 5 hold kukoricát kapáltak meg a traktorosok é„ szabadítottak meg a gyomtól. E tevékenységüket mindaddig folytatják, míg ismét traktorra nem ülhetnek, hogy hoz­záfogjanak a gabona betakarításá­hoz. Görbe József, mezőgazdász. Megyénk június 18-án teljesítette II. negyedévi adóbevételi tervét A megyei tanács végrehajtóbi­zottsága táviratban jelentette az Országgyűlés elnökének, hogy a megye június hó 18-án, határidő előtt 12 nappal 100 százalékra tel­jesítette II. negyedévi adóbevételi tervét, Július 1-től július 20-ig kedvezményes fuvart kaphatnak a tsz-ek a gabona behordásához A minisztertanács határozata a lapján az illetékes minisztériumok intézkedtek arról, hogy az elegendő szállítóeszközzel nem rendelkező termelőszövetkezetek július 1-től július 20-ig a gabona behordáshoz és az ezzel kapcsolatos visszafuvarokhoz a gépkocsik teljes kihaszná­lása mellett — kedvezményesen TEFU-gépkocsikat vehetnek igénybe. A kedvezményes díjtétel áru-tonnakilométerenként három forint. A TEFU-gépkocsikra vonatkozó igényeket a tsz-ek sürgősen je­lentsék be a megyei tanácsok közlekedési csoportjánál, A bejelentés­ben fel kell . tüntetni a tsz nevét és címét, a fuvarozásra váró ter­ményt, annak súlyát, ezenkívül rr.-eg kell jelölni a szállítóeszköz szükségletét és az igénybevétel időtartamát. A rendes díjtételek mellett igénybevehető fogatokat ugyanilyen módon a megyei tanácstól kel! kérni. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents